Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1862-10-09 / 232. szám

tához őszinte szerencsekivánatainkat; s magunkat pe­dig kegyeibe ajánlották, mély tisztelettel maradunk Nagyméltóságu gróf s Magyarország királyi helytartója kegyelmes urunknak Kelt Ipolyságon, 1862-dik Bept. 29-kén tartott tisztiszéken, alázatos szolgái Hontmegye tisztikara. K­ü­l­f­ö­l­d, ANGOLORSZÁG. A „Times“ nyilatkozatát Ga­ribaldinak az angol nemzethez intézett levelére rövi­den már említettük. A „Spectator“ kissé más modor­ban utasítja vissza az olasz hős föltevéseit, s azt mond­ja, hogy ama levél bizonyos hektikus személyek ne­mes arcvonásaira, vagy Shelley, a szeretetreméltó philosoph­a költő politikai phantasiáira emlékeztet. Az „Economist“ egész tisztelettel szólván Gari­baldi jelleméről, megjegyzi, mikép szerelmi vallomá­sai képesek az angol nemzetet zavarba hozni. A való­di szabadságra vonatkozó angol fogalmakkal ellenkez­nék, az olasz hazafiaktól óhajtott modorban a félsziget ügyeibe avatkozni. „Garibaldi — így iz a „D. N.“ — sokkal gyöngé­­debb és nemesebb, semhogy ellenségeit és barátait Angliában megkülönböztesse. Ő az egész nemzethez fordult, és igaza van. E nemzet hallgattatta el azon al­jas rágalmazásokat, melyek őt követték. Bizonyos em­berek Garibaldit saját mérvök szerint ítélik meg k­irá­lyát, mely természetéhez van szabva, nevetségesnek tartják, mert ugyanaz az ő szájukban nevetségesen hangzanék. Azt akarnák, hogy Rómának külföldi sereg általi megszállásáról oly hangon szóljon, mint Sir Strafford Northcote, midőn a budgetet taglalja. Igen természetes, hogy ezen emberek Garibaldi boszanko­­dását Rómának a francziák általi megszállása miatt túlzottnak s ildomtalannak találják, de ha sok pont lé­tezik, melyek fölött az angol vélemény meg van oszt­va, Róma nem képez ily pontot. Rómának a francziák általi megszállását nemcsak a kormány s a szabadel­vűek, hanem a conservativ parlamenti tagok és orgá­numok is, és minden osztályok roszalják. A franczia császár mindezt jól tudja, és miután nincs veszély­ben, magát tévútra vezettetni, sajtónk egy részének servilizmusa ártalmatlan­n aradand. A „Times“ vala­mi szörnyűnek s hallatlannak tartja, hogy Garibaldi az angol kormányról Olaszország ügyeiben a franczia kabinettől független politikát tesz fel, mi ellenben azt hisszük, hogy Garibaldi azáltal megtisztel, és nem fog csalatkozni. Nem először történnék, ha a mostani an­gol kormány a franczia császárétól eltérő olasz politi­kát követne, s azt szerencsésen keresztül is vinné.“ Goldwin Smith tanárnak a „D. N“-ban köz­­lött minapi nyilatkozata folytán több hetilap mint kér­dést tekinti Gibraltárt. A„Spectator“ azt mondja, hogy Gibraltár visszafoglalása Spanyolország külpolitikájá­nak kulcsa. Egy ígéret sincs, a­mely oly gyorsan tenné a spanyolokat szövetségesekké, vagy a­mely oly köny­­nyen rábírná őket, hogy egy hazai despotát tűrjenek, mint Gibraltár visszafoglalása. Angliának, a­mely min­denütt a szabadelvűek szövetségese, Spanyolországban egyetlen barátja sincs. Gibraltár az egyedüli pont Eu­rópában, a­mely Angliát a nemzetiségek tanával heves összeütközésbe hozza. A róniai szigetek más természe­tűek, mert még be kellene