Sürgöny, 1862. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1862-02-01 / 26. szám
kintettel a képzettségi minőségre, felvétetett, mely ilyformán kinevezett tisztikar a hivatalos eskünek 1861-ik évi december 30-kán történt letétele után működését azonnal megkezdé. Ennek létrehozatala a megyei főkormányzók méltóságának alig vette néhány napját igénybe, úgy annyira, mikép ezen gyorsaság bizonyos egyéneknél sajátságos hatást ébresztett, melyet közelebbről és részletesebben feltüntetni ugyan nem akarunk, annyit mindazonáltal megjegyezvén, miszerint azon, bizonyos részről a tisztikar összeállíthatása ellen gördütni szándékolt erőfeszítések nagyrészt eredménytelenek maradtak, — és e jelenség félreismerhetlen bizonyságul szolgál az iránt, mikép a főkormányzó ő méltósága — kinek a nehezebb időkben tettekkel is tanúsított hazaszeretete általános elismerésben részesül, — a megyének józan és kedves hazánk jól felfogott érdekét szivén hordozó lakosai részéről bizalommal elvállalt nehéz tisztében határozott támogatási hajlammal találkozott , és mely tőle el sem forduland, mert jelen állásában is többszöri jelét mutatja annak, miszerint egyedül ősi alkotmányunknak biztos alapokra leendő viszszavezetése, mint Ő Felsége és a nemzet egymással kapcsolatos java, azon szent estét, mely tetteit vezérli, és melyre szilárdul közreműködni a kormányzatra lépett tisztikar hazafiul kötelességéül tekinti. X. Vidéki levelek, higból, január 27-én. (Ex abrupto). A megyei bizottmány, vagy a jövő országgyűlés megalakulásáig egy kis türelmet kérünk szerkesztő úr, mert bizony itt kevés anyagunk van egy jó czikknek vagy tudósításnak a leírására. A megyei hivatalnoki kar már complet, főjegyzőt nehezen bírtunk kapni, a kir. biztos úr nem tehetvén róla , hogy ezen, némileg legdiszebb megyei hivatalra nem igen vállalkoztak competens egyének. A főjegyző is azon hivatalnokok egyike, kikre el nem mondhatni, hogy „fac me talem, talis erő." Végre sok tusakodás után, Nehrebeczky György, volt kir. biztosi titkár, tudományosan kiképezett, szép tehetségű fiatal egyéniség neveztetett ki főjegyzőnek. — Még egy törvényszéki ülnökség is betöltetlen, talán — R . . . . Lőrincz, gyakorló ügyvéd nyerendi el e hivatalt. — Szívből kívánnék neki. A városi tisztikar is megalakult úgy, a mint volt; városi kapitányunk az maradt, a ki volt, s igy megint olyan rend lesz a városban, aminő volt. Városi bírónak Lyachovics András van kinevezve. A casino Makkay Dániel elnöksége alatt legelőbb rendeztetett. Makkay úr rövid beszéddel nyitá meg a tisztválasztási gyűlést, és midőn újra megválasztatott volna elnökül, még rövidebb dictióval fejezé azt be. A volt kasinoi derék felügyelő is újra megválasztatott. A hírneves ungi Páli bál, mely oly hirben áll mint a keresztúri vásár, vagy a mária pécsi búcsú — az idén elmaradt. De még lent a vendéglőben, daczára annak, hogy vásár volt, Józsi két osztrák forintnál többet nem muzsikálhatott össze magának. — Ilyen valami Drugeth s Rákóczy elhunyta óta még nem történt Ungváron , mert ha 1824 előtt nem volt is arra való alkalmas hely, a hírneves Páli bál azért mindig vagy a fehér hajónál , vagy a fekete sasnál tartatott meg. Ez signum pro re, hogy meg vagyunk elégedve, és elmulatunk tánczvigalom nélkül is. A Razumite jaziczit is elénekeltük szépen karácsonkor, de a