Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)
1862-11-25 / 271. szám
Második évi folyam. ________5-----erbeut A-hivatal: Uri-utcza Libaeinszky-ház. Kiadóhivatal: Barátok-tere 7. ki. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó-hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál. 271. szám — 1862. mm ___ ae SÜRGÖNY K dd. november 25. Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr Eeésnévre 18 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr ft Egész évre 16 — évnegyedre 4 — Félévre 8 — HIVATALOS RÉSZ. ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi nov. 14-ről kelt legfelsőbb határozatával mihályházi Tóth Bódog udvari fogalmazót , az országbíró elnöki fogalmazóját magyar kir. udvari titkári czimmel s ranggal, dijelengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. 6 cs. kir. Apostoli Felsége f. Ló 1-röl Heegenbarth Manó szegedi gfszhajózási ügynökségi hivatalnok vezetéknevének aHadassi"-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október 27-én Fischer Ferencz pacséri illetőségű szegedi tanuló vezetéknevének aHalász- ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október 26-ról V 1cz Imre pesti szabómester vezetéknevének „Csák“ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége évi f. október 22-ről Schwarz Béla nyitramegyei tiszteletbeli esküdt vezetéknevének „Fekete“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A Gáes- és Morvaországban dühöngő keleti marhavész következtében az oppelni porosz kormány az austriai államok határai felől a beutbeni, plessi, rybniki, ratibori, babschtitzi és neussi kerületekben következő szorosabb biztosító intézkedéseket rendelt el a marhaszállításra nézve. 1. Szarvasmarhák, juhok, sertések, kecskék, kutyák és baromfiak, íris marha- avagy egyéb bőrök, szarvak, olvasztatlan fagygyu, továbbá marhahús, trágya és mindennemű használt istállószerek behozatala ezentúl az oppelni közigazgatási területbe meg nem engedtetik. 2. Ép úgy visszautasítandó a nyers gyapjú, száraz bőrök és állatszőrök (a serték kivételével), ha gyanítható, hogy azok vészlépte helyről hozatnak. Végre marha- és borkereskedők, mészárosok, tímárok és gyepmesterek csak előleges gondos tisztítá su£ után bocsáttathatnak be. Bosnyákországban Listov vidékén a szarvasmarhák között a ragályos léptei, a lovak között pedig a hagymáz, végre a juhok között a métely ütvén ki, ezen nyavalyák beharczolásának meggátlására a kellő óvintézkedések megtétellel. A régibb államadósságnak f. ér 1 nov. 6-ru történt 367 s 368-ik kisorsolása alkalmával, a 364 s 374 sz. sorozatok hivattak ki. A 364. sz. sorozat morvaországi rendi kincstári kötelezvényeket foglal magában; még pedig: az 1793. jan. 31-ki ülésszakról a 2013—2912 sz. bezárólag 5 peres eredeti kamatlábú, — az 1793 dec. 6-ki ülésszak- ról, 4—8191 sz. bezárólag, 4 peres eredeti kamatlábú kötelezvényeket, 1,103463 ft 1362 krnyi összes tőkeészeltel. A 374. sz. sorozat morvaországi rendi kincstári kötelezvényeket foglal magában, még pedig: az 1793. dec. 6 iki ülésszakról, a 28 125 sz. eredetileg 4'/0-1*8 kötelezvényt; a tőke összeg egy tizedével, s az 1794. dec. 10 iki Ülésszakról, a 28,161—29,774 sz. eredeti TÁRCZA. A forráskutatás. Scheferik távirdai mérnök érdekes czikket közöl az austriai mérnök-egylet lapjában a forrás és földalatti vizfolyások kutatása módjairól, melyből a következőket adjuk : „A „Brünner Zeitung“ múlt év őszén azon hitt hozá, — írja Scheferik — hogy Richard abbé Elberfeldbeus rövid tartózkodása alatt felvilágosításokat adott a földalatti forrásokról, ezek mélységét és tartalmuk mennyiségét előre meghatározván. Az út és mód, melylyel az abbé ezen fölfedezést képes tenni, — nevezett lap véleménye szerint — az egyéni tulajdonságban rejlik, amely Reichenbach báró od delejes leveleiben találja megfejtését; e szerint oly érzülékeny emberek léteznének, akik a föld telepének bizonyos pontján, ha ez alatt forrás van, sajátságos érzésnek vannak kitéve. Miután az abbé az általa gyakorlott művészet iránt nem adott felvilágosítást és eljárási módjára nézve, — kivéve a „Wiener Zeitung“ 1862. február 1-jén megjelent mellékletében kimondott sejtelmen kívül — nem bírunk útbaigazítással, megkisértendőm átalános vázlatokban fejtegetni azon módokat, melyeket különböző országokban a forráskeresésnél alkalmaznak és végezetül azon eredményre jövendel viszsza, melyet Richard abbé Brünn közelében elért. I. A források talányát, vagy az úgynevezett forrás-elméletet, a régi időktől az újabbig s legujabbig Aristoteles, Vitruv, Lerez, Seneca, Mariotte, Halley, de Luc, Derham, Cartesis s mások tárgyalták, és azt hitték, hogy a források okául részint a tenger- és alapvíz nedvszívós hajcsövű beivását, részint a meteorvíz átszivárgását kell tartaniok. Az első nézetet nem igazolta a kísérlet és így csak a második veendő még tekintetbe. A forrás fölfedezés mesterségét Francziaországban Richard abbé előtt a még életben levő Paramelle abbé nemcsak gyakorolta, hanem terjedelmes munkát is irt róla, melyből Förster „Bauzeitung“ ja 1856 és 1857-ben kivonatot közölt. Hogy ezen forráskeresési mód képét adhassam, föl kel tennem azt, miszerint a földvonal tölepe, melyen a forrás kerestetik, csupa sűrű rétegekből áll, melynek felső területén minden meteor-víz: eső, hó, jég, köd, a nedves jég, szóval minden víz, amely fölülről jő, a nehézség törvényét követve, a lejtők hosszában, a földzugokba s hegynyilásokba és innen a völgyekbe fut, a hol a völgy legmélyebb pontján minden vizfonal egyesül és folyót képez, a mely a völgy-ut irányában halad. Ezen vízfolyást minden esőzés és kiolvadás alkalmával lehetne látni; sőt máskor is, midőn nincs viz, szintén lehetne képzeletet szerezni azon vizfonalakról, melyek a bekövetkező esőzések alatt a lejtőn képződnek s a völgyben egyesülnek. Ezen képzeletből kiindulva nem lesz nehéz Paramelle nézeteire s tapasztalati tételeire viszsza enni. A lakott földrészek tölepe rétegekkel van fedve, melyek a meteor víz nagy részét magukba fogadják és átszivárogtatják ; ám ezen átbocsátó rétegek, közt mindig vannak olyanok is, melyeken a víz nem mehet keresztül. A víz lassan kint ezen rétegekig tarja magát, és mi ismét föltevésünk pontjánál vagyunk s a földalatti vízfolyásokat átalában a vidék töleptek méretével állíthatjuk össze. A földalatti völgy-itt a határos lejtőit hajtási szögleteiből fog származni, és a) a vegyoldalak hasonló domborúságánál a völgy közepéhez, b) nem hasonló domborúságnál a meredek részhez közelebb, c) meredek lejtőknél ezek mellett fog fekünni. II. Ha hosszasabb szárazságnál valamely vidék növényzetére, különösen a földeket segélyző mesgyékre figyelünk, oly füveket fogunk találni, melyek száraz időben lem is láthatók, és ha egy ideig a mesgyék hosszában megyünk, gyakran oly pontokra jutunk, melyeken a nedvességet szerető füvek a szárazban sörökkel váltakoznak. Míg például a szárazságot kedvelő tevekáka (andropagon ischaenum) túlnyomó mennyiségben terem, némely pontokon a vízbarát mezei perje (bordeum pratense) is nő. Ily helyeket a földmivelek gyakran fölkeresnek, hogy butácskákat ássanak, melyek főleg aratás idején az ivóvizet szolgáltatják. Ahol azonban agyagréteg gátolja a forrásvíznek a termő rétegig leendő felkatolását, ott e mód nem elégséges. III. Olaszországban, midőn két vagy több pont közt kell határozni az iránt, melyiken volna a kutatás legsikeresebb, oly eszközt használnak, amely ezen adat szerint a dolog