bizonyitni, mikép, ha­ Anglia által felszabadittatnak, nem esnek e más külhatalom ke­zei alá; de Gibraltár csak oly népnek adatnék vissza, melyhez természeténél fogva tartozik s a mely azt mint sajátját megtartani képes volna. Mi rászaljuk Napó­leon politikáját Róma miatt és magunk is nyitva tart­juk a kaput Spanyolországba, melynek épen oly joga van a függetlenségre. Gibraltár nem szükséges nemzeti biztonságunkra és csak annyiban használ, a­mennyiben legcsekélyebb ellenünknek egy 17 millió lélekből álló néppeli szövetséget szerez. Kérdjük, roszalná-e Spa­nyolországnak, ha tőlünk Gibraltárt erőhatalommal visszavenné, föltéve, hogy erre elég erős volna. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Patrie“-nek Mar­­tiniqueből sept. 1- ről írják, az ama gyarmatban ujon­­czozott önkénytes század szervezkedő félben volt. Az ezen század számára szánt fő- és altisztek a „Vera Cruz“ hajón Francziaországból megérkeztek. Azok az 1­ső tengerész gyalog ezredhez tartoznak. For­ey tábornok mielőtt Mexikóba indulna, Fort-de-France-ból St. P­i­e­r­r­e b­e­indult, s 24 órát szentelt a város főbb intézeteinek meglátogatására. Útjában mindenütt a legmelegebb demonstrációk tárgya volt. Ugyanezen lap következő tudósításokat közöl, a Mexico nyugati partján czirkáló hajórajról: Június végnapjaiban a „Bayonnaise“ a mazatlani kikötőt zá­rolta s elsülyeszté a „Reforma“ posta­hajót, mely a me­­xicói kormány sajátja volt. A felső-California s a mexi­­cói part közt járó „Republic“ gőzös a zárlatot meg szegni próbálván, megállittatott, megmotoztatott s is­mét szabadon bocsáttatott, mivel Be fegyvereket, se hadiszereket nem szállított. A franczia kormány utasí­tásai meghagyják, hogy a kereskedelmi viszonyok leg­­kevésbbé se korlátoztassanak, s hogy csupán azon ha­jók foglaltassanak le, melyek az ellenséghez erősíté­seket szállítnának. Július közepe felé a „Bayonnaise“ fölhagyott a zárlattal, hogy alsó California partjaira menjen, az Egyesült­ államokból küldött fegyverek s hadiszerek megérkezésének, valamint ama hadjutalék meggátlása végett, melyet Pesquiera, sonorai kor­mányzó Monzanillóba szándékozott indítni. De Piennes marquis, 3-ad osztályú titkár, s d’Haubersart báró, a római franczia követség tagja, Lavalette marquis-val együtt Párisba érkez­tek. A legújabban disponibilitásba helyzett B­e 11 u n e herczeg helye még eddig nem töltetett be. Következő­leg Rómában csak egy másod­titkár, S­a­­­l1 ar­d báró marad. Ugyancsak a „Patrie“ következő jegyzéket kö­zöl : „Már jelentős, hogy két, Londonba érkezett cser­kész­főnök, saját nemzete nevében egy föliratot nyúj­tott át az angol királynőnek oly czélból, hogy tiltakoz­zanak az orosz kormánynak Circassiábani bitorlásai ellen. Ha jelenleg visszatérünk ezen tárgyra, ez azért történik, mivel ezen tiltakozásnak van egy oly pontja, mely komoly fontossággal bír. „A fekete-tengeren“ — úgymond a fölirat — „Oroszország, valahányszor ezt teheti, minden oly hajót lefoglal, melyen honfitár­saink vannak.“ Ez komoly tény. Ha az a sz.