Sürgöny, 1862. december (2. évfolyam, 277-299. szám)
1862-12-02 / 277. szám
latkozik: „Londonból érkezett levelek arról értesítnek bennünket, hogy a cityben a közvélemény Alfréd herczeg jelöltsége ellen nyilatkozik. Ezenkívül azt állítják, hogy ezen, valamint az amerikai kérdés iránt is, a ministérium véleménye nagyon meg van oszolva, s hogy az ellen — ezen két kérdés iránt, oly ellenzék szerveztetik, mely a parlament keblében fog nyilvánulni. Lépések tétettek a királynőnél annak kieszközlése végett, hogy az ülésszak megnyitása, mely jan. 13 ra tűzetett ki, két héttel előbbre tétessék. A walesi herczeg, kíséretével együtt, nov. 27-én este Párisba érkezett. Az athénei angol követségnek egy ügynöke, nov. 28-án Párison át Londonba átázott sürgönyökkel. OLASZORSZÁG. Ratazzi védbeszéde, melyet a turini követkamra nov. 26-ki ülésében tartott, lényegesen igy hangzik : „A parlament elnapoltatása óta történt fontos események a kabinetet oly komoly rendszabályokra s fájdalmas határozatokra kényszeríték, melyek ezen házon belül s kívül élénken megrovattak. Én ez iránt lehető kedély-nyugalommal fogok fölvilágosításokat kimutatni, remélvén, hogy ezen rendszabályok szükségesek voltak dynastiánk s azon intézmények biztonságára, amelyek sérthetlenségének maga a parliamentnek is nagyon szívén kell feküdnie. Mellőzendem a személyem elleni megtámadásokat, noha én is sokat tartok a népszerűségre, s röviden kifejteni igyekezendem Olaszország helyzetét az 1859-ki háború után." Erre Ratazzi előadja, hogy a nagyszerű események következtében, 22 millió lélek jön a savoyai ház királypálczája alá rendelve, s ő természetesnek tartja, hogy az olasz nép a félsziget teljes függetlenségére vágyik. Ami a pápa világi hatalma alá vetett tartományokat illeti, nem azoknak fegyvererővel elfoglalásáról, hanem a legkomolyabb erkölcsi kérdések egyikének megoldásáról, s a középkornak a modern polgárisodássali harczáról van szó. Nem épen ily komoly természetű, de mégis igen komoly a velenczei tartományok kérdése, mivel a legnagyobb katonai hatalmasságok egyike áll velünk szemben, s már akár diplomatiai utón, akár fegyver által oldassék meg ezen kérdés, mindenki könnyen átlátandja annak nehézségeit. Ehhez azonban még belnehézségek is járulnak. A központi s déli tartományok annexiója a nemzeti érzet impulzusa folytán történt, azonban azok huzamos időn át különböző törvények s szokásoknak lévén alávetve, nem könnyen nyugodhattak meg a mindenki által óhajtott, de egyszerre ki nem eszközölhető unificatióban, melynek ellene működtek a megbukott dynastiák által előállított érdekek, s mindenesetre maradtak még azoknak némely barátjai, kik azok visszatérését óhajták, s ezen barátok élénken gyámolittattak egy párt által, amely mindig új nehézségeket törekedett előidézni. Ezen belső ellenségekhez csatlakoznak mások is, akik óhajtják ugyan Olaszország egységét, de más zászló alatt, mint melyet a savoyai ház tart fenn. Ezen ellenséges pártok mellett vannak nemesszirti és bátor férfiak, akik Olaszország alakításához hozzájárultak, megmámorosodva a déli tartományokban végrehajtott vitézség csodái által, épen oly könynyen vélik szétugrasztani külső elleneink phalanxait, bármily szörnyűek legyenek is. Ezen pártmozgalmak minden politikai változás természetes következményei és az államférfi féken tarthatja ugyan a forradalmi mozgalmat, de a pártok alakulását nem akadályozhatja; mily utakat kellett tehát az új ministériumnak ily körülmények közt követnie? Óhajainak és a komoly nehézségeknek ellenében, melyekkel találkozott, azon elemeket kellett használnia, amelyek őt segíthették ; azt hitte azért, hogy a