Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)
1863-01-13 / 9. szám
válasza, melyben a megye közönsége által kifejezett érzelmeket szerény s lelkes szavakban köszöni meg, s a kitűzött czél elérésére szükséglendő közreműködésre e megye közönségét bizalomteljes szavakkal hívja fel; ezen kegyes válaszhat az egybegyűltek által lelkes érzelem-nyilvánítások közt fogadtatott. Inditványoztatott továbbá az e megyei szolgabirói járásoknak a postákkal s ezeknek viszont a járási községekkel leendő egyenes legczélszerűbb összeköttetésének foganatosítása, mely indítvány közhelyesléssel találkozván, a járási főszolgabirák oda utaauttattak, hogy a folytonos s leggyorsabb közlekedés fentartását járásaikban a legczélszerűbb s sikeresb módon eszközöljék. Továbbá az e megyei börtönben aránytalan nagy számmal létező fegyenczeknek munkával leendő elfoglaltatása inditványoztatott, hogy e szerint a csak roszra vezérelhető henyélésnek gát vettethessék, az e tárgyban alkalmazásba veendő rendszabályok s véleményes tervezet kidolgozására egy bizottmány neveztetvén ki, ezen bizottmány feladatául tűzetett, hogy az e megye fegyházában az 1848-ik év előtt létezett rabdolgoztató intézet belállapota s ügyviteléről tudomást szerezvén, e tárgyban a körülmények s viszonyokhoz mért legczélszerűbb tervezetet dolgozza ki. Említésbe hozatott továbbá, hogy az e megye nyugat éjszaki részén átvonuló úgynevezett lesti megyei út, mely e megyét a felső megyékkel összekapcsolja, — azon ok miatt, mert az ezen útnak Hontmegye határában átfutó része csaknem járhatlan, a közlekedést nem csak nehezíti, de az év némely szakában majdnem végkép megszünteti, miért is Hontmegye nyilvános gyűlése megkerestetni határoztatott, hogy az érintett útvonalnak a saját határában áthaladó részletét jó karba helyezni, s így a közlekedés könnyítését eszközlésbe venni szíveskedjék. Ezek után némely csekélyebb fontosságú tárgyak vétettek tanácskozmány alá, melyek befejeztével a gyűlés d. u. 1 órakor királyi biztos ö maga által azon kijelentés mellett záratott be, hogy a jövő nagy gyűlés ápril hó 8-ára tűzetett ki, mely napra mentől számos megjelenésre hívta fel a jelenvoltakat V. Külföld, ANGOLORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Londonból írják, Brunnow báró, orosz követ, december utolsó napjaiban Russell lord előtt fölolvasá ama sürgönyt, melyet Gortsakoff herczeg intézett hozzá, válaszul Napier lord közlésére, Angolország azon szándékára vonatkozólag, miszerint le akar mondani a róniai szigetek fölötti protectorátusról. Az orosz külügyminister ezen sürgönyben előszőre azt igyekszik kiemelni, hogy a sz.pétervári kabinet semmi ellenvetést sem tehet bármely oly combinatio ellen, mely keleten a keresztény elem erősbítésére lenne irányozva. Szintúgy nem vonja kétségbe N. Britanniának azon jogát, miszerint a hétszigeti köztársaság protectorátusáról lemondhasson, azonban fölemlíti, hogy az a szerződések által némileg európai megbízással lévén fölruházva, csupán Európával szemben mondhat le arról. E szerint a róniai szigeteknek akkor tüstént újra azzá kellene lenniök, mik akkor voltak, midőn még Angolország nem fogadá el az azok fölötti gyámságot; azaz teljesen önállókká kellene lenniök, s az angol kormány, az orosz udvar véleménye szerint, csak igen hiányosan alkalmazná magát az 1815. nov. 15 -i szerződés szelleméhez s betűjéhez, ha ebből maga számára azon jogot származtatná, miszerint a 7 szigetet egyenesen Görögországnak engedhesse át, különös feltételek s fenntartások mellett. A „Daily News“ kijelenti, hogy a kabinet politikája, a róniai szigetekre vonatkozólag, oly bölcs politika, melyhez Angolországnak szerencsét kell kívánni. A kormánynak ezen határozata — úgymond — benn s künn erősbít bennünket, megállapítja az angol politikai egységet, s hamis helyzetből von vissza bennünket. Azon egyetlen befolyás, mit Angolország Európában gyakorolhat, a vélemény befolyása, ezen tény által növekedni fog. A „Daily Telegraph“ hasonló szellemben nyilatkozik. