Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1862-05-28 / 123. szám

óriási dimensiókat meghatározhatná , melyekben ha­zánk, különösen pedig ennek fővárosa fölvirágzása előhaladni fog ? Másrészről bizonyos, hogy a szükségpótló, he­lyettesítő beruházások a közjövedelmet fölemésztik; ma­gát a negatív tőkét, a fedezendő közszükséget azonban fönhagyják. Az alapok a­mit elvesztenének tőkében, megtakarítandják kamatokban. Azon 2000 ftnak, mely például a gymnasiumi helyiségért Pest városának a ta­nulmányi alapból fizettetik, 40.000 ftnyi tőke felel meg, s igy az beruházható a nélkül, hogy az illető szükség fedezetlenül maradna. Ugyanez áll a többi in­tézetekre nézve is, ha azokat hasonlólag a gymnasi­­umhoz, egyes bérbevett házakban és épületekben kel­lene elhelyeztetni. Ez okból is igen bölcsen akarta a m. kir. helytartótanács s ennek fm. elnöksége, hogy az általunk megindítandó munkálat egyszerre mindannyi intézetre kiterjedjen s elhelyeztetésöket illetőleg oly terv készíttessék, melynek foganatba vétele a szüksé­get definitive elhárítaná s egyszersmind, a mennyire ez lehetséges, több intézetnek egybefoglalása által vala­mi nagyobbszerü, a haza becsületét csak úgy, miként a főváros díszét emelő középület fölállítását eredmé­nyezné. A szükség az ember lelki tehetségeit fokozni szokta. Minket azonfölül a cs. kir. Apostoli Felsége iránti hűség s hazánk nagyságának hő óhajtása is lel­kesít. Ő Felségének nagy, dicső, szellemileg és anyagi­lag virágzó birodalmat, Magyarországnak pedig minél több oly nemzeti ékességet és kincset t hajtunk, mely­ben Ő Felsége mint népeinek atyja, a kinek a közjó előmozdítására irányzó törekvéseiben csak is a „le­het ” e ny­vet határt, örömét találja; a nemzet fiai pedig századokon át mivelődve gyönyörködhessenek. Kell, hogy fájdalom fogja el lelkünket, ha látjuk, hogy országos közmivelődési intézeteink mind csak hiányos, bevégzetlen, felkészületlen, fölszereletlen, valódi szegé­nyes állapotban léteznek. A jó Istentől várom, hogy lelki találékonyságun­kat szent malasztjával termékenyítendi, miszerint még e nehéz pénz-szűk időben is oly valamit hozhassunk ja­vaslatba, mi a rendelkezésre álló anyagi erőkkel arány­ban állván, mégis, ha létesül, ő Felsége atyai jóságát és uralkodói dicsőségét hirdesse a késő világnak; a ma­gyar haza ékességeit és emlékműveit pedig egyik na­gy­obb szervvel szaporítsa. Feszítsük meg tehát t. bizottmány­ minden igye­kezetünket, hogy ily gyakorlati, azaz: egyrészről a kivánt czélnak megfelelő, másrészről pedig erőinkkel valósítható, tehát a practicus kivihetőség kellékeivel biró javaslattal léphessünk föl. Én nem kétlem, hogy ez esetben kormányférfiaink, kik Ő Felsége trónjánál a magyar hazát képviselik s oly temérdek hazafiai ön­­föláldozással szolgálják a közügyet, csak lelkesedéssel karolandják föl az alkalmat, hogy Ő Felségének leg­magasb határozata alá egy ügyet terjeszthessenek, mely népei boldogitására törekvő atyai gondjaival első­sorban találkozik. A fm. hgprimás esztergami bibornok érsek főpász­­tori körlevele Hómába utazásának alkalmából. Krisztusban kedves Híveim! 