Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)
1861-10-25 / 246. szám
ha más fontos közérdekű vállalatokat a térről lesioritava. .. Sok nelleai trataige van nemietnek, mit a kizárólag politkai tartalmú irodalomkent képes kielégiteni. Sőt a politikai képzettség is csak úgy alapos, ha tudományos műveltségben gyökerediik. Mind az, mi a tudományos műveltséget elemonditjs, annyira fontos a nen.xetre nézve, hogy az ezek iránti részvétlenség csak fonák egyoldalúsigr.sk lehet eredménye, a kétségtelenül vétek a haza ellen. A legsúlyosabb körülmények között sem kételkedtem bennnk sebb jövendőjén. De hogy reményeink egykor valósuljanak, nem elég akarni. Tanulnunk kell, a művelnünk a tudományok minden szakát, művelnünk a népnek minden osztályát, mert korunkban csak azon nemzetnek van biztos politikai jövendője, mely komolyan törekszik az általános műveltség színvonalára emelkedni , azon előre haladni. Nagy hiány, ha oly folyóiratok, mint a „Budapesti szemle", a ,Figyelő“ borfiúknál, a az „Anyák hetilapja“ a honleányoknál elegendő részvétre nem találnak. Azt kellene hinnünk, hogy nálunk csak a politika zaját és kidfényét szeretik, de a fáradsággal járó komoly tanulmányok nem épen kedvesek. Szent érzelem a honszeretet, s magasztos azon lelkesedés, melylyel a honfi kész vérét ontani a hazáért. De nemcsak vérrel, s nem mindenkor vérrel szolgálhatunk a hazának. A ki hazáját nemcsak a lelkesedésnek fellobbanó hevében, hanem mindig igazán szereti, törekedni fog minden úton, minden alkalommal használni a hazának. Nem ijed vissza a nehézségektől, nem attól, hogy csak parányi azon áldozat, melyet ő hozni képes; nem attól, hogy törekvéseinek sikere nem rögtöni, sőt talán ki sem számítható. Tesz, amit tehet, s hogy utóbb még többet tehessen, igyekszik saját képességét is, másokét is magasabbra emelni. Ezt pedig leginkább tanulás és tanítás által lehet elérni. Minden perez tehát, melyet tanulásra, minden fillér, mit a tudományoknak, s azok közlönyeinek pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat. Nem árt barátom, sőt valóban szükséges, hogy a sajtó útján felszólaljatok időnként e tárgyban, s figyelmeztessétek a közönséget, miszerint a politika mellett más is megfér, más is szükséges. — Ismételt felszólalásoknak lesz végre sükere, mert annyi belátás, annyi jóakarat van a magyarban, hogy a jószándékú igaz szó előtt sem estit, sem keblét el nem zárja. Isten veled! igaz barátod: : Deák Ferencz. A „Phoenix társulni. Minap a „Magyarország" hasábjain egy valaki a „Phoenix“ új biztosító társulatot több czikkben megtámadta, s ellene valóságos rágalmakat szórt, így azt állítá, hogy e társulatnak nincs több részvényese mint maga a drezdai társulat, s az alapszabályilag befizetendő tőke be sem fizettetett. És mi nem válaszoltunk semmit, mert magának a társulat igazgatóságának kötelessége az ignemű vádakra felelni, miután, ha ezek igazak volnának, úgy ez valódi, gúnyirat lenne nemcsak magára a társulatra, hanem a legfelsőbb kormányra is, mely kötelességből tartozik az ily közintézekre felfigyelni, hogy a nagy közönség bizalmait ne játszassák. A „Phoenix“ társulat igazgatósága nem is késett e vádakra felelni, mert ezekre hivatalosan nyilatkozott. Hanem e vádakon kívül voltak még mások felhozva, melyeket válasz nélkül hagyni annyival inkább engedtetik a háztulajdonosnak, hogy a kaput a meghatározott záróra előtt is bezárathassa; kapanyitási díj azonban csak a záróra elérkeztével követeltethetik. *A nemzeti színház operája örvendetesen kezd magyarosodni. Vendégeit már nem kénytelen külföldről toboroani, mert a vidéki színházaktól is kaphat jóravaló tagokat. Ezen kedvező körülményt közelebb f. hó 22-kén a