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Rómából írják, a pápa legközelebb véglegesen megállapíta az általa adandó reformok programmját. Azt hitték, hogy a szószék azt rövid időn hivatalosan tudomására juttandja a cs. kormánynak. Ugyanezen lap szerint Gros báró, londoni franczia követ, haladéktalanul elfoglalandja új állomását. F. hó 8-án ment végbe nagy pompával , a rot párisi bibornok érsek temetése, roppant tömeg összetódulása közt. A gyászmenet útjában számos katonaság képezi a sorfalat. A pompás gyászkocsi 6 gazdagon földiszített ló által huzatott A székestemplom bejárásánál a párisi egyház kanonokjai s az egyházmegyebeli lelkészek fogadták a székestemplomi káptalannal együtt a holttestet. 12 ágyulövés jelente a tömegnek a holttestnek a székestemplom boltozatai alá kivitelét; a koporsó a ravatalra tétetett le, mely körül foglaltak helyet az összes nagy államtestületek. Számos püspökök, valamint a chambery-i bibornok-érseken kívül, az összes franczia bibornokok jelen voltak az ünnepélyen. A misét Ronald, lyoni érsek mondá, 12 ágyúlövés jelenté a gyászünnepély bevégződését, mely egészen másfél óráig tartott. A „France“-nak Vera-Cruzbalde c.8. kelt tudósításai szerint egy Tekamakuan-nál Ingenio előtt toborzott franczia hadtest San-Andres, egy Orizabától 50 kilométrenyire eső város felé indult. Bertier tábornok Perote felé haladva, Las Vigas falun túl nyomult elő. Naponként érkeztek készletek Orizabába. Forey tábornoknak csak akkor kelle Mexicó felé útnak indulni, miután az egész sereg számára két hónapra való élelmiszereket fogott összeszerezni. Azt hitték, hogy ezen eredmény január vége felé lesz elérve. A sereg helyzete folyvást kielégítő volt. Azt állítják, hogy Forey tábornok a cs. testőreik lovas-osztályának parancsnokává neveztetett ki, Marris tábornok helyébe, ki az algíri lovasság főfelügyelőjévé neveztetett ki. OLASZORSZÁG. A „Moniteur“ szerint a pápa újév napján következő beszédet intézett a franczia megszálló-hadtest táborkarához : „Igen mélyen meghatottak engem azon óhajtások, miket a tábornok ur ama sereg nevében fejezett ki előttem, melynek ő oly méltó parancsnoka; azokat örömmel , atyai szeretettel fogadom, s ezen alkalmat örömmel ragadom meg arra nézve, hogy önöknek egész hálámat tanúsítsam ama küldetésért, melyet itt császárjok rendeletéből teljesitnek. A franczia sereg szép s dicső sereg, dicső a csatatereken, s dicső fegyelme által a béke alatt is. De szabadjon kimondanom, legnagyobb dicsősége abban áll, hogy Jézus Krisztus helytartóját védelmezi ellenségei ellen, hogy azt oltalmazza függetlenségében, s a számára megmaradt területek birtokában. Önök azért vannak itt, hogy az egyház jogait támogassák, s hogy az örök várost, melynek rendeltetése, Jézus Krisztus helytartói számára székhelyül szolgálni, biztosítsák ; azon várost, mely annyi vértanuk halála által szenteltetett meg, ezen szent várost, hol Jézus Krisztus helytartója mindig Isten segélyében részesült ,s mint én is, én méltatlan, jelenleg) ellenségei meg támadásainak