Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)
1861-11-19 / 265. szám
tic)bili a llicdalui tanács elfogadása is foglaltaik; axUu végzis.leg kimovdassek, miszerint a kir. prepositiok alao fontja, mely a román nemzet negyedik nemzetté beczikkedeztetéséről siót, pártoltassék, mert óhajtandó, hogy a románok jogos igényei a törvényhozás utján kielégittessének. A kidatkozat. Kővárra vonatkozólag aSürgöny 260. számában megütközéssel azt olvasom, mintha Kővárnak főkapitánya a magyar kancelláriával nevezetes alkudozásokra lépett volna, és mintha a bizottmány és tisztviselői testület nevében kijelentette volna, hogy ők készek adót fizetni, nyomot állítani, ha a kormány a rendkívüli rendszabályokat vidékükre nem terjeszti ki. E közlés folytán felhíva értem magam kijelenteni , miszerint, amidőn a bizottmányokat felfüggesztő átalános intézmény f. hó 3-án hozzám megérkezett, nov. 4-én azonnal felterjesztést intéztem samlságú főkancellárhoz , melyben a helyi viszonyokból merített tapasztalataim nyomán szükségesnek láttam felkérni, hogy lenne közbenjáró Ő Felségénél, Kővárvidékén a bizottmányi ülések továbbra is fenntartására nézve. Ezen kérelmet azzal indokoltam, hogy Kővárvidék bizottmánya nem adott legkisebb okot sem azon intézkedésnek ott is életbeléptetésére. Ezen felterjesztés, úgy hiszem, sem nevezetes alkudozást nem foglal magában, sem pedig a meg nem tartott bizottmány ülén és tisztikar nevében nincs forgalmazva. Hogy miképen nyilatkozott a tisztikar a nov. 4-én tartott értekezlet alkalmával, a főjegyző által nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből látható. Úgy látszik mindezekből, hogy aSürgöny“ bé- esi levelezője többet tud a valónál. Kérem ezen nyilatkozatot mindazon lapokba, melyek az érintett bécsi levelet közölték, felvenni. Pest, nov. 18 án 1861. Pap Zsigmond, főkapitány. Hegyes tudósítások. Marosvásárhely, nov. 14. Maros-Szék bizottmányi gyűlése folyó nov. hó 13-kára e szék ideiglenes fők. bírája gz Toldalagi Mihály által, az Ő Felsége nevében a k. kormányszéktől érkezett, s az úrbéri törvényszékek felállítását tárgyazó rendelet tárgyalása és eszközlése végett egybehivatva, szép számmal egybe is gyüle. Legelőbb is fölolvastatott a k. kormányszéknek azon leirata, melyben e szék ebetében fölállítandó úrbéri törvényszék mikénti szervezését rendeli el. — E leirat szerint e törvényszék a törv. derékszéknek egy kiegészítő részét, vagy is osztályát képezendi és állani jogi bíróból, kiknek rendes elnöke a főtiszt, vagy egy k alkirálybiró leendő jegyzője , rendes jegyzők egyike. A 4 úrbéri bírónak kinevezhetésére nézve pedig. 12 szabad választás állam, nemzetiség és jogegyenlőség tekintetbevételével — kijelölendő egyén felküldését rendeli el. — E leirat rövid tárgyalása után egyhangúlag végzésbe ment , hogy bár székünk bizottmánya az 1848-ki törvények alapján alakult, miután az úrbéri viszony valaházai rendezése azonban égető s szükséggé vált, engedve a körülmények kénytelenségének, ezuttal a választást megteszi s a kívánt 12 egyént székely és románokból választva, azokat fel is küldötte, kik közül az ideiglenesnek nézendő 4 bírót addig is, míg a ministerium rendeseket nevezhetne s ki, ki lehessen nevezni. Ezután indítványba tétetett, hogy a k. kormányszéknek, azon eljárásáért, miszerint az erdélyi ország- gyűlés szándékolt egy behívása ellen fönrt, köszönet és hazafias elismerés nyilváníttassék. