Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1862-04-01 / 75. szám

kozólag. Ellenkezőleg a Minghetti-féle törvényjavas­lat elvetése, mely köztiszteletű miniszerektől eredt, s tekintetbe vévén az egyes tartományokban fönnálló törvényhozások különbözőségét, a félszigetet bizonyos számú kerületekre akarta fölosztani, miknek határai az előbbi államok határaival megegyezőknek látszot­tak, föltünteté Olaszországnak azon érzületbeni állha­tatosságát, miszerint az egy organikus egészszé kiván lenni.­­ A körlevél továbbá kiemeli, hogy a helytar­tóságok eltörlése nem vonta maga után a megjóslott rész­következményeket, s hogy a legpompásabb fővá­rosok megnyugodtak a tartományi kormány­székhe­lyek szerény szerepében. A trónvesztett fejedelmek párthíveinek erőfeszítései sikeretlenek maradtak. Azok visszahelyezése csupán az idegen fegyverek beavatko­zása , a rém­uralom által lenne lehetséges. „A rend14 — úgymond — „Olaszországban csupán a képviseleti monarchia formája, s a dicső savoyai dynastia alatt tartathatik fönn s szilárdulhat meg, mely utóbbi a tör­ténelmi legitimitással a nemzeti akarat legitimitását egyesíti, s mindkettővel még ama legitimitást is, mely azon tényből ered, miszerint Olaszország különböző részei annak nevében tartatnak fönn a békés együtt­élés­i rend állapotában.“ Erre a körlevél a római kérdésre tér át, mely a korona tanácsadóit nagy mértékben foglalkoz­­tatja, s így nyilatkozik: „A király a nemzettől s a parliamenttel azon megbízást nyerte, hogy mind a nemzetet annak teljes­ségében helyreállítsa, mind a kormány székhelyét az örök városba tegye át, — melyet egyedül illet ama czim, melyet az már most is visel, — Olaszország fő­városának czime. Ezen megbízást nem lehet visszauta­­sítni. Egy ily kérdés megoldása összefüggésben áll az Olaszországban, a legutóbbi háború következtében végrehajtott mtt fönntartásával. Szövetségeseinknek, kik oly sokat tettek ezen sikerre,­­ érdekükben áll annak kieszközlése, hogy Olaszország végzete e tekin­tetben is teljesüljön. A kormány nem titkolja el magá­tól, hogy a katholikusok szemében, a kétféle hatalom­nak Rómábani egyesítése fő föltételét képezi azok el­­különzésének a katholikus világ többi részében. Azok­nak nem jut eszükbe, hogy a két hatalom elkülön­­zésének ama nagy jótéteménye,­­ mint a törté­nelem tanúsítja, oly korban léptetett életbe, midőn a szent­szék a világi hatalomnak még csak árnyékával sem bírt. Valóban ama legfőbb papok, kik legtöbbet tettek arra, hogy a papság függetlenségét az alapító példájára megalapítsák, gyakran, miként a legma­­gasztosabb köztük fölkiáltott, egy követ se találtak, melyen fejük nyugodhatott volna. Az egyház szabad­sága csak akkor lett gyanús, a legfőbb pap vonatko­zásai a világi hatalmakhoz csak akkor adtak okot az orvosolhatatlan szakadásra (schisma), midőn világi ha­talma legkiterjedettebb volt és leginkább megtámad­­tatott. Azóta háromszáz év folyama alatt ismét a vilá­gi uralom volt az egyház legnagyobb veszedelme, ha azt vallási intézményül tekintjük. A közép század ma­­radványaink: tizen esete az egyház szabadságát csak megerősítheti. Azon is" minden a területi souveranitás valamely részére támaszkodtak. Az egy az szintén arra tám­asztá szabadságát. A kö­zépkor elvonultával a souverainitás mindenütt ismét kútfejéhez emelkedik , s azóta a szabadságok az álta­lános