természetének megfelel. Ezen eszköz a víz mohó fölvételén alapszik, melyet némely tavak és nedvszívó testek mutatnak. Ugyanis fazekak, hasonló súlyú nedvszívó testekkel megrakott lukacsos fazekak ásatnak le egyenlő mélységbe az illető pontokon, és tartalmak, miután kivetettek, megméretik. Ott, hol a súly leginkább növekedett, aránylag nagyobb vízgazdagságot lehet következtetni, ami a kútásatásra eldöntő. IV. Ha ezen módok elsejét tisztán a terület földtani alakulására, másodikát a növénytanra, harmadikát a nedvszivásra (hygroskopie) alapítottnak nevezhetjük, a következő mód olyan, mely az előbbetektől főleg abban különbözik, hogy alkalmazása a nap határozott órájára, sőt úgyszólván bizonyos kiválasztott napok egyetlen perezére szorittatik, s melyet a dolog természeténél fogva lebtaninak (meteorologisch) hívhatunk. Persiában és Arábiában, ahol egyedül a víz határoz a föld lakhatósága és mivelési képessége fölött, és egy forrás feltalálása mintegy 5000 arany értéket képvisel, oly eljárás használtaik, melyet dr. Pofiak az ottani állapotról s viszonyokról a cs kir. földrajzi társulat ülésében tartott előadásában érint. Tudva van, hogy a légmérséklet mintegy 10 perccel napfölkelte előtt változik és a légmérő kisebb vagy nagyobb mértékben alászáll, mi az évszaktól és egyéb melékes körülményektől függ; de napfölkelte előtt mindig hirtelen hideg lesz, ami szabály gyanánt tekinthető. A földréteg hajcsöves (capillar) hajtása az éj folytán a földalatti forrás vizét a legfelsőbb rétegekben gyűjti össze, és a forrás fölötti pont gazdagabb leend nedvességben, mint a szomszédterület. Ha szélcsöndes tiszta éj után következett reggel választunk és napfelkelte előtt 8—10 perccel azon pontokra figyelünk, melyeken forrást remélünk fölfedezni, minden forrás fölött, legyen ez bármily mélyen a föld gyomrában, gyönge ködlepelt veendők észre, ami onnan ért, hogy a nedvesebb földből származott s a nyugodt jéggel érintkező víz, a légmérséklet hirtelen változásával köddé válik a mely csak napkeltéig tart, és a légmérséklet emelkedésével ismét elenyészik. E pontokon ássák aztán a kutakat. Ezen eljárás Persiában , Arábiában sikerrel alkalmaztatik. Az akna mélysége 50 méternyire is terjed, melyből a forrás csövek által vezettetik fel. A földalatti vízkeresés módjai, legyenek ezek elméletileg bármily biztos elvekre alapítva, gyakorlatilag is használandók s a helyszínen végrehajtandó tanulmányok által tökéletesitendők, és csak a figyelő szerencsés combinátiója s éleslátása emelhetik az elő tanulmányokat gyakorlati érvényre. Richard abbé Brünnbeni rövid tartózkodása alatt m. é. Sctoberben több pontot jelölt meg, melyeken nevezetes vízmennyiségű kutakat helyezett kilátásba, és amelyek mindegyikét öszhangzásba lehet hozni a Paramelle által felállított elvekkel. A kijelölt helyek a völgy-út oly pontjain vannak, melyekről föltehető, hogy az érintett nézetnél fogva földalatti forrásokat tartalmaznak. Karthausban a czukorgyár melett már kész a kút, és ámbár ez oldalt fekszik azon völgy-úttól, mely a szomszéd Völgyből követhető, és ámbár ezen oldalt fekvésért, az egyik hegyhát meredekebb lejtője, egybehasonlíttatván a másikkal, tekintetbe vétethetik, mégis úgy látszik, mikép a bygroskopot nem annyira ezen körülmény irányozta, mint a körülkerített birtok határa, melyhez a kút tartozik. A siker itt fényes volt, és miután e kút a völgy forrását középponton találta, a többi megjelölt pontok ásatásával föl lehetett hagyni. A forrás 4 bécsi ölnyire fekszik és naponkint 12,000 akó vizet ad. Azon haszon után ítélve, melyet a forrás-fölfedezés a föld tulajdonosának , valamint a hygrea scopnak is nyújt, nem tartozik az a hálátlan mesterségek közé, és miután azt mindenki sajátjának tekinti, aki hivatást érez magában, azon óhajtással fejezem be közleményemet, vajha e mesterség nálunk is utánzókra találna, és vajha az elvek, melyeket az imént vázoltam, gyakorlatilag is érvényesíttetnének.