Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)
1861-11-08 / 257. szám
Iveses királyi Ítélő tábláink Főtisztelendö. Tisztelendő, Tiszteletes. Tekintetes és Nagyságos. Nagyságos és Vitésly elnökének és biráinak, kedvelt Híveinknek, Pesten. Melléklet a m. kir. udv. fakanexellikkoi intézett legmagatab kézirathoz terjesztése (565. §.) g) g) djtögetések vagy aláírások a büntetésre méltó cselekvények törvényes következményeinek meghiúsítása végett (567. §.) h) őrök vagy különben közszolgálatban eljáró személyek megbántása (669 és 570 §§) f) nyiltparancsoknak, a hatóságok rendeleteinek és pecséteinek megsértése (572 §) II. Csikk. Az I-s. czikk rendelete a katonai büntetőtörvényhez kibocsátott kihirdetési nyilt parancs VI. czikkének értelmében a nyomtatványok által elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre is alkalmazandó. III. Csikk. Azon álalános törvényes határozat, mely szerint az állam hadi ereje ellen elkövetett mindennemű bűntettek, jelesen a jogtalan toborzás, kémkedés s a hittel fogadott katonai szolgálati kötelezettség megszegésére csábítás vagy a végetti segélynyújtás, a vádlott különbeni illető bíróságát nem tekintve, a katonai bíróságok elé tartoznak, magában érthetőleg teljes hatályban marad. IV. Czikk: A magyar királyi udvari kanczellár s a helytartó fölhatalmazzák, miszerint a közcsend, rend és bátorság föntartása végett az ország egész területére, vagy egyes járásokra vagy helységekre nézve különös rendeleteket és tilalmakat bocsáthassanak ki, s az ezek ellen cselekvőkre 500 osztr. értéstig terjedhető bírságot s egy évi várfogságig terjedhető fogságbüntetést szabhassanak. Az ilyen tilalmak áthágásai, különösen fegyverek birtoklására és viselésére, forradalmi dalok éneklésére, forradalmi jelek vagy egyenruhák viselésére, bárminemű politikai ingerlő tüntetésekre, szolgálaton kívüli cs. k. katonák megtámadására vonatkozólag stb. a kihirdetés megtörténte után az I-ső czikkben elősorolt bűntettekkel és vétségekkel egyiránt, a katonai bíróságok eljárása alá esnek. V. Czikk: Minden állami és községi hatóságok és közsegek szigorú felelősség terhe alatt kötelesek a tudomásukra jutó fönérintett nemű bűnös cselekvényeket a katonai bíróságoknak tudtára adni s az e részbeni hivatalos működésekre vonatkozó fölszólításainak haladék nélkül eleget tenni. VI. Czikk: A fankijelölt büntettek és vétségek megvizsgálása és elitélése végett kirendelt katonai bíróságok mindegyikének, illetősége tekintetében egy járás tűzetik ki, és az közvetlenül az ezen járásban a bírói felsőbbségi jogok gyakorlatára hivatott katonai parancsnok alatt áll. Az e részbeni hivatalos cselekvények legfelsőb vezérlete s ellenőrzése az országos hadi főparancsnokra ruháztatik. VII. Czikk: Ezen katonai parancsnokok följogositvák, előforduló esetekben a vádlott elfogatásának s vizsgálat alá vételének elrendelésére, a büntető ítéleteknek az ezen rendeletben meghatározott feltételek alatti helybenhagyására s foganatosíttatására, vagy az ilyen ítéleteknek a körülményekhez képesti enyhítésére, nem különben a büntetésnek egészed elengedésére is. Jogukban áll továbbá, tekintettel azon hely távolságára, hol a bűnös letartóztatott, vizsgálat és ítélethozás végett valamely, járásukban létező ezredi vagy várőrségi bíróságot kirendelni, az ítélet helybenhagyása számukra föntartatván. Vili. Czikk: felségátulás, felségsértés, zendülés és lázadási landok és Szidor fikormány székhelyét vizsgál IX. Czikk A katonai bíróságok az illetőségükhöz tartozó bűnös cselekvényekre a katonai büntetőtörvényben kiszabott büntetéseket kötelesek szabni, testi büntetéseket pedig csak annyiban, amennyiben ezek a törvény szel. Csikk. Jelen rendelet közhírrététele napjától fogva Magyarországban az alább elősorolt büntetésre méltó cselekvények, ha polgári személyek által követtetnek is el, a cs. kir. katonai bíróságok által vizsgálandók és büntetendők meg, az 1656-ik évi jan.lékén kelt katonai büntető-törvénykönyvnek az 1852. évi máj. 27-én kelt általános polgári büntető-törvénykönyv illető határozataival öszhangzó szabályai szerint. Ilyenek : 1. A felségárulás, a Felség s a császári ház tagjainak megsértése, s a keresendháboritás bűntettei (kat. bÜnt. törv. könyv 334—343. §§.) 