Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)

1862-11-01 / 252. szám

darabot és így 150-dik részét bírja. Ezen 1000 rész­vényt, melynek értéke 780.000 ftra rúg, a banknak az új szabályok életbelépése alkalmával el kell adni. Most Szabel követ úr észrevételeire térek át. A kormány nem oszthatja a követ úr felfogását, a nem a kormány,"­hanem a bizottmány által javalt s a bankjegy-fedezetre vonat­kozó szabályt illetőleg, t. i. azon nézetet, hogy ezen szabály szerint 200 millió bankjegy érezfedezet nélkül lehetne forgalomban. Miután a szabályjavaslat 14-ik czikke mindenekelőtt azt határozza meg, hogy a bank­igazgatóság az éretértéknek bankjegy-kibocsátáskom­ oly arányáról gondoskodik, a­mely alkalmas a bevál­tási kötelezettség tökéletes teljesítését biztosítani, a kormány felfogása szerint az érezfedezet magassága 200 millión alól a bankigazgatóság belátására van bízva, míg a 200 millión felüli forgalomra nézve a 14-ik czikk második részében foglalt parancsoló szabály a fedezet minimumára érvényes. Mily első hibát tulajdonit követ az a kormány­nak, nincs előttem tisztában, azonban ezen szemrehá­nyás megszűnik, ha az épen most taglalt felfogás helyesen állíttatik fel. Ezen födezeti módozat eredmé­nyének számításait a kormány nem állíta fel. A kísér­letek, melyek — hanem csalódom — a 3 ik osztálynak óhaja folytán, világos óvástétel mellett hajtattak végre a javallt födözeti mód következményeivel, sze­mélyes jelleműek voltak, de ily számadási műtétetek se az előterjesztésben, se azon javaslatban, melyet a kormány tőn, nem állíttatnak fel. Mint alaptalant utasíthatom tehát vissza azon szemrehányást, mintha a kormány követte volna el az első hibát. A viták folyamában sok mondatott a bankjegyek csökkentéséről. A­mi a forgalomra nézve szükséges bankjegy mennyiséget a jövőben illeti, mindenesetre áll az, hogy nagyszerű alkotások időszakában, 370— 380 millió p. p., vagy 390—400 millió p. o. elég volt, mi­dőn a bankjegyek értéke az ezüst értékéhez közele­dett. Azonban tekintetbe kellene venni, hogy ezen al­kotások hatása a forgalmi eszközök szükségletére, a tőkék megszerzése után se szűnt meg, hanem hogy a vasutak használata s kezelése, a megváltozott mező­­gazdaság, a kifejlett ipar napjainkban folytonosan na­gyobb forgalmi eszközöket igényelnek mint a régi időkben. Igen, kívánnom kell, hogy az összes népgazdá­­szat a legközelebbi jövőben is mindig további haladást tegyen, és hogy még sok vasút, folyószabályozás, útépítés, hajózási javítás létesüljön, melyekre az ország némely részének oly nagy szüksége van, és ennélfogva igen nehéz előre meghatározni, mennyire lehet a bankjegymennyiséget leszállítni a­nélkül, hogy ez által a közjó szenvedjen. A bankjegyek szükséglete mindenesetre csökkentethetik azon intézkedések által, melyeket a kormány eddig is lehetőleg létesíteni igye­kezett s a melyek jelen szabályokban látszanak fog­laltatni oly intézkedések által­­. i. melyek a forgalmat, a pénz anyagi alkalmazása nélkül lehetővé teszik. To­vábbá csökkenni fog a bankjegyek szükséglete azon arányban, a melyben az ezüst jövend ismét forga­lomba. A kormány tehát legnagyobb megelégedéssel ért egyet pénzügyi bizottmányával azon pontban, hogy a bankjegy-csökkentésnek, a visszafizetés és érték­ el­adáshoz való arányában se idő, se számokhoz kötő korlátozó szabályok ne javultassanak; szoros határo­zott szabályok e tekintetben nem állíttathatnak fel a­nélkül, hogy a pénzügy rendezésének egész műve egészben vagy részben veszélynek ne tétessék ki. De más szabályok nem felelnek meg a czélnak. Szabadjon az érctforgalomra vonatkozólag a legújabb idők tapasztalásaira is utalnom, a­melyek alkalmasak eltávolítói mindkét ellentétes aggodalmat, hogy t. i. az átmeneti időszakban nem elég, azaz kevés, vala­mint a másikat, hogy ugyanazon időben nagyon sok bankjegy hozassák be. (Vége következik.) Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ a görög ügyről így nyilatkozik : „A görög forradalom fontossága nem a dynastia megbuktatásában, hanem a mozgalom kö­vetkezményeiben áll. Oly köztársasági kísérlettől fél­hetünk, melynek első tényei szintúgy mint hajdan a franczia forradalom kezdetén, a nemzeti conventéi­g egyértelműek lennének a szerződmények elleni hadüze­nettel. — Mi nem sokat gondolunk Ottó királylyal s dy­­nastiájával, azonban mégis meglepett bennünket az ideiglenes kormánynak azon ténye, miszerint őt a nép előtt azzal vádolta, hogy a királyság jelen határai­nal­ megelégedését tanusstá. Ezen kormány Albániát akarja elfoglalni. A görög forradalomnak külföldi ere­dete s irányai vannak.“­­ Ezen lap megjegyzi, hogy a jelen mozgalom sajátszerű­leg egy időre esik egy a porta politikája ellen intézett diplomatiai levelezésnek a „Journ. des St-Petersb.“-bani megjelenésével. Az an­gol lap Oroszországot azzal vádolja, hogy az idézte elő a montenegrói fölkelést, a draz-maronita viszályt, a szerb kérdés nehézségeit s végre a görög fölkelést. E lap hozzáteszi , hogy Olaszország Törökországban igyekszik oly kártérítéseket találni föl, miket Austriá­­nak Velenczéért ajánlhatna meg. »Ha a görögök — úgymond — önkényt kelnek föl, először is a belsza­­badság helyreállításával foglalkoztak volna. Nekünk mint egyik érdeklett félnek, legnagyobb részvéttel kell kísérnünk a görög eseményeket. Eljárásunkat Görög­ország eljárása szerint kell szabályoznunk. Bármennyi­re óhajtjuk is elfogadni azon elvet, mely a nemzetek­nek saját kormányuk megválasztását megengedi, nem engedhetjük meg, hogy egy belforradalom egy oly bi­rodalom elleni összeesküvéssé változzék át, melynek sokkal több igényei vannak barátságunkra, mint Gö­rögországnak.“ A „Daily News“ így ír: „A görög nemzet a dy­­nastiát csak akkor buktatá meg, miután hiában hasz­nált föl minden eszközt jobb kormányzat megnyerése végett. Ottó király mindig vonakodott, az országot a haladás útján vezetni. Ama királynak vagy elnöknek, ki Görögországot kormányozandja, kötelessége leend a királyság fontosságát növelni s területe terjesztésén i­gyekezni. Európa a polgárisodás érdekében várja ezen eredményeket. A király sohasem fogta föl, hogy kormányának hivatása, a kelet útját egyengetni, bebi­zonyítván annak felsőbbségét, ama távol vidékek re­­generatiója végett.“ FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint némely lapok helytelenül álliták, mintha Ottó király s neje a keleti orthodox hitre tértek volna át. Szerinte a ki­rály katholikus s a királyné protestáns maradt. Ő fel­ségeiknek athenei palotájokban külön kápolnájok volt. Az alkotmány értelmében egyedül a király utódának kell görög vallásunak lennie. Ugyanezen lap szerint Bismarck-Schön­­hausen porosz minister­elnök oct. 28 án reggel Pá­risba érkezett s a porosz követségi palotában szál­lott meg. OLASZORSZÁG: Garibal­di egésségi hely­zetét illetőleg azt írják, hogy a choz már megszűnt, az igen változó időjárás daczára. A f. hó 25-ei orvosi ta­nácskozáson 13 orvosnak kelle jelen lenni, köztük 11 olasz orvosnak, Partridgenek Angol- széla­­tonnak Francziaországból. Egy Crispi, Acerbi s Bruzzesiből álló bizottmány Garibaldi által az­zal bízatott meg, hogy azon számadások igazolását eszközölje, melyek az Aspromonténál szétoszlatott ön­­kénytes-hadtest igazgatására vonatkoznak. Turinból oct. 