Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)
1861-11-01 / 252. szám
Közelebb térve megyénk állásához, a megnehezült viszonyok közt azzal együtt a tisztibelek helyzetét is naponként kétesebbnek és bonyolultabbnak elismerné, de nem vallá tarthatatlannak"zoga. Igaz ugyan, jegyzé meg, hogy midőn egy év előtt Békés megye a legelsők közt szervezte magát, őszintén hitt azon nyilatkozatban , mely ősi megyerendszerünk visszaállítását és országgyűlést ígért a nemzetnek. S e hitében minden törekvéssel oda igyekezett, hogy a 12 év alatt megvesztegetett közéletet ijjá és nemzetivé alakítsa, a kormányzást és igazságszolgáltatást a magyar törvények szerint magyar lábra állítja, hogy ezt elérje, igyekezett eljárásaiban és határozataiban a legnagyob óvatosságot soha nem téveszteni szem elől, és sokszor nem állítá előtérbe jogos igényeit csak azért, hogy egy minden nehézséget kiegyenlíthető országgyűlés lehetőségét kitelthetőképen eszközölje. Igaz az is, hogy mindazon reményeinktől immár eltűttettünk. De azért a megyei tér még nem zárult be előttünk, s bűz hité igazolásául annak,hogy hasonló válságos időkben a megyék már nem egyszer mentették meg alkotmányunkat, a történelemre hivatkozott e méltósága. Azért kettős kötelességnek mondámig lehet, helyünkről nem tágítani, a kormányzás gyeplőjét kezünkből ki nem ereszteni, sőt a már tehetetlenné tett feloszlatott faegyéknek védelmére kelni, s a megsemmisítésünkre célzó törekvéseket minden erőnkkel ellensúlyozni. — Beismerő ő méltósága, hogy mindehhez sok önmegtagadás és a sikerhez sok ildomosság kivántatik. De épen ilyenkor kell helyt állani — jegyzé meg — mert béke idején katonáskodni nem vitézség. Egyébiránt megnyugvással emlékezik vissza, hogy e megye tisztikara már a múlt gyűlésen kimondá, hogy állását elhagyni önként nem fogja; maga részéről szintén ismétli, miszerint esküjéhez híven, mindaddig, míg a megye javát bármi részben előmozdítani lehetőnek látja, helyt fog állani, kérvén a tisztikart, hogy eddigi buzgó közreműködésével, a bizottmányt, hogy lankadatlan támogatásával segélyére legyenek. A tisztikar és bizottmány lelkesült felkiáltásokkal felelvén e fölhívásra, az országgyűlési követek között refort Ágoston emelkedett föl, remek beszédben ecsetelvén a feloszlatott országgyűlés s azzal szemben a bécsi kormány eljárását. (Ezen beszédet már közlöttük.) Erre a maszta Zsigmond első alispán indítványozta, hogy az országgyűlés iránt bizalmunkat és hálánkat jelentsük ki jegyzőkönyvileg, abban határozottan kifejezvén, hogy az országgyűlés minden tettét, és így óvását is, magunkévá tesszük. Ezen indítvány folytán a jegyzőkönyvbe igtatott határozat így szól: „Az 1961. évi országgyűlés Magyarország történetében a leglényesebb, férfiai a nemzet szivében a legdrágább helyet fogják mindenkor elfoglalni. A legnehezebb időben, a legválságosabb körülmények közt a fegyveres hatalommal szemben csupán igazságának érzetével vértezve, kezében fegyver helyett a törvénykönyvvel, de szívében a jogérzet és tiszta öntudat meg nem rendíthető bátorságával, megvédte bánunk alkotmányát, megőrizte nemzetünk szabadságát, jogainkból, törvényeinkből nem áldozott fel, nem alkudott, nem veszített el egy betűt sem. — Annyi nemes szív, annyi erős lélek, annyi tiszta jellem, oly megtörhetlen egyetértés politikai életünkben még nem fordult elő. Azért Békés megye közönsége csak a legtisztább kegyelet