kibéküléssel még nem vagyunk tisztában. Ennyi az egész, mit Ungból jelenleg írhatunk, hanem van kilátásunk egy jó tragikus czikkre. Azt mondják ugyanis a vén emberek, hogy ilyen nagy hóra iég nem emlékeznek Ungban, mint most esett; ha az olvadás most egyszerre talál bekövetkezni, akkor itt a városban nagy stráges lesz, s annyival inkább, miután eléggé vakmerően,most télben hozzáfogtak a régi híd fölbontásához, amely annyira mennyire megtörte a jeget, miáltal azon, holmi szorgalmas Diaeteu-macherek által, ezelőtt több évvel rögtönözött hitvény hid némileg biztosítva volt. A január 26-án itt tartatott úgynevezett diák mise nem a legjobban sikerült az orgona-muzsika mellett ; a vox humana mindenkor a leglélekemelőbb a templomban; kár az élő hangokat holmi életművetlen eszközök által háttérbe szorítani. Az éneklőket illeti a főszerep, a műhangok csak kisegítő eszközöknek tekintessenek. 1. 1. Külföld. V. (Legújabbak szemléje.) Mexikóban királyi trónt szándékoznak felállítani. Az eszme, mint általánosan hiszik, Francziaországtól származik, mely európai politikájával öszhangzásban, ennek betöltéséről is gondoskodik. A tuileriák ura, mint már mondva volt, erre nézve Ferdinánd Miksa Főhgre fordítá szemeit; némelyek szerint, mert a Főhg iránt ennek párisi látogatása óta különös személyes vonzalommal viseltetik; mások szerint azonban és valószinűleg helyesen, ezen jelöltség mögött egy igen fontos, mondhatni, égető ügy rejlik, melynek megoldása azzal közvetlen összefüggésben állna. A francziák császárja t. i. ezen másodszülöttségi trón alkotása és betöltése által a velenczei kérdésnek békés megoldását akarja lehetségessé tenni; vagyis : azon távoli trón némi kárpótlásul adatnék, az olaszoknak átadandó Velenczéért. A bécsi lapok közöl a legbuzgóbbak, tüstént e hit első fölmerültével, indignatióval utasíták vissza ezen egész eszmét; először, mert az a tuileriák urától jövő trónajándék ; másodszor, mert az ajándék mögött helyesen sejték a valódi politikai indokot. A „Patrie“ mindamellett is ma nyíltan föllép ezen combinatióval, s azon reményét fejezi ki, hogy Austriának Mexicó által, Velenczéért cserében, elégséges kárpótlást fognak nyújthatni. Ez ügye szerint már félhivatalos színezetet vesz föl; legalább azzal ruházzák föl egyrészről, azonban a másik részen, a hivatalos színezetű téren, még mindig néma csend uralkodik, s így föl kell tenni, hogy az „Indep.“ azon állítása, miszerint az egész ügy Bécs és Páris közt már elintézett dolog, alaptalan, legalább az ügynek második, a kárpótlásra vonatkozó részét illetőleg. A „Wanderer“ mai száma erősíti is, miszerint illetékes körökben távolabb állnak ma mint valaha attól, hogy ily cserealku lehetségében higyenek. Egy más bécsi lap pedig azt hiszi, miszerint ezen egész trónfelajánlási ügy a tuileriák részéről is csak diplomatiai manoeuvre. A párisi kabinet ismét egyszer baráti érzelmeket akar tanúsítani a bécsi udvar iránt, s ha egyebet el nem ér is, az országcsere és trónváltozás gondolatát a felszínen tartja. A „Patrie“ mai lepel-szellőztetése mindenesetre annyit eszközölt, hogy a franczia trónbeszédnek Olaszországra vonatkozó tétele megnyeré a kellő világot. A császár két ügynek kiegyenlítéséről szólt, s most már világos, miszerint Rómát és Velenczét érte, mely utóbbinak egy kiegyenlítési módját szintén agyában hordá. Természetesen nem a tuileriák lakója lesz oka, ha a kiegyenlítés sem egyik sem másik ügyben békés után nem sikerült. A római udvar, tudjuk, mily határozottan felelt a franczia fölszólításra. A turini kabinet feje, úgy látszik, ezt igen jó alkalomnak tekinti arra, hogy saját elutasított javaslatait ismét emlékezetbe hozza. Az „Op.