Sürgöny, 1863. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1863-02-01 / 26. szám
hogy az annak valódi érdekeivel Bathangzik, nem tétovázunk azt figyelmébe ajánlani, s a tengeri hatalmasságok közbenjárásának tervében semmi hiú befolyási fitogtatást sem keresvén, minden hiúságtól menten örvendenénk egy oly alkudozás megnyitása fölött, aely a két népet arra hívná fel, hogy Európa közreműködése nélkül tárgyalják viszályuk megoldását. Felhívom Önt, hogy erről biztosítsa a washingtoni kabinetet, annak bölcseségébe ajánlván az Egyesült Államok jóléte iránti legőszintébb részvét által sugallott tanácsokat. Ezenkívül ön arra is felhatalmaztatik, hogy — ha Seward úr ez iránti óhajtását fejelnék — ezen sikgony másolatát nála hagyja. Drouyn de Lhuys“ OLASZORSZÁG. Mint a „Francéinak Rómából m. hó 27-ről írják, a Tiberis kiöntése következtében több városrészek döntetvén , némely pontokon hajóhadakat kell fölállitni a közlekedés fönntartása végett; mindazáltal a rombolások nem igen tetemesek. A postai reformra vonatkozó rendelet legközelebb életbe fog léptettetni. A római község-tanács legközelebb 30 tagról 80-ra fog emeltetni s abba a választási elv fog behozatni. NÉMETORSZÁG- A porosz követek házában január 28 dikán folytattatok a válaszfelirati vita. V í r c b o w követ : Ministerelnök ur , ki csak alkotmányos életünk kezdetében ven személyesen részt és aztán kevésbbé alkalmas helyeken folytatta tanulmányait (vidorság), a fennforgó viszályt hamisan fogja fel. Itt nem a követek háza és korona, hanem az ország képviselet s ministerium közti vitáról van szó;az ellentét az országjog és miniszerhatalom (bravo) a hatalom s jog, a ministeriumnak az ország joga elleni hatalma közt áll. Ministerelnök úr azt mondja : „az államnak élnie kell,“ és minden mást ebből következtet. Kérdem : államférfinak való tétele ez ? Lehet-e a népképviseletnek , amely pénzt szavaz meg, azt mondani : az államnak élnie kell, tehát pénzt kell adnotok , mindenhez igent mondanotok? Nem akarok további következtetést vonni, különben oly észlelődésekre kellene térnem, melyek az államférfi állását nagyon érintenék. Ön nem érti a mi nyelvünket (élénk helyeslés és uidorság), önnek képzelete sincs a fennálló alkotmányjogról. Ha azt mondják, rajtatok a sor valamit ajánlani, hol állunk ekkor? Hogyan lehetséges így a kiegyezés? mily ajánlatokat tegyünk ekkor? Nem tudom, mondta ő a ministerelnök, miként ő felségének tanácsolni fogja a válaszfelirat el nem fogadását; ez új merénylet volna az alkotmányra. Ez esetben is az igazságügyminiszer tekintélyére hivatkozom, mit jelent az alkotmány ezen passusa : „a kérvényezési jog minden poroszt megilleti“. Azt érti e ez alatt a miniszerelnök úr, hogy minden porosznak van joga kérvényeket írni, azoknak pedig, akikhez intéznek, joguk van azokat visszautasítni ? (Vidorság). Az alkotmány szerint minden porosz szabadon kimondhatja véleményét: várjon csak otthon tegye ezt ? Emlékeztetem önöket azon lojalitási küldöttségre, melynek a hadügyminiszer azt felelé, mikép a conservativ párt lusta és gyáva. (Vidorság.) Mi jön ebből? Volf superintendens, az első aláíró