Sürgöny, 1862. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1862-07-15 / 161. szám

kákát látogatta meg, hol mindent a legczélmrttbben el­rendezve lenni talán vár, az illetőknek teljes elismerését nyilváni­á. Innét till L » ; a; növeldéh'', azután pedig a gymnisiumba kocsizott, az un­o K •«. ; f c Jtb 'g? Nor­bert director által ékes beszéddel fogantatott, ő rigy­­mé tósága röviden, de a tanár uraknak igen­is sünhöz szólott, különösen figyelmeztetvén azokat, hogy a tör­téneti tudományra tökép fordítsanak kiváló figyelmet , ragadjanak meg minden alkalmat, hogy azon méreg veszedelmes hatásának elejét vegyék mely fájdalom, annyi történelmi tankönyvekben rejlik, mert nincs ta­gadás benne, hogy a történelemnek ferde felfogása és balmagyarázata a tanulók képzeletét tévútra csábítja, honnan önmaguk és a haza nagy kárára többé egy­könnyen vissza nem fordulhatnak; a tanulókat jó ma­gaviseletre és szorgalomra intvén , — a szür­ke nénikék által kezelt városi , majd az ir­galmas szerzet kórházába ment, melyeknek meg­szemlélése után a városházánál állapodott meg, a hol is a városi tanács által üdvözöltetvén, ő amltga külö­nösen a város házi adója és az árvák ügye iránt kívánt magának kimutatásokat s miután a városi tanács tag­jait a kitartásra szívélyesen buzdította, végre a me­gyeházához jutott; itt a megyei tisztikar által a nagy­teremben váratott s ezt a főispáni helytartó rövid be­széddel mutatta be, mondván: „Van szerencsém amlág­­nak Heves és K. Szolnok t. e. megyék jelenlévő tiszti karát bemutatni, azon tiszti kart, a melynek tagjai az Ő cs. k. Apostoli Felsége iránti hűséget a valódi ha­zaszeretettel párosítani tudván, nehéz időkben is Ő cs. kir. Ap. Felségének, a hazának és e kettős me­gyének szolgálatára lenni siettek, — azon tisztikart, a mely a rendet fentartani, a fennálló törvényt kiszol­gáltatni és a politikai bonyodalmak kibontakozhatására vezető göröngyös utat egyengetni legszebb és legszen­tebb kötelességének ismeri, melyek hogy megtörtén­hessenek, nincs egyéb hátra, minthogy nigod ezen tisztikart magas kegyességébe befogadni méltóztas­­sék.­ — Mire ö­nmga ilyformán válaszolt: „Örven­­dek, hogy ezen nemes megye tisztikarát megismerhe­tem, a melynek élén egy mindig következetes férfin áll; önöknek mint igaz hazafiaknak és a Felség hát alattva­lóinak fellépését teljesen méltánylom, de remélem, hogy nemsokára azok is, kik eddig velünk nem tartottak, nagyrészben hozzánk fognak csatlakozni, mert belátják, hogy mi a közjóra törekszünk. A magas kormány a ha­zánk és a birodalom egyéb országai között fönnforgó kérdések országgyűlés útjáni kiegyenlítését óhajtja; azért szeretett hazánk szebb és jobb jövő sorsáért fog­junk kezet és vessünk vállat közösen, hogy hazánk méltányos igényeit a birodalom fönnállásának nélkü­­lözhetlen kellékeivel a méltányosság és szükség alap­ján kiegyenlítvén, kivánt jobb tételünket elérhessük; egyébiránt uraim, úgy hiszem, hogy önök mint tisztvi­selők megteszik kötelességeiket, s leginkább fogják előmozdítani szent czélunk elérését.“ S miután a hiva­talok m­iden ágait, és a börtönöket is megszem­lélte s felvilágosításokat kért és utasításokat adott volna, megelégedésének nyilvánítása után szállására távozott, a hol is már akkor a helybeli papság, Máriássy Gábor kanonok úr élén ő­nmiizsgára várakozván, ün­nepélyesen bemutattatok, a melylyel ő­nmsga csak­nem félóráig a legbizalmasabban és szívélyesebben társalgott, s miután még több tisztelgőket és folyamo­dókat is elfogadott volna, fél kettőre a szives házi­gaz­da által rendezett asztalhoz ült, melynél 22 személy foglalt helyet és melynél ősi magyar szokás szerint több áldomások is mondattak . 