Sürgöny, 1862. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1862-07-15 / 161. szám
kákát látogatta meg, hol mindent a legczélmrttbben elrendezve lenni talán vár, az illetőknek teljes elismerését nyilvániá. Innét till L » ; a; növeldéh'', azután pedig a gymnisiumba kocsizott, az uno K •«. ; f c Jtb 'g? Norbert director által ékes beszéddel fogantatott, ő rigymé tósága röviden, de a tanár uraknak igenis sünhöz szólott, különösen figyelmeztetvén azokat, hogy a történeti tudományra tökép fordítsanak kiváló figyelmet , ragadjanak meg minden alkalmat, hogy azon méreg veszedelmes hatásának elejét vegyék mely fájdalom, annyi történelmi tankönyvekben rejlik, mert nincs tagadás benne, hogy a történelemnek ferde felfogása és balmagyarázata a tanulók képzeletét tévútra csábítja, honnan önmaguk és a haza nagy kárára többé egykönnyen vissza nem fordulhatnak; a tanulókat jó magaviseletre és szorgalomra intvén , — a szürke nénikék által kezelt városi , majd az irgalmas szerzet kórházába ment, melyeknek megszemlélése után a városházánál állapodott meg, a hol is a városi tanács által üdvözöltetvén, ő amltga különösen a város házi adója és az árvák ügye iránt kívánt magának kimutatásokat s miután a városi tanács tagjait a kitartásra szívélyesen buzdította, végre a megyeházához jutott; itt a megyei tisztikar által a nagyteremben váratott s ezt a főispáni helytartó rövid beszéddel mutatta be, mondván: „Van szerencsém amlágnak Heves és K. Szolnok t. e. megyék jelenlévő tiszti karát bemutatni, azon tiszti kart, a melynek tagjai az Ő cs. k. Apostoli Felsége iránti hűséget a valódi hazaszeretettel párosítani tudván, nehéz időkben is Ő cs. kir. Ap. Felségének, a hazának és e kettős megyének szolgálatára lenni siettek, — azon tisztikart, a mely a rendet fentartani, a fennálló törvényt kiszolgáltatni és a politikai bonyodalmak kibontakozhatására vezető göröngyös utat egyengetni legszebb és legszentebb kötelességének ismeri, melyek hogy megtörténhessenek, nincs egyéb hátra, minthogy nigod ezen tisztikart magas kegyességébe befogadni méltóztassék. — Mire önmga ilyformán válaszolt: „Örvendek, hogy ezen nemes megye tisztikarát megismerhetem, a melynek élén egy mindig következetes férfin áll; önöknek mint igaz hazafiaknak és a Felség hát alattvalóinak fellépését teljesen méltánylom, de remélem, hogy nemsokára azok is, kik eddig velünk nem tartottak, nagyrészben hozzánk fognak csatlakozni, mert belátják, hogy mi a közjóra törekszünk. A magas kormány a hazánk és a birodalom egyéb országai között fönnforgó kérdések országgyűlés útjáni kiegyenlítését óhajtja; azért szeretett hazánk szebb és jobb jövő sorsáért fogjunk kezet és vessünk vállat közösen, hogy hazánk méltányos igényeit a birodalom fönnállásának nélkülözhetlen kellékeivel a méltányosság és szükség alapján kiegyenlítvén, kivánt jobb tételünket elérhessük; egyébiránt uraim, úgy hiszem, hogy önök mint tisztviselők megteszik kötelességeiket, s leginkább fogják előmozdítani szent czélunk elérését.“ S miután a hivatalok miden ágait, és a börtönöket is megszemlélte s felvilágosításokat kért és utasításokat adott volna, megelégedésének nyilvánítása után szállására távozott, a hol is már akkor a helybeli papság, Máriássy Gábor kanonok úr élén őnmiizsgára várakozván, ünnepélyesen bemutattatok, a melylyel őnmsga csaknem félóráig a legbizalmasabban és szívélyesebben társalgott, s miután még több tisztelgőket és folyamodókat is elfogadott volna, fél kettőre a szives házigazda által rendezett asztalhoz ült, melynél 22 személy foglalt helyet és melynél ősi magyar szokás szerint több áldomások is mondattak . 