“ constatirozza a Rómávali transactio lehetetlenségét, s hozzáteszi, miszerint a fennforgó ellentét csak oly javaslatok által egyenlíthető ki, melyek Olaszországban fogamztak s értek meg. Ricasoli javaslata szerint, mint tudjuk, az egyházi államok egész területét, kivéve Rómát, olasz csapatok szállnák meg, Rómában pedig egyelőre vegyes olasz-franczia őrség maradna. Ricasoli állítólag ezen javaslatának elfogadtatását Párisban újólag ajánlá, hozzátévén, miszerint Róma ügyében mindenesetre eldöntő lépésnek kell történni, mert különben a Velencze elleni támadást nem tarthatja vissza, s a franczia kormány akkor azon alternatívába jutna, hogy vagy az olaszok cserbenhagyásával dugába engedné dőlni az egész olasz ügyet, vagy tettleg be lenne kénytelen avatkozni. Ricasoli ezen jajszavának mindenesetre különös illustratiojául szolgál azon újólag fölmerült hír, hogy Garibaldi Albániában kiszállást tervez, mely ha nem igaz is, de azért diplomatiai hatását mégis megteheti. ANGOLORSZÁG. Körülbelül ugyanazon modorban, mint a „Times“, az „Economist“, a két amerikai harczféllel szemben, a semlegesség szigorú megtartását s a zárlat tiszteletét kívánja, még azon esetre is, ha Angolország azt illustriusnak tekintené. Szerinte először is Angolország megkímélheti magát a zárlat megszegésének fáradságától, mivel hat hónap alatt az Egyesült Államok kormánya belátandja, hogy eljárása hasztalan, s akkor a zárlat magától meg fog szűnni. Továbbá, ha a zárlat nem tartatnék tiszteletben, ezáltal az éjszaki államok számára ürügy szolgáltattatnék azon állításra, hogy a dél csak az idegen beavatkozásnak köszönheti diadalát. Azonban a viszálynak ily módon előidézett megoldása csak mulólagos lenne; másik következmény lenne az Angolország s Amerika közti növekedő elkeseredés, mely az amerikai sajtó egy része által már most is buzgón szittatik. Végül a zárlat tekintetbe nem vétele valószínűleg oly háborút fogna előidézni, melyben az angol nép nem állana egyértelműleg a kormány részén , mivel egy ily háborúnak az lenne következménye, hogy Angolország a rabszolgaság gyűlöletes ügyét látszanék erkölcsi támogatásban részesítni. Az angol lapok általában kedvezőleg nyilatkoznak Napóleon császár trónbeszédéről. — A „M. Post“ azt állítja, hogy a császár beszéde egészen békés szellemű, s hogy Francziaország azt megelégedéssel fogadandja. Amerikát illetőleg a trónbeszéd kijelenti, hogy Francziaországnak csupán óhajtások kifejezésére kell szorítkoznia mindaddig, míg a semlegesek jogai tiszteletben fognak tartatni, — hogy így ezen viszályok rövid időn megszűnjenek. De meddig fog ez tartani ? Ezen kérdést nehéz megoldani, — mivel ismeretesek a franczia kormány véleményei, Charleston eltorlaszolása s a zárlat hatálytalan természete iránt. Mindenesetre a trónbeszéd növelendi a császár népszerűségét Angolországban, — melynél ez bizalmat gerjesztend, — mivel a trónbeszédnek mindegyik szava valódi őszinteség bélyegét hordja magán. A „Daily News“ úgy találja, hogy a