Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1862-04-08 / 81. szám
ni vonakodik, mi ismét azt tanúsítja, hogy a fölkelés az országban a nép közt nem terjed. Hazafiság és nemzetiség i s. A jövő országgyűlésnek egyik legsürgősebb és legnehezebb feladata lesz a nemzetiségi kérdés megoldása. Az 1861-i országgyűlés, a legjobb akarat mellett is, csak programmot hozhatott fel, mely ugyan, ha törvénynyé válik,a külön népfajok azon részét,mely a magyar hazafiság érzelmét megőrzé, kétségen kivül ki fogja elégíteni, — de hogy a belmozgalmainkat egy idő óta oly érdekelt figyelemmel kísérő civilizált világnak a nemzetiségi kérdés méltányos kielégítéséről bizonyítványt adhassunk, másrészt, hogy azok ellenében, kiknél a nemzetiségi ügy megoldása nem abban áll, miként saját nyelvük és népjellemük törvényileg biztosítva legyen, hanem céljuk : hazánk területi egységét szétdarabolni, napfényre derítsük azt, miszerint kivonatuk törvénytelen és hazafiatlanság; szükséges, miként a nemzetiség fogalmát tisztába hozzuk és azt általánosítsuk. Mig a nemzetiségi eszme hazánkban általános és egy nem lesz, mig a magyarnak, románnak, szerbnek, stb. a nemzetiségről különböző fogalmai lesznek, míg ez eszme annyi változatokban fog föltűnni, és azt majd schweizi, majd amerikai, majd franczia minta szerint akarjuk idomítani; szóval: míg a nemzetiség fogalmát tisztán meg nem határozzuk, és e fogalmat a nemzet többsége által el nem fogadtatjuk, addig a nemzetiségi baj ellen alig találandunk sikeres gyógyszert. Mert hogyan segítsünk oly bajon, melyet csak névről ismerünk, de melyről csak kevésnek van helyes fogalma; hogyan segítsünk nemzeti bajon, melyről a nemzet többségének nem tiszta és nem egyenlő a fogalma ? Sokkal gyengébbnek érzem tollamat, mintsem azt képzelném, miszerint annyi jeles észtehetség közt, mely e kérdést igen helyesen megvitató, én fogok utat törni, és a nemzetiség tiszta fogalmát megállapítani ; de meggyőződésem az, miszerint a nemzetiségi fogalom megállapítása és általánossá tétele előtt, nemzetiségi ügyünket tisztába nem hozhatjuk, sőt azt még inkább be fogjuk bonyolítani. Értekezésem fő célja tehát e fogalom tisztába hozatalára és általánosítására figyelmeztetni a honfitársakat, nem különben párhuzamot hozni fel e két nagy fogalom közt: hazafiság és nemzetiség! A hatalmas és nagy Francziaországban, hol Elszászt kivéve csaknem egy népfaj van, e szó által: nemzetiség! az egész nemzet ugyanazon egy eszmét érti, ott a hazafiság és nemzetiség ugyanazon egy fogalom.— Vive la patrie ! vive la nation! egy fogalom. A múltban szintoly dicső , mint szebb jövőre méltán igényt tartó magyar hazánk nem bir ez előnynyel, nálunk esze : nemzetiség! nem azon varázseszme, mely hazánk minden nyelvű lakóit egygyé forrasztaná, sőt minthogy hazánkban több különnyelvű népfaj van, a nemzetiség hazánkban különösen két évtized óta oly fajbeli ellenkedéseket idézett elő, melyekre noha törvényhozóink alkalmat soha sem adtak, de melyeket a század második vége felé felfedező panslavismus, másrészről a külön népfajok közt alattomosan működő ármány felszított és nyílt lángokra lobbantott, úgy, hogy ha a magyar haza hajdani dicső korának bajnokai a Hunyadiak, Zrínyiek, Frangepánok, stb. fölébrednének, bámulva látnák hiányát a nemzeti egység azon szellemének, mely hajdan az egy haza külön eredetli hőseit annak védelmére és a közös ellenség legyőzésére buzditá. Pedig volt sokáig oly idő, melyről a nagyemlékű József nádor az 1843—44-ik országgyűlésen e nevezetes szavakat mondá : In Hungária ab 800 annis, gentes