Troubadour előadása alkalmával tapasztaltuk. A két vidéki vendég ,aki ez estre a kolozsvári színháztól föllépett, Tanner István úr és Egedy Mária k. a. elég sikerrel törte meg a pályát. Hangjuk friss és kellemes, habár az elsőét a tremolo kissé modorossá teszi, az utóbbié pedig még nem kapta meg a szükséges ráspolyt. Idővel és szorgalommal azonban mindkettőből jó operaénekes válaszik. — Ezúttal épen helyén lesz itt megemlítenünk, hogy a párisi sene conservatorium egy növendéke, mint énektanitóné Pestre tette át lakását, s az énekművészeiben felsőbb kiképzésre ajánlkozik. * Mint az „Alföld“ írja, az ó világosi község elhatározta, hogy mostantól fogva semminemű iratot el nem fogad többé, mely nem román nyelven van szerkesztve, ő maga is csupán román nyelven levelez minden községgel és törvényhatósággal, sőt a kormánytól is kizárólag román rendeleteket fogad csak el. * Egy szegedi egyén, ki szülőfölde jó hírnevére kényes, tiltakozott nálunk, hogy a Budán múltkor adott népszínművet „Szegedi halász“-nak kereszteltük. Ezen őszinte becsérzetből eredni látszó óvást ezennel figyelembe vesszük és megjegyezzük, hogy az nem szegedi, hanem „Alföldi halász“ és csak az a jó erős szappan szegedi, mellyel azt a kritikusok megmossák. * Az európai hírű berlini szemorvos Greife Baden-Badenben oly súlyosan megbetegedett, hogy föllábbadásán kételkednek. * Erdély testvér hazánkban is nagy mértékben dühöng a marhavész. Az eddigi hivatalos kimutatások nyomán augustus elejétől, midőn a vész kiütött, október elejéig következő adatokat közölhetünk : Szebenszék 13 helységében elhullott 1314, Medgyesszék 1 helységében 3, Segesvizszék 2 helységében 40, Szászvárosszék 1 helységében 7, Szerdahelyszék 3 helységében 10., Újegyhizszék 1 helységében 1., Fogarasvidéke 2 helységében 150, Brassóvidék 4 helységében 107, Háromszék 7 helységében 213, Bereckben 225., Csikszék 2 helységében 6, őszszesen 2075. Minden helység marhái létszámát nem lehetvén pontosan kipuhatolni, de az ismertekből ítélve, a 37 helységben létező 20,000-re menő marhalétszámból megbetegedett 3236 marha, elhullott 2095 — és igy a megbetegedettek ’/, hullott el, ’/, meggyógyult. Most már a járvány szünében van; — addig is, mig ennek szüntét jelenthetnék — remélhetni, hogy a tél beálltával a marhavész pusztításaitól megszabadulunk. Világító élet. Midőn közelebb a belga király a németalföldi királylyal találkozott, Lüttichben nagyszerű kivilágítás lévén, egy transparenten a következő jó élet volt látható: Egy hollandi és egy belga sajt testvéri illatfoknál fogva e két ország jó egyetértését képviselik. A két sajt között pedig Napoleon Lajos szaglál sas orrával. Az aláírás: „C’ á ne sent pas bon ici,u (Itt büdös van !) . * Az országos magyar kertészeti társulat és a vidéki gazdasági egyesületek kertészeti szakosztályai küldöttjeiből alakult bizottmány 1861. cet. 12 ik napján tartott ülése, melynek jegyzőkönyvéből némelyiket közérdekűnek tartunk kiemelni, hogy a haza figyelmét újólag is e hasznos társulatra vonjuk. Jelen voltak az országos társulat részéről: gr. Zichy Jenő, Balogh László, Érti Károly, Galgóczy Károly és Lukácsy Sándor ; Barsból gr. Migazzy János ; Debrecenből Nánássy Lajos; Esztergomból IValter János; Nagy-Bányáról Kovásznai Kovách Lőrincz , Pécs Kárászról Zsolnay János és mások többen. Gróf Zichy Jenő, miután hazafias üdvözlettel fogadta volna a közös tanácskozásra megjelent férfiakat, előterjesztette, miként az országos kertészeti társulatnak a közelgő novemberi közgyűléssel telvén le első 3 éves korszaka, a társulat további felülétének egyik biztos alapjául véli azt, hogy az országos társulat és a vidéki egyesületek kertészeti szakosztályai közt