Sürgöny, 1862. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1862-01-01 / 1. szám
//hetőségéhez tartoztak, jelenleg kivételes helyzetünkkél fogva elnökileg volnának elintézendők, — ámde ezen eljárás a czélnak, melyet a közügyek érdekében jelen kivételes helyzetünkben is elérni óhajtunk, teljesen meg nem felel; minélfogva ezen tanácskozmány úgy van meggyőződve, hogy az említett nemű tárgyak elintézési módjára nézve legilletékesebb eljárás az lenne, hogyha azok nem egyedül az alispán mint elnök által, hanem collegialis utón intéztetnének el olyformán, hogy a megyei tisztviselőkből alkottassák egy úgynevezett megyei tiszti ülés, melyen az ilyen tárgyak felolvastatván, kellő megvitatás után, szótöbbség által határoztatnának el. Ezen nézet elfogadására a tanácskozmányt következő okok vezérelték: a) A collegialis eljárás tért és alkalmat nyújtana a szőnyegen forgó tárgynak több oldalróli felvilágosítására, és ez a fontos érdekű közügyekre nézve nemcsak megnyugtatóbb, hanem kétségtelenül előnyösebb lenne, mint az egyoldalú elnöki eljárás. b) Mert ezen testületi eljárás alkotmányos formáinkat legjobban megközelítené. c) Mert végre ezen csupán megyei tisztviselőkből alakított ülés kivételes helyzetünk határait túl nem lépi, miután javaslott alakjában a kis gyűlések jellemével sem bír. Ezen megyei tiszti ülésnek elnöke a mélt főispáni helytartó, és akadályoztatása esetében az első alispán, vagy ha ez is akadályozva volna, a másod alispán ; többi tagjai: két tiszteletbeli, a közügyek elintézésében jártas és tapasztalt táblabiró, két jegyző, egy tiszti ügyész, szolgabiró esküdt társával és szükség esetében, — midőn bizonyos tárgyak szakértők által volnának bővebben felvilágositandók, — a tiszti orvos, számvevő és mérnök. Ezek lennének tehát rendes tagjai a tiszti ülésnek, kik egyenkint döntő szavazattal bírnának, s a tárgyalás alatti ügyek mindenkor a többség határozata értelmében intéztetnének el. — Különben ezen ülésre valamennyi megyei tisztviselőnek szabad bemenete volna, kik ugyanazon tanácskozási és szavazati joggal bírnának, mint a rendes központi tagok, sőt még a segédhivatali személyzetnek is megengedtetnék, hogy mint hallgatók megjelenhessenek, hogy ők is a közügyek vezetésével megismerkedhessenek. Ezen ülések minden héten , rendszerint csütörtöki napon és szükség esetén, a következő napokon volnának tartandók, és annak jegyzőkönyvei épen úgy, mint korábban a megyei gyűlések jegyzőkönyvei, évnegyedenként a helytartótanácsnak lennének felterjesztendők. A tiszti ülés jogköréhez tartoznának különösen a következő tárgyak : 1- 6r. A nm. magyar kir. udvari kanczellária rendelvényei, a nm. magyar kir. helytartótanács intézményei, az egyházi méltóságok, törvényhatóságok, közintézetek, iskolai valamint közalapítványi igazgatóságok, az osztrák örökös tartományok, valamint a külföld hatóságainak megkeresvényei, vagy értesítései stb., kivéve a halasztást nem szenvedő kormányszéki intézményeket, melyek ugyan elnökileg lesznek elintézendők, hanem utólagosan bejelentendők. 2-or. Az összes katonai ügyek, kivévén a tárgyalást nem igénylő kézbesítéseket katonai egyének számára, melyek elnökileg lesznek elintézendők. 3. Az egészségügy. 4. A középitkezés, u. m. hid, út, töltések, védszárnyak készíttetése, a közlekedési ügyek és közmunkák.6.Treitz'cimi ügyek. 6. Közbátorság. 8. Husárszabályozás és húsvágási engedmények, valamint a hid- és vámtarifák. 