Sürgöny, 1862. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1862-01-14 / 10. szám
hihetőleg határozottabb alakba öntötte, mint mondva valának, s midőn netalán bekövetkezhető harczokról szólt, levelező csak bekövetkezendő harczokról hallott. Ilyesmi megesik a legjobb fülkt emberen is. Ő Felsége, mint ujdonsági rovatunkban olvashat 1!, Veronában is szólt ugyan előttünk álló nehéz harczokról, de világosan kifejezé, hogy : mikor fognak azok bekövetkezni, senki sem tudja. Ezen magas nyilatkozat mind az optimista, mind a pessimista felfogást egyaránt korlátok közé utasítja, de azon tény, hogy az Uralkodó maga készíti elő csapatjait netaláni harczokra, mégis fönmarad, s ez csak nyerhet jelentősségben azon körülmény által, hogy a külügyminiszer a Fejedelem közvetlen közelébe siet vagy hivatik. Rómából is ellenkező szellemű tudósítások érkeznek. A lapok most közüik a sz. atya válaszát, melyet a franczia őrség tisztjeinek üjévnapi tisztelgése alkalmával azokhoz Goyon tlek üdvözlő beszéde folytán intézett. Ezen beszéd és e válasz úgy hangzik, mintha a franczia és római udvarok közt a legjobb viszony léteznék. Ezzel azonban nagyon ellenkezik az, hogy a sz. atya egy Napóleon császár által kinevezett új püspököt nem erősített meg; ellenkezik továbbá a római udvarnak Ferencz király ügyébeni határozott ellenszegülése. A K.Z. rendesen jól értesült brüsseli levelezője szerint a római austriai követ is megerősíté vala az Antonelli és Lavalette közt előfordult heves jeleneteket. Ez utóbbi kijelentette volna, hogy ha így mennek a dolgok, Francziaország kénytelen lesz Ferencz királyt Rómából a curia akarata ellenére is eltávolítani. Míg ezek Rómában történnek, Ricasoli állása ismét megerősödni látszik. Minghettinek egy magángyülekezetben sikerült barátai előtt felfoghatóvá tenni, hogy a ministérium helyzetének bizonytalansága a fiatal birodalom megszilárdulását kockáztatja, s ezóta jobban állnak Ricasoli kilátásai, kinek ha sikerül végre is Ratazzival egyesülni, úgy a tuileriákkal is ki lesz engesztelve. ANGOLORSZÁG. A „M. Post” igy nyilatkozik: „A végperczben — nem önkénytes jóakaratból, hanem az angol kormány nyomásának következtében, az amerikai kormány engedett s beleegyezett a „Trent“-en elfogatott 4 személy visszaadásába. Azokat visszaadandja Lyons lordnak, midőn ennek tetszeni fog. — Úgy hisszük, magától értetik, hogy kivánataink jogosságának ezen sokáig habozott elismerését az általunk követelt mentegetések fogják kisérni. Ezen egész ügy részletei ma délután fognak Londonba megérkezni, s ha jól vagyunk értesülve, a washingtoni cabinet ezen ügy iránt egy hoszszas emlékiratot intéz kormányunkhoz. Mindaddig, míg az amerikai kormány nyilatkozatának modorát nem ismerjük, minden commentártól tartózkodandunk, meg lévén róla győződve, hogy annak nyilatkozatai semmi olyat sem foglalnak magukban, mit jogtalannak vagy sértőnek lehetne tekinteni. Ugyanekkor aggodalmat gerjeszt bennünk egy a „Trent“-ügyhöz nagyon hasonló újabb bonyodalom. Úgy látszik, hogy a „Santiago de Cuba“ szövetségi gőzös parancsnoka Texas partjain megállítá az „Eugenia Smith“ schoonert, mely angol lobogó alatt Matanzasból Havanna, felé tartott, s két oly utast letartóztatott, kiket a déli államok ügynökeinek hitt. Ezen urak, Zacchiris Rogers, a Lafayette erődbe zárattak be, úgy hiszszük, azon okból, mivel a kormány azt vélte, hogy igen nagy képtelenség lenne azokat a Warrenserődben helyezi el, hol legújabban Masons Sliddelt tartattak. Bizton reméljük , hogy ezen újabb foglyok legközelebb szabadon fognak bocsáttatni, — ránk nézve kevesebb kellemetlenséggel, s Amerikára nézve kevesebb megaláztatással.