bizonyos szellemi kapocs jöjjön létre, hogy az eként közös megállapodással berendezett munka megosztásával egyik egyesület a másiknak segédkezet kölcsönözve és egymás kivívott eredményeivel gazdagodva, a kitűzött cselt biztosabban megközelíthetnék, — erre nézve tehát közös tanácskozást kérvén, és egyutal előterjeszté azt, miként alapszabályai értelmében a közgyűlés teendőit az igazgató választmánynak kelken előkészíteni, de miután az igazgató választmány működését önként megszünteté, — kéri a jelenlevő bizottmányba alakult érdemes társulati tagokat, hogy a közgyűlés teendői kitűzésénél közösen tanácskozni annál inkább szíveskedjenek, minthogy ép a vidéki egyesületek kertészeti szakosztályával létrejöhető szellemi viszony a közgyűlés teendőire nézve nagyobb befolyást gyakorolna ; ezek előterjesztése után felhívja a megalakultnak nyilatkozott bizottmányt, hogy jelen tanácskozására elnökét és tollvivőjét megválasztani szíveskedjék. Ezen rendkívüli bizottmányt egybehívó , az enyészetnek induló társulatot erélyes fellépésével szilárdul támaszolt Zichy Jenő grófnak az ügy iránt tanúsított hazafias lelkesedéséért köszönet szavaztatván, jelen tanácskozás folyamára az elnökségre, Lukácsy Sándor pedig a tollvitelre felkérettek. Érts Károly kimerítő jelentést tesz a társulat múlt novemberi közgyűlés utáni állapotáról, alaposan tárgyalvin azon okokat és különböző befolyásokat , melyek a társulat pangását hozták létre, a minek következtében a társulat éltét megmentendők, kénytelenek voltak néhány buzgóbbak s társulat ügyvezetését saját felelősségükre átvenni. Mindenek előtt helyeselvén a rendkívüli bizottmányyá alakult társulati tagok erélyes fellépését, melylyel lehetséges volt egyedül a társulat éltét fentartani, azon, az el nem bántható pangáson felül erőszakosan is felhalmozott akadályok között; az országos magyar kertészeti társulat novemberi közgyűlésén újabb 3 évre történendő folytatólagos alakulása, az újított és lényegileg alig különböző alapszabályok félretétele és az eredeti alapszabályok föltétlen visszaállítása mellett ajánltatik, oly formán: I. Hogy különös figyelem fordittassék a vidékre II. Hogy az ügyek az igazgató választmány vezénylete mellett felelős igazgató által kezeltessenek. III. Hogy a csarnok eredeti rendeltetése szerint a nyerészkedő vállalatokat mellőzve,csak mint közvetítő álljon fenn a termesztő és fogyasztó közönség részére. IV. Hogy a társulat kertjére és az ott felállított kertmunkásokat képző intézetre különös gond forditíts csék, hogy legyen a társulati kert bölcsője azon országos gyümölcsészeti múzeumnak, melyből a nemes gyümölcs minden ismert fajai csemetékben vagy legalább oltó ágakban biztosan megszerezhetők legyenek, és a társulat intézetéből ügyes, munkás és józan erkölcsű magyar ifjak lépjenek ki hazai kertészeti iparunk művelésére, és ez okból, miután az intézeti növendékek a kerti munkálatokat teljesítik, a beküldők által fizetendő éves COntnyi tartási díjon felül, a megállapítandó 12 növendék után egyéb költséggel ne terheltessenek az illetők, a drágasági pótlékot a társulat fedezvén pénztárából. V. Hogy a kötelezett dijakat befizetett társulati tagok nem anyagi hasznokban is részesittessenek, sat. Az országos m. kertészeti társulat és a vidéki gazdasági egyesületek közt azok kertészeti szakosztályai által felállítandó szellemi kapocs és munkabeosztásra nézve a közmegegyezés következőkben öszpontosult. Előrebocsátván azt, hogy amint egyrészről az országos társulat élénk munkásságától feltételeztethetik a vidéki egyesületek kertészeti szakosztályainak óhajtott előmenetele , úgy másrészről alig lehet elég óvatossággal eljárni arra nézve, hogy az egyesületek közt