“ 5%-os kötelezvényeket, 1,031,003 ft 23/4 krnyi összes tőke öszlettel. Ezen kötelezvények az 1818. márt. 21-röl kelt legfelsőbb nyiltparanCs határozatai szerint, az eredeti kamatlábra emeltetnek, s a mennyiben az 5% et conv. pénzben elér, a pénzügyministeriumnak 1858. oct. 26-ról, 5286. sz. a. (kir. tervl. 290. sz.) kelt hirdetményével közzétett átváltoztatási mérv szerint, 500-et austriai értékre szóló állam-kötelezvényekre váltatnak föl. Ama kötelezvényekért, melyek a kisorsolás következtében az eredeti, de 5%-et el nem érő kamatozásra jutnak el, a cél kívánatéra, az említett hirdetményben foglalt határozatok értelmében, anstr.értékre szóló 5 peres kötelezvények szolgáltatnak ki. Bécs, nov. 3 an 1862. Az államadósság cs.k igazgatóságától. X EMII IVATALOS RÉSZ. Lapszemle A „Wanderer“-nek nagyon felötlő az, hogy Ő Felségének azon magas kegyelmét, melynélfogva Magyarországban a haditörvényszékek előtt lefolyt, vagy még függőben levő tényekre általános amnestia hirdettetett, a centralista lapok vagy épen nem említik, vagy csak röviden mint napi hírt közlik. Holott a W. véleménye szerint ez valóban politikailag kiszámított eszélyes tett volt, s annyival meglepőbb, mert váratlanul jött. Sőt ő úgy van értesítve, hogy ily kegyelmi tényt igen befolyásos körökben ma nem tarták időszerűnek, s mivel ez mégis megtörtént, a „W.T. szerint Magyarországban bizonyítékul szolgál arra, hogy a monarcha oly tanácsadásokra is hallgat, melyek n ma sebottenthori palotából jönnek. És ez észrevétel után a „W." így fejezi be elmélkedését: Igaz, hogy ha Ő Felsége e nagy kegyelmi tényt Forgách és Pálf ily grófok tanácsára hajtotta végre, ez által ez urak fényes eredményt vívtak ki, hanem tiszttársaikra nézve, ha ezek közvetlenül nem is vettek ebben részt, innen hátratételt nem lehet következtetni. Az ő befolyásuk bizonyosan nem kisebb mint az említett magyar államférfiaké, s hogy ha ők eddig hasonló eredményt nem mutathatnak elő, ennek más oka rém lehet, mint hogy eddig ilyenre nem töreksdtek. A ..Presser szintén az amnestiáról beszél, s különösen örvendetesnek tartja azért, mert ily közel időben senki sem várta. Szerinte e kegyelmi tényből több lapok azt következtetik, hogy ez csak első kezdete a magyaroknak teendő en- s gedményeknek. De a „Presse“, mint tőle természetes, nem osztja e véleményt, mert szerinte mindeddig hiányzik egy oly biztos jel, mely Magyarországban a hangulatot annyira megváltozva mutatná, hogy egy új kiegyezkedési kísérletnek eredményt lehetne ígérni? Nem tudjuk,minőjeket kiván a „Presse“ , de tovább sokat beszél arról, hogy ő a magyaroknak nem irigyli e fejedelmi kegyelmet; sőt azt a régi véleményt se melegíti fel, hogy a magyarok a lajtántúliak előtt mindig kedvezésben részesültek ; de annyit ki mer mondani, hogy ha Magyarországnak, mely a birodalmi alkotmány elé legnagyobb akadályt gördít, ily kegyelem adathatott, ez csak előjele lehet annak, miszerint az alkotmányf és országokban is hasonló kegyelmi tény fog bekövetkezni, miután a nép e hiedelme által csak az igazságba vetett rendíthetetlen bizalmának adja jelét. A „Pesti Ilirnek“ bécsi levelezője az égettbor megadóztatását, s a dohánytermesztést illetőleg következő értesítést ad. Az elsőre vonatkozólag több alföldi birtokos folyamodást nyújtott be az ez egybeni birodalmi törvény Magyar-,Horvát- setországban leendő foganatosítási szabályzata ellen. E folyamodvány eredménye az, hogy a pénzügyminiszer azt legjobb akarata mellett rém teljesíthetőnek nyilvánító; részint, mert