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatott, a gyűr és még a tisztikarnak azon hazafias eljárásáért, mely szerint nagyobb része mindeddig merőben ingyen szolgált, a nélkül, hogy a felsőbb helyről utalványozott pénzt kivette, vagy valami adót a népre vetve terhelte volna, csupán a hazafi buzgóságból felajánlott összegecskékből a széknél- külözhetlen szükségeit fedezte, köszönetét nyilvánította. Vidéki levelek. — ( sír.szék, nov. 8. — A sors keze ránk sulyosodott s a megpróbáltatásnak nehéz napjait éljük. Azon gyakori tűzvész ugyanis, mely székünk egyik legjelentékenyebb székely községe Gy. Alfalu lakosságát alig 20 hónap óta e folyó hó 3kán este már Mátyás, Bonfin szerint,meghagyta katonáinak, hogy az ellenséges földön embereket fogdossanak, s a rabokat Magyarországba hajtsák, a török rablások által kipusztult helyek benépesítésére. De a katonák részben katholikus magyarok, részben hasszita csehek, részben pedig a hitű szerbek, mind keresztények, az emberrablástól vonakodtak, és Mátyás az emberrablás végett a pápa engedelmét kérte ki, valamint ujraházasodhatást azok számára, kiknek férjét vagy nejét a török elrabolta. Az olygarchia, mely most Fridrik császár, majd Kázmér lengyel krályfit ültette föl Mátyás ellen s melyet a királynak bölcsesége most engedélylyel, majd szigorral fékezett, a gyáva Jagellók alatt a törvény s királyi tekintély lealázásával fölemelte fejét, s önző garázdálkodása máig sem gyógyult sebnyomokat hagyott a nemzet testén. Ez idézte elő a Dózsa-féle pórlázadást, mely nemes elnyomóin perezve kidühödte magát, de melyet a nemesség iszonyúan megboszult a föllázadtaknak örök rabszolgaságra kárhoztatásával; mindegyiket viszont megboszulta a török, mert a nemesség nem ültethető föl, mint azelőtt jobbágyait minden buszháztól, félvén, hogy majd a fegyveres per nem az ellenségre, hanem mára támad, a paraszt pedig annyira elnyomatott, hogy szinte kívánatos volt rá nézve, hogy urat cseréljen, holott szegény kettős nyereg alá került : egyenlőn, magyar és török urnak kellvén adóznia. Ezen olygarchia idézte elő a nemességnek az ország védelmébeni hanyagságát, midőn Lajos király a horvát végvárakat meg nem védhetvén, kénytelen vala sógorának Ferdinándnak átengedni, midőn Lógodi Simon Szabács várát csak 700-ad magával védte, Nándorfejérvár pedig, várparancsnokai gyalázatosan megszökvén, 1521-ben csak 400 ember védelmére bízatott, melynek fölmentésére 65 év előtt a nagy Hunyadi János hég példája, és Kapisztrán lángszelleme 60,000 embert vezetett. Ezen oligarchia idézte elő a Báthori és Zápolyaféle pártviszályokat, melyek a mohácsi veszedelmen túl tartva, az országnak a török járom alá jutásával végződtek, mely pártviszályokban senki sem a közjót, hanem saját hasznát tekint- " VéD, csoda-e, ha a megrothadt ország gyönge ráziatásra mintegy önkényt hullott a győzedelmes török hatalmába. Most 300 évvel az események után, mi, keservesen lakott bűnös elődeink szerencsés b utódi, valjnk meg: a mohácsi veszedelem nemde természetes eredménye volt-e a nemzetünkbeli megelőző fejetlenségnek, s hogy a büntetést megérdemlettük ? (Folyt, köv.) nem kell elf, sőt azon könyörögtek , hogy tekintsék őket ne városnak, hanem minél csekélyebb falunak, hogy t. i. mint mezővárosnak ne kebjék dupla adót fiaataie. s 17 ikszer kasztolta fel nyugalmából, kiite-i tűst okozott, mely annyival is aggasztóbb, minthogy a vég eddig borokra nem került ismeretlen gonosz kezek istentelen müve, s a 17-szeri alkalommal mintegy 200 épület lett a vidék láthatárát az éjben gyakran vörösre festő bősz elem martalékává, nem kevesebb, mint 125 gazda maradván családostól hajlék és élelem nélkül. Mezei gazdaságnak