Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1862-04-01 / 75. szám
kozólag. Ellenkezőleg a Minghetti-féle törvényjavaslat elvetése, mely köztiszteletű miniszerektől eredt, s tekintetbe vévén az egyes tartományokban fönnálló törvényhozások különbözőségét, a félszigetet bizonyos számú kerületekre akarta fölosztani, miknek határai az előbbi államok határaival megegyezőknek látszottak, föltünteté Olaszországnak azon érzületbeni állhatatosságát, miszerint az egy organikus egészszé kiván lenni. A körlevél továbbá kiemeli, hogy a helytartóságok eltörlése nem vonta maga után a megjóslott részkövetkezményeket, s hogy a legpompásabb fővárosok megnyugodtak a tartományi kormányszékhelyek szerény szerepében. A trónvesztett fejedelmek párthíveinek erőfeszítései sikeretlenek maradtak. Azok visszahelyezése csupán az idegen fegyverek beavatkozása , a rémuralom által lenne lehetséges. „A rend14 — úgymond — „Olaszországban csupán a képviseleti monarchia formája, s a dicső savoyai dynastia alatt tartathatik fönn s szilárdulhat meg, mely utóbbi a történelmi legitimitással a nemzeti akarat legitimitását egyesíti, s mindkettővel még ama legitimitást is, mely azon tényből ered, miszerint Olaszország különböző részei annak nevében tartatnak fönn a békés együttélési rend állapotában.“ Erre a körlevél a római kérdésre tér át, mely a korona tanácsadóit nagy mértékben foglalkoztatja, s így nyilatkozik: „A király a nemzettől s a parliamenttel azon megbízást nyerte, hogy mind a nemzetet annak teljességében helyreállítsa, mind a kormány székhelyét az örök városba tegye át, — melyet egyedül illet ama czim, melyet az már most is visel, — Olaszország fővárosának czime. Ezen megbízást nem lehet visszautasítni. Egy ily kérdés megoldása összefüggésben áll az Olaszországban, a legutóbbi háború következtében végrehajtott mtt fönntartásával. Szövetségeseinknek, kik oly sokat tettek ezen sikerre, érdekükben áll annak kieszközlése, hogy Olaszország végzete e tekintetben is teljesüljön. A kormány nem titkolja el magától, hogy a katholikusok szemében, a kétféle hatalomnak Rómábani egyesítése fő föltételét képezi azok elkülönzésének a katholikus világ többi részében. Azoknak nem jut eszükbe, hogy a két hatalom elkülönzésének ama nagy jótéteménye, mint a történelem tanúsítja, oly korban léptetett életbe, midőn a szentszék a világi hatalomnak még csak árnyékával sem bírt. Valóban ama legfőbb papok, kik legtöbbet tettek arra, hogy a papság függetlenségét az alapító példájára megalapítsák, gyakran, miként a legmagasztosabb köztük fölkiáltott, egy követ se találtak, melyen fejük nyugodhatott volna. Az egyház szabadsága csak akkor lett gyanús, a legfőbb pap vonatkozásai a világi hatalmakhoz csak akkor adtak okot az orvosolhatatlan szakadásra (schisma), midőn világi hatalma legkiterjedettebb volt és leginkább megtámadtatott. Azóta háromszáz év folyama alatt ismét a világi uralom volt az egyház legnagyobb veszedelme, ha azt vallási intézményül tekintjük. A közép század maradványaink: tizen esete az egyház szabadságát csak megerősítheti. Azon is" minden a területi souveranitás valamely részére támaszkodtak. Az egy az szintén arra támasztá szabadságát. A középkor elvonultával a souverainitás mindenütt ismét kútfejéhez emelkedik , s azóta a szabadságok az általános jogban keresik ama biztosítékot, melyet előbb a területi kiváltságban találtak föl. Ki állíthatná azt, hogy az egyházi választófejedelmek, vagy a német birodalom herczeg püspökei szellemileg szabadabbak lettek volna, mit jelenleg ama főpapok, kik azok helyét foglalják el? Nyilván épen az ellenkező áll. A kir. kormány mindent megteend, hogy ama nagy szövetségessel egyetértésben, kinek fegyvere, védik a sz. atya személyét, ezen fontos czélt elérhesse, az kész, az ebben érdeklett kormányokkal egyetértőleg, biztosítni