Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-02 / 148. szám

Harmadik évi folyam. Herkesztő-hivatal: Hivatok tere 7. az. a. földnavi. Kiadó-hivatal: barátok tere 7 sc. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben 148 - 1863. minden posta-hivatalnál.SURG0IVT Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhor hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre d 50 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre fs . Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ Julius—decemberi félévi és július—September negyedévi folyamára. Előfizetési ár julias—decemberig '/, évre 10 forint, julius—septemberig '/, évre 5 forint. A „Sürgöny" kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. ( cs. kir. Apostoli Felsége mait bó 16 ról szatk. mái megyei kapniki születésű Hausmann József, jelensig debreczeni kereskedői könyvvezető vezetéknevének „Bányai“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. »HIVATALOS RÉSZ. Buda, junius 30. Fájdalmas aggodalommal olvassuk azon tudósításokat, melyek hazánk legtermékenyebb vidékeiről az aratási s takarmány-gyűjtési remények meghiúsultáról naponta érkeznek. Mert habár kétséget nem szenved, mikép a viszonyok beható vizsgálata folytán kiderülend, hogy a kedvezőtlen állapot valósággal távolról sem fog azon megdöbbentő mérvig emelkedni, mint némely hírlapi közlemények után következtethető lenne, melyek szerint 1300 négyszög mértföld 3 milliónyi népessége lenne az éhhalál veszélyének kitéve, de attól mégis tarthatunk, hogy eddig aránylag kedvező anyagi helyzetben állott számos családok nemcsak ez évi takarmányos élettermésre nem számíthatnak, hanem egyszersmind a gazdászati beruházás egyik legjelentékenyebb tényezőjét : marháikat s lovaikat csak áldozatokkal tarthatják meg; s ha azok számát, kik vagyon hiányában nagyobbára napszámmal kénytelenek élelmüket keresni,— most pedig e keresetforrás megszűnvén, a kenyöradományok számai a kenyerére szorulnak, az alföldi gazdászati viszonyok folytán igen nagynak nem mondhatjuk is, de számosan lesznek, kik életük fenntartása végett évek munkás szorgalma s fáradságos igyekezete által gyűjtött gazdászati tőkevagyonukhoz kénytelenek folyamodni. Meg vagyunk győződve, hogy a kormány gondossága, mely már az ismert erélyességű, s ügyiseretű kiküldött helytartósági tanácsos személyének megválasztásában oly szerencsés tapintatot tanúsított, a hatalmában álló minden eszközöket kellő gyorsasággal felhasználandja, hogy természetben adott segélyzések s keresetforrások nyitása, valamint egyéb módok által a fenyegető veszély, a mennyire lehet, elhárittassék s következményei lehetőleg enyhittessenek; de ily terjedt bajnak csak enyhítése is oly óriási feladat, melyet kimeritőleg megoldani alig lehetnek képesek a kormányközegek azon gyorsasággal, s a nép minden rétegeit átható részletezéssel, melyet a körülmények elutasíthatatlanul követelnek, ha csak az áldozatkész hazafiság s a munkás emberszeretet tettleges gyámolításában nem részesülnek. Hogy honfitársaink bő részvéttel ölelik az emberiség szent ügyét, hogy sziveik a hazafiság örök lángjától hevülnek , e tudat keblünknek drága kincsét képezi; hogy pedig e nemes érzelmek virágaiból a tett gyümölcseit is méltó bizalommal várhatjuk, biztosit nagy száma azon nemeslelkü ajánlatoknak s adományoknak, melyek a vidéken községek és