­pétervári kabinet által határozottan meg nem c­áfoltatnék, ter­mészetesen azt kellene gondolnunk, hogy a fekete-ten­geren orosz czirkáló hajók léteznek. Már­pedig ez vi­lágos megsértése lenne a párisi szerződés kikötései­nek, t. i. a 11. czikknek, mely szerint a fekete-tenger sem­legesnek nyilvánittatik, s az ama szerződéshez csatolt egyezménynek, mely meghatározza azon, a partokoni szolgálatra szükséges kisebb hajók erejét s számát, mi­ket Orosz- s Törökország ezen tengeren fognak tarthat­ni. De ha iga­z lenne, hogy a cserkeszek, mint ők panasz­kodnak , a fekete tenger partvidékének egyetlen pontjára sem juthatnak el, a­nélkül, hogy az oroszok kezére jutás veszélyének ne lennének kitéve, világos lenne, hogy Oroszország ezen vizeken másféle hajókat is tart. Ha ezen körülményt egybevetjük azon, Orosz­ország ellen már előbb intézett szemrehányással, mi­szerint az talán nem tartja meg elég bőven az ezen tengeren­ katonai-tengerészeti arsenáljainak meg­szüntetését illetőleg, az 1856 -i szerződés 13-ik czik­­kének betűlszerinti szövegét, a cserkeszek föliratában állított tény — szerintünk — oly természetű lenne, mely a párisi szerződést aláírt hatalmasságok figyel­mét méltán fölhívhatná.“ Páriában tudni akarják, hogy Napóleon csá­szár egy sajátkezű iratot intézett a porosz királyhoz, melyben — a jelen viszonyok közt­­ fontos eseményt akarnak látni. Hírszerint Heckeren báró senator legközelebb különös küldetéssel Berlinbe fog utazni. Másrészről azt mondják, hogy a császár még nem ha­gyott föl azon szándékával, miszerint Németországot meglátogassa, s hogy ezen szándék létesítése pusztán a berlini válság kimenetelének van alája rendelve. OLASZORSZÁG: Turinból, f. hó 4-ről kelt sürgönyök szerint a rómaiak pompás nászajándékot küldtek a portugali királynőnek. A köztük e czélra megnyitott aláírásból 20,000 fr. gyűlt be. A „Discussione“ megc­áfolja a kamara szétosz­­latására vonatkozó hírt, s azt állítja, hogy a parlia­ment november folytában össze fog hivatni. Hír szerint Rothschild is be fog lépni a nápo­lyi vasutak társulatába. Az „Opinione“ így nyilatkozik: „Egy párisi távirat azon tudósítást terjeszt­, hogy Turinban ezen túl békülékeny, de szilárd politika fog követtetni. Tud­juk, hova vezetett bennünket ezen állítólagos politika. Az a conservatív pártnak a kamrai szélső­baloldallak­ egyezkedésével kezdődött. Garibaldi útja s a megye­­főnökökhöz intézett, azon meghagyás, hogy annak számára a legfényesebb fogadtatás készíttessék elő, volt ama politika folytatása s végre a sarnicói s aspro montei események, az agyonlövetések s az ostromálla­pot következtek be. Ide juttatá az országot azon békü­lékeny s szilárd politika, s ezen programm szerzői még mindig keményen állanak. Azonban Olaszországnak hihetőleg nem lesz tovább is kedve, nyugodtan nézni egy oly comoediát, mely már egyszer oly tragicus módon végződött.“ P a n t­a t e o atya Nápolyban Mordinival s Fabrizzival együtt ugyanazon fogházban tartatik. Egészen jókedvű, noha csak 2 piaszternek van birto­kában. Azt állítja, hogy ő minden politikai specula­­tiótól távol tarta magát, s hogy Londonba akart utazni. Megérkezése Palermóból jelentetett, s Nápolyból egy bersaglierikkel megrakott naszád küldetett eléje. Ő kíváncsian tudakozódott Garibaldi sebe iránt s a leg­nagyobb bizalmat tanusítá Victor Emanuel lojalitása irányában. Állítólag a „Duca di Genova“ hajónak