Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1862-10-09 / 232. szám
tához őszinte szerencsekivánatainkat; s magunkat pedig kegyeibe ajánlották, mély tisztelettel maradunk Nagyméltóságu gróf s Magyarország királyi helytartója kegyelmes urunknak Kelt Ipolyságon, 1862-dik Bept. 29-kén tartott tisztiszéken, alázatos szolgái Hontmegye tisztikara. Külföld, ANGOLORSZÁG. A „Times“ nyilatkozatát Garibaldinak az angol nemzethez intézett levelére röviden már említettük. A „Spectator“ kissé más modorban utasítja vissza az olasz hős föltevéseit, s azt mondja, hogy ama levél bizonyos hektikus személyek nemes arcvonásaira, vagy Shelley, a szeretetreméltó philosopha költő politikai phantasiáira emlékeztet. Az „Economist“ egész tisztelettel szólván Garibaldi jelleméről, megjegyzi, mikép szerelmi vallomásai képesek az angol nemzetet zavarba hozni. A valódi szabadságra vonatkozó angol fogalmakkal ellenkeznék, az olasz hazafiaktól óhajtott modorban a félsziget ügyeibe avatkozni. „Garibaldi — így iz a „D. N.“ — sokkal gyöngédebb és nemesebb, semhogy ellenségeit és barátait Angliában megkülönböztesse. Ő az egész nemzethez fordult, és igaza van. E nemzet hallgattatta el azon aljas rágalmazásokat, melyek őt követték. Bizonyos emberek Garibaldit saját mérvök szerint ítélik meg királyát, mely természetéhez van szabva, nevetségesnek tartják, mert ugyanaz az ő szájukban nevetségesen hangzanék. Azt akarnák, hogy Rómának külföldi sereg általi megszállásáról oly hangon szóljon, mint Sir Strafford Northcote, midőn a budgetet taglalja. Igen természetes, hogy ezen emberek Garibaldi boszankodását Rómának a francziák általi megszállása miatt túlzottnak s ildomtalannak találják, de ha sok pont létezik, melyek fölött az angol vélemény meg van osztva, Róma nem képez ily pontot. Rómának a francziák általi megszállását nemcsak a kormány s a szabadelvűek, hanem a conservativ parlamenti tagok és orgánumok is, és minden osztályok roszalják. A franczia császár mindezt jól tudja, és miután nincs veszélyben, magát tévútra vezettetni, sajtónk egy részének servilizmusa ártalmatlann aradand. A „Times“ valami szörnyűnek s hallatlannak tartja, hogy Garibaldi az angol kormányról Olaszország ügyeiben a franczia kabinettől független politikát tesz fel, mi ellenben azt hisszük, hogy Garibaldi azáltal megtisztel, és nem fog csalatkozni. Nem először történnék, ha a mostani angol kormány a franczia császárétól eltérő olasz politikát követne, s azt szerencsésen keresztül is vinné.“ Goldwin Smith tanárnak a „D. N“-ban közlött minapi nyilatkozata folytán több hetilap mint kérdést tekinti Gibraltárt. A„Spectator“ azt mondja, hogy Gibraltár visszafoglalása Spanyolország külpolitikájának kulcsa. Egy ígéret sincs, amely oly gyorsan tenné a spanyolokat szövetségesekké, vagy amely oly könynyen rábírná őket, hogy egy hazai despotát tűrjenek, mint Gibraltár visszafoglalása. Angliának, amely mindenütt a szabadelvűek szövetségese, Spanyolországban egyetlen barátja sincs. Gibraltár az egyedüli pont Európában, amely Angliát a nemzetiségek tanával heves összeütközésbe hozza. A róniai szigetek más természetűek, mert még be kellene