Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-29 / 23. szám

Harmadik évi folyam. Si­erkeextsz-hivatal: Uri-utcza Libaainuky-ház. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. folluzint. Előfizethetni Badtpesten a kiadó­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. 23. - 1863. Csütörtök, január 29. Vidéken bdm­entes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRK­ÖNY F.lefiz­etési árak austriai értékben. Budapesten biztos hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre 8­­­60 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 , 50 „ Negyedévre ” a HIVATALOS KÉSZ. A k. szászországi ministerium a keleti marhavész beharczolása ellen a szarvasmarha-szállítás kib­ől pót­lólag még következő megszorító intézkedéseket ren­delt el: 1. Juhok és kecskék behozatala az egész cseh szász határ mentében további intézkedésig tilos. 2.Ugyanazon tilalomnak vannak alávetve fi­­s marhabőrök és mindennemű más állatbőrök, továbbá : marha-, juh és kecskeszarvak, melyek a homlokcsap és más hártyás függelékektől tökéletesen megszabadít­va nincsenek ; végre olvasztott fagygyu, mely a szarvas marhából eredő hártyáé gomolyban van becsomagol­va ; mig ellenben annak hordókban leendő bevitele megengedtetik. NEMHIVATALOS RÉSZ. Test. január 28-kán. A napi­ sajtó legutóbbi időkben néhány rendsza­bályjavaslatot közlött, melyek az országban kiütött marhavész leküzdését czélozzák, és azon intézkedése­ket veszi tekintetbe, melyek e baj jövendőbeli kitöré­sének meggátlására, vagy szű­kebb körre leendő szorí­tására szolgálnak. Ürömmel Üdvözöljük a jelenséget, mely szerint az érdekletteknél valahára utat kezd magának törni a jobb meggyőződés, mily sörgetőleg szükséges, minden rugót egyesített erővel mozgásba tenni, hogy a ható­ságok Üdvös rendelkezései, melyek folytonosan e csa­pás eltávolításával foglalkoznak, a nagyobb közönség­ben és nevezetesen a faluk népességeinél is viszhangra találjanak ; miután sajnosan kell constatk­oznunk, hogy ezen országos csapás eltávolítására eddig használt rendszabályok és kibocsátott részletes utasítások, a mennyire a tudomány és sok évi tapasztalás kihat, a­l­i­g v­a­l­a­m­i­t, — ellenben azok végrehajtása s pon­tos megtartása —különösen a mennyiben a marhacsor­dák s egyes marhák tulajdonosainak muldatlanul maguknak kell azokban közreműködniök, nagyon sok kívánnivalót hagyott hátra. Tagadhatlan tény, hogy mihelyt a keleti marha­vész kiütése jelentetett, elfojtására azonnal a legszigo­rúbb rendelkezések létettek, s a vész biztos megálla­pítása, úgyszintén a szükséges barmász rendőri intéz­kedések életbeléptetése végett a vész helyszínére nem csak az országos állatorvos küldetik ki folyvást, hanem ott, hol a szükség kívánja, ismert szakképességű állan­dó állatorvosok alkalmaztatnak tetemes költségekkel a vész tartamának idejére. Hogy a vészragálynak eltit­kolás általi elterjedése lehetlenné tétessék, legfelsőbb helyre felterjesztés intéztetett az iránt, hogy a marha­vész alkalmából hatóságilag lebunkózandó marhákért járó kárpótlás a megye­ kormányzók által, e ezért a rendelkezésük alá helyezett összegből az illető tulaj­donosoknak a­z­o­n­n­a­l szolgáltassák ki a becsár sze­rint. Habár ezen javaslat jóváhagyást nem nyert s az eddigi kárpótlási eljárás föntartatni rendeltetett is, mindamellett intézkedés létetett, hogy ilynemű kár­pótlási ügyek a lehető gyorsasággal tárgyaltassanak s elintéztessenek. Meghagyatott valamennyi hatóságnak, hogy a vész ellen fennálló szabályok foganatosítására fe­lelősség terhe alatt szigorúan őrködjék, s a hely zárlat biztosítása tekintetéből a katonaság és csend­őrség segélyét a felmerülő szükséglethez képest igénybe venni el ne mulassza, s a vész elleni óv­intézkedések