közepette. Ezen ellenségek a pápa tekintélyét lerontani, őt trónjáról ledönteni. Rómát nem tudom minő királyság fővárosává tenni, s a világi hatalom megsemmisítése után, még a szellemi hatalmat is meg akarják támadni. De önök — fiaim — azért vannak itt, hogy ezen istentelen kísérleteket meggátolják, s hogy a szószék s vallás ellenségeit eltávolítsák. Midőn Isten az Óceánokat teremté, igy szólt a hullámokhoz : Ha a viharok által föl fognátok is korbácsoltatni, nem fogtok ennél tovább menni, ezen sziklákat elérenditek, de azokon túl nem fogtok haladni. önök hasonlók ezen sziklákhoz; önök azért vannak itt, hogy ezen makacs ellenségekhez, kik egész Olaszországot fölzavarják, így szóljanak: Ti nem fogtok tovább menni. Isten a mi karunkat saját szent egyházának védfalául helyze ide, mi a sz. atyát védendjük. Láthatják tehát önök, mennyire örülök én, hogy ma atyai áldásomat adhatom önöknek. Megáldom Francziaországot, önök honát, császárját s a cs. családot is, s különösen ama fiatal gyermeket, ki szellemi kötelékekkel van hozzám kapcsolva. Megáldom a franczia sereget, azt, mely itt, s azt, mely másutt van ; megáldom önöket, családjaikat, az egész franczia püspöki kart s papságot, melynek hűsége oly bámulatos, s a katholikusok mindazon millióit, kik annyi szeretetet tanúsítnak irányomban, s oly nemes erőfeszítést fejtenek ki ügyem védelmére. Miért nem áldhatom meg ellenségeimet is! Gondoljanak azok, kik ellenem harczolnak, Jákob patriarcha történetére, ki miután egy egész éjen át harczolt egy ismeretlen ellenséggel, nap följöttekor látta, hogy ezen ellenség angyal volt, s az előtt térdre borulván igy szólt: Te az én angyalom vagy, én nem hagylak el addig, mig csak Isten áldását reám nem adtad. A forradalmárok épen igy nem látják, hogy ők az angyal ellen harczolnak. Vajha egykor megnyithatnák szemeiket az igazság előtt! Kérjük Istent, hogy őket a jó útra vezesse vissza. Megáldom önöket Isten, az örök atya nevében, kinek hatalma megtörendi a forradalmak erőfeszítéseit; Jézus Krisztus nevében, kinek ünnepét üljük; a sz. lélek nevében ; tartsa az meg szivüket az egyház szellemében, a hitben s szeretetben ! Fölemelem karjaimat, s mindnyájukat, mint gyermekeimet, megáldom, az Atya, Fiú s Hz. Lélek nevében. A me n.“ Ugyancsak a „Moniteur“ közli, hogy a sz. atya által, az 1862. év folytában, politikai elítélteknek adott kegyelmezések száma 49 re megy. Ezek közül 20 egyént illetőleg a büntetés az egyházi állambeli száműzetésre változtattatott át; 19 et illetőleg a büntetés hátra levő része elengedtetett, slyet illetőleg a büntetés kevesbíttetett. A fogságban levő többi összes személyek múlt júniusban 6 hónappali büntetés-enyhítést nyertek. A legutóbbi összeszámítás szerint, most összesen 200 politikai elitért van fogságban. NÉMETORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Berlinből f. hó 7-től távirják, a franczia udvarhoz kinevezett új követ, Goltz gróf ama napon a király által elfogadtatott s még azon este Párisba utazott el. AMERIKA: New-Yorkból dec. 27-ről kelt tudósítások szerint, a kormány áruszállítói által elkövetett roppant csalások fedöztettek föl. Több lapok közösen kikelnek azon franczia ügynököknek New-Yorkbani jelenléte ellen, kik a mexikói franczia expeditio számára szánt készletek megvásárlása végett küldettek oda. A mexikói követ szintén tiltakozott, azonban Seward el van tökélve, ezen ügybe be nem avatkozni. Esti posta. Austria s Poroszország közt a bécsi „Presse“ szerint is kiegyezés készül. Tegnap, u. m. azon hir terjedt