kijelenté, mikép aláírása nem is vonatkozik a feliratra. Ő egy általa szerkesztett más feliratot akart aláírni, és ezen felirat alá — tudta s akarata nélkül tették nevét. (Halljuk) Ludewig számvevő tanácsos, mint második aláíró kijelenté, hogy nem tudja, miképen jött neve a felirat alá. (Halljuk.) A harmadik, Schulz senator kinyilatkoztató, miszerint aláírása más feliratra vonatkozik, ez alatt neve tudta s beleegyezése nélkül áll. A negyedik, Kiinge takácsmester kijelenté, hogy nevét egy tiszta ívre írta. És így csak az ötödik maradt hátra; ez ellen a törvény útjára léptek. A küldöttség nem a király, hanem két minister által fogadtatott el. A minister urak semmis dolgokkal foglalkoztatnak bennünket. Ebbe nem egyezünk. Beszéljünk nyíltan és mondjuk meg a királynak, mi a nép érzülete. Egyéb felelősségünk nincs, mi teljesítők kötelességünket, most a népen a sor, hogy megtegye a magáét. Bismarck ministerelnök: Nem látom szükségesnek, hogy cáfolgatásokba bocsátkozzam; úgy hiszem, tegnap eléggé világosan szóltam, (ügy van). Oly nyilatkozatokra felelni — szónok megtagadó tőlem az értelmességet — melyek csak személyem sértegetését czélozzák, se állásomnál, se társadalmi szokásaimnál fogva nem fogok. Azonban az előttem szóló a lojalitási küldöttségre utalt. Az egyetlen, a mi beszédében igaz, azon szavak, melyeket a grünbergi küldöttséghez intéztem. E szavakhoz ragaszkodom. Nagy buzgalmat fejtenek ki e lojalitási küldöttségek ellen. Tagadni akarják önök, hogy ő felsége hit alattvalóinak joguk van véleményüket kimondani? Nincs-e ő felségének joga, hű alattvalóit elfogadni? Van-e joguk önöknek ezt gátolni ? Nem küldhetnek-e önök is épen úgy küldöttséget a királyhoz? Önök azt mondják, hogy ez a felirat által meg vannak sértve. Sokat olvastam azon feliratok közül, de semmi sértőt nem találtam bennök, ha mindjárt éles kritikát tartalmaztak is. Meg vagyok lepetve a ház érzékenysége által, mihelyt maga lesz a bírálat tárgya, míg önök ellenünk intézik megtámadásaikat. Az egyetlen, ami nekem feltűnt, a pomerániai tartománygyűlés feliratának azon kifejezése, amely a ház magatartását nem porosznak jellemzi. Én nem osztom ezen ítéletet, ámbár a történttek után jogosultsággal bír. Azt mondják, nem értem a porosz nyelvet (Ellentmondás, oh! oh !) Büszke vagyok, hogy poroszul szólhatok önökkel, és még gyakran fognak önök hallani. Roon hadügyminiszer előrebocsátván, mikép ő legjobban magyarázhatja szavait, ha különben nem is számíthat a háznál hitelre, — azt mondja, mikép a párt Poroszországban új találmány; azonban vannak még tisztességes egyének, akik nem tartoznak párthoz; ezek a rend és nyugalom barátai és a kormánynak mindig hajlandók az igazgatást átadni. A nép ezen része nem bir a pártok mozgékonyságával, hanem a nép többségét képezi. Gróf Lippe igazságügyminister a ministerelnök nyilatkozatát magáévá teszi és kijelenti, hogy vele solidaritásban áll. Virchow követ azt állítá, hogy a feliratok alapjául szolgáló tényeket, melyek az alkotmánysértést constatírozzák, nem cáfoltam meg. Azonban a törvénytudomány elvitázhatlan alapelve, hogy nem a negatív, hanem a positív