bizonyitni, mikép, ha Anglia által felszabadittatnak, nem esnek e más külhatalom kezei alá; de Gibraltár csak oly népnek adatnék vissza, melyhez természeténél fogva tartozik s a mely azt mint sajátját megtartani képes volna. Mi rászaljuk Napóleon politikáját Róma miatt és magunk is nyitva tartjuk a kaput Spanyolországba, melynek épen oly joga van a függetlenségre. Gibraltár nem szükséges nemzeti biztonságunkra és csak annyiban használ, amennyiben legcsekélyebb ellenünknek egy 17 millió lélekből álló néppeli szövetséget szerez. Kérdjük, roszalná-e Spanyolországnak, ha tőlünk Gibraltárt erőhatalommal visszavenné, föltéve, hogy erre elég erős volna. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Patrie“-nek Martiniqueből sept. 1- ről írják, az ama gyarmatban ujonczozott önkénytes század szervezkedő félben volt. Az ezen század számára szánt fő- és altisztek a „Vera Cruz“ hajón Francziaországból megérkeztek. Azok az 1ső tengerész gyalog ezredhez tartoznak. Forey tábornok mielőtt Mexikóba indulna, Fort-de-France-ból St. Pierre beindult, s 24 órát szentelt a város főbb intézeteinek meglátogatására. Útjában mindenütt a legmelegebb demonstrációk tárgya volt. Ugyanezen lap következő tudósításokat közöl, a Mexico nyugati partján czirkáló hajórajról: Június végnapjaiban a „Bayonnaise“ a mazatlani kikötőt zárolta s elsülyeszté a „Reforma“ postahajót, mely a mexicói kormány sajátja volt. A felső-California s a mexicói part közt járó „Republic“ gőzös a zárlatot meg szegni próbálván, megállittatott, megmotoztatott s ismét szabadon bocsáttatott, mivel Be fegyvereket, se hadiszereket nem szállított. A franczia kormány utasításai meghagyják, hogy a kereskedelmi viszonyok legkevésbbé se korlátoztassanak, s hogy csupán azon hajók foglaltassanak le, melyek az ellenséghez erősítéseket szállítnának. Július közepe felé a „Bayonnaise“ fölhagyott a zárlattal, hogy alsó California partjaira menjen, az Egyesült államokból küldött fegyverek s hadiszerek megérkezésének, valamint ama hadjutalék meggátlása végett, melyet Pesquiera, sonorai kormányzó Monzanillóba szándékozott indítni. De Piennes marquis, 3-ad osztályú titkár, s d’Haubersart báró, a római franczia követség tagja, Lavalette marquis-val együtt Párisba érkeztek. A legújabban disponibilitásba helyzett Be 11 u n e herczeg helye még eddig nem töltetett be. Következőleg Rómában csak egy másodtitkár, Sal1 ard báró marad. Ugyancsak a „Patrie“ következő jegyzéket közöl : „Már jelentős, hogy két, Londonba érkezett cserkészfőnök, saját nemzete nevében egy föliratot nyújtott át az angol királynőnek oly czélból, hogy tiltakozzanak az orosz kormánynak Circassiábani bitorlásai ellen. Ha jelenleg visszatérünk ezen tárgyra, ez azért történik, mivel ezen tiltakozásnak van egy oly pontja, mely komoly fontossággal bír. „A fekete-tengeren“ — úgymond a fölirat — „Oroszország, valahányszor ezt teheti, minden oly hajót lefoglal, melyen honfitársaink vannak.