Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)
1862-11-01 / 252. szám
darabot és így 150-dik részét bírja. Ezen 1000 részvényt, melynek értéke 780.000 ftra rúg, a banknak az új szabályok életbelépése alkalmával el kell adni. Most Szabel követ úr észrevételeire térek át. A kormány nem oszthatja a követ úr felfogását, a nem a kormány,"hanem a bizottmány által javalt s a bankjegy-fedezetre vonatkozó szabályt illetőleg, t. i. azon nézetet, hogy ezen szabály szerint 200 millió bankjegy érezfedezet nélkül lehetne forgalomban. Miután a szabályjavaslat 14-ik czikke mindenekelőtt azt határozza meg, hogy a bankigazgatóság az éretértéknek bankjegy-kibocsátáskom oly arányáról gondoskodik, amely alkalmas a beváltási kötelezettség tökéletes teljesítését biztosítani, a kormány felfogása szerint az érezfedezet magassága 200 millión alól a bankigazgatóság belátására van bízva, míg a 200 millión felüli forgalomra nézve a 14-ik czikk második részében foglalt parancsoló szabály a fedezet minimumára érvényes. Mily első hibát tulajdonit követ az a kormánynak, nincs előttem tisztában, azonban ezen szemrehányás megszűnik, ha az épen most taglalt felfogás helyesen állíttatik fel. Ezen födezeti módozat eredményének számításait a kormány nem állíta fel. A kísérletek, melyek — hanem csalódom — a 3 ik osztálynak óhaja folytán, világos óvástétel mellett hajtattak végre a javallt födözeti mód következményeivel, személyes jelleműek voltak, de ily számadási műtétetek se az előterjesztésben, se azon javaslatban, melyet a kormány tőn, nem állíttatnak fel. Mint alaptalant utasíthatom tehát vissza azon szemrehányást, mintha a kormány követte volna el az első hibát. A viták folyamában sok mondatott a bankjegyek csökkentéséről. Ami a forgalomra nézve szükséges bankjegy mennyiséget a jövőben illeti, mindenesetre áll az, hogy nagyszerű alkotások időszakában, 370— 380 millió p. p., vagy 390—400 millió p. o. elég volt, midőn a bankjegyek értéke az ezüst értékéhez közeledett. Azonban tekintetbe kellene venni, hogy ezen alkotások hatása a forgalmi eszközök szükségletére, a tőkék megszerzése után se szűnt meg, hanem hogy a vasutak használata s kezelése, a megváltozott mezőgazdaság, a kifejlett ipar napjainkban folytonosan nagyobb forgalmi eszközöket igényelnek mint a régi időkben. Igen, kívánnom kell, hogy az összes népgazdászat a legközelebbi jövőben is mindig további haladást tegyen, és hogy még sok vasút, folyószabályozás, útépítés, hajózási javítás létesüljön, melyekre az ország némely részének oly nagy szüksége van, és ennélfogva igen nehéz előre meghatározni, mennyire lehet a bankjegymennyiséget leszállítni anélkül, hogy ez által a közjó szenvedjen. A bankjegyek szükséglete mindenesetre csökkentethetik azon intézkedések által, melyeket a kormány eddig is lehetőleg létesíteni igyekezett s a melyek jelen szabályokban látszanak foglaltatni oly intézkedések által. i. melyek a forgalmat, a pénz anyagi alkalmazása nélkül lehetővé teszik. Továbbá csökkenni fog a bankjegyek szükséglete azon arányban, a melyben az ezüst jövend ismét forgalomba. A kormány tehát legnagyobb megelégedéssel ért egyet pénzügyi bizottmányával azon pontban, hogy a bankjegy-csökkentésnek, a visszafizetés és érték eladáshoz való arányában se idő, se számokhoz kötő korlátozó szabályok ne javultassanak; szoros határozott szabályok e tekintetben nem állíttathatnak fel anélkül, hogy a pénzügy rendezésének egész műve egészben vagy részben veszélynek ne tétessék ki. De más szabályok nem felelnek meg a czélnak. Szabadjon az érctforgalomra vonatkozólag a legújabb idők tapasztalásaira is utalnom, amelyek alkalmasak eltávolítói mindkét ellentétes aggodalmat, hogy t. i. az átmeneti időszakban nem elég, azaz kevés, valamint a másikat, hogy ugyanazon időben nagyon sok bankjegy hozassák be. (Vége következik.) Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ a görög ügyről így nyilatkozik : „A görög forradalom fontossága nem a dynastia megbuktatásában, hanem a mozgalom következményeiben áll. Oly köztársasági kísérlettől félhetünk, melynek első tényei szintúgy mint hajdan a franczia forradalom kezdetén, a nemzeti conventéig egyértelműek lennének a szerződmények elleni hadüzenettel. — Mi nem sokat gondolunk Ottó királylyal s dynastiájával, azonban mégis meglepett bennünket az ideiglenes kormánynak azon ténye, miszerint őt a nép előtt azzal vádolta, hogy a királyság jelen határainal megelégedését tanusstá. Ezen kormány Albániát akarja elfoglalni. A görög forradalomnak külföldi eredete s irányai vannak.“ Ezen lap megjegyzi, hogy a jelen mozgalom sajátszerűleg egy időre esik egy a porta politikája ellen intézett diplomatiai levelezésnek a „Journ. des St-Petersb.“-bani megjelenésével. Az angol lap Oroszországot azzal vádolja, hogy az idézte elő a montenegrói fölkelést, a draz-maronita viszályt, a szerb kérdés nehézségeit s végre a görög fölkelést. E lap hozzáteszi , hogy Olaszország Törökországban igyekszik oly kártérítéseket találni föl, miket Austriának Velenczéért ajánlhatna meg. »Ha a görögök — úgymond — önkényt kelnek föl, először is a belszabadság helyreállításával foglalkoztak volna. Nekünk mint egyik érdeklett félnek, legnagyobb részvéttel kell kísérnünk a görög eseményeket. Eljárásunkat Görögország eljárása szerint kell szabályoznunk. Bármennyire óhajtjuk is elfogadni azon elvet, mely a nemzeteknek saját kormányuk megválasztását megengedi, nem engedhetjük meg, hogy egy belforradalom egy oly birodalom elleni összeesküvéssé változzék át, melynek sokkal több igényei vannak barátságunkra, mint Görögországnak.“ A „Daily News“ így ír: „A görög nemzet a dynastiát csak akkor buktatá meg, miután hiában használt föl minden eszközt jobb kormányzat megnyerése végett. Ottó király mindig vonakodott, az országot a haladás útján vezetni. Ama királynak vagy elnöknek, ki Görögországot kormányozandja, kötelessége leend a királyság fontosságát növelni s területe terjesztésén igyekezni. Európa a polgárisodás érdekében várja ezen eredményeket. A király sohasem fogta föl, hogy kormányának hivatása, a kelet útját egyengetni, bebizonyítván annak felsőbbségét, ama távol vidékek regeneratiója végett.“ FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint némely lapok helytelenül álliták, mintha Ottó király s neje a keleti orthodox hitre tértek volna át. Szerinte a király katholikus s a királyné protestáns maradt. Ő felségeiknek athenei palotájokban külön kápolnájok volt. Az alkotmány értelmében egyedül a király utódának kell görög vallásunak lennie. Ugyanezen lap szerint Bismarck-Schönhausen porosz ministerelnök oct. 28 án reggel Párisba érkezett s a porosz követségi palotában szállott meg. OLASZORSZÁG: Garibaldi egésségi helyzetét illetőleg azt írják, hogy a choz már megszűnt, az igen változó időjárás daczára. A f. hó 25-ei orvosi tanácskozáson 13 orvosnak kelle jelen lenni, köztük 11 olasz orvosnak, Partridgenek Angol- szélatonnak Francziaországból. Egy Crispi, Acerbi s Bruzzesiből álló bizottmány Garibaldi által azzal bízatott meg, hogy azon számadások igazolását eszközölje, melyek az Aspromonténál szétoszlatott önkénytes-hadtest igazgatására vonatkoznak. Turinból