különböző pártok kiengesztelésének útjára kell lépnie. A kabinet programmjában is mondá ezt, kinyilatkoztatván, miszerint soha se fogja megengedni, hogy valaki hadkészületekkel és vállalatokkal nyúljon a kezdeményezéshez, melyek csak a nagyhatalmak határozványától függnek. Ha programmja egy részével nem volt szerencsés, ennek nem ő az oka. Nem említvén azon sok tényt — folytatja Ratazzi — melyek a kiengesztelésre való törekvést mutatják, csak a déli seregnek az olasz szali fusióját említendem fel,miután az elválasztás a viszály egyik oka, a kormány elleni ellenzék egyik forrása volt, és a nemzeti érzülettel ellenkezett; de épen az engesztelődés ezen bizonyítéka használtatott fel mások által arra, hogy a kedélyeket elkeserítsék s a kormány ellen ingereljék. Jogosítva tárták magukat a kormány és parlament tekintélyét becsmérelni, bizákul feltolni magukat az ország sorsa fölött, hogy a háború és béke iránt határozhassanak, és ekkor a kormány kötelessége volt, bármily fájdalmasan esett is neki, ellenszegülni azon férfinak, aki oly nagy szolgálatokat tön az államnak, mert bármily nagy és híres legyen is azon férfi, nem szabad magát a törvények tekintélye fölé állítnia. Mi legyőztük őt Sarnicóban, mert az országot egy elhamarkodott háborúba akarta bonyolítni Olaszországgal; legyőztük őt Siciliában, mert az országot ártalmas háborúra akarta hajtani Francziaország ellen. Midőn Garibaldit legyőztük, nagy szolgálatot véltünk tenni az országnak, mert eltávolítók a veszélyeket, melyek által fenyegettetett, és megmutattuk Európának, mikép intézményeink elég erősek, hogy a pártok és töredékek fondorkodásainak ellentálljanak.“ Ratazzi ezután hosszasabban elemezi előintézkedéseit, melyeket az aspromontei katastropha alatt és után tön, és a kabinet ellen intézett vádakat mind visszautasítja. Ez sohase nélkülözte az erélyt, melynek hiányát szemére hányják, mert legyőzte Garibaldit, az ostromállapotot kimondó és a camorra dudváját kiirta; külföldön megnyerte a királyságnak Orosz- és Poroszország részéről történt elismerését, ami oly tény, melynek nagy jelentőségét senki se fogja tagadni. ő — úgymond Ratazzi — sohasem egyezkedett Garibaldival, amit szintén szemére vetnek, és így minden mást is visszautasít, amit azért hoztak elő, hogy a kabinetet vád alá helyezzék. „Ezzel — így végző Ratazzi hosszas és a követek által többször félbeszakított beszédét — úgy hiszem, igazoltam a mostani ministérium belpolitikáját; holnap a külpolitikáról szólandok. Egyelőre szabadjon a kamarának kinyilatkoztatnom, hogy a kabinet dicsekedhetik azon eredménnyel, miszerint a dualizmusnak, mely a rendes és Garibaldi-sereg közt uralkodott, véget vetett, a törvényeknek és intézményeknek tiszteletet szerzett, Porosz és Oroszország elismerését megnyerte, és ezért szabadjon a parlamentnek ajánlanom, hogy azon súlyos körülmények közt, melyekben vagyunk, jól fontolja meg azon határozatot, melyet hozni akar. (Oh ! eh ! kiáltásokkal szakíttatik félbe.) Bírálgassa bár cselekedeteinket, de a kapukat ne nyissa fel a bel- és külellenség előtt, ne ejtse intézményeinket veszélybe,és a haza megmentését ne helyezze kérdésbe." A turini kamra nov. 27-ei ülésében Nicotera egy oly értekezletről beszélt, melyet Ratazzival, ez utóbbinak kormányrajutása előtt tartott, s azt állítja, hogy Ratazzi a baloldalnak ígéreteket tett, annak támogatását keresvén. — Ratazzi tagadja Nicotera állításait. Több más követek is szót emelnek, a Ratazzi beszéde által előidézett személyes kérdések iránt. — Mordini tagadja, hogy az ő s társainak befogatása tetten kapatás miatt történt volna.Azt állítja, hogy ő, Fabrizis Calvinóval kibékítési czélból, s a polgárháború meggátlása végett indult Siciliába. Turinba akartak visszatérni, midőn Nápolyban befogattak. Mordini reméli, hogy a kamra elégtételt adand az irányukban tett törvénytelen intézkedésért. Fabrizio Calvino is adnak némely fölvilágositásokat. NÉMETORSZÁG. Bismarck-nak a kasseli ügyben Dohn-Rothfelsen-hez intézett jegyzéke a „Stern Zig“ szerint igy hangzik: „Berlin, nov. 24. 