is az őszi vetések kiveszése s kopáron maradt szántóföldeknek 5 martos árpával lett újbóli bevetése folytán nem jövedelmezett; a kenyér ára az aratás megtörténtével is szokatlan magas fokon maradván, mely bajon a kir. fökormányszék azon bölcs intézkedése, miszerint a szeszgyárakat letiltotta vala, nagyot segite ugyan, mert a 4 r- és törökbuza 2 rstra szilit, de a fökormányszéknek ezen, a nép érdekében tett intézkedése megsemmisittetvén, a gabona ára újból magasra emelkedett; e mellett a pénzforgalom , a gyergyói rizslkereskedésnek az esetlen száraz évszak következtébeni pangása s a háromvásároknak a székünkbe is belopózott marhavész miatti nem folyhatása által fennakadott. A Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi October 31 -én tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. Korizmics László alelnök, Darányi Ignácz, Heinrich Nép. János, Jurenák Pál, Kovács Gyula, Kubinyi Ágoston, Lónyay Menyhért, Nagy István, Szendrey Ign. választói, tagok: Entz Ferencz, Szatmáry Lajos, Ordódy Sándor, Morócz István. A f. é. September 30-kán tartott igazg. választmányi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett, s a „Gazd. L.“ ban közlött jegyzőkönyv felolvasottnak vétetvén : I. Bemutattatott a n. m. magyar kir. helytartó tanács leirata, melyben a cs. kir. hadügyminisztériumnak némely, a kincstári hágómének jövőbeni használata körül teendő rendelkezésekre vonatkozólag, a nm magyar kir. udv. kancelláriához intézett átirata négy rendbeli csatolmányaival oly felszólítás mellett létezik az országos Magyar Gazdasági Egyesülethez, hogy ezen a hazai lónemesítésre nézve fontos tárgyban hadügyminisztérium részéről általánosan behozatni czélzott hágóbér iránt szakavatott nézeteit közölje az igazg. választmány az elnökséget bízta meg, hogy a lótenyésztési szakosztály elnökével egyetértve, a szakosztály tagjai közöl néhányat érdemleges véleményadásra felkérni, s az iránt választ mielőbb teljeszteni szíveskedjék. II. A titoknok bejelenté, hogy az ö0darab arany jutalommal újból kitűzött egyszerű gazdasági számvezetést tárgyaló ime pályakérdésre .Készíttessék fejezetek és rovatokba beosztott mintával utasítás oly egyszerű számvitelre, mely kisebb nagyobb gazdaságokra alkalmazható, melyből kitűnjék folytonosan a birtok terielési, tenyésztési gazd. ipari, építkezési, pinczes leltári stb. állapoténak mivolta, s egyszersmind a külön ágazatonkint befordított forgó pénzösszeg és eredményezett jövedelem; — terjesztessék ki az utasítás ezen számvitel számvevői szigorlására is, magától értetvén, hogy a rokon fogalmak összevonandók , s az egyes tételeket igazoló okiratok Ehetőségig egyszerüsitendők.“ A határidőre (1861. sep. hó utolsó napja) öt pályamunka érkezett be, a következő jeligék alatt: 1) Longum iter per praecepta, brevius per exempla. (Vezérelvek s némi fejtegetések a kettős számvitelt pótló egyszerű számvezetés tárgyában). 2) Nyilvánosság a legjobb és legolcsóbb ellenőrködési mód. (Pályázat a gazdasági egyszerű számvezetésre.) 3) Longum est iter per praccopta, brove et efficax per exempla. (Gazdasági könyvvitel.) 4) Ora et labora, dabit Deus omnia bona. (Számadási példány, egy körülbelül négy házhelyet tevő földbirtoki gazdaság kezelése fölött.) 