oct. 27-től kelt sürgönyök szerint, a hivatalos lap közli ama kir. rendeletet, melynélfogva a parliament nov. 18-ra hivatik össze. A király a Mars-mezőn, egy 12.000 főnyi hadtest fölött szemlét tartott, s a tömeg lelkesült üdvkiáltásai által fogadtatott. Az „Italia“ szerint a király jövő kedden Milanóba fog utazni, hogy ott szemlét tartson a lombardiai hadoszlop fölött. Azt hiszik, hogy onnan Bologna, Parma, Piacenza, Alessandria és Genuába is el fog menni, szemlék tartása végett. Mint Turinból oct. 28-ról jelentik, Néa ton tudor Spezziába érkezett, s Garibaldit rendkívül elgyöngülve találta. Másnap kelle megtartatnia az orvosi tanácskozásnak. A görögországi tudósítások egész Olaszországban nagy sensatiót gerjesztettek, s a fölkelés mellett számos manifestatiók történtek. NÉMETORSZÁG. Mint Kasselből f. hó 2- ről írják, addig már 47 követ érkezett meg oda a rendi gyűlésre, kik közöl az állandó bizottmány 46-ot eléggé igazoltnak nyilvánított. Lauer, niederwalgerni követ, választási bizonyítvány hiánya miatt, nem tekintetett igazoltnak, s Wachsmuth, soderi követ, még nem volt jelen. Az országgyűlési bizottmány részéről egyetlen választás ellen sem emeltetett ellenvetés. A rendek elé terjesztendő javaslatokra vonatkozólag, úgy látszik, most már határozat hozatott. A rendi gyűlés működése hihetőleg — a kormány nézete szerint — legközelebb csak két tárgyra, t. i. az 1831-ki alkotmány átvizsgálására s az 1831-ki választási törvény helyreállítására fog kiterjedni. — Ami az alkotmány átvizsgálását illeti, a f. évi jun. 21-ki országfejedelmi hirdetményben szövetség-ellenesekül kijelölt határozatok, u. m. 1) az alkotmány 70 ik § a, amennyiben az az alkotmány fönntartása iránti kötelezettséget a szolgálatban levő tisztek elé is kiszabja; 2) a 61-ik §., amennyiben az oda magyaráztatott, hogy valamely államszolgának alkotmánysértésekérti felelősségének azon esetben is helye van, ha az valamely fölötte álló hatóság rendeletét hajta végre, s 3) az 1848. october 26-ki törvény, az alkotmánynak egy, a hadügyre vonatkozó rendelete módosításai iránt, meg fognak változtatni, s illetőleg eltöröltetni. Továbbá az 1848. júl. 12-ei törvény eltörlése is javaslatba fog hozatni, az országgyűlési követek választására vonatkozólag. Ezen törvény által, mely akkor az országrendek által egyértelmüleg fogadtatott el, az alkotmány 64 s 65 dik czikkei hatályon kívül helyeztettek. Továbbá még az 1848. oct. 26 -i törvény eltörlése is inditványoztatni fog, az államhivatalnokoknak országgyűlési követekké megválasztatására vonatkozólag. Ezen törvény szintén egyértelműleg fogadtatott el az országrendek által. Az alkotmánynak ezen úgynevezett átvizsgálása mellett, az 1831-ki választási törvény is elő fog terjesztetni, alkotmányos beleegyezés végett, csupán egy, a rendi urak képviseletére vonatkozó változtatással. Mint a franczia lapoknak Berlinből oct. 27-től távírják, a király ama napon Hubertusstockba indult vadászatra, s csak szerdán este térend vissza. — La Tour d’Auvergne herczeg 26 án este megérkezett, hogy visszahívási iratát átnyújtsa, s hogy a királytól elbúcsúzzék. A „Kreuz Zig“ szerint az angol követ, Loftus lord visszahivatnék, s egy más, nagyköveti czímmel fölruházott diplomata által váltatnék föl. A „Stern Zig“ egy oly fölhívást közöl, melynek czélja egy „hazafias egylet“ ez új egylet alakítása lenne. A fölhívás, mely mintegy 150 aláírással van ellátva, így végződik : „Mindazoknak, kik azt akarják, hogy a korona maradjon a kormányzat súlypontja, velünk kell lenniök.