jogban keresik ama biztosítékot, melyet előbb a területi kiváltságban találtak föl. Ki állíthatná azt, hogy az egyházi választófejedelmek, vagy a német birodalom herczeg püspökei szellemileg szabadabbak lettek volna, mit jelenleg ama főpapok, kik azok helyét foglalják el? Nyilván épen az ellenkező áll. A kir. kormány mindent megteend, hogy ama nagy szövetségessel egyetértésben, kinek fegyvere, védik a sz. atya személyét, ezen fontos czélt elérhesse, az kész, az ebben érdeklett kormányokkal egyetértő­­leg, biztosítni ama magas szabadságot, mind az egy­házi hatalom gyakorlását, mind a római udvarnak a kath. kormányok, s népekhezi viszonyait illetőleg. Ugyanazon közreműködés által s ugyanazon biztosíté­kokkal, örökkétartó jogczimmel, kielégítő dotatio fogna megállapittatni, hogy igy illetőleg gondoskodva legyen a pápa méltóságáról s a szent­ collegium tekintélyéről, valamint az egyház kormányzatára nézve fönnálló ha­tóságok s intézmények fönntartásáról. Ha a szó­szék meg fog nyugodni azon kénytelen­­ségben, miszerint Olaszország megalakulása, s a bé­kéért saját világi szuverainitását föláldozza, könnyen el leend ismerve, hogy a pápa sehol sem bírhat másutt ama teljes szabadsággal, mely magas hivatalának gya­korlására nélkülözhetlen, mint a kath. világ anyaváro­sában, ama kormány Védpajzsa alatt, mely minden másnál inkább képes, ezen szabadságot sértetlenül fönntartani. Ekkép egy nagy nemzet helyreállításával együtt fog végrehajtatni az egyház emancipatiója, a va­lás s a polgárisodás közös javára. Ekkor mindazon veszélyek elenyésznek, melyek a jelen viszály közt a vallást fenyegethetik . Róma, mint Olaszország fővá­­rosa, megszilárdítja s megkoronázza a nemzeti egység művét, s ugyanekkor biztosítja a kath. egységet. Ezután a körlevél a velenczei kérdésre tér­vén át, így nyilatkozik: „Egy másik nagy jelentősségű kérdés — a ve­­lenczei élénken foglalkoztatja a barátságos hatal­makat, valamint Olaszország népeit is izgatottságban tartja. Azonban a kormány elég erősnek érzi ma­gát arra, hogy meggátolja, mikép ezen kérdésnek oly tettek által eléje vágjanak, melyek a létező viszo­nyok állását megháboríthatnák, s kötelességét tel­­jesítni tudandja. Azonban nem lehet magunktól el­titkolni a veszélyeket, ha az idegeneknek az olasz te­rületnek egy oly fontos részébeni jelenléte által, az uj királyság békéje s rendje minden perezben fenye­gettethetik. A származás, nyelv, fájdalmak, remények s dicsőség ama közössége, mely által Velencze népe velünk össze van kötve, — annak 1848-ban kifejezett szavazata s az akkor kiontott vér, — az 1859. év alatt ahhoz intézett fölhívások s ígéretek, — ama rész, ’me­lyet ennek következtében, az összes velenczei tartomá­­nyokbeli önkénytesek a háborúban vettek, — ama ki­­vándorlottak száma, kik most városainkban és sere­günkben vannak szétszórva; — mindez Velencze s a többi félsziget közt a rokonszenv, s­zolidaritásnak oly nyilvános kötelékét erősiti meg, hogy a szabad Olasz­országnak sohasem lehetene közönyösnek lennie ama terület szenvedése irányában, mely még most szomorú végzetnél fogva egy idegen hatalom alatt áll. S minél inkább megerősödik a nemzet, annál több ok van attól félni, hogy az egykor széttépi a türelem kötelékeit s megkísérti, kiszakasztani magát ama fájdalomból, me­lyet ama nyomás fölött érez, melynek saját testének egy oly nemes részét