2101. sz. Krisztus Jézusnak e földön helytartója, az egy, szent, apostoli s közönséges római anyaszent­­egyháznak látható feje, IX. Pins római pápa, szentsé­ges atyánk, Istennek dicsőségét s a szenteknek tiszte­letét növelni kívánván a hívek között, a japáni császár­ságban 1597-ben keresztre feszíttetett azon hívek ne­veit, kik boldog emlékezet. XIV. Benedek római pápa rendelete szerint a vértanuk könyvében boldog előnévvel említtetnek februárhó 5 dikére, a közeledő pünkösdi ünnepek alkalmával a szent vártanuk laj­stromába szándékozik igtatni, hogy ezen az Ú­r Jézus szent hitének vallása miatt megöletett huszonhat vér­tanú az egész keresztény katholika anyaszentegyházban mint szentek tiszteltessenek és segítségül hivassanak. Az ily ünnepély mindig ugy tekintetett, mint az isteni malaszt hatalma , erejének diadalünnepe. Ugyan­is szentjeinek diadalaiban maga Isten a dicsőséges, mert Isten malasztjának segítségével küzdöttek és győztek a szentek. Istent illeti tehát mindenek fölött a dicsőség, dicséret és hálaadás, de örvendezünk a meg­­dicsőü­lt szent vértanuk boldogságán is, hogy ők mél­tóknak találtattak Isten végnélküli kegyelmére. Az egész egyház örvend szerencséjükön, s hirdeti dicsére­tüket. Az egyház ily közös ünnepére mindig sokan szok­tak volt megjelenni Rómába, a katolika anyaszentegy­­ház e középpontjára, hogy a­honnét szétterjedt a hit, onnét nyerjen az táplálékot is. Mert lehetetlen a hívek­nek nem lelkesülniük az édes Üdvözítő hite iránt, ha látják a szent vértanuk dicsőítését, s hallják erősségö­­ket, mindezekben pedig imádják Krisztust magát, mint a mártírok erősségét és a minden­szentek koroná­ját, ki ő maga bajnokainak osztály­része, koszorúja s jutalma. Ez oka, hogy szentséges atyánk az egész keresz­ténységnek tudtára adta a tervbe vett ünnepélyt, meg hiván arra különösen az egyház valamennyi püspökeit. Noha előrehaladt korom, lábbajom s főpásztori teendőim az itthonmaradást javallani látszottak : kész­séggel fogadtam mindamellett a tisztes meghívást; mert forrón vágyom az anyaszentegyház zaklatásai közepett mutatkozó ez ünnepen együtt dicsérni pü­spöktestvére­­immel s a hívek sokaságával Krisztust, ki erőt, kitar­tást s győzedelmet nyújt a benne bízóknak, s ki el nem hagyja egyházát, sőt a keresztek közepeit is neveli s gyarapítja azt, folyvást figyelmeztetvén, miszerint ne csüggedjünk mint a kicsinyhitüek. Nagyon fogok továbbá örvendeni, ha alkalmam lesz püspöktestvéreim társaságában vigasztalására lenni szentséges atyánknak, s biztositni őt fölséges személye iránti szivünkben táplált résztvevő sajnálkozásunk­, határtalan tiszteletünk­ és fiai kiolt­atlan szeretetünk­­ről; ha a testnek legnemesebb része, a fő szenved, le­hetetlen nem értenünk nekünk, kisebb tagoknak, az ő fájdalmát. Meg fogunk jelenni teljes készséggel szentséges személye előtt azért is, hogy köszönetet mondjunk neki azon bámulandó tántoríthatlan állhatatosságáért, mely­­lyel szent Péter öröksége s közvetve az egyházi kor­mányzás függetlensége fölött annyi sanyarúság között, annyi árulás és gyalázatos rablás ellen őrködik. Tud­juk , hogy szívünk érzéseit a katholikusok milliói osztják. Kedves fiaim ! Jól esik lelkemben tudnom, hogy az említettem résztvevő fiuk közé számlálhatlak ti­teket. Elég kezességet nyújt nekem erre azon emlék­könyv, melyben szentséges atyánk iránt 1860-ban fő­megyém hivei közel ötvennyolczezernél