“ Ez komoly tény. Ha az a sz.pétervári kabinet által határozottan meg nem cáfoltatnék, természetesen azt kellene gondolnunk, hogy a fekete-tengeren orosz czirkáló hajók léteznek. Márpedig ez világos megsértése lenne a párisi szerződés kikötéseinek, t. i. a 11. czikknek, mely szerint a fekete-tenger semlegesnek nyilvánittatik, s az ama szerződéshez csatolt egyezménynek, mely meghatározza azon, a partokoni szolgálatra szükséges kisebb hajók erejét s számát, miket Orosz- s Törökország ezen tengeren fognak tarthatni. De ha igaz lenne, hogy a cserkeszek, mint ők panaszkodnak , a fekete tenger partvidékének egyetlen pontjára sem juthatnak el, anélkül, hogy az oroszok kezére jutás veszélyének ne lennének kitéve, világos lenne, hogy Oroszország ezen vizeken másféle hajókat is tart. Ha ezen körülményt egybevetjük azon, Oroszország ellen már előbb intézett szemrehányással, miszerint az talán nem tartja meg elég bőven az ezen tengeren katonai-tengerészeti arsenáljainak megszüntetését illetőleg, az 1856 -i szerződés 13-ik czikkének betűlszerinti szövegét, a cserkeszek föliratában állított tény — szerintünk — oly természetű lenne, mely a párisi szerződést aláírt hatalmasságok figyelmét méltán fölhívhatná.“ Páriában tudni akarják, hogy Napóleon császár egy sajátkezű iratot intézett a porosz királyhoz, melyben — a jelen viszonyok közt fontos eseményt akarnak látni. Hírszerint Heckeren báró senator legközelebb különös küldetéssel Berlinbe fog utazni. Másrészről azt mondják, hogy a császár még nem hagyott föl azon szándékával, miszerint Németországot meglátogassa, s hogy ezen szándék létesítése pusztán a berlini válság kimenetelének van alája rendelve. OLASZORSZÁG: Turinból, f. hó 4-ről kelt sürgönyök szerint a rómaiak pompás nászajándékot küldtek a portugali királynőnek. A köztük e czélra megnyitott aláírásból 20,000 fr. gyűlt be. A „Discussione“ megcáfolja a kamara szétoszlatására vonatkozó hírt, s azt állítja, hogy a parliament november folytában össze fog hivatni. Hír szerint Rothschild is be fog lépni a nápolyi vasutak társulatába. Az „Opinione“ így nyilatkozik: „Egy párisi távirat azon tudósítást terjeszt, hogy Turinban ezen túl békülékeny, de szilárd politika fog követtetni. Tudjuk, hova vezetett bennünket ezen állítólagos politika. Az a conservatív pártnak a kamrai szélsőbaloldallak egyezkedésével kezdődött. Garibaldi útja s a megyefőnökökhöz intézett, azon meghagyás, hogy annak számára a legfényesebb fogadtatás készíttessék elő, volt ama politika folytatása s végre a sarnicói s aspro montei események, az agyonlövetések s az ostromállapot következtek be. Ide juttatá az országot azon békülékeny s szilárd politika, s ezen programm szerzői még mindig keményen állanak. Azonban Olaszországnak hihetőleg nem lesz tovább is kedve, nyugodtan nézni egy oly comoediát, mely már egyszer oly tragicus módon végződött.“ P a n ta t e o atya Nápolyban Mordinival s Fabrizzival együtt ugyanazon fogházban tartatik. Egészen jókedvű, noha csak 2 piaszternek van birtokában. Azt állítja, hogy ő minden politikai speculatiótól távol tarta magát, s hogy Londonba akart utazni. Megérkezése Palermóból jelentetett, s Nápolyból egy bersaglierikkel megrakott naszád küldetett eléje. Ő kíváncsian tudakozódott Garibaldi sebe iránt s a legnagyobb bizalmat tanusítá Victor Emanuel lojalitása irányában. Állítólag a „Duca di Genova“ hajónak