és legbensőbb hála érzetével fog ezen országgyűlésre mindenka emlékezni, s midőn annak hazafias erényekben tündöklő bölcs és bátor tagjai iránt, mert a törvényesség teréről egy vonalnyira le nem léptek, mert e nemzet becsületét a világ előtt fölemelték, mert hazánk ősi alkotmányát és független önállását, politikai mint területi épségét, erkölcsi hatalmuk egész súlyával védelmezték, s a legfeltétlenebb bizalmat és köszönetet nyilvánít, ugyanekkor ezen országgyűlés összes működését, feliratait és végzéseit, óvását és határozatait, mint a melyek híven az ország félreérthetlen közérzületéből, s fennálló szentesített törvényeinkből meritvék, jóváhagyván és helyeselvén, mindenekben teljesen a magukénak vallják. „Jól tudja ugyan e megye közönsége, hogy a bűn teljesített nemes kötelesség legszebb és egyedüli jutalma az öntudatban áll, azért távol is van attól, hogy e nyilatkozatot kielégítésül akarja adni a nemzet képviselőinek. Egyedül saját magát óhajtja e megye közönsége megnyugtatni, midőn ezennel siet leróni irántuk tartozó háláját, s méltánylásának csak az utókor elött akarja bizonyítványát hagyni, midőn jelen határozatát jegyzőkönyvbe letenni s a megyéből az országgyűlésen részt vett mindkét táblai tagoknak kiadatni rendeli.“ E határozat folytán Terényi Lajos országgyűlési képviselő indítványokat tett, melyek egyhangú felkiáltással elfogadtatván , határozattá emeltettek. (Beszéde fönt olvasható). Asztalos István nem akart ismétlésébe bocsátkozni azoknak, miket az előtte szóló képviselők oly jelesen kifejtettek, csak köszönetét nyilvánította maga részéről is az országgyűlés magatartása iránt nyilvánult elismerésre. Azután a helyzet kétes és aggasztó voltára mutatván, a nemzet komoly és legális magatartásából merített vigasztalást, s csatlakozását jelenté ki a fennebbi indítványhoz. Szathmári Károly a lefolyt országgyűlés nagyszerűségét és korszakot alkotó szerepét különösen azok irányában bizonyítá és magasztaló, akik sajnálva emlegetik fel róla, hogy törvényeket nem hozhatott. Ezek — mondáa többek közt — Epammondást juttatják eszébe, kinek haldoklásakor egy mellette álló sajnálkozván, hogy nem hagy maga után a jeles férfiú gyermekeket, — válaszoló : hagyok én két halhatatlan gyermeket hazámnak, kik nevemet az utókor előtt fentartandják, a lenktrai és mantineai győzelmeket. Nem hagyott maga után ez országgyűlés törvényczikkeket? kérde szóló, — ott az örök emlékű két felirat; benne van abban múltúnk minden emléke, jelenünk minden fájdalma, jövőnk egész titka, benne van boldogságunk, szabadságunk minden törvényezikke, — csak azokat tartsuk meg, csak azok mellől soha el ne álljunk, akkor ügyünknek elveszni nem lehet. Végül indítványozá a fentebb közlött határozat kifejezését, hogy t. i. az országgyűlés iránt nyilvánított elismerés és hála, minden országgyűlési követnek és felsőházi tagnak, kik e megyéből voltak fent, jegyzőkönyvi kivonatban egyenként kiadassák. Ezen beszédek együtt nyomtatásban meg fognak jelenni, ményt terjesztett éld. fi szerint a kijelölt időre hivatalban maradnak. A tanácsnál: főpolgármester Rottenbil-er, kinek a beérkező beadványokat egybegyűjtenie s mennyiben a sürgősség igényelné, elintéznie kell. Melléje rendeltetik Gerlóczy tanácstollnak. — Alpolgármester Ságody a halasztást nem szenvedhető pénztári ügyek elintézése végett. — A házipénztárnál: a pénztárnok s ellenőr. — A letéthivatalnál: a