5) Prüfet strenge, und krönet das Beste. (Handbuch der Verrechnungskunde für grössere und kleinere Landwirtschaften). Az igazg. választmány e pályamunkák mielőbbi megbirálására s a jutalom odaítélésére az első ízben működött bizottmányt, nevezetesen: Bunkó Dániel, Bocskay Ignác, Érkövy Adolf, Ordódy Sándor és Tomsits István urakat újból felkérni rendelte. III. Felolvastatott dr. Entz Ferencz szőlős faiskolai felügyelő ur jelentése October haváról. A förfis Szőlő eladása már septemberben megkezdetett ugyan , de a végerednény mégis csak r octobitben tűnt ki. Eladatott vala mivel több 40 krázfánil, mi 10 frtjával 400 főt képvisel. A szüret árverése pet. 10 kén ment véghez, s a törkölyös mustnak laktja 5 frt 5 krán kelt el. Lett pedig az anya-szölőiskolában 25 akó, ég a gellérthegyi kísérleti szőlőben 49,, akó, s befizettetett érte 374 frt 71 kr., tehát őszsiesen az idei szőrtermés értéke nem egészen 800 ftra ment. Ez eredményt tekintve, a következő észrevételek merülnek fel : 1. Eladtunk fürtös csemegeszőlőt körülbelül 40 mázsát 10 lijával, de ez csak bruttó bevétel. Ebből le kell ámítani kivágítási és szállítási napszámra, nem különbél, hidrán, és egyéb apró költségek fejében 40 Got, a szőlőpontja ennélfogva nem 10, hanem csak 9 krajczárjával értékesíttetett. A vevő közönség ezen által igen meg volt elégedve, annál is inkább, minthogy az idén ily áron közönséges szőlőt semhetett kapni a pesti piacrol, de a biölő fajbeli minőségére nézve több valódi asztali fajt, nevezetesen chasselas, muskotály s más efféle finom csemegeszőlőt óhajtott volna. És abban igazsága is van a közönségnek, hogy egy országos szőlőiskolából különbet vár a közönséges piaczi szőlőfajoknál. A tapasztalás pedig azt mutatja, hogy a valódi asztali fajoknak végetlen kelete volna, mely ha kielégíthető lenne részünkről, az Egyesületnek tetemes anyagi hasznával járna. Miképen lehetne e két rendbeli igénynek a lehető legrövidebb idő alatt, s a legkevesebb költséggel megfelelni ? TZI 1. li. ' „ A1 J „ A 1------ __ ______ul» i. Evek óta nincs példa reá, hogy az anyaszőlő-iskola, mely legalább is 7 fertály, többet termett volna 125 akónál, ennél jobbára sokkal kevesebbet. De ha átlagos termését 125 akóra tesszük is, mégsem esik egy fertályra több körülbelül 18 akónál, mi Buda vidékén nagyon kevés, annál is inkább mivelhogy a szőlőiskola jobb és szorgalmasabb mivelésben részesül, mint a legtöbb szőlő a budai hegyeken. Ámde van egy ok, mely jól mivelt szőlőiskolánk csekély termékenységét megmagyarázza. Szőlőiskolánk eddig fajgyűjteményt képviselt, melynek czéljául inkább szellemi, mint anyagi haszon tűzetett ki. Maradjon meg a szellemi haszon a jövendőben is főczélnak, de törekedjünk az anyagit is a lehetőségig biztosítani, s ezt elérhetjük, ha az utóbbi évek alatt megkezdett irányban a szőlőiskolának gyökeres átalakítsa teljesedésbe megy azáltal, hogy a) egy terjedelmes botanikus osztályt állítsunk. Helyben az olyan külföldi fajok, melyeknek jelessége nálunk még bebizonyítva nincsen, mint ritkaságok, igyszintén azon hazai fajok is, melyek terjesztésre sem érdemesek, s különösen Buda vidékén bármi oknál fogva nem teremnek és termésükben is csekély elentőségűek, mint botanikus példányok, a válfajok képviselése végett, legfölebb 12 tökével csak egy egy orra szorittassanak. Ezáltal a szőlőiskola területe megszabadul a haszontalan tőkéknek legalább egyharmadától, vagy talán felétől is, s lehetővé teszen b) a kiürült helyeket döntés és leginkább pároslás útján kiegészíteni a legválogatottabb, s az eddigi apasztalás szerint legtermékenyebb asztali fajokkal, melyek gyümölcsben és terjeszteni való vesszőben övén fognak kamatozni anyagilag is. Jelenleg e szőlőgyűjteményünkben valamivel tbb van 400 fajnál. Ezek közt mintegy 120 fajta ónt csemege szőlő, vagy mint jeles borfaj mélán és asionnal