szükségessé vált szelemi kapocs létrehozatalával a centrálisaim veszélyes kinövéseinek ünne új utasaik , annálfogva fentartván minden külön egyesületnek autonomikus szerkezetét, a létrehozandó szellemi kapocsra nézve az eljáró bizottmány következő ajánlatot óhajt terjeszteni a vidéki gazdasági egyesületek kertészeti szakosztályaihoz és illetőleg a hazai kertészeti társulatokhoz : a) A körülmények szerint az egyesület székhelyén vagy minden népesebb városban csarnokok nyittassanak, közvetítőül a termesztő és fogyasztó közönség kényelmére, és addig is, míg a fejlődő forgalom ezélra saját helyiséget igényelne, ilyenek már fenálló carnok vagy körök helyiségeiben rendeztessenek. b) A vidéki és pesti központi csarnokok egymással olyatén viszonyba álljanak, amilyen szükséges arra nézve, hogy egyik vidéknek gazdagsága a szükséget szenvedő vidékekkel a csarnok közbenjárása útján megismertessék, és a megrendelések a termesztő és fogyasztó kényelmére foganatosíttassanak. c) Hogy az egyesületek eme szellemi viszonyba lépve, czéljaik kivitelénél egymásnak segédkezet nyújtsanak : csemeték, magvak, vidékenkint feltalált vagy ott megszerezhető gyümölcsfajok, alanyok sat. megszerzésénél, illetőleg kicserélésénél. d) Hogy a kertészet, különösen a gyümölcs-tenyésztési ipar fejlesztésénél egyesült szellemben járjanak el, különösen a tartatni szokott kiállítások rendét kölcsönös egyetértéssel határozzák el, és a kiállítások valamelyikén valamennyi egyesület kertészeti szakosztályának küldöttje megjelenvén, hazai kertészeti iparunk általános érdekei fölött kölcsönösen tanácskozzanak és bizonyos elvekben megállapodjanak. A munkabeosztásra nézve: a) Hogy az országos kertészeti társulat a nemez gyűltöles minden ismert faját fentartsa központi kertjében, melyekről oltó ágak hiteles példányokban kiadhatók legyenek, — ekként a központi kert a gyümölcsészet országos múzeumává válván, csak oly fajok szaporitlassznak nagyobb számban , melyek — mint különös újdonságok, vagy eredeti hazai fajok — biztos és valódiságukban megszerzése nem mindenkinek áll hatalmiban ; — ezen az egyesületek közt fenállott viszony követelvén azt, hogy az országos társulatnál alapítványt tett vidéki egyesületek hasonló czikkek megszerzésére nézve még az alapító tagok felött is elsőséggel bírjanak. b) Hogy a vidéki gazdasági és kertészeti egyesületek kertjeikben saját választotta alkalmas, de nagyobb számú gyümölcsgyűjteményt tartsanak fenn, és azon vidéki viszonyoknak leginkább megfelelő fajokat szaporítván, tegyék minél nagyobb számban forgalomba , és különös gondot fordítsanak a községi gyümölcsfaiskolák berendezésére. c) A községi gyümölcsfaiskolákban a gyümölcs egyedül azon község különösen piaczi viszonyainak megfelelő minél kisebb számu gyüjeménye szaporittassék és terjesztessék. Mely ekként pontozott javaslat valamennyi vidéki egyesület kertészeti szakosztályinak oly kéréssel határoztatok megküldetni, hogy azoknak elfogadására nézve a nov. - én tartandó közgyűlésig nyilatkozni szíveskedjenek, hogy a közgyűlés a társulat további teendőire nézve azok alapján intézkedhssen. Az igazgató jelenti, miként ezekra a minden társulati tagnak megküldött „társulati értesítőben“ foglalt pénztárnoki felhívásnak, — a tagsági díjak befizetése nem mutatkozik, — s miután a napi kiadások a kertben úgy mint a csarnokban és irodában nem fedezhetők, ő részben intézkedést kér. Miután feltenni kell azt, hogy legtöbben a társulati tagok közös számot sem tartva történt befizetésükre, a kötelezett évekről hátralévő tartozásuk előttük tudva nem volna; oda utasíttatik a társulat igazgatója, hogy a jelen bizottmányi ülés jegyzőkönyvét magában foglaló, és minden társulati