martalékul adva látja. Austria, bárminő legyen is annak politikája, — a fegyverek érvével megtarthatja ugyan magának ama tartományokat, melyeket Olaszországban meg­szállott; — azonban a legrövidlátóbbak előtt is világos, hogy azok annak erkölcsileg többé nem sajátjai, mi­vel orvosolhatlan össze nem férés áll fönn, s a nemzeti érzet határozott ellenszenvet szül. Austria joga azon tagadhatlan tény által lerontatik, hogy az Velenczét nem tarthatja meg többé máskép mint erőszak által, s az erőszak elhalasztja ugyan a fenyegető válságot, de azt sohasem gátolhatja meg. Szabadságunk példája a végzet által arra van rendeltetve, hogy ezen válságot siettesse. S noha sem­mi ok sincs azon föltevésre, hogy Austria területének bármely részéről lemondjon, a­nélkül, hogy arra kény­szerítve lenne, — de mégis az egykor más megfonto­lásnak is helyet adhat; s a kérdést ama roppant ter­hek szempontjából tekinthetendi, melyek az austriai birodalomra, olasz tartományainak megtartása által, illő kárpótlás nélkül szabatnak, valamint ama min­dennemű előnyök szempontjából, melyek rá nézve bi­zonyosan erednének abból, ha azokat Olaszországnak visszaadná. Mivel az akkor Olaszországban semmi egyebet sem fogna találni, mint egy oly természetes szövetségest s barátot, ki semmi áldozattól sem fogna visszaijedni, ily eredmény kinyerése végett. Ama hatalmasságok, melyek ily helyzetet állítot­tak elő, — megbízással bírnak arra nézve, hogy ezen nagy kérdés békés megoldásáról gondoskodjanak. A királyi kormánynak, mely felelős Olaszországban a rend s béke fönntartása iránt, — kötelessége volt, azo­kat ama veszélyekre figyelmeztetni, melyek a nagyon hosszú késleltetésekből eredhetnek, s melyek nem lesz­nek előbb elhárítva, mig csak az 1815 -i szerződések folytán a félszigetbe behozott területi rendszer javítása s változtatása által, a megszabadított Olaszország saját természetes határaiban nem fogja magát újra fölta­lálni.“ Rómából, f. hó 26-ról kelt sürgönyök szerint, a p­á­p­a 25-én Minerva templomába ment, hol nagy ovatióban részesült. A mise után a pápa kihirdetteté a japáni vértanuk canonisatiójára vonatkozó rendele­tet, s egy allocutiót tartott, melyben kijelenté, hogy a világi hatalmat nem lehet ugyan hitágazatnak tekinteni, azonban az, a gondviselés jelen rendjében, múlhatlanul szükséges az egyház fejének függetlensé­gére és szabadságára nézve. Egy T u r­i­n b­ó 1, f. hó 26-ról kelt sürgöny sze­rint a „Monarchia nazionale“ teljesen alaptalannak nyilvánítja az „Italia“ közléseit, a miniszeri változá­sokra vonatkozólag. Hírszerint Cordova a polgári házasság iránt törvényjavaslatot terjesztene elő, nem várva be a polgári törvénykönyv vitatását. A követka­m­r­a 26-ai ülésében T­e­c­c­h­i­o el­foglalván az elnöki széket, beszédet tartott, mely nagy tetszéssel fogadtatott. Ő azt hiszi, hogy a kamra, midőn öt, ki velenczei születésű, választá meg elnökévé, ez által újabb bizonyítványát akarta adni az olasz egység programmjáhozi ragaszkodásának. Erre az 1862-ki má­sodik évnegyed számára a budget tárgyaltatván, a bi­­zottmányi jelentés minden politikai kérdés mellőztével a törvénynek, mint közigazgatási rendszabálynak, el­fogadását ajánlja. Több szónokok, kik bejegyezteték magukat, lemondanak a szólásról. C­rispi a m­aiste­­riumnak némely tetteit bírálat alá veszi. Macohi a franczia szövetséget magasztalván, hevesen