Sürgöny, 1862. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1862-07-01 / 149. szám
nyos végrehajtást is nyer. Miután alkotmányunk maga is belátja változhatóságát, közvetítésül egészen alkotmányos utat nyújt, és hogy erre lépjünk, azt óhajtjuk mi. A gyakorlati kiindulási pont az alkotmány revisiója.“ Pest, jún. 28. A vár. Rókus-közkórházban ma délelőtt egy fényes , tekintélyes vendégévszory gyűlt egybe. Ugyanis Kovács Sebestyén Endre tudor és közhírben álló műtő ur, ki mint ez intézet első orvosa a második sebészi osztályt vezényli, működése ideje alatt végrehajtott jelentékeny s nevezetes műtételeit a tudomány érdekében megörökíteni óhajtván, azok képleteit fáradságosan s jelentékeny költséggel kidolgoztató s össze gyűjté, s igy kórtani museumot alapítván, ezt a vár. közkórháznak becses ajándékul fölajánlá. — E múzeum ünnepélyes s nyilvános átadására tehát a tudomány számos tekintélyes s képviselői gyülekezőnek a Rókus közkórház igazgató hivatalában. Megjelent ugyanis e szertartásra a nemzeti múzeum tudós igazgatója Kubinyi Ágoston ő méltósága, az egyetem Stokinger, Lenhossek és Arányi tanár urak által jön képviselve, az országos főorvost dr. Hartl helytartótanácsi fogalmazó helyettesité, — a vár. tanács küldöttjei Fesz Ágoston tanácsnok s kórházbizottsági elnök s egy más tanácsi hivatalnok valának ; — azonkívül a vár. ker. főorvosok — a kórházi elsőd-, nemkülönben az intézet al- s segédorvosai és városunk gyakorló orvosainak jelentékeny száma gyűlt össze ez ünnepélyben résztveendő. Minekutána a kórház igazgatója s városi tiszti főorvos Tormay Károly tudor ur a gyülekezetét néhány szívélyes szavakkal üdvözlé, röviden előadá az összejövetel czélját Kovács tudor urnak az intézet körül szerzett érdemeit kiemelő, s áttérve legújabban hozott nagylelkű áldozatára és az intézet s tudomány érdekeit előmozdító nemes tettére, — az intézet nevében a tisztelt adakozó urnák forró háláját kifejező, — a jelenlevőknek pedig köszönetet nyilvánító, hogy a kórház s tudomány iránti vonzalmukat tanúsítván, ez alkalommal kórházunkat személyeikkel szerencséltetni szívesek valának. Erre Kovács úr következően válaszolt: „Tisztelt gyülekezet! Tartozásom s hálám csak parányi részét akarom ma leróni azon intézet iránt, melynek falai között orvosi pályám kezdete óta, kevés évek kivételével, egész a jelen napig tapasztalat s ismeretek után vágyó lelkem oly sok tudományos érvekre talált.“ Beszéde folytában a tudor ur kórtani gyűjteményének keletkeztét s történelmét adá elő, s végre a gyülekezetét annak megtekintésére meghívó. Az igazgató által vezérelve a vendégek Kovács tudor úr osztályába indulónak, melynek egy helyiségében az átadandó gyűjtemény ideiglenesen őriztetik. Áll pedig e gyűjtemény 220 különféle nevezetes s veszélyes műtételekből származó képletekből, melyek részint csont s borlél-készitmények, részint gyász öntvények, részint pedig festmények, rajzok s fényképekben ábrázolják a végrehajtott műtéteket, s örökítik a műtő jeles tehetségeit. Meggyőződvén a jelenlevők e gyűjtemény tudományos becséről s kórtani jelentőségéről, Kovács tudor urnák elismerésüket s tiszteletüket élénken nyilvániták, és még az intézet több korosztályait is megtekintvén, az igazgató urnák hasonlóan, a mindenütt uralkodó szép rend s tisztaság fölött dicsérő elismerésüket kifejezék. Feszi tanácsnok ur pedig a vártanács s polgárság nevében átvevé s megköszönő a becses gyűjteményt, melyet az adományzó elsődorvos ur még jövőben is gazdagitni s gyarapítói ígért. Vidéki levelek. — Eperjes, jun. 