vadállapotban levő parancsnokával együtt koholt összeesküvést. PORTUGÁL. Mint a Reuter féle ügynökségnek Lissabonból f. hó 1-ről jelentik, a „St. Louis“ amerikai hadinaszád onnan nyugat felé tengerre indult, hogy némely oly délállami czirkálóhajókat üldözzön, melyek az azovi szigetek közelében több ezerhalfogó hajókat égettek föl. TÖRÖKORSZÁG: Cettinjéből kelt levelek az ottani hangulatot úgy rajzolják, mint amely Oroszország ellen nagyon el van keseredve. Az orosz consul, ki folyvást háborúra ösztönzött, végre megkérdeztetett az iránt, hogy hát mikor, s mi módon szándékozik az ő kormánya a montenegróiakat segítni. Erre az rögtön eltűnt Cettinjéből, anélkül, hogy bármely választ adna ama kérdésre, s hogy bárkitől is elbúcsúzott volna. A „Patrie“ szerint Beirutban nem kételkednek többé a felől, hogy ama komoly nehézségek, melyek a gazir djouniut tervezete elkészülése alkalmával merültek föl, s melyek kevésben volt, hogy a Libanon vidéknek Koszrován nevű részében átalános felkelést nem idéztek elő, legközelebb véglegesen ki fognak egyenlítteni. Mindazáltal a legújabban történt események kétségkívül épen nem növelték Daud-pasa tekintélyét. SZERBIA: A „Temesv. Zig“-nak Belgrádból írják, hogy a szerb kormány Sir H. Bulwernek véglegesen megígérte a konstantinápolyi értekezlet határozatainak elfogadását. 0R087ORSZÁG. Az „Opinion nationale“-nak Varsóból következő tényt jelentenek: Nowakowski Károly 1861. ápr. 8-án befogatván, egyévi vizsgálat után, mindegyik folyamodási törvényszék által fölmentetett. A senatus, mint legfőbb törvényszék őt ártatlannak nyilvánítá, s szabadonbocsáttatását rendelé el; erre e katonai hatóság őt Szibériába küldé. Testvére, Nowakowski Venczel kérvénye, melyben ezen körülmények kimutattattak, mint „jelentéktelen“ visszautasittatott. Mint a franczia lapoknak Brodyból f. hó - rel távirják, a podoliai kormánykerületbeli földbirtokosok, Kemenetzben a választások végett összegyűlvén, egy Sándor császárhoz intézendő föliratot írtak alá, melyben szabad intézményeket s Podoliának a lengyel királysággal egyesülését kívánják. A kormány formaszerint ellenzi ezen fölirat elküldését, azonban a gyülekezet ahhoz ragaszkodik. A „Br. Zg“nak Varsóbó 1, f. hó - ról jelentik : „Tegnap azon tudósítás érkezett ide, hogy Zamoyski gróf a császár által hosszasabb audientián fogadtatott. A császár biztosítá a grófot az iránt, hogy becsületességéről tökéletesen meg van győződve, valamint arról is, hogy ő (a gróf) semmi résztettre sem lenne képes. Azonban —■ mondá tovább a császár — ennek nevével visszaélést űznek, s hogy ez alól elvonhassa magát, helyesen teendi ön, ha egy időre külföldre fog utazni. Zamoyski már elhagyá Sz.-Pétervárt s külföldre utazott.“ A „Schl. Zig“-nak szintén Varsóból írják : „Ma hiteles kútfőből arról értesültem, hogy a császár Zamoyski grófot a birodalom határain kívüli száműzetésre ítélte, — míg egyszersmind egy itteni előkelő pénzügyér azt állítá előttem, hogy a gróf gazdagságának már régen vége van, s ő most már csak a negatív összegekben gazdag. Hírszerint ennek oka az ő ipari vállalkozásaiban áll, mivel Zamoyski gróf sohasem volt tékozló.