Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-13 / 9. szám

válasza, melyben a megye közönsége által kifejezett érzelmeket szerény s lelkes szavakban köszöni meg, s a kitűzött czél elérésére szükséglendő közreműködésre e megye közönségét bizalomteljes szavakkal hívja fel; ezen kegyes válaszh­at az egybegyűltek által lelkes érzelem-nyilvánítások közt fogadtatott. Inditványoztatott továbbá az e megyei szolgabi­­rói járásoknak a postákkal s ezeknek viszont a járási községekkel leendő egyenes­­ legczélszerűbb össze­köttetésének foganatosítása, mely indítvány közhe­lyesléssel találkozván, a járási főszolgabirák oda uta­­auttattak, hogy a folytonos s leggyorsabb közlekedés fentartását járásaikban a legczélszerűbb s sikeresb mó­don eszközöljék. Továbbá az e megyei börtönben aránytalan nagy számmal létező fegyenczeknek munkával leendő elfogl­­­altatása inditványoztatott, hogy e szerint a csak roszra vezérelhető henyélésnek gát vettethessék, az e tárgy­ban alkalmazásba veendő rendszabályok s véleményes tervezet kidolgozására egy bizottmány neveztetvén ki, ezen bizottmány feladatául tűzetett, hogy az e megye fegyházában az 1848-ik év előtt létezett rabdolgoztató intézet belállapota s ügyviteléről tudomást szerezvén, e tárgyban a körülmények s viszonyokhoz mért leg­­czélszerűbb tervezetet dolgozza ki. Említésbe hozatott továbbá, hogy az e megye nyugat éjszaki részén átvonuló úgynevezett lesti me­gyei út, mely e megyét a felső megyékkel összekap­csolja, — azon ok miatt, mert az ezen útnak Hont­­megye határában átfutó része csaknem járhatlan, a közlekedést nem csak nehezíti, de az év némely sza­kában majdnem végkép megszünteti, miért is Hont­­megye nyilvános gyűlése megkerestetni határoztatott, hogy az érintett útvonalnak a saját határában áthaladó részletét jó karba helyezni, s így a közlekedés könnyí­tését eszközlésbe venni szíveskedjék. Ezek után némely csekélyebb fontosságú tárgyak vétettek tanácskozmány alá, melyek befejeztével a gyűlés d. u. 1 órakor királyi biztos ö maga által azon kijelentés mellett záratott be, hogy a jövő nagy gyű­lés ápril hó 8-ára tűzetett ki, mely napra mentől számos­ megjelenésre hívta fel a jelenvoltakat V. Külföld, ANGOLORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak London­ból írják, Brunnow báró, orosz követ, december utolsó napjaiban Russell lord előtt fölolvasá ama sürgönyt, melyet Gortsakoff herczeg intézett hoz­zá, válaszul Napier lord közlésére, Angolország azon szándékára vonatkozólag, miszerint le akar mondani a róniai szigetek fölötti protectorátusról. Az orosz kü­l­ügyminister ezen sürgönyben előszőre azt igyekszik kiemelni, hogy a sz.­pétervári kabinet semmi ellenve­tést sem tehet bármely oly combinatio ellen, mely ke­leten a keresztény elem erősbítésére lenne irányozva. Szintúgy nem vonja kétségbe N. Britanniának azon jogát, miszerint a hétszigeti köztársaság protectorátu­­sáról lemondhasson, azonban fölemlíti, hogy az a szer­ződések által némileg európai megbízással lévén fölru­­házva, csupán Európával szemben mondhat le arról. E szerint a róniai szigeteknek akkor tüstént újra azzá kellene lenniök, mik akkor voltak, midőn még Angol­ország nem fogadá el az azok fölötti gyámságot; azaz teljesen önállókká kellene lenniök, s az angol kor­mány, az orosz udvar véleménye szerint, csak igen hiányosan alkalmazná magát az 1815. nov. 15 -i szer­ződés szelleméhez s betűjéhez, ha ebből maga számára azon jogot származtatná, miszerint a 7 szigetet egye­nesen Görögországnak engedhesse át, különös felté­telek s fenntartások mellett. A „Daily News“ kijelenti, hogy a kabinet politi­kája, a róniai szigetekre vonatkozólag, oly bölcs poli­tika, melyhez Angolországnak szerencsét kell kívánni. A kormánynak ezen határozata — úgymond — benn s künn erősbít bennünket, megállapítja az angol poli­tikai egységet, s hamis helyzetből von vissza bennün­ket. Azon egyetlen befolyás, mit Angolország Európá­ban gyakorolhat, a vélemény befolyása, ezen tény által növekedni fog. A „Daily Telegraph“ hasonló szellem­ben nyilatkozik. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Ró­mából írják, a pápa legközelebb véglegesen megálla­­píta az általa adandó reformok programmját. Azt hit­ték, hogy a szó­szék azt rövid időn hivatalosan tudo­mására juttandja a cs. kormánynak. Ugyanezen lap szerint Gros báró, londoni fran­­czia követ, haladéktalanul elfoglalandja új állomását. F. hó 8-án ment végbe nagy pompával , a r­­­o­t párisi bibornok érsek temetése, roppant tömeg össze­­tódulása közt. A gyászmenet útjában számos katona­ság képezi a sorfalat. A pompás gyász­kocsi 6 gaz­dagon földiszített ló által huzatott A székestemplom bejárásánál a párisi egyház kanonokjai s az egyház­megyebeli lelkészek fogadták a székestemplomi káp­talannal együtt a holttestet. 12 ágyulövés jelente a tö­megnek a holttestnek a székestemplom boltozatai alá kivitelét; a koporsó a ravatalra tétetett­ le, mely körül foglaltak helyet az összes nagy állam­testületek. Szá­mos püspökök, valamint a chambery-i bibornok-érse­­ken kívül, az összes franczia bibornokok jelen voltak az ünnepélyen. A misét Ron­ald, lyoni érsek mondá, 12 ágyúlövés jelenté a gyász­ünnepély bevégződé­sét, mely egészen másfél óráig tartott. A „France“-nak Vera-Cruzbalde c.8. kelt tudósítá­sai szerint egy Tekamakuan-nál Ingenio előtt toborzott franczia hadtest San-Andres, egy Orizabától 50 kilo­­métrenyire eső város felé indult. Bertier tábornok Perote felé haladva, Las Vigas falun túl nyomult elő. Napon­ként érkeztek készletek Orizabába. F­o­rey tábornok­nak csak akkor kelle Mexicó felé útnak indulni, miután az egész sereg számára két hónapra való élelmi­szere­ket fogott összeszerezni. Azt hitték, hogy ezen eredmény január vége felé lesz elérve. A sereg helyzete folyvást kielégítő volt.­­ Azt állítják, hogy F­o­r­e­y tábornok a cs. testőr­eik lovas-osztályának parancsnokává neveztetett ki, M­a­r­ri­s tábornok helyébe, ki az algíri lovasság fő­felügyelőjévé neveztetett ki. OLASZORSZÁG. A „Moniteur“ szerint a pápa újév napján következő beszédet intézett a franczia megszálló-hadtest táborkarához : „Igen mélyen meghatottak engem azon óhajtások, miket a tábornok ur ama sereg nevében fejezett ki előt­tem, melynek ő oly méltó parancsnoka; azokat örömmel , atyai szeretettel fogadom, s ezen alkalmat örömmel ra­gadom meg arra nézve, hogy önöknek egész hálámat ta­núsítsam ama küldetésért, melyet itt császárjok rendeleté­ből teljesitnek. A franczia sereg szép s dicső sereg, dicső a csatate­­reken, s dicső fegyelme által a béke alatt is. De szabad­jon kimondanom, legnagyobb dicsősége abban áll, hogy Jézus­ Krisztus helytartóját védelmezi ellenségei ellen,­­ hogy azt oltalmazza függetlenségében, s a számára meg­maradt területek birtokában. Önök azért vannak itt, hogy az egyház jogait támogassák, s hogy az örök várost, mely­nek rendeltetése, Jézus­ Krisztus helytartói számára szék­helyül szolgálni, biztosítsák ; azon várost, mely annyi vér­tanuk halála által szenteltetett meg, ezen szent várost, hol Jézus Krisztus helytartója mindig Isten segélyében ré­szesült ,s mint én is, én méltatlan, jelenleg) ellenségei meg