27. A helybeli casinó-egylet f. hó 22 én közgyűlését tartván, legelői is a lelépett elnök helyébe uj elnöknek választása került szőnyegre, minek folytán a városi közjó előmozdításában ernyedetlen buzgalmu polgármesterünk elnöknek megválasztatott. A polgármester hivatala által különbeni elfoglaltatását mentségül fölhozván, eleinte szabadkozott; de később a közkívánatnak engedve, miután a bizodalmát megköszönte, elfogadta ezen megtiszteltetést. Ezután az egyletnek, minthogy a jelenlegi helyiségeinek bérideje legközelebb lejárand, hova leendő elhelyeztetése szóba hozatván — elhatároztatott, hogy az egylet elhelyeztetésére szükségelt helyiségek az úgynevezett város nagy táncz terem épületében béreltessenek ki, és amennyiben azok helyrehozatalára a városnak pénze nem lenne, az arra szükségelt összeg előlegezése nagylelkűleg megszavaztatott. Társalgási életünket illetőleg a tavasz meglehetős víg kedv közt folyt le, a mennyiben Szeméthe városi fürdőhelyen hat ízben nagyobb mulatság volt rendezve, miknek megtartásához az időjárás is kedvezett, a helybeli zeneegylet pedig a városi nagy táncz teremben a szokásos negyedévi mulatságot szintén számos városi lakos részvéte mellett megtartotta; de a nyár beállta is vig kedv közt találta az eperjesi lakosságot, ugyanis a sz. lászló hegyi városi fürdő táncz terem épülete, az erre vállalkozott társaság által felállittatván, annak felavatására aláírás utján egy barátságos ebéd junius 21-én rendeztetek, — ebéd után meg a fiatalság járta a csárdást. Végül, miután városunk területén jó és egésséges víznek élvezete a legnagyobb nélkülözések közé tartozik, hallomás után megemlítésre méltónak találom, miként városunk elöljárósága a híres vízforrás-kutató Richard Abbéhoz meghívást intézni szándékozik. Nem r. 1. — Ingből, jun. 25. (Útbaigazítás) E lapok hasábjain egy Ungvárról junius 12-ről kelt czikkben a többi közt ez van írva: „Ungvár város tanácsa a volt megyei bizottmányt zsarnoknak vádolván a miatt, hogy a városi véka-adót eltörölte, nem különben, hogy a megyei királyi biztos ur őnsga a városnak abbeli kérelmét, hogy a véka adó visszaállíttassák— megtagadta s oda utasította a városi tanácsot, hogy a városi tanács ezentúl nem egyenesen, hanem csak közvetve a szolgabiró utján correspondeáljon a megyével“. — Merő ráfogás! — Az egészben csak annyi igaz, hogy a városi tanács kérelme helyeslésre nem találván, a volt megyei bizottmány határozata ezúttal helybenhagyatott. A megyéveli levelezésre nézve sem létetett figyelmeztetés. A kérdéses folyamodványban egy betűvel nem vádoltatik vagy sértetik a volt megyei bizottmány; a városi tanács pusztán a városi véka vám ügyre szóritkozva, ebéli volt jogáért folyamodott. Ezzel tartozván az igazságnak és a méltányosságnak. A levelező annyiban hibázott, a mennyiben csupán beszéd után indulva közlötte az érintetteket. r. ez. Külföld. ANGOLORSZÁG. A franczia mU-kiállitók Napoleon herczeg tiszteletére lakomát adtak, melyen a kir. biztosok is jelen voltak. Granville lord a császárért emelt poharat, — Angolország háláját fejező ki, a III. Napóleon által a műtárlati tervnek nyújtott közreműködésért, s dicsérettel halmozó el Francziaország szabad kereskedési politikáját, annak előnyeit elszámlálván. FRANCZIAORSZÁG. Mint már táviratilag tudjuk, a törvényhozó testület f. hó 26 -i ülésében Favre Gyula hosszasan megtámadó a kormány politikáját a mexikói ügyben. Beszédének leglényegesebb helyei következők: „Tudják önök, hogy az expeditió 1861. novemben indult el, s decemberben érkezett meg rendeltetési