többen nyilvá­­niták szeretetöket és sajnálkozásukat; biztosit továbbá a részére tett adakozásoknál mutatkozott és folyvást mutatkozó készségtök. Legyen áldott mindezekért az Úr Jézus szent neve. Elmegyek tehát, már harmadszor, Rómába Istent az ő szentjeiben dicsérni, s szentséges atyánkat tisz­telni, s­őt én és a ti szeretetetekről biztositni; de azért is, hogy mint másszor is tettem, leboruljak az aposto­lok fejedelmeinek, szent Péter és szent Pálnak, sírjai­nál s esedezzem az egész egyházért, jelesül annak fe­jéért és kedves híveimért, kiket az Úr gondomra bízott; lekérjem Isten áldását s a szent apostolok közbenjárá­sát fölséges Fejedelmünkre, urunk királyunkra, s az egész magyar hazára, hogy az állandó béke áldásai szálljanak mindnyájunkra. Imádkozzatok ti is, kedves fiaim, éreztem, hogy Isten s az ő szent angyalai legyenek velem, mind men­temben, mind jöttömben. A mi Urunk Jézus s az ő sz. anyjának oltalmába ajánllak benneteket. Esztergomban, máj. 20 án, 1862. Titeket forrón szerető lelkiatyátok János bibornok-érsek a­kadémia létrehozásában fáradoznak. Több művészetbarát és szakférfi ez iránt f. hó 26-kán tanácskozm­ányt tartott, melynek eredménye egyelőre az, hogy a terv részletes ki­dolgozásával gr. Zichy Jenő, Plachy Ferencz, Than Mór és Barzó József urak bízattak meg. * Az első magyar általános barom­ biztositó társa­ság még e hóban meg fog alakulni. — A szükséges elő­munkálatok s az alapszabályok már készek. A társaság egyelőre meghatározott évi dij befizetése mellett, kárpót­lást nyújt minden oly kárért, mely betegség, járványos kór, vagy hirtelen szerencsétlen esetek által történik, de a tűz általi károsulás tökéletesen ki van zárva a kártalanítás köréből. A keleti marhavész ellen csak úgy érvényes a biztosítás, ha erre nézve külön biztosítás történik s ez a kötvényben határozottan kijelentetik. A keleti marhavész által okozott károk (ha t. i. értük külön díj fizettetett) csak úgy, mint a többi károk, azonnal kifizettetnek a tár­saság által, de az év végével kipuhatoltatik, mennyiben múlta fölül az ilykér kifizetett kártalanítás összegét az ezen veszély ellen külön befolyt díjak összege, s ha a kifizetés a bevételt kétszer meghaladja, a többlet a kü­lön egyletet képzendő ily biztosítóktól, biztosított össze­geik aránya szerint utólag felvétetik. Ellenben a kedvező években, e külön díjakból eredendő főnyeremény nem osz­­tatik el a részvényesek közt, hanem mint tartalék a ve­szélyek esetére ezen külön egylet biztosított összege tő­kéje 25 %-áig félretétetik, hogy a szerencsétlen években, mielőtt a többlet kivetés megtörténnék, a károk pótlására fordíttassék. Ha az, ilykér alakulandó tartalék 25%-nál többre emelkedik, úgy az ezen külön egylet tagjai közt biztosított összegei szerint arányban elosztatik. A kárta­lanítási igény a kötvény kiállításától számítandó 28 nap múlva kezdődik. A 10. §. azt határozza, hogy a díjak egy évre előre kifizettessenek, de 5000 frtot meghaladó bizto­sított összegnél a díjak félévi, 1000 frtnál évnegyedi, 2000 írtnál havi részletekben is fizethetők Az elhullott marha maradványa értékesítése a károsult felet illeti, s akár kapott azért valamit akár nem, a lovaknál 5 kr., a szarvasmarháknál 10 kr., sertéseknél 20 kr. vonatik le