4 órakor őnmaga számos kocsik és lovasok kíséretében Gyöngyösnek véve útját, minden községben, merre útja vezetett, sőt minden nevezetesebb helyen községi elöljárók, lakosok és lovas legények által váratván és fogadtatván, estve 8 órakor Gyöngyös városa czimerét és színét viselő zászlóval ellátott lovas csapat előlovaglása után, ágyú dörgések és a nép éljenzései között, több ezerektől várva érkezett Gyöngyös városába, a hol is a helybeli lelkész úr által a város nevében üdvözöltetvén, az üdvözlő azon szavaira, hogy intését várják, szívélyesen felelni méltóztatott, hogy azon crerusnak,mely tanításával úgy mint élőpéldájával a népre üdvösen hatni serénykedik ; és azon népnek, mely őt oly őszinte szivességgel fogadja, részéről intésre épenséggel nincs szüksége, mert a népnek romlatlan és magyar jelleme jó szándékáról kezeskedik, valamint arról is, hogy a 1848—49 ik évi és tavali tapasztalások többet használhattak, mint azt a leghatályosb intéstől is várni lehetne; — mely szavak roppant elkesedéssel fogadtatván, önmga tovább kísértetett és a kitűzött vendéglőbe egész ünnepéllyel vonult be, melyet látni valóban öröm volt; megérkezése után ő nmgánál azonnal a helybeli ezredes ur tisztelgett, s valani fél óra múlva az egri érsek ő excja tett látogatást, — n 'után az egri érsek ő excja bérmálni lévén és a bérli, ráfi! ›s: !( ? vajon végezvén a vidékben — a királyi helytartó urat i.l LA/ií: meglq r i; — ö nmgaik egy óránál tovább és magányosan társalogtak, — másnap reggel pedig mise után együtt a szürke nénékkel elátott városi kórházat, a kisdedovodát s a gymnasiumot megszemlélvén, érsek ő excja Egerbe utazott, királyi helytartó ur ő nmga pedig előbb a városházát tekinté meg, s ott nem csak a polgármester által tett üdvözletét elfogadá, s a tanács tagjait magának bemutattatá, hanem különösen a városi ügyek, adó és árvák száma és vagyona iránt is tudakozódván, a roppant számmal jelenlevő népnek pedig Isten áldjont mondván, néhány perczre az ezredes urat látogatá meg, ezután pedig zene és éljenek között kocsik és lovasok által kisértetve Horthon keresztül, a hol hasonlólag uj lovasok és vidéki elöljárók által fogadtatván és kísértetvén, Hatvanba távozott; — itten már pestmegyei tisztviselők által váratván, főispáni helytartónk önméltóságához a megye nevében néhány búcsú szavakat intézett, melyekre ő nagyméltósága kijelenteni méltóztatott, mikép a megyei renddel, a mely nehány hó alatt, annyi zavarok és nehézségek között, behozatott, a tapasztaltak után megelégedve van, s ennélfogva a megyei tisztviselőknek és a főispáni helytartó úrnak csak méltánylatát fejezheti ki. Őrungának megyénkben tett jelen útja nem csak mindenütt ünnepélyes, de valóban tanulságos is volt, látni lehetvén, miszerint a nép az ország élén álló jeles férfiúhoz mily szívesen és mily örömmel közeledett, miként reményi és bízik abban. — Gyöngyösön még az asszonyok is csoportosultak össze gyermekeikkel, hogy ő nagyméltóságával kezet foghassanak és szavát hallhassák ; de ő maga sem mulasztotta el sehol, a folyamodókat kihallgatni és megnyugtatni; sokszor pedig a szegényeknek adományokat