Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-15 / 159. szám
dégek, a romániai vasút csatlakozása iránt tudakolódni. (H.) Követválasztási mozgalmak Erdélyben. Marosvásárhelyről tudósitnak, hogy a Dózsa Elek lemondása által megtlrott egyik követi állomásra júl. 11-dikén ment végbe az új választás. Követői báró Bánffy Albert választatott. Összesen 367 en szavaztak. — Krasznamegyei volt alkotm. főispán báró Bánffy Albert 354 szavazatot kapott. Doboka megyében : Bohetzel Mihály főbíró; Kipotár János törvényszéki ülnök; Bottyán László megyei főispáni helyettes. Naszód-vidéken, Boheczel főkapitány kettős választatása miatt, ki a b. szolnokmegyei választást fogadá el, Flórián János főüügyész. A selyemgubók beváltása érdekében Hajnik János gazdasági felügyelő ur Korizmics László úr őzsgához következő válaszlevelet intézett: Cxenk, jl. 9. Tegnapi napon kezemhez érkezett nagy becsli felhívása folytán van szerencsém negodat értesíteni, miszerint a czenki filanda egész készséggel ajánlkozik bárhonnan jövő gubóknak beváltására. Az árakat illetőleg szabad legyen csak annyit megjegyeznem, miszerint a czenki filanda egész igyekezetét oda fordítva, hogy az ország minden részeiből minél több gubót beválthasson, a gubók minősége szerint a legméltányosabb árakat fogja kiszolgáltatni, ezeket azonban előre meghatározni nincs hatalmában. Legczélszerűbb az ország selyemtermelőit arra figyelmeztetni, miszerint a czenki fiandiával — illetőleg ennek bérlőjével Sturmer Arthur úrral — tegyék magukat érintkezésbe. Mély tisztelettel maradván nagyságodnak alázaos szolgája Hajnik János. Megyei tudósítások. — Szathmármegye. Nagy-Károly, július 9. 1863. Már a megelőző napon e város rendkívüli élénkség szinhelye jön, mert a megyei értelmiség oly nagy számú gyülekezete sereglett össze, mint Szatmár megye pompás palotája ritkán fogadott falai közé, és ha számra nézve voltak is népesebb gyűlései, de ily válogatott közönsége a régi jó idők óta nem igen volt. Mi adott erre all álmot? Az újon kinevezett főispán helyettes ezt megelőzőleg körlevelet bocsátott a megye minden színezetű tagjaihoz és azokat különbség nélkül a mai napra értekezletre hívta meg ide. A körlevél tartalma következő: „Midőn ő Felségének kegyelmes kinevezése folytán e megye kormányát átvettem, ezt azon szilárd elhatározással tettem, hogy sikerül őszinte szándékú közreműködésemnek a dolgokat visszavezetni törvényes állásukba, hogy feledve a múltakat, a törvényesség s a lehetőség közötti uton e megyének az önkormányzatot visszaszerezzem. Én, ki a megyerendszer bálványozásában nőttem fel, ki kora ifjúságomtól életem javát annak szolgálatában töltöttem, nem akarhatom magamat urává tenni annak, minek, hogy hol szolgája lehettem, dicsőségemnek tartom mindig. Utamon ezért, melyre léptem, első teendőm: azoknak tanácsát s támogatását keresni fel, kik hazafius kötelességüknek tekintik és ily időben közreműködé- söket a közügyektől nem vonni meg, hogy velem együtt keressük fel s jelöljük ki azon utat, melyen megyénk saját törvényes jogainak gyakorlatába visszahelyezkedik. Mert van okom reményem, hogy őfelségének törhetlen jóakarata megadja, s hazafias kormányunk buzgósága egyesülten velünk megszerzi nekünk az elvesztett tért, ha törvényeinknek kellő megóvása mellett nem feledjük a tények kényszerűségét is, — és a jogot eszélylyel, a helyzetet józan számítással használjuk fel. Erről tanácskozni, alapjait kijelölni s az eléréséhez szükséges lépéseket megtenni, folyó évi julius hód ik napjára Nagy Károlyba értekezletet hívok össze, melyet a megyeház nagy teremében délelőtt 10 órakor nyitandok meg. Midőn ennélfogva én a hatalom gyakorlatát illetékes forrására visszavezetni hívom fel, bízom hazafias buzgóságában, hogy e meghívásomat készséges megjelenésével fogja viszonozni. Hazafias indulattal maradtam sat. Szatmár megye főispáni helytartója.