foganatosítása végett a Jászkun kerü­­letbe, hol e tekintetben fogyatkozás tapasztaltatok, mely az akkor még kis mértékben uralgó vész el-­­terjedésére adott alkalmat, egy királyi biztos kül­detett ki; valamennyi püspök , minden vallásu egy­házi hatóság, valamennyi megyei kormányzó és városi polgármester fölszólittatott, hogy a köznép a marhavész ragályossága iránt­ fölvilágosittassék és az évrendszabályok pontos megtartására buzdíttas­­sék ; azon hatóságoknak, melyeknek területén a vész pusztít, a marhavész-anyaggal való védoltás dr. Havas Ignácz módja szerint melegen ajánltatott, s erről az or­szágos m. gazdasági egyesület is értesittetett; mint­hogy azonban ezen oltási kísérletek csak egyes hontiak áldozatkészsége által felajánlott néhány szarvas­mar­hára szorítkozhattak, legfelsőbb helyen megengedte­tett, hogy ez oltási kísérleteknek nagyobb mérvbeni eszközlése tekintetéből a szükséges számú barmok és gyapjas állatok államköltségen beszereztethessenek. Ezen kísérleti ostoda életbeléptetése iránt a tárgyalá­sok immár megindíttattak. A vész elleni intézkedések körül tapasztalt hiá­nyok megszüntetése, mint már említek, több ízben a legnagyobb szigorral rendeltetett el­­ a nép nyomtatott oktatások által a vész alkalmával követendő véd­eljárás­­ra figyelmeztetett, sőt az egész közönség a lapokban kü­lönösen e czélra írt czikkek által e tekintetben hazafius közreműködésre hivatott fel. Ha mindezek daczára a vész még folyvást dü­höng, annak oka nem az elrendelt évszabályok hiá­nyosságában, hanem azon felette sajnos körülményben rejlik, hogy a köznép a rendszabályok keresztül­vite­­lében közreműködni vonakodik, s eddig szenvedett tetemes kára mellett is a ragály iránt megfoghat­­lan közönyös­s­é­g­g­e­l viseltetik. De még az annyi­szor károsaknak tapasztalt előítéleteiből sem bonta­­kozhatik ki. Megemlítendőnek tartjuk még, hogy a több ol­dalról a vész elfojtására javaslatba hozott intézkedé­sek közül egyetlen egy sincsen, mely a fennálló jár­vány-szabványban nem foglaltatnék ; így 1. A járván­y-b­izottmányok alakítása és hatásköréről szól a járvány szabványnak 11,46,60, és 54-ik §-a. 2) A bunkó vagy tagló alkalmazá­sáról kimerítőleg értekezik a szabványnak 51-ik §-a. 3) A marhák beoltásáról szól az 55-ik §. 4) A vásárokra való felügyeletről a 3, 24 és 27 ik §. A járvány bizottmányok alakítása és teendője a rendszabályok 11 ik §-ában úgy is körvonalazva lévén, a javaslatba hozott azon intézkedés ellen, hogy a bizott­mányokba egyes, érdekelt gazdák és bizalmi férfiak fölvétessenek, semmi akadály nem forog fenn ; ellen­­­­ben azon indítvány, hogy községi, járási, me­gyei és országos járvány-bizottmányok alakíttas­sanak, melyek a hatóságok mellőzésével e tárgyban maguk között levelezzenek s intézkedjenek, czélhoz­­vezetőnek nem tartatik. Országos bizottmány felállítására pedig véleményünk szerint, legkisebb szükség sem forog fenn, mivel az országos kormányszék, valahányszor e tárgyban szakvéleményt igényel, akár az állatgyógy­intézetet, akár az országos m. gazdasági egyesületet kihallgathatja, s azonkívül kebelében is szakférfiak­kal bír. A birodalom minden részeiben pusztító vész elleni rendszabályok újbóli megvitatása tekintetéből alakí­tott bizottmány tárgyalásait Bécsben f. hó 30-án meg­kezdvén, a Magyarország részéről működő bizottmá­­nyi tagok a megállapítandó rendszabályok kivihetősége iránt a hazai viszonyokat érvényesítendik, az ott meg­állapított szabályokhoz képest, a további intézkedések pedig a lehető legnagyobb erélylyel a közigazgatás által fognak foganatba vétetni. Bécs, jan. 27. Az országgyűléseken még mindig csak néha-néha fejlődik egy kis melegebb élet. A cseh országgyűlésen is, melyen pedig megleh­e­tőts párt­súrlódásnak