a kártalanítási összegből. A juhoknál s kecskéknél pedig minden darab után 80 kr. vonatik le. (M. D.) — Pesti főreáltanoda. Kedves kötelessé­gemnek ismerem, a t. közönséget a következőkről értesí­teni. a) A Scitovszky-alapitványra újabban (május 6-ka óta) a következő kegyes adományok érkez­tek be: A II ik reálosztály gyűjtött újabban 6 ft 55 és 6 ft 85 krt; a Illik osztály ismét 4 ft 80 krt; az V ik osz­tály 36 ft 20 krt, egy ezüst húszast és egy Vt ftost; a VI ik osztály 8 ftot; az I ső osztály 7 ft 40 krt, azaz 69 ft 80 krt. Mindezen adományok­­ Szabóky Adolf tanár ur buzdításainak köszönhetők. b) A reáltanodai könyvtár gyarapítására könyveket küldtek be : J­e­d­l­i­k Ányos tanár ur 1, Bibok Lajos ur Győrből 12, Nagy Soma igazga­tó tanár ur Kar­czagról 1, Kopczy Kálmán ur 2, dr. S­z­a­b­ó­ky Adolf ur 1, J­a­godi­cs Péter II. oszt. nö­vendék 1 kötetet. — Fogadják a jótevők az intézet nevé­ben kifejezett őszinte hálám nyilvánítását. A Scitovszky­­alapitvány tőkéje most már 833 ft 80 kr, 1 huszas és egy Vá­rtos ; az adománykönyvek száma 40 kötet. Pesten, május 26-kén 1862. Ney Ferencz, igazgató. * Nem hinné az ember, mily könnyen kaphat Pesten egy praescribálatlan zuhanyt a nyaka közé. Tegnap dél­ben az egyetem előtt, tehát hazánk legelső nevelőintézete előtt, néhány csinosan öltözött nő és egy öreg úr ménének, midőn egyszerre a 3-ik emeletből a torony felöli 6-ik ab­lakból, valami pajkos gyerkőczök vizzel locsolták le őket. A lovagias öreg ur a megöntözött nők érdekében azonnal panaszt tett az egyetemi irodában s egy kis inquisitiót kért e neveletlenség elkövetői ellen. * A „Zeitgeist“ írja: A „Concordia“ képsorsolásá­­val, mely mint tudjuk, jótékony czélt tűzött maga elé, e pillanatban egy másik képkisorsolás is vetélkedik : Sothen uré. A W. Beobachter, mely nem tagja a „Concordiá“-nak, s így fel nem tehető, hogy pro domo beszélne, Sothen ur el­járását nem tartja lovagiasnak. Sothen urnak, ki e téren járatos, s már évek óta rendez sorsjátékokat, megvannak utai, csatornái, melyeken sorsjegyeit forgalomba hozhatja, s két hónappal később sem vesztett volna vállalatába, a­nélkül, hogy a „Concordia“ sorsjátékát megrontsa. Egyéb­iránt, ha már így van a dolog, jó lesz megjegyezni, hogy Lothen úr sorsjátékában, mely f. hó 31-kén megy végbe, mindössze 48 berámázott olajfestvény van, s 272 kőnyo­mat ráma nélkül. Ő is azt mondja ugyan, hogy sorsjáté­kának jövedelme a „művészek javára“ fordíttatik. De ez egy kissé bizonytalan és homályos kifejezés, melylyel nem minden sorsjegyvere fog megelégedni. A tanúság minden­esetre az, hogy a­ki képsorsolásban­ akar résztvenni, sok­kal jobban teendi, ha a „Concordiá“-ét pártolja, melynek határozottan kijelentett jótékony czélja van, és hol nem kevesebb mint 661 olajfestményt lehet nyerni. Egy sors­jegy ára 50 kr. * A városi színház vendég tenoristája Bachmann, mint halljuk, már elutazott, a­nélkül, hogy a kikötött sze­repszámot leénekelte volna. E művész sajátszerű tünemény az énekesek sorában; nem elég, hogy hangjának valódi természetét sem lehet biztosan meghatározni, várjon teno­rista e inkább vagy magas bariton, de még művészi ereje is csodálatosan váltakozik, a hallgató majd egy óriást lát benne, elpusztíthatatlan tömör hanggal, majd