“ Ezt megelőzőleg már jun. 22-én a főispán helyettes egy zártkörű, csupán a megyei pártok vezetőiből álló értekezést tartott Szatmáron, melynek nézete az valt, hogy hivassék meg a megyének összes értelmisége minden válogatás nélkül, hogy így tisztán lehessen tájékozást nyerni, miként állnak valóságban a vélemények s akár jelenik meg akár nem, akár nyilatkozik akár nem a létezhető ellenzék, mindenesetre teljesen biztos tájékozást nyújt a megyei nézetek mai állásáról, így jön. Meghívaték az egész megyei értelmiség, akik meghívó levelet nem kaptak, csak tévedésből történhetett. Meg is jelent a mai napon, kevés kivétellel, a megyének színe s együtt láttuk ismét a megye méltóságait, véneit és a múlt idő sok jeles bajnokát mindenik táborból. Jelen volt a megyés püspök, káptalan küldötte, nagybányai prépost s minden felekezet számos lelkészei az egyházi rendből. Itt volt udv. tan. Uray Bálint, volt főispánunk Szerdahelyi Pál, Kende Zsigmond, Gabányi Sándor, számos volt képviselő az előbbi időből, nagyszámú birtokosok, a három kir. város, több mezőváros és egy pár községi képviselők és hallgatóság annyi, hogy még a gallériák is megteltek. Időközben az ellenzék is összeszedte erejét s jobbatlan értelmisége, kevés hijjával megjelent s már megelőző este tartott külön értekezletében bemutatá, hogy a passivitás terét elhagyta és a közügy körüli mozgalomban részt venni kész. Az ellenzék fejei meglátogaták a főispánhelyettest és tudaták vele, hogy bejövetelök nem puszta nézői szerep leen, hanem lehetőleg erélyes adba, mely azonban végczéljában mégis szomorú negatív, ha sikerülhet. Minő reményeket kötöttünk ki az újabb megyei kinevezésekhez, s mit vártunk Szatmárban a kinevezett főispánhelyettes fellépésétől, megmondottuk annak idejében. Az első lépés megtörtént. Azon élénkség, melylyel fogadtatok, megmutató, hogy a benne rejlő fontosságot és a kezdeményezés jelentőségét megértették. Miután ilynemi értekezletben a kitűzött s határozottan körvonalazott korlátok közt, tekintve, hogy főispánhelyettes eztaját egyéni tájékozásul hivta öszsze, sem határozatról sem többség számbavételt.ről szó nem lehetett, kihallgatott a főispáni helyettes minden szólni kívánót, s azontúl az értekezletet berekesztette. Kísérjük a történteket minden mozzanataiban. Az értekezlet napján a megnyitás előtt jóval a meghívottak nagy része főispán helytartó termeiben gyűlt össze, míg az úgynevezett ellenzék a teremben az elnökség balszárnyát előre lefoglalta. Ez csak anynyiban jön feltűnő, mert a 61-iki időszakban ott ülők, kik egyébiránt akkor sem tartoztak az ellenzékhez, egészen ellenkező oldalra szoríttattak. Az ellenzék soraiban láttuk a volt tisztikar főszemélyzetét kevés kivétellel. Megtelvén a terem s eljővén a kitűzött óra, a főispánhelyettes az értekezletet következő beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt értekezlet! Miután a megye egyetemét törvényes gyűlésében nem Üdvözölhetem, alkalmat óhajtottam mégis nyerni magamnak l adni a megye értelmiségének, hogy a haza jelen válságos napjaiban a fennálló állapotbóli kiemelkedésre vállvetve közreműködjünk. Fogadja a váratlan szép számmal egy begyült megyei értekezlet legbensőbb Üdvözletemet, melylyel anynyival derültebb kilátások közt köszöntök ime most be, mert fényes bizonyítékát látom e kész összesereglésben annak, hogy legőszintébb törekvésemet megértették s hazafi buzgósággal viszonozzák. A czél, mely miatt bátor valik ezen értekezletre felkérni, nem egyéb, mint visszanyerni az elvesztett tért, és megyei önkormányzatunkat, a nemzet szabadságának minden időbeni védbástyáját