megtámad­ja Angolországot. R­a t­a­z­z­i azt válaszolja, hogy a kormány szintúgy a franczia, mint az angol szövetség­nek nagy fontosságot tulajdonít. Ezen két nemzet egyet­értése biztosítja Európában a liberális elvek diadalát. Ha szerencsétlenségre valamikor viszálynak kellene támadnia ezen két hatalmasság közt, Olaszország­nak eljárásában csupán saját elveit s érdekeit kellene tekintetbe vennie. Szónok elfogadja a bizottmány azon nyilatkozatát, miszerint minde­n politikai vitát mellőzni akar, s csupán némely fölvilágosításokra szorítkozik, azon szónokok ellenében, kik a ministeriumot bírálják. Erre a törvény 233 szavazattal 20 ellen elfogadtatik. N­á­p­o­l­y h­ó 1, f. hó 25 röl kelt sürgönyök Sze­rint D oda­s della Chiesa tábornokok disponibi­­litásba helyeztettek. Ezen rendszabály okául azt állít­ják, hogy ezen tábornokok kevés sikert tudtak nyerni a rablók ellen. Aláírások nyittattak s nagy készületek létetnek Garibaldi ünnepélyes elfogadására. A ta­nulók egy légiót alakítottak, hogy a tábornoknak be­mutassák magukat. OROSZORSZÁG. A franczia lapoknak egy Var­sóból f. hó 27-ről kelt sürgönye szerint, a „Bresl Zty“ azon közlése, mintha a fellegvárban fogva tartott Z a m o y s k i kegyetlen bánásmódban részesült volna, teljesen alaptalan. Ez utóbbi teljesen jó egésségnek örvend A kormány vizsgálatot rendelt meg, ennek tör­vényesen constatkrozása végett. SPANYOLORSZÁG: Egy Madridból f. hó 27-ről kelt sürgöny szerint, alaptalan azon közlés, mintha a marokkói szultán azt nyilvánította volna, hogy lehetetlen teljesítnie a Spanyolországgal aláírt szerződés feltételeit. TÖRÖKORSZÁG: Konstantinápolyból f. hó 19-től kelt sürgönyök szerint, 30,000 bolgár család, S­z­a­l­o­n­i­d­­ tartomány vidékéről, a római egyházhoz kiván csatlakozni. Az oroszok s cserkeszek közti alkudozások nem vezettek er­edményre. Ez utóbbiak több ütközetekben győztek, s egy főnököt neveztek ki, a szép évszak visszatértével megkezdendő hadjárat tekintetéből — Kabuli effendi — Syriábani császári biztos, másik­ ranggal b­e­i­r­u­t­i főkormányzóvá fog kineveztetni. — Megerősíttetik azon közlés, hogy a porta 20,000 embert öszpontosít a görög határon. — O­m­e­r pasának meghagyatott, hogy a s­z­e­r­b határra 15,000 főnyi nem-rendes csapatokat indítson. Ezen de­monstratio növeli Szerbia ingerültségét. Több görög püspökök — a bolgár püspökök példájára— a pa­triarchátus ellen nyilatkoztak. A porta ezen ügy­ben semleges. Ragusából f. hó 27-ről kelt sürgönyök sze­rint, Kernizánál f. hó 21-én a montenegróiak meg­verték Hasszán pasát, az albániaiak parancsno­kát ; 35 ember megöletett, megsebesült vagy fogolylyá lett. — 22-én a törökök a legyőzötteknek segélyükre mentek. 24-én ütközet volt Kojuskonál — Her­­czegovinában — 5000 basi-bozuk s 2000 fölkelő közt. 25 fölkelő s 50 török öletett meg; sokan sebesültek meg. A fölkelők visszavonultak a szomszéd hegyek közzé. V­e­l­y pasa Párisból visszahivatott, s Mehemet D­z­s­e­m­i­r­beg neveztetett ki utódává. GÖRÖGORSZÁG. Athénéből, f. hó 20-ról Marseillebe érkezett sürgönyök szerint a fővárosban 15 - 16-ka közti éjjel zavargások történtek. Jeladásra egy paraszt csapatnak kelle a városba bemennie. A jeladás valóban meg is történt, azonban az őrjáratok körülvevék s befogák az összeesküvés indítóit, kik a foglyokat kiszabaditni s a boltokat kirabolni szándé­koztak. Számos