egyesek által tétettek, s egyrészben már a kitűzött czélra is fordittattak ; a többek között pedig Wodianer Béla maglódi birtokos ur példája, ki folyó évi September 1-től kezdve, tíz hónapon át, havonkint 100, összesen 1000 darab kenyeret ajánlott az éhséget szenvedő szegények között leendő kiosztás végett, a fentebbi havi részletekben minden hó 1-én az üllői vaspályás állomásnál hatósági rendelkezés alá bocsátani. Mint halljuk, nagyméltóságú magyar királyi Helytartó úr ő excellentiája e nagylelkű ajánlatért köszönő elismerését fejezte ki, melyhez midőn mi is teljes szívünkből csatlakozunk, egyszersmind azon reményt bátorkodunk kifejezni, hogy a hazafias áldozatoknak a nemeskeblű adományozó által megkezdett pályáján minél előbb, minél több versenyzővel találkozandunk, a kormányok azon gondos és gyors intézkedései, melyek a hazának szárazság által látogatott vidékei segélyezése czéljából részint már megindíttattak, részint pedig foganatosításra várnak. Ezen közlemény kapcsában ma még a következőket írhatjuk : A mint a császári kir. és Apostoli Felsége folyó június hó 19 én kelt legfelsőbb kéziratával a magyar kir. udv. főkanczellár ő exciláját azon üt- és módra nézve,, miként s mily tervben lehetne az ingég elhárítására legrövidebb idő alatt segélyt eszközölni, hozzá mielőbb felterjesztendő javaslat iránt legkegyelmesebben felhívni méltóztatott : a főkanczellár ő excitája azon kívül, hogy némileg megelőzte Ő Felségének óhajait, amennyiben fáradhatatlan erélyéveel és lankadhatatlan hazafias buzgalmával ez irányban már korábban kezdett intézkedéseket tenni, de legfelsőbb felhívás folytán, már folyó hó 21-én vegyes bizottságot hívott egybe tanácskozásra, s jóllehet az ínség terjedelméről és a segély mennyiségének és minőségének kivántatóságáról még elegendő hivatalos adatok birtokában is alig lehet, mégis pár nap múlva már előleges javaslatait legf helyre felterjeszteni sietett. Miután a birodalom egyéb részeiben az idén kedvezőtlen termés épen nem mutatkozik, sőt Magyarországon is többfelé, kivált a legújabb esőzések következtében meglehetős termés van kilátásban, úgy hogy a gaboaárak is újra csökkentek, és ezek szerint nem igen látszik, hogy a gabnahiány miatt beálló éhségtől tartani későbben is lehessen , tehát az érintett vegyes bizottság is, azon eleinte szóba vett eszmétől, hogy idegen tartományokból gabnák hozattassanak be s vétessenek össze, egyelőre elállván, értekezletei azon egyhangú határozatra vezetnek, hogy inkább nagyobbszerű közmunkák megindítása által nyújtasnék alkalom a szűkölködő népnek élelme megkeresésére, miután pedig továbbá a cs. k. pénzügyministérium e czélra 500,000 ftnyi hitelt nyitni készségesnek mutatkozott: ezek folytán a főkanczellár úr ő extrája — mint tudjuk — egyelőre főleg azon legalázatosabb kérelemmel járult Felségéhez, hogy az érintett összeget közmunkák fordítására legk. engedélyezni méltóztassék. Mint épen értesülünk, a cs. kir. és Apostoli Felségétől már leérkezett a legf. határozat, melyben legkegyelmesebben megengedni méltóztatik, hogy azon tekintetből, miként a Magyarország némely vidékein uralkodó ínség közhasznú középitkezések megindítása által lehetőleg elhárittassék, az államkincstárból a magyarországi közigazgatási szükségletek rovására egyelőre ötszázezer forint folyóvá tétessék. Ugyancsak helybenhagyni méltóztatik ő Felsége azt