támadásainak közepette. Ezen ellenségek a pápa tekinté­lyét lerontani, őt trónjáról ledönteni. Rómát nem tudom minő királyság fővárosává tenni, s a világi hatalom meg­semmisítése után, még a szellemi hatalmat is meg akarják támadni. De önök — fiaim — azért vannak itt, hogy ezen istentelen kísérleteket meggátolják, s hogy a szó­szék s vallás ellenségeit eltávolítsák. Midőn Isten az Óceánokat teremté, igy szólt a hullá­mokhoz : Ha a viharok által föl fognátok is korbácsol­­tatni, nem fogtok ennél tovább menni, ezen sziklákat el­­érenditek, de azokon túl nem fogtok haladni.­­ önök ha­sonlók ezen sziklákhoz; önök azért vannak itt, hogy ezen makacs ellenségekhez, kik egész Olaszországot fölzavar­­ják, így szóljanak: Ti nem fogtok tovább menni. Isten a mi karunkat saját szent egyházának védfalául helyze ide, mi a sz. atyát védendjük. Láthatják tehát önök, mennyire örülök én, hogy ma atyai áldásomat adhatom önöknek. Megáldom Francziaor­­szágot, önök honát, császárját s a cs. családot is, s különö­sen ama fiatal gyermeket, ki szellemi kötelékekkel van hozzám kapcsolva. Megáldom a franczia sereget, azt, mely itt, s azt, mely másutt van ; megáldom önöket, családjai­kat, az egész franczia püspöki kart s papságot, melynek hűsége oly bámulatos, s a katholikusok mindazon millióit, kik annyi szeretetet tanúsítnak irányomban, s oly nemes erőfeszítést fejtenek ki ügyem védelmére. Miért n­em áld­hatom meg ellenségeimet is! Gondoljanak azok, kik ellenem harczolnak, Jákob patriarcha történetére, ki miután egy egész éjen át har­czolt egy ismeretlen ellenséggel, nap följöttekor látta, hogy ezen ellenség angyal volt, s az előtt térdre borulván igy szólt: Te az én angyalom vagy, én nem hagylak el ad­dig, mig csak Isten áldását reám nem adtad. A forradal­márok épen igy nem látják, hogy ők az angyal ellen har­czolnak. Vajha egykor megnyithatnák szemeiket az igaz­ság előtt! Kérjük Istent, hogy őket a jó útra vezesse vissza. Megáldom önöket Isten, az örök atya nevében, ki­nek hatalma megtörendi a forradalmak erőfeszítéseit; Jé­zus­ Krisztus nevében, kinek ünnepét üljük; a sz. lélek nevében ; tartsa az meg szivüket az egyház szellemében, a hitben s szeretetben ! Fölemelem karjaimat, s mindnyájukat, mint gyerme­keimet, megáldom, az Atya, Fiú s Hz. Lélek nevében. A m­e n.“ Ugyancsak a „Moniteur“ közli, hogy a sz. atya által, az 1862. év folytában, politikai elítélteknek adott kegyelmezések száma 49 re megy. Ezek közül 20 egyént illetőleg a büntetés az egyházi állambeli száműzetésre változtattatott át; 19 et illetőleg a büntetés hátra levő része elengedtetett, s­ly­et illetőleg a büntetés keves­­bíttetett. A fogságban levő többi összes személyek múlt júniusban 6 hónappali büntetés-enyhítést nyertek. A legutóbbi összeszámítás szerint, most összesen 200 po­litikai elitért van fogságban. NÉMETORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Ber­linből f. hó 7-től távirják, a franczia udvarhoz kineve­zett új követ, Goltz gróf ama napon a király ál­tal elfogadtatott s még azon este Párisba utazott el. AMERIKA: New-Yorkból dec. 27-ről kelt tudósí­tások szerint, a kormány áru­szállítói által elkövetett roppant csalások fedöztettek föl. Több lapok közösen kikelnek azon franczia ügynököknek New-Yorkbani jelenléte ellen, kik a mexikói franczia expeditio szá­mára szánt készletek megvásárlása végett küldettek oda. A mexikói követ szintén tiltakozott, azonban S­e­­w­a­r­d el van tökélve, ezen ügybe be nem avatkozni. Esti posta. Austria s Poroszország közt a bécsi „Presse“ sze­rint is kiegyezés készül. Tegnap, u. m. azon