8. A mértékhitelesítési ügy, melyben a megyei udvari kapitány, ki ekkorig ezen tárgyat kezelte, jövőre ezen ülésnek lesz alárendelve. 9. A megyei pecsét alatt hiteles alakban kiadandó mindennemű levéltári ügydarabok. 10. Adóigazítási ügyek, különösen a községi adózások. 11. Végrendeletek, a nemesi czimeres oklevelek, valamint egyéb oklevelek kihirdetése, nemkülönben a levéltárbani megőrzés végett beadandó végrendeletek eltétele. 12. Minden tiszti jelentések, amennyiben közigazgatásiak, vagy elnökiek. 13. Megyei tisztviselők és községi hivatalnokok elleni panaszok megvizsgálása és tárgyalása. 14. Karhatalom kirendelése, kivévén a váltó- ügyekbeni végrehajtásoknál kívánt karhatalmat, melynek kirendelése az alispánt illeti. 15. A megyeházi összes administrationalis ügyek u. m. a rabokat, szolgákat, épületet stb. tárgyazó dolgok. — Kaposvár, dec. 21. 1861. Somogy megye is a jövő csiráját magában rejtő szervezésen gyorsan s legjobb sikerrel biztatólag ment keresztül; ugyanis: méltóságos Mérey Károly főispán ur f. hó 14-én Kaposvárra megérkezvén, daczára a lelépett tisztikar minden gondolható ellenerőlködésének, egy hét leforgása alatt — az első alispáni hivatalon kívül, — melynek betöltése csak némi érdekek kiegyenlítése miatt látszik felfüggesztve lenni, s csaknem minden hivatalokat akként tölté be, hogy a megye minden méltányos lakosa ő méltósága tapintatteljes bölcsesége iránt meggyőződve, az állam és megyénk válhatlan érdekeit kiegyenlítve, s a körülmények szerint lehetőleg előmozdítva látja, ma ment végbe a megjelenhetett új tisztviselők ünnepélyes felesketése, melynek megtörténte után főispán az őizsga ritka s magához hódító modorával, de egyszersmind teljes szigorral tartott szónoklatában a tisztikarnak elmondá , hogy mit vár tőle a kormány, mit az ettől nem eltérő, sőt ezzel tökéletesen azonos — megyénk java; utasításul adván : a hivataloskodás alatt és azon kívüli viselettel, az igazságnak mellék-tekintet nélküli kiszolgáltatásával a megye minden tagjainak elismerését kivívni, bizalmát, szereteit megnyerni, melyre a tisztikar nevében a főjegyző tolmácsolá ő méltóságánál ősi szokásnál fogva a tisztikar üdvöskét, felhozván, hogy Somogyot ő méltóságához a multra kedves idők emléke, a jelenre a lehető megnyugvás, s a jövőre biztos hit, remény és bizalom kapcsolják, — erre jogosít ő méltóságának remek tollal írott s a megyéhez bocsátott nyílt levele, s mindenkit elbűvölő személyes egyénisége. Ezek után a már egy hótól fogva elhagyott tárgyak sürgőssége tekintetéből január 7-re tiszti szék tartását határozván e méltósága, a tisztikart elbocsátá, mely időre tartom fel én is az egész tisztikar névjegyekének közlését. ANGOLORSZÁG. A „Courrier du Havre11.oak egy hamburgi levelezője közli ama sürgöny tartalmát, melyet Russell lord a „Trent“ügyben intézett Lyons lordhoz. — Ezen sürgöny tartalmáról Ward, a Hamburg városánál levő angol ügyviselő, értesíté a hamburgi börzén összegyűlt angol kereskedőket. „A sürgöny“, — úgymond a levelező, — „igen mérsékleti modorban van szerkesztve. Az épen oly módon adja elő a déli biztosok elfogatását, mint Williams parancsnok adá elő az admiralitáshoz intézett jelentésében. Egyetlen szót sem szól a korona ügyvédeinek véleményéről, melyről a lapok oly sokat beszéltek, — hanem a biztosok elfogatását egyszerűen s határozottan a népjog s az angol lobogó megsértésének nevezi. Végül kijelenti, mikép az angol cabinet. — Amerikával a szívélyes egyetértése s viszonyainak barátságos jelleme tekintetéből, — egy perczig sem kételkedik az iránt, hogy a „San Jacinto“ parancsnoka saját kormányának fölhatalmazása nélkül járt el, — s hogy ez utóbbi nem tétovázandik, a hasonló körülmények közt egyedül lehetséges eljárást követni, — t. i. a foglyokat haladéktalanul kiadni s illő elégtételt adni, a britt lobogón elkövetett sértésért.