Sürgöny, 1863. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1863-04-02 / 74. szám

Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ igy ír : „Tegnap azon hir terjedt el, hogy a korona törvénytudói tör­vénytelennek nyilvániták a „Peterhof“ angol gőzösnek az unionisták általi elfogat­ását, s hogy az angol kor­mány nyugat-indiai hajóhadának szaporítását rendelé el. Ezen hir alaptalan. Wilkes commodorenak jogá­ban állott, a „Peterhof“-ot, mint gyanúst, letartóz­tatni.“ Az alsóház márt. 28-ai ülésében Forster con­­statk­ozza, hogy az Egyesült­ Államokkal háború idéz­tethetik elő azon tény által, miszerint Angolországban a déli államok számára szánt hadihajók építtetnek. Az állam­ügyész védi a kormány eljárását, a Se­paratismus hajók építése tárgyában. Bright azon véleményben van, hogy az állam­­ügyész által mondott beszéd növelendi az amerikaiak­nak Angolország elleni ingerültségét. Hennessey panaszt emel az angol kormány által a lengyel ügyben tanúsított apathia iránt; mig Francziaország világosan kijelenté e tekintetbeni né­zeteit. Szónok azt állítja, hogy Oroszország semmit sem teend Lengyelországért, mig csak Franczia é­s Angolor­szág közt vélemény­különbség létezik; ő tudni kívánja, hogy minő lépéseket teend a kormány Lengyelország mellett. Palmerston lord jelenti, mikép az angol kor­mány a franczia s más kormányokkal közlekedésbe helyzi magát oly czélból, hogy Lengyelország javára diplomatiai működést gyakoroljon; ő reméli, hogy a tett lépések eredménye kielégítő leend. Az e tárgyra vonatkozó okiratok a parliamenttel közöltetni fognak. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ szerint Bo­­n­a­r­d admirálnak egy újabb sürgönye megerősíti a Gocong bevételéről a tudósítást; az anamita fölkelés összes központjai szétszórattak, a fölkelők erődése­s ütegeinek elfoglalása után. Ezen rövid hadjárat a francziáknak csak kevés megölt vagy megsebesült em­berükbe került, azonban igen nagy fáradsággal lehe­tett az ellenséges állásokat megkerülni, az elromlott tereken át. Az admirál febr. 28-án visszatért Szaigonba. A China- i Manillából Juarez admirál által hozott erősbítések megengedték a hadműveleteknek a fölke­lőők ellen oly erélylyeli folytatását, mely azok eldöntő sikerét biztosítá. A törvényhozó­ testület legközelebbi ülése keddre van kitűzve. Ezen ülés után — mint mondják — a kamra tüstént szünetelni kezdend, s csak húsvét hete után kezdendi meg újra működését. A „Patrie“ szerint Ratazzi lovag legközelebb Párisba érkezett. Azt állítják, hogy A­rose gróf a legutóbbi napokban értekezletet tartott Metternich herczeggel. Ugyanezen lap szerint a Wielopolski mar­quis által Napoleon herczeghez intézett levél — mint mondják — ez utóbbi részéről igen élénk választ idé­zett elő, ki erélyesen ragaszkodik mindahhoz, mit a senatusban mondott. Ugyancsak a „Patrie“ teljesen alaptalannak nyilvánítja egy lapnak azon állítását, mintha a fejede­lemségeket garantírozó hatalmak fő­ consulai a kon­stantinápolyi követekhez egy collectiv jelentést intéz­tek volna ama tartomány helyzetéről, s mintha ezen jelentés következtetései a fejedelemre nézve kedvezőt­lenek lettek volna. Szintúgy alaptalan azon közlés is, mintha a tartományban már határozottan nyilvánulna az adó­megtagadási hajlam, s mintha máris dolgozná­nak ezen eredmény előkészítésén. Ellenkezőleg a feje­delemségekben teljes nyugalom uralkodik, s ott általá­­ban meg vannak elégedve a kormány magatartásával, az izgatottság közepette. Szintén megnyugtató