állítások bebizonyítandók. Tehát nem az én dolgom bizonyítgatni. A részletes vita folytatása másnapra halasztatott; a végeredményt már ismerik olvasóink. . OROSZORSZÁG. A „Czas“-nak Varsóból f. hó 29-ről írják: Szinte mindenfelé népfölkelés történt. Még Lithvániából is fölkeléseket jelentenek. Szóbeli közlések után, mikért azonban nem akar jótállani, ugyanazon lap jelenti : A podlanii-i területen több véres csatározások történtek, a legjelentékenyebb Suraznál folyt. Eleinte ezen helységben kevés katonaság volt, s ezért a lakosság azt könnyen lefegyverezheti. Később 1000 főnyi erősbítés érkezett. A lengyelek 500-an voltak, részben falusiak. 2 X lőfegyverrel ellátott harczos érkezett oda Varsóból a más városokból. Az oroszok a tömegre sortüzet adtak; ez utóbbiból a hegyén megöletett, b 4 megsebesült A kaszások satöbbi fegyveresek a katonaságra rohantak, s a lövészek sűrü tüzelést kezdtek meg 40 katona sérült meg. Erre a katonaság truraxból Bialastok felé vonult vissza, s a lengyelek Suraznál gyűltek össze. Egy másik összeütközés Janownál, s egy harmadik Siedlcénél történt. Úgy látszik, hogy ott a lengyelek hátráltak. A plocki ütközetben a lengyelek vezére súlyosan megsebesült Az orosz katonaság veszteséggel vonult vissza Több más osztályok kétségbeesetten verekedtek , mivel csupán kaszákkal s néhány revolverrel s puskával voltak fölfegyverkezve. Csupán a fegyverhiánynak tulajdoníthatni, hogy ezen harcz nagyobb mérvet nem vett föl. A Lublinba serzésébe vezető útón több orosz tisztek lőnek a nép által föltartóztatva; ezek közt van hirszerit Simielikow ezredes is. Számos földbirtokosok jönnek Varsóba, hogy ott lakjanak ; ott szomorú nyugalom uralkodik. Hir szerint a nagyherczegnek újabb 10,000 ember küldése iránti kívánatéra Sz. Pétervárról azon válasz érkezett, hogy az ő hadereje tökéletesen elegendő a lázadás elnyomására. Mint mondják, a fellegvárban levő ujonczok vonakodtak a császárnak hűséget esküdni, azok Modlinba fognak szállíttatni. Az augustrówi kormányzó, Karytowski hír szerint az ujonczozás alkalmával lemondását benyújtó, 24-én Wielopolskinál hosszas tanácskozás tartatott. Az oroszok azt állítják, hogy mindennek ő az oka. Még azt is beszélik, hogy Koziemirban, Sandomirnál, a nép az árkászokat a laktanyákban lefegyverze, anélkül, hogy csak egy ember is elesett volna. A varsó-brzesci után Czerkusow gránátos-ezredes megöletett, valamint a helytartó irodafőnöke, Szaw cow is, hogy hol, nem jelentik. A „Nat. Ntg“-nak Varsóból 25-ről írják : „Tegnap érkezett ide a gyors posta Siedlcéből, s Tserkasoff tábornok beleit hozó ide, ki Siedlcéből ide utaztában a fölkelők által megöletett. A vonatvezető állítása szerint Siedlcétől néhány mérföldnyire, Bialától nem messze, rögtön egy mintegy 1000 főnyi láncsákkal s revolverekkel fegyverzett tömeg mutatkozott, mely azt kiálta neki, hogy álljon meg. Midőn engedelmeskedett, a személyezédulát kívánták tőle. Midőn a Tserkasoff nevet megpillanták, ezt kiálták : Épen ezt keressük. Erre a kocsi ajtót kinyitván, a kocsiban ülő tábornoknak kijelenték, hogy ő a nemzeti bizottmány által halálra van ítélve, s erre egyikük revolverével tüstént reá lőtt, a golyó szétzúzó fejét. Ekkor a holttestet a kocsiból kivonszolák, hasát fölmetszették, beleit kitépték, a posta kocsiba vetették, s a vonatvezetőnek ezt mondák : „Vigye ezt öl Konstantin nagyherczeghez; a testet megtartjuk, hogy felsőbbjeinknek bebizonyíthassuk, mikép parancsaikat pontosan teljesítjük.