néznek eléje, csak a jövő héten várnak hevesebb vitákat. Az országgyű­lési választási rend revisiója fog szőnyegre ke­rülni. A cseh lapok,mint tudjuk, folyvást állít­ják, hogy az ország valódi többsége a cseh párt részén van s csupán a választási gépezet az oka, a­miért ezen többség az országgyű­lésen kifejezéshez nem juthat. Az agitatio ez ügyben már régen foly, s a csehek elég megértnek hi­szik azt, hogy erélyes kísérletet próbálhassa­nak. Falacky tekintélye, ki maga lépend föl mint indítványozó, mindenesetre erős súlyt adand e lépésnek, azonban azért a német párt is csak úgy kecsegteti magát a sikerrel, s an­nyiban reményének kétségtelenül erős alapja van, mennyiben kilátás van reá, hogy a nagy­­birtokosok a német párt részére fognak állani. Szó volt még egy más mottoról is, mely minket közelebbről érdekelne. Mondva volt, mi­szerint a cseh clubban indítvány létetett, hogy az országgyűlés feliratban kérje meg Ő Felségét úgy a magyar mint a horvát országgyűlés egy­­behivatása iránt. Álliták, hogy Sladkowski kö­vet és szerkesztő teve ez indítványt; azonban hozzátevék, hogy min­d Palacky mind slieger ellenzék azt. Most Sladkowski a maga lapjá­ban ezen állítást üres koholmánynak nyilvánít­ja; azt azonban, várjon a fönt nevezett két párt­vezérrel teljes egyetértésben él-e, enditetlen hagyja, s igy meglehet, hogy a cseh pártnak csak fegyelme szok­ta vissza, ha nem az indít­ványt, legalább a szándékot. Egyébként a cseh országgyűlést e perei­ben az ország egyes részeiben hinség kérdése fog­­lalkoztatja; az érez-­s óriáshegyi iparos kerüle­tek, melyek ínsége régibb a gyapot-calamitás­­nál, azonnali orvoslásért kiáltanak. A kormány javaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, orsz. költségen történendő útépítések iránt. E rend­szabály ideiglenesen mindenesetre orvosolhatja a bajt, ámde ez Csehország hegyi kerületeiben annyira begyökeredzett, hogy itt mélyebben ható rendszabályok segíthetnek csak tartósan. A távirda értesít is, hogy a helytartó úr meg­nyugtató s tetszést ny­ert nyilatkozatokat tett; valószínű tehát, hogy a baj gyökeréig ható rend­szabályokat hozott javaslatba. Az alsó-austriai országgyűlés az országos bizottmánynak adandó utasítással foglalkozott. E bizottmány az országgyűlés távolléte alatt annak bizományosa i­s rendelkezik az orszá­gos vagyonnal. Ezen minősége magyarázza meg azon szigort, melylyel az országgyűlés utasítá­sai kidolgozásában eljár. A styriai országgyűlés az esküdtszék be­hozatala ügyében túlmegy a felső austriai és krajnai országgyűléseken. Ezek csak interpel­­látiókkal sürgették, míg a styriai dr. Rechbauer indítványt tett hogy az orszá­ggyűlés az es­küdtszék behozatala iránt óhaját fejezze ki, s az országgyűlés eddigi magatartásától várhat­ni is, hogy ez indítvány el fog fogadtatni. A tiroli országgyűlésen ellenben a „legna­gyobb nemzeti jó,“ az ország egységes katho­­likus jelleme fönntartása iránt létetett indit­vány. Mindenki a maga módja szerint. TÁRCZA. A szent-László-társulat választmány­i ülése. A S­z­e­n­t-L­á­s­z­l­ó-T­á­r­s­u­l­a­t f. hó 16 dikén tartotta ez évi első választmányi gyűlését, társulati alelnök Dan­ie­l­i­k János czimz. püspök ő mlga el­nöklete alatt, melyben: a) A múlt gyűlési jegyzőkönyv hitelesítése kap­csán, annak 13-ik pontjára vonatkozólag elnöklő püs­pök ő mlga által előterjesztetvén, hogy a Szent Lász­­ló Társulat által átvállalt, kántortanitói pályára ké­szülő bukovinai ifjú, Molnár Jánosnak a zongorában külön mester általi alapos l képeztetésének szüksége állott be, és hogy e mester havi dija felének fizetését a Szent­ István-Társulat elvállalta, a választmány a zongoratanítási dij másik felének fizetését felaján­lotta. b) Püspök elnök ő maga abbeli