ama magas szabadságot, mind az egyházi hatalom gyakorlását, mind a római udvarnak a kath. kormányok, s népekhezi viszonyait illetőleg. Ugyanazon közreműködés által s ugyanazon biztosítékokkal, örökkétartó jogczimmel, kielégítő dotatio fogna megállapittatni, hogy igy illetőleg gondoskodva legyen a pápa méltóságáról s a szent collegium tekintélyéről, valamint az egyház kormányzatára nézve fönnálló hatóságok s intézmények fönntartásáról. Ha a szószék meg fog nyugodni azon kénytelenségben, miszerint Olaszország megalakulása, s a békéért saját világi szuverainitását föláldozza, könnyen el leend ismerve, hogy a pápa sehol sem bírhat másutt ama teljes szabadsággal, mely magas hivatalának gyakorlására nélkülözhetlen, mint a kath. világ anyavárosában, ama kormány Védpajzsa alatt, mely minden másnál inkább képes, ezen szabadságot sértetlenül fönntartani. Ekkép egy nagy nemzet helyreállításával együtt fog végrehajtatni az egyház emancipatiója, a valás s a polgárisodás közös javára. Ekkor mindazon veszélyek elenyésznek, melyek a jelen viszály közt a vallást fenyegethetik . Róma, mint Olaszország fővárosa, megszilárdítja s megkoronázza a nemzeti egység művét, s ugyanekkor biztosítja a kath. egységet. Ezután a körlevél a velenczei kérdésre térvén át, így nyilatkozik: „Egy másik nagy jelentősségű kérdés — a velenczei élénken foglalkoztatja a barátságos hatalmakat, valamint Olaszország népeit is izgatottságban tartja. Azonban a kormány elég erősnek érzi magát arra, hogy meggátolja, mikép ezen kérdésnek oly tettek által eléje vágjanak, melyek a létező viszonyok állását megháboríthatnák, s kötelességét teljesítni tudandja. Azonban nem lehet magunktól eltitkolni a veszélyeket, ha az idegeneknek az olasz területnek egy oly fontos részébeni jelenléte által, az uj királyság békéje s rendje minden perezben fenyegettethetik. A származás, nyelv, fájdalmak, remények s dicsőség ama közössége, mely által Velencze népe velünk össze van kötve, — annak 1848-ban kifejezett szavazata s az akkor kiontott vér, — az 1859. év alatt ahhoz intézett fölhívások s ígéretek, — ama rész, ’melyet ennek következtében, az összes velenczei tartományokbeli önkénytesek a háborúban vettek, — ama kivándorlottak száma, kik most városainkban és seregünkben vannak szétszórva; — mindez Velencze s a többi félsziget közt a rokonszenv, szolidaritásnak oly nyilvános kötelékét erősiti meg, hogy a szabad Olaszországnak sohasem lehetene közönyösnek lennie ama terület szenvedése irányában, mely még most szomorú végzetnél fogva egy idegen hatalom alatt áll. S minél inkább megerősödik a nemzet, annál több ok van attól félni, hogy az egykor széttépi a türelem kötelékeit s megkísérti, kiszakasztani magát ama fájdalomból, melyet ama nyomás fölött érez, melynek saját testének egy oly nemes részét martalékul adva látja. Austria, bárminő legyen is annak politikája, — a fegyverek érvével megtarthatja ugyan magának ama tartományokat, melyeket Olaszországban megszállott; — azonban a legrövidlátóbbak előtt is világos, hogy azok annak erkölcsileg többé nem sajátjai, mivel orvosolhatlan össze nem férés áll fönn, s a nemzeti érzet határozott ellenszenvet szül. Austria joga azon tagadhatlan tény által lerontatik, hogy az Velenczét nem tarthatja meg többé máskép mint erőszak által, s az erőszak elhalasztja ugyan a fenyegető válságot, de azt sohasem gátolhatja meg. Szabadságunk példája a végzet által arra van rendeltetve, hogy ezen válságot siettesse. S noha semmi ok sincs azon föltevésre, hogy Austria területének bármely részéről lemondjon, anélkül, hogy arra kényszerítve lenne, — de mégis az egykor más megfontolásnak is helyet adhat; s a kérdést ama roppant terhek szempontjából tekinthetendi, melyek az austriai birodalomra, olasz tartományainak megtartása által, illő kárpótlás nélkül szabatnak, valamint ama