“ Az angol lapok szerint, a Canadában uralkodó hangulat semmi kívánnivalót sem hagy hátra. A kormányzóhoz küldött Utasítások jókor megérkeztek, — s az már 14-én egybehivá a néphadat, a gyarmat esetleges védelmére. A Que b e c-ben azt hitték, hogy a gyarmati parliament jan. 14-én rendkívüli ülésszakban fog össszegyűlni, a helyzet által szükségelt határozatok hozatala végett. A „Press“ szerint a királynő személyesen akarja megnyitni a jövő évi műzárlatot. Ugyanezen lap szerint Napoleon császár újév napján kijelentendi, hogy a pápa jelen állását fönntartania. Az „Evening News“ egy a lord-kanczellár s O’Donoghue, corkiss kerryi békebíró közt váltott levelezést tesz közzé, mely Izlandban nagy sensatiót gerjeszt. A lord-kanczellár ugyanis egy, ahhoz intézett hivatalos iratban kárhoztatá az izlandi tömeges meetingen tartott beszédeket s az ott követett egész eljárást, s kijelenté, hogy az ellenkezik ama hűséggel s ama kötelességekkel, mikkel minden alattvaló tartozik a királyság irányában. O’Donoghue válaszában kijelenti, mikép az izlandi nép túlnyomó többsége érzi, hogy több hálával tartozik az amerikai népnek, mint az angol kormánynak, s mikép ezért egy Amerika s Angolország közti háborúban épen nem örömest adná oda pénzét s embereit, az amerikai kereskedés megsemmisítése, amerikai városok bombázása s az amerikai lobogó lealázása végett. Nyíltan kijelenti, hogy ő maga is osztozik ezen érzelmekben, s szeretné tudni, ha vájjon egy hivatalnoknak le kell-e mondania a gondolat- s szólás-szabadságról ; minden kérdésről angol nézettel kell-e birnia s az izlandi szív érzelmeit elfojtania. Ezen levél következtében O’ Donoghue a békebiróságtól elmozdittatott. FRANCZIAORSZÁG. A „Pays“ szerint, a tengerészeti ministeriumban naponkint tartatott admiralitási tanácsi üléseknek egyedül az a czél- fok, hogy az előléptetési táblázat megállapittassék, — a mint ez dec. 31 én minden évben szokott történni. — A minister gátoltatása miatt, jelenleg Trehouart al admirál elnököl a tanács üléseiben. Legközelebb itt egy ily czimű félhivatalos röpirat fog megjelenni: „Az amerikai uniós Európa", melynek szerzője Sidney Renouf (az „Indep beige“ előbbi Y-jegyű levelezője) a krimi háború alatt, mint Walewski gróf, akkori külügyminister elismert publicistája, bizonyos szerepet játszott. Ő most is oly helyzetben van, hogy az udvar, valamint egynémely minister s pénzügyér irányadó eszméit nyilvánosságra hozhatja. Említett röpiratában hű marad a francziaangol szövetség mézes heteireli emlékeihez. Szerinte annak megőrzése a párisi, kabinetnek kötelességévé teszi, hogy az Egyesült Államok viszályaiban, saját politikáját lehetőleg öszhangzásba hozza az angol politikával. Véleménye szerint a déli államok gyors elismerését az összes európai kormányoknak sürgetőleg ajánlani kell, mivel az Egyesült Államok különválása európai érdekben áll. A hatalomban s elbizottságban rendkívül növekedő Egyesült-Államok az európai súlyegyént fenyegetik, s komoly veszélylyé lesznek Európára nézve. Különválásuk minden veszélyt megszüntet. Erejöknek s hatalmuknak