27-től kelt sürgönyök szerint, a hi­vatalos lap közli ama kir. rendeletet, melynélfogva a parliament nov. 18-ra hivatik össze. A király a Mars-mezőn, egy 12.000 főnyi hadtest fölött szemlét tartott, s a tömeg lelkesült üdvkiáltásai által fogadtatott. Az „Italia“ szerint a király jövő kedden Milanóba fog utazni, hogy ott szemlét tartson a lombardiai had­oszlop fölött. Azt hiszik, hogy onnan Bologna, Parma, Piacenza, Alessandria é­s Genuába is el fog menni, szemlék tartása végett. Mint Turinból oct. 28-ról jelentik, N­é­­­a t­o­n tu­dor Spezziába érkezett, s Garibaldit rendkívül el­­gyöngü­lve találta. Másnap kelle megtartatnia az orvosi tanácskozásnak. A görögországi tudósítások egész Olaszországban nagy sensatiót gerjesztettek, s a föl­kelés mellett számos manifestatiók történtek. NÉMETORSZÁG. Mint Kasselből f. hó 2- ről ír­ják, addig már 47 követ érkezett meg oda a rendi gyű­lésre, kik közöl az állandó bizottmány 46-ot eléggé igazoltnak nyilvánított. Lauer, niederwalgerni kö­vet, választási bizonyítvány hiánya miatt, nem tekin­tetett igazoltnak, s Wachsmuth, soderi követ, még nem volt jelen. Az országgyűlési bizottmány ré­széről egyetlen választás ellen sem emeltetett ellenve­tés. A rendek elé terjesztendő javaslatokra vonatkozó­lag, úgy látszik, most már határozat hozatott. A rendi gyűlés működése hihetőleg — a kormány nézete sze­rint — legközelebb csak két tárgyra, t. i. az 1831-ki alkotmány átvizsgálására s az 1831-ki választási tör­vény helyreállítására fog kiterjedni. — A­mi az alkot­mány átvizsgálását illeti, a f. évi jun. 21-ki országfeje­delmi hirdetményben szövetség-ellenesekül kijelölt ha­tározatok, u. m. 1) az alkotmány 70 ik § a, a­mennyi­ben az az alkotmány fönntartása iránti kötelezettséget a szolgálatban levő tisztek elé is kiszabja; 2) a 61-ik §., a­mennyiben az oda magyaráztatott, hogy valamely állam­szolgának alkotmány­sértésekérti felelősségének azon esetben is helye van, ha az valamely fölötte álló hatóság rendeletét hajta végre, s 3) az 1848. october 26-ki törvény, az alkotmánynak egy, a hadügyre vo­natkozó rendelete módosításai iránt, meg fognak vál­toztatni, s illetőleg eltöröltetni. Továbbá az 1848. júl. 12-ei törvény eltörlése is javaslatba fog hozatni, az országgyűlési követek választására vonatkozólag. Ezen törvény által, mely akkor az országrendek által egyér­­telmüleg fogadtatott el, az alkotmány 64 s 65 dik czik­­kei hatályon kívül helyeztettek. Továbbá még az 1848. oct. 26 -i törvény eltörlése is inditványoztatni fog, az állam­hivatalnokoknak országgyűlési követekké meg­választatására vonatkozólag. Ezen törvény szintén egy­­értelműleg fogadtatott el az országrendek által. Az al­kotmánynak ezen úgynevezett átvizsgálása mellett, az 1831-ki választási törvény is elő fog terjesztetni, alkot­mányos beleegyezés végett, csupán egy, a rendi urak képviseletére vonatkozó változtatással. Mint a franczia lapoknak Berlinből oct. 27-től távírják, a király ama napon Hubertusstockba indult vadászatra, s csak szerdán este térend vissza. — La Tour d’A­u­v­e­r­g­n­e herczeg 26 án este megérkezett, hogy visszahívási iratát átnyújtsa, s hogy a királytól elbúcsúzzék.­­ A „Kreuz Zig“ szerint az angol követ, Loftus lord visszahivatnék, s egy más, nagyköveti czímmel fölruházott diplomata által váltatnék föl. A „Stern Zig“ egy oly fölhívást közöl, melynek czélja egy „hazafias egylet“ ez­ új egylet alakítása lenne. A fölhívás, mely mintegy 150 aláírással van el­látva, így végződik : „Mindazoknak, kik azt akarják, hogy a korona maradjon a kormányzat súlypontja, ve­lünk kell lenniök.