1862. — Mivel a választófejedelem — ő kir. fensége részéről — a hivatali elődöm által sept. 26-ról méltóságodhoz intézett irat következtében sem létettek még eddig lépések a Poroszországgali szabályszerű diplomatiai viszonyok helyreállítása végett, közvetlen írásbeli közlés útját választom, hogy a következőket a fejedelmi kormány tudomására juttassam. A kir. szövetség-gyülési következ m. hó 15-én intézett kibocsátványban a kir. kormány azon óhajtását s reményét fejezé ki, hogy az akkor egybehívott hessen-kasseli rendi gyülés összeülése, a f. évi jun. 21-i v.-fejedelmi rendeletben tett összes ígéretek teljesítése s maga az országgyűlés mérsékletes magatartása mellett, az alkotmányi viszály elintézésére fog vezetni. A kir. kormány ez iránt saját német szövetséges-társait értesité, s erre közvetlenül az austriai cs. kabinet által egy a mienkkel egészen öszhangzó nyilatkozat intéztetett Kasselbe, a többi német kormányok pedig legteljesebb egyetértésüket jelenték ki nekünk. Hogy jóindulatú tanácsunk nem talált hasonló fogadtatásra Hessenben az eldöntő helyen, ez fájdalom ! a tényekből kiderül. A most elnapolt rendi gyűlés szemlátomást tetemes készséget tanúsított a sokévi viszály bevégzésére s a tartós béke helyreállítására; azonban a v.fejedelmi kormány ezt nem viszonzá előzékenységgel. A létező nehézségek késlekedés s halasztás által még növeltetnek, s attól lehet félni, hogy elláthatlan időre meg fog hosszabbíttatni ama viszály, melynek kiegyenlítését a f. évi. jun. 21-kir.fejedelmi rendeletben adott szó folytán határozottan lehetett várni.A kir. kormány azonban már csak saját érdekében sem engedheti meg, hogy saját tartományai közt Németország közepette a folyvást megújuló ingerültség s nyugtalanság tűzhelye maradjon fönn. Ezért a jelen irat által tisztelettel ismétlem azon sürgető fölszólítást, hogy végtére egy biztosított s minden oldalról elismert jogállapotnak Hessenbeni helyreállítása végett, — amint azt a f. évi máj. 2-ki szövetségi határozat kívánja, a kellő lépések megtétessenek, s az országgyűléssel, ez értelemben, valódi békülékenység szellemében folytattassanak alkudozások. Ha ezen fölszólítás — reményünk ellenére — sikeretlennek bizonyulna be, — a kir. kormány legelőször ugyan a német szövetség közbenjárása által keresne orvoslást. A mennyiben azonban ily után nem lenne elérhető oly teljes s oly gyors orvoslás, minőt a királyi kormánynak kell kívánnia, király ő felségének a f. évi tavasz óta is változatlanul maradt szándéka, az e tárgyban Hessen s Németország érdekétől nem különböző saját érdekét, saját eszközök által mérni meg, s ehhez mindaddig ragaszkodni, mig a v.fejedelem ő kir. fensége atyai oldalróli rokonainak részvéte mellett, állandó biztositékok nem fognak megszereztetni, a mostaniakhoz hasonló rész állapotok ismétlődése ellen. Fogadja ön s a többi, Bismarck." A „Kreuz Zig“ szerint a miniszeri felelősségre vonatkozó törvény, mely az urak háza által már elfogadtatott, — mint mondják, módosíttatni fog, hogy újólag a legközelebbi ülésszak elé terjesztessék. Egy a számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat is tanulmányoztatik. A követeknek adandó kártérítés kérdése külön törvény által fog szabályoztatok