előadására, hogy a Szent István Társulattal eddig közösen kiadott „Tár­sulati értesítő“ az imént nevezett társulat közgyűlési határozatánál fogva nyolczadréti füzetekben megjele­nendő „Évkönyvévé fog átváltoztatni, határozatba ment, hogy ezen évkönyvet a Szent­ László Társulat is — épen úgy mint ez az Értesítőre nézve fenállott — sajátjának fogadván, és a kiállítási költségekhez felerészben járulandván, ugyanaz czimén mind a két társulat nevét viselje; az abban kiadandó társulati közlemények összeállításával Garay Alajos m. tit­kár azon utasítás mellett bízatott meg, hogy a társulat keletkezését vegye e részbeni működése kiindulási pontjául, és azt annak mai napig közbejött minden ne­­vezetes­ mozzanataira kiterjeszsze. c) Olvastattak s tudomásul vétettek a múlt évi October 14-diki választmányi gyűlés által megajánlott segély­pénzek vételét tudato­s megköszönő többrendű­, különösen a bécsi apostoli nuncius ő excja, Pest város tanácsa, a bukaresti angol­ kisasszonyok intézete, és a gaziri növelde igazgatója, de Damas atya által bekül­dött levelek. d) Felvétetett Bernardoni Ágoston bukaresti püs­pöki helynöknek levele, melylyel köszönetet szavaz­ván a keresztény iskolai testvérek ottani tanodájánál alkalmazott magyar tanító havonkinti 10 aranyból álló dijának megajánlásáért, jelenti, hogy a múlt évi Octo­ber—decemberi évnegyedi részletet már kézhez vette, és 2. tanuló ifjúság számára ezentúl is kér tankönyve­ket küldetni, minek folytán határoztatott, hogy az érintett magyar tanítónak folyó évi január—mártiusi első évnegyedi illetménye 30 db aranyban átküldes­­sék, egyszersmind pedig a püspöki helynök úr felke­ressék, miszerint a kérdéses magyar tanító nevét, egyéb minőségeit s különösen azt, váljon bir-e tanképességi bizonyítványnyal, valamint azt is megírni szívesked­jék, hogy minő könyvekre van az ottani tanuló ifjúság­nak szüksége ? c) A herczegovinai missio küldötte B­a­k­u­l­a Péter az iránti kérelmére, hogy az ő növendékei tar­tására felajánlott segélypénz ezentúl a sz.l földi missiók bécsi biztosához, Matzek József atyához küldessék, e kérelem teljesíttetni és egyszersmind Matzek József atya felkéretni határoztatott, miszerint a herczegovinai missio főnöke székhelyéül szolgáló zárda nevét megírni szíveskedjék. f) A bosna-argentinai ferencziek a két növendé­kük tartására megajánlott évenkinti 200 frt első ♦iévi részletét azon okból visszaküldvén, mivel egy növendé­kük sem fogadtatott be a magyarországi zárdákba: az érintett évenkinti 200 főt ezentúl a szintén bosna-argen­­tinai ferencziek alatt álló konstantinápolyi sz. György­­intézetre fordittatni határoztatott. g) Az oláhországi plojesti katholikus tanoda szükségei fedezésére a múlt évi mártius 27-iki választ­mányi gyűlésben megajánlott 23 db. cs. arany a hely­beli lelkész Pongrácz Bódog kérelme folytán 24 arany­ra kiegészítve, rendeltetése helyére küldetni rendel­tetett. h) A bukaresti angol kisasszonyoknak és a ke­resztény iskola­ testvéreknek ottani intézetéről, vala­mint de Damas atyának is a libanonhegyi missióról beküldött jelentéseik érdekes s tanulságos voltuknál fogva a társulati lapokban kinyomtatni határoztatok.­­) Homoky Imre kegyesrendü áldozár s bécsi theresianumi tanár beküldi a sz.­László-kép fényképi példányát, és mind­ennek nyomtatására, mind az üdv­érmek vezetésére nézve utasítást kér : ez ügy elinté­zése végett Danielik János püspök alelnök ö mlga, kihez az a választmány ezelőtti határozatánál fogva különben is tartozik, felkéretett. k) A társulati imakönyv kézirata bemutattatván, és ft. Roder Alajos ez. kanonok indítványa folytán annak kiegészítéséül a társulat czéljai rövid vázlatá­nak megírása Garay Alajos titkárra bízatván, az ek­ként kiegészített kézirat föpásztori jóváhagyás kinyeré­se végett ft. Roder Alajos s Hopf János ez. kanonokok, mint választmányilag felkért bírálók bizonyítványa mellett bibornok- hg- prímás­­ eminentiájához felter­jesztetni rendeltetett.