pénztárnok, ellenőr s nyugtázó. —Az árvaügyi hivatalnál: a pénztárnok s ellenőr. — A dijhivatalnál: mindkét pénztári hivatalnok. — A gazdasági bizottmánynál: a gazda, algazda s könyvvivő. - A mérnöki hivatalnál: a főmérnök. — Az elszállásolási hivatalnál: az egész személyzet, —a népszámlálási osztály kivételével, melynek meg kell szűnnie. — Az adópénztárnál, az adó-behajtási hivatal egész személyzete, s a számadási hátralékok földolgozásának osztálya. — Az összes városi orvosi kar orvosi személyzete, valamint az összes egyházi-, s iskolai személyzet hatályban marad. — Az összes irodai személyzet. — A városkapitányi hivatal egész kiterjedésében. — Épen úgy a kórház, dologház, szegényekháza, Josephinum smérlegezési hivatal. Végre a könyvvitelnél: a főkönyvvivő, két liquidator, egy lajstromozó, s a számadási hátralékok osztályának egész személyzete. A városi törvényszéknél :Horváth Károly főbíró, — 4 tanácsos, Bogisits főjegyző és Zsigmondy aljegyző urak a halasztást nem szenvedő tárgyak bevégzésére. — A pertár egész személyzete, úgyszintén a fenyitó bizottmányé is. Végül a tiszti főügyész Thanhoffer Pál. Az igtatói és irattári személyzet a várostanács mindkét osztályánál fölfüggeszti működését, mindazáltal másnemű, még elintézetlen tárgyak feldolgozásánál alkalmazandó. Városi ügyek. C. Pest, oct. 31. A várostanács tegnapi határozata folytán kiküldött bizottmány, mely azon közigazgatási ágakat meghatározza, melyek a várostanács bekövetkezett visszalépte után ideiglenesen 15 napra még tevékenységben maradandók, következő véle Vidéki levelek. — Kecskemét, oct. 30. A mai napon tartott rendkívüli városi képviseleti közgyűlésben a városi bizottmányt a tisztviselőség leköszönt. Ezt a a méltóságú magyar kir. helytartóságnak egy küldöttség adandja tudtul holnap, azon kijelentéssel, hogy a tisztviselők csak 15 napig fognak még hivatalaikban működni. Az egyik (régi) városházát 20 exequáló katona tartja megszállva a városi adóért, oct. 26-ika óta. Ugyanazon napon 270 gyalog katona szállásoltatott el hármával az adót még be nem fizetőkhöz. Városunk tizenegy tizedre lévén fölosztva, a katonai adóbehajtás az l-ső tizedben kezdetett meg s most a 2-dikban is már folytattatik. Más tizedbelitől nem fogadtatik el a befizetés, ha — de nem várva a 3 exequáló katonát — fizetni akar, csak a 2 dik tizedben lakótól. A belvárosi iskoláknál ez évben ismét megtörtént az, hogy a padok kijavíttatói rendeltetvén két osztályban, csak most készíttetnek, amidőn az ifjúságnak tanulás végett a tanszobában lenne a helye. Úgy látszik, hogy az iskola szellemi belszervezetére nézve az illető vagy az illetők nincsenek tisztában. Egyik főelemi tanodai rendes tanárt ok nélkül, talán a személyeskedés akarja más osztályba erőszakolni, nem tekintve azt, hogy az áttétel csak azon hatóság tudtával s rendeletére történik, mely őt a normáltanodához kinevezte. Hanem reméljük, hogy ezen intézkedést a váczi méltóságos püspöki hatóság s a magyar királyi helytartó tanács foganatositni meg nem engedendik. r. Köff , H. —. (Legújabbak szemléje.) Párisban ismét egy röpirat jelent meg, mely a szövetséget Porosz- és Németországgal újra különösen ajánlja, s egyszersmind igen keserűen támadja meg az angol politikát Különös nyomatékot helyez e röpirat a compiègnei találkozás baráti jellemére, s főleg a búcsújelenetet oly szívélyesnek írja le, amilyen csak lehet. Alig említenek