omnes in una nationalitate concentrabantur. fej.. Várjon el fog-e még jönni az idő, melyben a faji nemzetiségek méltányos igényei ki lévén elégítve, önként az egy nemzeti egységben fogunk összeolvadni, az kérdés ? Van mindazonáltal Magyarországban is egy szó, egy varázseszme, melytől áthatva, minden, honához hű honpolgár, bármely fajhoz tartozzék is, lelkesülten szerűt kezet, s e szó: haza! Ez okból kezdé nagy költőnk nemzeti imáját e szóval : Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar! Lehet ugyan, hogy minden népfajnak nemzetiségi hajlamai külön saját gyapontja felé legyenek irányozva ide a hazafiság dolgában különböző érzelemnek létezni nem szabad ; itt egy közös érzelemnek kell lennie, mely minden fajta nemzetiséget az egy ősi alkotmányban, törvényben és intézményekben egyesít, és ez érzelem . A hazafiság közös hitvallása! Ez az, melynek ha egy ép, alkotmányos, szabad Magyarországot kívánunk, a nemzetiségi és faji érzelmek különbségeit pótolnia kell. A hazafiság közös hitvallása azon kapocs, mely mindnyájunkat, mint az egy haza polgárait, annak közös érdekeihez fűz, és mely mindnyájunknak kötelességgé teszi, miként a hazának nemcsak ősi alkotmányát, törvényeit, intézményeit, mint szent ereklyét őrizzük, de a haza területének bármi módon kísérlendő csonkítása ellen, azt mint őseinktől hátramaradt hitbizományt védjük. Szóval, hazánkban a hazafiság érzelme pótolja azt, mit más nemzeteknél politikai nemzetiségnek neveznek , de mit az eszmezavar kerüléséből helyesebb hazafiságnak nevezni. Most már tisztábban áll előttünk azon különbség, mely hazánkban a hazafiság és nemzetiség közt létezik. A hazafiság értelmére hazánk minden hit polgára köteles; a nemzetiségre nézve mindenki csak saját nemzetiségéhez köteles ragaszkodni és azt ápolni, de a másét sem bántani. A hazafiság alapja a közös haza, annak alkotmánya, törvénye és intézményei. A nemzetiség alapja a nyelv és népjellem. A hazafiság és nemzetiség közt még azon sajátságos különbség is van, hogy míg a hazafiság minden honpolgárt a közös alkotmány és érdek által egygyé olvaszt, addig a nemzetiség a külön népfajokat, ha nem is mint elleneket egymástól elválasztja; a nemzetiségi kérdés megoldásában tehát azon kell törekednünk, hogy a nemzetiségi igények kielégítése által, a népfajok különbségei a haza nagy kérdéseiben összeolvadva, elenyészszenek. A hazafiságot tehát a nemzetiségtől tisztán elválasztva, nézzük, mi az a nemzetiség ? Peráthy István: Szászvárosi senator s szász nemzeti egyetemi követ Bajomiri János különvéleménye. A nemzeti egyetemnek, mint olyannak, véleményem szerint két törvényes és alkotmányos tulajdona van. Egyik tulajdona a II. folyamodványú bíróság. Másik tulajdona a törvényhozási factor saját belügyeiben. A jelen esetben ezen nemzeti egyetem nem az első, hanem az utóbbi tulajdonában látszik szerepelni és működni akarni. A nemzeti egyetem, mindkét félebbi tulajdonaira nézve, bizonyos hatáskörre van szorítva. E hatáskör a törvényileg úgynevezett fundus regiul s nem az usurpative elnevezett szász föld, mert Erdélyben nincs Szászország. A nemzeti egyetem által mai nap elvileg elfogadott biaottruálisi munkálat, a nemzeti egyenjogúságnak Erdélyben gyakorlati keresztülvitele elvét illetőleg, túlhaladja a nemzeti egyetem törvényes hatáskörét, amelynek tárgya egész Erdélyország, s annak összes lakossága. A nemzeti egyetem törvényes állásánál fogva nem tárgyalhat az egész országra kiterjedő ügyeket jogosan ; s ha mégis országos ügyekbe bocsátkozik , akkor elveszti egyetemi törvényes