trónbeszédből békeigéretek tűnnek ki. Szerinte valóban sokkal számsabb politikai nehézségek vannak napirenden, semhogy Európában állandó nyugalom helyzetét lehetne remélni; azért elég, ha egyik évről a másikra békében élhetünk. A „Daily Telegraph“ azt mondja, hogy mindaz, mi a császárt eddig elő foglalkoztató, akár Németországra, akár Olaszországra vonatkozólag — félre van téve, s hogy Napóleon jelenleg egyedül Francziaországgal foglalkozik. A „Times“ kijelenti, hogy a császár az ülésszakot férfias, mérséklett s Európára nézve megnyugtató beszéddel nyitá meg, mely utóbbi mindig nem minden aggodalomtól ment feszültséggel várta ő felsége beszédét. — „Francziaország magatartása“ — úgymond — „a mint azt Napoleon föltünteti, olyan, a minőt csak óhajthatjnk, az irányunkban barátságos s békés szellemű. — A császár mindazon pontok iránt megnyugtatja a világot, melyek hajdan nyugtalanságot okozhattak; megnyugtatja Poroszországot, sőt még Austriát is, kijelentvén, mikép csupán arra akar szorítkozni, hogy Olaszországnak tanácsokat adjon. — Amerikát illetőleg, a trónbeszéd annak irányában némi fenyegetést foglal magában. Valóban a császár nem tétovázik kijelenteni, hogy az éjszaka dél közti polgárháború komolyan veszélyezteti Francziaország kereskedelmi érdekeit, s majdnem sajnálatot nyilvánít a fölött, mikép csupán azon egyszerű óhajtás kifejezésére kell szorítkoznia, hogy az amerikai viszályok rövid időn megszűnjenek. A császár ezt is mondhatta volna: „Míg Francziaország semlegességi jogai tiszteletben fognak tartatni“ ; e helyett azonban ezen általánosabb kifejezést használta: „Míg a semlegesek jogai tiszteletben fognak tartatni.“ Egyébiránt ezen jelentékeny kifejezés az egyetlen, mely ellentétben áll a trónbeszédnek lényegesen békés modorával.“ FRANCZIAORSZÁG. Az algini „Akhbar“ első izben megintetett, — mivel egy f. hó 21-ről kelt czikkben megsértő az Algírban fönnálló törvények, s egy kiadott ítélet irányábani tiszteletet. Az államtanács elé egy oly törvényjavaslat terjesztetett, mely a kath. világban nagy sensatiót gerjesztene. Ezen javaslat az alsóbb papság fizetésének javítására vonatkozik. Mint tudjuk, Lavalettenek Thouvenelhez jan. 18-ról intézett s már közlött jegyzéke Antone 11 bibornoknak egy Lavalettehez intézett levelére hivatkozik. Ezen levél igy hangzik : „Kedves marquis úr ! Azon ígéret teljesítéséül, melyet tegnap önnek ama látogatás alkalmával tettem, melylyel ön engem a Vaticánban megtisztelt, — kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy semmit sem kell hozzáadnom, vagy visszavonnom ama válaszból, melyet az exclád által, a legudvariasabb modorban hozzám intézett közlésre kelle adnom. — Örömmel ragadom meg ezen alkalmat stb. Antonelli.“ OLASZORSZÁG. A hivatalos turini lap jelenti, hogy az általános népszámlálást tökéletesen létesítettnek lehet tekinteni. Az egynémely meglepő eredményt derített föl, így p. o. Turin lakossága, melyet 180,000 lélekre számítottak, több mint 210.000-re megy. A köve tk a m ra f. hó 25-ei ülésében elfogadó ama törvényjavaslatot, mely különböző dijakat s illetékeket állapít meg, a kormány által adatott bizonyos megajánlásokért. A nemesi czimekről, czimerekről stb., melyeket illetőleg Bastogi saját tervében formaszerű fokozatot állított föl, abban említés sem létezik, mivel a bizottmány az illető