Mint a franczia lapoknak Frankfurtból nov. 28-tól távírják, a württembergi kormány igen erélyes választ adott Bbmark legutóbbi sürgönyére. — Hügel minister abban kijelenti, hogy Württemberg tökéletesen egyetért Bajorországgal, bárminő eszközök használtatnának is föl, ezen egyetértés megszüntetésére. GÖRÖGORSZÁG: Athénéből nov. 26-ról kelt tudósítások szerint, Syras Hydrában újólag nagy demonstrátiók történtek Alfréd herczeg mellett. A nyugalom folyvást tart. — Rufosnak sikerült Grivas seregét elbocsátni. Acarnanias Aetolia csatlakoznak Alfréd herczeg jelöltségéhez. A herczegnek legközelebb Corfuba érkezéséről hír Görögországban lelkesülést gerjeszt. A görög kormány, Angolország sürgető fölhívására, több intézkedéseit visszavonta. 2 austriai sorhajó érkezett a Pyraeusba. OROSZORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Sz. Pétervárról nov. 26-ról távírják, nem igaz, hogy Oroszország Londonba tiltakozást intézett volna, egy angol herczegnek a görög trónrai jelöltsége ellen. A kormány semmi ilynemű intézkedést sem teend, az athénei nemzeti gyűlés szavazata előtt. A császár jövő hóban Moszkvába menend, Sz. Sergius, Oroszország védszentje szentélyének meglátogatása végett. TÖRÖKORSZÁG: Konstantinápolyból nov. 20-ról kelt levelek szerint, a szultán folyvást tetemes pénzajándékokat osztogat. A tartományokbeli csapatok 25 hónap óta nem kaptak fizetést. A szultán még nem gyógyult föl. AMERIKA: New-Yorkból nov. 15-ről kelt tudósítások szerint, nem valósult azon hír, mintha Burnside megveretett, s Harpers Ferry a separatisták által újra elfoglaltatott volna. — M’G 1 e 11 a n n a k éji zene adatott, ki ez alkalommal így nyilatkozott: „A polgároknak azt kellene kivárniok, hogy a háború folytattassék, az unió, az alkotmány, a nemzetiség s a polgárok jogainak fönntartása végett." — McClellan táborkarából két tiszt befogatván, Washingtonba küldetett. Ezen rendszabályokát nem tudják. A potomaci sereg előnyomai, az unionisták Fayettevillet megszállva tartják, Jackson Cumberland felé tart. A separatisták Gordonsvillenél vannak öszpontosulva, Floyds Bragg tábornokok alatt. Intézkedések tétettek a new-yorki kikötő védelmére. Hírszerint Franczia- és Spanyolország elégtételt kívánnak azon bánásmódért, melyben Butler kormányzó Új-Orleansban több francziákat és spanyolokat részesített. Azt hiszik, hogy a szövetségi kormány elégtételt adand. Az unionisták Texas egész partjának birtokában vannak. A „Tribüne“ szerint a separatisták Chestert s Thorntont megszállvatartják. Burnside előőrsei ezen két pont közelében lennének. Esti po s ta. Francziaországban nagy izgalmat idézett elő azon hír, hogy az angol consulok azon helyeken, hol Görögországnak consulai nincsenek, megbízvák a külföldön lakó görögök szavazati céduláit elfogadni. Az angol görög bizottmány elrendelte, hogy az ő elvbarátai csak oly követeket válasszanak, kik kötelezik magukat Alfréd hg javára szavazni. A Londonban székelő angol forradalmi európai bizottmány most hasonlókép részt vesz a görög haromban. Az ügynökök, kiket oda küldött, utasítással bírnak, semmit se tenni Alfréd hg jelöltsége ellen, de egyszersmind oda hatni, hogy a csatlakozási eszmék a török tartományokban fölkapjanak. A londoni „Globe" azon hítt, hogy Alfréd hg készülőben volna Korfut meglátogatni, valótlannak állítja. Az „Indepbeige“ szerint Párisban még kétségben vannak Oroszország magatartása iránt, Alfréd herczeg trónjelöltsége tárgyában. A „France“ újólag azt állítja, hogy az orosz kormány komoly ellenvetéseket tesz a kérdéses jelöltség ellen, s hogy ezen szellemben legközelebb közlés fog Sz. Pétervárról Londonba intéztetni. Sőt némely körökben még továbbá azt állítják, hogy ama jegyzék, melyre a „France“ célzást tesz, forma szerint kétségbevonandja Alfréd herczegnek jelöltül fölléphetési jogát, s hozzáteszik, hogy ha Francziaország vonakodnék ezen lépéshez csatlakozni, Oroszország nem tétovázandik elszigetelten tiltakozni. Az „Ind. beige“ tudni hiszi, hogy Brunnow báró valóban sürgönyöket kapott Sz.