ismét egy törékeny énekest, feltűnő gyengeséggel. Mi okozta ezt, in dispositio­e, tanulmány hiány-e, vagy tehetségének fejlet­lensége, mely még most van forrásban,­­ azt nem va­gyunk képesek eldönteni. * A légszeszvilágítás fél- vagy háromnegyed év múlva Budán is életbe fog léptetni. A budai várostanács az erre vonatkozó tárgyalási okmányokat szőnyegre hozva elha­tározta, hogy Buda város községe és a pesti légszesz vál­lalat közt egy szerződés köttessék s annak aláírására Pau­lo­v­i­t­s László főpolgármester vezérlete alatt egy a ta­nácsból és a budai polgárok kebeléből kiküldött bizott­mány neveztetett ki A tárgyalásokból kitűnt, hogy Buda­­város az olajvilágitás költségeihez képest évenként közel 4000 ftot nyer. * A bécsiek híres komikusa, úgyszólván éles satyri­­cusa, a Wiener Localpossék lelke és teremtője N e s t r­o y mint sürgönyök után írják, Gratzban tegnapelőtt délben meghalt.­­ Bécsbe utazó hazánkfiainak ajánlhatjuk az „Er­zsébet császárné“ czimü szállodát, mely a belvá­ros közepében fekszik, s nem rég uj fogadósok : Heugel és Zwölfer urak kezébe menvén át, mind külcsín, kényelem, mind mérsékelt árai tekintetében dicséretre méltó. * Uj könyvek. Heckenast kiadásában megje­lentek : 1) Algebra vagy betűszámtan műegye­temi hallgatók, és más felsőbb iskolák s műkedvelők szá­mára (a színpadiak is hasznát vehetik), irta Komneno­­v­i­c­h Sándor oki. mérnök, s József­ műegyetemi tanár. 2) Természettan félgymnasium és felreáltano­dák számára, irta Subic Simon, fordították Kruesz és Kühn Rajmund sz. benedekrendi tanárok, számos, a szövegbe nyomott fametszettel. 3) H­o­m­i­l­i­á­k régibb és legújabb modorban, kiadja Dobos János czeglédi református pap. 4) H­o­m­é­r Iliása, iskolák számára, magyarázta és kiadja Ponori T­h­e­w­r­e­w­k Emil. Első ének, Emich Gusztáv kiadásában : 1) Tarka könyv humoreszk, beszély- és élet­képgyűjtemény, irta Szok­oly Victor I. II. kötet. Ára 2 fzt. 2) Petőfi életéből regényes korrajzok , irta S­z­o­k­o­l­y Victor (2 ik kiadás). Ára 1 ft. 3) Az államháztartási, vagyis pénz­ügyi tudomány, irta K­a­r­v­a­s­y Ágost, egyetemi tanár és m. akad. lev. tag. Ára 1 ft. 60 kr. 4) Egyet­emes történelem, irta Hunfalvy János, a m. t. akadémia lev. tagja, 2-ik javított kiadás, I. kötet (az ó­kor történetei). Ára 1 ft. 50 kr. 5) Géptan felsőbb iskolák számára , irta P­e­­­z­­v­a­­ Otto, a m. k. egyetem tanára , a szövegbe nyomott számos fametszettel. Ára 3 frt. *Lauffer és Stolp könyvárus bizományában kapható azon érdekes röpirat, melynek ismertetése épen most folyik lapunkban : „Mit várhatunk az olasz-franczia beavatkozástól ?“ Lipcse, Köhler K. L. 1862. 107 lap. ára 1 ft. Ugyanott megjelent s minden hiteles könyvárus­nál kapható : „Erdély és a Porta.“ 1567—1578. Közli Szalay László, ára 3 ft. Ezen munka, mely egyszers­mind Magyarország történetének is kiegészítő része, min­denkit, ki a magyar történelemmel foglalkozik, érdekelni fog. Továbbá: ugyanazon szerzőtől „Magyarország törté­nete“ I. és II. kötet, 2 ik kiadásban, egy egy kötet 3 ft. „A Horvát kérdéshez“ 80 kr. „Das Rechtsverhältniss der Serbischen Niederlassungen zum Staate in den Ländern der ungarischen Krone“ 1 ft 40 kr. ; továbbá: Hatvani Mihály történelmi zsebkönyve, (Fráter György élete) 