Sürgöny, 1862. december (2. évfolyam, 277-299. szám)
1862-12-03 / 278. szám
tását tünteti ki a tanácskozmány és határozat között felmerült véleménykülönbség elágazásának a törvényes igazság és méltányosság elveihez következetes visszavezetésében ; az akként keletkezett határozatokat pedig érdek nélküli részrehajlatlansággal emelte érvényre. E gyűlés folyama példás tanúságul szolgálhat azoknak, kik a zsúfolásig tömött tanácskozási terem olykor részint avatatlan egyéniséget magasztaló vagy kárhoztató , gyakran a szólásszabadságot gúny tárgyává alacsonyító felkiáltásai és félbeszakító lármája nélkül az alkotmányos rendszerből kifolyó helyhatósági jogok gyakorolhatását felfogni nem képesek. li fi I f 5 I ti. ANGOLORSZÁG. A „Globe“ consiatkozza, hogy a franczia lapok azon közlése — mintha a Pyraeusban egy nagy angol hajóraj fogna összegyűjtetni, teljesen alaptalan, valamint azon közlés is, mintha Alfréd herczeg Gorfut meglátogatni szándékoznék. Szerinte ily látogatás sohasem volt tervben; a herczeg épen most Algírba utazott. Mint a „Patrie“-nak Londonból írják, ott az Alfréd herczeg jelöltségét pártoló legelőkelőbb görögök egy nagy lakomát szerveztek, melyre Palmerston sanssel lordok, összes kabineti társaik, a lord mayor s az alsóház legkitűnőbb tagjai is meg voltak híva. Ez utóbbiak nagyrészint elfogadták a meghívást, valamint a lord mayor is. A miniaterek válaszát még várták. FRANCZIAORSZÁG: A „Constitutionnel“ egy a görög kérdésre vonatkozó második czikkében bevallja, hogy Francziaország semmi kifogást sem tehet, ha Angolország a napóleoni kormány által fölavatott „új közjog“ot Görögországra alkalmazza , valamint azt is kijelenti, hogy Görögországnak szabad fejedelem-választási jogát elismeri. Ebből már azt lehetne hinni, hogy a félhivatalos párisi lap ezen előjetekből a megfelelő következtetéseket fogja kivonni, azonban épen ellenkező történik. Ugyanis e lap azon föltevésből indulván ki, hogy Alfréd herczeg a görög trónon a keleti kérdést egész rettentőségében fölidézendi, kijelenti, hogy Francziaország ez esetben csupán saját bessületét , érdekeit veendi tekintetbe s a szerződések jogát fönntartandja, noha ezen szerződések, melyek nem az ő művei, benne semmi rokonszenvet sem gerjesztenek. Az „Opinion nat.“ azt állítja, mikép az orosz kormány a franczia kormánytól felvilágosítást kíván az iránt, hogy az minő eljárást szándékozik elfoglalni Angolországgal szemben, a görög kérdésben. Oroszország szükség esetében egyedül is erélyesen tiltakozni fog Alfréd herczeg jelöltsége ellen. Másrészről hírszerint Gros báró, a londoni franczia követ, a franczia kormányhoz jelentéseket küldött azon mód iránt, melyen Anatolország Görögországban működni nrvekszik, mely jelentések a Tuileriákban nagy benyomást tettek. Míg a „France“ azt állítja, mikép Franciaország nem tűrheti el, hogy a földközi tengerből angol tá alakíttassék, ezzel ellentétben a „M. Post“ párisi levelezője szerint. Napóleon császár Compiègneben az angol jelöltség iránt oda nyilatkozott volna, „miszerint a görögök nem tehetnének jobbat, mint egy angol herczeget választani, ki őket alkotmányosan kormányzandja s az ország javát előmozdítanája.“ A „Moniteur“ londoni levelezője, az angol sajtós közvélemény magatartásáról, a görög trónjelöltségre vonatkozólag, így ír : „A loondoni lapok szinte mindnyájan naponkint hoznak czikket, azon egy görögországi párt által nyilvánított óhajtás iránt, miszerint Alfréd herczeg választassék fejedelemmé. Egyetlen lap sem helyesli határozottan ezen tervet; a legtekintélyesebbek azt lehetetlennek tekintik, s a vidéki sajtó egyértelműleg csatlakozik ezen eszméhez. A közvélemény, különösen a londoni Cityben, szintén nem tanú- .sít kedvezőbb indulatot, a Görögországból eredt izga- tások irányában.