mindennemű előnyök szempontjából, melyek rá nézve bizonyosan erednének abból, ha azokat Olaszországnak visszaadná. Mivel az akkor Olaszországban semmi egyebet sem fogna találni, mint egy oly természetes szövetségest s barátot, ki semmi áldozattól sem fogna visszaijedni, ily eredmény kinyerése végett. Ama hatalmasságok, melyek ily helyzetet állítottak elő, — megbízással bírnak arra nézve, hogy ezen nagy kérdés békés megoldásáról gondoskodjanak. A királyi kormánynak, mely felelős Olaszországban a rend s béke fönntartása iránt, — kötelessége volt, azokat ama veszélyekre figyelmeztetni, melyek a nagyon hosszú késleltetésekből eredhetnek, s melyek nem lesznek előbb elhárítva, mig csak az 1815 -i szerződések folytán a félszigetbe behozott területi rendszer javítása s változtatása által, a megszabadított Olaszország saját természetes határaiban nem fogja magát újra föltalálni.“ Rómából, f. hó 26-ról kelt sürgönyök szerint, a pápa 25-én Minerva templomába ment, hol nagy ovatióban részesült. A mise után a pápa kihirdetteté a japáni vértanuk canonisatiójára vonatkozó rendeletet, s egy allocutiót tartott, melyben kijelenté, hogy a világi hatalmat nem lehet ugyan hitágazatnak tekinteni, azonban az, a gondviselés jelen rendjében, múlhatlanul szükséges az egyház fejének függetlenségére és szabadságára nézve. Egy T u rin bó 1, f. hó 26-ról kelt sürgöny szerint a „Monarchia nazionale“ teljesen alaptalannak nyilvánítja az „Italia“ közléseit, a miniszeri változásokra vonatkozólag. Hírszerint Cordova a polgári házasság iránt törvényjavaslatot terjesztene elő, nem várva be a polgári törvénykönyv vitatását. A követkamra 26-ai ülésében Tecchio elfoglalván az elnöki széket, beszédet tartott, mely nagy tetszéssel fogadtatott. Ő azt hiszi, hogy a kamra, midőn öt, ki velenczei születésű, választá meg elnökévé, ez által újabb bizonyítványát akarta adni az olasz egység programmjáhozi ragaszkodásának. Erre az 1862-ki második évnegyed számára a budget tárgyaltatván, a bizottmányi jelentés minden politikai kérdés mellőztével a törvénynek, mint közigazgatási rendszabálynak, elfogadását ajánlja. Több szónokok, kik bejegyezteték magukat, lemondanak a szólásról. Crispi a maisteriumnak némely tetteit bírálat alá veszi. Macohi a franczia szövetséget magasztalván, hevesen megtámadja Angolországot. Ra tazzi azt válaszolja, hogy a kormány szintúgy a franczia, mint az angol szövetségnek nagy fontosságot tulajdonít. Ezen két nemzet egyetértése biztosítja Európában a liberális elvek diadalát. Ha szerencsétlenségre valamikor viszálynak kellene támadnia ezen két hatalmasság közt, Olaszországnak eljárásában csupán saját elveit s érdekeit kellene tekintetbe vennie. Szónok elfogadja a bizottmány azon nyilatkozatát, miszerint minden politikai vitát mellőzni akar, s csupán némely fölvilágosításokra szorítkozik, azon szónokok ellenében, kik a ministeriumot bírálják. Erre a törvény 233 szavazattal 20 ellen elfogadtatik. Nápoly hó 1, f. hó 25 röl kelt sürgönyök Szerint D odas della Chiesa tábornokok disponibilitásba helyeztettek. Ezen rendszabály okául azt állítják, hogy ezen tábornokok kevés sikert tudtak nyerni a rablók ellen. Aláírások nyittattak s nagy készületek létetnek Garibaldi ünnepélyes elfogadására. A tanulók egy légiót alakítottak, hogy a tábornoknak bemutassák magukat. OROSZORSZÁG. A franczia lapoknak egy Varsóból f. hó 27-ről kelt sürgönye szerint, a „Bresl Zty“ azon közlése, mintha a fellegvárban fogva tartott Z a m o y s k i kegyetlen bánásmódban részesült volna, teljesen alaptalan. Ez utóbbi teljesen jó egésségnek örvend A kormány vizsgálatot rendelt meg, ennek törvényesen constatkrozása végett. SPANYOLORSZÁG: Egy Madridból f. hó 27-ről kelt sürgöny szerint, alaptalan azon közlés, mintha a marokkói szultán azt nyilvánította volna, hogy lehetetlen teljesítnie a