hir ter­jedt el, hogy gr. Rechbergnek Lipcsében találkozója lesz Bismark úrral, s ha arra kerül, a két ministernek nem lesz nehéz kiegyezkedni, mert minden divergentia daczára Bismark úr és gr. Rechberg tulajdonkép oly természetű egyének, kik közt bizonyos rokonság léte­zik. Hogy kiegyezkedés készül, ezt a „Nordd. Allge­meine“ is érinti, mely ehhez a bevezető lépéseket a Berlinben átutazóban levő gr. Thun és a porosz minis­­terelnök értekezésétől származtatja. Meglehet, hogy ez értekezés a dolog fordulatára hatással volt, de a főérdem úgy látszik, bármennyire c­áfolgassa azt a „Dresdner Journal“, Beust szász ministert illeti. Egyébiránt Bismark urat a „Kreuzzeitung“-párt is kiegyenlítésre szorítja. Az említett lap azt mondja : Manteuffel ur, Radovitz úr és hg Schwarczenberg, Schmerling és Auerswald urak, Bismark és gr. Rech­berg miniszterek és utódaik jönnek és mennek. Forra­dalom és reactio egymást váltogatják. Királyok és csá­szárok is halandók. De a népek és államok alap­vi­szonyai maradnak, és a valódi államférfin ezeket tartja szem előtt. Poroszország és Austria jó egyetértése már maga Németországnak egysége. Egy párisi magánlevél szerint a császár a sessió megnyitása után személyesen meg akarja látogatni az alsó-szajnai departementet, hol a munkások ínsége a legnagyobb, hogy ekkér a dolgok állásáról értesüljön és segélyt nyújtson. A császári vonathoz több kocsi lesz akasztva ruhaneműekkel és élelmi­szerekkel, s ez­úttal éppen oly lelkes fogadtatásra számít, mint az ár­víz alkalmával a Rhone kerületben. A pénzügyminiszer a kamaráktól, még mielőtt a felirati viták megkezdet­nének, egy törvényjavaslat jóváhagyását kívánandja a 4­/2 percentes rentek gyors átruházását illetőleg. Tüstént a franczia törvényhozó­ testület megnyi­tása után F­o­n­­­d törvényjavaslatot terjesztend elő, 12 milliónyi hitel megajánlása iránt, a gyapotból dol­gozó iparosok szenvedésének enyhítése végett. A csá­szár maga Eouenbe fog legközelebb elutazni, s ott személyesen jelenthetendi ezen hírt a lakosoknak. A görögök Elliotnak Athénébeni jelenlétét arra használják föl, hogy őt Alfréd herczeg melletti demonstrátiókkal fárasszák. A szárd herczeg vagy köz­társaság ; ezen jelszóval akarják a britt kabinetet arra kényszerítni, hogy az ország óhajtásaihoz járuljon. Azonban Elliot igen határozott hangon válaszolt. „Én“ — mondá egy küldöttséghez — „nem titkolha­tom el az igazságot. Szintúgy mint a görögök szavától, úgy az én nemzetem szavától sincs fölebbvitel. Angol­ország soha sem mondand le Görögország irányábani nemes érzelmeiről, azonban nem fogadhatja el többé a­­ számára fölajánlott megtiszteltetést.“ Más küldöttsé­geknek a britt küldött Ferdinánd, portugáli ki­rály jelöltségét ajánlá , de ezen ajánlatok hidegen fo­­gadtattak, s a görögök ragaszkodnak előbbi szándé­kaikhoz. A spanyol udvar P­r­i­m tábornokot újév napja alkalmával tábornagyi rangra akarta emelni. Azonban a kormány visszaijedt ezen kitüntetés hatásától, Fran­­cziaországgali viszonyainak jelen helyzetében s a par­­liament külön véleményű elemei mellett. A portugali cortes gyűlés megnyitása jan. 2-kán­­ ment végbe. A pair-kamra elnöke a titkárai újra meg-­ választattak. A követ-kamrában megválasztatott azon 5 személyből álló névsor, melynek az elnökségre a király elé kellene terjesztetnie. Táviratok. Páris, jan. 10. (Éjjel.) A „Patrie“ állítja, hogy a „Morning Post“ a konstantinápolyi miniszterváltozá­sok valódi okait nem mutatta ki. Faad s a Kapndán pasa eltávolítása, kik angol rokonszenvekröl ismere­tesek, a róm­ai kérdés s a