­­) A társulati pénztárnok kimutatása szerint 3020 frtnyi állam- s földtehermentesítési kötvényeken és a takarék­pénztárban kamatozó 4500 frtnyi tőkén kívül 3648 frt 14a kr. készpénz állván a társulat ren­delkezésére, ebből pápa­i szentsége segélyezésére 1000, a pest- lipótvárosi templom építésére szintén 1000, a bukaresti angol­ kisasszonyok intézetére 500, a pesti kath. legényegylet segélyezésére 100 és a Ti­sza árjai által elpusztított magyar-szent mártoni egy­ház építésére 100 o. é. írt ajánltatott fel, késztől olvasott fel észrevételeket a nagy szótárra. Ez észrevételek, habár foglaltak magukban némi figye­lemre méltót, ismét csak azt mutatták, a­mit már régen tudtunk, hogy mennyire sikamlós tér a szószármazta­tás tere, főleg ha a világ minden nyelvét bevonja kö­rébe. Szaktudósok különösen megrovandónak vélték Kulifay nyelvészkedésében, hogy elvont gyökökről hallani sem akar. Oly dolog, melynek köszöni főleg vi­lághírét Benfey. Mind­e mellett azonban, mint megje­gyeztük, több figyelmet érdemlő észrevételt közölt Ku­lifay úr (egyes) szókra, minélfogva közleménye, mely­nek folytatására is fölkéretik , közöltetni fog a nyelv­­tudományi bizottsággal s a nagy szótár íróival. Ez al­kalommal egyszersmind előadó a nagy szótár egyik írója, hogy a nyelvtudományi bizottságban indítványt tettek ők, a szótár szerkesztői, hogy az akadémia ne­vében adassék ki általában a hazai közönséghez egy felszólítás, fölhívó mindenkit, a­kit hazai nyelvészetünk Ügye közelebbről érdekel, közölje a nagy szótár meg­jelent füzeteire észrevételeit, pótlásait vagy igazításait, hogy az ekkér beküldött anyagból a­mi jót talál a nyelvészeti bizottság, külön pótlékkötetben bocsáttat­hassák majdan közre, kitéve mindenütt a beküldők ne­veit. Oly nagy munka, mint egy nyelv összes szókin­csének egybegyűjtése, értelmezése s — a­hol lehet — származtatása , egyes emberi erőt felülhaladó feladat; szükség, hogy a nemzet minden tagja részt vegyen e nagy nemzeti vállalatban, a­ki magát erre egy vagy más tekintetben hivatottnak véli. A­ki a nyelvészettel, mint tudománynyal foglalkozik, bizonyára alaposabb megjegyzéseket, fölvilágosításokat, pótlásokat, igazítá­sokat tehet. E mellett azonban nem nyelvészeknek is nyilik itt tér közreműködni, ha csak egyes kimaradt szók följegyzése által is. Midőn tehát a nagy szótár íróinak ez indítványára, addig is, mig bővebben ki­fejtve a közelebbi osztályülésben újra szőnyegre lő, előre figyelmeztetjük olvasóinkat : azon óhajtásunkat fejezzük ki, kövesse a fölhívást minél nagyobb siker, s találkozzék az akadémia tagjainak nyelvünk ügyé­ben tanúsított buzgólkodása hazánkfiai közt oly rész­véttel, minőt a szent ügy — nyelvünk, nemzetiségünk ügye — érdemel. Az összes ülés főbb tárgyai a következők voltak: Királyi helytartó úz ö­nméltósága Budáról, jan. 16 áról, értesíti az akadémia elnökségét, hogy „Szék­helyi Majláth György és Lonovics József cs. k. belső titkos tanácsosoknak és Marczibányi Antalnak a m. t. akadémia igazgató tanácsa tagjaivá lett megválasztását megerősíti.“ A tagok választásának megerősítése még nem érkezett le, úgy halljuk, a tavalyi választás nyomán Tóth Kálmán neve is újra föl van terjesztve. A kecskeméti róm. kath. algymnasium 8 osztályú lyceummá emeltetvén, kéri az akadémiát, hogy lyce­­umi könyvtárát kiadványainak feles példányaival aján­dékozza meg. — Megadatik. („p. N.