tagnak megküldendő „társulati értesítőben“ az összes társulati tagok névjegyzékét igtassa be, feljegyezvén mindenik mellé a történt befizetést, hogy ekként a társulati tagok a történt befizetésekről nyilván nyugtatva lévén, átláthassák a hátramaradók tartozásuk összegét, és azokat a név. közgyűlésig befizethessék, vagy hibás tartozási felrovások ellen felszólalhassanak ; ez által alkalom adat van egyúttal arra is, hogy a netán kimálltaknak, vagy hazánkat végkép elhagyottaknak nevei a tagok torából kihúzva, tartozásuk iránt a pénztár rendelkezhessék ; a novemberi közgyűlésig tartozásukat be nem fizető tagok elleni intézkedés a közgyűlésnek hagyatván fenn , a mely újabb költségek fedezését elnöklő Zichy Jenő gróf előlegezni kegyeskedett. Jegyzetté: Lukácsy Sándor. (Kerti gazd.) nem lehet, mert az ily kenyér irigységből emelt nyilvános vádak nem csk a czélbavett társulatot, hanem általában az egész biztosítási ügyet mélyen sújtják, holott köznépünk fájdalom, még most is csak nehezen tud megbarátkozni a biztosítási üggyel. Ilyen vádak voltak többek közt, hogy a Phoenix csak türkirban biztosit, mely pedig minden társulatnál csak kárral és cembasionnal jár; de a tüzkári biztosításokból is, mivel igen olcsók, oly kevés pénzt vesz be, hogy evvel a történhető károkat fedezni nem képre. A „Phoenix” társulat igazgatósága egész lovagiassággal mindenkinek megengedvén az üzlet könyveibe való tekintést, ez engedélyt én is felhasználván, bízvást állíthatom, hogy e vádak meztelen rágalmak, mint a következő számokból kivilágland. A társulat mintegy éven felüli fennállása óta, azaz 1860 stpt. 1.1861. sep. utoljáig biztosításokért 631,278 forintot és 78 krajcrárt vett be , mely summából tűzbiztosítási dijakra 473,047 frt 4 kr., s szállítási dijakra 158,231 frt 74 kr. esett. Ez eredmény ez első évben minden esetre nagyon kielégítő, ha meggondoljuk, hogy ai ország nagy részében a kerületi ügynökségek rég nem voltak, s részben maiglap sincsenek felállítva, hanem ezek felállításával fokonként a bevétel is szépen gyarapodik, így például az 1861-ik év első negyedévében 73,356 ft 55 kr, a második évnegyedben már 101,238 ft 18 kr s a legutólsó negyedben, azaz 1861. júl.—september végéig 97,440 ft 81 kr biztosítási díj s igy több mint kétannyi vezetett be mint az első évnegyedben. Hogy pedig a dijöszveg nem lenne elegendő a történt károk pótlására, ezt ismét számokkal cáfolhatják meg, mert a kérdéses évszak alatt 503 káresete volt a társaságnak, s e károkat 227,398 ft 80 krral teljesen kifizette, olyformán, hogy e summából a tűzkárbiztosítási ágra 169,301 frt 75 kr., a szállítási ágra pedig 58,091 frt 5 kr. kárpótlás esett. Ezenkívül épen úgy mint más biztosító társulatok, nagyobb óvatosságból a vision-biztosításukat is nagy mérvben használja a Phoenix , inkább más társulatoknak enged át díjakat, s maga kevesebbel megelégszik, csak,hogy a biztosító felek tökéletesen legyenek biztosítva. Sőt e társulatnak azon nevezetes előnye van, hogy a legjelesebb európai társulatokkal áll viszonbiztositási viszonyban. Így a fenemlitett évszak alatt 136,460 frt 18 kr. viszonbiztositási dijt fizetett, melyből a tűzkárbiztositási ágra 95,210 frt 47 kr, a szállítási ágra pedig 41,249 ft 11 kr jutett. Ennélfogva viszonbiztositásokra és károk megtérítésére 363,858 ft 98 kr. fordittatván, nemcsak a fen levő „riskók“ra megmaradt 295,961 ft 80 kr, hanem e summából az alapszabályilag félreteendő tartaléktőke is bőven kikerül. .Megyei tudósitások. — Máriamorinegye első alispánja, Szaplonczay József, e bő 16-dikára rendkívüli bizottmányi gyűlést hivon össze, az főispán elnöklete azt meg is tartatott. Főtárgya a telekkönyvi munkálathoz