“ A „Times“ azt hiszi, hogy Lincoln engedékenységére igen sokat tett a franczia kormány által washingtoni követéhez intézett sürgöny. „Mi“ — úgymond — „ezen ügyben nem számítottunk Francziaországnak, mint katonai szövetségesnek, segélyére. Mi — mint ezt hat hét óta bebizonyítók, képesek vagyunk bármely külhatalmasság segélye nélkül is megvédni jogainkat s becsületünket. A szövetségi kormány tudta, hogy ha megtagadná az elégtételt, ennek reá nézve rettentő következménye lenne. Ha Francziaország nem utasítja vissza az amerikai párt közeledését s ha Thouvenel jegyzéke nem küldetik el, a foglyok viszszaadása igen hihetőleg megtörtént volna ugyan, de nem oly gyorsan; — s nekünk még több lépéseket kellett volna tennünk, jogainknak tiszteletben tartatása végett; —mi fölélesztette volna ingerlékenységét, s megalázta volna büszkeségét egy oly népnek, melyet nem szeretnénk ellenségül tekinteni, a francziák császárja jó érzületénél s helyes itélőtehetségénél fogva előmozdítá ezen viszály kiegyenlítését. Ő meggyőzte az amerikaiakat először a felől, hogy semmi kilátásuk sem lehet arra, mikép bármelyik európai nemzet rokonszenveit részükre megnyerhessék, — s továbbá a felöl, hogy egy öröklött kvalitás nem fog győzedelmeskedni az erkölcsiség s közvélemény ítélete fölött. — Ekkor az éjszaki államok nemcsak hogy kikerülték ama veszteségeket s lealáztatást, miket egy Angolországgali háború által kellett volna szenvedniük ; — hanem oly leczkét is kaptak, mely hasznukra válandik az ellenségeikké lett honfitársaikkal harczok alatt. Ha a baleset fájdalmai meghütik exaltált képzelmüket, — mely a háborúban csupán diadalok sorát látja, — a leczke nem leend rájuk nézve elveszve.“ A „Daily News“ igen nagy megelégedését fejezi ki az Amerikából érkezett békés tudósítások fölött, és Angolországnak szerencsét kíván ahhoz, hogy kikerülje a délleli szövetség szükségét. A „M. Herald" azt mondja, hogy Lincoln inkább akarta honát megmenteni, mint saját népszerűségét növelni; ő vonakodott az Egyesült Államokat oly háborúba sodorni, mely azok hatalmát, kereskedését s hitelét lerontotta volna. Egyébiránt Amerika nagy népszerűséget nyert volna Angolországban, ha tüstént elégtételt ad. A többi lapok szintén nagy megelégedést tanúsítnak a békés tudósítások fölött. FRANCZIAORSZÁG. Az „Orleanais“ cz. lap, — ügyvezetője, Pellisson, s Godon, a bevádolt czikk szerzője személyében, elsőizben megintetett, — mivel a kérdéses czikk sértő kifejezésekkel tárgyalt egy császári rendeletet s csorbitni igyekezett az állam feje irányábani tartozó tiszteletet. Az olasz királysággali kereskedelmi szerződésre vonatkozó alkudozások megkezdettek. Francziaország részéről az alkudozók : Thouvenel külügy- s Rouher kereskedelmi ministerek; Olaszország részéről pedig : Nigra párisi olasz követ és S c i a 1 o j a, ki épen ezen czélból küldetett Turinból Párisba, hadsereget Önért Felség, és legmagasb Uralkodó Házáért lelkesítik. Mentsen minden előítélettől, nemzetiség, születés és vallás-különbség nélkül, mindannyian, az utolsó katonáig, egy nagy, szabad, hatalmas és félelmes Ausztriát akarunk Felséged dicsteljes dynastiájával, készen minden ellenség ellen, bárki legyen az. Felségednek ha katonái vagyunk, bajtól, veszélytől nem rettenve, utolsó csepp vérünket is készek vagyunk kiontani, hogy Felségednek egy nagy Ausztriát— hogy hazánkat megtartsuk. A mindenható tartsa meg önt, Felséges nejét és fiát; tegye önt boldoggá, ez valamennyiünk legforróbb óhajtása ! Fogadja Felséged itt hadseregem előtt a legünnepélyesb esküt, melyet katonáim nevében cs. k. Felségednek, legmagasb Hadi Urunknak ismételve fogadok: Nemzetiség, születés, vallás-különbség nélkül mi Felségedért élni akarunk, élni, hogy győzzünk, s ha elesünk, becsülettel meghalni, és mi győzni fogunk ; Isten minket úgy segéljen. Amen.