4 órakor őnmaga számos kocsik és lovasok kíséretében Gyöngyösnek véve útját, minden községben, merre útja vezetett, sőt minden nevezetesebb helyen községi elöljárók, lakosok és lovas legények által váratván és fogadtatván, estve 8 órakor Gyöngyös városa czimerét és színét vi­selő zászlóval ellátott lovas csapat előlovaglása után, ágyú dörgések és a nép éljenzései között, több ezerektől várva érkezett Gyöngyös városába, a hol is a helybeli lelkész úr által a város nevé­ben üdvözöltetvén, az üdvözlő azon szavaira, hogy intését várják, szívélyesen felelni méltóztatott, hogy azon crerusnak,mely tanításával úgy mint élőpéldájával a népre üdvösen hatni serénykedik ; és azon népnek, mely őt oly őszinte szivességgel fogadja, részéről intésre épenséggel nincs szüksége, mert a népnek romlat­lan és magyar jelleme jó szándékáról kezeskedik, valamint arról is, hogy a 1848—49 ik évi és tavali ta­pasztalások többet használhattak, mint azt a leghatá­­lyosb intéstől is várni lehetne; — mely szavak roppant elkesedéssel fogadtatván, ö­nmga tovább kísértetett és a kitűzött vendéglőbe egész ünnepéllyel vonult be, me­lyet látni valóban öröm volt; megérkezése után ő nmgá­nál azonnal a hely­beli ezredes ur tisztelgett, s valan­i fél óra múlva az egri érsek ő excja tett látogatást, — n 'után az egri érsek ő excja bérmálni lévén és a bér­li, ráfi! ›s: !(­­ ? vaj­on végezvén a vidékben — a királyi helytartó urat i.l LA/ií: meglq r i; — ö nmgaik egy óránál tovább és magányosan társalogtak, — más­nap reggel pedig mise után együtt a szürke nénékkel el­átott városi kórházat, a kisdedovodát s a gymnasiu­­mot megszemlélvén, érsek ő excja Egerbe utazott, ki­rályi helytartó ur ő nmga pedig előbb a városházát te­­kinté meg, s ott nem csak a polgármester által tett üdvöz­letét elfogadá, s a tanács tagjait magának bemutattatá, hanem különösen a városi ügyek, adó és árvák száma és vagyona iránt is tudakozódván, a roppant szám­mal jelenlevő népnek pedig Isten áldjont mondván, néhány perczre az ezredes urat látogatá meg, ezután pedig zene és éljenek között kocsik és lovasok által kisértetve Hort­hon keresztül, a hol hasonlólag uj lovasok és vidéki elöljárók által fogadtatván és kí­sértetvén, Hatvanba távozott; — itten már pestme­gyei tisztviselők által váratván, főispáni helytartónk ö­nméltóságához a megye nevében néhány búcsú sza­vakat intézett, melyekre ő nagyméltósága kijelenteni méltóztatott, mikép a megyei renddel, a mely nehány hó alatt, annyi zavarok és nehézségek között, behoza­tott, a tapasztaltak után megelégedve van, s ennélfogva a megyei tisztviselőknek és a főispáni helytartó úr­nak csak méltánylatát fejezheti ki. Ő­rungának megyénkben tett jelen útja nem csak mindenütt ünnepélyes, de valóban tanulságos is volt, látni lehetvén, miszerint a nép az ország élén álló jeles férfiúhoz mily szívesen és mily örömmel közeledett, miként reményi és bízik abban. — Gyöngyösön még az asszonyok is csoportosultak össze gyermekeikkel, hogy ő nagyméltóságával kezet foghassanak és szavát hall­hassák ; de ő maga sem mulasztotta el sehol, a folya­modókat kihallgatni és megnyugtatni; sokszor pedig a szegényeknek