szükséges személyzet megválasztása volt. Ez alkalommal tárgyaltatott a helytartótanács tiszti fizetéseket megszabó rendelete, mely tiszti fizetéseküt a megye által alakulásakor megállapított fizetéseket helybenhagyja s a fuvar helyett a főbb tiszteknek 200, az alsóbbaknak 100 ftot rendel. A helytartótanácsnak a honvédegyletet föloszlató rendelete félretétetett, a mennyiben a megye a beadott alapszabályok szerint azt nem csak veszélyesnek nem tartja, sőt jótékonynak tekinti. A házi adó beszedését eltiltó rendeletre, hogy a megyei népség a kettős zaklatástól meneküljön, annak beszedését egyelőre fölfüggeszteti ugyan, de azon óvást igtatja jegyzőkönyvébe, hogy a házi adó kisététéhez a megyének joga van, és ha a körülmények kivánandják, beszedetésére jogát fönntartja. Smolka Ferencinek egyhangúlag köszönet szavaztatott. Pest megyének az országgyűlési óvás tárgyában küldött ismeretes körlevelére jegyzőlönyvileg kinyilatkoztatja a megye: „hogy miután már a mait gyűlésben az országgyűlés minden határozatát elfogadta, helyeselte, azt a leszabálására érdemesnek nyilatkoztatta, és a megyeképviselőknek, főispárnak lelkes közreműködésükért köszönetet szavazott: ez óvást nemcsak e megye, de az egész hon politikai hitvallásának tekinti, a törvényhatóságoknak az óvás elfogadása miatt tett fölcsilstását törvénytelennek s az absolut rendszer folytatásának tartja, s kinyilatkoztatja, hogy e megye megalakulásakor kelesett elve szerint, a hazai kormányzatra nézve csak az 1848 ki törvényeket tartja érvényeseknek és a megyei tisztviselők, míg erőszakkal nem gátoltatnak, ez alapon való működésüket folytassák, bazsfmi kötelességnek tartja.“ Mánn József főispán lelkes neje Sztojka Klára bárónő, mint a nőegylet elnöke kérelmére, e megyében alakult nőegylet szabályait megerősítés végett a helytartótanácshoz felküldötték. E nőegylet által fölállított nőnövelde e megye lelkes nőinek számát gyarapítani fogja. A testvéri egyetértés a különböző nemzetiségek között kitűnő, mindamellett, hogy a népet a katonai adóbeszedés folytonosan zaklatja. — Békésmegye közgyűlése. Ma kezdődött alkotmányos megyei bizottmányi gyűlésünk. A megye szokatlan számmal egybegyült közönsége a körülmények komoly méltóságához képest, következőkben tette meg végrendeletét : 1. Békésmegye közönsége értesülvén, miszerint több testvérhatóság a kormány által erőszakosan és alkotmányellenesen feloszlattatott és önkormányzatok megsemmisíttetett, ezen, a történetben példátlan, minden jogalapot nélkülöző eljárás irányában jegyzőkönyvileg óvást emel. A már eddig más törvényhatóságok irányában törvényes ok nélkül foganatba vett feloszlatási eljárás ellenében ezen megye közönsége egy perczig sem lévén biztosítva , kötelességének tartja, azon esetre, ha irányában hasonló eljárás követtetik, úgy az eljárás, mint annak minden következményeire nézve előlegesen tiltakozni, kijelentvén egyszersmind , hogy a jelen bizottmány feloszlatásával , az 1818 ik XVI. t. sz. félretételével alaktandó bizottmányban résztvevőket, valamint a hazai törvények ellenére hivataloskodó egyéneket minden tanácskozásaik és intézkedéseik eredményéért és minden alkotmányellenes eljárásáért, egyenként és összesen úgy személyeikkel mid vagyonukkal felelőssé teszi. 