“ (Parancs: A hadsegédek a csapatokhoz lovagolnak és a néphymnuszt játszatják) „Cs. k. Felség! A második hadsereg élve, halva, gyözedelemben igy kiált: Éljen Austria Császárja !“ Mire szűnni nem akaró éljenek hangzottak minden nyelven, több mint 20,000 torokból, minden kard és löveg a légbe emeltetett. * Veronából 11-ről egy nagyszerű demonstratióról írnak, melylyel 10-kén estve Császár Ő Felsége Mantuából Velenczébe utaztában a veronai vaspályánál Üdvözöltetett. Veronaés vidéke minden szolgálatmentes csapatai, mintegy 20,000-en, saját jószántukból a vaspályához mentek, itt két oldalt helyet foglalva, a házfedelekre, sorompókra, pályaépületekre, pályakocsikra és fákra kúsztak, és a császári vonat megérkezésekor roppant riadalba törtek ki. Ezután ujjongva járták be a várost a Nava hídjáig. * Katonai váltságdíj. A C3. kir. államministerium a cs. kir. hadügyministeriummal a jelenleg folyamatban levő hadseregkiegészítésre behivottakra nézve a váltságdíj letételének az 1860. junius 25-kei rendeletben megállapított határidejét azon napig találta meghosszabbitandónak, midőn a behívottak sorsolási kerületükben a korosztály szerinti sorsolás elé bocsáttatnak. Ezen határidő-meghosszabbítás a politikai hatóságok részéről épen most azon hozzáadással juttatik köztudomásra, hogy a meghosszabbított határidő csupán csak a mostani hadsereg kiegészítésére érvényes, és hogy minden, e hadsereg kiegészítésére behívott, aki ezen meghosszabbított határidőt is használatlanul hagyja elmúlni, csak magának tulajdonítsa, ha váltságdíjának elfogadása iránt benyújtott folyamodása megmásíthatlanul visszautasittatik. Ennélfogva minden ilyen netalán még beérkező elkésett folyamodások a sok eredménytelen irkálás elkerülése végett azonnal tagadólag utasittatnak el. * Emlékezni fognak r. olvasóink, hogy a „Sürgöny" közelebb kénytelen volt az „U. D. Post- nak Duna Vecsén történt, 7 megyei tisztviselő agyonveretéséről hozott hamis közleményét megcáfolni; a cáfolatban előadott való tény is azonban némi módosításokat szenved, mert egy hozzánk intézett levélből alkalmunk van újabban értesülni. Pest megyében a követválasztás m. é. mártius 26-kán lévén, ekként a Duna-Vecsén a választás alkalmával fenti napon kitört verekedés közben történt agyonütések nem április hóban, hanem a fentebbi napon történtek, s még lényegesebben devalválódik az O. D. P. gonosz hite azáltal, hogy nem is hét, hanem csak két, ez sem választó, hanem városi szolga üttetett agyon. Továbbá az is tény, hogy a verekedés után m.ég áprilikán tüstént egy számos megyei küldöttség jelent meg a helyszínen a vizsgálat megkezdésére, s 14 napig tartó szakadatlan munkásságát mintegy 200 egyén kihallgatása s meghitelesítésével fejezé be akképen, hogy a bűnösök már m. é. aprilisban perbe fogatni elhatároztattak, sőt a későbben fölmerült panaszok megvizsgálása s a póttanu-kihallgatások is egy utólag a helyszínére kiküldött bizottmány által, melynek tisztelt tudósítónk is tagja volt, m. é. júniusban eszközöltettek. * A tegnapelőtti első álarczos redout a városi színházban igen látogatott volt. Álarczosok is találkoztak, kik azonban, mint életlapjaink, szintén mintha paragraphust viseltek volna szájukon. Úgy látszik, a mostani néma farsang daczára ezeket a mulatságokat többször is jó sikerrel lehetene ismételni. * A