“ Mint már tudjuk, Frankfurtban, a nagynémet érzelmű gyűlés october 2- án nyittatott meg. Először is Weisss társainak már ismeretes indítványa tárgyaltatván, Lerchenfeld báró az indítvány indokolása végett emel szót. Szerinte csupán az egész Németország teljesítheti történelmi feladatát, de soha sem egy fél Németország, s ezen föladat nem könnyű oly népfajok közepette, melyek az öszpontosításnak sokkal nagyobb szükségét érzik, mint Németország. A föladat megoldása Németország különválasztásának kilátásba helyzett eszköze által lehetetlenné lesz, akkor a szakadás orvosolhatlanná lenne. De váljon óhajtandó-e az öszpontosítás, ama 2000 évi történelem által szentesített jogok s erkölcsök föláldozásának árán ? Erre szónok történelmi visszapillantást vet ama korszakokra, melyekben Németország különválasztása kikerülhetlennek látszott, s az még sem történt meg. A szövetségi reformra térve át, szónok mgjegyzi, hogy nem a szövetséggyűlés s a szövetségi alkotmány az oka minden bajnak, hanem még inkább azon körülmény, hogy annak kezelése több oldalról gátoltatott. Egyébiránt 50 béke évet köszönhetni ezen alkotmánynak, s Németország jólétben virgzik. A birodalmi alkotmánytól nagy üreg választ el bennünket, mélyen, ha át akarnánk lépni, a mélységbe eshetnénk. De mikép is lehetne azt sajátkép keresztülvinni ? A két nagyhatalom sohasem vetendi magát alá annak határozatainak. A mi javaslatunk nem oly csábító ugyan, de nagy nehézségek nélkül életbe léptethető, s a jelen kifejtésre képes csirából Németország azt állíthatja elő, amire szüksége van. Erre Gagern Henrik kijelenti, hogy a szövetségi alkotmány reformjának szüksége iránt a legkülönbözőbb körökben semmi véleményeltérés sem létezik. Ö ellenzi a Weiss féle indítványnak 5, 6 szűk pontjait, s azok helyett más szerkezetet ajánl. Bármennyire meg legyen is ő elégedve magában véve egy részletfizetéssel, de az ajánlottban semmi kifejtésre képes alap sincs. Annak értéke kizárólag azon illető egyének tekintélyétől függ, kik az országgyűlések határozatára befolyással bírnak. Maga ez utóbbi tisztán facultatív. Mindegyik rendi gyűlés újólag megbírálhatja s elvetheti az illető törvényjavaslatokat. A kormányok határozottan visszautasíták a küldöttek gyűlésének képviselői jellemét, s javaslatokat tartottak fönn maguknak, egy új organikus intézmény behozatala iránt. „Az“ — úgymond — aki csak azért akar számunkra képviseletet szerezni, hogy még több beszédek tartassanak, nem elégíti ki a nemzet szükségét. A küldöttek gyűlése ezen kiindulópont egy nemzeti gyűlés számára, mivel az csak egy kamrában lép föl. Már pedig nekünk két kamrával kell bírnunk. Mohi szerint a küldöttek gyűlése ellenkezik az egységes Németország eszméjével. Ha az egyoldalúlag jön létre, úgy egy austriai középállami kis-Németország fog előállani; ha pedig az Poroszország közreműködésével létesíttetik, akkor a kis németországi eszme bírna többséggel. Ezenfelül egy küldöttek gyűlése, mint csupán tanácskozó testület, nem vethetne súlyt a mérlegbe. A gyűlés a legtöbb német államokban fönnálló kamrákból választatnék. Márpedig a kamrai választásoknál nem kimondott elv a jogegyenlőség, mely szerint az valaha nem születik, hanem választatik törvényhozóvá. Csupán egy a nemzet által választott képviselet állíthatja elő a kibékülést és semmi egyébb. Miután még számosan nyilatkoztak, a Weiss-féle indítványnak részint mellette, részint ellene, a szavazás alkalmával Mohi indítványa elvettetett, ellenben Weisss társai indítványa minden pontjaiban szinte egyértelműleg elfogadtatott, Gagerus Michaelis indítványainak elvetése mellett. Végre egy 15 tagú bizottmány