“ Azt mondják, hogy Tserkasoff a helytartó által a clelmi gyilkosok elleni haditörvényszék tartása végett küldetett el, s azok ellen a halálos ítéletet aláírta.“ A „Patrie“ varsói tudósításai szerint a fővárosban nem történt újabb kísérlet. Nem érkeztek tudósítások ama csoportokról, melyek a kampinos i s a nasielski erdőkből kimenvén, a vidékre oszoltak szét, s ott meglepték az orosz katonák által lakott elszigetelt házakat Azok hihetőleg még mindig a falukban vannak szétszóródva. Mint mondják, azok főleg a munkások, kézművesek s kisebb földbirtokosok soraiból kapnak ujonczokat; a nagy aristokraták s a parasztok átalában távol tartván magukat a mozgalomtól. Azon hir, hogy Mieroslawski Lengyelországban lenne, teljesen alaptalan. A „G. C.“-nek Varsóból múlt hó 25-ről jelentik, hogy újólag több kisebb városokban ütött ki a lázadás, névszerint Mogielnnében, honnan a katonaság kiűzetett. A sereg parancsot kapott a városokban öszpontosulni. A parancsnokok jus gladii-val hibáztattak föl. A katonaság minden helyőrségen harczkészen áll, a tüzérség égő kanóczokkal. A varsó sz.-pétervári vasút a liwani híd elrontása által félbeszakasztatott. Ezen vonalon helyenkint a távírda is elrontatott. Varsóból egy m. hó 26-ról kelt levél jelenti, hogy a felkelők csak két ponton működnek jelentékeny számmal; az egyik osztály szám szerint 1000 ember, Ostrolenkánál összpontosul, a másik pedig Brzescs Bialánál áll. A helytartó jan. 13/25-én következő napi parancsot intézett a sereghez: „ő cs, felsége legmagasb parancsából. A fegyverrel kezükben elfogatott lázadók a tett helyén büntető haditörvényszék utján lesznek elítélendők, s a rájuk vonatkozólag kimondott halálos ítéleteket a varsói, lublini, radomi, kalis-i, plock-i s augustow-i kerületek hadi kormányzói erősitendik meg utólsó folyamodásban s Lajtatandják végre.“ A „Patrie“-nak Varsóból jan. 27-től kelt értesülései szerint, a katonaság üldözé a falakban szétszórva levő csoportokat, s azokkal több izben összeütközött. Varsó s Plock közt a közlekedés helyreállíttatott. Ez utóbbi városban nem történtek zavarok. Ezen körülmény következtében, a távirati sürgönyök, melyek még január 27-én 30 óra alatt érkeztek Varsóból Párisba, 28-án már 2 óra alatt érkeztek meg. A „D. Zig“-nak a lengyel határról jan. 27-ről írják : „Mint tudva van, Varsóban két forradalmi bizottmány létezett, az úgynevezett Mieroslawskiféle, s a központi bizottmány, melyek mindketten egy czélra, a fölkelésre dolgoztak. Már ezen két bizottmány közt a legutóbbi időben meghasonlás támadt. A központi bizottmány jelenleg ellene volt a fölkelésnek, mivel arra az erőt s eszközöket még nem tartá elegendőknek, míg a Mieroslawski-féle bizottmány határozottan sürgeté a fölkelést. Ennek következtében a központi bizottmány tagjainak egy