ezen új könyvárusi tüneményt, ha épen ma egyéb tudósítások is nem vezetnék vissza figyelmünket a compiègnei összejövetelre. Grammont hg. t. i. már megérkezett Bécsbe, s párisi úgy mint bécsi közlések egyiránt állítják, hogy utasításai magukban foglalják egyszersmind a Velencze átengedése iránti ajánlattevést is. A franczia császár kettős okból határozta volna el magát ezen lépésre : első az, mert egyelőre el akarja vonni a közfigyelmet a római kérdéstől; továbbá másodszor, újabb biztosítékot akar Európának adni a béke föntartása iránt. Ezen lépés jelentőségét azonban ezen két oknál sokkal jobban magyarázza meg, ha t. i. való volna, azon tudósítás, mely Párisból ma, egy bécsi lap szerinthivatalos forrásból érkezett, smely szerint a császárnak Compiègneben s került volna Vilmos királyt ama nézetre téríteni, miszerint Austria jelen nehéz helyzetéből csak úgy bontakozhatnék ki, ha Velenczét illő területi kárpótlásért, melyet majd csak megtalálnának valahol, az olaszoknak átengedné. Helyesen jegyzi meg az „Ind.beige“, hogy ezen hír csak nagy óvatossággal fogadandó, bárha a „Vtl.” levelezője, mint említők, bizonyosként árulja azt, s még azt is állítja, hogy a porosz király kötelezte magát egyszersmind, Olaszországot azonnal elismerni, ha a bécsi kabinet az odanyújtott békejobbot visszautasítná. Mondók, helyes e hírek irányában a teljes óvatosság, de ha mégis valók volnának, mindenesetre különös illustratiójára szolgálnának azon új napóleoni békebiztosítéknak, melyről félebb szó volt. Nem lehetne, hogy ugyanazon béke-álcrát ne látnák benne, melyet az utolsó olaszországi hadjárat előtt a franczia kormány utolsó percig oly gondosan fentartott, mialatt a háborúra a tért oly mesterileg előkészítette. Hogy Poroszország a jelen európai helyzetet fölhasználni törekszik, ez természetes. Egy bécsi lap berlini levelezője figyelmezteti Austriát, hogy ne higyen azon egyezkedési készségnek, mely most Berlinben netán mutatkoznék. Igaz, úgymond, hogy Berlinben úgy tesznek, mintha Francziaország minden előhaladó lépését a porosz érdekek megsértésének tekintenék; valójában azonban czélja az, Austriát az engedményekre minél hajlandóbbá tenni. Levelező azt hiszi, hogy még ha létrejönne is a boroszlói találkozás, ez a compiégne-it nem ellensúlyozná, annál kevésbé billentené fel annak mérlegét. A római ügyre nézve ma ismét bizonyosabbá vált, hogy a franczia őrség nem fog a sz. városból elvonulni. Ezen nagyobb bizonyosságot szolgáltatja a „Patrie“ egy czikke, mely gyönyörűen csavart tételekben bizonyítgatja, mennyire cselekszik Francziaország csak igy helyesen, amint cselekszik. Ezen czikknek előleges hite manifestum jelentősségével akará azt felruházni; ezzel azonban Lauziéres szerény nevével nem birdet, bárba álllták, hogy tulajdonkép Lagnerromére írta. A függetlenné vált lap ezen első stylpróbája azonban fontossággal mindenesetre mégis bír, legalább mint független dicsőítése azon császári elhatározásnak, melyet a „Patrie“ úgy fejez ki , hogy a római kérdés megoldásának óráját Isten határozza meg, vagyis: mi egyre megy, a pápa haláláig a statusquo sérthette». FRANCZIAORSZÁG. A „Pays“ szerint a mexicói expeditio iránti szerződésre vonatkozó alkudozások Londonban fognak folytattatni. E szerint ezen fővárosban fognak az aláírások kicseréltetni. Ezenkívül a hatalmasság abban egyezett meg, hogy a szerződés a washingtoni kormánynak is