Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-22 / 17. szám

Pályása»! szabályok. 1. Mimién rendű pályairat a felkitett határna­pokig az Akadé­mia titoknokához küldendő , azokon túl semminemű ily munka el nem fogadtatván. 2. A pályamű idegen kézzel tisztán út­, lapszá­­mozva, kötve legyen. 3. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó pecsétes levelen ugyanazon jelige álljon, mely a pályamű homlokán. A pecsétes levélben talán feljegyzett kikötések, feltételek vagy a verseny ügy­körül régtől fogva bevett szokásos eljárástól netán ki­vánt eltérések tekintetbe nem vétethetnek. 4. Álnév alatt pályázónak a jutalom ki nem adatik. 6. Ha a jeligés levél felbontása már kitetszenék hogy a munka saját keze írása a szerzőnek, műve a jutalomtól elesik. ti. A jutalmat nem nyert pályairatok kéziratai az Akadémia levéltárában maradnak. 7. A gr. Teleki- féle drámai pályázatoknál a tár­sai közt legjobb műnek a jutalom mindenkor kijár, a többinél egyszersmind az absolut becs határoz.­­ Mindezen feladatokra minden rendű akadémi­ai tagok is pályázhatnak. 9. A Hölgyek díjai melletti pályázatokra még különösen is megjegyeztetik, hogy a pályaművek év­­számai csak megközelítők, s az írók tájékozására, e nem szorosan kötelező szabályai vannak felemlítve. Az alapítók akaratához képest azonban okvetetlenül szükséges, hogy a felvett tárgyak alaposan, a tudo­mány állásához, a kor érdekeihez, úgy a magyar mi­veit osztályok szükséges s készületei fokához mérten dolgoztassanak ki, mi ki nem zárja azt, hogy egyene­sen külföldi, angol, franczia, német, aczélnak megfelelő ily munkák ne vétessenek fel alapul; de ily esetben a bírálat körül egybevetés végett az eredetiek is hozzá­­csatoltassanak a pályaműhöz , megjegyeztetvén egy­szersmind , hogy hasonbecsü eredeti mű mégis elsőséget nyer az átdolgozott mű felett. Egyébiránt bármely, ha csak formai szabálynak is elhanyagolása elejti a szerzőt a jutalomtól. Kelt Pesten, január 15. 1863. S­z­a­l­a­y László, titoknok. .Megyei tudósítások. — Ityitra, jan. 15. E lapok olvasói Nyitramegye közönségének Ő cs. kir. Apostoli Felsége, szeretett ki­rálynénk felgyógyulása alkalmával ő cs. kir. Apostoli Felségéhez intézett legalázatosabb felírását ismerik, s igy — kivált miután némely megyékből a legmagasabb elismerés már is közzététetett — magamat is leköte­lezve érzem, a t. szerkesztőséget ezennel értesíteni, hogy a kanc­­ellár e nagyméltóságának 1862. évi dec. 26. kelt 955. évi. számú, megyénk főispáni helyette­séhez beznákfalvi Beznák Ignácz cs. kir. kamarás e méltóságához intézett leiratában mind a cs. kir. Apos­toli Felségének, mind pedig a Felséges császárné és királyné legmagasabb elismerését e megyével is tudat­ni kegyeskedett. Továbbá értesítem, hogy a főispáni helyettes e méltósága saját és a tisztikar nevében az újév alkalmá­ból a kir. főkanczellárhoz és kir. helytartóhoz üdvözlő feliratot intézett, és hogy a kir. helytartó ő nagymél­tósága azt a következő kegyes köszönő irattal, mely a tisztikarral is közöltetett, volt szives megjutalmazni: „Méltóságodnak az újév alkalmából saját és a megyei tisztviselők nevében hozzám intézett üdvözlő iratát örömmel fogadtam, s előzékeny szives kívánal­maiért köszönetén­ nyilvánítván, azon meggyőződése­met fejezem ki, miként a felséges Uralkodóház, és a haza közös jólétének bőn remélt eszközlését az iste­ni Gondviselés után önmagunk kitartó igyekezete és munkásságának fogjuk köszönhetni; mi végből az ős cs. k. Apostoli Felsége által élénkbe tűzött czél sikeres elérése tekintetéből méltóságod, valamint a megyei tisztikar buzgó és erélyes közreműködését ez uj évben is bizton elvárom. Budán, jan. 5. 