“ OLASZORSZÁG. A „Monarchia nazionale“ tere- idékeket közöl Maz z ininak egy oly újabb körle-íveléből, melynek czélja egy politikai felekezetet s egy törvényellenes mozgalmat szervezni. Továbbá kijelenti, mikép föl van hatalmazva azon nyilatkozatra, hogy a görög kormány egyetlen idegent sem bízott meg a Görögország számárai toborzással. A turini követkamra nov. 28-ai ülésében Castromediano egy oly táviratot olvas föl, mely azt jelenti, hogy egy kis nápolyi város egy 100 főnyi rablócsapat által megtámadtatott, s hogy ez utóbbi nagy kegyetlenségeket követett el . Ratazzi kijelenti, hogy a helyi hatóságok a rablók bűntársai voltak, s ezért elmozdíttattak. A ministerelnök javaslatára a kamra egy bizottmányt nevez ki, La Usimorának a rablásokra vonatkozó jelentése tudomásul vétele végett. Petrucelli della Gattina azt állítja, hogy a kormány aspromontei győzelme nagy szerencsétlenségtől mente meg Olaszországot. Szónok azt hiszi, hogy 25,000 franczia szállott volna ki Nápoly partjain, ha Garibaldi győz. Helyesli Durando jegyzékének erélyes hangját. „Meg kell mutatnunk“ — hozzáteszi — „Európának, hogy Francziaország megsérti jogainkat, Róma megszállása által.“ Szónok azt kívánja, hogy ezen megszállást illetőleg határidő tűzessék ki. Ő azt indítványozandja, hogy az 1863 -ai parliamenti ülésszak Nápolyban nyittassák meg. Végre kijelenti, hogy ő a ministerium mellett fog szavazni. Toscanelli a kabinet ellen nyilatkozik. A „Monarchia nazionale“ azt hiszi, hogy a jelen viták eredménye a kamra föloszlatása leend, mint egy oly helyzet következménye, melyből egyetlen ministérium sem menekülhetne ki, az ország megkérdezése nélkül. A turini kamra nov. 27-diki ülésében a ministerelnök, miután sok szónok volt följegyezve, nem beszélhetett. Legelőször Nicotera szólt, visszatekintvén Ratazzival összejövetelére, és fenntartván a Ratazzi által tett biztosításokra vonatkozó állításait. Crispi tagadta, amit Ratazzi mondott, mintha t. i. Garibaldi környezetében oly egyének lettek volna, akik őt egy constituáló gyűlés összehívására akarták bírni. Ily gyűlésnek mindenesetre össze kell jönni, de csak akkor, ha egész Olaszország szabad lesz. M assari azt lobbanta Ratazzi szemére, hogy nem mondott igazat, midőn a brigantik garázdálkodásának csökkenését állítá, azok most még nagyobb mértékben dühöngnek mint valaha. (A tegnapi ülésben Ricciardi azt jelenti, hogy Scannavino követ, aki Campobascoban van, a kamarai ülésekben résztveendő, hajóra akart szállni, 150 emberből álló fedezet alatt utazott, amely azonban 300 briganti előtt kénytelen volt visszavonulni.) Mordini ismételve védelmezte magát és Nápolyban fogva levő kollegáit, s a többi közt azon tényre utalt, miszerint a nép még mindig azt hiszi, hogy a király egyetért Garibaldival. Utóbbi ismételve biztosított, hogy nem támadand polgárháború és a kormány ő előtte vonuland Rómába. Fabrizi, Calvino és Cadolino is igazolni igyekeztek magukat. Minervini beszéde zárta be az ülést, ő is hevesen támadta meg a kormányt, de már üres padok előtt szónokolt. NÉMETORSZÁG. A porosz király legközelebb a „hazafias egylet“ küldöttsége előtt így nyilatkozott: „Az, mit önök beszédükben s az épen most fölolvasott föliratban kiemeltek, mindazt átöleli, mire törekvésem folyvást irányozva volt. Örülök rajta, mikép önök összeállottak oly czélból, hogy nagyon is gyakran elferdített szándékaim a nép előtt földeríttessenek. Ellenben