vad­állapotban levő parancsnokával együtt koholt össze­esküvést. PORTUGÁL. Mint a Reuter féle ügynökségnek Lissabonból f. hó 1-ről jelentik, a „St. Louis“ amerikai hadi­naszád onnan nyugat felé tengerre indult, hogy némely oly délállami czirkáló­hajókat üldözzön, melyek az azovi szigetek közelében több ezerhal­fogó hajókat égettek föl. TÖRÖKORSZÁG: Cettinjéből kelt levelek az ot­tani hangulatot úgy rajzol­ják, mint a­mely Oroszország ellen nagyon el van keseredve. Az orosz consul, ki folyvást háborúra ösztönzött, végre megkérdeztetett az iránt, hogy hát mikor, s mi módon szándékozik az ő kormánya a montenegróiakat segítni. Erre az rög­tön eltűnt Cettinjéből, a­nélkül, hogy bármely választ adna ama kérdésre, s hogy bárkitől is elbúcsúzott volna. A „Patrie“ szerint Beirutban nem kételked­nek többé a felől, hogy ama komoly nehézségek, me­lyek a gazir djouni­­­ut tervezete elkészülése alkalmá­val merültek föl, s melyek kevésben volt, hogy a Liba­non vidéknek Koszrován nevű részében átalános fel­kelést nem idéztek elő, legközelebb véglegesen ki fog­nak egyenlítteni. Mindazáltal a legújabban történt ese­mények kétségkívül épen nem növelték Daud-pasa te­kintélyét. SZERBIA: A „Temesv. Zig“-nak Belgrádból ír­ják, hogy a szerb kormány Sir H. Bulwernek véglegesen megígérte a konstantinápolyi értekezlet ha­tározatainak elfogadását. 0R087ORSZÁG. Az „Opinion nationale“-nak Varsóból következő tényt jelentenek: Nowakowski Károly 1861. ápr. 8-án befogatván, egyévi vizsgálat után, mindegyik folyamodási törvényszék által fölmen­tetett. A senatus, mint legfőbb törvényszék őt ártatlan­nak nyilvánítá, s szabadonbocsáttatását rendelé el; erre e katonai hatóság őt Szibériába küldé. Testvére, Nowakowski Venczel kérvénye, melyben ezen kö­rülmények kimutattattak, mint „jelentéktelen“ vissza­­utasittatott. Mint a franczia lapoknak Brodyból f. hó - rel távirják, a podoliai kormánykerületbeli földbirtokosok, Kemenetzben a választások végett összegyűlvén, egy Sándor császárhoz intézendő föliratot írtak alá, mely­ben szabad intézményeket s Podoliának a lengyel ki­rálysággal­ egyesülését kívánják. A kormány forma­­szerint ellenzi ezen fölirat elküldését, azonban a gyülekezet ahhoz ragaszkodik. A „Br. Zg“nak V­a­r­s­ó­b­ó 1, f. hó - ról jelentik : „Tegnap azon tudósítás érkezett ide, hogy Zamoys­­k­i gróf a császár által hosszasabb audientián fogadta­tott. A császár biztosítá a grófot az iránt, hogy becsüle­tességéről tökéletesen meg van győződve, valamint arról is, hogy ő (a gróf) semmi rész­tettre sem lenne képes. Azonban —■ mondá tovább a császár — ennek nevével visszaélést űznek, s hogy ez alól elvonhassa magát, helyesen teendi ön, ha egy időre külföldre fog utazni. Z­a­m­o­y­s­k­i már elhagyá Sz.-Pétervárt s külföldre utazott.“ A „Schl. Zig“-nak szintén V­a­r­s­ó­b­ó­l írják : „Ma hiteles kútfőből arról értesültem, hogy a császár Z­a­m­o­y­s­k­i grófot a birodalom határain kívüli szám­űzetésre ítélte, — míg egyszersmind egy itteni előkelő pénzügyér azt állítá előttem, hogy a gróf gazdagságá­nak már régen vége van, s ő most már csak a nega­tív összegekben gazdag. Hírszerint ennek oka az ő ipari vállalkozásaiban áll, mivel Zamoyski gróf soha­sem volt tékozló.