jelnek tekinti e lap azon közlést is, hogy legközelebb az állam 50 millió frtnyi kölcsön iránt kötött szerződést, franczia s angol tőkepénzesekkel. Az amerikai lapok egy oly napiparancsot közöl­nek, melyet Ortega, a mexikói csapatok főparancs­noka, Pueblában saját seregéhez intézett, melyben annak jelenti, hogy naponkint számos franczia szöke­vények érkeznek táborába, s azt arra szólítja föl, hogy azokat szívélyességgel s jóindulattal fogadja. A „Fran­ce“ szerint ezen, Európa megcsalására szánt okirat hazugságon alapul. Mint mondják, a főparancsnok vá­laszában, ellenmondhatlan számokkal kimutatja, hogy a franczia sereg soraiban semmi szökések sem fordul­nak elő, s ezenkívül több más ugyanilynemű rágalma­kat is emel ki, miket Juarez a közvélemény meg­csalása végett talált ki. Azt állítják, hogy B­a­r­a­g­u­e­y­ d’H­i­tt­i­e­r­s gróf tábornagy van kijelölve, a folyó évben, a chalonsi tá­bor parancsnokául, hova ő — mint mondják — jövő májusb­an induland el. Azt jelentik, hogy a Carnotnál összeült bizott­mány tagjai elhatározák a Szajna megyei választók­nak első­sorban Favre Gyulát,­­­ali­vier Emilt, Picardot s Darimont tűzni ki jelöltekül, kik Párisban már a legutóbbi választásoknál is megvá­lasztottak. A bizottmány még nem tárgyalá a többi je­löltségeket, s úgy látszik, először is az említett 4 nevet akarta győzelemre juttatni. OLASZORSZÁG: A „Patrie“-nak egy palermói levelezője részleteket közöl azon összeesküvésről, mely ott fölfedeztetett, s mely számos befogatásokra adott alkalmat. Ezen összeesküvés a bourbonianusok s maz­­zinianusok által szerveztetett, kik közegyetértéssel működtek komoly zavarok előidézése végett. Nem ke­vesebbről volt szó, mint az összes nem-siciliai polgári hivatalnokok meggyilkolásáról. Már 200, tőrrel gyil­koló egyén volt besorozva. Tervben volt a pénzügyi palotát meglepni , a foglyokat s gálya­rabokat ki­­szabadítni, s a szigetben átalános mozgalmat idéz­ni elő. SPANYOLORSZÁG: Madridból mart. 27-től kelt sürgönyök szerint a minister­elnök egy értekezletben, mit Olozagával tartott, annak kijelenté, hogy a ministérium nem folytatja O'D­o­n­n­e 11 tábornagy po­litikáját, s hogy annak programmja conservativ s sza­badelvű. SVÉDORSZÁG: Stockholmban mart. 27-én ment végbe ama lakoma, melyet Stockholm városa adott Czartoryski Konstantin herczeg tiszteletére; 250 vendég vett abban részt. Raab báró, az urak házának tagja, a királyért, H­a­z­é­­­iu­s tábornok Lengyelország­ért.Czartoryski herczeg Svédországért mondott toastot. A gyülekezet a lengyel néphymnuszt énekli el. OROSZORSZÁG. A „Czas“ újabb tudósításokat kapott a Czechowski-féle hadtestnek a lublini te­rületen folyt legutóbbi harczairól. E szerint Czechowski nem volt képes többé kitérni az öt üldöző sokkal erő­sebb orosz csapatok elől, s kénytelen volt azokkal többizben megütközni. Az oroszok több oldalról vonul­tak ellene. Ezen hadtest egy részének sikerült, az or­szág belsejébe jutni el, míg 400 ember a galicziai ha­táron átszoríttatott, 100 ember hír szerint elesett, vagy súlyosan megsebesült. Czechowski — mióta Kielcét elhagyó - 1000 főnyi hadtestével a Sz. Kereszt-he­gyek közt tartózkodik. — K­­­e­­­ce körül az oroszok — mindinkább fenyegettetve látván magukat - föld­­sánczo­kat készí­tnek. Az oroszok mozdulataira vonatkozólag a „Czas“ arról értesül, hogy azok a Langiewitz féle hadtest szétoszlása után, háromféle irányban ismét eltávoztak. Olkusz vidékéről a „Czas“-nak jelentik, hogy az oroszok a Czechowsk­i-féle hadtest üldözése