fájdalommal kell kimondanom, hogy épen a székvárosban a kedélyeknek oly megzavarodása érvényesíti magát, mely nem engedi meg a dolgok tiszta fölfogását. Önök helyesen nevezték a sereg szervezését az én legsajátabb művemnek, amint én azt már ismételve kimondom. Én némely módosításokat léptettem életbe, amennyire ez megtörténhetett, az elvrőli lemondás nélkül, melytől nem fogok elállani. Ezért azon nagy áldozatot hozom, miszerint annak befejezését továbbra halasszam s megszorításokat léptettessek életbe, hogy így lehetővé tétessék, mikép semmi újabb teher se szabassék a népre, hanem inkább a fönnálló terhek könnyítessenek. Önök azt vélik, hogy ama válság, melyben élünk, remélhetőleg rövid teend. Én önök fáradozásainak a legjobb sikert óhajtom, azonban ezen reményben nem osztozhatom. Mindazáltal biztosítom önöket az iránt, hogy bármiként forduljanak is a dolgok ,a idő engem szilárdnak találand, s hogy én nyugodtsággal , higgadtsággal lépenek föl a pártok működése ellen.“ Önöktől is megvárom, hogy a közönség véleményének javítására fognak működni, mivel a sajtó nem ezen szellemben működik, sőt inkább sokszorosan visszaél ama szabadsággal, mely annak oly bő mérvben adatott meg és sohasem csorbíttatott; az oly kárt tesz, mely a jóérzelműek által ugyanazon téren nehezen megorvosolható. Mindazon szavak, melyek itt mondatnak, nyilvánosság elé jutnak, s én ezzel meg vagyok elégedve, de azok szándékosan elferdittetnek. Én sokat el tudok tűrni, mivel fölül állok a pártokon, de egy esetet meg kell említnem, mely engem a legmélyebben megszomorított s meghatott- A berlini sajtó annyira megfeledkezett magáról, hogy a ma mindenki szájában s szemében levő egyházi énekből vett szavakat: „Isten ül a kormányon“ (Gott sitzt im Regimente) egy lelkész beszédének megemlítésében úgy magyarázta félre, mintha az én személyemet istenséggé akarnák tenni. Nem lehetett volna képzelni, hogy Poroszországban ily elferdítés lehetséges legyen, mivel az csk arra lehet számítva, hogy a néppel elhitessék, mikép a király ily magyarázatra gondol! Ezért nehéz lesz önöknek kitűzött dicséretes czéljukat elérni, a szerencsét s mindenek előtt bátorságot kívánok ehhez önöknek!“ A „Stern Zig“ kijelenti, hogy a württembergi külügyminiszernek a kereskedelmi szerződés ügyére vonatkozó sürgönyére hihetőleg nem fog válasz adatni. Berlinben a községi választásokban a szabadelvű párt nagy többséget nyert. Rádzivili herczeg egy conservativ városrészben megválasztatott. Mint Frankfurtból nov. 2- tól távírják, a württembergi követ csatlakozott a darmstadti nagyherczegség indítványához, a játékbankokra vonatkozólag. A küldöttek gyűlésére vonatkozó jelentés a legközelebbi ülésben fog előterjesztetni. A porosz félhivatalos „Alig. Pr. Ztg.“ következő érdekes jegyzéket közöl: „A „Nat Ztg“ néhány nap előtt a szövetségi reform kérdéséről szólván, azt nyilatkoztató ki, miszerint mindig valódi értékkel bír az, hogy „minden poroszz kormány kénytelen a reform-kérdésben a haladás embere gyanánt lépni fel“. Mi kétségbe vonjuk, hogy a megjegyzést tényleg mindenütt helyesnek ismerendik fel. így például nehéz volna bebizonyítni, hogy a porosz kormány 1852 től 1858-ig a szövetségi refor szükségletét érezte, vagy a hasonló törekvések nyilvánulását szükségesnek ismerte volna el. Az akkori politika inkább elvi ellentétet képezett a szövetségi reform-törekvések irányában, és mi annak meggondoló AMERIKA. Vera-Cruzból nevéről kelt tudósítások szerint, Forey tábornok. Vera-Cruzból Jalapába indult, hol az expeditionális hadtest parancsnokságát kelle átvennie. Hír szerint legközelebb 5000 franczia szállandja meg Tampicót. A sárga láz megszűnt. 