a kir. tanács által hozott törvényt önkényüleg megváltoztatni nem áll hatáskörében ; részint azért, mert a folyamodás az égettbor-adónak 15 százlék elengedését czélozván, annak megadása a birodalom egyes országa vagy termelője részére kedvezményeket léptetne életbe ; márpedig az érintett törvény az egész birodalomra alkalmaztatott, s Magyarországra nézve külön mindjárt újra nem módosíttathatik. Mi azonban e birodalmi törvény foganatosítási szabályzatát illeti, e részben folyamodók kérelmének, a folyó évi sept. 2- án kelt pénzügyministeri közrendelvényben kibocsátott „értelmezések“ által lehető kedvezések már is nyújtottak. Értelmezések, melyek a foganatosítási szabályzatot sokoldalúlag felvilágosítják és többrendbeli könnyítésekkel módosítják, szükségkép az országban átalánosan közhírré tétetnek, ezért felsorolásukat e lapban mellőzzük. Hanem inkább tartjuk azt felemlítendőnek és kiemelendőnek, hogy ezen ügy alkalmat szolgáltatott — ha jól halottak, a magyar kir. ndv. cancelláriának azon hazafias gondoskodásra, miszerint a magyar kir. helytartótanácsot felhívja, hogy az égettbor- adóztatási rendszernek befolyását a magyarorzági földmivelés s küözösen a szesztermelés különféle viszonyaira egyaránt éber figyelemmel kisérje, s a mennyiben idő folytán tapasztaltam ki, hogy az érvényben levő törvénynek merev alkalmazása a hazai ipar és kereskedelem ilmető ágának virágzását csakugyan gátló,s a birodalom más részeiben mutatkozó eredményhez képest háttérbe szorító állapotot készítne elő, az ennek eltávolítására czélszerűnek látszó orvoslatok s illetőleg módosítások iránt javaslatot terjesszen fel. Hazánkban igen sokan, egész községek és legtekintélyes gazdászaink foglalkoznak dohánytervvvrel.t£rt6Pl Eaton nagy dohánytermálatú szözönség érdekében, úgy hisszük, kellemes dolgot vélünk cselekedni az által, midin hiteles értesülés nyomán azt írják meg, hogy a cs. k. pénzügyminisztérium f. é. november 15 -én kelt s az illető országos pénzügyi hatóságokhoz intézett hirdetménye szerint,Magyar-, Horvát- s Tótországokra és Erdélyre nézve a folyó 182-dik évi termésű dohánylevelek beváltási árait legnagyobb részben tetemesen felemelni jónak találta. Az idézett pénzügyminiszeri hirdetmény tartalma szerint, azon körülmény, hogy az idei dohánytermesztés kevésbbé ütött ki kedvezőleg s az ezáltal előidézett azon szüségesség, hogy a termesztők, kik a folyó évre előre meghatározott beváltási árak által az ezen gazdászati ágra fordított erőknek és kiadásoknak elegendő megjutalmazását nem találhattak, a dohánytermesztés folytatására és tökéletbítésére lehetőleg buzdíttassanak végre az, hogy a dohány ára a világpiacon is átalánosan felszállott — azon méltányos eljárásra indták a cs. k. pénzügyminstériumot, miszerint azon beváltási árak, melyek a folyó évi martius 31-én 1331 szám alatt kelt intézvényével már 1862. 1863. és 1864-re előre kijelöltettek, az idei termésre nézve hatályon kívül tétessenek, s ezen árak legnagyobb részben felemeltessenek,ezen intézvény többi határozmányai érvényben hagyatván. Ennek folytán az illető árszabály szerint, — mely valószínűleg legközelebb köztudomásra fog juttatni — közönséges dohány levelek mázsája, és pedig a debreczeni, szamaháti, szulloki, károlyi, szegedi, tiszai-muskotály fajta s kerti közönséges levelekből 2 ft 50 krtól — az ostályokhoz képest — 13 ft. 50 krig; pécsi levelekből 2 ft. 50 krtól — 11 ft. 50 krig; mindennemű szivartakaró levelek mázsája 16 ttól — 23 ftig; kerti levelek mázsája, és pedig csetneki kerti levelekből 2 ft. 50 krtól—21 forintis, faddi, véki, ógyallai, debrei, lettingi s erdélyi levelekből 2 ft 50 krtól — 16 ftig; keszegfalvi, jánosházi bánsági, fibisi, nagydorogi stb. levelekből 