tulajdonságát s csak magánosok magángyülekezete fog lenni, határzatai nem leendőek senkire nézve irányadók és kötelezők. Az átalános országos ügyek az országgyűlést illetik. Az országgyűlésen a nemzeti egyetem, mint egyetem, nem bír valamely morális testület jelentőségével, hanem a fundus regius egyes székeinek követei mind maguk közt egymástól, mind pedig az összeségtől függetlenek , és joguk van az egyetem határzataitól függetlenül saját véleményüket s választóik akaratát kinyilatkoztatni. Igaz ugyan, mikép minden egyes polgárnak szabadságában áll határzatait államjogi ügyekben is másoktól függetlenül megállapitni, s azok érvényesítését törvényes uton megkísérlem. Hanem a jelen ügyekben a nemzeti egyetem, alkotmányos egyetemi minőségében még sem határozhat, mivel a nemzeti egyetem minősége törvényesen meghatározott tárgyakra és korlátolt hatáskörre van szabva, a fennforgó ügyek nem tartoznak a nemzeti egyetem törvényes teendőihez s a nemzeti egyetem korlátolt minőségét, a törvényes körvonalakon túl jogilag nem terjesztheti ki. Nézetem szerint a kérdéses országos ügyekben a nemzeti egyetem, csak mint magángyülekezet, tagjai egyes, egymástól független, semmi törvényes kötelékhez nem tartozó magánegyének. Valamint egyes vagy több polgár kizárólag csakis maga részére és nem másokra nézve is, egyetértésekben ha nem is hasznos, de nem is káros határozatokat hozhat államjogi kérdésekben, s azok érvényesítését megkísérlenie szabad , úgy ezen nem valódi nemzeti egyetemnek egyes tagjai is csak mint magánszemélyek, ha szintén egymás közt egyetértőleg, határozhatnak országos ügyek felől s kisérthetik meg határzataik érvényesítését, s akkor a bizottmányi munkálat I. 1. pontjaira nézve magam is beleegyezőleg szavaznék. Hanem mint egyetemi tag sem magamnak, sem a többi egyéneknek, akik az egyetem szereplőit képezik, nem ismerem el jogát a kérdéses ügyekben határozhatni. Azért a kérdéses ügyekben a majoritás akarata nem lehet a még oly csekély ellenzéki minoritás akaratának is irányadója. Egészen más volna ez egy erdélyországi országgyűlésen, amelynek jogában áll e kérdések fölött határozni, mert akkor, a határozás országgyűlési illetékessége mellett, a majoritás akarata az ellenzéki minoritás akaratára nézve is irányadó s kötelező lenne. Miután a 1. nemzeti egyetem illetéktelenségét a fennforgó ügyek tárgyalására általam elegendőleg kimutatva lenni hiszem, nem akarok a hozott határzat mellett szavazni, hanem indítványom mellett maradni: t. i. a t. nemzeti egyetem illetéktelensége végett ne méltóztassék a fennforgó bizottmányi munkálat tárgyalásába bocsátkozni. Szeben, Inart. 8. 1862. Balomiri János, senator s szászvárosi egyetemi követ. A birodalmi tanács pénzügyi bizottmányának javaslata a deficit fedezése iránt. „I. A banknál elzálogosított 1860 iki sorsjegyek eladandók. Azok következőleg fog felhasználtatni : a) Az adósság teljes törlesztésére 99 millióval. b) Egy beváltóalap képezésére (IV. czikk.) II. A 99 milliónyi összeget a bank a jegyek leváltására fordítandja, következőleg : a) Minden egy forintos bankjegy a közforgalomból kivétetvén, megsemmisítendő. E czélra határidő tűzessék ki, melynek lefolyta alatt azok nagyobb bankjegyek által lesznek beváltandók. b) A további nagyobb bankjegyekből bejövő öszszeg hasonlóan megsemmisítés által lesz a forgalomból kiveendő. III. Az egy forintos bankjegyek beszedése által támadó hézagok betöltésére, a birodalmi tanács államadóssági bizottmányának ellenőrködése mellett egy forintos államjegyek adandók ki, melyek összege 75 milliót