3 ft. 88 kr. „Történelmi kalászok“ 1603 - 1711, eredeti kéz­iratok után kiadá Dániel Gábor, szerkesztő Thaly Kál­mán. Bethlen Gábor, Kemény János, Béldi Pál és II. Rá­kóczi Ferencz sajátkezű leveleinek kőnyomatu másolatai­val. 2 ft 40 kr. * Olvassuk, hogy e héten a pesti német színpadon Czakó „Végrendelet“ czímű szomorújátéka fog előadatni, Englisch János hazánkfiának fordítása szerint. E fe­letti örömünket nem zavarja az, hogy, mint mi tudjuk, Czakó „Végrendelete“ már évek előtt adatott az itteni német színpadon. * A visegrádi kirándulás gőzösen pünkösd másod napján fog végbemenni. Mint más alkalommal, úgy ezúttal is részt vesz abban a helybeli dalárda. * Az „Ung. Nachr.“ ellenében a „P. Lloyd“ tegnap egész bizonyossággal állíthatni véli, hogy a buda-trieszti kirándulás csakugyan végbe fog menni. S ez állítás annál hitelesebbnek látszik, miután, mint értesülve vagyunk, a vállalat egyik érdemes rendezője a ,,P. Lloyd“ szerkesz­tőségében ül. * Abrudbányán f. hó 15-kén ünnepelték meg a románok az 1848-ki május 15-kén Balázsfalván tartott emlékezetes gyűlés évfordulati napját. Az ünnepély ren­dezői Rosiotta és Comanici urak voltak. A Te Deumot ágyú és fegyverropogás követte, a város északi részén levő dombon szónoklat tartatott és végül az ismeretes román dal : „Ébredjetek románok“ énekeltetett el. A napot egy nagyszerű lakoma és felköszöntések rekesztet­ték be. * M. C­s­é­k­e, Biharmegye máj. 25 én 1862. A m­. csékei szolgabirói szakaszban igen fortélyos bűntett van jelenleg vizsgálat alatt. Ugyanis ezen év tavasz­a több czigányok Kráncsesd községében tégla­ vetéssel fog­lalkozván, ez­en Egyiptom fiai sajátságosan fortélyos mó­dot gondoltak ki, a mi által egyrészt a szomszédos sze­gény falusi lakosoknak jelentékeny károkat okoztak, míg másrészről magokat ingyenes vagy igen olcsó ízletes pe­csenyével ellátták ; jelesen a gyufa­végeken lévő phosphort és kénkövet lekaparván, ezen ártalmas és mérges szereket máré kenyérbe bekeverték, igy azután időszakonként hol egyik, hol másik falusi gazda sertéseinek eledelül oda dob­ták, a mit a sertések mohón megettek, de azután legfeljebb 24 óra alatt megdöglöttek. — ezen eset beálltával az illető czigányok közül valamelyik rendesen elment a károsulthoz, újság után tudakozandó, s midőn megtudta a gazdától, mi történt, figyelmeztette azt, miként döghúst enni vészedés­ül-s, minek eredménye az lett, hogy a czigány vagy ingyen vagy egy pár krajczárért pecsenyéhez jutott, f eként folyt néhány hétig akadály nélkül a dinomdánom , azonban a többször ismétlődő eset felkelte a lakosság figyelmét és csak­ugyan tetten kapták a czigányokat Gyanú van, hogy ezen mesterséget a kóborló czigányok e vidéken már ezelőtt is több helyütt gyakorolták, csak hogy nem feltünőleg s igy eddig tettek titokban maradt. Jelen közlemény tanúságul szolgálhat más vidékek­nek is, hogy a faluvégi czigányok irányában gondosan szem előtt tartsák ama latin mondást: vide cui fide. * A közönségnél nem egyszer lehet panaszt hallani az iránt, hogy nálunk a ruha a külföld gyártmányaihoz ké­pest aránytalanul drágább, s egyrészt ez okozza azt is, hogy a magyar viselet barátainak száma kevesbedik. E bajon jelenleg associatio útján akarnak segíteni. Bieder­mann és Machovitz szabómesterek