befogatások történtek; a befogottak közt emlitnek 3 ügyvédet, Buduris ex követet s Sou­das tudott. Naupliában 900 s Negropont­­b­a­n 250 gonosztevő szinte mind megöletett vagy elfo­gatott. Különösen a sorkatonák eszközlék a fegyen­­czek kiszabadítását. A lázadás tisztán katonai. AMERIKA: New-Yorkból, f. hó 12-ről kelt tudósítások szerint, az unionisták a separatisták fölött nagy győzelmet vívtak ki délnyugaton, Sugar- Creek-nél, Árkán­sas­ban, a­mely alkalommal több ágyuk s nagy mennyiségű készletek vétettek el. A D­u­p­o­n­t-féle unionista expeditió elfoglalá Braun­­schweigot, s megszállá Fernandinát s a C­h­u­c­k-erődöt, Floridában. A „New-York­ Times“ azt állítja, mikép a M­a­n­a­s­s­a­s-erő­nek a separatisták általi odahagyatása egy jelentésű annak bevallásával, hogy a háború be van végezve. Lincoln elnök f. hó 22-re általános előnyomulást igér. Az unionista sereg 10 én Manassas felé nyomult elő, a­melyet a se­paratisták által odahagyatva talált, kik mindent föl­égettek, s a hidak le voltak rontva. A separatisták G­o­r­­d e­n s v i 11 e felé vonultak vissza. Azt hiszik, hogy azok a Frederic­s a Potomac összefolyásánál meg fognak állapodni. — McClellan Fairfax, s C­o­u­r­t­ H­o­u­s­e­ban üté fel főhadiszállását. A Poto­mac most már nyitva áll a hajózás számára. — az unionisták elfoglalták a separatisták által odahagya­tott L­e­e­s­b­u­r­g­ot. — A képviselő kamra elfogadá Lincoln elnöknek azon javaslatát, miszerint a rab­szolgasággal fölhagyó államok pénzbeli kárté­rítésben fognak részeltetni. — A „Cumberland“ s „Congress“, — unionista fregátok a separatisták hajói által lerontattak. — Az unionisták Kansasban fon­tos győzelmet nyertek, N­e­w-Y­o­r­k­b­ó­l f. hó 15 ről­kelt tudósítások szerint, a new-yorki lapok bámulják a separatista se­regnek a Potomac mellőli visszavonulását, mint a­mely teljes biztonságban menekült meg, s összes ágyúit magával vive. R­i­p­p­á­n­á­l fog megállapodni, hogy az ellenséggel szembeszálljon. A separatisták odahagy­ták New Madridot, melyet az unionisták foglaltak el. — Beauregard tábornok neveztetett ki a se­paratista sereg főparancsnokává. — Manassas az ő parancsából hagyatott oda. — A congressus tenge­részeti bizottmánya pánczélos­ hajók építését ja­vasolja. Banks tábornok elfoglalá Winchestert. Semmi újabb ütközet sem történt. — Mint mondják, a separatisták tisztán stratégiai czélból hagyák oda Manassas­t. Táviratok. London, márt. 29. A tegnapi alsóházi ülésben kijelenté Layard : A belga kereskedelmi szerződés iránti alkudozások félbeszakíttattak, mert Anglia nem egyezett a Selde-vám tőkésítésébe. Layard reméli, hogy Belgium nem fog ahhoz ragaszkodni. Brüssel, febr. 30. Ma az „Indépend.“ jelenti, mikép egy L­a v­a 1­e 11 e marquis-vali beszélgetés alkalmával, Napoleon császár kijelenté, hogy a francziák a pápa halála esetében is Rómában fog­nának maradni a conclave alatt. D­res­da, márt. 29. Ma a „Dresda. Journ.“ je­lenti, hogy a király W­a­gner Richard, előbbi kar­ B­ÉCSI BÖRZE mártius 29-kén 1862. Lombard-velenczei................... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd ...........................100 ft pp. Váltó (devisek). Három hónapr­a. Augsburg 100 d. német (ft 85 ft 90­­/t kr.) 3%% London 10 font sterling (100 ft 28% kr.) 6 „ Pénznemek. Koronás arany .......................................... Császári arany darab................................. Napoleons d’or .......................................... Orosz imperials.......................................... Ezüst ....................................................... A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . Porosz pénztári utalvány............................ Adott ár Tar­tott ár 137 75138.25 — .--96.­88 — 91 — 114.90115 — 136.30136.40 19.25—___ 6.44 -- *--11.29"--.--11.55 --• 135.— — .-­— Állampapírok. 5%-os nemzeti kölcsön. ... 100 frt 5%-os metalliques...............................100 frt 4‘/t%-os . 10° írt Földtehermentesítési kötvények. 5%-os magyarországi......................100 frt 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 5%-os erdélyi...................................100 frt Verenczei kölcsön 1859 5% .­­100 frt Részvények. Nemzeti bank (ex div.)....................... Hitelintézet 200 frt........................... Alsó-ausztria esc. bank 500 frt . . . Duna-gőzhajózási társulat 500 frt pp. Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 frt pp Budapesti lánczhíd 500 frt pp. . • • Adott ár I­­­ár­tott ár 84.10 68 20 6­1 30 61'_ 61.50 71 25 69.50 68­ 71.75 70 — 68.50 99150 100— 820.— 822 — 195.60 195.80 6­0 — 437 — 203 — 397 — 622.­ 439 — 205. 399. Éjszaki vasút .... Ausztr. államvaspálya . Nyugati vasút .... Pardubitzi vasút . . . Tiszai vasút .... Déli vaspálya 10% (ex div. Károly Lajos vaspálya (ex div.) Graez-Röfiachi....................... N. Szombati 1-fő kibocsátás . N. Szombati 2-ik kibocsátás . Adott ár Zálog­ levelek. A n. bank 6 év 5%-os • , „ 10 év 5%-os „ „ „ sorsolh. 5% n n n 12 hó 5% • A n. bank-sors. 5% 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. A galicziai föld. hitelintéz. 4 70%-a* 100 ft pp. 2184— 275.50 157.50 132.20 147 — 269 — 167— 133 — 19.­ 71 — 103 — 97 50 91 — 99.50 84.60 78— Tar­tott ár 2186— 276 — 158— 132.40 147 — 269.50 167 50 134 — 21­­75 — 103.50 98. 91.25 100 — 84.80 79— Állam és magán sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............100 frt 1854-diki , ...................100 frt 1860-diki , ...................100 frt Comp­rentpapirok 42 ausztriai lira . . . A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a. é. Trieszti db......................................100 ft pp. Duna-gőzhajóz. társ. darabja . 100 ft pp. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. Eszterházy......................................40 ft pp. Salm ...........................................40 ft pp. Pálffy ..........................................40 ft pp. Clary ...........................................40 ft pp. St. Genois......................................40 ft pp. Windischgrätz...................... 20 ft pp. Waldstein......................................20 ft pp. Keglevich......................................10 ft pp. Rltöbbsági kötvények. Állasszesp. . . ........................ 600 frank Adott ár 138.50 91.25 92.60 16.25 129 70 126 50 99.75 38.75 101 — 39.25 37.75 37 — 38.50 22.50 24.75 16.25 144.50145— mesternek megengedé a Szászországban büntetlen visz­­szatérést. Turin, márt. 29. A miniszerváltozásról szóló hírek folyvást tartanak. Ma hitték, hogy Durando tá­bornok a külügyi tárczát elfogadta. Állítják, hogy Cor­dova két nap óta újra beadta lemondását, mely azon­ban nem fogadtatott el. Állítólag a ministériumnak tel­jes ujjáalakításáig állomásán fog maradni. Hire jár, hogy a franczia kormány figyelmezteté Viktor Emá­­nuelt azon veszélyekre, melyek a népnek Garibaldi uta­zása folytán előidézett izgatottsága által keletkez­hetnek. Milánó, márt. 30. Mint a „Perseveranza“ je­lenti, Durando külügyministerré kineveztetésére i­ hir valósul. — Azt hiszik, hogy Garibaldi utazá­sával egyelőre fölhagyand. Sz. Pétervár, márt. 30. Ma a „Journ. de St. Pétersb.