el, hogy gr. Rechbergnek Lipcsében találkozója lesz Bismark úrral, s ha arra kerül, a két ministernek nem lesz nehéz kiegyezkedni, mert minden divergentia daczára Bismark úr és gr. Rechberg tulajdonkép oly természetű egyének, kik közt bizonyos rokonság létezik. Hogy kiegyezkedés készül, ezt a „Nordd. Allgemeine“ is érinti, mely ehhez a bevezető lépéseket a Berlinben átutazóban levő gr. Thun és a porosz ministerelnök értekezésétől származtatja. Meglehet, hogy ez értekezés a dolog fordulatára hatással volt, de a főérdem úgy látszik, bármennyire cáfolgassa azt a „Dresdner Journal“, Beust szász ministert illeti. Egyébiránt Bismark urat a „Kreuzzeitung“-párt is kiegyenlítésre szorítja. Az említett lap azt mondja : Manteuffel ur, Radovitz úr és hg Schwarczenberg, Schmerling és Auerswald urak, Bismark és gr. Rechberg miniszterek és utódaik jönnek és mennek. Forradalom és reactio egymást váltogatják. Királyok és császárok is halandók. De a népek és államok alapviszonyai maradnak, és a valódi államférfin ezeket tartja szem előtt. Poroszország és Austria jó egyetértése már maga Németországnak egysége. Egy párisi magánlevél szerint a császár a sessió megnyitása után személyesen meg akarja látogatni az alsó-szajnai departementet, hol a munkások ínsége a legnagyobb, hogy ekkér a dolgok állásáról értesüljön és segélyt nyújtson. A császári vonathoz több kocsi lesz akasztva ruhaneműekkel és élelmiszerekkel, s ezúttal éppen oly lelkes fogadtatásra számít, mint az árvíz alkalmával a Rhone kerületben. A pénzügyminiszer a kamaráktól, még mielőtt a felirati viták megkezdetnének, egy törvényjavaslat jóváhagyását kívánandja a 4/2 percentes rentek gyors átruházását illetőleg. Tüstént a franczia törvényhozó testület megnyitása után Fond törvényjavaslatot terjesztend elő, 12 milliónyi hitel megajánlása iránt, a gyapotból dolgozó iparosok szenvedésének enyhítése végett. A császár maga Eouenbe fog legközelebb elutazni, s ott személyesen jelenthetendi ezen hírt a lakosoknak. A görögök Elliotnak Athénébeni jelenlétét arra használják föl, hogy őt Alfréd herczeg melletti demonstrátiókkal fárasszák. A szárd herczeg vagy köztársaság ; ezen jelszóval akarják a britt kabinetet arra kényszerítni, hogy az ország óhajtásaihoz járuljon. Azonban Elliot igen határozott hangon válaszolt. „Én“ — mondá egy küldöttséghez — „nem titkolhatom el az igazságot. Szintúgy mint a görögök szavától, úgy az én nemzetem szavától sincs fölebbvitel. Angolország soha sem mondand le Görögország irányábani nemes érzelmeiről, azonban nem fogadhatja el többé a számára fölajánlott megtiszteltetést.“ Más küldöttségeknek a britt küldött Ferdinánd, portugáli király jelöltségét ajánlá , de ezen ajánlatok hidegen fogadtattak, s a görögök ragaszkodnak előbbi szándékaikhoz. A spanyol udvar Prim tábornokot újév napja alkalmával tábornagyi rangra akarta emelni. Azonban a kormány visszaijedt ezen kitüntetés hatásától, Francziaországgali viszonyainak jelen helyzetében s a parliament külön véleményű elemei mellett. A portugali cortes gyűlés megnyitása jan. 2-kán ment végbe. A pair-kamra elnöke a titkárai újra meg- választattak. A követ-kamrában megválasztatott azon 5 személyből álló névsor, melynek az elnökségre a király elé kellene terjesztetnie. Táviratok. Páris, jan. 10. (Éjjel.) A „Patrie“ állítja, hogy a „Morning Post“ a konstantinápolyi miniszterváltozások valódi okait nem mutatta ki. Faad s a Kapndán pasa eltávolítása, kik angol rokonszenvekröl ismeretesek, a római kérdés s a Thessaliában való