foglalja el helyét, a többi mind a botanicus sztályba való. A gellérthegyi kísérleti szőlőben, melynek terüdén fertály, külön táblákon 60 jó borfajta áll, s itt légmód és alkalom lesz mind a pinczekezelésben azész országra hasznos kísérleteket s tapasztalásokat inni, mind pedig arra, miszerint a valódi érdekes orfajokból nemcsak gyökereztetésre elegendő vesszőt siújtsunk, hanem a feleslegesből a szőlőnvelő, és a jók nemesítésére törekvő közönségnek is szolgálhatunk. A szőlőiskola ilyetén átalakításával sikerülni egy oly központot teremtenünk, mely az egyesület lyagi haszna fentartása mellett képes leend kielégini a finomabb ízlés követeléseit, míg borászati tekintetben a gellérthegyi szőlő a hasznosság kútfejét képviselendi a bortermelő közönségre nézve. A múlt évben Bronner gyűjteményéből nyert 40 faj szöllő ez idén jobbára már gyümölcsözött. Van egyegy fajból 4 — 5 oltás. Ezek közt 3 faj a valódi acquisitiónak mondható, ilyen 1) a szent Lőrincz (St. Laurent) szőllő, mint igen termékeny, jókor érő, testanyagban bővelkedő, s héjában különös és felette kellemes zamatot rejtő borfaj; 2) a piros chasselas crognant, mint kiváló szépségű és jelességű korai asztali faj, s 3) a fekete muskotály, mely kirívó és igen feltűnő muskotály-zamattal bír; e muskotály-zamat azon fekete muskotályban, melyet a szőlőiskolában régóta termesztünk, csak kiváló jó években észrevehető, közönséges években, sőt még az idén is alig tűnt fel. A többi fajták is termettek jobbára, de úgy látszik, hogy ezek mind a botanikus osztályba készülnek. A Hoolbrenk féle szőlőmivelési módot illetőleg, a múlt havi jelentésben előterjesztett tapasztalati adatok sorozatát a szőlő érés-ideje, mely októberben érte el főfokát, nem kis mértékben gyarapította. Felügyelő úr észleletei eredményét két táblás kimutatásba foglalta. Az első részrehajlás nélkül adja elő azon physical tüneményeket, melyek Houibrenk módja szerint mivelt több mint 120 fajta szőlőtökén szembe tűntek. A másik vonatkozik azon kísérletek eredményére, melyek Vajda Dániel ezukormérejével történtek, a Houibrenk szerint a nevelt fajok mustja czukortartalmára nézve, összehasonlítva azon must czukortartalmával, meg a tőkemiveléssel nyert szőlőből sajtoltatott. (Folytatása következik.) Inapi újdonságok : Pestmegye új tisztikara teljesen meg van alakítva. Neveket nem közölhetünk, mert nem hiteles forrásból értesültünk azokról. De az előttünk nevezettek: a két alispán s öt főszolgabíró oly tiszteletreméltó, s hivatalügyekbe avatott férfiak, hogy e nagy megye értelmes lakossága teljes bizalommal fogja közigazgatását kezeikben látni; megválasztásukban ugyanis a vagyoni függetlenség, hivatali képesség,a nemes és nem-nemesek, úgy szinte a különféle vallások aránya lehető szigorral vétettek tekintetbe. Hallomás szerint felesketésök holnap reggel fog végbemenni. Az ország helytartója gr. Pálfy Móricz önmagához magas állású férfiaktól ismét következő üdvözlő iratok küldettek. Az első igy szól: „Az e hó - ról 10496. sz. alatt hozzám intézett igen becses leirata következtében, melylyel nagyméltó Bagod kir. helytartói magas állomásának folyó hórán történt elfoglalását velem tudatni méltóztatott, késztetve érzem magamat, nagyméltóságodnak megkezdett eme nagyfontosságu működésére az Ég legbővebb áldását kívánni s azon biztositó nyilatkozatot tenni, miszerint a nekünk kiszabott hatáskörben iparkodandunk buzgó s hivatásszerű közremunkálás által nagyméltóságodat a közjó előmozdítására irányzott törekvéseiben gyámolitani s mint az egyház és hon valódi javát és békéjét óhajtó hazafiakhoz illik, mindenkor leplezetlen nyíltsággal bevallani, hogy az egyház és hon boldogságának keblünkön hordozása mellett, egyszersmind elválhatlan kapocsban ragaszkodunk a felséges uralkodó házhoz s rendületlen hűséggel viseltetünk a cs. kir. Apostoli Felségéhez.