Thessaliában való határsza­­bályozás terve miatt történt. Elliot aligha fog Konstan­­tinápolyba menni. Konstantinápolyból jelentik, hogy a szultán el van határozva, a fegyverelkobzás kérdésében Belgrá­­don nem engedni. A­­konstantinápolyi kabinetmódosí­­tást ezen gondolat inspirálta. A szultán erélyesebb minisztériumot akar, s maga is nagy tevékenységet fejt ki. A „France“ erősíti, hogy mindenünnen panaszok emelkednek „Tuscarora“ amerikai unionista hadihajó ellen, mely Funchal előtt zárolást tart fenn s vala­mennyi angol hajót a madeirai vizeken megmotoz. A „Patrie“ római levelei mondják, hogy a szent atya beleegyez egy pénzügyi consulja összehívásába azon feltétel alatt, hogy Umbriából és a Márkákból is legyenek képviselők jelen. Páris, jan. 10. A „France“ következő k­özlést hoz : „Az Austria s Poroszország közti viszály iránt a tudósítások kedvezők. Austriának, a küldöttek gyűlése iránti indítvány mellett, a szövetség­gyűlésnél csekély többsége leend, s erre az kijelentendő, hogy nem akarja végletekig vinni a Poroszország elleni ellenszegülést. Meg fog elégedni annak constatk­ozásával, hogy a re­formokat gátló akadályok nem­­ tőle erednek, s a re­formok létesítését elhalasztandja, hogy így az államok közti szakadást kikerülje.“ Páris, jan. 10. A „Nation“ megerősíti, hogy az olasz parlament jan. vége előtt meg fog nyittatni. A „Le Nord“ szerint Napoleon leg elutazása még nincs véglegesen elhatározva. Páris, jan. 11. Rómából kelt levelek jelentik, hogy a pápa a viterbói szabadelvűeket, kik a piemonti megszállás idejében, 1860-ban emigráltak, visszaté­résre fölhatalmazta. A „Patrie“ jelenti, hogy Kothen, a konstanti­nápolyi franczia követség első titkára, Párisba ér­kezett. A „Nation“ írja: Athénéi levelek szerint, az Athénében jelenlevő tisztek elhatározák, a nemzeti gyűlést egyedüli souverain hatalomnak tekinteni. Turin, jan. 10. A „Diritto“ közli a római tettek pártja új bizottmányának feliratát Garibaldihoz, ki az elnökséggel megkínál­tatik, s Garibaldi válaszát, ki az ajánlatot elfogadja. Garibaldi ezélzást tesz a régi bi­zottmányra s felszólítja a rómaiakat, hogy ne hallgas­sanak többé amannak tanácsára, hanem csak önma­gukban bízzanak. Az „Opinione“ ily czim alatt: „Kölcsön“ egy czikket közöl, mely constatirozza, hogy a kormány pénzügyi helyzete megengedné a kölcsönnek elnapolá­sát 1864-ig. Mindazáltal politikai okok vannak, melyek arra hívnak föl, hogy a kormány azonnal fölhatal­mazást kérjen, hogy a kölcsönt alkalmas pillanatban megköthesse. Berlin, jan. 10. A „Kreuzzeitung“ befejezi pro­­grammezikkét, s ezeket mondja : Poroszország s Aus­tria egyetértése nélkül az 1863 iki év nem valódi örömév. Poroszország egyetértése Austriával már maga Németország egysége. E nélkül Poroszország úgy mint Austria ki fognak válni a nagyhatalmasságok sorából, a mihez már 1859 óta az út egyengettetik, s végre Né­metország, Austria és Poroszország is eltűnnének a térképről. München, jan. 10. Ő felsége, a nápolyi király­nő, a kolostort Augsburgban ma odahagyta s ma este ide érkezett. A királynő itt fog maradni. Drezda, jan. 10. A mai „Dresd. Journ.