adományokat is osztogatni. A községi elöljáróknak és lelkészeknek mindenütt a nép sorsát köté szivükre, a népnek pedig a tanácsosá, miként a ha­zaszeretet mellett legyenek Ő Felségének továbbá is hivei, az ámitók és izgatókra ne hallgassanak, és ne higyjék azoknak, ha mondják, hogy a haza veszede­lemben van, mivel a haza nincs veszedelemben, hanem az ámitók és az izgatók vannak veszedelemben. — Hogy hoszabb ne legyek, azzal zárom be tudósításomat: adja isten, hogy ö­nmgának jelen útja megyénkben mennél több és szebb virágokat teremjen. S H. J. tekintetbe véve mind a munka érdekességét, m­ind a czél jótékonyságát, méltóztassék minél számos­ megrende­lést tenni. Ára 50 kr. A pénztárnok a sors­játékról tett jelenést, kie­melvén, hogy kereskedőink nagy része nem fogadta el a felajánlott százalékot, sőt némelyek a dislocationális költséget is maguk fedözik. Jelentette továbbá, hogy a nyeremény­­tárgyak naponként szaporodnak, különösen kiemelte a Hollósy testvérek (pesti kereskedők) áldo­zatkészségét, a­kik a mellett, hogy egy pár ezer sors­jegy eladását százalék nélkül vállalták el, nyeremény­tárgyul még gyöngyházzal művészien kirakott igen ér­tékes női diszasztalt küldöttek be. A választmány előle­­gesen is köszönetet szavazott kereskedőink áldozatkész­ségének s egyszersmind oda utasította a pénztárnokot, hogy időnkint jelentse be a százalék nélkül vállalkozó kereskedők névsorát a nyilvánossá tétel végett. Szóba hozatott az évkönyvek ügye is, melyet az alapszabályok 7-dik czikke értelmében az összes írók közremunkálásával a választmány ad ki. Ez ügyben már régebben ki volt nevezve egy bizottmány javaslat­­készités végett. Határoztatott, hogy e bizottmány mie­­lőbb készítse el javaslatát, addig is a titkár, mint az „Évkönyvek“ szerkesztője, felhatalmaztatott, e bizott­mánynyal egyetértve, némi előleges intézkedések meg­tételére. — Kelt Pesten, jul. 10.1862. Gyulai Pál, ideigl. titkár (Sándor­ utcza 17. sz.) szédének bevezetésében előadja az emlékünnep meg­ölésének történeti alapját, azt az emberi természetnek nemesi indulatu kifolyása gyanánt tüntetvén fel. Kifejté azt is, hogy szükséges vola ez ünnep nyilvánossága, s áttért ezután az egylet czéljára, s az annak kivitelében szükséges eszközöket sorolta el. Ezen eszközök között mint elsőt az önképzést említé. Zárszavában az iskola eddig felmutatott összes eredményét a hallgatók jeles ve­zérlete, nemes méltánylata s pártfogására alapítván a szó­nok, felemlíti az önképzésből s a tudományból fakadó örömöket, melyektől a léha irigység, úgy az aljas rágalom minden ármánykodásai sem képesek megfosztani, 8 beszé­dét Ilorácnak helyesen alkalmazott jeles mondatával fe­jezte be. — Az érdekes, jeles, sőt több helyütt megragadó szónoklat valóban a közhelyeslést és méltánylatot vívta ki magának s bizonyára az egyik gyöngyöt képezendi az iskola évkönyveiben. 4) „Harmatos a mező kinyílt virága“ kezdetű dallal az énekkar törekedett fűszerezni az elő­adások sorát, mi neki sikerült is. 5) Biró Béla olvasá fel a „Dicsdal sz. Alajosról“ czimü, átalán véve magasztosan tartott s egyes helyein megragadón szép költeményét. 