határszabályozás terve miatt történt. Elliot aligha fog Konstantinápolyba menni. Konstantinápolyból jelentik, hogy a szultán el van határozva, a fegyverelkobzás kérdésében Belgrádon nem engedni. Akonstantinápolyi kabinetmódosítást ezen gondolat inspirálta. A szultán erélyesebb minisztériumot akar, s maga is nagy tevékenységet fejt ki. A „France“ erősíti, hogy mindenünnen panaszok emelkednek „Tuscarora“ amerikai unionista hadihajó ellen, mely Funchal előtt zárolást tart fenn s valamennyi angol hajót a madeirai vizeken megmotoz. A „Patrie“ római levelei mondják, hogy a szent atya beleegyez egy pénzügyi consulja összehívásába azon feltétel alatt, hogy Umbriából és a Márkákból is legyenek képviselők jelen. Páris, jan. 10. A „France“ következő közlést hoz : „Az Austria s Poroszország közti viszály iránt a tudósítások kedvezők. Austriának, a küldöttek gyűlése iránti indítvány mellett, a szövetséggyűlésnél csekély többsége leend, s erre az kijelentendő, hogy nem akarja végletekig vinni a Poroszország elleni ellenszegülést. Meg fog elégedni annak constatkozásával, hogy a reformokat gátló akadályok nem tőle erednek, s a reformok létesítését elhalasztandja, hogy így az államok közti szakadást kikerülje.“ Páris, jan. 10. A „Nation“ megerősíti, hogy az olasz parlament jan. vége előtt meg fog nyittatni. A „Le Nord“ szerint Napoleon leg elutazása még nincs véglegesen elhatározva. Páris, jan. 11. Rómából kelt levelek jelentik, hogy a pápa a viterbói szabadelvűeket, kik a piemonti megszállás idejében, 1860-ban emigráltak, visszatérésre fölhatalmazta. A „Patrie“ jelenti, hogy Kothen, a konstantinápolyi franczia követség első titkára, Párisba érkezett. A „Nation“ írja: Athénéi levelek szerint, az Athénében jelenlevő tisztek elhatározák, a nemzeti gyűlést egyedüli souverain hatalomnak tekinteni. Turin, jan. 10. A „Diritto“ közli a római tettek pártja új bizottmányának feliratát Garibaldihoz, ki az elnökséggel megkínáltatik, s Garibaldi válaszát, ki az ajánlatot elfogadja. Garibaldi ezélzást tesz a régi bizottmányra s felszólítja a rómaiakat, hogy ne hallgassanak többé amannak tanácsára, hanem csak önmagukban bízzanak. Az „Opinione“ ily czim alatt: „Kölcsön“ egy czikket közöl, mely constatirozza, hogy a kormány pénzügyi helyzete megengedné a kölcsönnek elnapolását 1864-ig. Mindazáltal politikai okok vannak, melyek arra hívnak föl, hogy a kormány azonnal fölhatalmazást kérjen, hogy a kölcsönt alkalmas pillanatban megköthesse. Berlin, jan. 10. A „Kreuzzeitung“ befejezi programmezikkét, s ezeket mondja : Poroszország s Austria egyetértése nélkül az 1863 iki év nem valódi örömév. Poroszország egyetértése Austriával már maga Németország egysége. E nélkül Poroszország úgy mint Austria ki fognak válni a nagyhatalmasságok sorából, a mihez már 1859 óta az út egyengettetik, s végre Németország, Austria és Poroszország is eltűnnének a térképről. München, jan. 10. Ő felsége, a nápolyi királynő, a kolostort Augsburgban ma odahagyta s ma este ide érkezett. A királynő itt fog maradni. Drezda, jan. 10. A mai „Dresd. Journ.