alkal­mával, Zdowban Koszuból, mivel igen fáradalmas utat kelle tenniök, a parasztokat arra száb­ták föl, hogy a nemesi udvart, az összes gazdasági épületekkel együtt — mi Jazynski birtoka volt — gyújtsák föl. A parasz­tok eleinte vonakodtak, azonban a kozákok a falu föl­­gyújtásával fenyegették őket, s ekkor kénytelenek voltak segélykezet nyújtani ezen boszu­ tényre. Az „Oster. Ztg“-nak Varsóból f. hó 24-ről írják : „A város látszólag ugyan igen nyugott, azonban a ke­délyekben rendkívüli forrongás uralkodik. A lengyel családok gyászban vannak, mivel két nap óta már tudva van, hogy Langiewitz dictator valóban meg­veretett. Hogy mennyire ingerültek a kedélyek, mutatja azon lemondás is, mit a városi tanácsnokok s az állam­tanácsosok egy része adott be. Az állam­tanácsosok közöl mindegyik külön-külön adá be lemondását, egy a nagyherczeghez intézett lepecsételt iratban, azonban mindezen levelek egészen egyformán hangzottak. Töb­ben közülük — valamint számos városi tanácsnokok is — határozatlan időre külföldre utaztak. Az Orosz­ország által követett rendszerre nézve jellemző tény, miszerint az itteni kormány által Sz. Pétervárra inté­zett azon kérdésre, hogy mit tegyenek a városi tanács­nokok tömeges lemondása esetére, ezen rövid válasz érkezett: „El kel űzni őket ! “ Csupán azon körülmény tett — mint látszik — az oroszokra kellemetlen hatást, hogy F­e­­­i­n­s­k­i érsek is csatlakozott a lemondottak­­hoz. Hírszerint a nagyherczeg ennek hírére annyira föliidult, hogy francziául ezen szavakkal riadt rá az érsekre : „Ön lázadó eljárása által vallás­háborút akar előidézni, ám legyen. Oroszország elég erős arra, hogy azt elnyomhassa.“ A „Br. Zig“-nak Rodzanowitzból mart. 27-ről je­lentik : „Épen most hallom hiteles személyektől, hogy a fölkelők múlt éjjel, számszerint 1200-an Parsemieb­en s Przistainen át mentek, s 8 ágyút vittek magukkal. Élelmiszereik elszállítása végett Przistainben kocsikat s lovakat követeltek; ez utóbbiak ma reggel már ismét visszatértek. Máskép áll a dolog a parsemiechi gróf lovait illetőleg, melyek közöl a legjobb 8 darabot lo­vassági szolgálatra vitték el. Mint a visszatért szeke­resek s mások állítják, a fölkelők a parsemiechi erdő­ben foglaltak állást, s számos őrségek előreküldése által biztositák magukat.“ Mint az „Ostd. Ztg“ Posenből mart. 27-től je­lenti, Mieroslawski a varsói központi bizottmány által, honárulói fondorlatai miatt törvényen kívülálló­nak nyilváníttatott. Mint hallatszik, a krakkói főidőn ennek következtében, már merénylet is követtetett el ellene. Alaptalan több lapoknak azon közlése, mintha Mieroslawski nem is lett volna Párisban, hanem csak hasonnevű rokona, ő valóban volt legközelebb Páris­ban , onnan azonban Krakkóba utazott. Ott a Hotel de Saxeban bérelt szobát, azonban sohasem lehet bonn találni. Párthívei kizárólag professionatus össze­­esküdtekből állanak, kiknek fogalmuk sincs bárminő subordinatióról is.“ Mint a „Patrie“-nak Posenből írják: 3 porosz csendőr, Thornból lővén, 21-én letartóztatott s az ale­­xandrowói orosz hatóságnak szolgáltatott át két 18— 20 éves lengyel ifjút, kik a porosz területre menekül­tek. Ezen foglyok őrkiséret mellett a varsói fellegvárba vitettek. A „Cons. Oest.