16 hadihajó érkezett meg a múlt hét alatt, 15,000 embert, lovakat, anyag-s hadiszereket szállítván. Mexicóban a porosz követ, az ott lakó külföldiek nevében, tiltakozott az azokra vetett rendkívüli adó ellen. La Fuente miniser erre visszautasítólag válaszolt. Cornon fort, hajdani elnök megérkezése békés jelnek tekintetett. Azt hitték, hogy Donado újra ministerré leend. Egy vihar okt. 26-án a parthoz vetett 15, különböző nemzetbeli kereskedő hajót, köztük a „Chaptal“ franczia corvette et. Ez utóbbinak legénysége könnyen eljutott a partra. Remélik, hogy a megfeneklett „Chaptair“ nagy megrongáltatás nélkül újra lengővé tehetendik. A mexicóiak Puebla-s Mexicóban nagy védelmi előintézkedéseket tesznek. Két guerillafőnök Juarez mellett nyilatkozott. Az egésségi helyzet javult. Azt hiszik, hogy Almonte nem oltalmaztatván többé a francziák által, rövid időn elhagyandja Mexicót. New Yorkból nov. 1- től kelt tudósítások szerint, az éjszak carolinai separatista kormányzó nem fogadta el az értekezlet iránti ajánlatot, mit a szövetségi kormányzó tett neki, ez utóbbit a richmondi hatóságokhoz utasítá, kijelentvén, hogy Éjszak-Carolina lakosai eltökéltek, utolsó csepp vérük kiontásáig harczolni.— New Jerseyben a demokrata párt M'Clellánt tűzi ki jelöltül a senatusba. — A M'Clellan táborkorabeli két tiszt engedély nélküli eltávozás miatt fogatott be. Burnsidenak egy napi parancsa a potomaci sereget 3 hadtestre osztja föl, Summer, Franklin s Hooker tábornokok alatt. A tartalék Sigel parancsnoksága alatt marad. Az unionisták odahagyák Warrentont, Fredericksburg felé nyomulnak elő. Az Új Orleansból kiindult szövetségi expeditió bement Thilordeauxba, miután a separatistákat Lalandevillenél megverte. Egy franczia hajóraj érkezett New Orleansba. Számos francziák testületileg tisztelkedtek Reynaud admirálnál. Butler szövetségi kormányzó szintén hivatalos látogatást tett az admirál hajóján. Hírszerint Jefferson-Davis ajánlatot tett, 1 millió csomag gyapotnak, fontjától 77* c.ért eladása iránt. A vásárlók a szövetségi kormámynyal egyezkednének, áruiknak a tengereni elkobzása kikerülése végett. Egy más hír szerint a szövetségi kormány tervet készítne, Európa számára gyapot szolgáltatása iránt. Jackson Winchester közelében áll. A déli lapok azt állítják, hogy Lee serege Richmondtól néhány mérföldnyire veendi téli szállásait. Ezen lapok Richmondot úgy tüntetik föl, mint amely sajnos helyzetben van, a közbiztonság szempontjából; éjjel senki sem mer kimenni. A separatisták Moorfieldtől visszavezettek Virginiában. Félhivatalosan jelentik, hogy egyetlen külföldi kormány sem nyilvánítá hivatalosan Washingtonban a déli államok elismerése iránti szándékát. Nagy mérvben végrehajtott csalásokatt döntöttek föl a new-yorki vámhivatalnál. Mára hívunk fel mindenkit, várjon a porosz politika nem egy rendszeres és ellenséges ellenzékből — amely a kormányt tevékenységének teljes kifejlődésében gátolja, — meríti-e az indokot, hogy a német reformkérdést háttérbe léptesse. Nekünk úgy látszik, hogy az ügyek ily menetének lehetősége nem esik kétség alá, ennélfogva a valódi hazafisággal nem tartjuk összeegyeztethetőnek egyrészről elismerni, hogy a szövetségreform - törekvések a porosz kormány részéről mindig valódi értékkel bírnak, míg másrészről ugyanazon időben rendszeres ellenzék által oly kormányrendszerhez vonzani, mely által ily reformtörekvések csak bémutatnak.