6) Gresits Miksa I. évi hithallgató lépett elő s örömmel üd­vözlő a várva várt napot, melyen a magyar egyházirodal­­mi iskolát üdvözölheti s örömmel köszönti az iskola azon határozatát, mely szerint számukra az első évi hittan-hall­gatóknak utat nyit kebelébe, s azért ajánlja s kéri magát és társait az isk. kebelébe felvétetni, ígérvén, hogy egész erejükkel fognak törekedni, hogy a várakozásnak meg­feleljenek. — Erre a társulati elnök meleg szavakkal tolmácsolja örömét s szívesen üdvözli mint uj tagokat s azokut beavatja őket. — A hallgatóságra igen kellem­e­sen halottak a kölcsönös szívélyes nyilatkozatok. 7) Az énekkar újra megrendült, Horácnak egyik ódáját zeng­vén el : „Integritás vitae.“ 8) Elnök zárszavában kegye­­letesen emlékezik meg az elődökről és öröm­pírban nyugvó napnak nevezi az ünnepélyt, és szép reményekkel ke­csegteti magát az utódokra nézve, kik azon ösvényen ha­ladnak , melyen egy Somogyi, egy Danie-­­ i­s haladott; reményének alapjául felemlíti külö­nösen a második félévben kifejtett munkásságot, majd a pénz- és könyvtár örvendetes állását emeli ki. Végül hálával fordul a növeldei igazgatóhoz, az elöljárókhoz s vendégkoszorúhoz és egy, sz. Alajos, az iskola védnö­kéhez intézett buzgó kérelemmel végzi szavait. 9) A da­lárda örömteljes hangokon zengő: „Felvirradt már a nap“, hogy ekkép az ünnepélynek a zamatot megadja. Az ün­nepély ekkép befejeztetett, de hogy a kenet se maradjon el, az intézetnek sok érdemű igazgatója, főtiszt. Szabó József kanonok ő méltósága emelt szót s kijelenté, hogy ő mindig figyelemmel kisérte az iskola működését, ezután még inkább fogja azt tehetni, inti a tagokat az egyházias szellemre, a szerénységre, mert egyébként, mint sz. Ber­nard mondja : „Lucere vanum est“, sz. Pál pedig : „Pru­­dentia, quae de super est, primo pudica est.“ Adja Isten, hogy ő most is már oly dúsan gyümölcsöző intézmény a legsikeresebb jövőnek nézzen eléje. (P. H.) * Mint a múlt években, úgy ezen évben is megjelent dr. B­a­t­i­z f­a­­­v­i Sámuelnek jó hírben álló orthopédiai és sebészi magángyógyintézetéről a harmadik évi kimu­tatás. E mű az orvosi szaktudomány érdekében több jeles czikket hoz, melyek érdemleges méltánylását az illető szaklapokra bízzuk Mi ezen kimutatásból csak a nagy közönségre érdekkel bíró adatokat kívánjuk ezúttal kö­zölni, hogy a nevezett orvos úr pártolásra méltó intéze­tére ez által is figyelmeztessük a hazai közönséget. Már a bevezetéséből kitűnik, hogy az orvosi kar részéről, mind az egyetemi tanár urak és a többi úgy helybeli, mint vidéki orvos urak szíves közreműködésükkel járul­tak az intézet felvirágoztatására, minek következtében azt már ez évben tizenhat külön szobával szaporítani kellett. Az intézet statistikai kimutatásából pedig érdekesnek lát­juk e következő adatok közlését: A lefolyt 1861 ki május 15 től egész 1862 május 15 ig gyógysegélyt kere­sett az intézetben összesen: 244 beteg, 39 el több, mint a múlt évben. Ezek közöl 17- en járorvoslati­­lag, 69-en pedig az intézet helyiségeiben gyógyittat­­tak. A bejáró betegek nagyrészben helybeliek valá­­nak s kisebb fokú bajokban szenvedtek. Az intézetben gyógyított betegek között 40 fő­­s 29 nőnemű volt. Korra nézve ’• 1—5 éves=6; 5—10 éves=13; 10—15 éves= 10; 15—20 évesre 11 ; 20—30 éves=7; 30—40 éves= 11; 40­^50 éves=8 ; 50—60 éves=3. — Az elősorolt betegeken kívül különös kívánatra azok kísérői (szülő, rokon stb.) szám szerint 35-en övéik mellett maradva, hosszabb rövidebb ideig szintén kényelmes lakást s illő ellá­tást nyertek az intézetben. A betegek között pedig néhány külföldi is találtatott. — A gyógykezelt betegek következő bajokban szenvedtek: A) A testegyenészi osztá­lyon: Gerincz-oldalgörnye 