“-nek írják Krakóból e hó 29-diké­­ről. Ma érkezett hírek szerint e hó 27-dikén, közelünk­ben, t. i. a varsó-bécsi vasút mentében kemény csata volt a Czieskowski vezetése alatt harczolt felkelők és az oroszok közt, s míg ezek maguknak tulajdonítják a győzelmet, a lengyel jelentések ellenkezőt állítnak. Annyi azonban igaznak látszik, hogy nagy előnyöket sem az egyik sem a másik fél nem vívott ki, mert az oroszok régi állásukba, Czenstochauba, a fölkelők pe­dig északra, Dziatoszka felé vonultak. Az azon vidékekről ma reggel ideérkezett utasok bizonyosnak mondják, hogy semmi komoly összeütkö­zés sem volt. Jól értesült körökben beszélik, hogy 1000 fölkelő jelent meg Znojowban, Kielce mellett, mely okból az oroszok az erdőségek megvizsgálására erős csapatokat küldtek ki. Ha e hír igaz, amaz 1000 főből álló föl­kelő csapat Langiewicz és Sandomir csapatainak ma­radványaiból alakult. Az austriai határszélek egy idő óta nagy figye­lemmel őriztetnek. Az ölvonal egy zászlóalj Hartmann gyalogsággal erősíttetett meg, a­mely Szyce és Micha­­lowice közt (e helyet tegnap ismét megszállták az oroszok) van felosztva. A személy­forgalom fölött szintén szigorú fel­ügyelet gyakoroltatik, az érkezők és elutazók igazol­ványaik előmutatására hivatnak fel. A vendéglőkben is szigorúbb rendszabályok alkalmaztatnak, a külföl­diek, a­kik itt tartózkodásuk czélját nem tudják igazol­ni, eltávolíttatnak. Végre néhány nap óta kereskedőknél házmoto­zások is történtek. Tegnapelőtt hész kereskedőnél minden helyiség, még lakása is egész pontossággal megmotoztatott, mely alkalommal egy franczia, a­ki nem tudta magát igazolni, elfogatott. Tegnap Kwiat­­kowski és Müller kereskedőknél volt kutatás, a nél­kül, hogy valamit, a­mi gyanút gerjeszthetett, találtak volna. Az idehozott sebesültek közöl sokan már meg­haltak, tegnap hármat, temettek, roppant számú kö­zönség jelenlétében; minden kórház tele van, sőt a ma­gánházakban is kevés már a hely. Potocki gróf vár­kastélyában egy salont alakított át kórházzá, melyben 20 ágyat helyeztetett el, s a betegek gyógyításáról és ápolásáról is saját költségén gondoskodik. Ugyancsak ezen lapnak írják Posenből mártius 26-ról : Tegnap a 6. 12. és 46. gyalogezred három szá­zada a határszéli seregek erősítésére Wreschenbe ment, honnan közvetlenül a határszél felé irányoz­­tattak. Ezen mozdulat összefüggésben áll az oro­szok működésével, kiknek czélja Mielenki hadtestét körülkeríteni és megsemmisíteni. E felkelő vezér a son­­doki csata után a kazimierzi erdőkbe vonult, a­hol Posenből érkező jelentékeny erőkkel növekedett, kü­lönösen 60 lovassal, kiknek vezére Jaczanowski, volt orosz tiszt, ezenkívül Carlier és Miszewski felkelő vezé­rek is csatlakoztak vele. A konini helyőrség 21-kén Hilfreich ezredes ve­zénylete mellett Kazimierz felé indult, míg délről Ra­lisból , északról Wlocawekből is érkeztek seregek, úgy hogy az összeütközés elkerülhetlen volt. 22-kén reggel a konini és kalisi hadoszlopok támadták meg a fölkelőket, kiknek erejéről különbözők a hírek ; úgy lát­szik azonban, hogy 1000 lehettek. Az oroszok, túlnyomó erejök daczára is kénytelenek voltak hátrálni. Az elke­ Esti posta. A „Dresdner Journal“ mart. 29-diki számában egy 27-dikén kelt párisi levél kétségbe vonja a „Köl­nische Zeitungénak a lengyel ügyre vonatkozó állí­tásait, és azt mondja, mikép csak az bizonyos, hogy Francziaország véglegesen megtagadta közreműködé­sét a Russel féle mart. 2-diki jegyzék értelmébeni lé­pésekre nézve, de Austriához és Angliához új javasla­tokat intézett, az orosz kormánynál leendő collectív föl­lépés iránt. A „La Nation“ mart. 30-diki száma Írja: A len­gyel kérdés diplomatikus phasisba lépett. Franczia­ és Angolország az elérendő czél iránt egyetértenek. Va­lószínű, mikép Austria sem fog