helyére. Ekkor jutott Vera Cruz legelőször a megérkezett spanyolok kezébe. Hivatalosan constatkrozva van, hogy az egyesült seregeknek se lovai, se szekerei, se semmi anyagszerei nem voltak ; kétségkívül azt remélték, hogy ezen működési eszközöket a helyszínen föltalálandják, azonban csak igen nehezen, lassan s nagy költséggel lehetett azokat megszerezni. — Ezen ügyben — hol a hibák halmozva vannak, — a választott perez nem volt szerencsés. Már közelgetett ama rettentő hónap, melyben a sárga láznak a mexikói nemzet szövetségesévé kelle szegődnie, ha a háború megkezdetnék. E szerint sietni kellett, — s ez lehető is volt. Én nem keresem, hogy kire hárul ezen tényekért a felelősség, azokat csupán constatirozom. Azonban, mivel a katonai működést politikai működésnek kelle megelőznie, — egy kiáltvány adatott ki. Abban a sereg parancsnoka a mexicói nemzethez igy szólt: — „Francziaország kapui nyitvák előttetek, —* hagyjátok el azokat, kiknek jármai alatt nyögtök ; — mi ezen járom megtörésére vagyunk itt.“ — Ezen kiáltvány nem talált viszhangra. A mexicói külügyminister kijelente, hogy ő csupán diplomatiai reklamatiókra fog válaszolni. Hozzátéve, hogy a szövetséges sereg a parton a sárga láz által fenyegetve lehet,s hogy Mexicó kapuit regnyitandja a seregnek ezen két feltétel alatt: 1) ha a reclamatiók sértetlenül hagyják a kormány létezését; s ha 2) a szerződés alá nem íratása esetében, a csapatok visszavonulnának, s a tengerpartoni állásaikat foglalnák el újra. Ez 1862 februárban történt. A meghatalmazottak egy jegyzéket szerkesztettek, melyben reclamatióikat előadók, s Prim tábornok a szorulaton átmenetellel bízatott meg, hogy a mexicói ministerrel értekezzék. Csakhamar egyetértésre jutottak, s ez nem is lehetett másként. Mexicó megegyezett az alkudozásban, s adóssága iránt az Egyesült Államok biztosítékát ajánló föl. Ekkér enyészett el azon örökös illusio ellenvetése, melyben — Billault szerint — a mexikói államférfiak az európai kormányokat ringaták. Ezen körülmények közt írták alá a meghatalmazottak a soledadi egyezményt. Ezen szerződés az alkudozások megnyitását, s ugyanekkor a szövetséges seregekre nézve, a sárgaláztól ment magaslatokon táborozás szükségét köti ki. A szerződés azt tartalmazó, hogy azon helyzetben kell várakozni apr. 15 ig, amikor a hatalmak beleegyezése vagy tagadó válasza Európából meg fogott érkezni. Ezen első kérdés iránt a 3 hatalmasság közti egyetértés fölbomlott, a madridi s londoni kabinetek helyeslék a soledadi egyezményt, míg a párisi kabinet azt kárhoztató. Ez nagy fontosságú esemény. Egy kormánynak ügynökeit szabatos utasításokkal kell ellátnia, s nem kell azokat defavoyálásnak tenni ki. Az egyezmény nem erősíttetvén meg, a formaszerinti ígéreteket végre kell hajtani. Szerencsétlenségre a franczia hadtest főnöke azt hive, hogy nem tarthatja meg adott szavát. Azt ígérte, hogy a szerződés meg nem erősittetése esetében, a szorulaton visszavonandja csapatait, azt nem téve. Annyi bizonyos, hogy katonáink egy oly szerződés értelmében maradtak ott, mely nem erősittetett meg; hogy ezen meg nem erősítés miatt történt a szakadás a hatalmasság közt, s hogy Francziaország egyedül maradt működésében. Uraim! Ha Francziaország egyedül marad, bizonyosnak tartom, hogy a jelen események nem merültek volna föl. De Francziaország — miután Angol- és Spanyolországot kiküszöbölte — oly pártok s emigránsok előtt nyitá meg sorait, kik fegyvereret a nemzeti akarat által űzettek el. Ezen második episód egy második föltűnő szakadást fog indokolni. Tudják