is osztogatni. A községi elöljáróknak és lelkészeknek mindenütt a nép sorsát köté szivükre, a népnek pedig a tanácsosá, miként a hazaszeretet mellett legyenek Ő Felségének továbbá is hivei, az ámitók és izgatókra ne hallgassanak, és ne higyjék azoknak, ha mondják, hogy a haza veszedelemben van, mivel a haza nincs veszedelemben, hanem az ámitók és az izgatók vannak veszedelemben. — Hogy hoszabb ne legyek, azzal zárom be tudósításomat: adja isten, hogy önmgának jelen útja megyénkben mennél több és szebb virágokat teremjen. S H. J. tekintetbe véve mind a munka érdekességét, mind a czél jótékonyságát, méltóztassék minél számos megrendelést tenni. Ára 50 kr. A pénztárnok a sorsjátékról tett jelenést, kiemelvén, hogy kereskedőink nagy része nem fogadta el a felajánlott százalékot, sőt némelyek a dislocationális költséget is maguk fedözik. Jelentette továbbá, hogy a nyereménytárgyak naponként szaporodnak, különösen kiemelte a Hollósy testvérek (pesti kereskedők) áldozatkészségét, akik a mellett, hogy egy pár ezer sorsjegy eladását százalék nélkül vállalták el, nyereménytárgyul még gyöngyházzal művészien kirakott igen értékes női diszasztalt küldöttek be. A választmány előlegesen is köszönetet szavazott kereskedőink áldozatkészségének s egyszersmind oda utasította a pénztárnokot, hogy időnkint jelentse be a százalék nélkül vállalkozó kereskedők névsorát a nyilvánossá tétel végett. Szóba hozatott az évkönyvek ügye is, melyet az alapszabályok 7-dik czikke értelmében az összes írók közremunkálásával a választmány ad ki. Ez ügyben már régebben ki volt nevezve egy bizottmány javaslatkészités végett. Határoztatott, hogy e bizottmány mielőbb készítse el javaslatát, addig is a titkár, mint az „Évkönyvek“ szerkesztője, felhatalmaztatott, e bizottmánynyal egyetértve, némi előleges intézkedések megtételére. — Kelt Pesten, jul. 10.1862. Gyulai Pál, ideigl. titkár (Sándor utcza 17. sz.) szédének bevezetésében előadja az emlékünnep megölésének történeti alapját, azt az emberi természetnek nemesi indulatu kifolyása gyanánt tüntetvén fel. Kifejté azt is, hogy szükséges vola ez ünnep nyilvánossága, s áttért ezután az egylet czéljára, s az annak kivitelében szükséges eszközöket sorolta el. Ezen eszközök között mint elsőt az önképzést említé. Zárszavában az iskola eddig felmutatott összes eredményét a hallgatók jeles vezérlete, nemes méltánylata s pártfogására alapítván a szónok, felemlíti az önképzésből s a tudományból fakadó örömöket, melyektől a léha irigység, úgy az aljas rágalom minden ármánykodásai sem képesek megfosztani, 8 beszédét Ilorácnak helyesen alkalmazott jeles mondatával fejezte be. — Az érdekes, jeles, sőt több helyütt megragadó szónoklat valóban a közhelyeslést és méltánylatot vívta ki magának s bizonyára az egyik gyöngyöt képezendi az iskola évkönyveiben. 4) „Harmatos a mező kinyílt virága“ kezdetű dallal az énekkar törekedett fűszerezni az előadások sorát, mi neki sikerült is. 5) Biró Béla olvasá fel a „Dicsdal sz. Alajosról“ czimü, átalán véve magasztosan tartott s egyes helyein megragadón szép költeményét. 