választatott, Mohinak egy a vám-s kereskedelmi kérdésre vonatkozó indítványának, s egy 5-tagú bizottmány Varnbühler azon indítványának megbírálása végett, miszerint egy „nagynémet érzelmű reform-egylet“ alakíttassák egy egyleti lappal. DÁNIA: A „Dagbladet" bevallja, hogy az angol államtitkár sept. 24-től kelt sürgönyében „Dánország határozott ellenéül,“ s annak „ellenségei szövetségeséül" lépett föl, míg másrészről a „Fädrelandet“ nem tagadja tovább, hogy az orosz kabinet is határozottan nyilvánítá a Russel-féle sürgönybei beleegyezését. Azonban a két hatalmasságnak ily határozott föllépését mindennemű kisszerű okokból igyekeznek származtatni. OROSZORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Berlinből f. hó 27-től távirják, Zamoyski gróf neje Varsóban, hosszas betegség után meghalt, mely esemény a városban mély felindulást okozott. TÖRÖKORSZÁG: Skutariból (Albániából) kelt tudósítások jelentik , hogy Omer pasa f. hó 10 én a szultán főhadsegéde Izmáél pasa kíséretében Konstantinápolyba indult. Ugyanakkor 4 zászlóalj indíttatott oda a török flottilla hajóin, mégpedig azon a szultán által kifejezett óhajtás következtében, miszerint látni kívánná ama csapatokat, melyek a legutóbbi hadjáratban különösen kitünteték magukat. Ezen 4 zászlóalj csak 4000 főből áll. Azok csekély létszáma mutatja, hogy mily sokat szenvedtek az ellenségtől. Átalában ama csapatok közt, melyek a harczokban részt vettek, alig lenne található oly zászlóalj, mely 300 főnél többől állana. E szerint nem egész 33 zászlóaljból álló sereget, melynek helyőrségül Herczegovina s Albániában kellene maradnia, mintegy 11,000 főre lehet számítni. Skutariban 2, Podgoritzában 4, Antivarib Zabljakban 1—1 zászlóalj rendes katonaság fog állomásozni. Abdis Dervis pasák tüstént a szerdai elutazása után Podgoritzába mentek, hova őket másnap Mahmud pasa is követé, ki a Spuz s Nikszics közötti katonai út mellett levő őrházak fölállítására vonatkozó munkálatokat vezetendi. Az arra szükséges pénzek egy része már megérkezett Konstantinápolyból. Dervis pasa legközelebb hadosztályával Ostrogon s Nikszicsen át Mosztárba induland. GÖRÖGORSZÁG. A „Patrie“ szerint azt állítják, hogy a Görögországot védő hatalmasság egyetértésre jutott az iránt, hogy a hellen kérdésben a be nemavatkozás elvét fogják érvényre juttatni. Az angol kormány legközelebb ezen szellemben egy körlevelet fogna intézni saját külföldön levő képviselőihez. Mint a franczia lapoknak Corfuból oct. 27-ről távírják, a lord főbiztos erélyes intézkedéseket tett, a görög felkelés melletti minden politikai manifestátió meggátlása végett. Az ideiglenes kormánynak a görög tartományokban levő képviselői igen sürgetős utasításokat kaptak ama választások előkészítése iránt, miknek czéljuk a nemzeti gyűlés összehivatása. — Syrában s a Cyclades szigeteken nagy lelkesedés uralkodik. Mint mondják, a görög királyné nagyon szenvedő állapotban van. Mint a „Francéinak oct. 28 ról írják, a király s királyné semmi elegendő támaszpontot sem találtak többé arra nézve, hogy a fővárosukba visszatérést remélhesssék, s ezért elhatározták az országot elhagyni. Ők az „Amália“ hajón indultak el, a „Scylla“által kísértetre, s Corfuból, mivel itt az „Amália“ súlyosan megrongáltatott, a „Scyllán“ folytaták útjukat Velencze felé. A király nem mondott le, hanem kijelenté, hogy amaz erőszakosság, melynek ő áldozatává lett, semmi az ő részéről, alkotmányellenes tényen sem alapul; ő fönntartja jogait; a görög kérdés oly európai kérdés, mely fölött Európának keilene határoznia. A mozgalom főnökei különböző