“ A másodiknak következő a tartalma : „Az e folyó évi november hó - ról 10496. sz. alatt kelt kegyes elnöki leiratot, melynélfogva excellentiádnak Magyarország kir. helytartójává, s a magyarországi helytartótancs elnökévé legkegyelmesebben lett kineveztetéséröl, s ebbeli magas állásának f. hó 6-án történt elfoglalásáról kegyelmesen értesittettem, 20 cs. kir. Apóst. Felsége legmagasabb rendeletei iránt tartozó őszinte jobbágyi hódolattal vevőn, lelkem mélyéből kívánom, hogy ama magas pályán, melyre politikai viszonyaink zilált állapotában egy egész világrész szemei remény- és aggodalomtelten föggesztvék, a nagy feladat megoldása, a szenvedélyek hullámain veszélyesen megingatott trón, és nép közti bizalom helyreállítása körül, melyhez annyi erély, és mégis annyi végnélküli higgadtság, annyi szigor, és mégis annyi ki- számithatatlan kegy igényeltelik, — excellentiádnak minden lépteit Isten és ama trón iránti tántoríthatatlan hűséggel párosult magasztos honszeretet, mely excellentiád nemes keblének minden kétségen felüli tulajdona, vezérelvén, dús siker és a népek millióménak tartós áldása kövesse. Melyhez a számomra kimért szükebb körben a törvények hű megőrzésével részemről is járulhatni, s ezzel felséges fejedelmem s hazám iránti végtelen tartozásomat bár részben is leróhatni, magamat mindig a legszerencsésebbnek tartandom.“ A harmadik irat ekként hangzik: „Fölötte örvendek, hogy a mostani fontos időben a cs. kir. Apóst. Felsége Magyarország ügyeinek élére nagyméltóságodat kegyeskedett állítani, ki a haza, a vallás és egyéni érdek kívánta ezélt akarja teljes erővel előmozdítani. Remélem, Isten áldása lesz az üdvös törekvésen. Részemről azon iparkodom, hogy az üdvös czél sehol se találjon akadályt, hová eljuthat befolyásom. Kérni fogom azonfölül naponként a nemzetek Urát, áldja meg a királyt, a hazát és az igazi hazafiakat, kiknek szivökön fekszik a király és nemzet közti boldogító viszony, s a közjónak előmozdítása.“ A negyedik végre ezeket tartalmazza: „Hódoló tiszteletem ellenállhatlanul ösztönöz, haladék nélkül nyilvánítani a felett ömledező örömérzéseimet, hogy Felséges Császárunk és Apostoli Királyunk, mint folyó hó 8-ai kegyes elnöki irata által értesültem, excellentiádat, Magyarország kir. helytartójának ,kinevezni legkegyelmesebben méltóit alott ugyanis a cs. k. Apostoli Felsége ezen a törvényes rend és csend helyreállítására, a törvények tekintélyének visszanyerésére s a törvényes alkotmány szilárditására elkerülheti a szükségek bölcs intézkedése által hazánk iránti bizalmának és atyai gondoskodásának nyilvános s fényes bizonyságát újból megmutatni kívánta. Szerencsém lévén tehát excellentiádat ezen, a hazára nézve nagy hatályú és érdekű, érdemlett méltóságban egyházi megyém papsága és híveim és nemzetem nevében ezennel üdvözleni, s az isteni gondviselést kérni, hogy excellentiádat nehéz feladata megoldásában kedvező sikerrel s új fényes érdemekkel, a Királyért, hazáért s különféle ajkú nemzetekért, áldja és koronázza; bátorságot veszek egyszersmind magamnak, ha román nemzetem, fiatal egyházi megyém egyházi és iskolai érdekeit excellentiád különös kegyes pártfogásába ajánlani, részemről biztosítván, hogy valamint én, úgy a pásztorkodásom alatti papság és hívek szentebb kötelességet nem ismernek, mint az Ő cs. k. Felsége által kitűzött czél elérésére közreműködni s mind azon elöljáróknak híven engedelmeskedni, kik Felséges Apóst. Királyunk magas akaratját teljesitni hivatva vannak, s ezután is minden befolyásomat arra használni el nem mulasztom, hogy a hatóságom alárendelt papság és hívek ezen kötelességeiket híven és őszintén teljesítsék.