kamarai hangversenyek hatodikával e valódi zenei műélvezet cyclusa dicséretesen jön befejezve, s azok létesítéséért méltó elismerés illeti Huber József és Károly, Kirchlener és Spiller urakat, kik múlt vasárnap is három classicus zenehős lángelméjét mutaták be, egy-egy vonónégyes művekben. Előbb Mendelsohn és Schumann, s utoljára mint az estély koronája, Mozart következett az ő remek G-moll ötösével. The in dur mint a zongorarész jeles előadója ismét fényesen játszott egy jeles Ehrbar-féle zongorán Schumann négyeseiben, melynek scherzóját közkívánatra ismételnie kellett. * A londoni iparkiállításra küldényzők magyar orsz. bizottmánya épen most küldte be a műdarabok részletes jegyzékeit; ezek közt van egy „eszményi tájkép“ Markótól, a nemz. múzeum tulajdona; Deák Ferencz arczképe Györgyitől, továbbá még festvények Loz K., Than M. és Székelytől. Gerster, Frey és Henszlmann építész urak a magyar akadémia palotájának tervrajzait jelentették be. Markótól Bécsből is küldenek festvényeket, s Grasser, Markó márvány szobrát fogja kiállítani, nemkülönben gr. Széchenyi István érczöntvény arczképét is. * A londoni világ-iparkiállításon, dicséretesen ismert kereskedőnk, Pórfi úr is megjelenend eredeti alakú magyar kalapjaival. * Batthyányi Appraxia Julia grófnő már veszélyen kivül van, s betegágyából nemsokára ismét íróasztalához léphet. * Halálozások: Pécsről Antal Lujza saját, úgy gyermekei: Mari és János, nem különben maga Antal szül. Haragó Verona nevében szomorú szívvel jelenti férje: Antal János volt országgy. képviselő, ügyvéd s Baranya megye bizottmányi tagjának f. é. jan. 7-kén reggeli 7. 7 órakor élte 40. évében bélköszvény következtében történt kimultát. — F. hó 9-kén halálozott el Kis-Görbön Zalában Bezerédy Ignácz udvari tanácsos, élte 79-ik évében. A boldogult hosszas évsoron át Györmegye első alispánja s országgyűlési követ volt. * A „P. L.“ bécsi levelezője úgy értesült, hogy a „B. Miska“ és „F. Leves“ életlapoktól a kormány 5000 forint biztosítékot követel. A „M. L.“ szerint a „B. Miska“ kiadója Emích úr már letette a kivánt összeget. * A „K.“ tudósít: Kolozsvár városának f. hó 7-én tartott képviselői gyűlésében az adóbehajtás, utonczozás és törvénykezés ügyében leküldött felsőbb rendeletek tárgyaltatván, a képviselői testület egyértelműleg elhatározta e három tárgyban feliratot intézni a fejedelemhez, amelyben Ő Felsége a fennírt tárgyakra nézve tett intézkedések megváltoztatására s egyéb bajok orvoslására legalázatosabban megkeressék. Az irt felterjesztés sikere vagy sikertelenségéig képviselői testületünk és tiszti karunk marad a régi lábon. * A freibergi bányászati egyletnek jan. 2-kán tartott gyűlésében a jeles tudományú Cotta tizenkét rajzolatot mutatott be a magyar és erdélyi kegyhelységekről, melyeket Jossa ezredes mint tollrajzokat készített és kiadásukon fáradozik. Ezek a következő helyeket tárgyazzák : 1) Selmecz déli részéről, 2) Selmecz nyugati részéről. 3) Körmöcz, 4) Beszterczebánya, 5) Beszterczebánya a hutától, 6) Szomolnok, 7) Nagybánya északi oldaláról, 8) Nagybánya nyugati oldaláról, 9) Tsetatja-Mare Vöröspataknál, 10) Tsetatja-Mika Vöröspataknál, 11) Detunata- Gola Abrudbányánál, 12) Detunata-Flocota Abrudbányánál, 13) Nagyág keleti oldalról és 14) Bulan Domokosnál. * Bécsben több mint 3400 katona kötelezett egyén közt összesen csak 57 egyén fizette le az 1200 ft váltságdijt. Bécs város ujonczainak száma az itt honos lakosság összege szerint 745 legényre létetik. * A „W. Zig“ némi megjegyzéseket és fölvilágosításokat közöl a két udvari színház segélyezése tárgyában. Szerinte