két oly csoportozattai fölosztása, melyek egymás fölött őrködnek s egymás irányában ellenséges indulattal viseltetnek, azokat ártalmatlanná teszi. Ezen czélra kell Francziaországnak törekednie — legközelebbről Angolországgal, s általában az összes európai kormányokkal s közvéleménynyel egyetértőleg. A röpirat tétovázás nélkül megtagadja a vers a i 11 es-i politikának minden emlékét. A szerző se Lafayette, se „Tamás bátya" által nem hagy magára befolyást gyakoroltatni. Álláspontja még eddig sehol sem fejeztetett ki ily nyíltan. A közoktatásügyi miniszer , Roland ur, egy megszorító rendeletet adott ki a vallásos térítési buzgalom korlátozására , mely nemcsak a félhivatalos, hanem általán a szabadelvű lapok tetszésében részesül. A minister a prefectekhez egy körlevelet intéz, melyben megbízza őket, figyelmeztessék a vallásos egyesületeket. Több eset fordult elő közelebbről a törvényszékek előtt, melyekben más felekezetű, kivált zsidó gyermekek, szüleik tudta nélkül kitéríttettek. A miniszter nagy erélylyel szól a szülői és polgári hatósági jogok mellett, „melyek senki jogát el nem ismerik, legyen az világi vagy egyházi személy, hogy felhatalmazva érezze magát, elrabolni a gyermekeket a szülők felügyelete alól. A polgári törvény szigorral bünteti a kiskorúak elrablását, bármik legyenek is a vallásos propaganda ürügyei és mentségei.“ Ennélfogva meghagyja a minister a prefecteknek, adják tudtára a vallásos intézeteknek, hogy ezután be ne vegyenek egy gyermeket is intézetükbe szüleik vagy gyámjaik formaszerinti beleegyezése nélkül. OLASZORSZÁG. Római levelek szerint Lavalette II. Ferencznek ajánlatot tett az iránt, hogy Francziaországba menjen lakni, mire azt válaszolá, hogy nem hiszi, mikép ez lenne a franczia kormány szándéka. — Zine 11, kinek Velenczében tartott olasz-ellenes szónoklatai nagy zajt ütöttek, ama város patriarchájává fogna kineveztetni. — A portugáll kormány, mint mondják, követét d’Artét, vallási nehézségek következtében visszahívná. — Róma s Oroszország közti viszályokról is beszélnek. — Chigi elutazása határozatlan időre elhalasztatott. • Egy Toriadó 11. hó 27-ről kelt sergöny szerint, a „Diritto“ jelenti, hogy Pettinengo tábornok lemondott a siciliai helytartóságról. — Az „Opinione“ szerint Scialoja párisi utazásának czélja a franczia-olasz kereskedelmi szerződésre vonatkozó alkudozások folytatásában állana. Turinból, a jelen ministeri válság tárgyában különös esetről tudósítanak. Miután bizonyos lett, hogy San Martino a miniszterséget el nem vállalja, Benedetti úr, a franczia követ fölszólítá Ratazzit Olaszország érdekeinek nevében, foglaljon el határozottabb állást a ministériummal szemben, mi véget vetne a mostani bizonytalanságnak. Egyszersmind kijelenté Benedetti úr, hogy a franczia kabinet nemcsak hogy nem venné rossz néven, hanem nagyon örülne rajta, ha a hatalom Ricasoli kezéből Ratazziéba menne által, s jó hatással lenne mind II. Ferencz Rómából való eltávolítására, mind pedig a nápolyi rablások megszüntetésének eszközlésére. Ratazzi úr nagy tartózkodással fogadá az előterjesztéseket. Azt válaszolta, hogy teljesen semleges akar maradni, se erősíteni, se gyengítni nem akarja a minisztériumot. Csak akkor venné magára a hatalom felelősségét, midőn a viszonyok hatalma fogná kormányra emelni. NÉMETORSZÁG. Most már megjelent ama kir. rendelet, mely a porosz országgyűlés mindkét házát jan. 1- re hívja egybe. — A berlini utóválasztások