-Pétervárról, ezen ügyre vonatkozólag, miket az az angol külügyminiszériummal közlend. Azonban ezen sürgönyök nem lennének oly határozott hangon írva, mint Párisban hiszik. Oroszország nem tiltakoznék ezen jelöltség ellen , az még hivatalosan nem lévén fölállítva. Legfölebb az 1832-ks szerződés által kimondott kizárásra támaszkodnék, általánosan kiemelvén, hogy minő kellemetlenségekkel járna egy angol herczegnek görög királylyá választatása. Berlinből jelentik, miszerint a külföld itt székelő diplomatiai képviselői collectív rendszabályt terveztek a „Sternzeitung“ említett és a diplomatiai testület egyik tagjára vonatkozó közlése ellen. Az ügy menetéről jelentik, hogy az itt hitelesített diplomaták legidősb tagjainak egyike Bismark Schönhausen miniszterelnök előtt óvást ten ily eljárás ellen. Kopenhágában azon hír, mely ma a magasb kormányi körökben kering, a ministérium pártemberei közt valódi ijedelmet okozott. Itt azon biztos meggyőződésben ringatództak, hogy a Russel-féle közvetítési terv a dán elutasítás által véglegesen mellőzöttnek tekintendő. Ma azonban úgy hallatszik, hogy Hall urnak egy új Russel-féle sürgöny kézbesitteték, melyben az angol államtitkár a dán oct. 15-ei sürgönyre igen határozott és erélyes választ ad, előbbi álláspontjához ragaszkodik és egyszersmind nagyon világosan tanúsítja, hogy ő érett megfontolás után tett propositióit nem akarja elejteni. E hír, mint biztosan állítják, tökéletesen való. Az illető sürgöny hétfőn érkezett ide. Tehát mindenesetre föl lehet tenni, hogy Russel lord teljes öszhangban van Palmerston lorddal és többi társaival, és hogy a nemes gróf sürgönyében 24-ről fölvett álláspontot a parlament előtt képviselni és Dánia igaztalanságát nyíltan kimutatni szándékozik. Itteni kormánykörökben félnek, hogy Gortschakoff herczeg előterjesztéseit szintén megnyitandja, mely esetben egy cabineti krízis könnyen bekövetkezhetnék. Táviratok, Páris, nov. 29. A mai „Constitutionnel“ constatkozza, hogy ha Alfredig Görögország trónjára jut, Anglia Törökországot többé nem támogatja. A görög kérdés akkor újra iszonyatosabban előtérbe lépne. Francziaország ez esetben hagyományos érdekeiből egyet sem fog feláldozni, s becsülete által nem leendőén többé lekötve, küldetése nagyságának megfelelő szerepet vállalna el. Páris, nov. 29. (Este.) A mai „Presse" jelenti : Holnap Compiégneben ministertanács fog tartatni. A londoni követ sürgönyei, Görögországot illetőleg, s Oroszország javaslatai szolgáltatnak okot ezen miniszertanácsra. Oroszország a párisi kabinetnek azt javasolja, hogy közösen intézzenek jegyzéket Angliához ; ha Francziaország bele nem egyeznék, maga Oroszország egy manifestumot fogna kibocsátani. A mai „France“ azt hiszi, hogy Anglia Görögországra vonatkozó eszméit módosította, s hozzáteszi, hogy Francziaország nem tűrhetné azt, hogy Anglia a földközi tengert angol tengerré tegye. Turin, nov. 29. (Es te): A mai kamraülésben a kitrigyér ellenmond azon vádnak, mintha a Francziaországgal való szövetséget külpolitikájának kizárólagos alapjául tette volna. Több kérdésben — jegyzi meg Durandó — öszhangzásban állunk Angliával. E hatalom ránk hagyná, hogy akaratunkat nyilvánítsuk, de nem akar egyenes részt venni oly kérdésben, melynek vallási alapja