6) Gresits Miksa I. évi hithallgató lépett elő s örömmel üdvözlő a várva várt napot, melyen a magyar egyházirodalmi iskolát üdvözölheti s örömmel köszönti az iskola azon határozatát, mely szerint számukra az első évi hittan-hallgatóknak utat nyit kebelébe, s azért ajánlja s kéri magát és társait az isk. kebelébe felvétetni, ígérvén, hogy egész erejükkel fognak törekedni, hogy a várakozásnak megfeleljenek. — Erre a társulati elnök meleg szavakkal tolmácsolja örömét s szívesen üdvözli mint uj tagokat s azokut beavatja őket. — A hallgatóságra igen kellemesen halottak a kölcsönös szívélyes nyilatkozatok. 7) Az énekkar újra megrendült, Horácnak egyik ódáját zengvén el : „Integritás vitae.“ 8) Elnök zárszavában kegyeletesen emlékezik meg az elődökről és örömpírban nyugvó napnak nevezi az ünnepélyt, és szép reményekkel kecsegteti magát az utódokra nézve, kik azon ösvényen haladnak , melyen egy Somogyi, egy Danie- is haladott; reményének alapjául felemlíti különösen a második félévben kifejtett munkásságot, majd a pénz- és könyvtár örvendetes állását emeli ki. Végül hálával fordul a növeldei igazgatóhoz, az elöljárókhoz s vendégkoszorúhoz és egy, sz. Alajos, az iskola védnökéhez intézett buzgó kérelemmel végzi szavait. 9) A dalárda örömteljes hangokon zengő: „Felvirradt már a nap“, hogy ekkép az ünnepélynek a zamatot megadja. Az ünnepély ekkép befejeztetett, de hogy a kenet se maradjon el, az intézetnek sok érdemű igazgatója, főtiszt. Szabó József kanonok ő méltósága emelt szót s kijelenté, hogy ő mindig figyelemmel kisérte az iskola működését, ezután még inkább fogja azt tehetni, inti a tagokat az egyházias szellemre, a szerénységre, mert egyébként, mint sz. Bernard mondja : „Lucere vanum est“, sz. Pál pedig : „Prudentia, quae de super est, primo pudica est.“ Adja Isten, hogy ő most is már oly dúsan gyümölcsöző intézmény a legsikeresebb jövőnek nézzen eléje. (P. H.) * Mint a múlt években, úgy ezen évben is megjelent dr. Batiz favi Sámuelnek jó hírben álló orthopédiai és sebészi magángyógyintézetéről a harmadik évi kimutatás. E mű az orvosi szaktudomány érdekében több jeles czikket hoz, melyek érdemleges méltánylását az illető szaklapokra bízzuk Mi ezen kimutatásból csak a nagy közönségre érdekkel bíró adatokat kívánjuk ezúttal közölni, hogy a nevezett orvos úr pártolásra méltó intézetére ez által is figyelmeztessük a hazai közönséget. Már a bevezetéséből kitűnik, hogy az orvosi kar részéről, mind az egyetemi tanár urak és a többi úgy helybeli, mint vidéki orvos urak szíves közreműködésükkel járultak az intézet felvirágoztatására, minek következtében azt már ez évben tizenhat külön szobával szaporítani kellett. Az intézet statistikai kimutatásából pedig érdekesnek látjuk e következő adatok közlését: A lefolyt 1861 ki május 15 től egész 1862 május 15 ig gyógysegélyt keresett az intézetben összesen: 244 beteg, 39 el több, mint a múlt évben. Ezek közöl 17- en járorvoslatilag, 69-en pedig az intézet helyiségeiben gyógyittattak. A bejáró betegek nagyrészben helybeliek valának s kisebb fokú bajokban szenvedtek. Az intézetben gyógyított betegek között 40 fős 29 nőnemű volt. Korra nézve ’• 1—5 éves=6; 5—10 éves=13; 10—15 éves= 10; 15—20 évesre 11 ; 20—30 éves=7; 30—40 éves= 11; 40^50 éves=8 ; 50—60 éves=3. — Az elősorolt betegeken kívül különös kívánatra azok kísérői (szülő, rokon stb.) szám szerint 35-en övéik mellett maradva, hosszabb rövidebb ideig szintén kényelmes lakást s illő ellátást nyertek az intézetben. A betegek között pedig néhány külföldi is találtatott. — A gyógykezelt betegek következő bajokban szenvedtek: A) A testegyenészi osztályon: Gerincz-oldalgörnye 