“ Mint már tudjuk, Frankfurtban, a nagynémet ér­zelmű gyűlés october 2- án nyittatott meg. Először is Weiss­s társainak már ismeretes indítványa tárgyal­tatván, Lerchenfeld báró az indítvány indokolása végett emel szót. Szerinte csupán az egész Németor­szág teljesítheti történelmi feladatát, de soha sem egy fél Németország, s ezen föladat nem könnyű oly nép­fajok közepette, melyek az öszpontosításnak sokkal nagyobb szükségét érzik, mint Németország. A föladat megoldása Németország különválasztásának kilátásba helyzett eszköze által lehetetlenné lesz, akkor a sza­kadás orvosolhatlanná lenne. De váljon óhajtandó-e az öszpontosítás, ama 2000 évi történelem által szentesí­tett jogok s erkölcsök föláldozásának árán ? Erre szó­nok történelmi visszapillantást vet ama korszakokra, melyekben Németország különválasztása kikerülhetlen­­nek látszott, s az még sem történt meg. A szövetségi reformra térve át, szónok m­gjegyzi, hogy nem a szö­­vetség­gyűlés s a szövetségi alkotmány az oka minden bajnak, hanem még inkább azon körülmény, hogy an­nak kezelése több oldalról gátoltatott. Egyébiránt 50 béke évet köszönhetni ezen alkotmánynak, s Németor­szág jólétben vi­rgzik. A birodalmi alkotmánytól nagy üreg választ el bennünket, mélyen, ha át akarnánk lépni, a mélységbe eshetnénk. De mikép is lehetne azt sajátkép keresztülvinni ? A két nagyhatalom sohasem vetendi magát alá annak határozatainak. A mi javas­latunk nem oly csábító ugyan, de nagy nehézségek nélkül életbe léptethető, s a jelen kifejtésre képes csi­rából Németország azt állíthatja elő, a­mire szük­sége van. Erre G­a­g­e­r­n Henrik kijelenti, hogy a szövet­ségi alkotmány reformjának szüksége iránt a leg­különbözőbb körökben semmi vélemény­eltérés sem létezik. Ö ellenzi a Weiss féle indítványnak 5, 6 s­z­űk pontjait, s azok helyett más szerkezetet ajánl. Bár­mennyire meg legyen is ő elégedve magában véve egy részletfizetéssel, de az ajánlottban semmi kifejtésre képes alap sincs. Annak értéke kizárólag azon illető egyének tekintélyétől függ, kik az országgyűlések ha­tározatára befolyással bírnak. Maga ez utóbbi tisztán facultatív. Mindegyik rendi gyűlés újólag megbírál­hatja s elvetheti az illető törvényjavaslatokat. A kor­mányok határozottan visszautasíták a küldöttek gyű­lésének képviselői jellemét, s javaslatokat tartottak fönn maguknak, egy új organikus intézmény behoza­tala iránt. „Az“ — úgymond — aki csak azért akar számunkra képviseletet szerezni, hogy még több be­szédek tartassanak, nem elégíti ki a nemzet szükségét. A küldöttek gyűlése ezen kiindulópont egy nemzeti gyű­lés számára, mivel az csak egy kamrában lép föl. Már pedig nekünk két kamrával kell bírnunk. Mohi szerin­t a küldöttek gyűlése ellenkezik az egységes Németország eszméjével. Ha az egyoldalúlag jön létre, úgy egy austriai középállami kis-Németor­­szág fog előállani; ha pedig az Poroszország közremű­ködésével létesíttetik, akkor a kis németországi eszme bírna többséggel. Ezenfelül egy küldöttek gyűlése, mint csupán tanácskozó testület, nem vethetne súlyt a mérlegbe. A gyűlés a legtöbb német államokban fönn­álló kamrákból választatnék. Már­pedig a kamrai vá­lasztásoknál nem kimondott elv a jog­egyenlőség, mely szerint az valaha nem születik, hanem választatik törvényhozóvá. Csupán egy a nemzet által választott képviselet állíthatja elő a kibékülést és semmi egyébb. Miután még számosan nyilatkoztak, a Weis­s-féle indítványnak részint mellette, részint ellene, a szava­zás alkalmával Mohi indítványa elvettetett, ellenben Weiss­s társai indítványa minden pontjaiban szinte egyértelműleg elfogadtatott, Gagerus Michaelis indítványainak elvetése mellett. Végre egy 15 