“ AMERIKA. New-Yorkból sept. 20-ról kelt tudó­­­­sítások szerint, Pennsylvania , Ohio kormányzói az összes uniós államok kormányzóit meghívták, hogy sept. 24 én Altonában, Pennsylvaniában gyűljenek össze. Az itteni sajtó szigorú megrovás kifejezéseivel nyilatkozik azon uniós tisztekről, kik Harpers Fer­ry­t föladták, s haditörvényszéki vizsgálatot sürget. A „New-York­ Times“ némely közléseket hoz oly beszélgetésekről, melyek a washingtoni franczia követ­ő Seward közt a háború tárgyában folytak. Azok alapját egy a franczia kabinet által Mercierhez inté­zett bizalmas irat képezte volna, melyben kiemeltetik, hogy az amerikai polgár­háborúnak végét nem lehet belátni, hogy az éjszak nyilván min­­sz elég erővel, a déli engedelmességre térü­nt vissza, hogy ennélfogva Lincoln elnök leghelyesebben tenné, ha a déli államok­kal kiegyezkednek. Továbbá ez iratban egyszersmind az is kijelentetett volna, hogy az idegen kabinetek már megunták ama folytonos előterjesztéseket, melyeket Lincoln kabinete intézett hozzájuk, s hogy azokat to­vább nem tűrhetik el. (?) Miután Seward Mer­­c­­­e­r­­­ő­l bizalmas közléseket nyert azon irat tartalma iránt, egy iratot intézett a párisi amerikai követ Day­­tonhöz, mely választ foglal magában a franczia iratban kiemelt összes pontokra, s melyet Dayton­n­a­k a franczia kü­lü­gyministernek kelle­ttnyújtania. A „New­ York Times“ továbbá ama beszélgetésről is közöl adatokat, melyet a déli államok párisi ügynöke, Si­­­d­e­ll a francziák császárjával folytatott. E szerint a császár hosszasan nyilatkozott a rabszolgaságról, s Slidellnek értésére adá, hogy reá nézve nagy nehézsé­gekkel járna, a déli szövetséget föltétlenül, s amaz in­­tézményrel vonatkozás nélkül ismerni el. Egy ily tény — mondá — az ő kormányát a legszigorúbb kárhoz­ta­tásnak tenné ki, nem csak honn, hanem a külföldön is, hol Francziaországot a szabadság s humanitás ba­rátjának, s minden faj szabadítójának tekintik. Ily helyzetben, s az ő eljárását fenyegető veszélyek tekin­tetéből, ő szeretné előre tudni, hogy vájjon a déli szö­vetségi kormány hajlandó lenne e, vagy nem, némi in­tézkedéseket tenni, a négerek előbb-utóbbi fölszabadí­tására vonatkozólag, s hogy vájjon ő ez iránt tehetne e közléseket a franczia kormánynak, vagy nem. A fran­cziák császárjának ezen fölhívására Slidell azt vá­laszolta volna, hogy ő a császár óhajtásait közlendi sa­ját kormányával, s hogy e czélból saját magán­titkárát Richmondba küldendi. New Yorkból sept. 26-ról kelt tudósítások szerint, Lincolnnak egy kiáltványa kijelenti, hogy a háború folytattatni fog, az éjszak­a dél közti alkot­mányos viszonyok helyreállítása végett, s hogy jövő jún. 1-től kezdve a kormány szabadoknak nyilvání­­tandja mindazon államok rabszolgáit, melyek még ak­kor lázadásban lesznek. Louisville jelenleg Bragg separatista tábornok hadteste által ostromolta­tik. Az unionisták többizben próbáltak a Potomacon átkelni, azonban mindig sikeretlenül. A Virginiában történt hadműködésekről semmit sem tudhatni. — M’C­­­e 11 a­n seregének egyetlen hadteste sem találkozott össze a separatistákkal, tetemes erővel. Egy oly hír szerint, melynek megerősítésre van szüksége, az unionista se­reg gyorsan átkelt a Potomacon, Williamsburgnál, s Heintzelmann és Siegel Virginiában lenné­nek, a separatista csapatok elől a viszavonulást el­vágni vgyekezvén. A separatista congressusban Foo­­­e következő indítványt tett: „A déliek hadi sikerei jelenleg megengedik a kormánynak, hogy biztosokat küldhessen Washingtonba, a békének becsületes ala­pokon, fölajánlása végett.