fölül nem múlhat. A kiadás azon mértékben történik, minőben a bank egy forintos jegyeit a forgalomból kiveszi. IV. Az egy forintos államjegyek minden fizetésnél épen oly modorban használhatók, mint jelenleg a hasonértékű bankjegyek. Az I. czikk b) pontjában kijelölt beváltási alap által kívánatra a bécsi nemzeti banknál és ennek fiókpénztárainál az államjegyek nagyobb értékű bankjegyekért beváltathatnak. Ha ezen alap nem volna elég, ennek megnagyobbitásáról a szükség határáig, a pénzügyi igazgatóság gondoskodand. V. Jelen határozatok érvénye az 1866. évi december végével megszűnik. Azon esetben azonban, ha a bank a készfizetéseket már előbb megkezdené, ezek alkotmányos uton megváltoztatandók.“ is nagy merészség volna feltenni, holy meggyőzőleg és oly őszinteséggel nyilvánultak a jelen közigazgatási átmeneti időszak által kijelölt álláspont és irány józan felfogása iránti nézetek, hogy az ellenvéleménynek ezek ellenében és etnél nem is lehet más fegyvere. Qui se excusat incusat —e latin közmondás szerint azt vethetnék szemünkre, miért szólaltok ti fel, hiszen nálatok még tisztiszékeknek s annál kevésbé közgyűléseknek semmi híre nesze sincs. Igaz, hogy nincs s csak is ezen körülménynek köszönhetjük, hogy nem volt szerencsénk tettleg máris a Bonamy et Comp. tagjai közé soroztatni, s az igazat megvallva, csak is az ilyes valamitőli félelem tartóztatott vissza, még mielőtt T. L.-nek sikerült a „M. S.“-ban dicsőségesen eltalálhatni a czimet, melyet a szegény elkárhozottakra illesztenek. Most, miután ez megtörtént, szédítőbb ütleget már úgy sem várhatván, kinyilatkoztatjuk mi is, hogy a pestmegyei, úgynevezett „hivatalnokok közgyűlésében“ előtüntetek elvitázhatlan tényállást s a jelen állapotban feladatul kimondott jelszavakat saját eszméink szakasztott másának ismerjük el, s gyanúsítások árjától környezett jelen helyzetünkben kötelességünket pártnélküli, önzéstelen és feláldozó hivataloskodásunk által teljesíteni feltett szándékunk és törekvésünk, s a szentírás szavait „szeresd felebarátodat mint tennen magadat“ igénybe sem véve, csak pure et simple a természeti jog azon követelményére, mielőtt becsületes és őszintén nyilvánított érzületünknek meg nem felelő tények által okot szolgáltatnánk arra, hogy a Bonamy et Comp. firmájával diszesittessnk, a legsúlyosabb váddal terheltnél is méltán megkívánt kedvezményre, hogy előre ne mondassék ki az anathema felettünk, számot tartani teljesen feljogosítva hisszük magunkat, s azt követeljük is mi T. L. firmájának szabolcsi jelöltjei. K . . . v.an, a magas értelmiség méltányos várakozásának telesen megfelelhessek. Pesten, mart. 19. 1862.* Rapos József s. k., a „kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület“ központi képezdéjének igazgatója. Valero-utcza 1. sz. Napi ujdon ágok. * Császár ő Felsége a dr. Erimm lovagnak „Erdély politikai igazgatása“ czimü munkáját, melyet a szerző Ő Felségének legalázatosabban átnyújtott, legmagasb tetszéssel elfogadni s a főkamarási hivatal utján a szerzőnek köszönetét nyilváníttatni méltóztatott. * Schmerling államminister ur erős nátha lázban szenved, s orvosai tanácsára ágyban kénytelen maradni. * A bécsi kath. templomokban tegnapelőtt a szószékről hirdették, hogy a szent atya egésségi állapota agg korához képest egészen kielégítő, s hogy átalában jól érzi magát és veszélyes megbetegülésének hite egészen alaptalan. * Az irói segélyegylet javára adott harmadik és utolsó philharmoniai hangverseny múlt vasárnap d. u. a nemz múzeum teremében,a két elsőhöz hasonló látogatásnak örvendett. Ezúttal