része kilépett, s a többiek, a Mieroslawski-félével együtt egy újabb központi bizottmánynyá alakultak. Ez utóbbi már a perczet kedvezőnek tartván, tüstént általános fölkelésrel fölhívást adott ki, melynek 22—23-ka közti éjjel kellett volna történnie. Erre azonban az föloszlott, hogy egy ideiglenes bizottmánynak adjon helyet, mely most a fölkelés vezetőjéül működik." A „M. Post“ közlései szerint a fölkelés terjedése mellett, a varsói hivatalos körökben azon véleményben vannak, hogy három hónapnál előbb gondolni sem lehet az ország tökéletes pacificatiójára. Annyi bizonyos, hogy a fölkelés nem marad a lengyel királyság határain belül, sőt inkább Lithvániában s több más tartományokban is gyülekeztek össze csoportok, s hogy ezen körülmény épen nem tesz megnyugtató hatást a szpéterviri hivatalos körökre. Már említik, hogy a lengyel fölkelők ágyukat is vettek el az oroszoktól; érdekes azon közlés is, hogy a fölkelők egyes osztályai a Genuában fönnállótt s később föloszlatott lengyel hadiskola növendékeinek parancsnoksága alatt állottak. Hírszerint Varsóban már megkezdetett azon foglyok agyonlövetése, kik fegyverrel kezükben fogattak el; 27-én közösek 11-en lövettek volna. A „Dziennik Powszechny“-nek a történt csatározásokról jelentését a krakkói „Czas“ egészen meghamisítottnak nyilvánítja ; a kormánylap ugyan a kétségbeesésre juttatott népnek az orosz katonasággal, amaz összeütközését más világban igyekszik föltüntetni, mint a Sz. Pétervárról kelt ismeretes megrémült sürgönyök, azonban meghamisítja a tényeket. Mint ugyanezen lapnak Varsóból 25-ről írják, az oroszok a lubartow-i tüzérparkból 8 ágyút elvesztettek ugyan, azonban fél óra múlva azokat ismét visszaszerzék. Cserkaski csendőrezredes meggyilkoltatása Brezsc-Litewski közelében történt. Az egy politikai vizsgálatról jött vissza, s fontos iratokat vitt magával. Mivel azokat nem akarta kiadni s ellent akart állani, agyonlövetett s iratai elvétettek. Két más, szintén gyorspostán menő tiszt pusztán elfogatott, a nélkül, hogy bántalmaztattak volna. A fölkelők barátságosan bánnak a katonákkal, ha ezek nem támadják meg őket, de még az elfogott katonákkal is jobban bánnak mint a katonaság az elfogott fölkelőkkel. A parasztok a „Czas“ szerint nem hogy ellenségesen lépnének föl a felkelők ellen, hanem inkább irányukban nagy részvétet tanúsítnak. Varsóban 25-én egy kis manifestatio volt Konstantin nagyherczeg mellett. Ugyanis a fellegvárban ily kiáltások hallatszottak : „Éljen Konstantin, lengyel király!“ Hirszerint ott a magas, hivatalos körökben oly párt alakul, mely Konstantint akarná lengyel királynak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Mint a franczia lapoknak Bukarestből f. hó 26-ról jelentik, a Kuza fejedelem, Leuchtenberg herczeg javára, utólagos lemondására vonatkozó hírek teljesen alaptalanok Ami a Párisban szárnyalt több aggasztó híreket illeti, az egész csupán a kormány s a kamra közti mulólagos viszályra szállítandó le, mely utóbbi a karácsonyi szünet óta, — a tagok nem jelenvén meg elegendő számmal, — még nem tartott ülést. Esti posta. A párisi törvényhozó testületnél január 30 