habozni ugyanazon útra lépni. A „Pays“ alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha némely porosz földre menekült lengyel felke­lők az orosz hatóságoknak szolgáltattak volna ki. Sze­rinte ama személyek a franczia kormány félhivatalos megkeresése folytán, újra szabadon bocsáttattak. A „Siécle“ szerint Havin lemond a jelöltségről azon párisi választó­kerületben, hol előbb föllépett, azonban egy másik választó kerületben fog föllépni. A „Köln. Zig“ párisi levelezője szerint Monte­bello herczeg legközelebb szabadsággal el fog utaz­ni Sz.-Pétervárról. Hozzáteszik, hogy a herczeg egy­­átalában nem térend többé vissza állomására, melyet Gortsakoff herczeggeli viszonya igen kellemet­lenné tesz, s hogy egyelőre nem fog helyette más nagy­követ kineveztetni. A „Presse“ turini levelei szerint S­artig­es leg­közelebb gyöngélkedő egéssége tekintetéből le fogna mondani követi állomásáról. A turini követ­kamra mart. 28-án a hadügyminis­­terium budgetét tárgyalá. Gallenga kijelenté, hogy elhalasztja a tuniszi consulra vonatkozó inter­pellate. A franczia kamrában f. hó 27-én Picard szót emelt, a hadseregi jutalékra vonatkozó törvény tár­gyában , a nélkül azonban, hogy a mexikói s lengyel kérdést megérintené. Csupán a kívánt 100,000 főnyi roppant összeg megtámadására szorítkozott, valamint a katonai helyettesek tetemes száma ellen is kikelt, attól félvén, hogy ezen helyettesítések a hadsereg szel­lemét módosítandják.­­ Allard tábornok, a kor­mány biztosa, megc­áfolá Picard állításait. Szerinte a 100.000 főnyi hadjutalék nem rak súlyosabb terhet a népre, mint a hajdani 80.000 főnyi hadjutalék, mivel 20.000 ember a tartaléknál marad. A­mi a beállási ju­talmat illeti, a kormány azt, az altiszteket illetőleg, év­pénzzé szándékozik átalakítni, s reméli, hogy a köz­katonákat illetőleg is ugyanezt tehetendi, noha eddig­­elő még nem lehetett constatkrozni ama zsoldos­ szel­lemnek a hadseregbe behozatalát, mely annak ka­tonai tulajdonait megrontotta volna. Mint New-Yorkból mart. 19-ről jelentik, alapta­lan azon közlés, mintha unionista csapatok érkeztek volna Yazooba. Fawagut commodore-nak Port-Hudson elleni megtámadása visszavezetett. Conrad a déli államok congressusa elé egy béke­indítványt terjesz­tett a függetlenség alapján. A pénzügyministérium szá­mára 100 millió dollárnyi arany ajánltatott föl a jelen évfolyamra. Chase visszatért New­ Yorkból Wa­shingtonba, a­nélkül, hogy kölcsönt követelt volna. Ortegas Comonfort the Pueblában 35,000 em­bert öszpontosítottak. Havannából spanyol csapatok indultak el, hogy San Domingóban egy felkelést nyom­janak el. i) Pfingstl Mihály alapitv.......................................................— _ 14 ___ j) Sehwinghammer-Lohner alap........................................................ — 105­­ k) Hillrich János alapitv..............................................— — 590 73 l) Gerstl Erzsébet alapitv......................................................— — 131 25 m) Cseh-Szombathy alapitv...................................................— 1­210 0) Turner János alapitv.........................................................— — 52 50 p) Weidinger János alapitv....................................................— — 1365 — r1 Grosz Fer. alapitv..............................................................— — 52 50 s) Derra Athanáz alapitv.......................................................— — 105 __ 1) Reseta János alapitv...........................................................