önök, hogy midőn azon hir terjedt el, mikép a bukott kormány párthívei — névszerint Miramon tábornok — az expeditionális hadtest soraiban fognak megérkezni, az angol képviselő kijelenté, hogy azt elfogatandja s elitéltetendi, mint a ki az angol követség pénzét ellopá. Miramon megrémülvén, Havanna felé fordult. Mit tettünk mi ? Hajónkra verőnk föl Almonte tábornokot s Miranda atyát, a megbukott kormánypárteieit. Almonte nem tehető lábát a mexikói partra, anélkül, hogy a törvény szigorának ne tegye ki magát, s ő a franczia haderő közepette jelent meg, egy külföldi herczeg jelöltségének támogatása végett. Az angol és spanyol képviselők azt állíták, hogy jelenléte által a londoni egyezmény lényegesen megsértetett, s nyilván igazuk volt, mivel amaz egyezmény kijelenté, hogy a hatalmasságok semmi nyomást sem fognak gyakorolni a mexikói kormányra. De ezen tényt még a népjogi morál megsértése tekintetéből is meg kell vizsgálni. A háború — uraim — mindig kegyetlen véglet, az meg van engedve az erőszak visszaverése, valamely sértés megboszulása, s egy szövetséges segítése végett; de ha az egy oly kormány ráerőszakolása végett kezdetik meg, melyet a nemzet nem akar, s valamely kiűzött polgár becsvágyának diadalra juttatása végett — az bűntény. A történelem több ilynemű tényt jegyzett föl, de mindazok, kik saját hánuk ellen fordítók fegyvereiket, föltűnő kárhoztatás által bélyegeztettek meg. Én nem tudom, minő jövő van fönntartva Francziaország számára. (Zajos félbeszakasztás). Bizonyosnak tartom, hogy az eljutand szabadságának teljes kivivására. Ha az egy oly hatalom járma alá jutásra lehetne hivatva, mely a kitűnő polgárokat megsemmisítené s mindenütt rémülést terjesztene el, — mi ezen jármát indignatióval tűrnénk s azt széttörni igyekeznénk. De ha egy szabaditó külföldi csapatok kíséretében jelennék meg, sőt támadnám meg mint ellenséget (félbeszakasztás) s szent kötelességet vélnék teljesitne, ha véremet annak meggátlása végett ontanám ki, nehogy ezen elhizott segítőtárs a hon földét taposhassa. Azonban létezett még egy más oka is a hatalmasságok közötti viszálynak. Mindegyik hatalmasság fönntarta magának azon jogot, hogy külön követeléseket formulázhasson. Francziaország, meg kell vallani, csak jelentéktelen mérvben látszik érdekelve lenni. Léteztek előbbi szerződések által constatirozott s 759.000 dollárra menő hitelezések ; ezekhez kelle még adni honfitársaink esetleges reclamatióit, melyek 4 millióra mehettek föl. És mégis az értekezletekben Francziaország nevében előbb 12 s később 75 millió fokról beszéltek. Ez utóbbi roppant összeg egy teher kölcsön neve alatt ismeretes kölcsönre vonatkozott, melyet a fölállítandó uj kormány által elismertethetni reméltek. E tekintetben Francziaország megfoghatja tévedésben volt. — Ezen kölcsönre vonatkozólag elég Russell lordnak következő nyilatkozatát idéznem : Midőn Miramon minden segélyforrás nélkül volt, Jecer 3,750,000 ftot kölcsönözött neki, s ezért 75 millió ft. értékű, fokozatos korszakokban kifizetendő kötelezvényeket kapott. Juarez fölszólittatván ezen összeg kifizetésére, ezt tenni vonakodott, s minden részrehajlatlan egyén által támogattatok kész volt kifizetni a 750,000 dollárt, — de nem a 15 milliót. Ezen fleher féle ügy, mely nem egyébb botrányos uzsoránál, a franczia kormány előtt úgy tüntettetett föl, mint háború-indításra érdemes jogszerű kötelezés. Már ezen ügyet tisztába kell hozni, a kormánynak ki kell jelentenie, hogy csupán a valóban kölcsönzött összegek lefizetését követelendi, de ezen gyalázatos nyerészkedésektől Francziaországnak utálattal kell elfordulnia. Véleményem szerint az ország érdekével s becsületével összeférő egyetlen eljárásmód abban áll, hogy Mexicóval alkudozzunk s hogy csapatainkat vonjuk vissza.