dikán olvastatott fel a válaszfelirati javaslat, amely a császár politikáját teljesen helyesli, a mexikói háború szerencsés befejezését reméli, s sajnálja, hogy a hatalmak nem gyámolták Francziaországot Amerikában. Azt is helyesli, mikép a császár Olaszországot a forradalommal, egyezkedés nélkül segíti, a pápa függetlenségét megvédte, és oly politikát folytatott, amely már megnyugtatólag hatott a kedélyekre s a katholikus és szabadelvű Francziaország érzelmeinek megfelel. A tárgyalás hétfőn lecud A „La Nation“ megcáfolja azon hírt, hogy Francziaország Oroszországot felszólította volna, miszerint Lengyelországban mérséklettel lépjen föl. Rómából írják jan. 30 dikáról: A kormány egy hirdetménye közzéteszi 4 millió skudinak 5°/0 és az államkincstárra szóló (100 skudis) utalványokban leendő kibocsátását, melyek 1864 január 1-től évenkénti két húzás útján 15 év alatt alpalt fognak visszafizettetni. A kibocsátási ár mártius 31-dikéig száztól 85, május 31-dikéig 90, július végéig 95. Mint Varsóból jan. 29-től jelentik, egy kozákcsapat, mely Modlinból vonult ki, megsemmisített egy felkelő csapatot. Ez utóbbi 20 holtat, 16 sebesültet s 42 foglyot vesztett. 3 kozák megsebesült. A varsó-sz.pétervári távirda-vonal ama éjjel óta elvontatott. A Dunafejedelemségekben, úgy látszik, némely reactionarius bojárok igen tevékenyen koholnak cselszövényeket húz a fejedelem ellen, ők terjesztek el azon hírt, mintha ez utóbbi egy külföldi herczeg javára lemondott volna. Ezen fogás nem sikerülván, most — úgy látszik — a senatussal akarják a fejedelmet trónvesztettnek nyilváníttatni. De ezen terv erélyes ellenszegülésre fog találni, mind a fejedelemségekben, hol a fejedelem szintoly népszerű, mint ellenfelei népszerűtlenek, mind a különböző európai udvaroknál, melyek csak azon feltétel alatt egyeztek bele a fejedelemségek egyesítésébe, hogy az csupán személyhez kötött legyen, húza uralkodásának tartamára. New Yorkból jan. 17-től jelentik, hogy hírszerint Longstreet Tennessee-be bevonult s Rosenkranz tábornokot megtámadni készül. A separatisták a Cumberland folyamán 6 uniós gőzöst s egy ágyunaszádot elvettek s leromboltak. New Yorkból hírlik továbbá, hogy a kormány tanácskozmány végett az előkelő bankárokat Washingtonba hizta meg. A déli államok képviselőháza egy oly resolutiót fogadott el, mely által a déli államok biztosai Európából visszahivatnak és Francziaországnak közbenjárási kísérleteiért a ház köszönete fejeztetik ki. Jentése szerint a távirdai összeköttetés Varsóval Myslowitzon át újra megszakadt Berlin, jan. 30. A „Posener Ostdeutsche Zig“ jelenti. Az úgynevezett lengyel ideiglenes kormány kibocsátványait bizonyos Frankowski írja alá. Pétervári levelek 27 ével megerősítik , hogy a fölkelők egy ágyutelepet (több ütegből áll) elfoglaltak. Az orosz birodalmi tanács a sajtótörvényt elvetette, s igy a cenzúra megtartatik. Minthogy Pétervárott lágy idő állott be, áradástól tartanak. B o r o s z ló, jan. 29. Este. A „Bresl. Ztg. írja : A vasút Petrikovnál ma újra szétromboltatott, a közlekedés meg van szakítva, a varsói vonat kimaradt. Boroszló, január 31. A mai „Schlesische Ztg” írja Varsóból 28-ról: A fölkelők száma a jobb családokból ismét nagy növekedést nyert. Folyvást sokan hagyják oda Varsót. A .Breslauer Ztg.