“ A new yorki kormányzó egy kiáltványt tett közzé, 4000 embernek összeírás út­áni kiállítása iránt, mely összeírás eszközlése dec. 10-re tű­zetett ki. — Lincoln elnök fölfüggesztő a habeas­­corpus-act­ot, s a hadi törvényt az Egyesült Államok­ban mindenütt alkalmazhatónak nyilvánítá, ama sze­mélyek irányában, kik az összeírás meggátlása végett fogatnának be. Az unionisták még nem mentek be Vir­giniába. Azt hiszik, hogy csata leend akkor, midőn M’C­le 11 an serege a Potomacon átkelést megkísér­tendő A separatisták a felső Potomac folyamát tartják megszállva, s levonták a harperi fenyi vasutat. Buell unionista hadteste Louisvillebe megérkezett; azt hi­szik, hogy ezen város a separatisták megtámadásai­nak ellent fog állhatni. A separatisták Louisvilletől 30 mérföldnyire állanak. Hir szerint újólag 100,000 ember fog kiállíttatni. t­áviratok. B­é c 8, oct. 8. Egy B r o­s­c­h­­ által, a követek házában, az egyezkedési eljárás megszüntetése iránt előterjesztett indítvány következtében, egy bizottmány választatott meg, melynek holnap kellend jelentést tennie. London, oct. 6. Shangaiból aug. 19-től je­lentik, hogy a fölkelők megakadályozzák a selyem el­­hordását. Ward három várost bevett. A kereskedelmi szerződés Sina és Belgium között aláíratott. Japán csöndes. Kitörés várható azon párt ellen, mely az ide­geneket kedvezményekben részesíti. A biztonsági őr­ségek az angol és franczia követségeknél megszaporít­­tattak. A kormány minden lehetőt elkövet a felkelés meggátlására. London, oct. 6. A hyde parki harcz alkalmá­­mával katonák is voltak a harczolók közt Ma a lapok megrójják a rendőrséget azért, hogy előbb nem avat­kozott be. Turin, oct. 6. A számos tőrreli gyilkolások kö­vetkeztében, egész Sicilia, a hadsereg s a szolgálatban levő nemzetőrség kivételével, lefegyvereztetik. Berlin, oct. 7. A követek háza az összes mó­­dosítvány okát elvető; a For­eken­beck féle indít­vány 251 szavazattal, 36 ellen elfogadtatott. Berlin, oct. 7. A képviselőhöz mai ülésében folytattatott a Folkenbeck-féle javaslat feletti tárgya­lás. A miniszerelnök kijelente az öszministérium nevé­ben, hogy az államkormány Vincke módosítványának elfogadásában zálogát fogja tekinteni kiegyezkedésre való törekvései megelőző fogadtatásának, s ha az elfo­gadás megtörténik, indítványokat teend, melyek a ja­vaslattal megegyeznek, a­nélkül, hogy annak indokait magáévá tenné. (Élénk ellenmondás.) A módosítvány­­ban az 1862-ik évre vonatkozólag kilátásba helyzett lépések csak akkor léteznének az államministerium ré­széről, ha kitűnnék, hogy a költségvetés nem jöne an­nak idején létre. A vitatkozás folytattatik. Vincke módosítványa így hangzik: „Jelentse ki a képviselőház, hogy az ál­lamkormány,— eltekintve az 1862-ik évi költségtervet illető további előterjesztésektől — azon esetre, ha az 1863-ks költségterv évzárta előtt nem volna létesíthető, az alkotmányos állapotok tekintetéből köteles még az 1862-ik év lefolyása előtt előleges rendkívüli hitel megnyitása végett a képviselőház elé javaslatot ter­jeszteni.