“ AMERIKA. New-Yorkból sept. 20-ról kelt tudósítások szerint, Pennsylvania , Ohio kormányzói az összes uniós államok kormányzóit meghívták, hogy sept. 24 én Altonában, Pennsylvaniában gyűljenek össze. Az itteni sajtó szigorú megrovás kifejezéseivel nyilatkozik azon uniós tisztekről, kik Harpers Ferryt föladták, s haditörvényszéki vizsgálatot sürget. A „New-York Times“ némely közléseket hoz oly beszélgetésekről, melyek a washingtoni franczia követő Seward közt a háború tárgyában folytak. Azok alapját egy a franczia kabinet által Mercierhez intézett bizalmas irat képezte volna, melyben kiemeltetik, hogy az amerikai polgárháborúnak végét nem lehet belátni, hogy az éjszak nyilván minsz elég erővel, a déli engedelmességre térünt vissza, hogy ennélfogva Lincoln elnök leghelyesebben tenné, ha a déli államokkal kiegyezkednek. Továbbá ez iratban egyszersmind az is kijelentetett volna, hogy az idegen kabinetek már megunták ama folytonos előterjesztéseket, melyeket Lincoln kabinete intézett hozzájuk, s hogy azokat tovább nem tűrhetik el. (?) Miután Seward Merceről bizalmas közléseket nyert azon irat tartalma iránt, egy iratot intézett a párisi amerikai követ Daytonhöz, mely választ foglal magában a franczia iratban kiemelt összes pontokra, s melyet Daytonnak a franczia külügyministernek kellettnyújtania. A „New York Times“ továbbá ama beszélgetésről is közöl adatokat, melyet a déli államok párisi ügynöke, Sidell a francziák császárjával folytatott. E szerint a császár hosszasan nyilatkozott a rabszolgaságról, s Slidellnek értésére adá, hogy reá nézve nagy nehézségekkel járna, a déli szövetséget föltétlenül, s amaz intézményrel vonatkozás nélkül ismerni el. Egy ily tény — mondá — az ő kormányát a legszigorúbb kárhoztatásnak tenné ki, nem csak honn, hanem a külföldön is, hol Francziaországot a szabadság s humanitás barátjának, s minden faj szabadítójának tekintik. Ily helyzetben, s az ő eljárását fenyegető veszélyek tekintetéből, ő szeretné előre tudni, hogy vájjon a déli szövetségi kormány hajlandó lenne e, vagy nem, némi intézkedéseket tenni, a négerek előbb-utóbbi fölszabadítására vonatkozólag, s hogy vájjon ő ez iránt tehetne e közléseket a franczia kormánynak, vagy nem. A francziák császárjának ezen fölhívására Slidell azt válaszolta volna, hogy ő a császár óhajtásait közlendi saját kormányával, s hogy e czélból saját magántitkárát Richmondba küldendi. New Yorkból sept. 26-ról kelt tudósítások szerint, Lincolnnak egy kiáltványa kijelenti, hogy a háború folytattatni fog, az éjszaka dél közti alkotmányos viszonyok helyreállítása végett, s hogy jövő jún. 1-től kezdve a kormány szabadoknak nyilvánítandja mindazon államok rabszolgáit, melyek még akkor lázadásban lesznek. Louisville jelenleg Bragg separatista tábornok hadteste által ostromoltatik. Az unionisták többizben próbáltak a Potomacon átkelni, azonban mindig sikeretlenül. A Virginiában történt hadműködésekről semmit sem tudhatni. — M’Ce 11 an seregének egyetlen hadteste sem találkozott össze a separatistákkal, tetemes erővel. Egy oly hír szerint, melynek megerősítésre van szüksége, az unionista sereg gyorsan átkelt a Potomacon, Williamsburgnál, s Heintzelmann és Siegel Virginiában lennének, a separatista csapatok elől a viszavonulást elvágni vgyekezvén. A separatista congressusban Fooe következő indítványt tett: „A déliek hadi sikerei jelenleg megengedik a kormánynak, hogy biztosokat küldhessen Washingtonba, a békének becsületes alapokon, fölajánlása végett.