“) A magyar tud. akadémia. A január 26-ki (nyelv­tudományi és összes) ülés­ben Ballagi Móricz r. tag Kulifay Zsigmond ref. lel­ Az igazságszolgáltatás érdekében. III. Tagadh­atlanul nagy jótétemény az, ha a polgár közel találja a maga biráját, mivel ily előny mellett nemcsak hamar megszabadulhat azon kellemetlenség­től, melyet a pörös ügy átalán okozni szokott, hanem nyert az időben és a költségekben is. De oly rendszer, melynélfogva bíráskodási joghatósággal e tekinte­teknél fogva a községi bírák is felruháztatnak, külö­nösen hasznos és előnyös magára az államigazgatásra is. Hasznos, mivel csak így kerülheti ki azon túlsá­gosan költséges, s a hivatal­ személyek nagy létszámát igénylő helyzetet, minélfogva a néptömeg magánéle­tében majd minden órában előforduló apróbb ügyes- Napi újdonságok. * Bécsből írják, hogy a magyar codificáló bizottsághoz kijelölt egyéniségek legfelsőbb megerősítését a jövő hétre várják. E hírrel kapcsolatban lenne gr. Apponyi ország­bíró­i exéjának Bécsben idézése is, ki a megerősítés átvé­telével a bizottságot azonnal életbelépteti. * A magyar kir. kúria elhatározta, hogy gr. N­á­­d­a­s­d­y Ferencz országbírótól kezdve minden országbíró életnagyságú képét lefesteti. A kúria termei következőleg ezen nevezetes férfiak arczképeivel fognak ékeskedni: gr. Nádasdy Ferencz 1659, gróf Csáky István 1687, gróf Batthiány Ádám és gr. Pálffy Ferencz 1700, gr. Erdödy György 1704, gr. Pálffy Miklós 1713, Csábrághi gr. Ko­­háry István 1715, gr. Pálffy János 1731, gr. Eszterházy Jó­zsef 1741, gr. Erdödy György 1748, gr. Illésházy József 1764, gr. Pálffy Miklós 1767, gr. Fekete György 1773, gr. Csáky János 1784, gr. Nitzky Kristóf 1787, gr. Zichy Károly 1789, Végh Péter 1795, Szentiványi Ferencz 1802, Ürményi József 1806, gr. Brunszwick József és gr. Cziráky Antal 1825, Majláth György 1839—1849-ig (1849—1861-ig senki), gr. Apponyi György 1861. * A nemzeti muzeum ügyében gr. An­­d­r­á­s­s­y György elnöklete alatt működő országos kül­döttség f. hó 24-kén befejezte munkálatait, melyeket f. hó 15-kén kezdett meg, mindennap kétszer ülésezvén, akként, hogy reggel az alküldöttségek jöttek a múzeumba, hogy az eddigi ügyvitelt és az egyes tárak jelenlegi álla­potát megvizsgálva, a megkívántató javaslatokat elkészít­hessék. Délután pedig sokszor késő estig, ezen javaslatok a teljes ülés által megvizsgáltattak és czélszerű­ határoza­tok hozattak. Az egyes tárakat illetőleg tudomásul véte­tett, hogy a könyvtárban ennek őre és segéde által már 2000 darab oklevél, 13,000 db kézirat és 62,000 kötet nyomtatvány leltároltatott és catalogizáltatott, és hogy a még roppant tömegű anyag mielőbb rendbe szedethessék s az olvasó terem annak rendje szerint megnyitható legyen, a személyzet tetemes szaporítása, szekrények beszerzése és a kötetlen könyvek bekötésére szükséges ősziét indit­­ványoztatott. Bohusné asszonysághoz, mint azon hölgybi­zottmány elnöknőjéhez, mely a „Nefelejts“ czimü di­vatlap indítványa folytán a múzeumi termekben több rend­beli szépítéseket és fölszereléseket létesített, köszönő-irat intézése határoztatott el. A régiségek tárában, hol az éremgyüjte­­mény a b. Sina Simon úr által ajándékozott szekrények­ben rendszeresen fel van állítva, a közelebb elkészítendő szekrényekben, melyek szintén a nevezett hölgybizottmány költségén szereztettek meg, a többi tárgyak fognak elhe­lyeztetni. A múzeum raktárában levő emlékkövek közöl a csekélyebb értékűek a kertben, a nagyobb értékűek az udvarban és a kapualjak alatt, az értékes kisebbek az előcsarnokban fognak fölállíttatni. Mennyivel szebb és czélszerűbb lett volna ezek számára a múzeumi épület háta mögött egy boltozatos csarnokot állítani. Ez osztály­ban a személyzet száma egy segéddel szaporittatik. A ter­mészeti ritkaságok osztályában, hol Xantus, dr. Duka, a Smithsonian Institution és mások fáradozása és adományai

Next