“ (Zaj.) Végül szónok azon reményét fejezi ki, hogy jövőre Francziaország nem fog ily compromittáló vállalatokba bonyolíttatni, a nemzet követeinek megkérdezése nélkül. Billault, Favre Gyulának válaszolván, előadó a Mexicóban uralkodott anarchiának legutóbbi 25 évét; s szerinte ama korszak alatt a lopás s rablás napirenden volt , s az idegenek az orgyilkosok martalékául szolgáltak. Ezen anarchia bírta arra Franczia-, Angol-, és Spanyolországot, hogy egy közös expeditiót szervezzenek. Ami a kormányforma módosítását illeti,ami Ulster kijelente, hogy Angol, és Spanyolország nem ellenezték volna Ferdinánd Miksa főherczeg jelöltségét, azon feltétel alatt, hogy ez utóbbi a mexikóiak által szabadon választassák meg. Elismeri, hogy Spanyolország jobban szerette volna a Bourbon-család valamelyik tagjának jelöltségét. Erre kiemeli ama különbséget, mely az angolok s a spanyolok visszavonulása közt létezik, — az előbbiek eleitől fogva ellenezvén az ország belsejébeni expeditiót. Kárhoztatja a megújított alkudozásokat, amennyiben azok nem vezethettek eredményre. Kijelenti, hogy a császár kénytelen volt a soledadi egyezményt defavoyálni, mivel az Francziaország becsületét sértő meg; az O’Donnell tábornagy által Barrotnak adott felvilágosítások , benne azon reményt gerjesztők, hogy Spanyolország épen igy vélekedik. Általában Francziaországnak Mexicóbani politikája abban áll , hogy bármely, a mexikóiak tetszése szerinti kormányforma, köztársaság vagy monarchia, fölállítását segítse elő. Egyébiránt szónok constatkrozza, hogy a 3 hatalmasság közti pillanatnyi egyenetlenség daczára, azok egymással barátságos viszonyban maradtak, amint ezt Palmerston lord jeles beszéde legújabban is bebizonyító. Erre a minister méltánylással nyilatkozik Juden admirál jelleméről, ki csupán azt hirdeté ki, mit Francziaország akart; t. i. se nem monarchiát, se nem köztársaságot, hanem egy kormányt. Kiemeli azon tényt, mikép nem igaz, hogy Francziaország Almonte tábornokot a polgárháború előidézése végett küldötte volna Mexicóba, amennyiben ez utóbbinak csak a nemzeti akarat megtagadása végetti szavazás megkezdése után kelle megérkeznie. A franczia zászlónak őt oltalmaznia kelle, mivel az alkudozások félbeszakadása előtt, az semmi ellenségeskedési tényt sem követett el. Favre Gyula interpellatiójára válaszolva szónok kijelenti, hogy midőn Francziaország zászlója Mexicóban fog lobogni, a nép, szintúgy mint ez Olaszországban történt, szándékainak kifejezésére fog fölhivatni. Ha az azt nyilvánítandja, hogy Juarez kormányát akarja, Francziaország nem ellenzendi ezen választást. Egy más pontra térvén át, a minister indignatióval nyilatkozik ama rágalmak ellen, melyek — szerinte — külföldi lapok levelezői által terjesztettek el, s melyek túlzott pénzbeli követelésekről beszéltek. Ez alkalomból kijelenti, hogy egy bizottmány fogja a követelők jogait igazolni. A minister erélyesen visszautasítja Favre Gyulának alkudozás iránti tanácsát. Szerinte Francziaország becsülete forog kérdésben, annak sértéseket kell megboszulnia. Végül kijelenti, hogy a császár, az angolok és spanyolok eltávoztával, következő utasításokat küldött Lorencez tábornoknak: „Érdekem, eredetem s elveim ellen van, bárminő kormányt szabni Mexicóra. A mexicói nemzet ára válassza ama kormányformát, mely neki tetszeni