9; gerinczpúp 6 ; könyök izlob 1 ; idült könyök izfiizom 1; izombénulás 1; izom­tüdés az alvégtagokban 1; csip izlob 4; térd szlob 5; *donga-láb 1; *donga lóláb 1; lóláb 1; kacsiba-láb 1. B) Az elkü­lönített orvossebészi osztályon gyógyít­­tatott: eskór (nyavalyatörés) 3; Végbélsipoly 5; kösz­­vény 1 ; *természetellenes végbélnyílás 1; bujakór 7 ; máj­­túltengés 2; sáp 1; méhrák 1; siketség 1; *rostos rák a herében 1; májrák 1; *makk először (phimosis) 1 ; *rostos rák a hasfalon 1; idült gégelob 1; hószámzavar 1; *sejtes rák a belső szemzugban 1; *a­lszár fekély 1; *hugyo8ó sipoly 1; *barna velő­rák a nyakszirten 1; *be­­rék­ víz 1; *alszár-üszők 1; *sejtes al­ajkrák 1; *velőrák az emlőben 1; aranyér 1. (A csillaggal jelölt kóresetek műtét által gyógyittattak.) Az intézetben kezelt 69 beteg közöl távozott: gyógyultan 32, javulva 19, nem javulva 2 s az év bezártával további szerelés alatt maradt 16. Ha­lálozási eset ez évben az intézet egyik osztályában sem fordult elő. A járó betegek között 97 tisztán elferdülési baj miatt fordult az intézet­hez. A gyógytestgyakorlati órákat testük erősítése és ed­zése czéljából a bejáró betegek közül 35-en látogatták. Ezen az intézetre nézve kedvező adatok, melyeknek a nyilvánosságra hozatala által mintegy számot akart adni dr. Batizfalvi jótékony czélú intézetének működésé­ről, annak csak ajánlatára szolgálhatnak. Valamint ezen tudósítás egész tertelmében átolvasását, úgy különösen magát az intézetet ez alkalommal is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Az intézet nagyobbítása következ­tében lehetségessé lett az eddigi gyógyítási árakat csak­nem felényire leszállítni, úgy hogy most az intézetben szegényebb sorsnak is nyerhetnek ápolást és el­látást. * Szentes József fitan-és nevelőintézetében az idei próbatétek f. hó 14—18 ig tartatnak. Figyelmeztet­jük az illető szülőket és a nevelés barátait. * A pesti helvét hitvallású egyház elemi és közép­iskoláiban folyó évi julius hó 21 kén kezdődnek és tartat­nak f. hó 26 káig a nyilvános vizsgálatok. A növendékek rajzai és szépírásai a vizsgálat alatt ki lesznek téve. — A magán tanulók vizsgálatai julius 15. 17. délutáni 5 órakor tartatnak. A jövő 1862/63-dik tanévre a VI. gymn. felibe következő bölcsészeti I. osztály megnyittatik. — A beírások jövő tanévben October 1-je napján kezdőd­nek s tartanak October 5 -éig. — A jövő tanévi tanitás 1. év October 5 dik napján tartandó nyilvános ist­eni tiszte­lettel kezdődik meg. — A nyilvános vizsgálatokra a t. ez. szüléket és a nevelésügy barátait tisztelettel hivja meg az iskolai igazgatóság. * Azon hirt, hogy a többször említett szerencsétlen párbajban életveszélyes sebet kapott ifjú meghalt — oly értesülés nyomán közlöttük, melynek hitelt kelle adnunk, miután az illető családnak csaknem közvetlen környezeté­ből származott, úgy látszik azonban, csak a veszély nagy­sága okozá a korai gyászos hír elterjedését. Laptársaink közöl tegnap egy pár azt állítja, hogy a sebet kapott ifjú egésségi állapota orvosi kijelentés szerint sz­ombat est­­e óta jobbulásnak indult annyira, hogy most már több re­mény van életéhez. * A pesti viz­ma ügyében a „P. LL“ igen érde­kes hírt kapott. Herczeg Salm a vállalat élén álló polgár­társainknak azon ajánlatot téve, hogy ő a vízvezetés esz­­közöltetését magára vállalja. A herczeg e mellett kész a vállalat itteni képviselőinek három évi hitelt engedni és pedig