1863. Gróf Pálffy Móricz, s. k altb.“ — Ezen legtisztább hazafiságot le­­hetső , a tisztikart tevékenységre buzdító kegyes lei­rat mondhatni a legkellemesebben hatott a tisztviselők kedélyére, s méltán állíthatom, hogy azt, mint oly lo­bogót, mely után indulni öröm, szeme elöl egyik sem fogja téveszteni. („P- H“. Nyiram­egyének 1863-ik évi január 3 án Nyit­rán a felső városban tartott árvás törvényszéki igazga­tási gyűlése alkalmával mindenekelőtt a nagyméltóságu m. kir. helytar­tótanácsnak 1862. évi december 3-án kelt 44.194. sz. a. a megyei közönséghez intézett és közigazgatási után az árvás igazgatási gyűléssel közlött kegyes intézvénye felolvastatván s abból a megye és különösen ő méltó­sága főispáni helyettesünk által az árvák ügyében tett eddigi intézkedések helyeslését és ideiglenes alkalmaz­­hatását megtudván, az igazgatási gyűlés a nagyméltó­­ságú m. k. helytartótanács elismerését szives és e me­­gye közönségét még nagyobb tevékenységre buzdító s az orvostanhallgatókat segélyző egylet javára tartott szí­ni előadás jövedelme 77 ft 10 kr. Ebből előleges kiadás 67 ft 20 kr. maradt és átadatott 9 ft 90 kr. kelt Pesten, január hó 19 én 1863­ Császár N. János, mű­ködőtag. Krenn Géza, egyl. pénztárnok. * A február 11-én tartandó jogász-bál bizottmánya következőleg alakult meg: Stephanovits Lajos pénztár­nok, Nagy István ellenőr, Szentmihályi Dénes jegyző, gr. Bánffy György, Bernáth Dezső, gr. Bethlen Aurél, Böck Já­nos, Dániel Ernő, b. Huszár Kálmán, gr. Koczán Ferencz, gr. Kornis Gáspár, Kubinyi Gyula, Lenk Sándor, Moys Sándor,­­ Perényi Zsigmond, Reviczky Ambróz, bizott­­mányi tagok.­­ Az orvos­növendékeken kívül a joghallgatók is megtartják az idei tánczvigalmukat, — mint lapok írják : jövő hó 11 kén. Megkülönböztetendő azon báltól, mely folyó hó 24-dikén a jogász-segélyző egylet javára megy végbe. * A kontraegyei ipolysági casino 24 lapot járat és pedig 20 magyart és 4 németet. * A vasúti gyorsvonatok Pest és Bécs között, úgy­szintén Poroszország felé február hóban ismét életbe fog­nak lépni. * A „Bolond Miska“ újra megjelent. •Heymann Zsigmond kereskedelmi számvivő az érd. főkormányszéktől engedélyt kapott egy Kolozs­várit felállítandó nyilvános kereskedelmi iskola nyithatására. *A mező­csáb­i postakocsit f. hó 8-kán reg­gel rablók támadták meg, a kocsist megsebesíték, és 1000 ft kész­pénznél többet elraboltak A puszta­medgyesi kocs­­márost szintén megrabolták vagy 400 ftig, írja a „P. N.