is, hogy egyelőre gabnavétel ne történjék, de arról gondoskodva legyen, hogy a szükséget látó vidékekre a magánosok általi gabnaszállítás lehetőleg könnyíttessék. Mint halljuk, azon kérdés czélszerű megoldása és foganatosítása, hogy ezen közhasznú közmunkákra kitűzött 500.000 ft sajátlag miként használtassák fel, egy a magyar kir. helytartótanácsi alelnök elnöklete alatt összeülendő bizottmány feladata leend, milyen nagy hordereje van az ingatlanok megbecsülésénél, s az azokra vezetett végrehajtásoknál. Végül megemlítik, hogy ezen közérdekű s közgazdászati tekintetben is fontos jogi elv ideiglenes megoldása ez idő szerint hivatalos tárgyalásoknak is anyagát képezi, s megígértük, hogy annak idejében e tárgyalások eredményéről, a mennyire lehetséges lesz, írni fognak. Ezen ígéretünket váltjuk be jelenleg. A császári és apostoli kir. Felsége ezen jogi kérdés felett e napokban már határozott, és a kir. Curiához e tárgyban legközelebb intézett kegy. kir. leiratában az ingatlanoknak magukban ingó tartozékait jogi tekintetben szintén ingatlanoknak kimondani méltóztatott. De idézzük magát a kir. leirat szövegét: „Kétség merülvén fel az iránt — mondja az — váljon a fekvő-jószághoz tartozó gazdaság rendes folytatására szükségelt szerszámok, eszközök, gabona, fa, takarmány s egyéb termények, valamint a bárom is jogi értelemben ingatlanoknak tartandók-e és az ingatlantól elkülönítve végrehajtás alá vehetők-e, — noha ezen kérdés a fennálló hazai törvények szelleme, főleg pedig múlt évi október 9-én kelt kegyelmes kir. leiratunk szavai által is megoldottnak tekintethetnék, mégis minden az iránt fölmerült kétely eloszlatása, és azon számos hitelezők, kik az utolsó évtizedben magyarországi fekvőségekre több millióra menő tőkéket kölcsönöztek, a telekkönyvi beiktatás által az akkoron fennállott törvények értelmében szerzett zálogjogainak biztos jogi oltalom alá leendő helyezése czéljából, addig is, míg e tárgyban a törvényhozás rendes útján intézkedés létetni fog, legfelsőbb királyi és bírói hatalmunknál fogva ezennel a következőket rendeljük és parancsoljuk : 1. Oly dolgok, melyek magukban véve ingók, jogi értelemben ingatlanoknak tartatnak, ha a törvény szerint, vagy a tulajdonos határozatánál fogva valamely ingatlan dolog tartozékát képezik. 2. Tartozók alatt értendő az, ami valamely dologgal állandó kapcsolatba létetik. Ide tartoznak nem csak valamely dolognak növedékei, míg attól el nem különíttetnek, hanem azon mellékdolgok is, melyek nélkül a fődolog nem használható, vagy melyeket a törvény vagy tulajdonos a fődolog állandó használatához rendelt. 3. Füvek, fák,gyümölcsök és minden használható dolgok, melyek a földszinen teremnek, mindaddig ingatlan vagyonnak tekintendők, mig a földtől el nem választattak. Még a halak is a tóban és a vad az erdőben csak akkor lesznek ingó jószággá, ha a tóból a bal kihalásztatott és a vad elfogatott vagy elejtetett. 4. A gabna, fa, takarmány és minden egyéb, noha már betakarított termények is, valamint minden barom és valamely fekvő jószághoz tartozó minden szerszámok és eszközök annyiban ingatlan dolgoknak tartatnak, amennyiben a gazdaság rendes folytatásához szükségesek. 