tudomására juttatván, ez utóbbi föl fog hivatni arra, hogy hozzájuk csatlakozzék, a közös sérelmek megorvoslásának Mexicótóli megnyerése végett. Következőleg valószínű, hogy az expeditio, melynek kezdeményezése a 3 szárazföldi hatalmasságot illeti, a washingtoni kormány közreműködésével fog történni. OLASZORSZÁG. Az „Espero“ szerint a parliamenti ülésszak csak november végén fog megnyittatni. Ezen lap ezen elnapolást azzal indokolja, hogy a kormány némely jobban tanulmányozott törvényjavaslatokat óhajt a parliament elé terjeszteni, s időt akar engedni némely diplomatiai kérdések kifejtésére. Ama kir. rendeletek, melyek a nápolyi helytartóságot s a toskánai kormányt megszüntetik s azokat főnökségek által helyettesítik , legközelebb végre fognak hajtatni. Az ezt eszközlendő biztosok Turinból nov. 7-én fognak rendeltetési helyükre elindulni. Nápolyba Monale lovag, s Toskánába Pivoti senator fogna menni ily küldetésben. Ricasoi báró legközelebb diplomatiai lakomát adott, melyben a franczia követ, Benedettis az egész franczia követség, valamint a Turmban jelenleg képviselt többi hatalmasságoknak összes követei is jelen voltak. A milánói „Pungolo“ azt állítja, mikép Garibaldit folyvást élénken sürgetik arra, hogy egy oly országban tervezett forradalmi mozgalom élére álljon, melynek kormánya még nem ismeré el az olasz királyságot; azonban Garibaldi állhatatosan ragaszkodik azon elhatározásához, miszerint egészen Olaszország számára akarja magát fönntartani. A milánói „Regno d’Dalia“ szerint La Marmora tábornok legközelebb Milánóból elindult, hogy a déli tartományokban elfoglalja azon magas állomást, melyre őt a király bizalma híva föl. Őt Bariolo táborkari alezredes, s Masini, guidei százados kísérték el. Passagia atya legközelebb Turinba érkezett. Mint Rómából, oct. 19-ről írják, — a pápa, — a helyett hogy — mint előbb el volt határozva, — Ostiába tett volna kirándulást, — 17-én a franczia tiszti kart fogadá el. Az audientiára közelebbről az úton érkezett 29. s 69-ik ezredek tisztjeinek azon óhajtása adott alkalmat, hogy a pápának bemutattasanak. Goyon, Dumont s Ridvel tábornokok vezették a menetet, mely a R nspoi palotából dél felé indult meg a Vatican felé. A pápának egyes új törzstisztekkeli beszélgetése folytában ünnepélyes biztosítások adattak, a megszálló hadtestnek a pápa jogai védelmére, készsége iránt. — Legközelebb a franczia élelmezési felügyelő egy egész évre úyita meg a szállítókkal szerződéseket, a katonaság élelmezése iránt. — P i o m b i no herczeg Párisban egy évre bérelt ki magának palotát, s mintegy 20, Rómában hagyott szolgáját elbocsátá. Ez is arra mutat, hogy a római emigránsok reménye nagyon csökkent, a francziák legközelebbi kivonulása iránt. kir. rendeleteket közli, melyek által Rogier a lemondott de Vriére báró helyébe külügyi, — Van derpeere brom Rogier helyébe belü egy,és Fréve Orban pénzügyministerekké neveztetnek ki. A többi tárczák jelen birtokosaiknál maradnak; t. i. az igazságügyi tárcza Tesch, a közmunkaügyi Vander Stickelen, l a hadügyi Czaz a tábornoknál. Hirszerint legközelebb egy oly kbr. renddel fog megjelenni, melynélfogva Lannoy helyébe új rendkívüli követ fog a turini udvarhoz kineveztetek OROSZORSZÁG. Mint a „Schl. Zig- nak Varsóból f. bó 2- ról írják: a kormány ott jelenleg vas szigorral jár el, a legfinomabb séta-botocska, a kalap melletti egy kissé szalag, az utczáin