ezen segélyezés a Burgszínházra nézve 84,000, s az udvari operaházra nézve 210,000 ft. S ebben mostanig nem történt változás. Ezen segélyezések az „udvari fizető hivatal“ sorozata alatt találhatók föl. Nem áll, hogy e színházak deficitben lennének. A tény az, hogy mind a két színház az 1861-re kivetett segélyezéssel tökéletesen fedezte kiadásait. Az udvari színházak nyugdíjrészletei szintén a fentebbi segélypénzből fizettetnek, mi tetemesen változtat azon nézeten, mintha ez intézetek pazaron dotáltatnának. Jelentés: A londoni világkiállításra küldendő magyar művészeti tárgyak bírálatára választott jury m c. dec. 29-én tartotta első ülését, melyben Alexy Károlyt elnökül, Henszlmann Imrét tollnokul választotta. Második, jan. 11-én tartott ülésében a bejelentett művek előleges kiállítását Pesten határozta el, mely czélra szerencsés volt P a c h 1 ur termeit az úri utczában megnyerni. P a c h 1 ur ezen igen előnyös fekvésű helyiségét, tekintve a czél közhasznosságát, szíves volt a jurynek ingyen átengedni 14 napra. Figyelmeztetnek ezúttal azon művészek, kik képeiket, vagy rajzaikat bejelentették , hogy azokat múlhatatlanul február 8-án és 9-ikén Pachler termeibe úri utcza 450/6 szám 1-s emelet a szükséges állványokkal (staffelei) együtt beküldjék, mert a kiállítás febr. 10-én veendi kezdetét. Henszmann Imre tollnok. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ, OLASZORSZÁG. Mint Rómából f. hó - ról írják , a pápa egy apostoli lerevét tett közzé, melyben kijelenti, hogy ő folyvást minden gondját a görög s latin egyházak egyesítésére szenteli. A propaganda keblében egy külön állandó bizottmány állíttatott föl, mely kizárólag a keleti egyházak ügyeivel foglalkodandik. — A keleti könyvek vizsgálatával foglalkodott bizottmány megszüntetett. — F e r i n sk i személyében uj varsói érsek neveztetett ki. — A bourbonianus bizottmány egy Marini nevű nyomdásznál egy Nápolyból jan. 8-tól kelt kiáltványt nyomatott ki, melynek élén ezen szavak állanak : „A hazafias bizottmány a nemzetőrséget a piemontiak kiűzésére szólítja föl.“ — A kiáltvány végszavai igy hangzanak : „Bajtársak ! Piemonttal semmi közünk sincs, annak távoznia kell, s számot kell adnia arról, amit lopott. Mi maradtunk nápolyiak, hogy magunk intézzük el ügyeinket. A nemzetnek nem kell az idegenekkel egyesülnie ; annak jogában áll, saját jövőbeli sorsáról gondoskodni.“ — A kiáltvány 5-én Rómából Nápolyba szállíttatott el. Hirszerint a pápa egy legközelebbi consistoriumban közlendi a portugáli király halálát, s a lengyel kérdést is tárgyalandja. Turinban f. hó 8-án este a követ-kamrai többség számos tagjai értekezletet tartottak. Azon kérdés tétetett föl, ha váljon az előbbi ülésben Ricasoli által adatott fölvilágosítások után, a többségnek ezentúl is támogatnia kellend-e a ministériumot. — M i n g h e 11 i hosszasan beszélt a ministérium mellett, s a gyűlés egyértelműleg elhatározó, hogy a többség folyvást bizalmával ajándékozandja meg a ministeriumot. Több, nem a többséghez tartozó követek is részt kivántak venni ezen értekezletben, mint: Pepoi, Sir tori tábornok s több mások. Ama beszéd, melyet a pápa újév napján a franczia sereg tisztjeihez intézett — igy hangzik: „Igaz, — tábornok - -a napok s évek gyorsan múlnak, hogy így átláttassák velünk, mikép állandó hazánk nem itt lenn , hanem az égben van. Minden gyorsan elmúlik, azonban szívemre nézve szerencsés a jelen körülmény, mely megengedi önöket biztosíthatnom az iránt, hogy ha az idő elenyészik is, de önök felséges császárja s önök irányábani jóindulatunk nem enyészik el. — Biztosítom önöket az