a kijelölt műsor még Bach Sebestyén „Toccatájával jön megtoldva , melyet a zenekar Esser hangszerelése után közkívánatra kitűnőleg játszott. A többi darab, Beethoven symphoniáját és Berlioz Rákóczy-ját levonva, kevésbé ragadta el a hallgatóságot. * Budán holnap a „Jó barátok“ paródiáját adják a népszínházban. E paródiát, melyet franczia eredetiből Szerdahelyi fordított, igen mulatságosnak mondják. Nézetünk szerint ez sokkal jobb választás és bizonyosan közvetlenebbül fog hatni közönségünkre is mint a „Tannhäuser“ paródiája, melynek, miután a magyar nézők közöl magát az operát csak kevesen ismerik, tartósabb hatása nem lehetett. * Lengyel nevezetű magyar lakatos mester és *) Ezen „Értesítés“ megjelenése alatt a kis-kunhalasi nőegylet, Körmöczváros tanácsa és Zichy Henrik gróf önliga részéről is a fentebbiekhez hasonló kérdések intéztettek hozzám. fegyver-kovács, ki már bebizonyította leleményességét, most egy oly lakatot készített a londoni kiállításra, mely minden kinyitási kísérletet meghiúsít; három kulcsa van, hogy azon esetre, ha az egyik elvész, a másik használtassák. És ha valaki az elveszett kulcscsal próbálná szerencséjét, azt hiába teszi, mert a tulajdonos egy kis csavar megfordítása által az elveszett kulcsot már használhatatlanná tette, sőt a lakat ekkor maga visszakeríti az elveszett kulcsot, amennyiben csak a zár titkait ismerő tulajdonos képes azt belőle kivonni. * F. hó 5-kén helybeli derék iparosunk Pozner Lajos úr táviratilag Bécsbe hivatott, hogy a londoni kiállításra szánt s a magyar akadémiának fölajánlott könyveit hétfőn délben császár Ő Felségének bemutassa. * A helyi gőzösök Pest, Buda és Ó Buda közt f. hó 15-től reggeli 6-tól estve hétig óránként fognak közlekedni. F. hó 3-án Budán b. Baldácsy Antal ur lakásán a zugligti vasút alapitó tagjai, a budai polgármester ur jelenlétében gyülekezetét tartván, a társaság magát megalakultnak lenni jegyzőkönyvileg kimondotta, elnökül b. Baldácsy Antal, alelnökül Szieber Ferencz, budai polgármester, jegyzőül Kanócz István, ügyvéd, ügyvédül pedig Mihálkovics János választottak meg, ideiglenesen a társaság nevében szükséges intézkedések különösen az engedély kieszközlésére és egyéb intézkedések megtételére. Az építési költségek 350,000—400,000 frtban kiutaltattak ki a vonal, írja a „M. O.“ a budai vároldalon az alagút mellett jobbra kiindulva a Borskerten, városligeten és Miesbach Alajos téglagyárán, azután a réteken kifelé a Rupp féle szőlőkben állapodnék meg és 100 frtos 4000 darab részvényre alapittatnék. A mennyiben pedig a pesti és budai lakosságnál ezen a takarékpénztári részvényekhez hasonló osztalékot ígérő vállalatra 4000 részvény alá nem íratnék, az alapító tagok egy része saját költségén tartozik ezen vasutat létesíteni. Az első hely külön támlásszék-üléssel 1 ftban, második hely 20 krban, harmadik hely 15 krban, a negyedik hely pedig 10 krban határoztatok meg, az alapítók közt 1000 részvényre találkozott vállalkozó, most tehát a publicum számára 3000 részvény marad fenn, melyek a pesti casinóban és Lloyd-épületben aláírhatók. * A hitelsorsjáték legutóbbi húzásában Pestre különösen mosolygott a szerencse. Mint a „P. L.