fog; mi attól csupán őszinteséget kívánunk a választásokban. Mi ezen szép ország boldogságát óhajtjuk, egy ügyes s szabályszerű kormány alatt. Ez utóbbi szavak zajos tetszéssel fogadtattak, s a kivánt hitel megszavaztatott. OLASZORSZÁG. Turin bél, f. hó 2- ról kelt sürgönyök szerint, a belügyministernek egy körlevele az Olasz-s Angország közti útlevelek megszüntetését jelenti. — A fiatal kir. borcz egek a déli tartományokba érkeztek, s ott nagy lelkesüléssel fogadtattak. A követkamrai. hó 26 ki ülésében Crispi azt állítja, hogy ma egy velenczei emigráns parancsot kapott, készen tartani magát Sassariba indulásra. — Szardinia szigetében. — Szónok fölvilágosításokat kíván ezen fellebbezés iránt. — Ratazzi azt állítja, hogy a törvény a kormányt följogosítja, tartózkodási helyet jelölni ki azon emigránsoknak, kik az államtól segélypénzt kapnak. Élénk vita után, Altieri megjegyzi, hogy egy, az emigratióra vonatkozó törvényjavaslat van az osztályok vizsgálata alá terjesztve, s következőleg napirendre térést indítványoz, amit a kamra nagy többséggel el is fogad. SPANYOLORSZÁG. Egy Madridból f. hó 26 ról kelt sürgöny szerint, a senatusban az államminiszer kijelente, hogy az Angolország s Mexicó közti egyezmény megerősítése elhalasztatván, — jó lenne az angol parliamentben e tárgyban tanúsított tartózkodást utánozni, — mivel az alkudozások még függőben vannak. — A spanyol kormány, a londoni egyezmény fölfüggesztése daczára hajlandó, Francziaország számára megnyitni antillai kikötőjét, hogy onnan a franczia expeditionalis hadtest élelmiszerekkel láttathassák el. — A franczia követ, Barrot Páriába indult. Táviratok. Paris, jun. 27. (Este.) A „Patric“ írja: Állítják, hogy több nagyhatalmasság követei a szerb ügyek elintézése végett Julius havában Konstantinápolyban értekezletet fognak tartani. Páris, jun. 29. A Mirés perbeni Ítélet megsemmisittetett. Ma a „Moniteur“ Mexicóból febr. 28 ról kelt tudósításokat hoz. — Marquez jun. 16-án 2610 emberrel, Lorencezhez csatlakozott. Az 1500 főnyi mexikói előhad, mely ezen mozdulatot meg akarta gátolni, a francziák által szinte egészen megsemmisíttetett. A „Miniteur“ reméli, hogy a várt hivatalos jelentések megerősítendik ezen tudósítást. Berlin, jan. 29. A lengyel határról a mai napról jelentik, hogy Konstantin nagy herczeg jövő kedden utazandik Varsóba. Lüders tábornok lő sebe miatt Sz. Pétervárra tér vissza. Teplitz, jun. 27. (Este) A hesseni fejedelem ma 5 órakor délután Hanau gr. név alatt ide érkezett. Túrin, jún. 28. A költségvetési bizottmány kijelenti, hogy az általa javasolt módosítások czélja tisztán administratív. A kamrától azt kívánta, hogy a politikai kérdést ne vitassa. A kamara az escukezére határozta magát. Általánosan hiszik, hogy a ministériumnak nagy többsége leend. Sz.Pétervár, jun. 23. Egy császári rendelet egy uj egyetem fölállítását rendeli el Odessában Uj- Oroszország számára; egy második rendelet pedig engedélyt ad vasútépítésre Szt. Pétervártól Crausenbaumba a kikötőig. Mésztár, jun. 26. Dervis pasa pár nap előtt Bilikét elhagyta s Grohovitzán át hadoszlopban haladván Brihunácsot és Recsánt bevette s főhadiszállását Dirbába tette át. Raguza, jun. 27. 30. 