tagú bizottmány választatott, Mohi­nak egy a vám-s kereskedelmi kérdésre vonatkozó in­dítványának, s egy 5-tagú bizottmány Varnbühler azon indítványának megbírálása végett, miszerint egy „nagynémet érzelmű reform-egylet“ alakíttassák egy egyleti lappal. DÁNIA: A „Dagbladet" bevallja, hogy az angol állam­titkár sept. 24-től kelt sürgönyében „Dánország határozott ellenéül,“ s annak „ellenségei szövetsége­séül" lépett föl, míg másrészről a „Fädrelandet“ nem tagadja tovább, hogy az orosz kabinet is határozottan nyilvánítá a Russel-féle sürgönybei beleegyezését. Azonban a két hatalmasságnak ily határozott föllépé­sét mindennemű kisszerű okokból igyekeznek szár­maztatni. OROSZORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Ber­linből f. hó 27-től távirják, Zamoyski gróf neje Varsóban, hosszas betegség után meghalt, mely ese­mény a városban mély felindulást okozott. TÖRÖKORSZÁG: Skutariból (Albániából) kelt tudósítások jelentik , hogy O­m­e­r pasa f. hó 10 én a szultán főhadsegéde Izmáél pasa kíséreté­ben Konstantinápolyba indult. Ugyanakkor 4 zászlóalj indíttatott oda a török flottilla hajóin, még­pedig azon a szultán által kifejezett óhajtás következtében, misze­rint látni kívánná ama csapatokat, melyek a legutóbbi hadjáratban különösen kitünteték magukat. Ezen 4 zászlóalj csak 4000 főből áll. Azok csekély létszáma mutatja, hogy mily sokat szenvedtek az ellenségtől. Átalában ama csapatok közt, melyek a harczokban részt vettek, alig lenne található oly zászlóalj, mely 300 főnél többől állana. E szerint nem egész 3­3 zászló­aljból álló sereget, melynek helyőrségül Herczegovina s Albániában kellene maradnia, mintegy 11,000 főre lehet számítni. Skutariban 2, Podgoritzában 4, Antivari­b Zabljakban 1—1 zászlóalj rendes katonaság fog ál­lomásozni. Abdi­s Dervis pasák tüstént a szerdai elutazása után Podgoritzába mentek, hova őket más­nap Mahmud pasa is követé, ki a Spuz s Nikszics közötti katonai út mellett levő őrházak fölállítására vo­natkozó munkálatokat vezetendi. Az arra szükséges pénzek egy része már megérkezett Konstantinápolyból. Dervis pasa legközelebb hadosztályával Ostrogon s Nikszics­en át Mosztárba induland. GÖRÖGORSZÁG. A „Patrie“ szerint azt állítják, hogy a Görögországot védő­­ hatalmasság egyetértés­re jutott az iránt, hogy a hellen kérdésben a be­ nem­­avatkozás elvét fogják érvényre juttatni. Az angol kor­mány legközelebb ezen szellemben egy körlevelet fog­na intézni saját külföldön levő képviselőihez. Mint a franczia lapoknak Corfuból oct. 27-ről távírják, a lord főbiztos erélyes intézkedéseket tett, a görög felkelés melletti minden politikai manifestátió meggátlása végett. Az ideiglenes kormánynak a görög tartományokban levő képviselői igen sürgetős utasítá­sokat kaptak ama választások előkészítése iránt, mik­nek czéljuk a nemzeti gyűlés összehivatása. — Syrá­­ban s a Cyclades szigeteken nagy lelkesedés uralko­dik. Mint mondják, a görög királyné nagyon szenvedő állapotban van. Mint a „Francéinak oct. 28 ról írják, a király s királyné semmi elegendő támaszpontot sem találtak többé arra nézve, hogy a fővárosukba visszatérést re­­mélhesssék, s ezért elhatár­ozták az országot elhagyni. Ők az „Amália“ hajón indultak el, a „Scylla“által kísér­tetre, s Corfuból, mivel itt az „Amália“ súlyosan meg­­rongáltatott, a „Scyllán“ folytaták útjukat Velencze felé. A király nem mondott le, hanem kijelenté, hogy amaz erőszakosság, melynek ő áldozatává lett, semmi az ő részéről, alkotmány­ellenes tényen sem alapul; ő fönntartja jogait; a görög kérdés oly európai kérdés, mely fölött Európának keilene határoznia. A mozga­lom főnökei