czikket kitörte Az „Opinione“ f. hó 29-ei számában Napoleon császár trónbeszédét tárgyalván, azt kérdi, hogy minő kisegítő eszköz békíthetné ki Olaszországban a dualizmust. Szerinte Thouvenelnek Lávaiért ehhez intézett jegyzéke semmi javaslatot sem foglal magában, s Rómát sem hívja föl egy olyannak előterjesztésére. A pápai kormány jelen viszonyai kizárják egy Francziaország által tanácsolt egyezkedés lehetőségét. Francziaország részvétteljes s önzetlen tanácsokat adhat ugyan; azonban bizonyosan tartózkodni fog Olaszországnak s a pápának javaslatokat tenni, nehogy azok visszautasittatása veszélyének tegye ki magát. — Miután a pápai kormány az elvesztett tartományokat vissza akarja foglalni, — Olaszország pedig a még most annak brtokában levőket is meg akarja szerezni, s azokat meg is kell szereznie, s az egyezkedés lehetetlen. Olaszország nem annyira oly megoldást keres, mely a római udvar által elfogadtató, mint olyat, mely Francziaországra nézve kellemes. „Legyünk róla meggyőződve“ — ezek a czikk végszavai, — „hogy a császár által a két ellentét kibékítése iránt kifejezett óhajtás csupán oly javaslatok által létesittethetik, melyek Olaszországban gondoltatnak ki s érleltetnek meg.“ Rómából jan. 27-ről kelt tudósítások szerint, a szent atya kijelente, hogy mindaddig nem fog nunciust küldeni Sz. Pétervárra, míg az orosz kormány szabadságba nem helyzendette Bialobrzeski kanonokot, s a varsói fellegvárban fogva tartotta a Szibériába deportált papokat. A pápa — mint mondják — biztosítékokat kívánna Oroszország részéről. — A varsói új érseknek első tetteit a Vaticánban türelmetlenül várják. — Alaptalannak nyilvánittatik azon közlés, mintha Mattei, Patrizis Reisach bibornokok a pápához járultak volna oly czélból, hogy a lengyel mozgalmat demagogicus mozgalom gyanánt tüntessék föl. NÉMETORSZÁG. Hírszerint a porosz követekháza több nagyfontosságú kérdésekben fog kezdeményzőleg föllépni. Többek közt Forckenbeck egy, az ügyrend átvizsgálására vonatkozó indítványt fog előterjeszteni. Továbbá egy oly bizottmány alakult meg, mely egy uzsoratörvény előleges tárgyalásával van megbízva. Ezenkívül az ipartársulatok számára törvényes állás fog biztosíttatni, és végre az iparszabadság behozatalára vonatkozólag is indítvány fog előterjesztetni. Mint Berlinből jelentik, a Grabow-féle töredék (a. ndnisterialisok) a hessen-kasseli kérdés iránt indítványt szándékozik előterjeszteni. — Másrészről azt állítják, hogy a porosz kormány ezen ügyben közlést akar intézni a többi német kormányokhoz. — Ellenben a „Weser Zig“ egyik levelezője azt erősíti, hogy a Hessen-Kassel re vonatkozó tárgyalások Bécs s Berlin közt újra fölvetettek. — „Diplomatiai körökben“, — így írnak a brémai lapnak, —eléggé tudva van, hogy Kassel irányadó köreiben Austria segélyére számíthatni hisznek. Ezért a porosz kabinet nem mulasztható el, saját szövetségeseit ama veszélyre figyelmeztetni, mely akkor keletkeznék, ha azok valamely mozgalom következtében, Kasselbeni beavatkozásra látnák magukat kényszerítve, és ezen lépés okául saját katonai érdekeit emelé ki, melyek nem engedik meg, hogy egy, két állam részét öszszekötő tartományt idegen csapatok által megszállatni hagyjon. — Ez a nyilatkozat különösen Bécsben adatott át, — s ezzel egyszersmind a közös egyezkedés iránti óhajtás fejeztetett ki.“ SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból január 28-tól kell sürgöny szerint, a követkamrában O’Donnell tábornok teljesen helyeslé Serrano tábornok eljárását, ki Vera Cruz-nak a hatalmasság nevébeni megszállatását kihirdető. PORTUGAL. Louléban az adók behajtása alkalmával komoly zavarok ütöttek ki, — úgyhogy Lissabonból katonaságot kelle oda küldeni. OROSZORSZÁG. Az orosz „akadémiai lap“ közli, hogy az egyetemek számárai szabályzat szerkesztése végett, Brad tk e senator elnöklete alatt kinevezett bizottmány munkálatát bevégző, s tervét f. hó 18-án az oktatásügyi minister elé terjesztő. Ezen terven kívül még a gymnasiumoks elemi iskolák számárai szabályzat is a minister bírálata alá vannak terjesztve. A tuai nemesség a földbirtok kiterjedéséhez képest egy csekély adót vetett ki magára, amely az ama kormánykerületbeli segélyre szorult tanulók segélyzésére van szánva. Először a nemesek, s másodsorban a nem-nemesek gyermekei vétetnek tekintetbe. Táviratok: London, jan. 30. Mexicóból, dec. 27-től jelentik .A congressus ülésszaka 15-én bezáratott, miután a kormányra korlátlan teljhatalmat ruházott át. — 52.000 főnyi nemzetőrség hivatott be. — Dobrado új ministeriumot alakított. — Az összes lakosokra súlyos hadiadók vettettek. Páris, jan. 29. este. A „Patrie" egy, Ferdinánd Miksa főherczegnek a mexicói trónrai jelöltségére vonatkozó czikkben kijelenti, mikép reméli, hogy a mexicói kérdés szabályzásánál, Austria számára, Velenczéért cserében, elegendő területi kármentesítések fognak megajánltathatni. Róma, jan. 29. A polgári törvényszék elnöke orozva meggyilkoltatott. Madrid, jan. 29. Az állami erdők eladatása által 300 millió ft. szereztetik elő. Hannover a, jan. 30. délután. A követkamra 4 órai vita után visszautasítá a nemesi kamrának azon határozatát, miszerint az egyoldalulag kiadatott katonai büntető-perrendtartás az alkotmány megsértését foglalja magában. Sz. Pétervár, jan 30. Ma a „Journ. de St. Pétersb." jelenti .A moszkvai nemesi kamra elhatározá a választási elvnek a közigazgatásra s törvénykezésrei alkalmazását. Hirszerint a tartományi adók kezelése az államhivatalnokoktól el fog vétetni, s választott hivatalnokokra bízatni. Sz. Pétervár, jan. 29. Az oktatásügyi miniszer 4 kedvelt tanárt fölhatalmazott arra, hogy Sz. Pétervárott polgárijog-, büntetőjog-, összehasonlító törvénytudomány- s nyilvános közigazgatási jogról fölolvasásokat tarthassanak. Tegnap nyita meg Schuwaloff főkormányzó a nemességi gyűlést, s kijelenté, hogy a császárral szoros szövetség nélkül a nemesség jóléte képzelhető. A császár óhajtása az, hogy a nemesség tartsa meg saját kiváltságos társadalmi állását; az csak úgy szilárdíthatja meg saját befolyását s oldhatja meg a megoldatlan fontos kérdéseket, ha a trónnak szilárd támasza marad. A kormányzó megígérte, hogy jogosult közhasznú óhajtásokat támogatand. Ragusa, jan. 30. Tegnap a török csapatok Poglizzából ellenállás nélkül Glavskáig nyomultak. — Ezen falu lakosai austriai területre vonultak; a fegyveresek csak a határig vonultak vissza, s a törökök visszavonultával eltávoztak. —A fölkelők szétoszlottk, s jelenleg még csak mintegy 100-an vannak együtt Konstantinápoly, jan. 29. A török kormány, mely Garibaldinak az adriai tengeren kiszállásától fél, Omer pasát oda utasítá, hogy ez esetben a dalmátiai kormányzóval egyetértőleg járjon el. Konstantinápoly, jan. 26. A függő adósság vizsgálata végetti bizottmány kineveztetett . A walesi herczeget naponkint várják ide. A „Banshee“ gőzös Máltába indult, a herczeg rendelkezésére. A „Sürgöny magántáviratai. Brüssel, jan. 31. Az „Indép.