9; gerinczpúp 6 ; könyök izlob 1 ; idült könyök izfiizom 1; izombénulás 1; izomtüdés az alvégtagokban 1; csip izlob 4; térd szlob 5; *donga-láb 1; *donga lóláb 1; lóláb 1; kacsiba-láb 1. B) Az elkülönített orvossebészi osztályon gyógyíttatott: eskór (nyavalyatörés) 3; Végbélsipoly 5; köszvény 1 ; *természetellenes végbélnyílás 1; bujakór 7 ; májtúltengés 2; sáp 1; méhrák 1; siketség 1; *rostos rák a herében 1; májrák 1; *makk először (phimosis) 1 ; *rostos rák a hasfalon 1; idült gégelob 1; hószámzavar 1; *sejtes rák a belső szemzugban 1; *alszár fekély 1; *hugyo8ó sipoly 1; *barna velőrák a nyakszirten 1; *berék víz 1; *alszár-üszők 1; *sejtes alajkrák 1; *velőrák az emlőben 1; aranyér 1. (A csillaggal jelölt kóresetek műtét által gyógyittattak.) Az intézetben kezelt 69 beteg közöl távozott: gyógyultan 32, javulva 19, nem javulva 2 s az év bezártával további szerelés alatt maradt 16. Halálozási eset ez évben az intézet egyik osztályában sem fordult elő. A járó betegek között 97 tisztán elferdülési baj miatt fordult az intézethez. A gyógytestgyakorlati órákat testük erősítése és edzése czéljából a bejáró betegek közül 35-en látogatták. Ezen az intézetre nézve kedvező adatok, melyeknek a nyilvánosságra hozatala által mintegy számot akart adni dr. Batizfalvi jótékony czélú intézetének működéséről, annak csak ajánlatára szolgálhatnak. Valamint ezen tudósítás egész tertelmében átolvasását, úgy különösen magát az intézetet ez alkalommal is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Az intézet nagyobbítása következtében lehetségessé lett az eddigi gyógyítási árakat csaknem felényire leszállítni, úgy hogy most az intézetben szegényebb sorsnak is nyerhetnek ápolást és ellátást. * Szentes József fitan-és nevelőintézetében az idei próbatétek f. hó 14—18 ig tartatnak. Figyelmeztetjük az illető szülőket és a nevelés barátait. * A pesti helvét hitvallású egyház elemi és középiskoláiban folyó évi julius hó 21 kén kezdődnek és tartatnak f. hó 26 káig a nyilvános vizsgálatok. A növendékek rajzai és szépírásai a vizsgálat alatt ki lesznek téve. — A magán tanulók vizsgálatai julius 15. 17. délutáni 5 órakor tartatnak. A jövő 1862/63-dik tanévre a VI. gymn. felibe következő bölcsészeti I. osztály megnyittatik. — A beírások jövő tanévben October 1-je napján kezdődnek s tartanak October 5 -éig. — A jövő tanévi tanitás 1. év October 5 dik napján tartandó nyilvános isteni tisztelettel kezdődik meg. — A nyilvános vizsgálatokra a t. ez. szüléket és a nevelésügy barátait tisztelettel hivja meg az iskolai igazgatóság. * Azon hirt, hogy a többször említett szerencsétlen párbajban életveszélyes sebet kapott ifjú meghalt — oly értesülés nyomán közlöttük, melynek hitelt kelle adnunk, miután az illető családnak csaknem közvetlen környezetéből származott, úgy látszik azonban, csak a veszély nagysága okozá a korai gyászos hír elterjedését. Laptársaink közöl tegnap egy pár azt állítja, hogy a sebet kapott ifjú egésségi állapota orvosi kijelentés szerint szombat este óta jobbulásnak indult annyira, hogy most már több remény van életéhez. * A pesti vizma ügyében a „P. LL“ igen érdekes hírt kapott. Herczeg Salm a vállalat élén álló polgártársainknak azon ajánlatot téve, hogy ő a vízvezetés eszközöltetését magára vállalja. A herczeg e mellett kész a vállalat itteni képviselőinek három évi hitelt engedni és pedig