“ A new yorki kormányzó egy kiáltványt tett közzé, 4000 embernek összeírás útáni kiállítása iránt, mely összeírás eszközlése dec. 10-re tűzetett ki. — Lincoln elnök fölfüggesztő a habeascorpus-actot, s a hadi törvényt az Egyesült Államokban mindenütt alkalmazhatónak nyilvánítá, ama személyek irányában, kik az összeírás meggátlása végett fogatnának be. Az unionisták még nem mentek be Virginiába. Azt hiszik, hogy csata leend akkor, midőn M’Cle 11 an serege a Potomacon átkelést megkísértendő A separatisták a felső Potomac folyamát tartják megszállva, s levonták a harperi fenyi vasutat. Buell unionista hadteste Louisvillebe megérkezett; azt hiszik, hogy ezen város a separatisták megtámadásainak ellent fog állhatni. A separatisták Louisvilletől 30 mérföldnyire állanak. Hir szerint újólag 100,000 ember fog kiállíttatni. táviratok. Bé c 8, oct. 8. Egy B r osch által, a követek házában, az egyezkedési eljárás megszüntetése iránt előterjesztett indítvány következtében, egy bizottmány választatott meg, melynek holnap kellend jelentést tennie. London, oct. 6. Shangaiból aug. 19-től jelentik, hogy a fölkelők megakadályozzák a selyem elhordását. Ward három várost bevett. A kereskedelmi szerződés Sina és Belgium között aláíratott. Japán csöndes. Kitörés várható azon párt ellen, mely az idegeneket kedvezményekben részesíti. A biztonsági őrségek az angol és franczia követségeknél megszaporíttattak. A kormány minden lehetőt elkövet a felkelés meggátlására. London, oct. 6. A hyde parki harcz alkalmámával katonák is voltak a harczolók közt Ma a lapok megrójják a rendőrséget azért, hogy előbb nem avatkozott be. Turin, oct. 6. A számos tőrreli gyilkolások következtében, egész Sicilia, a hadsereg s a szolgálatban levő nemzetőrség kivételével, lefegyvereztetik. Berlin, oct. 7. A követek háza az összes módosítvány okát elvető; a Forekenbeck féle indítvány 251 szavazattal, 36 ellen elfogadtatott. Berlin, oct. 7. A képviselőhöz mai ülésében folytattatott a Folkenbeck-féle javaslat feletti tárgyalás. A miniszerelnök kijelente az öszministérium nevében, hogy az államkormány Vincke módosítványának elfogadásában zálogát fogja tekinteni kiegyezkedésre való törekvései megelőző fogadtatásának, s ha az elfogadás megtörténik, indítványokat teend, melyek a javaslattal megegyeznek, anélkül, hogy annak indokait magáévá tenné. (Élénk ellenmondás.) A módosítványban az 1862-ik évre vonatkozólag kilátásba helyzett lépések csak akkor léteznének az államministerium részéről, ha kitűnnék, hogy a költségvetés nem jöne annak idején létre. A vitatkozás folytattatik. Vincke módosítványa így hangzik: „Jelentse ki a képviselőház, hogy az államkormány,— eltekintve az 1862-ik évi költségtervet illető további előterjesztésektől — azon esetre, ha az 1863-ks költségterv évzárta előtt nem volna létesíthető, az alkotmányos állapotok tekintetéből köteles még az 1862-ik év lefolyása előtt előleges rendkívüli hitel megnyitása végett a képviselőház elé javaslatot terjeszteni.