több iparos társuk ne­vében folyamodást nyújtottak be egy szabómunka egylet megerősítéséért, melynek czélja a közönséget jó és olcsó ruhával ellátni. * A baranya bácsi ref. egyházmegye ifj. gr. Ri­day Lászlót választá gondnokává, ki hivatali esküjét a köze­lebb Pesten tartott egyházkerületi közgyűlésen már letette. * Volt drámai énekesnőnk Ellingerné jelen­leg a hannover­i színháznál vendégszerepel, és a „Prófé­tádban mint Fides, s a „Zsidónő“-ban mint Recha nagyon tetszik. * Ifj. K­u­n Pál úr részéről következő sorok közlé­sére kérettünk föl: A „K­e­l­e­t­i költemények“ ügyében jelentem az illetőknek, hogy az előfizetési határidő meghosszabbí­tása után sem érkezvén be annyi előfizető, a­mennyinek részvéte a nyomatási költségeket valam­ennyire fedezhetné, mindazonáltal a munkát kiadni elhatározom, s már nyoma­tom is, — felkérem tehát előfizetőimet a szíves várakozásra addig, míg a munkát kellő csínnal kiállitandom. * A debreczeni hires öreg, 50 mázsás „Rákóczi­­harang“ nak, a melyet I. Rákóczi György 1637-ben ön­tetett Gyula Fehérvárit és a debreczeni ref. egyháznak ajándékozott s a mely az 1802-iki nagy tűzvész alkalmá­val lezuhanván, megrepedt és régi ékes hangját elveszté , újra visszaadandja eredeti hangját Pozdech József pesti fúvógyárnok, a­ki saját találmányával már a kassai, szin­tén Rákóczi-féle repedt harang hangját is teljesen vissza­varázsolta. Pozdech úrral az illető egyházi bizottmány már meg is köté az erre vonatkozó szerződést. A szász nemzeti egyetemnek máj. I1-én megállapí­tott tudósítása a r. kir. főkormányszékhez. (Vége.) Ez azon álláspont, melyet a szász egyetem vett 1862. mart. 29 ki legalázatosb feliratának felterjeszté­sénél s egyszersmind az 1791. 13 ik törvényczikkre tá­maszkodott, mely az egyetem alkotmányos hatáskörét s szabadságát az 1691. dec. 4 -én kelt Leopoldi okle­véllel öszhangzó jogalapon minden megtámadás ellen védi és biztosítja. Azonban ha az ország minden törvényeit és az Ap­­probata kelése után, vagy azelőttieket is átolvassuk, a mostani időkig egyetlen törvényt sem találunk, mely a szász egyetem hatáskörét s szabadságát oda korlátol­ná, hogy ez jegyzőkönyveit a k. kormányszék utján a legmagasabb átnézet alá terjesztené, s ily módon a kor­mányzás felette felvigyázási vagy gyámsági hatalmat gyakorolt volna. Létezik ugyan az 1796. sept. 30 -i legmagasb leirat, melynek tartalmára a k. Kormányszék hivatko­zik, melynek folytán a felvigyázás, nyilvános közigaz­gatás és igazságkiszolgáltatás czéljából, a szász nem­zeti egyetem jegyzőkönyveit minden általa tárgyalt ügyekről, habár csak is a gyülésszak végén, a k. kor­mányszék utján ő felsége elé terjeszteni tartozik; azonban az erdélyi államjog, támaszkodva az 1791. 8. t.-czikk azon alaptételére : „Executiva pote­­state per suam majestatem in sensu legum exercenda“, csak oly rendeleteket ismer el, melyek a törvényekkel össz­hangzó­k, ső felsége I. Fe­rencz császár is hasonló szellemben nyilatkozott az or­szág rendeihez 1810 julius 6 án 1448. udv. szám alatt intézett legmagasb leiratban azon biztosítást adván, hogy: „Gubernialis ordinationis eas solum fideles nostri­ ­s. et oo. intelligant, quae legibus patríis confor­­mes sunt; 1 i c e t h o c ipsuni hand qua quam aliter intelligi possit.