— — 105 __ u) Ebner N. Fidel gyermekei alap........................................— — 3000 — v) Gróf Karácsonyi Guidó alapítvány .... — — 1584 3 z) Szathmáry József alapítvány....................................— — 2520 __ Összesen . — 211185 99 Teher tőke pedig . — — 13650 _ Kiadás. Valódi kiadások. Számadási té-Kiadattak pedig 1861. nov. 1-től 1862 October végéig. telek 1. Kikölcsönzött tőkék gyanánt................................................................— — 27877 53 2. Az int. pénzalapot terhelő tőkék törlesztéséül ..... — — 4200 _ 3. Alapítványi kamatok fejében........................................................................ 337 127, — — 4. A teher-tőkék után járó kamatok fejében............................................. 1279 30 — __ 5. Évi díjak és havi fizetések fejében............................................. 3646­3 _ __ 6. Nyugdijakra............................................................................ 76 64 _ _ 7. Lakbér és természetbeni járandóságok megváltására .... 174 70­/2 — _ 8. írószerekre...................................................................................................438 377 _ _ 9. Segélyzések: a) a közalapból havonkint . . 11274 ft 41’/j kr. ] b) a nőegyleti alapítványból havonk. 326 „10 „ f c) a feloszlatott iparegyleti alapit-­­ .....­ványból havonkint . . . 363 „51 „ 1 DUI4 44 /„ d) a szegény árva gyermekek részére 2518 „35 „ 1 e) egyszer mindenkorra . . . 532 „5 „ ] 10. A Pintérféle alapitványosoknak kézre adatott.................................... 115 88'/» — — 11. Az elnöknek a kiszolgált ételekért...................................................... 10756 30’­, — — 12. Kenyérért................................................................................................... 4022 7 7, — — 13. A szegények ruházatára................................................................................. 194 95 — __ 14. Termesztményekre............................................................................ 809 9 _ _ 15. Anyagokra................................................................................................... 738 36 _ _ 16. Házi bútor és szerekre................................................................................. 513 40 — __ 17. Szerek javítására.............................................................................................. 18 18 _ __ 18. Hirdetményekre.......................................................................................... 3 — __ __ 19. Jövedelmi adó fejében................................................................................. 272 78 _ _ 20. Örökösödési adó fejében........................................................................ 20­17 — — 21. Bélyeg-dijakra.......................................................................................... 3 98 — _ 22. Új építés és épület­ javításokra.............................................................. 2289 50V2 _ __ 23. Az épület tisztogatására........................................................................ 272 78 — _ 24. Tűzkár elleni biztosítási díjak fejében...................................................... 12 13 — _ 25. Gyógyszerekért............................................................................ 139 43 _ _ 26. Munka jutalmak gyanánt......................................................... 416 68 _ _ 27. Jutalmakul: a) a koldus-keritőknek . . . 549 ft. 60 kr.­ b) az adakozás-gyűjtőknek . . 