pártokhoz tartoznak, azonban mindnyájan Görögország nagyobbodását kívánják. E mellett a monarchikus eszme uralkodik náluk. A nép közt 3 név említtetik trónjelöltül: a leuchtenbergi herczeg, Alfréd angol, s a montferrati herczeg, Victor Emanuel harmadszülött fia. Legtöbb kilátásnal bír a leuchtenbergi herczeg, noha az athénei orosz képviselő kijelente, hogy az ő kormánya a jelen eseményektől távol akarja magát tartani. Egy török hajóraj, Ozmán pasa alatt, parancsot kapott, az artai öböl bejárásához menni, hogy Venitzából őrködjék a görög fölkelés mozgalmai fölött. Az „Ind.berge“ szerint most már két főpárt alakult, melyek közöl az egyik a leuchtenbergi herczeget s a másik Victor Emanuel másodszülött fiát pártolja, mint trónjelöltet. AMERIKA: New-Yorkból oct. 20-ról kelt tudósítások szerint, McCle 1lan seregének egy másik hadosztálya is átkelt a Potomacon, s a főparancsnokkal Charlestownnál egyesült. Kentuckyban semmi komoly ütközet sem volt, a perrysvillei csata óta. — Buell tábornok folyvást háborgatja a separatistákat. Ama hadtest, melyet M'Clellan kémszemle végett a Potomac túlpartjára küldött, Harpers Ferrybe tért vissza. A separatisták nagy erővel állanak Charlestown s Martins közt. A madridi „Epocá“-nak sept. 14-töl kelt levele szerint, Juarez a papi javak elkobzását rendelé el, ő megtilta a papoknak a papi öltözet viselését. A mexicóiak Pueblát erődítik, Matta Hydrát, Spezziát, Astront, Morea keleti partján, Gythiont, keleti Maina felső részén. 16-dikán Spártába folytatta útját, ahol két napig időzött. 19-dikén a Taygetus hegyen át Kalamataba utazott. Másnap egy görög gőzös érkezett ide seregekkel, Mauromichalis tábornok alatt, aki értesítést hozott az akarnáni tartományban, Venitzában kiütött katonai felkelésről, hová a király Kalamatából akart utazni. Az ottani helyőrség, alig 100 ember, Trijas őrmester vezetése alatt kelt fel, megkötöte a tiszteket, a pénztárakat birtokába vette, és mindenféle kegyetlenségeket követett el. Az athenei, patrasi és missolonghi hírek szintén aggasztók voltak. Másnap a második gőzös érkezett meg Athénből Hadschiskos közoktatási ministerrel. Ez utóbbi közléseinél fogva a király 22-dikén hagyta el Kalamatát, meglátogatá még Liment kikötőt és a Pyraus felé tért vissza. 23-dikán reggel Phalaris felől egy bárka jött a franczia követtel, aki azt hozta hírül, hogy Atheneben a forradalom a múlt éjjel kitört, a király letétetett, és ideiglenes kormány alakíttatott. A palotába katonák törtek s mindent összezúztak, raboltak és a lakókat elűzték, a királyi szobákra az állampecsét tétetett, az udvari kert feldulatott, több ember megöletett, Pyräusban a városparancsnok meggyilkoltatott. Még ugyanazon napon az összes követek a hajóra mentek, s a király elé terjeszték, hogy minden ellentállási kísérlet hasztalan lenne, amennyiben az egész sereg be van bonyolulva a forradalomba. Este a követek, a bajor követ kivételével, Athénébe tértek vissza. Egy franczia s egy angol gőzös, a király oltalmára, az „Amália“ corvette közelében foglaltak állást. Az éj folytában több menekült családok jöttek Athénéből, s a franczia gőzösön helyeztettek el. Másnap reggel a király elhagyá a corvette-et, s a „Scylla“ angol gőzösre ült; kíséretének szabadságára hagyván az Athénébe visszatérést. Csupán egy tiszt ment vissza. Erre a Pyraeus odahagyatott, s Salamisban vettetett horgony. Az „Amália“ corvette a király eltávozása után tüstént a forradalmi lobogót tűze ki. Egy a követek közbenjárása folytán Athénébe elvitt kiáltvány a király fáradozásaira s jótéteményeire emlékeztet, ki szülőföldjére