“ GÖRÖGORSZÁG. Athénéből nov. 22-ről kelt tudósítások szerint, a nemzeti gyűlési választások december első napjaiban fognak megkezdetni; a kormány nem tűz ki jelölteket, azonban választási combinatiokat tanácsol. — A főnököknek a tartományokban beavatkozása zavarokat idézett elő Sparta, Livadias Megarában A Görögországban letelepült heterohthon görögök testületei bizottmányokat neveztek ki, nemzeti gyűlési követjeik megválasztása végett. Alfréd herczeg jelöltsége a kormány több tagjainak csatlakozását megnyerte; mindazáltal a vélemény-különség folyvást tart. Az új angol hajók Syras Patrasba megérkeztek ; a főállomás a Pyraeusban van. — L e az okos görög főtiszt, ki a parancsnoksága alatti két sorzászlóaljjal, Grivas légiójához csatlakozott, meghódult a kormánynak. — Athénében számos példányai terjesztetnek Ottó király nyomatott tiltakozásának. A görög követségek a legközelebb igen terjedelmes utasításokkal, egy nov. 22-ről kelt rendeletet kaptak meg, mely kiegészíti az ugyanazon hé - ről kelt rendeletet, s mely a nemzeti gyűlési választásoknál megtartandó formaságokat szabályozza, a külföldön lakó görög polgárokra vonatkozólag. Mindegyik consulság egy választókerületet képez, mindazáltal az alconsulságoknál is össze lehetene gyűjteni a szavazatokat. A szavazat összeszámítása fölött egy 3 tagú bizottmány fog őrködni a consul vagy al consul elnöklete alatt. A főconsulok, consulok, ügynökök s consuli hivatalnokok nem fognak megválasztathatni. A jegyzőkönyvek a külügyministériumhoz fognak küldetni, a hellen követségek útján. A választások napja — úgylátszik — még nincs kitűzve. Az Athénéből jött tudósítások semmi sem szólnak a nov. 22-ei nagy manifestatióról, mely épen a postahajó elindulásakor történt. Ruffos, az ideiglenes kormány tagja, Athénébe érkezett, miután Grivas seregét föloszlatá. A venitzai s missolunghi-i helyőrségek a rendes sereg soraiba léptek be s az önkénytesek elbocsáttattak. A „politikai club“ , a „Rhigas club“ folyvást üléseket tartottak, a nélkül, hogy azok miatt a köznyugalom komolyan megháborittatott volna. Egy „Gréce“ cz. franczia lap alakult Athénében s még egy másik franczia lap alakításáról volt szó, mit a pápa Napoleon császártól nyert s még nyerni remél, ő szentsége nem idegenkednék Párisba menni, hogy a Francziaország által választott fejedelem megkoronázását eszközölje. Azonban ezen közlést maga az „Opinion nat.“ megcáfolja, valamint azon alkudozások létezését is tagadja, mikkel azt összeköttetésbe akarták hozni. A német szövetségi reform kérdését illetőleg a porosz „Stern Zig “-ban ezen nyilatkozatot olvassuk: „Nyílt kérdésként vetjük fel annak meggondolását, váljon a porosz politka egy rendszeres és ellenséges indulatú ellenzékből, mely a kormányt tevékenységének teljes kifejtésében akadályozza, nem merítheti-e azon indokot, hogy a német reformkérdést háttérbe tegye. Nekünk a dolgok ily menetének lehetősége kétségenkívülinek látszik s ennélfogva az igaz hazafisággal nem egyeztethetjük össze egyrészt annak elismerését, hogy a szövetség-reformi törekvések nyilatkozványa a porosz kormány részéről mindig valódi értékkel bír, és egyszersmind egy rendszeres ellenzék által egy oly kormányrendszer fölállítását sürgeti, mely által ily reformtörekvések megbéníttatnak“. Ezen nyilatkozatnak alig lehet más czélja, mint a porosz ellenzéket a német reformtörekvések visszavételével fenyegetni. Esti posta. A Ratazzi minisztérium nem várta be a parlament döntő ítéletét, hanem még előbb leköszönt. Ez volt ugyan, mint a tudósítások jelentik, a parlament feloszlatására határozva, azonban a király ebbe nem akart beleegyezni. Kik lesznek az utódok? még nem tudhatni, csak az bizonyos, hogy uj situatio veszi kezdetét, melynek mikénti kifejtése a leendő választásoktól függ. A másik fontos hír, hogy azon terv, mely szerint Alfred leendett Görögország királya, abbahagyatott. Anglia lemond jelöltjéről, ha Oroszország is ezt teszi Leuchtenberg jelöltségével, így szól a távirda. Ezen hír azonban valószínűleg még csak annak előérzete, miszerint a kiegyenlítés ezen módon fog megtörténni, nem pedig annak, hogy már megtörtént; ez utóbbi valószínűleg, mond az „O. D. P.