az első évben kamat nélkül, a második és harmadik évben ötös kamat mellett. Mint a nevezett lap hallja, a herczegi főigazgató e napokban ide érkezik, hogy e fon­tos tárgyban az illetőkkel tüzetesebben értekezzék. * A világ legöregebb embere a morvaországi C­e­­ladna helységben él. Már 147 éves, és elég erős, hogy mezei munkákkal foglalkozhatik. A wesselsdorfi plébános, kinek egyházi hatóságához Celadna tartozik, az anya­könyvből értesülvén az említett egyén ritka koráról, ki­váncsi volt őt látni és kocsit küldött elé. Az aggastyán gyalog jött a plébánoshoz és nem lehetett rábírni, hogy kocsiba üljön. A plébános kérdésére elbeszélte, hogy élte legnagyobb részét pásztorkarámban töltő, a katonaságnál is szolgált és 90 éves korában nősült meg. Élelme több­nyire tej és burgonyából áll. * N­o­v­á­k Kamill jogász f. hó 9-kén gödöllői útjá­ban egy utonállóval találkozott, ki épen egy jámbor gya­loglót fojtogatott. Miután a derék ifjú a rablót nagy lélek­jelenléttel s ritka bátorsággal lefegyverezte, bevitte Czin­­kotára, hogy a büntető igazság kezébe szolgáltassa. A rablónál nagy kés és lövésre készített vascső is volt, a bá­tor ifjúnál egy gyönge sétaboton kívül semmi. A lapok, melyek e tényt köztik, hibásan írják, hogy Novák Kamill úr két rablóval viaskodott volna. Hőstett marad az igy is. A magyar írók segélyegylete. A magyar írók segélyegylete igazgató választ­mányának e hé­t­én gr. Károlyi István ő méltósá­ga elnöklete alatt tartott rendes havi ülésében e kö­vetkező tárgyak fordultak elő: örvendetes tudomásul vételeit a pénztárnoki év­­negyedes jelentés, mely szerint van jelenleg az egylet­nek 127 alapitó tagja 60,192 fr. 39 kr. alapítványi tő­keösszeggel, 54 évdijas 648 fr. jövedelemmel és végre számos segélyező, kik eddig 4751 fr. 6 krral járultak az egylet pénztára növeléséhez. Egyszersmind elhatá­roztatott, hogy ezután a pénztárnoki jelentések az ada­kozók megnyugtatása végett a titkár által a lapokban hivatalosan közöltessenek. A titkárnak az is kötelessé­gévé tétetett, hogy a havi ülésekről rendes közléseket tegyen, kivéve természetesen a segélyzési ügyeket, melyek az alapszabályok értelmében nem tartoznak a nyilvánosság elé, noha mibenállásukat az illető hi­vatalnoknál minden tag bármikor megtekintheti. Olvastatott a nagy­becskereki casinó levele, mely­ben tudatja, hogy a legszorosb testvériség jeléül kü­lönféle nyelveken jótékony czélu szini-előadásokat ren­dezett s a jövedelemből 200 forintnyi alapítványt küld be az irói segélyegyletnek. A jászói prépostság tudatja a választmánynyal, hogy az alapszabályok 12. és 13. czikke értelmében a közgyűlésekre képviselőjének Kádas Rudolf urat, jászói premontrei kanonokot s a Szent István­ Társulat igazgatóját nevezte ki. Kovács János ur „Rigicza és környéke“ czimű s az irói segélypénztár javára felajánlott helyrajzi mű­véből 164 példányt küld be, hogy az egylet eladásu­kat minél czélszerűbben eszközölje. E példányok egy része a pesti könyvárusoknak adatott át, más része pedig a titkárnál tétetett le, mire a tisztelt közönséget azzal a kéréssel vagyok bátor figyelmeztetni, hogy Programmja a m. gazd. egyesület budai birtokán fennálló vinczellér- és kertészképző gyakorlati tan­intézetnek. A) Tanítási terv. 1. §. A tanfolyam ezen intézetben három évig tart, minden évben sept. 1-én kezdődik. 