2. A zendülés és lázadás büntette (344—352 §§.) 3. A nyilvános erőszakoskodás büntette: a) a kormány által közügyek tárgyalására hivatott gyülekezet, bíróság vagy közhatóság elleni erőszakos cselekvés által (353 és 354 §§.) b) törvényesen elismert testület vagy közhatóság közremunkálása mellett, avagy felügyelete alatt tartott gyülekezetek elleni erőszakos cselekvés által (355 és 356 §§.) c) hivatalos járata felsőbbségi személyek elleni erőszakos kézrávetés vagy veszélyes fenyegetés által (358 és 359 §.) d) vaspályák vagy az állam távirdának gonoszságbeli rongálásai vagy háboritásai által (364—367. §§) 4. A fönnemlitett büntettek valamelyikének elősegélése az 520—622. §§ hoz képest. 5. Következő vétségek, n. m. a) a csődülés (531—538. §§.) b) titkos vagy tilos társaságokbani részvétel (639—555 §§.) c) a hatóságok intézkedéseinek lealacsonyitása és az állam vagy községi hatóságok vagy a kormány egyes közsegei elleni izgatás (566 §) d) nemzetiségek, vallás- társulatok, a polgári társaság egyes osztályai vagy rendei iránti ellenségeskedésekre ingerlés (659 §) e) a házasság, a család, a tulajdon intézményeinek nyilvános lealacsonyítása, vagy törvénytelen cselekvényekre való fölhívás, avagy azoknak helyeslése (562. §.) a nyugtalanító álhírek vagy jövendőmondások Felosztása a katonai biróságok illetőségének, a hozzájok utasított járások szerint. Melléklet az 1861. évi nov. 5 én kelt rendelethez. A „Sürgöny” 255. száma, a kimutatásban, azon földtehermentesitési kötelezvények fölött, melyek korábbi sorsolások alkalmával kihúzattak, s noha már lejártak, eddigelé kifizetés végett még bemutatva nincsenek, egy sajtóhibát tartalmaz, t. i. a kassai kötelezvények 1859 ik évi october 31-én véghezment sorsolását illetőleg, az A betűs kötelezvények közt hibásan áll az 549. szám, e helyett 339. szám 220 fttal. Ő cs. k. Apostoli Felsége legmagasb kabineti iratával, e Móricz altábornagyot, s Privit nácsost a magyar kir. udvari tanácsosi méltósággal, dij-elengetesebben fölruházni méltóztatott évi nov. erdödi gróf Pzer István ud anezelláriánál, dés mellett legel ktlt álffy vilti tatitkos kegyel- Megyék és kerületek. A járás Jegyzet. főhelye, parancsnoka. Pozson Nyitra Trencsén Árva Thurócz Pozson a pozsoni állomás parancsnok •3 190 MS3 a o* 0 JA JA f 1 A 3i*a~8 JAo 00 •o*-l vO ot X3 SO eSO s~ •cö► *om6 a *3 ”3M & JAO*3 *03 •»-a .1 a4 N . Komárom Esztergom Győr Veszprém Bors Hont Zólyom Liptó Komárom a komáromi várparancsnok Sopron Moson Vas Zala Sopron a soproni állomás-parancsnok Somogy Tolna Baranya Pécs a pécsi állomás-parancsnok Pest Fehér Nógrád Heves Buda a budapesti város- és várparancsnok Szepes Gömör Sáros Abaúj Torna Borsod Zemplén Ungh Ugocsa Beregh Máramaros Kassa a kassai állomás-parancsnok Szatmár Szabolcs Hajdú kerület Debreczen a debreczeni állomás-parancsnok Bihar Békés Nagyvárad a nagyváradi állomás-parancsnok Arad Csanád Zaránd Kövárvidék Kraszna Közép Szolnok Arad az ó-aradi állomás parancsnok Csongrád Jász-kun kerület.Szeged a szegedi állomás-parancsnok Krassó Temes Torontói Temesvár a temesvári várparancsnok Bácspétervárad a péterváradi várparancsnok mint polgári rendű személyekre nézve italában megengedhetők. X. Csikk Az eljárásra vonatkozólag a katonai bíróságoknak a katonai büntető-perrendtartás szabályai szolgálnak zsinórmértékül. Ha felségárulási bűntett volt a vizsgálat tárgya, vagy ha az ítéletben halálbüntetés vagy öt évnél hoszszabb fogságbüntetés szabatott, a vizsgálati irományok az ítélet közzététele előtt az átalános katonai feltörvényszékhez , ez által a katonai legfőbb törvényszékhez