“ jelenti, hogy Patkus rendőrfőnök betegsége miatt elbocsáttatott, s Annenhoff tábornok nevez­tetett ki utódává. A „Nordpost“ szerint a jelzálog-bankok számára a központi bizottmány bevégző munkálatait. Teljes bank­szabadság indítványoztatik és semmi kormányt ban­kok sem fognának fölállittatni. Ne­w-Yor­k, mart. 17. M’Cle 11 an tábornok a P o t o m a c-sereghez egy napiparancsot intézett, mely­ben kijelenti, hogy a cselekvés percze elérkezett. A szövetségi hajóhadnak egy része a Mississipin f f­­elé indult. A „Sürgöny“ magántáviratai: Turin, márt. 31. Durando tábornok külügyministerré neveztetett ki. Ratazzi meg­tartja a miniszer­elnökséget és a belügyi tárczát. Konstantinápoly, ms­rt. 29. Nauplia átadatása megvalósul. A benne volt helyőrség, — tizenkét szökevény tiszt kivételével, — meg­­kegyelmeztetett. Görögország pacificálva van. Bécs, márt. 31. A kir. tanács adóházának mai ülésében a bánya­robot megszüntetésére vo­natkozó törvény teljesen, — a sajtótörvénynek első szakasza pedig, — lényegesen a bizottmá­­nyi javaslat szerint, — elfogadtatott. Pestvárosi adakozások jegyzéke a vizkárosultak javára. (Folytatás.) A 732. számú Edelsbacher Mátyás-féle ivén: Maras­toni József 1 ft. Than Mór 1 ft. Vörös Károly 1 ft. Özv. Komlósy Ferenczné 1 ft. Frank Konrád 1 ft. Gärtner Anna 50 kr. Lerner Tamás 1 ft. — Az 51. számú ivén: A pesti sárga-rézöntő ezéh. A ezéh pénzládából 5 ft. Fri­­mond János 1 ft 50 kr. Wanitsch Károly 2 ft. Riedl Jó­ József 1 ft. Wilner János 2 ft. Schiffner Ferencz 1 ft 50 kr. Hertl János 50 kr. Müller György 1 ft. Wessely György 1 ft. Ernst Mihály 50 kr. Weiss Ágoston 2 ft. Girardy Alajos 1 ft. Gerenday György 3 ft. Mühlich Lajos 1 ft. — A 604. számú Kasselik Ferencz-féle ivén: e­gy ügyvéd 3 ft. — A 827. számú Zitterbarth Mátyás-féle ivén: Guthardt Julia 5 ft. Donáth D. 1 ft. Egy dajka 10 kr. Egy szakácsné 10 kr. Pollák Karolina (leány neve­­lőné) 1 ft. Lewáth tanitóné 20 kr. Brüll Janka 20 kr. Ungar S. 20 kr. És igy D62-ik évi mártius 28 ig befolyt összegek összege 26475 ft 74 kr. és 9 db cs. kir. arany, 8 db o. é. forint ezüstben, 1 db o. é. ezüst */1 forint, 2 db o. é. ezüst huszas, 4 db o. é. ezüst 5 kros, 6 db pp. ezüst huszas, 1 db 20 frankos Napoleondör és 3 db 20 frankos arany. Nyilttér. Eredeti champagnie pezsgő bor (c­haupine fréres) kapható. 12,18,30,60. üveges kosarakban Ujlaky A. J.-nál József tér Muráti ház, 2. szám 2-ik emelet. Színházi előadás április 1. Nemzeti színház. Bánk bán. Opera 3 felvonásban. Pesti nemet színház. Ein Kind des Glucks. Original-Schauspiel in 5 Aufzügen. Budai népszínház. Kalmár és tengerész. Dráma 4 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, március 31-ről : 5% Metaliques 69 15 ; nemzeti kölcsön 83.65; bank­­részvények 815.; hitelintézeti részvények 19. 20; ezüst­­agrp 135.25; londoni váltók 136.60; arany díja 6.46. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.

Next