“ Madrid, oct. 6. Mexicói aug. 28-ról kelt le­velek jelentik, hogy a spanyol consulátis czimere le­­szakittatott. Gazdaság és kereskedelem. Pest, oct 8. Szép derült napok, 11­­7* A felvidéki piaczokra sok gaboát szállitnak a Du­nán, mig ellenben Pestre csak keveset, de a különbséget a vasúti szállítmányok egyenlítik ki. Ezen az utón a múlt hóban 272,277 mázsa búza, 26,537 m. rozs, 430 m. zab, 5622 m. kukoricza, 8840 m. repeze érkezett ide. Tavai ugyanezen időben 646,448 m. búza, 50,449 m. rozs, 12,638 m. árpa, 2653 m. zab, 545 m. kukoricza, 30,600 m. repeze szállíttatott Pestre. Vizen jött a múlt hónap­ban 69,132 m. búza, 8819 m. rozs, 18,913 m. árpa, 20,969 m. zab, 283 m. kukoricza, 474 m. répere. Győrbe szállíttatott ugyancsak a múlt hóban 201,439 m. búza, 146,059 m. zab, 2250 m. kukoricza. Az üzletben nem történt nevezetes változás, az árak a múlt hetiek. A tisztabúzát csak helybeli fogyasztók vá­sárlák, — kivitelre igen keveset kérdezősködtek utána. Eger, oct. 5. Sz.-Mihály-napi országos vásárunk — daczára annak, hogy ez szokott a legélénkebb lenni, — ezúttal kevésbbé volt látogatott. Eladó sok volt, vevő kevés. Átalában vidékünkön nagyban meglátszik s érez­hető a pénzhiány, s részint ez, részint ama körülmény, hogy a termények ára hanyatlik, az iparczikkeké pedig egyre emelkedik, okozá, hogy a kereskedők nem legjobb kedvvel tértek vissza. Marhavásárunk — a vidékünkön még folyton ural­gó marhavész miatt — vásárnak alig mondható; legjob­ban s legjobb áron kelt a hízásra szánt sertés. Hetivásárunk oct. 3-ától középszerű forgalmú volt; az árak emelkedtek, és pedig : 1. búza 7 ft 20 kr, kétsze­res 6 ft 40 kr, rozs 5 ft 20 kr, árpa 3 ft 40 kr, zab 2 ft 60 kr, kukoricza­­ 4 ft, uj 3 ft 20 kr, burgonya 1 ft 40 kr kelt köbsönkint, széna mázsája 1 ft 70 kr, szalonna fontja 50 kr, a vajé 80 kr. Szőllőink nagy része le van szüretelve, csupán a csekélyebb rész, legjobb bortermő hegyeink vannak még hátra. A termés középszerű, de jó. A közönséges must 12-14°. L o s o n c z, okt. 2. Tisztabuza 4 ft 40—3 ft 20 kr, rozs 2 ft 80—2 ft 40 kr, kétszeres 3 ft 20—2 ft 80 kr, árpa 2 ft— 1 ft 80 kr, zab 1 ft 20—1 ft, kukoricza 2 ft 20 kr, aszalt szilva 3 ft 10 kr. Besztercz­e-B­á­n­y­a, sept. 29. Tisztabuza 4 ft 50 kr—4 ft, kétszeres 3 ft 60—3 ft 30 kr, rozs 3 ft—2 80 kr, árpa 2 ft 30—2 ft 10 kr, zab 1 ft 40 1 ft 20 kr. Gyöngyös, okt. 3. Tisztabuza 3 ft 60— 3 ft 40 kr, kétszeres 2 ft 40—2 ft, rozs 2 ft 50—2 ft 40 kr, ár­pa 1 ft 40—1 ft 30 kr, zab 1 ft 40—1 ft 30 kr, kukori­­cza 2 ft 60 kr. B e 1 e n y e s, oct. 2. A mai hetivásárra elegendő mennyiségben hozott gabona — különösen kerestetvén­ek őszi vetnivaló — az eddigi ár emelkedése nélkül hir­teles, elkelt , és pedig a tiszta búza mérője 3 ft 90 kr; a két­szeres 3 ft 20 kr; a rozs 3 ft, az uj tengeri 2 ft 60 kr, a a­zab 1 ft 50 kr. A baromvásártéren sok eladó marha volt de kevés kelt el, a vásári ár a múlt hetihez képest nem változott. Kolozsvár, oct. 2. Bécsi mérője o. é. Középár. Tiszta