“ csak Compiégneben menend véghez, hová e hét folytán Cowley lord hivatalos. Palmerston lord kezességet kivonand az iránt, hogy Leuchtenberg herczeg nem lépend ismét fel jelölt gyanánt, ha az angol versenytárs félretétetett az útból. — Ennek biztosítására új jegyzőkönyv lesz a három védhatalom által aláírandó, de erről még semmi sincs jelentve. A kérdés tehát még függőben van. Tulajdonképen két dologról van szó; nemcsak hogy Alfred herczeg, ha megválasztatik, lemondjon, hanem hogy részére a válaszási izgatás is megszüntettessék, s hogy átalában meg se választassék. Nyújtand-e az angol kormány erre nézve is engedményt, előre tudatván a görögökkel,hogy a herczeg a választást nem fogadandja el, még igen kétséges. Az izgatás Görögországban folyamatban van, és a végrehajtott választás egygyel mindenesetre több biztosítékot szolgáltatna Angliának az iránt, hogy a másik két védhatalom elfogadja feltételeit. Az egész ügy abban látszik állani, miszerint a lemondás biztosítva van ugyan, de a választási mozgalmak akadályozása még sincs megígérve. Ez angol agitációra vonatkozólag az orosz kormány arról értesíté állítólag a francziát, hogy a brit kormány már évek előtt előkészíté Alfred hy trónjelöltségét, így Akarnaniában három év előtt jártak angol ügynökök,kik e tartomány lakosságát felszóllták, egyesüljön a jóniai szigetekkel s igy képezzen független országot, melynek királyul Victoria egyik fiát adnák. Most pedig nemcsak a jóniai szigetek közvetlen csatlakozását, hanem még Epirusnak is lehető bekebelezését is ígérik a görögöknek. Ezen állításokban meglehet, sok a túlzás, azonban megjegyzendő, hogy az „Opin. Nat.“ is hasonló leleplezéseket hoz Palmerston alattomos működéséről; az orosz ügynökökről hallgat ezúttal a krónika. Mint már régebben is említik, állítólag a franczia kormány nevében, Rómában alkudozások kezdettek meg oly czélból, hogy a szószék a pápai államok közigazgatásában némely oly reformok eszközlésére birassék rá, melyek már 1849-ben kijelöltettek, Napóleon császárnak Ney Edgárhoz intézett híres levelében. Az „Opinion nat.“-nak egy római levelezője az e tárgyban szárnyalt hírekkel foglalkozik, hozzátévén az eddig már tudva volt tényekhez, hogy Antone 11 bibornok, miután az első ajánlatokat némi nyerseséggel utaita vissza, később szelídebbé lön, sőt még azt is kijelenté, mikép ama szolgálat viszonzásául, távira to fe. London, dec. 1. A „Times" Athénéből egy sürgönyt közöl, mely szerint az angol követ Atheneben egy néptüntetés alkalmával kijelenté, hogy az eldöntés egy magasb kézben fekszik; ő a lamiai és vonitzai gyülekezeteket nyugalomra s várakozásra intette. A „Times“ továbbá jelenti, hogy Solana egyhangúlag Paraguay (Dél - Amerikában) elnökévé választatott. Páris, dec. 1. Biztosan állítják, hogy a görög trónbetöltési candidátió kérdést kiegyenlíttetett. Anglia Alfred herczegnek, Oroszország Leuchtenbergnek kijelöltetéséről lemond. Turin, nov. 30. (Délutáni 5 óra, 35 perc.) A mai kamraülésben Ferrari képviselő a baloldalról állítja, hogy az államalaptörvény oly sokszoros megsértése után nehéz a szabadságot visszaállítani; mindenekelőtt