“ hallja, a harmadik főnyerő 20,000 írttal szintén Pesten, Hosszú váltóirodájában vásároltatott, s az illető sorsjegy nyertese Franki divatárusnő. * A magyar utazási egylet, melynek alakító közgyűlése f. hó 7 kén lett volna megtartandó, miután sokan a tagok közöl jelenleg távol vannak, bizonytalan időre elhalasztatik. * Az „Erdészeti lapok”ból Dívaid Adolf és Vágner Károly szerkesztése alatt most jelent meg a IV ik füzet Selmeczen. Tartalmából kiemeljük a következő czikkeket: A fatermési és növekvési táblákról, azok összeállítása és használata módjáról. Az úrbéri faizás megváltása ügyében. Mosonymegye erdőségei. Még egy szó az erdészeti műszótár ügyében. Becses adalékok az erdészeti szakma tudományához. * Vidéki színésznőink egyik jelesblke Mátray Marika. mint halljuk, hosszasabb betegségéből felüdülvén, húsvét után néhány vendégszerepben a nemzeti színpadon mutatja be magát a fővárosi közönségnek.* Érsekújvárt, mint tudósittatunk, f. hó 3 án Lisznyai Kálmán a takarékpénztár teremében költői estélyt rendezett , mely alkalommal egyszersmind Fáy András, a magyar takarékpénztárak első indítványozójának és Hamar Pálnak arczképei is lelepleztettek. A kettős ünnepélyre a helybeliek és a környék műveltjei igen szép számmal gyülekeztek egybe. A műsort Kölcsey hymnusa nyitá meg, az érsekujvári dalárda által énekelve, ezután Lisznyai Kálmán e költői estélyre is vonatkozva a magyar nyelv szelleméről tartott felolvasást, mit szavalatok követtek Lisznyay és Dalmadytól; előbbi háromszor lépett ki s befejezésül egy ez alkalomra készített költeményét , Érsekújvár történelmi és társaséleti költészetét — adá elő. Az estélyben résztvett Hamar Pál úr is, ki Érsekújvár történelmi és statistikai leirását olvasta föl. Az eőadók harsány éljenekkel méltányoltatván, a közönség egypár vidám és tanulságos óra maradandó emlékével hagyta el a takarékpénztárnak az említett két arczkép leleplezése által becsesen díszített termét. * A „Sz. H.“ szerint a Szegeden m. hó 25-ikén az árvízkárosultak javára adott hangverseny a vele egybekötött sorsjátékkal együtt eddig elő következő eredményt mutathat fel: 20,000 sorsjegy utáni jövedelem 2000 frt; a hangverseny jövedelmezett 581 frt 50 krt. A cukrászoknál az előadás estéjén bejött s a szent czélra felajánlott összeg 27 frt. Az utólagos kiállításnál bejött 50 frt 10 kr, összesen 2658 frt 60 kr. Ez összegből levonandó a még Aradról be nem érkezett 150 sorsjegy ára 15 frt. A hangverseny- és sorsjátéknál előfordult s nyugtákkal igazolt összes költség 200 frt 13 kr. Az eddigi tiszta jövedelem : 2434 frt 47 kr, mely múlt csütörtökön az illető helyre már át is szolgáltattatok. Miután a f. hó 26-ig netalán el nem vitt nyeremények- s a nyereményi árjegyzékekből is fog még némi összeg befolyni, a bizottmány részletes számadását csak e hó 26-ka után fogja közrebocsátani. * A Napkelet eperjesi levelezője érdekesen ír a sárosmegyei jótékony nőegylet első évi közgyűléséről, mely m. hó 23-kán tartatott. Az egylet nőelnöke Szinyey Jekelfalussy Valéria ő maga rövid, de igen megnyerő szavakkal üdvözölte az egybegyült tagokat s fölemlítő a veszélyt, melyből az egylet mostanában bontakozott ki. Mint tudva van, a lelkes elnöknő és az egylet ügyvéde és jegyzője Kubinyi Aurél úr buzgó fáradozásaiknak köszönhető, hogy az egylet jótékony működését tovább folytathatja. Szépen kiemelte ezt az első szónok Ilonnerné, Matheidesz Sarolta asszonyság, ki részletesen szólt az egylet ügyeiről. Megemlítő, hogy az egylet rendesen 20 gyermeket segélyzett, de rendkívüli segélyzéseket is tett. 22-bén sorsjátékkal összekötött hangversenyt adott, melyre 300 zártszék és 2400 sorsjegy kelt el és pár nap alatt 317 műtárgy került össze. Az egylet, mely még csak egy év előtt keletkezett, jelentékeny segélyzései mellett is 1975 ft. készletet mutathat föl. Czélja: tőkéjét gyarapítani, s midőn teheti, egy kisdedóvó intézetet alapítani. A gyűlés egész formalitással