“ szerint Petrikownál egy fölkelő csapat elfogatott,köztük 2 orosz tiszt, kik azonnal agyonlövettek. A litvániai gránátosezred gyors menetekben vonul ide. Visocki tlek állítólag a fölkelőknél van. Kassel, jan. 30. Schnackenberg titkos pénzügyi főtanácsos, mint a pénzügyi minisztérium főnöke, beadta lemondását A többi miniszterek maradása is bizonytalan. Innsbruck, jan. 30- A mai ülésben a brixeni herczeg-püspök szónokolt a valláskérdésre vonatkozó javaslat mellett; ez előleges meghányásra egy bizottmányhoz utasíttatott. Élénk vita támadt, vájjon a bizottmány a ház plénumából vagy az osztályokból választassék-e. Az első javaslat mellett 30, a második mellett 18 szavazat nyilatkozott. Szent-Pétervár, jan. 30. A „Journal de St. Petersbourg“ részletes jelentést közöl a lengyelországi eseményekről. Panaszkodik a clerus nagy részvétele s örömét fejezi ki a tanulók tartózkodása fölött. Bialystokból jelentik, hogy egy 150 főből álló csoport Lengyelországból a bielski kerületbe tört. Manionbine tábornok egy csapatot összpontosít Bialystockban. Lappa vasúti állomás, az első a királyság határszélén, csapatok által megszállva tartatik. Mozgó csapatok küldettek ki a kownowiersbolowi vaspálya védésére, s a fölkelőknek Brest és Broly közelében való elűzésére. Surkow ezredes tegnap a plocki, koszetusi és stranomianska-korny erdőkben a fölkelőket megtámadta. A fölkelők futásnak eredtek s közülük 38 elfogatott. Varsó teljesen csendes. Több csoport oszlani kezd, sok munkás visszatér a gyárakba, az ujonczozás a vidéken akadálytalanul foly. Szent-Pétervár, január 31. A mai hivatalos lap semmi részleteket sem közöl a fölkelésről. A Bielsk- és Bialistáknál megjelent számos fölkelő csapatról szóló tudósítás megvalósul. A vilnai tudósítások megerősítik a lengyel felkelés általános voltát. A kiewi katonai kerületben teljes nyugalom. Athene, január 28. A nemzeti gyűlés szombaton megalakulnak nyilatkoztatá magát, ámbár még nem minden választás igazoltatott. Hétfőn az elnökségre vonatkozó formaságok felett volt vitatkozás. Egy elnök fog választatni, egy hónap tartamára. Ma van a választás, de még nem fejeztetett be. Nagyon valószínű, hogy Vallois választatik meg. Táviratok. London, jan. 30. A „Morning Post“ írja : Miután Leiningen herczeg a görög koronát visszautasította, ez megint a koburgi herczegnek fog felajánltatni. Trónutódja lesz, unokaöcscse a Koburg- Koháry ágból, ki a görög vallást kétségkívül (?) fölveendő Az alkotmány azon szabványa, hogy a herczegnek Koburgban kell székelnie, a herczegség képviselőinek beleegyezésével el lesz törölhető. London, jan. 30. Több befolyásos londoni görög a mai „Times“-ban egy levelet tesz közzé, melyben kimondják, hogy ők a görög trónra senki mást nem kívánnak, mint Alfred herczeget. Páris, jan. 30. A senatusban a főtárgyalása felirat fölött, rövid vita után befejeztetett. Az Olaszországra vonatkozó tétel vitára adott alkalmat, melyben Thouvenel is résztvett, kijelentvén, hogy ő e tétel