5. Szintúgy ingatlan dolgokhoz tartoznak azok is, melyek a főidőn oly czélból emeltetnek, hogy mindig rajta maradjanak, úgymint: házak és más épületek, a felettök függvonalban lévő légtérrel együtt; továbbá nemcsak mindaz, ami a földbe vagy falhoz megerősítve vagy szegezve van, úgymint serfőző üstök, pálinka kazánok s beékelt szekrények, hanem azon dolgok is, melyek valamely egésznek állandó haszonvételére szánvák, péld.: kútvedrek, kötelek, lánczok, oltóeszközök s effélék. 6. A zálogjog az elzálogító szabad tulajdonához tartozó minden részekre, a zálog növedékére és tartozékára, következőleg a hasznokra is kiterjed, míg ezek elkülönítve vagy beszedve nincsenek. Ha tehát valamely adós jószágát a hitelezőnek, annak hasznait pedig utóbb egy másiknak zálogosítja el, ezen utóbbi elzálogitás csak a már elkülönített és beszedett hasznokra nézve hatályos. 7. A gazdasági készülék, mint ingatlan jószágnak alkotó része, sem a csődeljárásban, sem azonkívül elkülönítve végrehajtás alá nem vehető.“ Ezen kegy. kir. leirat által, melyről, mint halljuk, az ország összes törvényhatóságai is tudósíttatnak, tehát el van döntve a fundus instructus ingatlan voltának azon kérdése, melynek hivatalos tárgyalása is hallomás szerint annyira élénk vitákra szolgáltatott alkalmat. Ezen legfelsőbb határozat annyival alkalomszerűbben érkezett le most, mert, amennyire tudjuk, a magyar földhitelintézetnek a törvénykezésre vonatkozólag épen sürgetőbb kérelmei közé tartozik az, hogy a fundus instructus elkülönítve végrehajtás alá ne vétethessék. Sem a földhitelintézet ezen kérelme is teljesítve van már a fölebbi kegy. királyi leirat 7 dik pontja által. (Függ.) Belső-Szolnokmegyében : Papp kormányszéki alelnök, Belem István kanonok, Bán fökirálybiró. A segesvári alsó vál. kerületben : Schwarz János főtörvsz. tanácsos. Küküllőmegye nádasi kerületében : sebarbergi b. Bede és József. Küküllőmegye részéről : Bod Emánuel. Becs, junius 30. E lapok múlt vasárnapi számában megjelent bécsi levélben tüzetesen felsoroltattak Becs, junius 29. (Legfelsőbb határozat által ingatlan vagyon tartozékai ingatlanoknak nyilváníttatnak.) A „Független“ folyó évi január 27-diki 21-dik számában e czím alatt: „A birtok tartozékai ingóságoké ?“ egy hosszabb bécsi levelet közlöttünk, melyben a kitűzött kérdést ventilláltuk, kiemelvén, hogy legújabb időben hazánk több törvényszékénél nem egyszer merült fel kétely az iránt, ha váljon a leltározott hagyatéki javak közt találtató gazdasági eszközök, marhák, takarmányok, szóval az úgynevezett fundusinstructus a hagyatéki kimutatásokban mint ingó vagy ingatlan javak terjesztendők-e illetékszabás alá; kiemeltük, hogy a közelebb lefolyt időszakban a fundus instructus tárgyai a fennállt osztrák polgári törvénykönyv elveihez képest mint ingatlanok tartozékai ingatlan javaknak tekintettek s mint ilyenek százalékoltattak is meg, hogy a napóleoni és több más nevezetes külföldi törvényhozásban is ingatlanoknak mondatnak ki; kiemeltük, hogy a mi törvényeink e részben nem rendelkeznek agyan; azonban régibb törvényeink szelleme is oda látszik matatni, miszerint a gazdaság folytatására szükséges eszközöket jogi szempontból tekintve a gazdasági fekvőségtől különválasztani nem igen lehet; az országbírói ideigl. törvénykezési szabályok utalván az 1855-diki évi deczember 15-diki telekkönyvi rendeletre, mely pedig az osztrák polg. törv. könyv illető szabályaival áll kapcsolatban, ez által az ingatlan tárgyaknak az Osztrák törvények szerinti fogalmát némileg elsajátitni látszanak s