“ Madrid, oct. 6. Mexicói aug. 28-ról kelt levelek jelentik, hogy a spanyol consulátis czimere leszakittatott. Gazdaság és kereskedelem. Pest, oct 8. Szép derült napok, 117* A felvidéki piaczokra sok gaboát szállitnak a Dunán, mig ellenben Pestre csak keveset, de a különbséget a vasúti szállítmányok egyenlítik ki. Ezen az utón a múlt hóban 272,277 mázsa búza, 26,537 m. rozs, 430 m. zab, 5622 m. kukoricza, 8840 m. repeze érkezett ide. Tavai ugyanezen időben 646,448 m. búza, 50,449 m. rozs, 12,638 m. árpa, 2653 m. zab, 545 m. kukoricza, 30,600 m. repeze szállíttatott Pestre. Vizen jött a múlt hónapban 69,132 m. búza, 8819 m. rozs, 18,913 m. árpa, 20,969 m. zab, 283 m. kukoricza, 474 m. répere. Győrbe szállíttatott ugyancsak a múlt hóban 201,439 m. búza, 146,059 m. zab, 2250 m. kukoricza. Az üzletben nem történt nevezetes változás, az árak a múlt hetiek. A tisztabúzát csak helybeli fogyasztók vásárlák, — kivitelre igen keveset kérdezősködtek utána. Eger, oct. 5. Sz.-Mihály-napi országos vásárunk — daczára annak, hogy ez szokott a legélénkebb lenni, — ezúttal kevésbbé volt látogatott. Eladó sok volt, vevő kevés. Átalában vidékünkön nagyban meglátszik s érezhető a pénzhiány, s részint ez, részint ama körülmény, hogy a termények ára hanyatlik, az iparczikkeké pedig egyre emelkedik, okozá, hogy a kereskedők nem legjobb kedvvel tértek vissza. Marhavásárunk — a vidékünkön még folyton uralgó marhavész miatt — vásárnak alig mondható; legjobban s legjobb áron kelt a hízásra szánt sertés. Hetivásárunk oct. 3-ától középszerű forgalmú volt; az árak emelkedtek, és pedig : 1. búza 7 ft 20 kr, kétszeres 6 ft 40 kr, rozs 5 ft 20 kr, árpa 3 ft 40 kr, zab 2 ft 60 kr, kukoricza 4 ft, uj 3 ft 20 kr, burgonya 1 ft 40 kr kelt köbsönkint, széna mázsája 1 ft 70 kr, szalonna fontja 50 kr, a vajé 80 kr. Szőllőink nagy része le van szüretelve, csupán a csekélyebb rész, legjobb bortermő hegyeink vannak még hátra. A termés középszerű, de jó. A közönséges must 12-14°. L o s o n c z, okt. 2. Tisztabuza 4 ft 40—3 ft 20 kr, rozs 2 ft 80—2 ft 40 kr, kétszeres 3 ft 20—2 ft 80 kr, árpa 2 ft— 1 ft 80 kr, zab 1 ft 20—1 ft, kukoricza 2 ft 20 kr, aszalt szilva 3 ft 10 kr. Besztercze-Bánya, sept. 29. Tisztabuza 4 ft 50 kr—4 ft, kétszeres 3 ft 60—3 ft 30 kr, rozs 3 ft—2 80 kr, árpa 2 ft 30—2 ft 10 kr, zab 1 ft 40 1 ft 20 kr. Gyöngyös, okt. 3. Tisztabuza 3 ft 60— 3 ft 40 kr, kétszeres 2 ft 40—2 ft, rozs 2 ft 50—2 ft 40 kr, árpa 1 ft 40—1 ft 30 kr, zab 1 ft 40—1 ft 30 kr, kukoricza 2 ft 60 kr. B e 1 e n y e s, oct. 2. A mai hetivásárra elegendő mennyiségben hozott gabona — különösen kerestetvének őszi vetnivaló — az eddigi ár emelkedése nélkül hirteles, elkelt , és pedig a tiszta búza mérője 3 ft 90 kr; a kétszeres 3 ft 20 kr; a rozs 3 ft, az uj tengeri 2 ft 60 kr, a azab 1 ft 50 kr. A baromvásártéren sok eladó marha volt de kevés kelt el, a vásári ár a múlt hetihez képest nem változott. Kolozsvár, oct. 2. Bécsi mérője o. é. Középár. Tiszta búza 3 ft 40 kr, elegybuza 