hivatalból fölterjesztendők. XI. Czikk. Egyébiránt a vádlottnak jogában áll, minden büntető ítélet ellen az országos hadi főkormányhoz, ha pedig az ítélet egy évnél hosszabb fogságbüntetésre szól, a katonai féltörvényszékhez folyamodni. A folyamodás az ítélet kihirdetése után 48 óra alatt az ítélő katonai bíróságnál bejelentendő s legfeljebb 8 nap alatt ugyanannál benyújtandó. XII. Ciikk. A katonai bíróságok tartoznak az előttük tárgyalt bűneseteket külön büntető jegyzőkönyvbe beiktatni s azokról a kiszabott időszaki táblákat felsőbb helyre beküldeni. Kill. Czikk. Az ide mellékelt vázlat tartalmazza a katonai biróságok illetőséginek a huszárok utasított járások szerinti felosztását. AHMHIVATALOS RÉSZ. Gróf Pálffy Márcé. kir. altbnagy.m. kir. helytartók nagyméltóságának,a m. kir. helytartótanács ügyvezetésének átvétele alkalmával nov. 7 -én mondott megnyitó beszéde: Nagyméltóságu m. kir. helytartótanács! Tisztelt Urak! A cs. királyi Apostoli Felsége engem Magyaroság helytartójává legkegyelmesebben kinevezvén, midőn ennélfogva e kormányszék vezényletét átveszem, srvndek oly férfiakat üdvözölhetni, kiknek Felségen Királyunk iránti hűségükben, és hazánk valódi javára irányzott tiszta szándékaiban nem kételkedem. Puszta szavakkal ez időben máris sok visszaélés történt. Tettekre szólít fel bennünket a Felségének bizalma és az ország közérdeke, azért egy szóval legyen mondva: cselekedeteimből ismerjenek meg engem, valamint én is tetteikből fogom megítélni önöket. Méltánylom én eddigi működésök nehézségeit, de elvárom, hogy megváltozván, bír ideiglenesen, a m. k. helytartótanácsnak alkotmányos hatásköre, önök mint Ő Felsége hű tanácsosai és tisztvisői buzgóan teljesítendik kötelességüket. . Egyébiránt forduljanak az urak és úgy mindenki, aki a nemzet ős jelleméhez híven, Fejedelmünk és az ország javára, saját és nemzeti érdekeinek biztosítására velem közreműködni kíván, bármiben bizalom teljesen hozzám, személyesen vagy írással, tanácscsal vagy kéréssel , és mindenki bizton számíthat arra, hogy szívesen fogadtatik, és hogy minden igazságos igény méltánylásra találand. Tapasztalni fogják, hogy bennem nem csak igazságos főnököt, hanem őszinte barátot és jóakarót találandnak. Szilárd akarattal, őszinte szándékkal és közös törekvéssel el fogjuk érni azt, hogy, — támogatva hazánkfiai józan többségétől, — sikerülendk Felsége bizalmát az ország számára újra biztosítani , valamint a számtalan magánérdekek sértésével egy év alatt sajnosan megingatott rendes közállapotot ismét megszilárdítani. Reményem, hogy így, a helyhatóságokat higgadtabb szellem lengvén át, sikerülene előkészíteni azon tért, melyen az országgyűlés közremunkálásával hazánk érdekei tartósan kiegyenlíttethetnek; nekem pedig ez által alkalom fog nyuttatni, visszatérni kedvelt katonai pályámra, melytől Felséges Uram iránti hódolatom és hazám iránti szeretetemnél fogva ideiglenesen eltávozni kénytelen vagyok. Az országnak jóléte mindig arányban volt és lesz azon hűséggel és bizalommal, melylyel annak népei Felséges Királyunk iránt viseltetnek. Működjünk tehát váll-vetve az említett czélok elérésére és iparkodjunk, hogy az ős higgadt szellem és jellem, melyre őseink méltán büszkék voltak, a nemzet minden rétegeiben és osztályaiban feléledjen, mert csak ez által válik kivihetővé Ő Felségének alkotmányos kormányzatra irányzott atyai szándéka. Buda, nov. 6. A fent közlött államokiratok iránt tájékozandók az országot, kettőt kell megkülönböztetni. A jelen intézkedések egyrészről a közrend helyreállítására irányozzak, s ennyiben provisorius jellemmel bírnak. Másrészről biztosíttatván Ő Felsége által az october 20-ai diploma erejénél fogva hazai alkotmányunk fentartása, a közjogi állapotok e provisorium által érintetlenül maradva, országgyűlés útjáni elintézésnek vannak föntartva. Ami ezen provisorius rendszabályokat illeti, a birodalom túlnyomólag nagyobb része meg