különböző pártokhoz tartoznak, azonban mindnyájan Görögország nagyobbodását kívánják. E mellett a monarchikus eszme uralkodik náluk. A nép közt 3 név említtetik trónjelöltül: a leuchtenbergi her­czeg, Alfréd angol, s a montferrati herczeg, Victor Emanuel harmadszülött fia. Legtöbb kilátás­nal bír a leuchtenbergi herczeg, noha az athénei orosz képviselő kijelente, hogy az ő kormánya a jelen eseményektől távol akarja magát tartani. Egy török hajóraj, Ozmán pasa alatt, paran­csot kapott, az artai öböl bejárásához menni, hogy Venitzából őrködjék a görög fölkelés mozgalmai fölött. Az „Ind.­berge“ szerint most már két főpárt ala­kult, melyek közöl az egyik a leuchtenbergi her­­czeget s a másik Victor Emanuel másodszülött fiát pártolja, mint trónjelöltet. AMERIKA: New-Yorkból oct. 20-ról kelt tudósí­tások szerint, McCle 1l­an seregének egy másik had­osztálya is átkelt a Potomacon, s a főparancsnokkal Charlestownnál egyesült. Kentuckyban semmi komoly ütközet sem volt, a perrysvillei csata óta. — Buell tábornok folyvást háborgatja a separatistákat. Ama hadtest, melyet M'Clellan kémszemle végett a Po­tomac túlpartjára küldött, Harpers Ferrybe tért vissza. A separatisták nagy erővel állanak Charlestown s Mar­tins közt. A madridi „Epocá“-nak sept. 14-töl kelt levele szerint, Juarez a papi javak elkobzását rendelé el, ő megtilta a papoknak a papi öltözet viselését. A me­­xicóiak Pueblát erődítik, Matta Hydrát, Spezziát, Astront, Morea keleti partján, Gythiont, keleti Maina felső részén. 16-dikán Spártába folytatta útját, a­hol két napig időzött. 19-dikén a Tay­­getus hegyen át Kalamataba utazott. Másnap egy gö­rög gőzös érkezett ide seregekkel, Mauromichalis tá­bornok alatt, a­ki értesítést hozott az akarnáni tarto­mányban, Venitzában kiütött katonai felkelésről, hová a király Kalamatából akart utazni. Az ottani helyőrség, alig 100 ember, Trijas őrmester vezetése alatt kelt fel, megkötöte a tiszteket, a pénztárakat birtokába vette, és mindenféle kegyetlenségeket követett el. Az athenei, patrasi és missolonghi hírek szintén aggasztók voltak. Másnap a második gőzös érkezett meg Athénből Hadschiskos közoktatási ministerrel. Ez utóbbi közléseinél fogva a király 22-dikén hagyta el Kalamatát, meglátogatá még Liment kikötőt és a Pyraus felé tért vissza. 23-dikán reggel Phalaris felől egy bárka jött a franczia követtel, a­ki azt hozta hírül, hogy Atheneben a forradalom a múlt éjjel kitört, a ki­rály letétetett, és ideiglenes kormány alakíttatott. A palotába katonák törtek s mindent összezúztak, rabol­tak és a lakókat elűzték, a királyi szobákra az ál­lampecsét tétetett, az udvari kert feldulatott, több em­ber megöletett, Pyräusban a városparancsnok meggyil­koltatott. Még ugyanazon napon az összes követek a ha­jóra mentek, s a király elé terjeszték, hogy minden el­­lentállási kísérlet hasztalan lenne, a­mennyiben az egész sereg be van bonyolulva a forradalomba. Este a követek, a bajor követ kivételével, Athénébe tértek vissza. Egy franczia s egy angol gőzös, a király oltal­mára, az „Amália“ corvette közelében foglaltak állást. Az éj folytában több menekült családok jöttek Athé­néből, s a franczia gőzösön helyeztettek el. Másnap reggel a király elhagyá a corvette-et, s a „Scylla“ an­gol gőzösre ült; kíséretének szabadságára hagyván az Athénébe visszatérést. Csupán egy tiszt ment vissza. Erre a Pyraeus odahagyatott, s Salamisban vettetett horgony. Az „Amália“ corvette a király eltávozása után tüstént a forradalmi lobogót tűze ki. Egy a kö­vetek közbenjárása folytán Athénébe elvitt kiáltvány a király fáradozásaira s jótéteményeire emlékeztet, ki szülőföldjére