“ egy miniszteri rendeletet közöl, melylyel a „Berliner Volkszeitung“ kitiltása Szászországból felfüggesztetik. Kassel, jan. 11. Dehn Rothfelsen elbocsáttatá­sának oka, hogy a Poroszországgal való diplomatiai összeköttetés megújítását, s a kereskedelmi szerződés helyeslését kabinet-kérdéssé tette. St­ernberg is beadta lemondását. Frankfurt, jan. 10. Az „Europe“ szerint a Franczia és Olaszország közötti kereskedelmi szerző­dés megkötése legközelebb várható. Madrid, jan. 9. A követkamrában még egyre tart a vita Mexicó felett. A lemondásokra még semmi sem határoztatott. Coelhos elbocsáttatása még nem hi­vatalos. Madrid, jan. 10. Hírek terjednek kabinetmó­­dosítás lehetőségéről. Olozaga a képviselőkamrában mondá : ő azt hiszi, hogy a kormány a kosinsinai ex­peditio költségeiért nem kapott elégséges kárpótlást. Ő megrója azt, hogy Collantes Monnak, Ferdinand Miksa trónjelöltségére vonatkozólag nem válaszolt, s mondja, hogy Collantes oct. 15-én tudott e candidatió­­ról, s a szerződés 3- án tiltakozás nélkül íratott alá. Spanyolországnak csak egy spanyol herczeget kellett volna támogatnia. Reménye, hogy a mexikóiak az ide­genek fölött diadalmaskodni fognak. Collantes, ki Al­monte tervét ismerte, köteles lett volna a monarchia ellen utasításokat diktálni. Spanyolország Mexikóban két milliót s nem kevés katonát eredmény nélkül v­esz­tett el. A kabinetnek a csapatok hajóraszállását ro­­szalnia s azokat Mexikóba visszaküldenie kellett volna. Ha ezt magasb befolyások meggátolták, le kellett vol­na lépnie. Mon visszatérte után nem kellett volna kö­vetet küldeni Párisba. Ő azt hiszi, hogy az 1808-i má­jus 2-ának megünneplése hazafias esemény fogna lenni. Végül felhívja Olozaga a ministeriumot, hogy ez a füg­gő kérdések megoldását másoknak engedje át. U­j York, dec. 31. Banks tábornok expeditiója 14-én Új-Orleansba érkezett. Banks helyettesíté Bul­lert, s Batonrougét minden ellenállás nélkül megszállá. Ez fog az expeditio kiindulási pontjául szolgálni. A szö­vetségi csapatok hír szerint elfoglalták a 2. számú szi­getet. A confoederáltak lovassága Stuart vezénylete alatt Burnside háta mögött Duonfriesbe és Ocnoquaba bevonult. Stuart 12 mérföldnyire hatolt Alexandria előtt. Az unionisták megkísérlik visszavonulását el­vágni. Banks felfüggeszte Ut Orleansban a birtok ela­dást a kormány részére. Butler parancsot kapott Wa­shingtonba menni. Chasa felhatalmaztatott 290 millió kincstári jegy kibocsátására. Stuart lovassága, 1500 fő, egy üteggel tegnap a Potomac­on áthatolt, s jelen­leg Marylandban Frederick felé vonul. A demokrata egy­let Lincolntól engedélyt kér, hogy biztosok küldethes­senek a fellázadt államokba, a háború megszüntetése végett. Veracruz, dec. 10. Forey tábornok két fontos positiót foglalt el, melyek Pueblába vezetnek, intézke­déseket tesz az előhatolásra. Miramon támogatja a franczia expeditiót A mexikói congressus egy kiált­ványban erélyes ellenállásra szólít föl. A „Sürgöny44 magántávirata. Páris, január 12. A császár trónbeszéde, melylyel a törvényhozó­ test ez évi ülésszakát megnyitá, a külpolitika elhajlás­ával kezdődik a közelebb lefolyt öt év alatt. Az Olaszországra vonatkozó passus így hangzik : Fegyvereink védték Olaszország függetlenségét, a­nélkül hogy a forradalommal szegődségre léptek volna, a­nélkül hogy egykori elleneinkkel való jó vi­szonyainkat, a csatatéren túl, megzavarták volna, s a­nélkül, hogy elhagytuk volna a szent atyját, a­kinek támogatására minket becsületünk és korábbi kötelezettségeink köteleztek. A trónbeszéd megemlíti a spanyol viszály, és a svájczi differentia eligazítását, a kereske­delmi szerződéseket Angliával, Belgiummal, Po­roszországgal, Olaszországgal, Svájc­c­al, to­vábbá a császár összejöveteleit az uralkodók nagyobb részével; ezen találkozásokból baráti viszonyok keletkeztek, melyek az európai béké­nek mind megannyi zálogai. A béke a görögor­szági események által valószínüleg nem fog meg­­háboríttatni. A trónbeszéd ezután a belhelyzetre tér át. Megemlíti az amnestiát; az