az első évben kamat nélkül, a második és harmadik évben ötös kamat mellett. Mint a nevezett lap hallja, a herczegi főigazgató e napokban ide érkezik, hogy e fontos tárgyban az illetőkkel tüzetesebben értekezzék. * A világ legöregebb embere a morvaországi Celadna helységben él. Már 147 éves, és elég erős, hogy mezei munkákkal foglalkozhatik. A wesselsdorfi plébános, kinek egyházi hatóságához Celadna tartozik, az anyakönyvből értesülvén az említett egyén ritka koráról, kiváncsi volt őt látni és kocsit küldött elé. Az aggastyán gyalog jött a plébánoshoz és nem lehetett rábírni, hogy kocsiba üljön. A plébános kérdésére elbeszélte, hogy élte legnagyobb részét pásztorkarámban töltő, a katonaságnál is szolgált és 90 éves korában nősült meg. Élelme többnyire tej és burgonyából áll. * Novák Kamill jogász f. hó 9-kén gödöllői útjában egy utonállóval találkozott, ki épen egy jámbor gyaloglót fojtogatott. Miután a derék ifjú a rablót nagy lélekjelenléttel s ritka bátorsággal lefegyverezte, bevitte Czinkotára, hogy a büntető igazság kezébe szolgáltassa. A rablónál nagy kés és lövésre készített vascső is volt, a bátor ifjúnál egy gyönge sétaboton kívül semmi. A lapok, melyek e tényt köztik, hibásan írják, hogy Novák Kamill úr két rablóval viaskodott volna. Hőstett marad az igy is. A magyar írók segélyegylete. A magyar írók segélyegylete igazgató választmányának e hétén gr. Károlyi István ő méltósága elnöklete alatt tartott rendes havi ülésében e következő tárgyak fordultak elő: örvendetes tudomásul vételeit a pénztárnoki évnegyedes jelentés, mely szerint van jelenleg az egyletnek 127 alapitó tagja 60,192 fr. 39 kr. alapítványi tőkeösszeggel, 54 évdijas 648 fr. jövedelemmel és végre számos segélyező, kik eddig 4751 fr. 6 krral járultak az egylet pénztára növeléséhez. Egyszersmind elhatároztatott, hogy ezután a pénztárnoki jelentések az adakozók megnyugtatása végett a titkár által a lapokban hivatalosan közöltessenek. A titkárnak az is kötelességévé tétetett, hogy a havi ülésekről rendes közléseket tegyen, kivéve természetesen a segélyzési ügyeket, melyek az alapszabályok értelmében nem tartoznak a nyilvánosság elé, noha mibenállásukat az illető hivatalnoknál minden tag bármikor megtekintheti. Olvastatott a nagybecskereki casinó levele, melyben tudatja, hogy a legszorosb testvériség jeléül különféle nyelveken jótékony czélu szini-előadásokat rendezett s a jövedelemből 200 forintnyi alapítványt küld be az irói segélyegyletnek. A jászói prépostság tudatja a választmánynyal, hogy az alapszabályok 12. és 13. czikke értelmében a közgyűlésekre képviselőjének Kádas Rudolf urat, jászói premontrei kanonokot s a Szent István Társulat igazgatóját nevezte ki. Kovács János ur „Rigicza és környéke“ czimű s az irói segélypénztár javára felajánlott helyrajzi művéből 164 példányt küld be, hogy az egylet eladásukat minél czélszerűbben eszközölje. E példányok egy része a pesti könyvárusoknak adatott át, más része pedig a titkárnál tétetett le, mire a tisztelt közönséget azzal a kéréssel vagyok bátor figyelmeztetni, hogy Programmja a m. gazd. egyesület budai birtokán fennálló vinczellér- és kertészképző gyakorlati tanintézetnek. A) Tanítási terv. 1. §. A tanfolyam ezen intézetben három évig tart, minden évben sept. 1-én kezdődik. 