215 „ 867, „­ 849 37'/, — — c) a persely-tartóknak . . . 83 „ 91 „7 28. A temetkezési alap kiadásai.......................................................... 486 68 _ _ 29. Vegyes kiadások gyanánt.......................................................... 53 4 _ _ 30. Törleszteni rendelt követelések...............................................................­­ _ 573 25 31. Visszafizetett pénzek................................................................................. — _ 227 387 32. Ideiglenes bevételek visszaszolgáltatása............................................. — _ 128 75 33. Számadási kiegyenlítések........................................................................ — 1­64­86 Kiadás 42654 39 7, 33071 77 7, Egybevéve a kiadásokat — — 75726 ft 17 ki­­ seredett Csata, melyben Carlier és Mielenki megsebesül­tek, délig tartott. Slesinnél, hol a fölkelők a Wloclawek­­ből jövő oroszokkal találkoztak, új csata fejlődött, mely este minden döntő eredmény nélkül félbeszakittatott. Azóta naponkint voltak apróbb csaták a fölkelőkkel,kik kisebb csapatokra oszlottak fel. Hová vizetett Mieleski megsebesülése után és várjon valósul-e halála ? azt senki sem tudja. Hadtesténél jelenleg több franczia és egy Seidwicz nevű német tiszt van; az ügyes vezény­lés ezen körülménynek tulajdonítható. GÖRÖGORSZÁG: Athénéből, márt. 11-ről kelt levelek szerint a katonák fegyelmetlensége mindinkább növekszik. Az athenei s­pyraeusi kereskedők a főpa­rancsnokság helyreállítását kívánják. A népség meg­­támadá egy oly lap nyomdáját, mely azt jelenté, hogy Angolország egy bajor herczeg jelöltségét támogatja. Coroneos a nemzetőrség főnökévé választatott meg. A hadügyminister beadá lemondását, mely nem fogad­tatott el. A külügyminiszer véglegesen lemondott állá­sáról s ideiglenesen az igazságügyminister által he­­lyettesíttetett. Elliot lord hivatalosan kijelente, hogy Angolország nem támogatja egy bajor herczeg je­löltségét. A „Sürgöny“ magántáviratai. Athéné, mart. 30. A nemzet­gyűlés ma egyhangúlag megválasztá királylyá a holsteini herczeget „I. György“ névvel. Lemberg, mart. 31. Lawandowsky el­­fogattatása való. Hirszerint Werzbicki alatt Tul­­csából lengyel légió nyomult be Podoliába. Bern, mart. 31. A turini kormány panaszt emelt, hogy a cselekvési párt Schweicz terüle­tén el van ágazva s valamit forról, s felszólítja a szövetség kormányát, hogy kutasson utánok »"lépjen föl ellenök erélyesen. Táviratot. K r­a k ó, mart. 29. A külföldi lapok azon nézete téves, hogy Mieroslawski ármánykodásai idézték elő Langiewicz bukását, mert erre Mieroslawskinak elég tekintélye sincs.­­ Biztos hírek szerint a felkelők Mielenki vezérsége alatt győzelmeket arattak, s ezek erélyöket egyáltalán növelik. Az oroszoknak azon tu­dósításai, hogy Czieszkowski hadteste szétveretett, nem igaz, mert Dzyelaszinból Kalis felé vonul. Litvá­niában a vallási mozgalom növekvőben van. A Hancza folyam mellett Kochanowski osztálya szerencsés ütkö­zetet vívott. Kopenhága, mart. 29. A casinoban tegnap tartott meeting egyhangúlag elfogadá azon határoza­tokat , melyek Holstein elkülönítésére s Dánia és Schleswig alkotmányos fejlődésére czéloznak.______ Távirati tudósítás a bécsi börzéről martius 31-ről. 5"/„ Metalliques 75.85 nemzeti kölcsön 81.30 bankrészvények 796. hitelintézeti részvények 204.60 ezÜnt­agio 111.— londoni váltók 111.80 arany db 5.34.__________________________________________ Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ

Next