szintén a haladó-párt részére ütöttek ki kedvezőleg; — azonban mégis a két megválasztott egyén, Runger Krieger a mérsékleti haladó-párthoz — ez új kategória — számíttatik. Újólag kétségbevonják azon közlést, mintha a legutóbbi napokban a hadseregi létszám megvitattatott, s tetemes leszállítások határoztattak volna el, sőt inkább kétségtelen, hogy a kormány el van tökélve, saját követeléseit a múlt évben megajánlott létszám szerint szabályozni. A „Kreuz Zug“ szerint a ministerium keblében az ellentétek a legutóbbi tanácskozások után is folyvást fönnállanak, s a sajátképi eldöntés csak a kamrák megnyitásáig halasztatott el. PORTUGALLIA: Egy L i s s a b o n b ó 1, f. hó 22- ről kelt sürgöny szerint a király a cortes-gyU- 1és rendkívüli ülésében letette az esküt. Ez alkalommal érzetteljes modorban nyilatkozott testvérének haláláról. A város ki van világítva, — s a lakosok közt nagy lelkesülés uralkodik. — Egy újabb sürgöny megfejti az ott 25-én történt zavarok okát. E szerint azokra a király egéssége iránti aggodalom adott alkalmat. A nép, a bejai herczeg súlyos megbetegülésének hírére azon kivánatát fejezé ki, hogy a király tüstént hagyja el a székvárost, — miután az oly számos gyász-események színhelye volt. Összecsoportozások s ezek következtében némi zavarok történtek, — melyek azonban tüstént elnyomattak. — Egyébiránt a király népe kérelmére, a vas mezei kastélyába tévé át lakását. SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból f. hó 27-ről kelt sürgöny szerint a congressus 150 szavazattal, 25 ellen fölhatalmazást adott a budget életbeléptetésére. Nem hiszik, hogy Gasset tábornok Vera Cruz felé tartana. — Mint Lissabonból jelentik, Dom Joao infáns betegsége alkalmából, a ki azóta már meghalt) a nép a gyógyszertárakba berontott s ott mindent, a mit csak talált, összerombolt; makacsul azt hívén, hogy megmérgezés történt; — az ingerültség folyvást tartott. A „Times“ közzéteszi azon körjegyzéket, melyet a spanyol külügyminiszer, Calderon Collantes, intézett Spanyolország külföldi képviselőihez, a nápolyi levéltárak átadása tárgyában, —mi miatt a diplomatiai viszony megszakíttatott az olasz és spanyol kormány között. A spanyol miniszter feldicséri a maga mérsékletét ez ügyben és a maga szempontjából igyekszik bebizonyítni, hogy neki volt igaza, amit nagyon hosszasan ad elő. Csak azt nem érinti, hogy maga tett volt ígéretet az olasz követnek, Tecco úrnak, melyet a spanyol minisztérium azon feltétel alatt hagyott helyben, hogy Tecco úr vonja vissza utolsó sürgönyeit. Ricasoli pedig a maga sürgönyében (melyet annak idejében közlünk), épen ez ügyre fektetett legnagyobb súlyt, s valóban, tulajdonképp a formakérdés idézi elő a diplomatiai szakadást. Épen ezen pontra nem válaszol a spanyol miniszter. OROSZORSZÁG. Varsóban a cultus-bizottmány újólag komoly felszólítást intézett a kath. papsághoz, a templomok megnyitása iránt. — Az izraelita orthodox község már engedett a kormány fölhívásának, s a befogatott Me g s e 1 főrabbi helyébe egy eddigi al-rabbit választott meg, ki előbbi alkalmakkal saját hitsorsosainak az előfordult demonstratiókbani részvétele ellen nyilatkozott. Másrészről a zsidó reformált község még eddig nem eszközlött újabb választást, a szintén befogatott Jastrow s Kramstuck tudorok helyébe. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. A „ Teranul Roman“ következőket írja az unióról: „Az unió megadatott az uralkodó életére, s azon túl is, ha a nemzet akarja. Ehez sokat járult a franczia követség s a mi uralkodónk erélyes tiltakozása. A két kaimakami, tartományi gyűlési, külön határ s külön költségvetési s több más eszmék, melyek a feltett fermán 20. pontjában foglalvák, csakugyan előadva s pártolva voltak a porta s barátságos hatalmak által. Azonban ügynökünknek ő magassága I. Sándor János nevében tett tiltakozása megbuktatta Törökországnak mindazon eszméit, miket belső közigazgatásunkban létesíteni igyekezett. A tiltakozás állítólag következő lett volna : „A körülmények által kényszerítve, eddig nemzetem által rászallott utakon kelle járnom; a nemzet, mely uralkodójává választott, nem hatalmazott fel arra, hogy könnyelműséggel bánjak sorsával; de hogy a hatalmaknak semmi panaszuk se lehessen, azt az utat követtem mostanáig. Most azonban kénytelen vagyok alávetni magam a nemzet akaratának, és az összes hatalmak által elismert autonomicus szent jogainak. Nem fogom tehát tűrni, hogy az ország bármely joga is megsértessék, s erélyesen visszautasítok minden fermánt, mely ezen jogokat megsértené.“ Negri úr, mint mondják — közölte ezen tiltakozást a franczia követtel, ki táviratozván kormányának, felhatalmazást kapott kinyilatkoztatni a portának, miszerint vagy határozza el magát módosítani a fermánt, s respectálni a fejedelemségek autonómiáját, vagy pedig ő kormányának parancsából nem fog többé részt venni a conferentiának semminemű tárgyalásában e kérdésre nézve, fentartván magának a jogot, beleszólhatni akkor, midőn a fegyveres interventióról volna szó, s erre nézve rögtön választ kívánt. A ma külföld. gas porta megértette mint mindig meg szokta érteni végtére, hogy mit jelentsenek a franczia kormány eme fontos szavai, s nemcsak, hogy sietett még azon ülésben visszavonni a fermánt, s módosítani ő magasságának kívánsága szerint, sőt ugyancsak a franczia követ tanácsára eltökélte magát, jövőben nem küldeni többé biztosokat a fermánokkal a fejedelemségekbe.“ (Egyébiránt ezen czikk még az unió kihirdetése előtt íratott). AMERIKA. N ew-Y o r k b ó 1, f. hó 14-ről kelt tudósítások szerint, az amerikai lapok irmodorából kitűnik, hogy minden aggodalom nélkül néztek a dolgok kifejlődése elé. A „New-York-Herald“ ugyan még mindig angol kétkedésről beszél, s azt hiszi, hogy a britt kormány végtére is a békepártra fog hallgatni. — Másrészről a „New-York Times“ azzal vigasztalja magát, hogy az angol lapok irmodorában már fordulat állott be , — amennyiben azok most mindnyájan bevallják, hogy az amerikai kapitány jogosan járt el. Nehéz lenne ugyan megmondani, hogy hol találta a nevezett lap ezen vallomást, — azonban észrevételeit következő szavakkal zárja be : „A lázadó biztosokat ugyan semmiféle körülmények közt sem lehetne kiadni. Ha azonban az eljárás szabályellenessége iránt panasz emeltetnék, — akkor örömest elégtételt adnánk. Ezt méltóságunk csorbítása nélkül megtehetnénk. Ha Angolország békülékeny szellemben közeledik felénk, — semmi alkalom sem lehetene viszályra.“ — A „New-York World“ szintén meg van róla győződve, miképp az angol kormány sokkal eszélyesebb, semhogy a tömeg kíméletlensége által háborúra hagyná magát szoríttatni.