2. §. A tanítás áll: a) A gyakorlati foglalkozásokból: a gyümölcsfatenyésztésben , szőlőmivelésben; konyhakerti növények mivelésében ; kisérletkép új kereskedelmi és iparnövények mivelésében ; melegágyi növénymivelésben ; növényszaporítás- és nemesítésben stb. b) Elméleti oktatásból: a természettudományok azon ágaiban, melyek a szőlőmivelés és haszonkertészet minél eredményesebbízésére fontosak; tehát a vinczellér és kertész szükségeihez képest: a növénytanból a rendszerek ismertetése, a növénycsaládok leírása ; azon szabályok tanítása, melyek szerint a növények a földszinen elosztvák, a növénybetegségek ismertetése és gyógyítása ; az ásvány- és vegytanból a föld- és trágyanemek vegybontási fogásai; az állattanból a kertészetre és szőlőmivelésre leginkább káros és hasznos állatoknak természetrajza; a természettanból a testek természeti tulajdonságairól, a melegség, világosság stb. természetéről, s a kertészeti és szőlőmivelési foglalkozásokra való befolyásáról ; az égalji és időjárási viszonyokról, a szelek, eső, hó stb. befolyásáról a növényéletre ; a kertészet és szőlőmivelés elméletéből általában vonatkozva a földre, a növények táplálkozására, a föld elkészítése körüli eljárásokra (egyengetés, ásás stb.) a magvetésre, ültetésre, fa- és szőlőmetszésre, a növények nemesítése és szaporítása módjára stb. c) Elmélettel párosult gyakorlati útmutatásokból mindazon képesség és ügyesség megszerzésére, mely szükséges arra, hogy valaki magának p. o. növénygyűjteményt állíthasson, jeles gyümölcsfajokat viaszból vagy táblapapírból (papír machée) a természet után készíthessen, vagy azokat természethíven lefesthesse, rendszeresen leírhassa. Ide tartoznak továbbá mindazon eljárások, melyek műipari és kereskedelmi tekintetben a gazdasági iparra nagy fontosságúak, a gyümölcs eltarts módja, friss és szárított, vagy akármikép az eltartásra alkalmas állapotban; a gyümölcs aszalása, gőzben s czukorral befőzése stb.; útmutatás a fák és egyéb növények nyalábolására, hogy azokat messze földre küldhessük stb. 3. §. A tanítványok kötelesek minden, a haszonkertészet és szőlőmivelés körébe tartozó munkákban magukat gyakorolni. A munka, a tanítvány erejéhez mérve, átalában úgy osztatik fel, hogy a tanuló a könynyebb munkákon kezdve, a tanfolyam alatt minden kertészeti és szőlőmivelési munkában gyakoroltassák, melynek valamikor a maga szakában hasznát veheti. — Napkeltével munkába állnak, 7 órától 8 ig reggeliznek, 1- től 1-ig ebédelnek, fél öttől 6 ig pzsonnáznak, s innét napnyugatig ismét dolgoznak. Nyugalomra és dologra harang ad jelt. B)A tanítványok felvétele, s az intézet házi szabályai. 9. §. A hároméves tanfolyamot végzett tanulók helyére évenkint 10 ifjú léphet az intézetbe, kik 15 évesnél fiatalabbak nem lehetnek. 10. §. A felvételre szükséges az írás és olvasás tudása s az erkölcsi jó magaviseletről az illető lelkész bizonyítványa. A vallás a felvételnél nem jó tekintetbe. 11. §. Tanítás, szállás, élelmezés, fűtés, világítás és mosatás fejében minden tanítvány fizet első évben 150, másodikban 84, harmadikban 64 szot austr. értékben , még pedig évenkint felét September 1-je napján, a másik felét mart. 1 se napján az egyesületi pénztárba a köztelken, vagy a felügyelő urnák. 