állvamaradás egy történetesen ott elhaladó ismerősseli beszélgetés végett stb. elegendő arra nézve, hogy valamely kellemetlenséget szerezzen. És közepén az ágyból visznek el gyanús s föladott egyéneket, még pedig a legelőkelőbb , legbecsületesebb polgárokat, s a legérdemesebb papokat. — 24-én az érsek unokaöcscsei, két földbirtokos s több papok fogattak be, kik együtt a temetési bizottmányt képezték. — 26-án éjjel Wysynski kanonok és Stecki atya Varsóból, Magnowski prépost Skierniewicéből, és Schlenker kereskedő vitettek el a fellegvárba, miután előbb náluk házmotozás eszközöltetett. Schlenkernél annak boltjában a szekrények s pénztárak lepecsételtettek s ott őrség hagyatott. A polgár küldöttségnek, melynek tagjai voltak több mai befogatott egyének, Gortsakoff büszkeségének megsértése daczára, annak idejében kénytelen volt a kormány köszönetét fejezni ki, s most, miután ugyanazon egyének az ostromállapot előtti legutóbbi hetekben, az exaltált fölforgató párt fondorlatait a legnagyobb erőfeszítéssel paralizálták, a választások elleni izgatásokat legyőzték , s a már gúnynyá vált demonstratív isteni tiszteleteknek véget vetettek, azok befogatnak. Ezen eljárás oka remélhetőleg rövid időn köztudomásra fog juttatni. Egyébiránt most ismételve állítják, hogy Sachosanetet néhány nap múlva a helytartóságban egy újabb katona követendi, t. i. Luders tábornok, ki a krimi bábom alatt a cbinai sereg parancsnoka volt , s hogy Gerstenzweig helyébe, mint varsói hadikormányzó, T o m a s c h o ff lépend, Benkendorff utóda a sz. pétervári titkos rendőrség vezetésében. Sz. Pétervárról azon érdekes tudósítás érkezett Londonba, hogy a tüzér akadémia a hadügyministerhez egy kérvényt intézett, melyben az illető tisztek azt kérik, hogy fizetésükből 5 pret vonassék le, a szegény tanulók segélyzése végett. Ez jellemző tény a hangulatra nézve. NÉMETORSZÁG. Mint a„Pos. Ztg“ Posenből oct. 28-ról írja: a „Dz. Pozn.“ egy fölhívást tett közzé egy oly nagyszerű lengyel demonstratióra, mely szerint ott 27-én délután a Sz. Márton templom mellett, a „Miekiewitz téren“, amint most ezen templom temetőjét lengyel részről elnevezni szeretik, — egy keresztalakú emlékszobor lenne fölállítandó, ezen fölirattal: „Töviskoszoru stb. a lengyel királyságban s Litvániában meggyilkolt testvéreink számára.“ — Edzéiből külön meghívások is osztattak szét Posenben s a vidéken, s a mint a dolgok most állanak, bizonyosnak lehetett tartani, hogy igen számosan fognak megjelenni. Hirszerint nagy ünnepélyes menetben szándékoztak ama keresztet — a Czenstcchauból elhozott lengyel zászló előlvivése mellett, a philippimisok templomából a fölállításra kijelölt helyre vinni, — s ez teljes lengyel-nemzeti demonstratió lett volna. Ezen ünnepély rendezői ugyan — noha elég későn — kikérték a rendőri engedélyt saját tervükhöz. Azonban természetesen tagadó választ kaptak, s ezenkívül a födnök s a rendőr elnök hirdetménye által, a fönnálló törvényekéi tekintettel, a demonstratió, bármily módon történjék is az, betiltatott. Mindemellett is szombaton délután a Sz. Márton templom mellett fölásatott a föld azon helyen, hol a keresztnek kellett volna fölállittatnia, s a lyuk csak különös intézkedés folytán hányatott be ismét. — 26 - 27-én félreismerhetlenül némi ingerültség uralkodott a városban. Ezért 27-én délutánra minden előintézkedés meg volt téve, minden összeütközés kikerülése, vagy