Spanyolországgal aláírt szerződés feltételeit. TÖRÖKORSZÁG: Konstantinápolyból f. hó 19-től kelt sürgönyök szerint, 30,000 bolgár család, Szalonid tartomány vidékéről, a római egyházhoz kiván csatlakozni. Az oroszok s cserkeszek közti alkudozások nem vezettek eredményre. Ez utóbbiak több ütközetekben győztek, s egy főnököt neveztek ki, a szép évszak visszatértével megkezdendő hadjárat tekintetéből — Kabuli effendi — Syriábani császári biztos, másik ranggal beiruti főkormányzóvá fog kineveztetni. — Megerősíttetik azon közlés, hogy a porta 20,000 embert öszpontosít a görög határon. — Omer pasának meghagyatott, hogy a szerb határra 15,000 főnyi nem-rendes csapatokat indítson. Ezen demonstratio növeli Szerbia ingerültségét. Több görög püspökök — a bolgár püspökök példájára— a patriarchátus ellen nyilatkoztak. A porta ezen ügyben semleges. Ragusából f. hó 27-ről kelt sürgönyök szerint, Kernizánál f. hó 21-én a montenegróiak megverték Hasszán pasát, az albániaiak parancsnokát ; 35 ember megöletett, megsebesült vagy fogolylyá lett. — 22-én a törökök a legyőzötteknek segélyükre mentek. 24-én ütközet volt Kojuskonál — Herczegovinában — 5000 basi-bozuk s 2000 fölkelő közt. 25 fölkelő s 50 török öletett meg; sokan sebesültek meg. A fölkelők visszavonultak a szomszéd hegyek közzé. Vely pasa Párisból visszahivatott, s Mehemet Dzsemirbeg neveztetett ki utódává. GÖRÖGORSZÁG. Athénéből, f. hó 20-ról Marseillebe érkezett sürgönyök szerint a fővárosban 15 - 16-ka közti éjjel zavargások történtek. Jeladásra egy paraszt csapatnak kelle a városba bemennie. A jeladás valóban meg is történt, azonban az őrjáratok körülvevék s befogák az összeesküvés indítóit, kik a foglyokat kiszabaditni s a boltokat kirabolni szándékoztak. Számos befogatások történtek; a befogottak közt emlitnek 3 ügyvédet, Buduris ex követet s Soudas tudott. Naupliában 900 s Negropontban 250 gonosztevő szinte mind megöletett vagy elfogatott. Különösen a sorkatonák eszközlék a fegyenczek kiszabadítását. A lázadás tisztán katonai. AMERIKA: New-Yorkból, f. hó 12-ről kelt tudósítások szerint, az unionisták a separatisták fölött nagy győzelmet vívtak ki délnyugaton, Sugar- Creek-nél, Árkánsasban, amely alkalommal több ágyuk s nagy mennyiségű készletek vétettek el. A Dupont-féle unionista expeditió elfoglalá Braunschweigot, s megszállá Fernandinát s a Chuck-erődöt, Floridában. A „New-York Times“ azt állítja, mikép a Manassas-erőnek a separatisták általi odahagyatása egy jelentésű annak bevallásával, hogy a háború be van végezve. Lincoln elnök f. hó 22-re általános előnyomulást igér. Az unionista sereg 10 én Manassas felé nyomult elő, amelyet a separatisták által odahagyatva talált, kik mindent fölégettek, s a hidak le voltak rontva. A separatisták Gord en s v i 11 e felé vonultak vissza. Azt hiszik, hogy azok a Frederics a Potomac összefolyásánál meg fognak állapodni. — McClellan Fairfax, s Court Houseban üté fel főhadiszállását. A Potomac most már nyitva áll a hajózás számára. — az unionisták elfoglalták a separatisták által odahagyatott Leesburgot. — A képviselő kamra elfogadá Lincoln elnöknek azon javaslatát, miszerint a rabszolgasággal fölhagyó államok pénzbeli kártérítésben fognak részeltetni. — A „Cumberland“ s „Congress“, — unionista fregátok a separatisták hajói által lerontattak. — Az unionisták Kansasban fontos győzelmet nyertek, New-Yorkból f. hó 15 rőlkelt tudósítások szerint, a new-yorki lapok bámulják a separatista seregnek a Potomac mellőli visszavonulását, mint amely teljes biztonságban menekült meg, s összes ágyúit magával vive. Rippánál fog megállapodni, hogy az ellenséggel szembeszálljon. A separatisták odahagyták New Madridot, melyet az unionisták foglaltak el. — Beauregard tábornok neveztetett ki a separatista sereg főparancsnokává. — Manassas az ő parancsából hagyatott oda. — A congressus tengerészeti bizottmánya pánczélos hajók építését javasolja. Banks tábornok elfoglalá Winchestert. Semmi újabb ütközet sem történt. — Mint mondják, a separatisták tisztán stratégiai czélból hagyák oda Manassast. Táviratok. London, márt. 29. A tegnapi alsóházi ülésben kijelenté Layard : A belga kereskedelmi szerződés iránti alkudozások félbeszakíttattak, mert Anglia nem egyezett a Selde-vám tőkésítésébe. Layard reméli, hogy Belgium nem fog ahhoz ragaszkodni. Brüssel, febr. 30. Ma az „Indépend.