2 ft. 50 krtól — 16 ftig váltatnak be. Végül a debreczeni állomásbeli legfinomabb pipázó dohány mázsája 14 frért vétetik meg, ugyanezen ár adatik a pipázó való finom dohányért, vagy szivargöngyül alkalmas kiválogatott muskotály-levelekért is. Ha a dohánycsomag nem dohányval, hanem szalmával vagy fonallal van összekötve, akkor mázsájáért az osztályokhoz képest 50 krral kevesebb adatik. A cs. k. pénzügyminiszériumnak ezen, jóllehet a körülmények által nagyon is igazolt, de épen azért hazai gazdászatunk és az államgazdászat érdekében egyaránt jótékony intézkedése valóban elismerést érdemel. Kósza hírek. Hazánk fővárosával aligha vetélkedik egy főváros is a magasabb politika és alantias magán pletyka termékenységében, s valamint az utóbbiaknak colporteurjei gyakran tisztesen kinéző öreges urak, kik politikai szerepet játszani sóvárognak, úgy viszont keringenek, s hívőkre találnak oly politikai hirek is, miben látható annak bélyege, hogy valamelyik kávénénikétől eredhettek csak. Nem csoda tehát, ha bécsi lapok pesti leveleiben is annyi czifra „ezer egy éj“-soraja tudósítást olvasunk, hanem ami csodálatos, az, hogy akad magyar lap, mely azt kivet átadja bonafide újság-epedő vidéki közönségének vasárnapi eledelül, így például a bécsi „Morgenpost“ és utána sz“ „Ország“ ezeket irja: „Bécsben az amnestia egy csomó hirt kelesztett, mellyek hitelességeért a revezett lap nem vállal ugyan felelősséget, de Bécs hangulatának jellemzéséül — melylyel a magyar kérdés iránt viseltetik — érdemesnek tartja elősorolni. E hirek következők : a katonai kivételes állapot Magyarországban egészen meg fog szüntettetni; az alkotmányos törvényszékek ismét teljes hatáskörükbe lépnek ; a közigazgatás is alkotmányos alapra helyeztetik s a megyei bizottmányok ujra alkottatnak s végre a magyar országgyűlés közelebb egybe fog hivatni.“ Más táborból hoz híreket a „Botschafter“ , hajmeresztő hírek. A „B.“ szerint „a Deák párt összeköttetésben a mérsékelt párt férfiaival, melyhez a földbiitelintézet legtöbb kitűnő tagjai tartoznak, a kaszinóban előtanácskozmányt tartván, elhatároztatott: a földhi A S,.-László-Társulat iránt országszerte nyilvánuló lelkesedés és pártolásnak újabb tanúságai a temetei küldemények, melyek legközelebb a társulati érsek elnöke excsábor bibornok legprimább eminentiáija által az esztergáni érseki megye rézéről, nem különben a váczi és rozsnyói püspöki megyékből beküldettek. És pdig az esztergomi érseki megyéből küldetett 350 Irt 57 kr, a váczi püspöki megyéből 526 frt 35 kr és a rozsnyói püspöki megyéből 216 Irt 19 kr. Ezen kegyes küldemények átvétele folytán Lonovics József érsek és társulati elnök ő exclja bibornok hg prímás cemipcatiájához, nemküönben a nilgos váczi és rozsnyói püspök urakhoz a következő leveleket intézte: I. Nagykéri Scitovszky Kér. János bibornok-herczeg prímás s esztergomi érsek ő emiuculiájához: „Főmagasságu és Főtisztelendő Bibornok, Herczeg-Priuiás és Érsek u., kegyelmes uram ! Métózta, tott Eminentiád múlt hó 31-én 4328. sz. a. hozzám intézett kegyes levele kíséretében Smét 350 o. é. írta 57 krnyi összeget, mint a Sz László-Társulat részéről gyűjteményt áttenni. Ezen összeg hozzájárultával az Eminentiád bécs kormánya alatt álló érseki megyéből társulatunkhoz ez év folyama alatt beérkeze gyűjtemények 2031 frt 85 tirra rugnak , mely magában ifi, jelentékeny összeg becsét főleg az emeli, hogy annak legtetemtőb része nem egyesek által nyújtott nagyobb adakozásokból, hanem csekély illetményeiket időszakonként rendesen befizető, többnyire a vidéken lakó társulati tagoknak ,Isten dicsőségére szánt filléreikből keletkezett, kik ez által dicséretes tanúságát adták a bennük működő éber hitéletnek, és követésre méltó