“ Ha daczára ennek, a magas k. kormányszék a többször említett s ő felségéhez intézett felterjesztést tár­gyalni kívánva egy 1796-ki leiratra hivatkozik, a tisz­telettel alulirt nemzeti egyetem azon helyzetben van, egy ugyanazon ország-fejedelem által sajátkezüleg ké­sőbb u. m. 1798. apr. 13. 960. udv. számok alatt kelt legkegyelmesb leiratra hivatkozni amannak ellenében, melyben világosan ez áll : „Natio enia saxonica fun­­dum regium incolens, in privilegii Andreani eidem na­­tioni impertiti, legumque suarum municipalium prae­­scripto, unam eandemquae societatem , unum eandem­­que populum aequalibus juribus gaudentem, aequalem­­que praerogativam habentem constituit, cui in concreto per modum legitimae repraesentationis, de legibus in medium consulere, ad id quod in commu­ne ipsius bonum conferre constitutionique suae conve­niens esse judicaverit, supremae regiae confirmationi substernere compet­it.“ Hogy tehát a szász nem/­­, mely a királyföldön lakik, a részére kiadott Andrásféle sza­badsági okmány erejénél s hatósági törvényeinek uta­sításánál fogva egy és ugyanazon közönség, egy és ugyanazon nép hasonló jogokkal, melyet az ő összessé­gében (az universitásban) azon jog illet, hogy kebel­beli törvényei felett tanácskozzék törvényes képvise­lete utján s mind azt, a mit a nemzet saját közjavára üdvösnek s alkotmányával öszhangzónak tart, leg­felsőbb királyi jóváhagyás alá terjeszt­hesse. Ezen, az ország törvényével s a szász nemzet alkot­mányi jogával öszhangzó, s és azért jogérvényes lei­rat szerint a szász nemzet köteles a saját közérdeké­ben kelt alázatos felterjesztéseket a kormányszék utján küldeni meg az ország fejedelméhez. Ezt, a­mint a múlt időkből több eset bizonyítja, nem is mindig tette s ha 1862. márt. 29-ki felterjesztésével a szokott utat nem mellőzte, ez csak azon tartozó tisztelet miatt történt­, mert ő a monarchia nevében cselekvő országos testüle­tet egyszersmind minden az uralkodáshoz hű törekvé­sek természetes szószólójának tekinti. Ezen értelmet követve azt hiszi a tisztelettel alulírt nemzeti egyetem, hogy a fennforgó esetben min­den aggodalom, mely a szász nemzet helyhatósági au­tonómiájának romlására szolgálható leirat alkalmazá­sából eredhet, annál inkább elenyészik, hogy ezen egé­szen más időkörülmények közt, s még a múlt százai­ban kelt kormány rendszabályt ő felsége a császár sem kegyeskedett felújítani, s ezennel szerencséje van min­den az 1862. márt. 29 -i felirathoz tartozó tárgyalási jegyzőkönyveket, okmányokat s ellenvéleményeket azon legalázatosb kéréssel terjeszteni a f. k. kormány­szék elé, hogy az ezen fontos ügy feletti tárgyalást, melynek már mi sem áll útjában, siettetni m­éltóz­tassék. Az idemellékelt 1862. márt. 29 -i jegyzőkönyvből látható, miszerint a nemzeti egyetem nyilvános tárgya­lása alkalmával Erdélyben a nemz­eti egyenjogúságnak az 1860. oct. 20. és 1861. febr. 26. állam-alaptörvények értelmébeni átvitelének kérdését illető alázatos felirat, minden vitatkozás nélkül egyhangúlag ugyanezen szöveg szerint fogadtatott el, a mikép az a f. k. kormányszékhez felküldetett azon kéréssel, ho­gy azt pártoló felirata mellett ő cs. k. Apostoli Felsége elé terjessze. A szász nemzeti egyetem tárgyalásai körüli év­

Next