tér vissza. A lemondásról semmi említés sem létezik. Az ideiglenes kormány kiáltványa a forradalmi mozgalom általánosságára utal; az ideiglenes kormány feladatául az alkotmányos monarchia fönntartását, a védhatalmasságok irányábani kötelességek teljesíté­sét, a külfölddeli barátságos viszonyok fönntartását s a nemzeti gyűlés összehívását jelöli ki. A Velenczébe menekültek csak a legszüksége­sebb utazási tárgyakat vivék magukkal. Kassel, oct. 30. Ma a rendek gyűlése, a vá­lasztófejedelem nevében, Stiernberg által nyittatott meg. A megnyitó­ beszédben kijelentetik, hogy csupán az új választási törvény fog a rendek elé terjesztetni, s a többi fönntartva marad. A felesketés megtörténté­vel, az országgyűlési biztos előterjeszté a választási törvényjavaslatot, mire a nyilvános tárgyalás bezáratott. Varsó, oct. 30. Ma a „Dziennik“ közzéteszi a forradalmi központi bizottmány fondorlatait, melynek elnöke Mieroslawski. Vera Cruz, oct. 2. Forcy tábornoknak egy, sept. 23-ról kelt kiáltványa így hangzik: „A mi fegy­vereink által megszabadított mexikói nép szabadon vá­­laszthatandja azon kormányt, mely neki tetszik. Én határozottan meg vagyok bízva azzal, hogy azt annak kijelentsem.“ Forey-nek egy rendelete Aim­on­tét le­teszi, annak kormányát föloszlatja s rendeleteit s tör­vényeit érvényteleneknek nyilvánítja. Ezen rendsza­bályok az összes pártok által átalános lelkesüléssel fogadtattak. A hányás megszűnt. Uj Yor­k, oct. 21. McClellan főhadiszállása Har­pers, Ferryben van. A konfederáltak Charleston és Martinsburg között öszpontosultak. Az unionisták állí­tólag téli szállásokra vonulnak. Néger-lázadásokról szóló gyanús hírek keringenek.­­ A konfederáltak a perrysvillei győzelmet maguknak tulajdonítják s azt mondják, hogy 9000 unionistát fogtak el. Hire jár, hogy a M'Clellan ruházathiány miatt nem nyomulhat előre. A megvert délállami tábornok Morgan az unio­nisták által üldöztetve, Kentuckyban, Frankfortba ér­kezett. Nyilttér.___________ | Franczia pezsgő-bor, 1 ■Chanoine széres uraktól, kaphatni eredetil ■minőségben 6, 12, 18, 30, 60 üveges kosai Irakban ÚJLAKI A. J.-nál József-tér Ma­­­ráti-ház 2. sz. 2-ik emelet. Nyilvános köszönet. A pesti izraelita szent egylet kedves kötelessé­gének tartja, ezennel az l-ső cs. kir. sz. gőzhajózási­ tár­­sulat magyarországi főügynökségének, illetőleg .J. Wilfinger főügynök urnak, és a budai császárfürdői igazgatóságnak nyilvános köszönetét kifejezni, azon emberbaráti szívességért, miszerint ez évi fürdő idény alatt is, ezen egylet utalványozására­­. Wilfinger fő­ügynök urnak nemes jóakarata által, ezen városban lévő szegény izraelita fürdőt használók a gőzhajón ingyen szállíttattak a császárfürdőbe és ott az érintett igazgatóság által ingyen fürdőkkel elláttattak. Pest, 1862. October 29-kén. Az egylet elöljárósága. Színházi előadás november 1. Nemzeti színház. Ketten Henrik ur hangversenye és Kis árva. Vígjáték 1 felv. Budai népszínház. István Király. Tragédia 5 felv. Pesti német színház. Gastvorstellung der drei Zwerge, Herren Jean Piccolo, Jean Petit, Kiss Józsi. Robert u. Bertram, oder: die lustigen Vagabunden. Posse mit Gesang und Tanz in 4 Abtheiiupgen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről October 3- ről. 5°/ Metaliqnes 70.75; nemzeti kölcsön 81.80; bankrészvé­nyek 778.8; hitelintézeti részvények 220.80; ezüst ági 121.75; londoni váltók 122.50; arany d­­ia 5.84. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ, Táviratok. Triest, October 30. A „Triester Ztg.“ Otto király egyik kísérőjétől közli a görög események le­írását. A király 13-dikán hagyta el Athénét, megláto­

Next