“ * Ezután levéljegyeket minden boltos és kereskedő fog árulhatni, a­ki folyamodik érette. A közönség kényel­mét tekintve, mindenesetre üdvös intézkedés. * B­á­b­a Imre, szegedi könyvárus engedélyt kapott­­ uj nyomda felállíthatására. E szerint Szegednek két nyom­dája leend. * Győr vidékén már cserebogarat láttak. * Megjelent a „Nemzeti Képes Újság“ első száma,­­ nagy másfél évén , változatos tartalommal Szerkeszti Thaly Kálmán, kiadja Müller Emil. Az első lapon mindjárt kitűnő történetírónk, S­z­a­l­a­y László hít arcz­­képével találkozunk. Tovább következnek a székesfehér­vári ásatások, a pesti városház, a walesi herczeg és mát­kája sikerült képei, úgy a gr. Károlyi-palota dísztermének rajza külön mellékletben Van e számban Thaly Kál­mánnak költeménye „R­á­k­ó­c­z­y k­e­s­e­r­v­e Bercsé­nyi h­a­t­á­l­á­n“, Ábray Károlnak történeti beszélye, Si­m­o­n­ffy Kálmánnak úti kalandja stb. stb. A képek mellé itt magyarázó szövegek eléggé kimerítők, a napi rovatok pedig élénken vannak tartva. A lap czímképe kü­lönösen sikerült. Előfizetőket e lap folyton elfogad, egész évre 10, félévre 5 és negyedévre 3 líjával. Az előfizetési pénzek Dorottya utcza 14. sz. alatti kiadó hivatalhoz kül­dendők. Ajánljuk a 1. közönség pártfogásába * F­­­e­r­ry Eliz, Béranger „Lisette“ je 71 éves ko­rában egy párisi kórházban meghalt; utóbbi éveiben egy szegény házban keze munkájából élt mely 10 sonst jöve­delmezett neki naponta A hires dalnok egy másik barátja, Xavier Navarrot f. hó 2-kán halt meg Oléron-ban. Az­­ egész város kisérte koporsóját. * H­o­r­a­ce Vemet, a f. hó 17-kén meghalt hires francza csatafestész született Párisban 1789. jun. 30-kán s igy 14 éves volt. Atyja, Vemet Károly szintén kitűnő csata- és ló­festész volt; nagyatyja és szépapja szintén fes­tészet voltak. Horace Vemet nem hagy hátra gyermeke­ket. Egyetlen leánya, ki Delaroche Pálhoz ment nőül, 1­845-ben halt el. Híres csataképein kívül megemlítendők I. Napoleon, St. Cyr tábornok, III. Napóleon és Vaillant tá­bornagy arczképei. Több európai rendjel tulajdonosa volt. *A Pesten keletkezett új társalgási egylet, a „Club“ f. hó 19-kén közgyűlést tartván, az egyleti alapszabályok megvitatása után az igazgatóságot következőkép választá meg : Igazgató Kochmeister Frigyes; igazgatósági tagok Rebly Adolf, Fröhlich Frigyes, Fuch­s Rudolf, He­­ckenast Gusztáv, dr. Hirschler Ignácz, Loisch E., Ráth Károly, Rózsa Lajos, Rottenbiller Lipót és gr. Széchenyi Ödön urak. Ezen uj ressourceba belépés módozatait annak idejében közleni el nem mulasztjuk. * Tegnap egy uj német humoristikai lap mutatvány­­számát volt alkalmunk látni. Az új lap neve „S­ty­x“, vezére : Kikershahn, a felelős szerkesztője Medve Imre és kiadó tulajdonos Boldini Róbert. Úgy látszik, a letűnt „Komet“nek folytatása és az 1 ft 50 krral föl­fegyverzett szemeknek minden vasárnap látható lesz. * Farsangi dir. Gr. Zichy Jenő s még ne­hány fiatal ember a farsang vége felé ifjak bálját szándékozik rendezni * Gr. Károlyi Edét azon szerencsétlenség érte, hogy lovai elragadták s feldönték kocsiját, minek követ­keztében a gróf lábán jelentékeny sérülést kapott. Most már azonban jobban van. * Ristits Vazul, Pancsován meghalt szerb kereskedő, szerb tanulók számára, ösztöndíjakra, végrendeletében 30,000 frtot hagyományozott. * A konstantinápolyi török műkiállítás építésével nagyon foglalkoznak. A bizottmány, Mustafa basa elnök­lete alatt, erélyesen utána jár, hogy a bár ideiglenes épít­­et keleti fénynyel legyen kiállítva. A Konstantinápoly egyik legelőkelőbb terén, a lovarda-téren fölállítandó épület Burgeois franczia mérnök terve szerint, 6000­0 sing kiterjedésű leend, s minden sing 232 piaszterbe (23 írtba) kerül. * Dalnoki Róza, ki pár év előtt sikerrel működött a kolozsvári színpadon, a berlini udvari színházhoz szerződ­tetett 4000 tallér tisztelet­díjjal. * Ormódy Bertalan, kiről közelebb Pestre távirati gyászjelentés érkezett, mint az „0.