búza 3 ft 40 kr, elegybuza 2 ft 60 kr, rozs 2 ft 1 kr, zab 1 ft 10 kr, árpa 1 ft 20 kr, törökbuza 1 ft 80 kr, pityóka 70 kr, marhahús fontja 11 kr. Győr, oct. 4. A szombaton megtartott hetivásárra beszállított gabnamennyiség a középszerűek sorába be­lyi­ehető ugyan, azonban a zsidóknak hosszú napjai lévén, csak igen kevesen vásároltak, s így a gabna még 10 óra után is nagyrészt a piac­on maradt. A vásárlás jobbadán csak a fogyasztók szükségleteinek fedezésére szorítkoz­ván, az alább kitett árak sem lehetnek egész­en irány­adók. Beszállíttatott: búza 3128 m., rozs 1904 m., árp 1028 m., zab 996 mérő, kukoricza 286 m., köles 172 m­ bab 159 mérő, burgonya 259 zsákkal. Az árak követke­zők: Egy austr. m. tiszta b. 4 ft—4 ft 30 kr, közönséges 3 ft 70—90 kr, kétszeres 2 ft 90—3 ft 10 kr, rozs 2 ft 70—3 ft, árpa 2 ft—2 ft 30 kr, zab 1 ft 60—70 kr, ku­koricza a 3 ft 60—80 kr, köles 2 ft 10—30 kr, bab 3 ft 40—60 kr, széna egy mázsa 1 ft 10—35 kr, bor egy akó 6 ft 50 kr—8 ft, burgonya zsákja 80 kr—1 ft. N­y i 111 é­r. Fridt és Fiedler vésnök műtereme Bécsben, Stadt, alten Fleischmarkt 698. sz. (Darvarhof) az udvarban jobbra, a második emeleten, ajánlja magát látogató­­s czimjegyek, váltók, számlák és a szépírásba vágó mindenféle czikkek, továbbá pecsét­nyomók és czimerek elkészítésére kőben, erezben, dombor és szinnyomatban, valamint érmek, gombnyomók, végre mindennemű arany s ezüst vésésére, a megrendelőket a legszebb s legpontosabb munkáról biztosítván. Arkelet a bécsi börzén 1862 October 7-ről. Austriai értékben. Színházi előadás October 9. Nemzeti színház. Egy csésze b­e­n. Vígjáték 1 felvonásban. Budai népszínház. Aspázia az ördög leánya. Vígjáték 4 felvonásban. Pesti német színház. Othello, der Mohr und Venedig. Tragische Oper in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről October 8-ról. 57, Metaliqnes 71.90; nemzeti kölcsön 83.55; bankrészvé­nyek 799.—; hitelintézeti részvények 225.—; ezüst agio 122.75; londoni váltók 123.25; arany d*cia 5.90. Fsleiöswrkmtö: VÍ1H I KI F.IUVO. 6*/, austriai értékben : 5“/0 nemzeti kölcsön 5% metelliques . . . 5°/, magyar földteherm. 5°/0 erdélyi „ 1839-iki állampapír . . 1854-iki „ 1860-iki „ Comoi sorsjegyek . . Hitelintézeti „ áVfauragözh. sorsjegy. Triesti sorsj................. Budai „ 40 ft. Hg. Eszterházy „ „ Hg. Salm „ „ Hg. Pálffy , „ Hg. Clary „ „ Gr. St.-Genois „ „ Windischgrfitz 20 ft. Gr. Waldstein „ „ Gr. Keglevich 10 ft. Nemzeti bank-részvény Hitelintézeti 200 ft. 6560Alsó-austriai esc bank 8335Éjszaki vasut-részv. . 7160 Államvasút ... 7310Nyugati vasút . . . 7225Pardubiczi vasút . . 125 50Tiszai . 90 25Déli 91 16 50 50 Dunagőzhajózási . . Lloyd....................... 130 30Pesti lánczhid . . . 94— Amsterdam ICO holl. ft 121— Augsburg 100 d. ért. ft. 3685Frankfurt 100 d. ért. ft. 9550Hamburg . . . . . 37— London 10 font sterling 3810Páris 100 fr­ank . . 3685Cs. koronás arany . . 3825Cs. arany .... 2325Napoleons d’or . . . 2450Louvet ains d’or . . . 1625Angol Bouvereigne . . 798— Orosz császári . . . 22310Ezüst........................ 625­— 195 — 246 50 157 175 123 147 281 422 228 396 107 106 107 97 124 50 17 5 10 19 13 11 123 16 40 90 82 10 70 15 95 46 01 55 5 60

Next