van. Habár a római kérdés nem haladt előre, de hátra sincs vetve. Hasztalan lenne, a Rómával való egyezkedéstől sikert remélni, szükségessé lön, minden erővel hatni Francziaországra, hogy ez a római megszállást megszüntesse. Mi a szentszékkel ki akarunk engesztelődni, de ezen kiengesztelődés egyetlen akadálya a franczia megszállás. Dronin de Lhuys jegyzéke javaslataink kedvező fogadtatását engedi remélni ; mielőtt az alkudozásokat folytatnék, a minisztérium bevárja a parlament határzatát, Turin, nov. 29. este. A kamra mai ülésében Durando külügyminiszer kijelenti, miképp keleten nem alázá le magát a franczia politika uszályvivőjévé, hanem diplomatiai működésében az 1855-ki évi szerződés elveit i igyekezett érvényre juttatni; ő azt állítja, hogy Angolország Róma szabadságát akarja; a kath. hatalmasságok, melyek ezen kérdésben legközelebbről bírnak döntő szavazattal, az 1815-ki szerződésben maguk is részt vettek a pápa világi hatalmának gyengitésében. Szónok egyenként lerajzolja a Cavour, Ricasoli s Ratazzi által követett politikai rendszereket s kijelenti, hogy a jelen ministerium Rómát Francziaország segélye s Olaszország jó szervezése által akarja megnyerni. — A franczia kormány eszközle ki Olaszország elismerését Orosz és Poroszországnál. A Róma iránti alkudozások Aspromontéig folyvást tartottak; egy tökéletes kibékítési terv dolgoztatott ki. A Garibaldi-féle fölkelés elnyomása után, az olasz ministérium a franczia kormánytól javaslatot kívánt, a római kérdés megoldása végett, s olyannak alapjául Róma közös megszállását indítványozá. Erre azt válaszolták, hogy Francziaország maga adandja elő Rómában ezen javaslatokat. A válaszjegyzék, Drouyn de Lhuys jegyzékére, már elő volt készítve, azonban a ministerium bizonytalan helyzete miatt, a parliamenttel szemben, még nem küldetett el. Ha a jelen ministérium megnyerné a parliament támogatását, az alkudozásokat folytatandja, miknek alapjainak azonban egyelőre titokban kellene maradniok, s ő azt állítja, hogy olyat találtatott a megoldásra, mely türelem mellett czélhoz vezetend. Hirazerint a ministerium beadta lemondását, Torrearsa bízatott meg új kabinet alakításával. Szt.-Pétervár, nov. 29. A mai „Journal de St. Pétersbourg“ írja : .Megerősítjük, hogy Oroszoregy perczig sem gondolt arra, hogy a londoni jegyzőkönyv elvétől eltérjen, mely kizárja a védhatalmasságok dynastiáinak tagjait a görög trónról. Oroszország ezt már október 19-én, jóval előbb mint Anglia, kijelenté: Corfu, nov. 29. (Trieszten át.) A görög gőzös tegnapról hoz tudósításokat. Egész Görögországban nagy demonstrátiók történtek Alfred herczeg érdekében. Lamia vára 100 ágyulövéssel üdvözölte a nyilatkozványt. Atheneben a nép a herczeg arczképét az utczákon hordozta; éljenzések az angol követ laka előtt, ki köszönetet mond; azután a franczia és orosz követségek előtt ily kiáltások: Éljen Sándor és Napóleon, a mi védnökeink. Missolunghiban a kormányhatóság hivatalosan elismeré királyul Alfred herczeget. Syrában hasonló demonstratiók történtek. Corfu, nov. 29. (Párison át.) Athénében újabban demonstratiók történtek : „Éljen Alfréd király!