erélyes elnyomása végett. Szerencsére azonban erre nem került a dolog. A Sobrodka-piacon ugyan többszáz főnyi csoportozatok alakultak, nagyrészint a lengyel nép legalsóbb osztályaiból ; — azonban minden nyugottan ment végbe. Csak midőn a jelenvolt rendőr-hivatalnokok néhány ittas kiabálót be akartak fogni, szegült ellent egy csoport, ütni kezdé a hivatalnokokat s azokat kövekkel hajigálá. Azok erre fegyvereiket használták, s néhány, különben már előbb is büntetve volt személy befogatott. Erre a tömeg szétoszlott, s a katonaság előhívása szükségtelennek bizonyult be. BELGIUM, A hivatalos lap azon oct. 26-án Táviratok. Dresda, oct. 30. Ma a „Dresda. Jour.“-nak egy varsói levele azt állítja , hogy Lambe rt tábornok nem egésségi tekintetből utazott külföldre, hanem táviratilag hivatott Sz.-Pétervárra a lengyel királyságbani ügyállásról jelentéstétel végett. Lambe rt tábornok a vasúton Königsbergen át tévé meg az utazást s visszavárnak. Varsóban két lutheránus pap is befogatott. Ragusa, oct. 30. A 26-ki harczban török részen 40 holt maradt a téren, köztük Muchtarbay, s 35 sebesült. A felkelők részén az elestek száma nem tudatik. A fölkelők 8 mniában vannak s a török házakat fölgyujtják. A környékbeli lakosok vagyonukat Trebinyébe, vagy austriai területre szállítják. Berlin, oct. 29. Itteni pénzügyi körökben azon bír szárnyal, hogy a R o th s ch id-ház a porosz bankkal egy oly pénzügyi műtétei iránt alkudozik, mely által a franczia bank számára ezüstben 15 millió tallér fogna adótni. Eredmény még nem eszközöltetett. A „Sürgöny“ magánlavirala. Bécs, oct. 31. A prímás ma déli egy órakor, félóráig tartó kihallgatáson volt. Minthogy az udv. kanczellár, Ő Felsége beleegyezése folytán, a kihallgatáson nem volt jelen, tehát a fogadtatás az „audiendum verbum regium“-nak régibb időben szokásban volt szigorú jellemét elvesztette, és igy csak egyszerű volt. — A prímás holnap innen elutazand. — A horvát kérdés eldöntését szombatra várják. Gazdászati és kereskedelmi hírek. Pest, oct. 30. Időjárás: borús, a hőfok délkörül 8-9. A gabnaüzletben nagy a lassúság. A búza és rozs ára inkább csak névszerintinek tekintendő, ellenben az árpa, zab és kukoricás szilárdan tartja magát. A hetivásár népes volt, kivált sok káposztát hoztak be szekereken, de az ára még nincs megállapodva, minőségéhez képest 4 — 6 fton adták szárát; a párkányi vásár múltával okvetetlenül bizonyosabb lesz az ára ennek a fontos téli eleségfélének. A lipótnapi vásárhoz már legnagyobb részt fel vannak állítva a bódék. Pest, cet. 29. A mai hetivásáron következők voltak a folyó gabonaárak: Tisztabúza legjobb 5 ft 60 kr. közép 5 ft 46 kr. csekélyebb 5 ft 40 kr. Rozs legjobb 4 ft 60 kr. közép 3 ft 92 kr. csekélyebb 3 ft 64 kr. Árpa legjobb 2 ft 80 kr. közép — ft — kr. csekélyebb 2 ft 52 kr. Zab legjobb 1 ft 96 kr. közép 1 ft 82 kr. csekélyebb 1 ft 68 kr. Kukoricza legjobb 3 ft 36 kr. közép — ft — kr. csekélyebb 2 ft 80 kr. Színházi előadás november 1. Nemzeti színház A szigetvári vértanuk. Szomorújáték 5 felvonásban. Pesti német színház. Iler Müller und sein Kind. Drama in 5 Aufzügen. Budai népszínház. Mátyás diák. Népszínmű 3 felvonásban. Távirati imlexitás a bécsi börzéről. October 31-ről 5"/« Metatiqnes 79.45 Nemzeti kölcsön 65.75 bankrészvények 178.50 hitelintézeti részvének 744; ezüstagro 137.25; londoni váltók 137.50; arany díja 6.54. Felelős szerkesztő : VÉRTES FENŐ.