van győződve a kormánynyal együtt, hogy az administrate azon megzavarása s megakasztása, a kormánynak teljes paralizálása s legmagasb orgánumai ellenébe állított tagadólagosság; szóval a hatóságoknak az october 20-ai engedményeket lábbal tapadó erőszakos lépéseiből folyt országos fejetlenség tovább tartható s tűrhető nem volt. Legsürgősb vala e részben, helyreállítani a kormány tekintélyét, mely félreismertetett; s megszerezni az állam functióinak azon rendszerességet, mely nélkül az fenn nem állhat, s rendeltetésének — a közbiztonságot, köz- és magánjogot fentartani — meg nem felelhet. A kormány elvárja, hogy az ország lakóinak nagy többsége ezen rendszabályokat , mik saját érdekében hozattak , elismeréssel fogadandja, s ellenkező esetben is irányukban azon tiszteletet s engedelmességet fogja tanusítani, mely a kormányt az előtte soha sem kedves, de végesetben mellőzhetlenül alkalmazni szándékolt szigorúbb eszközök használata alól fölmenteni. Valamint az ország, mely talán jelen izgalmas állapotában hajlandó félreismerni ez intézkedések jó czélzatát, — lassankint higgadtabb kedély-állapotba jövend, úgy fogja másrészről a kormányban is majdan azon bizalmat felkelteni, mely Ő Felségének az ország-alkotmány helyreállítására irányzott ,legmagasb c célzatainak valósítását lehetővé teendi. Irányozza mindenki, ha hazája jövendőjében bízik, biztos reményét Ő Felsége legmagasb kéziratába, melyben Ő Felsége a nemzet jobbjainak, a Felséges Uralkodóház iránt és magyar hűségben élőknek teljes megnyugtatására újólag biztosit arról, miszerint rendithetlen szándéka, az oct. 20-ki diploma erejénél fogva, Magyarország alkotmánya, jogai, kiváltságai helyreállítása tekintetében adott engedményeket egész épségükben fönntartani. Horvátországgyűlés, Zágráb, november 6. — Tegnap az országgyűlés a báni exja által következő beszéddel nyittatott meg .Uraim! Őszintén örvendek, hogy önöket többheti nyugalom után a nemzeti és alkotmányos tanácskozás e templomában újra egybegyűlten szívélyes üdvözletemmel köszönthetem. Ő cs. k. Apóst. Felségének legmagasb engedélye folytán kedves hazánk nemzeti és alkotmányos átalakításának nagy fontosságú művét a törvényhozás mezején folytatandjnk. Fordítsuk szemeinket a helyzet komolysága és a körülmények hatalmára, melyek szent feladatnak biztos és üdvös megoldására méltó és gyakorlati irányai szolgáltatnak. Fejtsük ki az alkotmányosságot hatáskörünknek minden különböző és nyilvános intézményeiben, de óvjak magnókat a közjó érdekében a végzetes csalódásoktól , melyek a tiszta politikai belátást sűrű fátyollal fedik el és igy valódi nemzeti üdvünket nagy veszedelembe ejtik. Férfias mérsékeltség, egyesülve a legmagasb trón iránti odaadó bizodalommal, a politikai érettség és bölcseség gyümölcse; ezekben keressük nemzeti jövendőnk kifejlődésének legerősb emeltyűjét; ez legyen tehát további vezetőnk alkotmányos működésünkben. Erre segítsen Isten ! a gyűlést tehát ezennel megnyitom“. Az utóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után fölkelt Kraljevics, elmondván, hogy báró Kostán, kivel szerencséje volt a magas országgyűlés feliratát Ő Felségének átnyújtani, beteg és csak néhány nap múlva jöhet oly állapotba, hogy Ő Felségénél tett kihallgatásuk felől jelentést tehessen. Szarcsevics jelenti, hogy a endificationális bizottmány munkálatait befejező és csak a mtunicipiumok szervezését illető törvényjavaslat hagyatott ügyében. Szólai indítványozza, hogy az országgyűlési határozatok tüstént legmagasb szentesítés alá bocsáttassanak és pedig külön repraesentatióban; a codificationális bizottmány ezen indokolás kidolgozását ossza fel maga közt. — Az indítvány némi vita után elfogadtatik. Több magán-kérvények tárgyaltatnak, melyek következők: M u c z n ja k betegsége miatt lemondván , helyette Pavsetics választatott meg ; a valpói választó kerület Knezevics helyett Krém pusicsot,— a katinai kér. Akszamovics