3. Az alkotmányosság eltiprása és a bizottmány feloszlatásával az alkotmányos tisztikarnak (mint amely a megyei bizottmány kiegészítő részét képezi) működési köre megszűnt;ő méltósága, a főispán úr azonban felkéretik, hogy a magánjog körében zavar elkerülése és közbátorság tekintetéből (jóllehet erre nézve is a felelősség a feloszlató kormányt illetné,) mindamellett úgy intézkedni méltóztassék, miszerint a feloszlatás esetére a levéltár és a telekkönyvi hivatalnokai, csendbiztosok és várnagyainadáig, útig fel nem váltatnak, helyeiken maradjanak. A közkormányzati költségek fedezésére nézve, miután az adónak ide vonatkozó része katonai erőhatalommal elvétetik, s miután a megye lakosságit kétszeres adóval terhelni nem lehet, egy bizottmány neveztessék ki, mely szem előtt tartva a megye adókivetési és behajtási jogát, a tekintetben : miként lehessen az adózók túlterhelése nélkül a közkormányzati költségeket fedezni — kimerítő javaslatát még ezen közgyűlés elébe terjeszsse be. E bizottmány ki is neveztetett. Eztán a csabai azolgabiró helyébe (kinek érdemei jegyzőkönyvileg örökittetni határoztattak) közfelkiáltással Bajcsy Sándor, még két fizetéses törvényszéki birákká szinte közfelkiáltás útján Bonyhai Benő és Szőke István választottak. Aljegyzőkké pedig Kis József és Félix Ágoston. A telekkönyvhöz a központba öt egyén, u. m. : Lázár Sándor irodafőrök, Vásárbán Demeter és Sibrik Adolf telekkönyvvezető, Oláh Sándor igtttó, Dömsödi Ferenci tollnok. Vidéki nyilvántartókul Csabán : Fikker Lipót, Békésen : Szombathelyi Gyula, Szarvason: Salaci Ferencz, Orosházán: Jenik Mór, Szeghalmon: Bede József. Pertárnokul Gyulay Imre továbbra is meghagyatott. (M. 0 ) Városi ügyek. — Sopron városa felirata október 16-kán tartott bizottsági üléséből : Felséges császár, legkegyelmesebb királynők ! Sopron város közönsége az azelőtt közel egy évvel, a számori esztendők hosszú során át követett absolut kormányrendszer célszerűtlensége s tarthatatlanságának elismerése után, október 20 -án kibocsátott legfelsőbb diploma folytán, hazánknak ismét törvényszerű birtokába részben visszabocsátott önkormányzati tért elfoglalván, magát Felséged királyi akarata szerint a hazai s jelesül az 1848-diki törvények alapján hatóságilag újjászervezte. — képviselő testülete és tisztikara szentesített alkotmányos törvényesek értelmében megválasztatott és az ezek iránti tántoríthatlan hűségre ünnepélyesen meghiteztetett. E szerint legelső és legszentebb kötelességünk a törvény iránti engedelmességbön , ámde ezen kötelességünk teljesítésében szabsolút rendszernek még máig fönnmaradt kormányközegei — az erőhatalommal kezükben — nem szűntek meg egyre a legsérelmesben gátolni. Az alkotmányos önkormányzat törvényszerű kifejlesztését gátló ezen nyomást eddig, bár fájdalmasan, hallgatag tűrtük, remélvén , hogy az országgyűlésnek sikerülene a hazai törvényeknek teljes mérvben érvényt szerezni. Azonban e várakozásunkban a hongyűlés kora föloszlatása által keserű csalódást szenvedvén, és egyúttal az absolut kormány közegeinek törvényellenes tulcsapongásai — apostoli Felséged által legkegyelmesebben kijelentett alkotmányos elvek nyilvános gúnyjára — folyton sokasodván, most már királyunk iránti hűségünk és helyhatósági kötelességünk megszegése nélkül, a fináncz és katonai hatóságok sérelmes eljárásának néma tanúi többé nem lehetünk. Köz és magán-jogviszonyainkban a legérzékenyebb csorbák ejtelnek ; közigazgatási és törvénykezési életműködésünk elzsibbasztatik, és alkotmányos önkormányzatunk kellő folytatása majdnem lehetetlenné lesz, némi bizonyítékul néhány példát bátorkodunk legmélyebb alázattal Felséged előtt megemlítet: 1ör. Városunk közönségére a helyben létező cs. k. pénzügyi hatóságok nemcsak hazai törvényeink és a lefolyt években saját maguk által adott engedményeknek teljes mellőzésével, hanem egyszersmind figyelmen kívül is hagyván, hogy jelenleg az összes közigazgatási és törvénykezési költségeket saját báli pénztárunkból fedezzük, önkényűleg oly adó összeget róttak mely azon korbelit is meghaladja, midőn helyben cs’ kir. törvényszék, járásbíróság, rend- és csendőri hatóm