minden alkudozást Francziaországgal meg kell szakítani, s Olaszország végleges szervezéséhez hozzálátni. Brignone tábornok előadja siciliai mérsékelt eljárásának okait s az ottani lakosság politikai lelkesültségét. Depretis minister, egykori barátja Garibaldinak, ellenmond a baloldal által ellene szótt vádaknak. Indítvány létetett a viták befejezése iránt. A lapok megerősítik azon hírt, hogy a ministerium el fog bocsáttatni. Turin, dec. 1-én. Buoncompagni visszavonta interpellátióját. Cassinis új ministerium alakításával bízatott meg. Turin, dec. 1. A kamra mai ülésében Ratazzi a jelen ministerium lelépését jelentvén, védelmezé annak eddigi magatartását. Kijelenti, hogy ő utódait támogatandja a kibékítés s a többség létesítése végetti fáradozásukban. Azt állítják, hogy a király Cassinis hajdani pénzügyministert hivatá magához. Bartiges algróf ma átnyujtá meghitelesitő iratait. Este. A nápoly-római vasút megnyittatott. A Kamra mai ülésében Ratazzi szót emelt. Visszautasitá a Francziaország irányábani szolgaiság vádját, s ezt mondá : „Mi azt hisszük, hogy a franczia szövetség mindkét nemzetnek közös érdekeit alapitá meg. Keleten mi a nemzetiségek elvét védelmeztük, s Rómára vonatkozólag, fáradozásaink a franczia megszállás megszüntetésére s ama sorompók ledöntésére irányozvak, melyek a pápai terület s az olasz királyság közt állanak fenn. Mi azt reméltük, hogy a pártokat kibékíthetendjük. Azt hisszük, hogy a kormányzásra nézve egy erős parliamenti többségre van szükség. Miután nekünk nem sikerült ezen többséget újra előállítani, beadtuk lemondásunkat.“ Turin, dec. 1. (Délben.) A mai „Opinione“ jelenti : A magas politika tekintetei a ministeriumot lemondásra határozták. A kamrák feloszlatása a jelen pillanatban veszélyes válságot idézett volna elő. Midőn a ministerium ezen válságot kerüli, az országot nagy jótéteményben részesíti, mert nem várván be előbb a kamra vonumát, a pártok egyetértéséhez az utat egyengeti. Az „Opinione“ úgy vélekedik, hogy alkudozás útján ministerium nem jöhet létre. Berlin, deczember 1. A mai „National Zeitung“ estilapja írja: Biztos hír szerint Russel legújabb közvetítő javaslataira a scheowig-holsteini ügyben a dán kabinet által szintén tagadó válasz adatott. Hamburg, dec. 1. Ma a „Hamb. Nachr.“ következő táviratot közöl Páriából: A R a t a z z i ministerium, előre látván az ellenséges parliamenti szavazatot, el volt tökélve a házat föloszlatni. Eleinte a király beleegyezett, azonban végre megtagadá beleegyezését. Ennek következtében a ministerium beadá lemondását. Áz hitték, hogy a király holnap Farinit vagy San Martinót bizondja meg új kabinet alakításával, melyben csak Petiti fogna megmaradni. Legközelebb 500 milliónyi új kölcsön fog fölvétetni. A lengyel határról. Hiteles tudósítás szerint a bizottmányok igazgatói „minister“ czímet kapnak. Wielopolski ministerelnök. A vámbizottmány függetlenné lesz a szt.-pétervári pénzügyministériumtól. Lengyel- és Oroszország közt vámegylet állittatik föl. Szt Pétervár, dec. 1. A fémpénz értékének uj fokozatos leszállítása rendeltetett el olykép, hogy 1863-i jul. 1 éve az agro már csak 3% legyen. Színházi előadás december 3. Nemzeti színház. A csacska nők. Vígjáték 3 felv. Budai népszínház. Villám Bandi. Népszínmű 3 felv. Pesti német színház. Eine Homöopatische Kur. Neues Lustspiel-in 1 Aufzug. Távirati tudósítás a bécsi börzéről december 2-től. 5% Metaliques 71.80; nemzeti kölcsön 82.95; bankrészvények 803.—; hitelintézeti részvények 223.—; ezüst agio 121.—; londoni váltók 121.50; arany dbja 6.84. Felelős a serkemtő: VÉRTES ERNŐ.