“ egy miniszteri rendeletet közöl, melylyel a „Berliner Volkszeitung“ kitiltása Szászországból felfüggesztetik. Kassel, jan. 11. Dehn Rothfelsen elbocsáttatásának oka, hogy a Poroszországgal való diplomatiai összeköttetés megújítását, s a kereskedelmi szerződés helyeslését kabinet-kérdéssé tette. Sternberg is beadta lemondását. Frankfurt, jan. 10. Az „Europe“ szerint a Franczia és Olaszország közötti kereskedelmi szerződés megkötése legközelebb várható. Madrid, jan. 9. A követkamrában még egyre tart a vita Mexicó felett. A lemondásokra még semmi sem határoztatott. Coelhos elbocsáttatása még nem hivatalos. Madrid, jan. 10. Hírek terjednek kabinetmódosítás lehetőségéről. Olozaga a képviselőkamrában mondá : ő azt hiszi, hogy a kormány a kosinsinai expeditio költségeiért nem kapott elégséges kárpótlást. Ő megrója azt, hogy Collantes Monnak, Ferdinand Miksa trónjelöltségére vonatkozólag nem válaszolt, s mondja, hogy Collantes oct. 15-én tudott e candidatióról, s a szerződés 3- án tiltakozás nélkül íratott alá. Spanyolországnak csak egy spanyol herczeget kellett volna támogatnia. Reménye, hogy a mexikóiak az idegenek fölött diadalmaskodni fognak. Collantes, ki Almonte tervét ismerte, köteles lett volna a monarchia ellen utasításokat diktálni. Spanyolország Mexikóban két milliót s nem kevés katonát eredmény nélkül vesztett el. A kabinetnek a csapatok hajóraszállását roszalnia s azokat Mexikóba visszaküldenie kellett volna. Ha ezt magasb befolyások meggátolták, le kellett volna lépnie. Mon visszatérte után nem kellett volna követet küldeni Párisba. Ő azt hiszi, hogy az 1808-i május 2-ának megünneplése hazafias esemény fogna lenni. Végül felhívja Olozaga a ministeriumot, hogy ez a függő kérdések megoldását másoknak engedje át. Uj York, dec. 31. Banks tábornok expeditiója 14-én Új-Orleansba érkezett. Banks helyettesíté Bullert, s Batonrougét minden ellenállás nélkül megszállá. Ez fog az expeditio kiindulási pontjául szolgálni. A szövetségi csapatok hír szerint elfoglalták a 2. számú szigetet. A confoederáltak lovassága Stuart vezénylete alatt Burnside háta mögött Duonfriesbe és Ocnoquaba bevonult. Stuart 12 mérföldnyire hatolt Alexandria előtt. Az unionisták megkísérlik visszavonulását elvágni. Banks felfüggeszte Ut Orleansban a birtok eladást a kormány részére. Butler parancsot kapott Washingtonba menni. Chasa felhatalmaztatott 290 millió kincstári jegy kibocsátására. Stuart lovassága, 1500 fő, egy üteggel tegnap a Potomacon áthatolt, s jelenleg Marylandban Frederick felé vonul. A demokrata egylet Lincolntól engedélyt kér, hogy biztosok küldethessenek a fellázadt államokba, a háború megszüntetése végett. Veracruz, dec. 10. Forey tábornok két fontos positiót foglalt el, melyek Pueblába vezetnek, intézkedéseket tesz az előhatolásra. Miramon támogatja a franczia expeditiót A mexikói congressus egy kiáltványban erélyes ellenállásra szólít föl. A „Sürgöny44 magántávirata. Páris, január 12. A császár trónbeszéde, melylyel a törvényhozó test ez évi ülésszakát megnyitá, a külpolitika elhajlásával kezdődik a közelebb lefolyt öt év alatt. Az Olaszországra vonatkozó passus így hangzik : Fegyvereink védték Olaszország függetlenségét, anélkül hogy a forradalommal szegődségre léptek volna, anélkül hogy egykori elleneinkkel való jó viszonyainkat, a csatatéren túl, megzavarták volna, s anélkül, hogy elhagytuk volna a szent atyját, akinek támogatására minket becsületünk és korábbi kötelezettségeink köteleztek. A trónbeszéd megemlíti a spanyol viszály, és a svájczi differentia eligazítását, a kereskedelmi szerződéseket Angliával, Belgiummal, Poroszországgal, Olaszországgal, Svájccal, továbbá a császár összejöveteleit az uralkodók nagyobb részével; ezen találkozásokból baráti viszonyok keletkeztek, melyek az európai békének mind megannyi zálogai. A béke a görögországi események által valószínüleg nem fog megháboríttatni. A trónbeszéd ezután a belhelyzetre tér át. Megemlíti az amnestiát; az államkiadásoknak