folyt, a mennyiben a nő-elnök jobbján a cs. k. biztos is helyet foglalt. A londoni kiállításra utazók érdekében. A Londonba utazók, különösen pedig azok érdekében, kik a Duna mellett laknak, Luczenbacher urak részéről azon hazafias ajánlat létetett, miszerint azok, kik a londoni utazó társulatnak tagjai sorába magukat bejegyeztették, az egész vonalon Mohácstól Pestig és viszont Pesttől Mohácsig minden közbeeső állomás használatával, a mostani fennállt gőzhajózási árszabálynak csak felét fogják fizetni, a jegyváltásnál azonban tartoznak magukat a pesti ügynökség elismervényével igazolni. Ezen igazoló jegyeket alálírt szolgáltatja ki, a bejegyzett tagoknak levélbeli megkeresése folytán is. Erkövy Adolf: Vidéki levelek. — IV.Kálló, april 1. 1862. Eddig már több megyei tiszti ülések tartását vettük hirül. Ezen tiszti gyűlésekben — bocsánat, hogy a M. S. életét „hivatalnokok közgyűlése“ — nem használom, mert ily éles okoskodást még a jó barátunknak hitt Bonamy et Comp.-ról IWTHHIT1 M«gPWB»Ea5»8^,^gacg q»sas'3q wwiwtiun—w— kiírni ANGOLORSZÁG. Az alsóház martius 31-ei ülésében Hubbard ama részre hívja föl a ház figyelmét, melyet az angol kormány a török kölcsönre vonatkozó ajánlatokban vett, hogy így megtudhassa, ha váljon az bármi módon felelőssé tevé-e magát ama kölcsön iránt. Palmerston lord válaszában ekkér adja elő az ügy folyamát: A török kormány előterjesztvén, hogy pénzügyeinek rendezése igen nagy nehézségekkel jár, az angol kormány, a török kormány megkeresésére két igen alkalmas egyént, Hobart lordot s Forstert küldte el, hogy részletes nyomozást eszközöljenek a török pénzügy tárgyában. Ezen urak minden óhajtható értesüléssel el lévén látva, egy igen nagy érdekű jelentést készítettek. Az általuk javaslati elintézés egyrészben abban állott, hogy a szerfölött nagy mennyiségű papírpénz beszedessék, s az ezüstté alakíttassék át, vagy pedig más természetű, meghatározott időben visszafizetendő s kamatozó kötelezvényekért cseréltessék be. A török kormány több kísérletet tett kölcsön felvétele végett, azonban csak nagyon terhes feltételek alatt fogna pénzt kaphatni, ha az angol kormány némely illetékes személyeket küldhetne Konstantinápolyig, kik bizonyosságot szerezhetnének a felől, hogy a javaslati kölcsönből bejövendő pénz ama czélokra fogna alkalmaztatni, melyekre kivántatott, t. i. a papírpénz átalakítására s más kötelezettségek teljesítésére. Az angol kormány nem tagadható meg ezen ily egyszerű kivonatkozi hozzájárulást. Máskülönben a török kormány méltán közönyt vethetett volna szemére, Törökország jóléte irányában. Már az angol kormány semminemű felelősséget sem vállalt, ezen kölcsön kamatjának kifizetését illetőleg. Hobart lord hatásköre egyszerűen arra szorítkozandik, mikép a török kormány felhatalmazásával bizonyosságot szerzene a felől, hogy a kölcsönzött pénz ama czélra fog fordíttatni, melyre kivántatott. Tudva van — úgymond — hogy a török pénzügy már régóta igen nagy zavarban van, s a baj anynyira emelkedett, hogy a török kormány hőn óhajtott valamely reformot. Világos, hogy a Törökország fölött uralkodó kormánynak erősnek kellene lennie, márpedig a pénzügyi reform képezi minden nemzeti erő alapját. Mindaddig, míg Törökország pénzügye szabályszerű helyzetben nem lesz, semmi más segély sem lehet annak valódi hasznára. Azonban nem kell feledni, hogy a török birodalom az egész földnek némely legtermékenyebb részeit foglalja magában, hogy az megbecsülhetlen ásványi gazdagsággal s oly földirati s helyirati előnyökkel bir, melyekre nézve a világ egyetlen nem