“ jelenti, mikép egy La va 1e 11 e marquis-vali beszélgetés alkalmával, Napoleon császár kijelenté, hogy a francziák a pápa halála esetében is Rómában fognának maradni a conclave alatt. Dresda, márt. 29. Ma a „Dresda. Journ.“ jelenti, hogy a király Wagner Richard, előbbi kar BÉCSI BÖRZE mártius 29-kén 1862. Lombard-velenczei................... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd ...........................100 ft pp. Váltó (devisek). Három hónapra. Augsburg 100 d. német (ft 85 ft 90/t kr.) 3%% London 10 font sterling (100 ft 28% kr.) 6 „ Pénznemek. Koronás arany .......................................... Császári arany darab................................. Napoleons d’or .......................................... Orosz imperials.......................................... Ezüst ....................................................... A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . Porosz pénztári utalvány............................ Adott ár Tartott ár 137 75138.25 — .--96.88 — 91 — 114.90115 — 136.30136.40 19.25—___ 6.44 -- *--11.29"--.--11.55 --• 135.— — .-— Állampapírok. 5%-os nemzeti kölcsön. ... 100 frt 5%-os metalliques...............................100 frt 4‘/t%-os . 10° írt Földtehermentesítési kötvények. 5%-os magyarországi......................100 frt 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 5%-os erdélyi...................................100 frt Verenczei kölcsön 1859 5% .100 frt Részvények. Nemzeti bank (ex div.)....................... Hitelintézet 200 frt........................... Alsó-ausztria esc. bank 500 frt . . . Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt pp Budapesti lánczhíd 500 frt pp. . • • Adott ár Iártott ár 84.10 68 20 61 30 61'_ 61.50 71 25 69.50 68 71.75 70 — 68.50 99150 100— 820.— 822 — 195.60 195.80 60 — 437 — 203 — 397 — 622. 439 — 205. 399. Éjszaki vasút .... Ausztr. államvaspálya . Nyugati vasút .... Pardubitzi vasút . . . Tiszai vasút .... Déli vaspálya 10% (ex div. Károly Lajos vaspálya (ex div.) Graez-Röfiachi....................... N. Szombati 1-fő kibocsátás . N. Szombati 2-ik kibocsátás . Adott ár Zálog levelek. A n. bank 6 év 5%-os • , „ 10 év 5%-os „ „ „ sorsolh. 5% n n n 12 hó 5% • A n. bank-sors. 5% 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. A galicziai föld. hitelintéz. 4 70%-a* 100 ft pp. 2184— 275.50 157.50 132.20 147 — 269 — 167— 133 — 19. 71 — 103 — 97 50 91 — 99.50 84.60 78— Tartott ár 2186— 276 — 158— 132.40 147 — 269.50 167 50 134 — 2175 — 103.50 98. 91.25 100 — 84.80 79— Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............100 frt 1854-diki , ...................100 frt 1860-diki , ...................100 frt Comprentpapirok 42 ausztriai lira . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db......................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy......................................40 ft pp. Salm ...........................................40 ft pp. Pálffy ..........................................40 ft pp. Clary ...........................................40 ft pp. St. Genois......................................40 ft pp. Windischgrätz...................... 20 ft pp. Waldstein......................................20 ft pp. Keglevich......................................10 ft pp. Rltöbbsági kötvények. Állasszesp. . . ........................ 