2. §. A tanítás áll: a) A gyakorlati foglalkozásokból: a gyümölcsfa­­tenyésztésben , szőlőmivelésben; konyhakerti növények mivelésében ; kisérletkép új kereskedelmi és iparnövé­­nyek mivelésében ; melegágyi növénymivelésben ; nö­­vényszaporítás- és nemesítésben stb. b) Elméleti oktatásból: a természettudományok azon ágaiban, melyek a szőlőmivelés és haszonkerté­szet minél eredményesebb­ízésére fontosak; tehát a vinczellér és kertész szükségeihez képest: a növény­tanból a rendszerek ismertetése, a növénycsaládok leí­rása ; azon szabályok tanítása, melyek szerint a növé­nyek a földszinen elosztvák, a növénybetegségek is­mertetése és gyógyítása ; az ásvány- és vegytanból a föld- és trágyanemek vegybontási fogásai; az állattan­ból a kertészetre és szőlőmivelésre leginkább káros és hasznos állatoknak természetrajza; a természettanból a testek természeti tulajdonságairól, a melegség, világosság stb. természetéről, s a kertészeti és sző­lőmivelési foglalkozásokra való befolyásáról ; az égalji és időjárási viszonyokról, a szelek, eső, hó stb. befolyásáról a növényéletre ; a kerté­szet és szőlőmivelés elméletéből általában vonatkozva a földre, a növények táplálkozására, a föld elkészítése körüli eljárásokra (egyengetés, ásás stb.) a magvetés­re, ültetésre, fa- és szőlőmetszésre, a növények neme­sítése és szaporítása módjára stb. c) Elmélettel párosult gyakorlati útmutatásokból mindazon képesség és ügyesség megszerzésére, mely szükséges arra, hogy valaki magának p. o. növény­gyűjteményt állíthasson, jeles gyümölcsfajokat viasz­ból vagy táblapapírból (papír machée) a természet után készíthessen, vagy azokat természethíven lefest­hesse, rendszeresen leírhassa. Ide tartoznak továbbá mindazon eljárások, melyek műipari és kereskedelmi tekintetben a gazdasági iparra nagy fontosságúak, a gyümölcs elta­rts módja, friss és szárított, vagy akár­mikép az eltartásra alkalmas állapotban; a gyümölcs aszalása, gőzben s czukorral befőzése stb.; útmutatás a fák és egyéb növények nyalábolására, hogy azokat messze földre kü­ldhessük stb. 3. §. A tanítványok kötelesek minden, a haszon­kertészet és szőlőmivelés körébe tartozó munkákban magukat gyakorolni. A munka, a tanítvány erejéhez mérve, átalában úgy osztatik fel, hogy a tanuló a köny­­nyebb munkákon kezdve, a tanfolyam alatt minden ker­tészeti és szőlőmivelési munkában gyakoroltassák, mely­nek valamikor a maga szakában hasznát veheti. — Nap­keltével munkába állnak, 7 órától 8 ig reggeliznek, 1- től 1-ig ebédelnek, fél öttől 6 ig pzsonnáznak, s in­nét napnyugatig ismét dolgoznak. Nyugalomra és do­logra harang ad jelt. B)A tanítványok felvétele, s az intézet házi szabályai. 9. §. A hároméves tanfolyamot végzett tanulók helyére évenkint 10 ifjú léphet az intézetbe, kik 15 évesnél fiatalabbak nem lehetnek. 10. §. A felvételre szükséges az írás és olvasás tudása s az erkölcsi jó magaviseletről az illető lelkész bizonyítványa. A vallás a felvételnél nem jó tekintetbe. 11. §. Tanítás, szállás, élelmezés, fűtés, világítás és mosatás fejében minden tanítvány fizet első évben 150, másodikban 84, harmadikban 64 szot austr. érték­ben , még pedig évenkint felét September 1-je napján, a másik felét mart. 1 se napján az egyesületi pénztárba a köztelken, vagy a felügyelő urnák. 