ellen fog szavazni. Gemeau tábornok s Laroche Macquelein marquis szintén résztvettek. A vitát e pont felett Billault miniszter zárta be, mondván, hogy a császár politikája nem változott; akarja Olaszország s a szentszék függetlenségét, s magára vállalta kiegyeztetéseket. Rómában vallási non possumussal találkozott, most pedig Turinban politikai non possumust talál. A császár folytatni fogja a kiegyeztetést. Ha a mostani pillanat nem is kedvező, ő várni fog; ez Francziaország politikája. Az Olaszországra vonatkozó szakasz csaknem egyhangúlag elfogadtatott. Páris, jan. 31. A senatus egész fölirati javaslata elfogadtatott. Berlin, jan. 29. Este. A távirdaigazgatóság jó Gazdaság és kereskedelem. Nagyvárad, jan. 27. A mai nap tartott hetivásáron az árak következők voltak : Tisztabuza 1-ső osztályú — ft — kr, 2-ad oszt. 3 ft 60 kr, 3 ad oszt. 3 ft 20 kr. Kétszeres búza 1 ső oszt. 2 ft 80 kr, 2 ad oszt. 2 ft 70 kr, 3 ad oszt. 2 ft 60 kr. Rozs 1-ső rendű 2 ft 50 kr, 2 dik rendű 2 ft 30 kr, 3 dik rendű 2 ft 20 kr. Árpa 1-ső rendű 1 ft 80 kr, 2 ik rendű 2 ft — kr, 3 ik rendű 1 ft 70 kr. Zab 1-ső rendű 1 ft 70 kr, 2 dik rendű 1 ft 65 kr, 3 ik rendű 1 ft 40 kr. Tengeri 1 eő rendű 2 ft 50 kr, 2-ik rendű 2 ft — kr, 3-ik rendű 2 ft 40 kr, 1 mérő borsó 6 ft — kr. Lencse 6 ft. Bab 3 ft 40 kr. Köleskása 5 ft.40 kr. Burgonya 2 ft —kr. 1 mázsa lángliszt 9 ft — kr. Zsemlyeliszt 8 ft. Fehér kenyérliszt 6 ft. Barna kenyérliszt 5 ft. Széna fuvarral 3 ft 20 kr. Szalma 1 ft. Szalonna — ft — kr. 1 részlet (12 font) zsupszalma 15 kr. 1 részlet (3 font) alomszalma 3 kr. 1 öl bikkfa 11 ft. Tölgyfa 10 ft 50 kr. Cserfa 12 ft. 1 font marhahús 17 kr. Öntött gyertya 46 kr. Lámpaolaj 42 kr. 1 szezer bor 20 kr. Uj 12 kr. Pálinka 20 kr. 1 Cseber szilvapálinka 12 forint. M.-Vásárhely, jan. 22. Tisztabuza 3 ft 47 kr, elegybuza 2 ft 79 kr, rozs 2 ft 40 kr, zab 1 ft 6 kr, törökbúza 1 ft 60 kr, marhahús fontja 10 kr. Nagy-Enyed, jan. 15. Tisztabuza 3 ft 72 kr, elegybuza 3 ft, rozs 2 ft 40 kr, zab 1 ft 35 kr, törökbuza 5 ft 14 kr, marhahús fontja 10 kr. Nyílttár. Szálloda Bécsben Erzsébet császárnő-hív Belváros Weilsburggasse 906. sz. Ezen kivül-belül megújított, ujdonan butorzott s minden kényelemmel ellátott vendégfogadó a város közepén, közel a Sz.István templomához fekszik; díszes, valamint olcsó szobái, csend, pontos szolgálat, jó konyha, eredeti magyar borok, méltányos árak azon tulajdonságai, mikre az alulirt ús vállalkozók fogonbo fektettek, miknélfogva azt különösen a magyar utazóknak ajánlani bátorkodnak. Hengl és Zwölfer, a szálloda bérlői. Színházi előadás februárius 1. Nemzeti színház. A vén bakancsos és fia a huszár. Eredeti víg népszínmű dalokkal és tánczczal, S szakaszban. Budai népszínház. Dunanan apó és Ga utazása. Operette 3 felv. Pesti német színház. Voraturistentage. Nene Posse in einem Aufzug. Távirati tudósítás a bécsi börzéről január 31-ről. 5°/„ Metalliques 75.90; nemzeti kölcsön 8205; bankrészvények 8210; hitelintézeti részvények 226.70; ezüst-agro 113.83; londoni váltók 115.10; arany díja 5.52. __________________ Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.