“ ill­e­tékes helyről ér­tesül, ép és egészséges. — A nemzeti casino egyesület folyó január hó 31 én, d. e. 11 órakor tartamtja közgyűlését. * A­z új gázmérő föltalálására vonatkozólag T­é­g­h Antal kinyilatkoztatja, hogy e találmány nem egyedül az övé, hanem benne Pfeifer Ferencz veszprémi születésű hazánkfiának is része van, ki jelenleg Londonban egy gépgyár ügyviselője. — Nyilatkozat.*) Am­ikiott jelenti tisztelt elő­fizetőinek, mikép a „Tatár Péter“ humorisztiko-szatirikus képes heti­lap megjelenni megszűnt. Azon előfizetők, kik 1863-ra hozzám az előfizetési pénzt beküldötték, annyi időre, mennyire előfizettek, az épen ily­em, de minden te­kintetben szebb kiállítású „Handabanda“ humorisztiko­­szatirikus képes hetilapot fogják kapni kárpótlásul. Kik netalán azonban Tatár Péterre még 1861 ik év végén, vagy az 1862 dik évben julius vagy augustus hóig előfizet­tek és még követeléseik volnának, azok forduljanak a lap­tulajdonos kiadóhoz Boldini Róbert úrhoz, mert azokra nézve nem vagyok és nem voltam lekötelezve, miután az előfizetési pénzeket nem én, hanem ő szedte fel. Kelt Pes­ten, január 19 kén 1863. Medve Imre, szerkesztő. Igazit­!“. Lapunk tegnapi lapszemléjében a „Füg­getlen“ idézett czikkébe ért elem zavaró, úgynevezett el­­emelési hiba csúszott be. Azon pont, mely így kezdő­dik : „A közvetlen választásokat most még nem ren­delhetjük el stb.“ s a rákövetkező három pont egész e végszavakig: „felelős a febr. alkotmány keresztül­viteléért“ közvetlen a bevezetés után ol­vasandó,.. által a bevezetés s a czikk összefüggése, úgy az utóbbi eszmemenetének rendje helyreáll. *) A többi lapok t. ez. szerkesztői e nyilatkozatom szives közzétételére felkéretnek alulírott által. M. I. tudomásul véve, és minthogy az érintett intézményben egyúttal az is foglaltatik, hogy az árvás pénztár keze­lésére fordítandó minden költségeket a szedni szokott 6-ik kamatból kell fedezni és e czélra a tartaléki tőke nem fordítható,­­ határoztatott: A. Az árvás pénztári személyzet, a járási főgyá­mok és árvás ügyészek űzetésére nézve­­. Hogy a megyei árvás­ pénztár a járási főgyá­mok egyenkint 500 és az árvás ügyészek egyen­kint 400 ftnyi illetékét, továbbá a pénztárnoknak 1000, az ellenőrnek 800, a számlisztnek 600, az írnok­nak 400 ftnyi fizetését, úgy nemkülönben az időnkint használandó rendkívüli dánoknak 1 ftnyi napidijait folyó 1863 ik évi február 1-től számítva és pedig a tisztviselőknek baronkintelőre, a dijnoknak utólagosan fizesse, — és hogy a mennyiben az árvás-pénztár a­­ kezdeményezés nehézségeivel küzdve, e terhet egészen vinni egyelőre képes nem lenne, a nagyméltóságu m­k. helytartótanács által kegyesen megengedett s a házi pénztárból eszközölhető előleges utalványozása végett a főispáni helyettes­­méltóságához fordulni és illetőleg hozzá jelentését és számadásait beadni tartozik ; ő mél­tósága a főispáni helyettes azonban e számadásokból egyedül a 6-ik­­/- nak hova lett fordításáról és az utal­ványozás szükségességéről meggyőződni kivánván, azok csakis e czim alatti bevételekre szorítandók. 