000 török megtámadta a montenegróiak elsánczolt táborát Zurbovnizánál Bielopavlichban. A csata hat óra hosszat tartott s a törökök futásával végződött Spaz felé. Veszteségük roppant nagy, állítólag 5000 halottat vesztettek. Uj York, jun. 18 A konfederáltak 14-én megtámadták Richmond előtt az unionistákat, a távirdai sodronyokat és a vasutat szétrombolták s azután szerencsésen visszavonultak. Ilire jár, hogy Granadában a Missisippi mellett 65,000 konföderált van összpontosítva. Beauregard seregének egy része Columbushoz közel áll. Batonrouge szomszédságában ismereti eredményű, s James Maminál el nem döntött csata volt. — Hírlik, hogy Fremont serege a Shenondon völgyben élelem hiányban szenved s helyzete veszélyes. Jackson tábornok erődítvényeket kapott. A congressusban elfogadtatott azon bili, mely a rabszolgaságot az unió minden területén eltiltja. A „Sürgöny“ magántáviratai. Szt.-Pétervár, jun. 30. Linler Stick hadsereg-parancsnoki és helytartói állásától felmentetett. Egészsége helyreálltdja végeit, megsebesülése következtében, szabadságra bocsátóttott. — Konstantin nagyherceg az első hadtest, parcsokává neveztetett ki. Trebigne, jún. 30. Csütörtökön jelentkeny összecsapás történt Dervis pasa és a montenegróiak közt, Rita Diardinenál, mely ütközet a montenegróiak megveretésével végződött. A halottak közt van Banjani helység-elöljárója is. Gazdasági ()licitár, Pest, junius 30. Búza, bánáti út 84—87 fontos 4 ft 65 -5 ft 25 kr. Búza tiszavidéki 83 — 87 fontos 4 ft 60—5 ft 15 kr. Búza fehérvári 83—84 fontos 4 ft 70 — 4 ft 80 kr. Búza bácskai 83—84 fontos 4 ft 60— 4 ft 70 kr. Kétszeres 76—78 fontos 3 ft 20— 3 ft 25 kr. Rozs 76—73 fontos 3 ft 10—3 ft 20 kr. Árpa, sörfőzésre 68 — 70 fontos 2 ft 40—2 ft 50 kr. Árpa etetésre 65—67 fontos 2 ft 20—2 ft 40 kr. Zab 47 -50 fntos 1 ft 70—1 ft 75 kr. Kukoricza 79 —83 fontos 3 ft 60—3 ft 75 kr. Köles 2 ft 80—3 ft 10 kr. Paszuly 4—4 ft 60 kr. Bácskából írják, hogy a tisztabuza gazdagabb aratással kecsegtet, semmint egyelőre várták; a zab vetések is javultak, a kukoricza kitűnőleg áll. Arad, jun. 28. Első osztályú tisztabúza 86 fontos 4 ft, második 0szt. 83 font. 4 ft 30 kr harmadik oszt. 80 font. 4 ft 20 kr. Kétszeres első oszt. 79 font. 4 ft, második oszt. 73 font. 3 ft 40 kr, harmadik oszt. 77 font. 3 ft 30 kr. Rozs első oszt. 77 font. 3 ft 20 kr, második 0szt. 76 font. 3 ft 10 kr, harmadik oszt. 75 font. 3 ft. Árpa első oszt 66 font 2 ft 30 kr, második oszt. 65 font. 2 ft 20 kr, harmadik oszt. 64 font. 2 ft 10 kr. Zab első oszt. 46 font. 2 ft 10 kr, második oszt. 44 font. 2 ft. Kukori*ricza 84 font. 3 ft 40 kr. Lángliszt 9 ft 50 kr. Zsemleliszt 9 ft. Kenyérliszt 8 ft. Széna 3 ft 20 kr mázsánként. Borsó 20 kr, lencse 15 kr, bab 14 kr, köleg 14 kr, búzadara 20 kr, dara 12 kr, ujbor 20 kr, ó bor 30 kr, sör 5 kr Rezenként. Tűzifa 11 ft. Gyertya 45 kr, szappan 35 kr marhahús 21 kr, repereolaj 40 kr, lenolaj 40 kr fontonként. Vereshagyma 9 kr. A kereskedelem a csüggedésig pangó. Sem lefoglalások nem történnek, sem azonnali vásárlás. Esetlegesen ma mégis 3000 mérő búza jött, ami a mólnál okát indította csak vételre. Ezeken kivüli a búzát senki sem kereste. Néhány száz köböl ,árpán kívül, amely 2 fiton kínáltatott, semmi gabona nem fordult meg a piaczon. A szesz némi lendületet nyervén, foka 59 kron adatott. Baja, jun. 24 Búza 4.20—4.30. Kétszeres 3 .50— 3.60. Rozs 2.81—2.90. Árpa 230-2.40. Zab 1.40-1.50. Kukoricza 3.20—3.30. Széna 2.00. Szalma 1.Q1. Színházi előadás julius 1. Nemzeti színház. Sarolta. Opera 3 felvonásban. Fogság és szerelem. Vígjáték. Pesti német színház. Lucrezia No rga. Opera in 3 Atti del maestro G. Donizetti. Távirati tudósítás a bécsi börzéről janus 30 ról 5"/n Metaliques 70.25 ; nemzeti kölcsön 825; bankrészvények 821.; hitelintézeti részvények 21. 50; ezüst agio 124.50; londoni váltók 126 80; arany Ubra 6.5 . Felelős szerkesztői VÉRTES EIt.Vü.