2 ft 60 kr, rozs 2 ft 1 kr, zab 1 ft 10 kr, árpa 1 ft 20 kr, törökbuza 1 ft 80 kr, pityóka 70 kr, marhahús fontja 11 kr. Győr, oct. 4. A szombaton megtartott hetivásárra beszállított gabnamennyiség a középszerűek sorába belyiehető ugyan, azonban a zsidóknak hosszú napjai lévén, csak igen kevesen vásároltak, s így a gabna még 10 óra után is nagyrészt a piacon maradt. A vásárlás jobbadán csak a fogyasztók szükségleteinek fedezésére szorítkozván, az alább kitett árak sem lehetnek egészen irányadók. Beszállíttatott: búza 3128 m., rozs 1904 m., árp 1028 m., zab 996 mérő, kukoricza 286 m., köles 172 m bab 159 mérő, burgonya 259 zsákkal. Az árak következők: Egy austr. m. tiszta b. 4 ft—4 ft 30 kr, közönséges 3 ft 70—90 kr, kétszeres 2 ft 90—3 ft 10 kr, rozs 2 ft 70—3 ft, árpa 2 ft—2 ft 30 kr, zab 1 ft 60—70 kr, kukoricza a 3 ft 60—80 kr, köles 2 ft 10—30 kr, bab 3 ft 40—60 kr, széna egy mázsa 1 ft 10—35 kr, bor egy akó 6 ft 50 kr—8 ft, burgonya zsákja 80 kr—1 ft. Ny i 111 ér. Fridt és Fiedler vésnök műtereme Bécsben, Stadt, alten Fleischmarkt 698. sz. (Darvarhof) az udvarban jobbra, a második emeleten, ajánlja magát látogatós czimjegyek, váltók, számlák és a szépírásba vágó mindenféle czikkek, továbbá pecsétnyomók és czimerek elkészítésére kőben, erezben, dombor és szinnyomatban, valamint érmek, gombnyomók, végre mindennemű arany s ezüst vésésére, a megrendelőket a legszebb s legpontosabb munkáról biztosítván. Arkelet a bécsi börzén 1862 October 7-ről. Austriai értékben. Színházi előadás October 9. Nemzeti színház. Egy csésze ben. Vígjáték 1 felvonásban. Budai népszínház. Aspázia az ördög leánya. Vígjáték 4 felvonásban. Pesti német színház. Othello, der Mohr und Venedig. Tragische Oper in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről October 8-ról. 57, Metaliqnes 71.90; nemzeti kölcsön 83.55; bankrészvények 799.—; hitelintézeti részvények 225.—; ezüst agio 122.75; londoni váltók 123.25; arany d*cia 5.90. Fsleiöswrkmtö: VÍ1H I KI F.IUVO. 6*/, austriai értékben : 5“/0 nemzeti kölcsön 5% metelliques . . . 5°/, magyar földteherm. 5°/0 erdélyi „ 1839-iki állampapír . . 1854-iki „ 1860-iki „ Comoi sorsjegyek . . Hitelintézeti „ áVfauragözh. sorsjegy. Triesti sorsj................. Budai „ 40 ft. Hg. Eszterházy „ „ Hg. Salm „ „ Hg. Pálffy , „ Hg. Clary „ „ Gr. St.-Genois „ „ Windischgrfitz 20 ft. Gr. Waldstein „ „ Gr. Keglevich 10 ft. Nemzeti bank-részvény Hitelintézeti 200 ft. 6560Alsó-austriai esc bank 8335Éjszaki vasut-részv. . 7160 Államvasút ... 7310Nyugati vasút . . . 7225Pardubiczi vasút . . 125 50Tiszai . 90 25Déli 91 16 50 50 Dunagőzhajózási . . Lloyd....................... 130 30Pesti lánczhid . . . 94— Amsterdam ICO holl. ft 121— Augsburg 100 d. ért. ft. 3685Frankfurt 100 d. ért. ft. 9550Hamburg . . . . . 37— London 10 font sterling 3810Páris 100 frank . . 3685Cs. koronás arany . . 3825Cs. arany .... 2325Napoleons d’or . . . 2450Louvet ains d’or . . . 1625Angol Bouvereigne . . 798— Orosz császári . . . 22310Ezüst........................ 625— 195 — 246 50 157 175 123 147 281 422 228 396 107 106 107 97 124 50 17 5 10 19 13 11 123 16 40 90 82 10 70 15 95 46 01 55 5 60