továbbá, hogy az ingók és ingatlanok iránti törvényszerű fogalom már a hitbizományokat illető 1862-dik évi október hó 9-én kelt legf. határozatban is nyert némi útmutató és világosító magyarázatot. De kiemeltük azt is, hogy ezen kérdésnek Gróf Andrássy György országbíró ur a ii mlgának válasza Sárosvármegye közönsége üdvözlő feliratára. Tekintetes megyei közönség! Régóta megszokván kötelességem el tekinteni azon óhajtásomat, hogy tekintetes Sárosvármegyének érdekei felett, a mennyire hatásköröm engedte, őrködjem, s azoknak előmozdítására mindent, mi erőmtől telik, megtegyek, ebbeli vágyamat uj hivatásom, s eddigi befolyásom netáni emelkedése csak növelhette. De ezzel csupán csekély mérvben leszek képes hálaadómat a megbecsülhetlen bizalomért és részvétért leróni, melynek e tisztelt vármegye annyiszor, s különösen ismét m. hó 21-kén kelt üdvözlő iratával személyem iránt oly megtisztelő jeleit adta. Különösen jól esik hinnem, hogy a tekintetes közönség e megbecsülhetlen érzelmeket számomra jövőre is fenntartandja, ki részemről szintén állandó ragaszkodással és megkülönböztetett tisztelettel maradok a tekintetes közönségnek. Pesten, 1863. június 3-án lekötelezettje: Gróf Andrássy György s. k. Követválasztási mozgalmak Erdélyben. Az erdélyi országgyűlésre megválasztattak továbbá : Oláhfala mezővárosban : Gál János. Csütörtök július 2. Az orsz. magyar gazdasági egyesület I. 1863. évi junius 2-kin tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. (Folyt.) Miután a fentebbieket előrebocsátottam volna, melyek által vállalatnak fejlődésére, jelenlegi állapotára és jövőjére némi átalános világot demilem bátorkodtam, legyen szerencsém részletenként a most lefolyt tavaszi munkálatainkról folytatni jelentésemet !) A szőlőiskolában főleg azon kettős czélt igyekeztem elérni, hogy egyrészt a már is szép gyűjteményt új fajokkal gazdagítsam, másrészt, hogy a kitűnőknek bebizonyultakat a lehető legnagyobb mérvben elszaporítsam. Ami az első feladatot illeti, ismét mintegy 26 új fajjal szaporodott gyűjteményünk, melyek részint a grätzi iskolából, részint belhoni vendég barátimtól, részint Xantus buzgó hazánkfiától kerültek hozzám Amerikából. Az utóbbiakra csak azt jegyzem meg, hogy Isabella, talán új Isabella fajokból állanak. Azon fajok szaporítása, melyek sima veszszőben küldettek meg, oltás útján történt, — csak Xantus úr küldött egy pár gyökös tökét, melyek már legalább is egy arasztnyit hajtottak. Az oltást sorban csak a tanítványok vitték véghez, és helyén leend a többiek buzdítására felemlíteni, hogy ezen munkában a legnagyobb ügyességet a következemtek fejtették ki: Szüts Alajos, bg Breczenheimné pártfogoltja, Mészner Mátyás, ki gr. Sándor úr, Lakó György, ki a györmegyei gazd.egyesület, és végtére Déry Sándor, ki bg Batthyányi Fülöp úr részéről küldetett az intézetbe. Helyén leend feljelentenem ezúttal azt is, hogy az intézet épen a szőlőoltási munka idején volt szerencsés gr. Pálffy Mór önultsága látogatásában részesülni. Önultsága, mint a hazai szőlészetnek kedvelője és szakavatott pártfogója figyelmére méltatta a szőlőoltással foglalkozott tanítványokat, megdicsérte az ügyesebbeket, és azonnal tárczájába jegyzé azon elhatározását, mely szerint kegyes lesz a jövő tanévre két tanítványt küldeni intézetünkbe. Nagy érdekeltséggel szemlélte ő aéltósága továbbá az egyes fajok