helyett Pavseczet, — Verőcze Stojanovicsot választó; Angjelics lemond; Sniiczki as püspök jelenti, mikép betegeskedése miatt az országgyűlésen meg nem jelenhet. Verőcze megye az elfogott Belakovics mellett pártfogást kér, mire a bány excja megjegyzi, mikop a vizsgálati iratok már Bécsbe felküldettek s ő maga is közbe veté magát, hogy az ügy gyorsan elvégeztessék. A pénzügyi bizottmánynak az 1862-dik év politikai-administrationális költségvetésének nyomtatási költségeit illető jelentése felolvastatik, melyben a kormány a megyei költségek kevesbítését követeli. A bizottmány oly véleményben van, hogy a kormány ezen intézkedése ellen most semmit se kell tenni, de jövőre minden praejudikálás ellen óvás teendő. Bánk excra indítványára a kormányzati pénzügyi bizottmány jelentése, a kormány és a franczia államvasut közti szerződés, a bouizaut, a hajózás, drávaszabályozás, malomrend stb. iránt köre nyomatnak. A kir. leirat az országgyűlésnek nov. 1-ig tartó elnapolása iránt felolvastatik. Több indítványok elfogadása után a legközelebbi ülés napirende felett, mely már korrában elhatároztatott, hosszasabb vita támad. Balog, Kraljevics és Briglévics a már meghatározott napirend mellett szólanak, Taller pedig azt mondja, mikép célirányosabb volna, azt a ház tagjaival minden ülés előtt tudatni. E véleményt az országgyűlés magáévá teszi. Zivkovics indítványozza, hogy a már sürgősnek elismert szerb vajdaság kérdése legközebb tárgyalás alá vétessék. Hosszasabb vita után, melyben Kvaternik megtagadja azon jogot a bécsi kormánytól, hogy a szerb ügyeket a magyar országgyűlés nélkül rendezhesse, oda dől el a dolog hogy a szerb ügy a házközösségi törvény után második tárgyát tűzessék ki. Ma ismét ülés van. Megyei tudósítások. Veszprém megye tisztikarának lemondási okirata. Az alkotmányos életnek fejedelmileg megígért visszaállítása, s a megyéknek ennek alapjáni szervezése óta a megyei bizottmány s ennek kifolyása a tisztikar szakadatlanul törvényes alkotmánysértésekkel s előgörditett akadályokkal volt kénytelen küzdeni. Bár a legfelsőbb ígéretekben helyezett reményeink az országgyűlés feloszlatása után elenyésztek, a tisztikar mind a mellett tisztelve a benne helyezett bizalmat, melyet a megye s ez által a haza érdekében felhasználni szent kötelességének ismerte, ernyedetlen működött mindaddig, míg legközelebb egy legfelsőbb parancs által a bizottmányi gyűlések nyilvános tartása betiltatott, sőt tettlegesen fegyveres erővel akadályoztatott , az alkotmányos élet utolsó menhelye, a megyei terem is bezáratott. Ezek szerint a tisztikar törvényes és alkotmányos támaszától megfosztatván , bekövetkezettnek tartja azon időpontot, melyben hazafias érzelmével, letett alkotmányos esküjének szentségével s önbecsületével megegyeztethetőnek nem találja, hogy tisztviselői hatóságát tovább is folytathassa. Ennélfogva az összes tisztikar nemes és szigorú kötelességének ismeri, a különben is minden oldalról aláásott, tekintetét csökkentő állásáról határozottan vissza, s lelépni s tevékenységét megszüntetve, egész hatóságát főispán ur ő méltósága kezeihez, mindaddig, mig a jelenleg tettleg megszüntetett s egyedül törvényesnek ismerhető megyei bizottmány, törvényes s alkotmányos jogaiba vissza nem helyeztetik, ezennel visszaadja. Kelt Veszprémben 1861 november hó 4-én. Városi ügyek. Székes-Fehérvár város tisztikarának lelépése s az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó határozata. Megszűnvén e hatóság közigazgatási s törvénykezési működése, nehogy a város s némely hivatal felügyelet nélkül maradjon, az alkotmányos teljes tanács a város közbátorsága s az egyesek törvényes érdekei s jogai megóvása tekintetéből a következőleg intézkedik : 1. A városi kapitányi hivatal jelenlegi személyzetével ideiglenesen működésben marad, a rend, csend s közbátorság fentartását eszközli; a mezei rendőrségi ügyeket kezeli; a rabokra felügyel, élelme-