2­ Hogy az árvás­ pénztár e szerint csak a leg­­szükségesebb összegeket kérje kölcsön, és ha egy vagy más hónapban oly kellemes helyzetbe jut, mikép szük­ségeit fedezvén, még fölösleget bízand, ezt minden halo­gatás nélkül, tehát azonnal a fölvett kölcsön lefizetésére fordítsa. 3. Hogy az árvás pénztári felügyelő, mint le­téti kezelő, a letéteményekért járó őrzési díjakból fize­tendő lévén, az árvás pénztár 6-ik 11 .-beli fizetésére csak azon esetre tarthat igényt, ha a letéteményekérti őrzési díj arra elegendő nem lenne, mi szintén csak most, a le­­téteményi pénztári kezelés rendbejövetelének első fe­­tében lehetséges. 4. Hogy az eddig említett kiadások egyedül az említett 6 ' i-ból lévén lehetők, a tartaléki tőke pedig csak az árvás­ pénztár nélalánt hiányainak stb fedezé­sére szolgálhatván,­­ szükségessé vált 5. Hogy a 6 '/i a rendes tartaléki tőkéktől elkü­lönítendő és igy a jövőre megrendelendő nyomtatvá­nyokban külön rovatokba is foglalandó leend, — ad­dig azonban a tartaléki tőke valamint a naplóban, úgy a főkönyvekben is, vagy az észrevételi rovatban e czélra ujonan nyitandó két rovatba bevezettessék, és akként külön kitüntettessék, hogy a pénztári állás mérlege a külön jövedelmeket mindenkor előtüntetvén, a teendő kiadások utalványozásánál alapul vehető legyen,­­ vagy hogy az árvás­pénztár e körülményt tekintve, a két különböző czélra fordítandó jövedelem kellő elkü­­lönítésére más czélszerű kezelést vegyen be, például a tartaléki tőkéket veres tintával aláhúzván, minden lap végén az oldal fő összege alatt mindjárt annak osztá­lyonkénti kimutatását is láthatóvá tegye. — és 6. A teendő fizetésekről egy külön jegyzéket is vezessen. H. A nyomtatványokra és egyéb írószerekre nézve. Hogy ezek a 3. évi nov. 5 év 859. sz. alatt hozott határozat értelmében a nyomtatványokért, jelesül a könyvecskékért bejövendő összegekből fedezendők ugyan, de a­mennyiben ezen alap azok fedezésére elég­séges nem lenne, a vonatkozó kiadások szintén a 6"/« rovására teendők lesznek, és hogy e czélból minden ilyen kiadások egyedül az árvás igazgatási gyűlés ál­tal utalványozhatók legyenek. C) A hiányzó kötelezvények kikutatása érde­mébe. 1) Hogy a járásokban lévő aktáknak kellő laj­stromozása szolgabíró, vagy egy e czélra a főbíró által kirendelendő esküdt által azonnal eszközöltetvén, az ott a hagyatéki vagy más iratok közt még találandó kö­telezvények legfölebb hat hét alatt a megyei árvás tör­vényszéknek bemutattassamak, hogy innét ismét keze­lés alá adandóknak határoztatván, az árvás pénztárba mielőbb áttétethessenek, és 2 or Hogy ugyane teendőt a megyei levéltárba már beszállított iratokra nézve a megyei levéltárnak legfölebb 4 hét alatt teljesítse és hogy 3 or Mind két esetben a járási árvás főgyámok és ügyészek szintén minden igyekezeteket a hiányzó kö­telezvények kikeresésére fordilni kötelesek. I). A bírói osztályra nézve. Hogy miután az ideig), törvénykezési szabályok XIV. fejezete 163. §. szerint mindazon esetekben, a hol kiskorúak érdekelték, csak az illető árvás törvény­szék járhat el és az 1862 évi septem. 