államkiadásoknak korlátlanabb ellenőrzését, a szárazi és tengeri haderő lejebb szállítását. Az indirect adók sza­kadatlanul több jövedelmet adnak az ország jól­­létének gyarapodásánál fogva, és ha az amerikai háború nincs, a császárság helyzete virágzó vol­na. Az ezen válság által előidézett kényszerített munka­pangás megérdemli a gondoskodást, hogy tehát segély nyújtathassék, a törvényhozó­ test­től a kormány hitelnyitást fog kérni e czélra. Az amerikai háború lecsendesítését, miután a nagy tengeri hatalmak az interventióhoz nem csatlakoz­nak, a császár kedvezőbb időpontra halasztotta. A trónbeszéd végül azon felszólítást intézi a képviselőkhöz, hogy a fenálló intézmé­nyek tökélyesbítésére közreműködjenek, s maj­dan hazatérve azon legyenek, hogy oly férfiak választassanak meg, a­milyenek jelenleg a kép­viselő­ kamrában ülnek. G­azdaság és kereskedelem Pest, január 12. Néhány napi erős esőzés után ma viradóra megfagyott, de reggelre már ismét megenyhült az idő, és most havaz. A Dunán semmi jég,­­ a gőzhajók készülődnek és mihelyt a paksi jég elvonult (tegnapelőtt még állt), hihetőleg rögtön megkezdik járataikat A gabnaüzletben épen nem mutatkozik jelentékeny élénkség. Az árak következők : Búza, bánáti ut 3 ft 80— 4 ft. 30 kr. Búza tiszavidéki 3 ft 75—4­0 kr. Búza, fe­hérvári 3 ft 90—4 10 kr. Búza bácskai 3 ft 70—3 80 kr. Kétszeres 3 ft 35—3 45 kr. Rozs 2 ft 40 —2 60 kr. Árpa, sörfőzésre 2 ft 10—2 30 kr. Árpa etetésre 1 ft 70—1 80 kr. Zab 1 ft 45 — 1 60 kr. Kukoricza 2 ft 30—-1 60 kr. Köles 2 ft — 2 20 kr. Paszuly 3 ft 50 kr. Repcze, őszi 8 ft 20—8 30 kr. A januáriusi pesti gyapjuvásár nem volt valami kedvező. Nyári gyapjak kivételével a többi gyapjuféle no­vember havi ára 5—7, sőt több fttal is csökkent Forgal­ma korlátolt vola annyira, hogy */3-dal kevesebb adatott el, mint a múlt január­bani vásáron, mivel a külföld szá­mára kevés vásároltatott. Egynyiretű alig 1500 mázsa, a többiből 5000, összesen 6500 m. kelt el; homokos egynyi­­retknek 70—72 ft. igen finom gyapjúból egy részlet 165 ftjával kelt; hevesi, gyöngyösi 65 — 73 ft, tiszai 68—78 ft. Eger, jan. 8. A télivásár e hó 5-én kezdetett meg. Általában vásárnak alig lehetett mondani, kevés adó, kevés vevő. Marhavásár a vidéken nagyban uralgó dögvész miatt épen nem volt. Lovakat tűrhető számmal láttunk. Minderre meglehet, hogy az időjárás is nagy hatással 2011, a­mennyiben az egész őszies alakot öltvén, a hirtelen tör­ténő hóolvadás az utakat majdnem járhatlanokká teszi A jan. 6 diki hetivásáron az árak így álltak: búza 1-só rendű 7 ft, 2-cd­r. 6 ft 40 kr. 3-adr. 6 ft; kétszeres 5 ft — 5 ft 50 kr ; kukoricza 3 ft 20— 40 kr; árpa 3 ft 40 kr. — Az egri gőzmalmi liszt ára e bő 12-éről: asztali dara 13 ft 80 kr; királyliszt 12 ft 80 kr; lángliszt kül. 11 ft 80 kr; lángliszt köz. 10 ft 80 kr; zsemlyeliszt kül. 9 ft 50 kr; közönséges 7 ft 80 kr; kenyérliszt fehér 6 ft 80 kr, barna 5 ft 80 kr, fekete 4 ft 80 kr; korpa finom 2 ft, goromba 1 ft 60 kr, malomliszt 2 ft, rozsliszt 6 ft 80 kr, közönséges 5 ft 80 kr. Időjárás lágy, borongás, az olvadás folyton tart. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. Színházi előadás január 13. Nemzeti színház. Norma. Opera 2 felv. Budai népszínház. Házassági három parancs. Vígjáték 3 felv. Pesti német színház. N a r c i s s. Historisches Intrigenspiel in 5 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről január 12-ről. 5° o Metalliques 76.25; nemzeti kölcsön 82.20; bankrészvények 821—; hitelintézeti részvények 229.—; ezüst-agip 112.50; londoni váltók 114.—; arany díja 5.45.

Next