12. §. Táplálékul kap a növendék naponkint reggel és uzsonnára rozskenyeret, délben két tál ételt, t. i. levest és ötször minden héten főzeléket hússal, kétszer tésztát, este egy tál ételt; vásár- és ünnepnapokon egy tál étellel többet. Mosatásra elfogadtatik minden tanítvány részéről hetenkint minden fehér ruhanemüből egyegy pár. 13. §. Minden tanítvány köteles magával hozni: 2 szalmazsákot, legalább egy vánkost, 1 pokróczot, vagy egyéb takarót, 4 lepedőt, 4 törülköző kendőt, 6 pár fehérruhát, egy zárható ládát. A fehérruhaneműtek bélyegezve legyenek, s a 3 tanév folyama alatt teljes számban megtartassanak. A felső ruházatra nézve, legalább egy ünneplője minden tanítványnak legyen; rongyosan járni egyátalában nem engedtetik meg. 14. §. író- és rajz-szerekről, nem különben a szükséges tankönyvekről, valamint egy jó Wilbichféle, s a nemesítésre alkalmas kertész-késről, s egyéb szerszámokról a tanítvány saját költségén köteles gondoskodni, azokra felügyelni, melyek azonban mind sajátjai maradnak. 15. §. Megbetegedés esetében a tanítvány ingyen részesül betegápolásban és orvosi segélyben, a gyógyszertári költségeket azonban maga viseli, úgy szintén ragályos betegségben is saját költségén ápoltatik az intézeten kívül. 16. §. Minden, szándékosan vagy pajkosságból elkövetett kártételt a bútorzat körül a maga költségén tartozik a tanítvány helyrepótolni. 17. §. A tanítvány köteles télen 9, nyáron 10 órakor este szállásán lenni. Ezen házi rend megtartására szigorú figyelem fordíttatik, s a bizonyítványában is különösen feljegyeztetik a tanítvány ebbeli magaviselete. 18. §. Nagyobb erkölcsi vétségek, u. m. részegség,, társakkal össze nem férhetés, hűtlenség stb. rögtön kizárják a tanítványt az intézetből, mihelyt észrevételnek. 19. §. Minden tanitványnyal közvetlenül az intézet felügyelője rendelkezik, ki a tanulók magaviseletéről és Szorgalmukról a m. gazd. egyesület igazg. választmányának időnkint jelentést tesz. 20. §. A tanítvány felvétele iránt bővebb tudósi4. §. Az elméleti tanítás kezdetét veszi a szigorúbb téli idő korábbi vagy későbbi beálltával, de mindenesetre december elején, s eltart a tavaszi munkák későbbi vagy korábbi beálltáig. 5. §. Miután a téli hónapok leginkább elméleti kiképzésre szentelték, kötelességében áll a tanítványnak az előadásokra és rajzolásra szánt órákon pontosan megjelenni, naponkint pedig télen által is legalább 5—6 óráig, egyenesen az intézet javára, kivül a kertekben, ha az idő engedi, vagy ellenkező esetben bent a dolgozó teremben oltás, nemesítés, gyékény, méhkas vagy más effélék készítésével foglalkozni. 6. §. Vasár- és ünnepnapok nyugalomra szánvák, de kötelesek a tanítványok az isteni szolgálat gyakorlatára s az el nem kerülhető foglalkozások teljesítésére, milyenek p. o. felváltva kiszabott kerti őrködés, melegágyi ablakok nyitogatása vagy takarása, úgyszintén szárazság idején a gyengébb növények reggeli és estek öntözgetése stb. 7. §. Útmutatást és magyarázatot a technikai eljárásokra nézve a tanítványoknak gyakorlati úton, ugyan az intézet kertésze, vinczellére is nyújt, de leginkább az intézet felügyelője, mint egyszersmind tanító, jelenleg dr Entz Ferencz úr , ki a téli hónapokban az elméleti előadásokat is, a mennyire a tárgy engedi, demonstrativ modorban maga tartja. 8. §. A tanfolyam végével a tanítvány nyilvános próbatérnek vettetik alá, s a vizsgát a m. gazd. egyesület által kiküldött bizottmány előtt tartozik letenni. Ezen próbatételről aztán az egyesület részéről bizonyítványt kap, melyben mind erkölcsének mind hasznavehetőségének fokozata kitétetik.