2-án kelt 10544 számu, e megye részéről 7995 sz. alatt kiadott magas kanczelláriai intézvényben, melyben a választott bírák kinevezése úrbéri birtokokra nézve a szolgabirákra is ruháztatik át, az árvás vagyonról szó épen nem létezik és igy az ideigi törv.­szabályok érintett , a érintette­nül hagyatott, a szolgabiró urak mint birák megkeres­tessenek, mikép jövőre hasonló esetekben az árvás szék illetőségét ne mellőzzék. (Vége köv.) Városi ügyek, költségelőirányzat Pest sz. kir. városnak előrelátható bevételeiről s kiadásairól 1868 .-ik közigazgatási évre 22. Megérintőleg itt helyütt számadásba hozatott az üllői után­ városi katonai laktanyára fordított tőke után esi, a katonai költségeknél felszámított és a 32 ik tétel alatti tartozási kamatok közé foglalt kamatok . 37800 — 37800 -- 37800 — 23. A poroszlók által megtérítendő laktanyabér . — — 9648 — — — Bevételek összege : 931636 25 788217 45';» 884379 64 Valóságos ered­mény na 186 ,,-ik évi főpénzkönyv szerint. 186'/, ik évresjó­­váhigyo­t költ­ség- előirányaat ft kr. 186'/, -ik évre io­­ditrányba hozatik a tanács által, ft kr. “•““j on io« /i*iu i avu* um»u^ w» u ív* föpánzkönyv ság-előirönyet a tanács által. Bevételek. ..k­tot. ’­8 ft J kr. ft kr. ft kr. 1. Haszonbérek és lakbérek................................ 624741 — 541892 51/, £27181 61 */, 2. Eladott városi telkek utáni kamatok . . 12447 26 11565 43'.', 8886 95 3. Cselekvő tőkék utáni kamatok . . . 44333 187» 35150 77 26661 11­, 4. Köröztetett, de meg nem jelent árvák tőkéi utáni kamatok.................................................................. 8 497» 12 16 12 16 5. Telekátirotási dijak................................ 108406 507« 60000 — 70000 — 6. Bérkocsi dijak........................................ 1195 81 1359 28 1521 — 7. Polgár-dijak ...... 105 — 500 — 100 — 8 Iroda­ kiadói és épitészeti­ dijak . . . 20258 62 20000 — 26000 — 9. Házipénztári engedélyi dijak .... 947 55 2000 — 2000 — 10. Marhabélyegzési dijak................................ 624 94 500 — 1000 — 11. Letéthivatali jövedék...................... 10 887— 4000 — 6000 — 12. Gyámi pénztárból kiadott örökségi tőkék után járó őrzési dijak....................................................... 1860 30 2500 — megszűnt 13. Tandijak.......................................................15417 50 14000 — 14000­­14. Eladott anyag és szerekből befolyó összegek . 6783 68­, 5000 — 5000 — 15. Büntetés-dijak........................................ 968 64 100 — 500 — 16. Kövezés és csatorna-építésre tett adományo­zások 3412 43 6000 - 10000 — 17. A 2“ „ tőkéket kezelő letéthivataltól késedel­mes fizetés helyett kiegyenlített kamatok fejében . . — — 100 — 100 18. Tolonczok és fegyenczek élelmezési kárpótlása 2597 28 2096 33 1901 46 19. A cs. kir. katonaság részére fordított kiadások megtérítése ......... 43400 40'­, 32443 427, 44115 30 20. Utczák szabályozására tett magán adakozások 50 — 550 — 550 — 21. Külön bevételek............................... 6266 76 1000 — 1000 — Hozzáadva az állami gyökadó minden forintja utáni 33­3 krrüli háziadót az eddigi mérv szerint . .­­306529 957» 373168 33 373168 33 Mindössze tesznek a bevételek : 1238166 20' » 1161385 787» 1257497 97 Egybevetve a kiadásokkal.......................................— — — — 1257647 82'/» Mutatkozik fedezetlen hiány.......................................