“ kiáltások mellett. Amint a tömeg az angol követségi palota előtt elvonult, az angol követ köszönetet mondott a rokonszenv-nyilvánításért, hozzátévén, hogy határozott választ nem adhat, s a nép óhajtásairól Londonban jelentést teendő mérsékletet ajánlt. Lamiában Alfréd herczeg királynak kikiáltatott. Uj - Yo rk, nov. 19. Burnside tábornok a hadműveleti bázist Aquiacrekbe tette át s Frederiksburgon át Richmond felé fog haladni. Uj-Jersey Mac Clellant mint demokrata jelöltet terjeszti elő a szenátusba. Az éjszakkarolinai szövetségi kormányzó állítólag megtagadta az unió kormányzójával való értekezletet, őt a richmondi hatósághoz utasítván. Uj-York, november 19. Burnsidenek egy parancsa a Potomac-hadsereget három hadtestre osztja Summer, Franklin és Hooker trnkok parancsnoksága alatt. A foederalisták Warrentownt kiürítették s Frederiksburg ellen indulnak. Hire jár, hogy Davis egy millió gyapotcsomag eladásába ránlotta. A szövetségi kormány terveket készít, Európába gyapotot szállítani; európai tőkepénzesek a confoederáltaktól Richmondban állítólag 4 millió értékű kincstárjegyeket vásároltak. Athéné, nov. 22. A kormány választási programmja tökéletes választási szabadságot biztosit. — Oly hivatalnokok, kik a választásba avatkoznak, elbocsátással fenyegettetnek. Az ideiglenes kormány ellen forradalmi ellenzék kezd alakulni. Folyvást számos letételek s az országbeli kiutasítások történnek. A Senatus még nem tétetett le, azonban a senatorok nem kapnak többé fizetést. A „Sürgöny“ magántáviratai, Bécs, dec. 1. A „Wiener Ztg.“ esti lapja írja, miszerint a galicziai, bukovinai és dalmatiai országgyűlések megnyitása jan. 12-re, a többi egybehívott országgyűlések megnyitása pedig jan. 8-kára halasztatott el. Turin, dec. 1. A kamara mai ülésében kinyilatkoztatá a ministerelnök a ministérium lelépését. Biztosan állítják, miszerint Torrearsa elutasitá a cabinet újraalakítása iránti megbízatást. Villamarina a királyhoz hivattatott. Gazdaság és kereskedelem, Kolozsvár, november 20. Tiszta búza 3 ft 50 kr, elegybuza 2 ft 70 kr, rozs 2 ft — kr, zab 1 ft — kr, árpa — ft — kr, törökbuza 1 ft 60 kr, pityóka — ft 80 kr, marhahúsnak fontja 11 kr. Debreczen, nov. 18-án. Ma tartott hetivásárunkon az életnemüek és élelmiszerek közép árai következők voltak: 1 mérő tiszta búza 3 ft 60 kr, kétszeres 3 ft 20 kr, rozs 1 ft 15 kr, árpa 1 ft 75 kr, zab 1 ft 45 kr, uj tengeri 2 ft 50 kr, köles 2 ft 70 kr, kása 4 ft 60 kr; 1 font marhahús 16 kr. 1 mázsa ó szalonna 30—33 ft, 1 mázsa uj szalonna 20—26 ft. A hájnak ára 30—33 ft. Nagyvárad, nov. 18. Ma tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak: Tisztabuza 1-ső rendű 4 ft. 60 kr., 2-ik rendű 3 ft. 80 kr., 3-ik rendű 3 ft. kr. Kétszeres búza 1-ső rendű 2 ft. 90 kr., 2-ik rendű 2 ft. 80 kr., 3-dik rendű 2 ft. 60 kr. Rozs 1-ső rendű 2 ft. 50 kr., 2-dik rendű 2 ft. 40 kr., 3-dik rendű 2 ft. 30 kr. Árpa 1-ső rendű 2 ft. — kr., 2-dik rendű 2 ft. — kr. 3-dik rendű — ft. — kr. Zab 1-ső rendű 1 ft. 65 kr., 2-dik rendű 1 ft. 60 kr. 3-ik rendű 1 ft. 50 kr. Tengeri 1-Bő rendű 1 ft 90 kr., 2-dik rendű 2 ft. 60 kr., 3-ik rendű — ft. — kr. pozsonyi mérőnként. Borsó 5 ft. 60 kr. Lencse 6 ft. — kr. Bab 5 ft. — kr. Köleskása 6 ft. — kr. Burgonya 1 ft. 80 kr. Lángliszt 10 ft. — kr. Zsemlyeliszt 9 ft. — kr. Fehér kenyérliszt 7 ft. — kr. Barna kenyérliszt 6 ft. — kr. Széna fuvarral 3 ft. 20 kr. Szalma 1 ft. Szalonna — ft. — kr. mázsánkint. 12 font zsupszalma 15 kr., 3 font alom-szalma 3 kr. Bikkfa 11 ft. — kr. Tölgyfa 10 ft. 50 kr. Cserfa 12 ft. — kr. élenként. Marhahús 15 kr. Öntött gyertya 42 kr. Lámpaolaj 42 kr. fontonként, 6 bor 17 kr. Ujbor 12 kr. Pálinka 20 kr. Egy cseber szilvapálinka 9 ft. 50 kr. Színházi előadás december 2. Nemzeti színház. Linda. Opera 3 szakaszban. Budai népszínház. Londoni arszlánok. Pesti német színház. Wilhelm Tell. Heroisch romantische Oper in 4 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről december 1-től. 5*/6 Metaliques 71.65; nemzeti kölcsön 82.75; bankrészvények 797.—; hitelintézeti részvények 222.—; ezüst agro 121.25; londoni váltók 121.60; arany dbja 5.84. Felelős »serkentő: VÉRTES ERNŐ.