12. §. Táplálékul kap a növendék naponkint reg­gel és uzsonnára rozskenyeret, délben két tál ételt, t. i. levest és ötször minden héten főzeléket hússal, kétszer tésztát, este egy tál ételt; vásár- és ünnepnapokon egy tál étellel többet. Mosatásra elfogadtatik minden tanít­vány részéről hetenkint minden fehér ruhanemüből egy­­egy pár. 13. §. Minden tanítvány köteles magával hozni: 2 szalmazsákot, legalább egy vánkost, 1 pokróczot, vagy egyéb takarót, 4 lepedőt, 4 törülköző kendőt, 6 pár fehérruhát, egy zárható ládát. A fehérruhaneműtek bélyegezve legyenek, s a 3 tanév folyama alatt teljes számban megtartassanak. A felső ruházatra nézve, leg­alább egy ünneplője minden tanítványnak legyen; ron­gyosan járni egyátalában nem engedtetik meg. 14. §. író- és rajz-szerekről, nem különben a szük­séges tankönyvekről, valamint egy jó Wilbichféle, s a nemesítésre alkalmas kertész-késről, s egyéb szerszá­mokról a tanítvány saját költségén köteles gondoskod­ni, azokra felügyelni, melyek azonban mind sajátjai maradnak. 15. §. Megbetegedés esetében a tanítvány ingyen részesül beteg­ápolásban és orvosi segélyben, a gyógy­szertári költségeket azonban maga viseli, úgy szintén ragályos betegségben is saját költségén ápoltatik az in­tézeten kívül. 16. §. Minden, szándékosan vagy pajkosságból el­követett kártételt a bútorzat körül a maga költségén tartozik a tanítvány helyrepótolni. 17. §. A tanítvány köteles télen 9, nyáron 10 óra­kor este szállásán lenni. Ezen házi rend megtartására szigorú figyelem fordíttatik, s a bizonyítványában is kü­lönösen feljegyeztetik a tanítvány ebbeli magaviselete. 18. §. Nagyobb erkölcsi vétségek, u. m. részegség,, társakkal össze nem férhetés, hűtlenség stb. rögtön ki­zárják a tanítványt az intézetből, mihelyt észrevételnek. 19. §. Minden tanitványnyal köz­vetlenül az inté­zet felügyelője rendelkezik, ki a tanulók magaviseleté­ről és Szorgalmukról a m. gazd. egyesület igazg. választ­mányának időnkint jelentést tesz. 20. §. A tanítvány felvétele iránt bővebb tudósi­4. §. Az elméleti tanítás kezdetét veszi a szigorúbb téli idő korábbi vagy későbbi beálltával, de mindene­setre december elején, s eltart a tavaszi munkák későb­­bi vagy korábbi beálltáig. 5. §. Miután a téli hónapok leginkább elméleti kiképzésre szentelték, kötelességében áll a tanítvány­nak az előadásokra és rajzolásra szánt órákon ponto­san megjelenni, naponkint pedig télen által is legalább 5—6 óráig, egyenesen az intézet javára, kivül a ker­tekben, ha az idő engedi, vagy ellenkező esetben bent a dolgozó teremben oltás, nemesítés, gyékény, méhkas vagy más effélék készítésével foglalkozni. 6. §. Vasár- és ünnepnapok nyugalomra szánvák, de kötelesek a tanítványok az isteni szolgálat gyakor­latára s az el nem kerülhető foglalkozások teljesíté­sére, milyenek p. o. felváltva kiszabott kerti őrködés, melegágyi ablakok nyitogatása vagy takarása, úgy­szintén szárazság idején a gyengébb növények reggeli és estek­ öntözgetése stb. 7. §. Útmutatást és magyarázatot a technikai el­járásokra nézve a tanítványoknak gyakorlati úton, ugyan az intézet kertésze, vinczellére is nyújt, de leg­inkább az intézet felügyelője, mint egyszersmind taní­­tó, jelenleg dr E­n­t­z Ferencz úr , ki a téli hónapok­ban az elméleti előadásokat is, a mennyire a tárgy en­gedi, demonstrativ modorban maga tartja. 8. §. A tanfolyam végével a tanítvány nyilvános próbatérnek vettetik alá, s a vizsgát a m. gazd. egye­sület által kiküldött bizottmány előtt tartozik letenni. Ezen próbatételről aztán az egyesület részéről bizo­nyítványt kap, melyben mind erkölcsének mind hasz­­navehetőségének fokozata kitétetik.

Next