tér vissza. A lemondásról semmi említés sem létezik. Az ideiglenes kormány kiáltványa a forradalmi mozgalom általánosságára utal; az ideiglenes kormány feladatául az alkotmányos monarchia fönntartását, a védhatalmasságok irányábani kötelességek teljesítését, a külfölddeli barátságos viszonyok fönntartását s a nemzeti gyűlés összehívását jelöli ki. A Velenczébe menekültek csak a legszükségesebb utazási tárgyakat vivék magukkal. Kassel, oct. 30. Ma a rendek gyűlése, a választófejedelem nevében, Stiernberg által nyittatott meg. A megnyitó beszédben kijelentetik, hogy csupán az új választási törvény fog a rendek elé terjesztetni, s a többi fönntartva marad. A felesketés megtörténtével, az országgyűlési biztos előterjeszté a választási törvényjavaslatot, mire a nyilvános tárgyalás bezáratott. Varsó, oct. 30. Ma a „Dziennik“ közzéteszi a forradalmi központi bizottmány fondorlatait, melynek elnöke Mieroslawski. Vera Cruz, oct. 2. Forcy tábornoknak egy, sept. 23-ról kelt kiáltványa így hangzik: „A mi fegyvereink által megszabadított mexikói nép szabadon választhatandja azon kormányt, mely neki tetszik. Én határozottan meg vagyok bízva azzal, hogy azt annak kijelentsem.“ Forey-nek egy rendelete Aimontét leteszi, annak kormányát föloszlatja s rendeleteit s törvényeit érvényteleneknek nyilvánítja. Ezen rendszabályok az összes pártok által átalános lelkesüléssel fogadtattak. A hányás megszűnt. Uj York, oct. 21. McClellan főhadiszállása Harpers, Ferryben van. A konfederáltak Charleston és Martinsburg között öszpontosultak. Az unionisták állítólag téli szállásokra vonulnak. Néger-lázadásokról szóló gyanús hírek keringenek. A konfederáltak a perrysvillei győzelmet maguknak tulajdonítják s azt mondják, hogy 9000 unionistát fogtak el. Hire jár, hogy a M'Clellan ruházathiány miatt nem nyomulhat előre. A megvert délállami tábornok Morgan az unionisták által üldöztetve, Kentuckyban, Frankfortba érkezett. Nyilttér.___________ | Franczia pezsgő-bor, 1 ■Chanoine széres uraktól, kaphatni eredetil ■minőségben 6, 12, 18, 30, 60 üveges kosai Irakban ÚJLAKI A. J.-nál József-tér Maráti-ház 2. sz. 2-ik emelet. Nyilvános köszönet. A pesti izraelita szent egylet kedves kötelességének tartja, ezennel az l-ső cs. kir. sz. gőzhajózási társulat magyarországi főügynökségének, illetőleg .J. Wilfinger főügynök urnak, és a budai császárfürdői igazgatóságnak nyilvános köszönetét kifejezni, azon emberbaráti szívességért, miszerint ez évi fürdő idény alatt is, ezen egylet utalványozására. Wilfinger főügynök urnak nemes jóakarata által, ezen városban lévő szegény izraelita fürdőt használók a gőzhajón ingyen szállíttattak a császárfürdőbe és ott az érintett igazgatóság által ingyen fürdőkkel elláttattak. Pest, 1862. October 29-kén. Az egylet elöljárósága. Színházi előadás november 1. Nemzeti színház. Ketten Henrik ur hangversenye és Kis árva. Vígjáték 1 felv. Budai népszínház. István Király. Tragédia 5 felv. Pesti német színház. Gastvorstellung der drei Zwerge, Herren Jean Piccolo, Jean Petit, Kiss Józsi. Robert u. Bertram, oder: die lustigen Vagabunden. Posse mit Gesang und Tanz in 4 Abtheiiupgen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről October 3- ről. 5°/ Metaliqnes 70.75; nemzeti kölcsön 81.80; bankrészvények 778.8; hitelintézeti részvények 220.80; ezüst ági 121.75; londoni váltók 122.50; arany dia 5.84. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ, Táviratok. Triest, October 30. A „Triester Ztg.“ Otto király egyik kísérőjétől közli a görög események leírását. A király 13-dikán hagyta el Athénét, megláto