korlátlanabb ellenőrzését, a szárazi és tengeri haderő lejebb szállítását. Az indirect adók szakadatlanul több jövedelmet adnak az ország jóllétének gyarapodásánál fogva, és ha az amerikai háború nincs, a császárság helyzete virágzó volna. Az ezen válság által előidézett kényszerített munkapangás megérdemli a gondoskodást, hogy tehát segély nyújtathassék, a törvényhozó testtől a kormány hitelnyitást fog kérni e czélra. Az amerikai háború lecsendesítését, miután a nagy tengeri hatalmak az interventióhoz nem csatlakoznak, a császár kedvezőbb időpontra halasztotta. A trónbeszéd végül azon felszólítást intézi a képviselőkhöz, hogy a fenálló intézmények tökélyesbítésére közreműködjenek, s majdan hazatérve azon legyenek, hogy oly férfiak választassanak meg, amilyenek jelenleg a képviselő kamrában ülnek. Gazdaság és kereskedelem Pest, január 12. Néhány napi erős esőzés után ma viradóra megfagyott, de reggelre már ismét megenyhült az idő, és most havaz. A Dunán semmi jég, a gőzhajók készülődnek és mihelyt a paksi jég elvonult (tegnapelőtt még állt), hihetőleg rögtön megkezdik járataikat A gabnaüzletben épen nem mutatkozik jelentékeny élénkség. Az árak következők : Búza, bánáti ut 3 ft 80— 4 ft. 30 kr. Búza tiszavidéki 3 ft 75—40 kr. Búza, fehérvári 3 ft 90—4 10 kr. Búza bácskai 3 ft 70—3 80 kr. Kétszeres 3 ft 35—3 45 kr. Rozs 2 ft 40 —2 60 kr. Árpa, sörfőzésre 2 ft 10—2 30 kr. Árpa etetésre 1 ft 70—1 80 kr. Zab 1 ft 45 — 1 60 kr. Kukoricza 2 ft 30—-1 60 kr. Köles 2 ft — 2 20 kr. Paszuly 3 ft 50 kr. Repcze, őszi 8 ft 20—8 30 kr. A januáriusi pesti gyapjuvásár nem volt valami kedvező. Nyári gyapjak kivételével a többi gyapjuféle november havi ára 5—7, sőt több fttal is csökkent Forgalma korlátolt vola annyira, hogy */3-dal kevesebb adatott el, mint a múlt januárbani vásáron, mivel a külföld számára kevés vásároltatott. Egynyiretű alig 1500 mázsa, a többiből 5000, összesen 6500 m. kelt el; homokos egynyiretknek 70—72 ft. igen finom gyapjúból egy részlet 165 ftjával kelt; hevesi, gyöngyösi 65 — 73 ft, tiszai 68—78 ft. Eger, jan. 8. A télivásár e hó 5-én kezdetett meg. Általában vásárnak alig lehetett mondani, kevés adó, kevés vevő. Marhavásár a vidéken nagyban uralgó dögvész miatt épen nem volt. Lovakat tűrhető számmal láttunk. Minderre meglehet, hogy az időjárás is nagy hatással 2011, amennyiben az egész őszies alakot öltvén, a hirtelen történő hóolvadás az utakat majdnem járhatlanokká teszi A jan. 6 diki hetivásáron az árak így álltak: búza 1-só rendű 7 ft, 2-cdr. 6 ft 40 kr. 3-adr. 6 ft; kétszeres 5 ft — 5 ft 50 kr ; kukoricza 3 ft 20— 40 kr; árpa 3 ft 40 kr. — Az egri gőzmalmi liszt ára e bő 12-éről: asztali dara 13 ft 80 kr; királyliszt 12 ft 80 kr; lángliszt kül. 11 ft 80 kr; lángliszt köz. 10 ft 80 kr; zsemlyeliszt kül. 9 ft 50 kr; közönséges 7 ft 80 kr; kenyérliszt fehér 6 ft 80 kr, barna 5 ft 80 kr, fekete 4 ft 80 kr; korpa finom 2 ft, goromba 1 ft 60 kr, malomliszt 2 ft, rozsliszt 6 ft 80 kr, közönséges 5 ft 80 kr. Időjárás lágy, borongás, az olvadás folyton tart. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. Színházi előadás január 13. Nemzeti színház. Norma. Opera 2 felv. Budai népszínház. Házassági három parancs. Vígjáték 3 felv. Pesti német színház. N a r c i s s. Historisches Intrigenspiel in 5 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről január 12-ről. 5° o Metalliques 76.25; nemzeti kölcsön 82.20; bankrészvények 821—; hitelintézeti részvények 229.—; ezüst-agip 112.50; londoni váltók 114.—; arany díja 5.45.