“ — A „Journal of Commerce“ is mindent rózsaszínben lát: — mivel bármit fecsegjen is a tömeg, — a londoni „Times“ az iránti gondolatról lemondott, hogy abban viszályesetet lásson, s az amerikaiak jogosultságát elismerte. (?) Táviratok. New-York, dec. 18. A kormány elhatározá, hogy Mason s Sliddelt sohasem fognak kiadatni. — Kentuckyban a fölkelők diadalmaskodnak, az Angolországgali háborural kilátás miatt; az unionisták pedig félnek a háborútól s nem emelnek többé szót a mellett. Turin, dec. 29. Azon hír, mintha Lanza a belügyi tárczát elvállalta volna, alaptalannak nyilváníttatik. New-York, dec. 16. A börzén az izgatottság rendkívüli fokra hágott, s minden leírást túlszárnyal. A salétrom s kávé ára nagyon fölszökött ; a Londonnal váltófolyam 110-re emelkedett; az amerikai állampapírok 4—8 percet estek lejebb. New York, dec. 18. — Az Angolországból érkezett hírek, melyek ide 15-kén érkeztek, nagy ingerültséget okoztak. Azóta azonban nyugodtabbak a kedélyek. A kabinet Anglia követeléseit mérséklettel tárgyalja. Általánosan hiszik, mikép a biztosok semmi szín alatt ki nem adatnak, azonban általános a várakozás is, hogy a béke fen fog tartatni. Az „Afrika“ steamer, mely Lyons sürgönyeit volt Angliába viendő, két napig kénytelen volt vesztegleni. A bankok elhatározták, hogy készfizetésüket nem fogják semmikép felfüggeszteni. A „Sürgöny“ magántáviratai. Brüssel, dec. 31. Az „Indep. beige“ mai szám * írja : Francziaország, — kivévén azon esetet, ha netalán az események gyors fejlődése folytán valami akadály adná magát elő, — a háború meggátlása tekintetéből új előterjesztményeket fog a washingtoni kabinethez intézni. Scutari, dec. 30. A montenegróiak az általuk ekkorig megszállva tartott Selzát és Karniczát odahagyták. Ny i 111 év. Ingyen elosztása 10000 (tizezer), 24 oldalú, 1862-ik évi sorshúzások felöli példányoknak. — Tartalom: Valamennyi kisorsolások, melyek az év folyamában történnek, 20 összeállítás, 4 sorsjegyként, részletfizetésre, 6—15 frtnyi havi részlet mellett. — A sorsjegyek 10 havi részletfizetésrei eladásának rendszere. — Az állampapírok — részvények — s sorsjegyekrei előlegezésnek nemes minősége. Herzberg S. Nagyhid s Bécsi utcza sarkán. Az elosztás történik mindenkinek, az újévi napon reggeli 9-től, esti 8 óráig. Az „Ost Deutsche Post“ 235 ik számában következő közleményt hozta: „Korunk régibb idők óta a szeszélyek kora, ez különféle kellemelenségeket hoz reánk, meyek miatt aggodalmak s szomorúságok jönek létre, innen nem csuda, ha mindig jobban-jobban kell „az ember hajának hullani“ s megkopaszodik; az ilyen kopaszfejünknek Mally M. ismeretes Meditrina hajnövesztő erősítő pomádéját s hasonnevű vizét (alte Wieden, Hauptstrasse 339 sz.) kell használni, mint a mely egyedüli kipró ált hathatós szer a haj újranövésének eszközlésére, a haj őszülésének s kihullásának megakadályozására, a hajat ismét az előbbi mértékben növeszteni s ember előbbi ékességének visszanyerésére. Mivel egy üvegcse vagy adag bele csak 1 ft. 80 k. áru, ez a legolcsóbb találmány, mely gyakorlati czéllal bir, s e szerint mindenkinek ajánlható. (Kapható Pesten Török József úr gyógyszertárban, Király utcza, 8. sz., valóds hamisítatlan minőségben.) Színházi előadás január 1-jén. Dobó Katicafi vagy az egri szép napok. Népszínmű 4 felvonásban. Pesti német színház. Orpheus in der Unterwelt. Oper in 2 Akten. Budai népszínház. István első magyar király. Tragoedia 3 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, december 31-ről 5% Metaliqnes 81.60 Nemzeti kölcsön 66.30 bank, részvények 747; hitelintézeti részvények 177.20 eztstagio 140.25; londoni váltók 141.50; arany díja 6.68. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ: Nemzeti színház.