— — — — 149 857» Kiadások: 1. Tiszti és szolgai fizetések................................ 380105 15­/» 429466 — 418870 50 2. Nyug- és kegydijakra ..... 18481 76 20076 77 19018 47» 3. Díjazásokra és jutalmakra................................ 1411 56 630 — 1000 — 4. Alapítványokra ...... 3644 83­/­­1807 9 3010 84 5. Tűzoltó szerek jó karban tartására . . . 1515 8 2000 — 2000 — 6 Lakbérekre................................................ 27700 48 30627 — 31149 15 7. Árvák és lelenczek ápolására ... 5459 4 7000 — 4600 — 8. Írószerek, irodai és világítási átalány . . 13575 80 13796 70 14364 50 9. Nyomdai és könyvkötői költségek . . . 13632 11 8000 — 10650 — 10. Útiköltségek és élelmezési dijak . . . 1389 70 500 — 1500 11. Posta­dijakra............................................... 44 66 100 — 60 — 12. Perköltségekre ...... 434 97 509 — 500 — 13. Épületek javítására és meszelésére . . . 34405 917— 10000 — 10567 60 14. Anyagok és szerekre ..... 21370 32',/» 18522 20 16419 3 15. Gazdászati szükségletekre .... 18333 89'/, 8285 20 8010 — 16. Bírósági fegyenczek és tolonczokra. . 10917 39 22348 14 24429 13 17. Utczai világításra légszeszszel ... — — 51536 21 51729 22 cto cito olajjal . 67550 78 21288 70 21234 86 18. Rendkívüli kivilágításra ..... 165 -- 500 — 500 — 19. Városligeti kiadások.........................................— — 12010 — 18551 60 20. Zsilipek és csatornák jó karban tartására . 15391 28'/, 15000 — 16000 — 21. Községi csatornái: uj építésére . 16330 15'/, 25950 — 33712 — 22. Uj kövezésekre, s kövezet-javításokra . 121480 46 90000 — 86310 — 23. Vámvonalon kívüli utak fentartására 4148 9 21301 51 8166 20 24. Kültelki utak építésére................................ 1612 66 16944 16 12500 — 25. Kőbánya-városligeti árokra .... — — 2000 — 2000 — 26. Kültelki hidak építésére.........................................— — 5207 55 3600 — 27. Part és töltések föntartására .... 3560 17­/1 19700 — 6000 — 28. Utczák tisztogatására ..... 26798 22 38096 56 35316 85 29. Mérnöki műszerekre és munkálatokra 1525 22 12000 — 2500 — 30 Hidvámra ....... 7 90 — 100 — 100 — 31. Jótékony és egyéb városi intézetekre 20631 75 25000 — 21000 — 32. Szenvedő tőkék utáni kamatokra . . 77845 737, 74293 35­/1­69890 77 33. Gyógyszerekre városi szegényeknek 4380 64­4(XX) — 4600 — 34. Bérkocsi dijakra hivatalos eljárásoknál . . 4529 62'/, 4000 — 3000 — 35. Lipótvárosi templom-építéshez . . 12500 — 10000 — 10000 — 36. Katonai szükségletekre ..... 92953 557— 90475 59 77468 — 37. Államadó, közvetlen illeték egyenértéke és jö­edelemadó........................................................... 57472 61'­, 57000 — 58000 — 38. Szenvedő tőkék visszafizetésére . . 142166 30 107191 24' , 24141 24 39. Német színházi sorsrészvények kifizetésére . — — 28000 — 28000 40. Köztemetői szükségletekre .... 2511 54 6000 — 2000 41. Előre nem látható különféle kiadásokra . . 96505 73 40000 — 40000 — 42. Városi szolgák és poroszlók ruházatára . . 8227 937, 22865 73 13598­4 43. Építkezésekre ...... — — 16271 —______2455 Összege a rendes kiadásoknak : 1330717 947­, 1390390 62 1217542 ,577. Rendkívüli kiadások. 44. A belvárosban sütö-utczai telek beváltására . — — 11055 25 11055 25 45. Reáliskola felszerelésére .... — — 1000 — 1000

Next