600 frank Adott ár 138.50 91.25 92.60 16.25 129 70 126 50 99.75 38.75 101 — 39.25 37.75 37 — 38.50 22.50 24.75 16.25 144.50145— mesternek megengedé a Szászországban büntetlen viszszatérést. Turin, márt. 29. A miniszerváltozásról szóló hírek folyvást tartanak. Ma hitték, hogy Durando tábornok a külügyi tárczát elfogadta. Állítják, hogy Cordova két nap óta újra beadta lemondását, mely azonban nem fogadtatott el. Állítólag a ministériumnak teljes ujjáalakításáig állomásán fog maradni. Hire jár, hogy a franczia kormány figyelmezteté Viktor Emánuelt azon veszélyekre, melyek a népnek Garibaldi utazása folytán előidézett izgatottsága által keletkezhetnek. Milánó, márt. 30. Mint a „Perseveranza“ jelenti, Durando külügyministerré kineveztetésére i hir valósul. — Azt hiszik, hogy Garibaldi utazásával egyelőre fölhagyand. Sz. Pétervár, márt. 30. Ma a „Journ. de St. Pétersb.“ jelenti, hogy Patkus rendőrfőnök betegsége miatt elbocsáttatott, s Annenhoff tábornok neveztetett ki utódává. A „Nordpost“ szerint a jelzálog-bankok számára a központi bizottmány bevégző munkálatait. Teljes bankszabadság indítványoztatik és semmi kormányt bankok sem fognának fölállittatni. New-York, mart. 17. M’Cle 11 an tábornok a P o t o m a c-sereghez egy napiparancsot intézett, melyben kijelenti, hogy a cselekvés percze elérkezett. A szövetségi hajóhadnak egy része a Mississipin f felé indult. A „Sürgöny“ magántáviratai: Turin, márt. 31. Durando tábornok külügyministerré neveztetett ki. Ratazzi megtartja a miniszerelnökséget és a belügyi tárczát. Konstantinápoly, msrt. 29. Nauplia átadatása megvalósul. A benne volt helyőrség, — tizenkét szökevény tiszt kivételével, — megkegyelmeztetett. Görögország pacificálva van. Bécs, márt. 31. A kir. tanács adóházának mai ülésében a bányarobot megszüntetésére vonatkozó törvény teljesen, — a sajtótörvénynek első szakasza pedig, — lényegesen a bizottmányi javaslat szerint, — elfogadtatott. Pestvárosi adakozások jegyzéke a vizkárosultak javára. (Folytatás.) A 732. számú Edelsbacher Mátyás-féle ivén: Marastoni József 1 ft. Than Mór 1 ft. Vörös Károly 1 ft. Özv. Komlósy Ferenczné 1 ft. Frank Konrád 1 ft. Gärtner Anna 50 kr. Lerner Tamás 1 ft. — Az 51. számú ivén: A pesti sárga-rézöntő ezéh. A ezéh pénzládából 5 ft. Frimond János 1 ft 50 kr. Wanitsch Károly 2 ft. Riedl Jó József 1 ft. Wilner János 2 ft. Schiffner Ferencz 1 ft 50 kr. Hertl János 50 kr. Müller György 1 ft. Wessely György 1 ft. Ernst Mihály 50 kr. Weiss Ágoston 2 ft. Girardy Alajos 1 ft. Gerenday György 3 ft. Mühlich Lajos 1 ft. — A 604. számú Kasselik Ferencz-féle ivén: egy ügyvéd 3 ft. — A 827. számú Zitterbarth Mátyás-féle ivén: Guthardt Julia 5 ft. Donáth D. 1 ft. Egy dajka 10 kr. Egy szakácsné 10 kr. Pollák Karolina (leány nevelőné) 1 ft. Lewáth tanitóné 20 kr. Brüll Janka 20 kr. Ungar S. 20 kr. És igy D62-ik évi mártius 28 ig befolyt összegek összege 26475 ft 74 kr. és 9 db cs. kir. arany, 8 db o. é. forint ezüstben, 1 db o. é. ezüst */1 forint, 2 db o. é. ezüst huszas, 4 db o. é. ezüst 5 kros, 6 db pp. ezüst huszas, 1 db 20 frankos Napoleondör és 3 db 20 frankos arany. Nyilttér. Eredeti champagnie pezsgő bor (chaupine fréres) kapható. 12,18,30,60. üveges kosarakban Ujlaky A. J.-nál József tér Muráti ház, 2. szám 2-ik emelet. Színházi előadás április 1. Nemzeti színház. Bánk bán. Opera 3 felvonásban. Pesti nemet színház. Ein Kind des Glucks. Original-Schauspiel in 5 Aufzügen. Budai népszínház. Kalmár és tengerész. Dráma 4 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, március 31-ről : 5% Metaliques 69 15 ; nemzeti kölcsön 83.65; bankrészvények 815.; hitelintézeti részvények 19. 20; ezüstagrp 135.25; londoni váltók 136.60; arany díja 6.46. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.