iránt, hogy Isten előtt leborulva naponkint buzgó imákat mondok az oltárok előtt; őszinte óhajtásaim teljesülését kérem, — a császár s a császári család valódi boldogságáért, Francziaországért, s különösen annak ama nagy részéért, mely jelen helyzetünkben, személyünk s a sz.szék védelme iránt oly nagy részvéttel viseltetik. — Ezen különös áldás önökre s mindazon vitéz tisztekre is kiterjed , kik kitűnő jó szellemet tanusitnak s kitűnő fegyelmet tartanak katonáiknál; — ama jó katonáknál, kik engem folyvást oly nagy szeretettel vesznek körül, s kikről elmondhatom Sz. Pál apostollal: „Vos estis gloria et corona mea.“— Remélem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ezen sereg ama jogtalanság s vallástalanság műve, sőt mondhatom, ama politika-ellenes mű végrehajtásának meggátlása végett van itt, melyet létesitni igyekszenek. Igen — ezért van az itt. Bámulatos lévén fegyelme által, bámulatos leend bátorsága s vitézsége által is. — Azonban én nem vagyok arra hivatva, hogy ezen dolgokról döntő ítéletet hozzak , itt én egészen a gondviselés karjaiba vetem magamat.“ SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból f. hó 10-ről kelt sürgöny szerint, a közmunkaügyi minister a congressusban kijelenté, hogy a kormány a budgetnek s a többi előterjesztett törvényeknek kimerítő megvitatását óhajtja. A követkamrában C a 11 antes előterjeszté a Marokkóvali kereskedelmi szerződés helyeslésére vonatkozó törvényjavaslatot. Azt állítják, hogy a „Sumter“ hajó már eltávozott. AMERIKA: New-Yorkból, dec. 28-ról kelt tudósítások szerint, az elfogott biztosoknak 29-én kelle szabadon bocsáttatniok. — A „New-York-Herald“ így nyilatkozik: — „A vihar elvonult, azonban az a sértéseknek oly adóját hagyandja hátra, melyet egykor visszafizetendünk Angolországnak.“ A, New-York-World' azt véli, hogy a nép a foglyok visszaadatását a helyzet szükségéül fogadandja el, de azon reményben, hogy később boszul állhatand. Azonban a biztosok szabadon bocsáttatásáróli tudósítás inkább könynyebbülés , mint indignatió érzetét gerjeszté. — Ezen szabadon bocsáttatás nagyobb örömmel fog fogadtatni a partvidéken, mint az ország belsejében s a nyugati államokban. Kétségtelen, hogy az unió földmivelő részében az elnök ezen engedménye által előidézett benyomás mély s tartós leend. A hegyek keleti lejtője s az atlanti-tenger közt fekvő vidéken az elnöknek azon nyilatkozata, miszerint nem lehet egyszerre két háborút folytatni, politikájának elegendő igazolásául fog fogadtatni. Az Annapolisból Burnside tábornok parancsnoksága alatt, kiindulandó 12,000 főnyi expeditiónak az lesz czélja, hogy elvágjon egy oly vasutat, mely az ellenségnek legfontosabb közlekedési vonala, s hogy ekkép annak haderejét megossza. — Az emancipatió kérdése, mint katonai rendszabály, általánosan vitattatik. Seward nem jelenhetvén meg „Uj-Angolország“ lakomáján, — mely New-Yorkban, dec. 23-án tartatott, következő levelet irt: „Uram ! Mentsen ki ön engem Új-Angolország fiai előtt; én nem jelenhetek meg lakomájukon. Kötelességeim egyetlen napi szünetet sem engednek nekem. — Ha Ó-Angolország lakomájáról lenne szó, Új-Angolországé helyett — igyekeznék azon megjelenni. Ezen alkalmat arra használván föl, hogy kimutassam tengerentúli testvéreinknek, mikép reánk nézve semmi anyagi vagy erkölcsi előny sem létezhetik, mely ugyanakkor Angolországnak is ne használna, s mikép minden oly baleset, mely az Egyesült Államokat sújtaná — előbb-utóbb ). Britanniára nézve is szenvedéseket idézne elő.utatá útját Borgoforte felé, hol a várművek megszemléltettek. Délben visszatért Mantuába ; a Palazzo- Ducaléban elfogadá a főpapságot, a polgári s katonai hatóságokat, a Palazzo mellett a katonaság fölött szemlét tartani, s d. u. 47. órakor Velenczébe visszautazni méltóztatott. Verona, jan. 12. F. hó 10 én este Császár Ő Felségének Mantuából Velenczébe átutazása alkalmával a veronai pályaudvarban, a Porta Nuova mellett nagyszerű demonstrate történt. A Verona s környékebeli összes szolgálattól mentes csapatok, mintegy 20,000 ember, saját ösztönükből a pályaudvarba mentek; a vasút mindkét oldalán, a pályaépületek fedelein s rostélyzatain, a vagyonokban, a fákon stb. foglaltak helyet, s a császári vonat megérkeztekor roppant örömkiáltásokban törtek ki, s erre örömkiáltások közt vonultak át a városon a Ponte delle Navéig. Prága, jan. 11. A kereskedelmi kamrai választásoknál, a kereskedelmi osztályban a német jelöltek a szavazatoknak mintegy 3, s a cseh jelöltek 1 negyedét nyerték meg. A vidékről még csak 6 kerület küldött be választási levélkéket, míg 40 kerületből azok még künn vannak. London, jan. 11. Ma a „Times“ sürgetőleg arra szólítja föl a közönséget, hogy Masons Smiddel megérkeztekor semmi demonstratiót se tegyen. Szerinte ezen két úr Angolországra nézve személyesen nem bír jelentősséggel. Páris, jan. 12. Ma a „Moniteur“ egy rendeletet közöl, mely által Magnan tábornagy 3 évre a szabadkőművesek nagymesterévé neveztetik ki. Ezentúl ezen méltóság nem szabad választás, hanem a császár részérőli kineveztetés útján fog betöltetni. Turin, jan. 12. Nápolyból jelentik, hogy egy Rómából érkezett parancs Chiavonét megfosztá a parancsnokságtól; ez utóbbi vonakodott engedelmeskedni s a hírnököt agyonlöveté. Kopenhága, jan. 12. Hirszerint Poroszország félbeszakasztandja a Dánországgal viszonyokat, ha a Dánország és Schleswig számárai úgynevezett birodalmi gyűlés újólag hatályba lépne. Brussel, jan. 11 Az „Indépend.“ jelenti . A bolíviai franczia consul azt kívánta, hogy a déli hajóállomás parancsnoka egy hajót küldjön hozzá, honfitársainak oltalmazása végett. Szt. Pétervár, jan. 11. A „Journ. de St. Petersbourg“ Seward-nak szerencsét kíván politikájának nyíltsága s értelmességéhez ; - azt kívánja, hogy a „Trent“ esemény alkudozások kiinduláspontjává tétessék, a semleges lobogóra vonatkozó közös elvek nemzetközi elismerésére vonatkozólag. Angolországot arra inti, hogy a világnak ünnepélyes biztosítékokat adjon ; — egy oly egyesség aláírása által, mely a béke fönntartását elősegíti, s a polgárisodásban haladást jelöl ki, — a mennyiben a semlegesek joga irányábani tiszteletet biztosítja. Varsó, jan. 11. Hivatalos tudósítások szerint Bialobrzeski a káptalannak törvénytelen összegyűjtése, s a templomok önhatalmú bezáratása miatt hadi törvényszékileg halálra ítéltetett. A császár tekintetbe vévén Bialobrzeskinek az 1831-iki lázadás alkalmávali feddhetetlen magaviseletét s jelenlegi kegyelemérti kérvényét, ezen büntetést 1 évi várfogságra változtatást s őt egyházi méltóságaiban meghagyá. Színházi előadás január 14-én. Nemzeti színház. Trónba d o i r. Opera 4 felvonásban. Pesti német színház. Die Zauberflöte. Oper in 21 Akten. Budai népszínház. Becsületszó. Vígjáték 1 felvonásban. Szerelem és örökség. Vígjáték 1 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, január 13-ról 5% Metaliques 82.45 Nemzeti kölcsön 67.60 bank. részvények 772. hitelintézeti részvények 180.20 ezttstagio 138.75; londoni váltók 140.10; arany díja 6.64. —■ ■■ 1 —a— — — —— i ■ — T á v i r a t o k. Verona, jan. 10. 0 cs. k. Apostoli Felsége ma reggel Veronából Mantuába érkezett s tüstént foly ..........b——a sssHagaBBaasBeaBsaa