“ c. Császárné Ő Felsége legmagasb névünnepe alkalmából ma a legfelsőbb pártfogása alatt álló Elisabethinum városi szegény ápolda házi kápolnájában ünnepélyes isteni tisztelet tartatik. Délben az ápoldában elhelyezett 280 szegény a városi község költségén pecsenyével és borral vendégeltetik meg. c. Helyi esetek. Vasárnap reggel fél nyolcz órakor a lánczhidról egy ismeretlen nőszemély ugrott a Dunába és azonnal elmerült. Holttestét mostanig nem lelték meg. Egy nagy kendő, melyet a szerencsétlen a hidon hagyott, a városkapitánysignil van letéve. — Szombaton d. u. a kigyónterában egy vizhordó kocsi egy kia gyermeket gázolt el. Sérülése tetemes. — A gyárutczában szintén múlt szombaton egy bérkocsis verekedés közben egy lakatos legényt halálosan megsebesített. *A magyar írók segé lyegyle té nek alapszabályai — mint az ideigl. titkár ur jelenti — meg- ik I I I. H. uj franczia természete—i. (Legújabbak szemléje.) Az pénzügyi intézkedés az európai lapokat sen igen foglalkoztatja Igen alaposan szól többek közt azokról a „Köln. Ztg.“, legalább a mi e pénzügyi adszabály általános jelentőségét illeti. Alapos-e, a mit Eugenia császárné pazarlási hajlamáról mond, már udvariasságból sem kutatjuk. A férj dolga a háztartásban történt kihágásokat fékezni s a franczia császár, mint látjuk, megtevé azt, legalább államháztartásában, s itt csak ehhez van közünk. Ezt s az ebből keletkezett általános állapotot olyannak festi a „K. Z.“, milyennek mi már múlt számunkban előadtuk. Az annak javítására irányzott császári elhatározásról így szól a nevezett lap : „Egy sajátság mindenesetre megvan III. Napóleonban. Nem lehet tagadni, hogy azon módban, amint hatalmának egy részéről lemond a szükségből erényt csinál,bizonyos merészség fekszik. Nagy hibákat kell bevallania, de azért ő dicsőséget vesz igénybe azon önlegyőzésért, melylyel magát a régi hibák helyrehozására elhatározza. Kettős rendszabályból szándékoznak e hibákat megjavítani: a törvényhozásnak nagyobb ellenőrködés nyujtatik a pénzügyek fölött, és a saját hatalmú hitelhasználat elvettetik. Ez utólagos külcsön-jóváhagyásokkal már Lajos Fülöp alatt s nagy visszaélések történtek. 1840-től 1847 ig 150 millió frankot gazdálkodtak el ekként az ő ministerei. A császárság alatti baj folyvást nőtt. 1851-től 58-ig évenként 300 millió frankot adtak ki ily módon. Ily gazdálkodás mellett a törvényhozó testület pénzügyi ellenőrzése semmi jelentősséggel sem bírt, így történt, hogy az államadósságok 2 milliárddal szaporodtak , ezenfelül a függő adósság 1 mi 111 Arnira számíttatik. Még itt nem állapodik meg azonban a baj. A kormány ledér gazdálkodása az országban, csak nagyon is sok utánzásra talált. A megyék, a városok, nevezetesen Páris városa, vetélkedők a kormánynyal nagyszerű vállalatokban, melyek részben nagyon hasznosak és kívánatosak valának, de csak úgy, ha az eszközök hozzá nem hiányzanak. De így egyik tag a másikat követte. Sőt még magánszemélyek is követék a rosz példát. Szédelgő üzletek által egyesek hirtelen meggazdagodtak, kik aztán bevételeik, de nem vagyonuk után élve, egymással fényűzésben vetélkedtek. Fouldnak most elég dolga lesz.