tulajdonságaihoz, mert különféle szőlőmetszési módokat; a kadarkák fej-, a gobérok csapos, a bakatorok bak , a jardoványok karikára metszését, a Holbrenk-féle és a többi metszésmódokat, melyek a tanítványok oktatására az iskolában alkalmaztatnak, és a melyek folytán az oly szőlő, melynek majdnem minden egyes sora más és más fajjal van kültetve, a változatosság szinét ölti ugyan magára, de mely azért ő náltságának egy, valamint minden más gondolkodó szakembernek elismerését még eddig mindenkor kiérdemelte. Részletes figyelemmel kisérte továbbá ö náltsága a méheknek Dzierzou modora szerinti kezelését, miután akkor műfajok készíttettek. Ami a kitűnő bor- és asztali fajok szaporítását illeti, ez az idei tavaszszal is leginkább bomlítás által történt, ügyelettel arra, hogy egyúttal az eddig elszórt hasonló nevű fajtáknak összecsoportosítása is eszközöltessék, és a csupán botanikus értékű fajok kisebb térre szoríttassanak. • A homlításnál a szőlőiskola egyik részében a gr. Festetics Justusféle műtrágya, a másikban istálóbeli ló-, a harmadikban ugyan istálóbeli marhatrágya lön alkalmazva. Fenntartom magamnak az ezen többféle trágyázás eredményéről észrevételeimet annak idejében a t. választmány elé terjeszteni. Beismervén, hogy jövendőbeli szüretünk prognosisát most májusban nem lehet még biztosan constatirozni, azért, amennyire azt most tenni szabad és lehet, annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy a szőlő az idén nagyobb termést ígér a tavaknál, és hogy fája kitűnő szép. 2) A gellérthegyi mintaszőlő, mint fentebb szerencsém volt felemlíteni, belép ezen évben már a jövedelmezés stádiumába. Ha teljesen valósulnának most mutatkozó bő reményeink, úgy legalább is még egyszer akkorának kellene lennie az idei termésnek, mint a tavak volt; itt átalánosan csak a fejmetszés van alkalmazva, kivévén a gobérokat és azon idegen fajta tőkéket, melyek itt-ott elszórva fordulnak elő az egyes fajtáblákban, és amelyek utóbb úgy is, mint a rectificatió alá kerülendők, a metszésben nem érdemlik a kíméletet. Holbrenk modora, mint magát túlélt kertészeti sallang, melynek a jobb minőség után törekvő szőlész hasznát nem veheti, Ha mintaszőlőben egészen kimaradt az idén, csak a szőlőiskolában áldoztunk annak egy furmint és egy alant termő sort a főút mentében, miszerint azt a róla tudakozódóknak bemutathassák. 3) Az anyafaiskola a legérdekesebb stádiumába lépett be, habár még nem a legjövedelmezőbbe; alig van anyafa, mely egy-két szem gyümölcsöt nem mutatna. Több anyafa, melyet most négy éve mint ismeretlen fajút vettem át, meg fogja az idén mutatni, vajon megfelel-e gyümölcse azon keresztelőlevélnek, melyet róla átvettem ? A sárga baraczk és a szilvafajok szintén sok gyümölcsöt mutattak ; alma és őszibaraczk is van több fán meglehetős mennyiségben, — a cseresznyéből majdnem valamennyi hoz mutatónak egy-két szemet, csak a körte hiányzik, de ennek is hazája a budai kötött talaj. A naponként dühöngő viharok ritkítják ugyan egyre a termést, sőt több szép fát derékban is eltörtek már, de azért még jut is, marad is. Nem mondhatok ennyi megnyugtatót a konyha és a virágkertészetről, melyet addig, míg az anyafák nagyobb árnyéka nem fog gátolni az anyafa iskolában, Űzünk a tanítványok ebbeli gyakorlata végett. Harmadik éve látszik már úgy, mintha az esőzés áldása reánk nézve végkép elveszett dolog lenne.