“ Párisból f. hó 30 ról jelenti, miszerint közvetlenül egy igen hosszan tartott minisztertanácsi ülés után Thouvenel Rómába futárt indított. Lavalette heyzete elviselhetetlen. London, jan. 31. A walesi hg febr. 7-én fog elutazni; a fában Bécst is érinteni fogja, ahol két vagy hároom napot idézend s innen elindulva Triesztben az’„Osborne“ hajóra fog’szállani. Gazdasági ellenőr, Pest, jan. 81. f* A pesti piacz egész hét folytán nagyon mértékletes volt az adás-vevés dolgában, s az árak sem szenvedtek máig valami följegyzésre méltó változást. A lefolyt utolsó három hét alatt mintegy 150,000 mérő búza hozatott Pestre vasúton, de a forgalomra nem volt érezhető befolyása. Ha történik imitt amott pár krral olcsóbb eladás a jegyzett áron alul, az rendesen a hibás vagy silány gabonánál előforduló eset, de a hiánytalan szép, tiszta búza tulajdonosai még folyvást ragaszkodnak Ludas Matyi elvéhez. Átkelet a bécsi börzén 1862 január 30-án. Austriai értékben. Színházi kőadás február 1. Nemzeti színház. 1 zsidó nő. Opera 5 felvonásban. Pesti német színház. Der Postillion von Lonjumeau. Oper in 3 Aufzug Budai népszínház. Károly úr bogara. Vígjáték 1 felvonásban. Három egyszerre. Vígjáték 1 felvonásban. Vasmegyei társas táncz. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, január 31-ről : 5% Metaliques 83 35 ; nemzeti kölcsön 69— ; bankrészvények 789.; hitelintézeti részvények 192.—; eztratagio 137.75; londoni váltók 138.40; arany díja 6.52. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. Circus Carré. A Beleznay-kertben levő lovarkörben szombat, február 1-én I. fényes előadás a magasabb mírlovaglás, testgyakorlat és lóidomitásból. Helyek ára : Páholy 6 személyre 12 ft. Páholy 4 személyre 8 ft. Páholyülés 2 ft. Tribünülés 1 ft 20 kr. Zártszék 1 ft. ll-ik hely 60 kr III-ik hely 80 kr. Pénztárnyitás 4, kezdete 5 órakor. Jegyeket előre válthatui d. « 10 órától kezdve a pénztárnál. 5* „ austriai értekben . 6457Alsó-.aUstriai esc bank 632— 5°/o nemzeti kölcsön 8320Éjszaki vasut-részv. .2 5 5% metr liiques . . . 6930 Államvasút . . . 276__ 5% magyar földteher.. 7025Nyugoti vasút . . .160— 5°/o erdélyi „ 67—Pardubiczi vasút . .12750 1889-iki állampapír . 1375 Tiszai „ 117— 1854-iki ,, 9271Déli 266... 1860-iki ,, 884 429 W Comoi sorsjegyek . . 1650 Lloyd.................. Hitelintézeti ,, 12550Pesti lánczhid . . .400 4°.Duragözh sorsieev. 9975Amsterdam 10 boll ft 11775 Triesti sorsi.................127—Augsburg 100 d. ért. ft.11710 Budai „ 40 ft. 3615 Frankfurt 100 d. ért. ft.1790 Hg. Eszterházy „ „ 99—Hamburg...................10370 Hg. Salm „ „ 3710London 10 font sterling138_ Hg. Pálffy » „ 3950Páris 100 frank . . 5475 Hg. Clary „ „ 3625Cs koronás arany . . 195 Orr. St.-Genois „ „ 38—Cs. arany................... 648 Wii dischgrätz 20 ft. 2125Napoltonsd’or . . . ■Souv. i ainsd'or . . . 114 Gr. Waldstein „ „ 2375 1915 Gr. Keglevick 10 ft 1625Angel souvereigne . . 1392 Nemzeti bank részvény Hitelintézeti 200 ft. 789.Orosz császári . . . 1125 19280Ezüst....................... 13750