helyreállítani. Ily nagybecsű hazai ügygyel szemben nem létezhetnek személyes indokok, de ha rám nézve volnának is, ennek természetét ítéljék meg abból, hogy midőn e megye kormányzatát elnyertem, múltamhozi hűtlenségnek tartanám, azt azoknak befolyása nélkül gyakorolni, kiket e jog alkotmányunk szerint illet. Ezen joggyakorlat helyreállítását velem egyesülve eszközölni vagyunk ma itt. A legfelsőbb utasítás is, melylyel az ideiglenes behozatalt, szab reám ez irányban kötelezettséget. Hogy ne habozzunk tovább megragadni saját ügyeink alkotmányos vezetését, erre számtalan politikai és anyagi indokok intenek nemcsak, de kényszerítve sürgetnek. Alkotmányos felfogásunk szerint és a törvényességhezi hű ragaszkodásunk érzetében a kibontakozást egyedül országgyűléstől várhatjuk, országgyűlés pedig megelőző megye nélkül nem is képzelhető. De a fő szempont, mi minket legközelebbről és mindennap érint, az administratio elutasíthatlan érdeke. A 48 iki nagy átalakulás nemcsak közjogi, de magánjogi és sociális viszonyainkat is tökéletesen átváltoztatta. Ily nagyszerű korszak kezdetén pár évtized nyugalmára volt volna szükség, hogy a rendezés nehéz munkáját véghez vigyük. Fájdalom azonban, mindeddig nem jutott békés munkára idő, és a viszonyok rendezetlensége naponként súlyosabban nehezedik ránk. Azt, hogy a hatalom vegye át a rendezés tisztét, nem tűri alkotmányos érzületünk, magunk sem nyúlunk hozzá; e tétlenség mellett mi legyen a hazából? mert a fennálló állapot olyan, melyet tűrni igen is lehet, semmit nem tevéssel, de orvosolni nehezen. A politika nagy kérdéseit mi nem oldhatjuk meg, közjogi viszonyaink rendezését csak a törvényhozás eszközölheti, de, mert e nagy kérdések megoldatlanok, ne tegyünk-e semmit ? s nem akarjuk-e látni, hogy e rendezetlenség örvényébe hová több-több áldozatok hullanak. A közigazgatás összes érdeke, a közrend, a személy és vagyon bátorléte, a pontos és szigorú igazságszolgáltatás, szóval a haza mindennapi gondjai oly csekély becsű dolgok és vagy oly kitűnő, minden kifogás feletti karban léteznek e, minélfogva nem is igénylik, vagy nem is érdemlik, hogy beleszóljunk ? Várjon, ha a hazának annyira meggyengült anyagi állapota megszilárdíttatik, vagy ha szigorú törvényszolgáltatásban erős nemzeti hitelt és élénk pénzforgalmat teremtünk, ha a terhes adóbehajtás rendezésében megakadályozzuk, hogy az adózó kétszeres értéket ne legyen kénytelen áldozni, ha a felügyeletünkkel nem engedjük, hogy közmunka, ujonezuzás, perlekedés évi terheinket kelletén többszörözze ! Mindezek oly csekély dolgok-e , melyek nem érdemlik, hogy a tétlenség nyugalmát feláldozzuk? Ne engedjük át magunkat csalódásoknak, a közigazgatás és törvénykezés pontossága és tisztasága azon fő czél, mire az alkotmány maga is csak eszköz, és épen ezen ága a közéletnek az, mit átvehetünk ma, csak akarjuk, legyünk elszánva, hogy alkotmányos jogainkat a jelen időhöz mért eszélyes mérséklettel gyakoroljuk. E mérséklet pedig nem abban áll, hogy jogainkat feladjuk, vagy a megye jogkörét megszűkíteni engedjük, de abban, hogy a megye alkotmányos működését megóvjuk azon túlcsapongásoktól, melyek magas kormányunknak nem engedtek más lehetőséget, mint ami megtörtént. A politika nagy kérdéseinek megoldása, az adó, katonaság kérdései az országgyűlést illeti, ebben mi a jogóvással tartozunk hazánknak, de minden tettlegesség — azonkívül hogy túllép a megyei jogkör korlátain — kiszámíthatlan erkölcsi és anyagi kárt hozott máris a hazára. Mindezeket nem azért hozom fel, mert szükségesnek tartanám oly dolgok felől tisztába jönni, miben mindannyian egyiránt vélekedünk, de azért, hogy közmegnyugtatásul, amit mindnyájan érezünk, itt nyíltan és őszintén ki is mondassék. Kimutattam ezekben a tisztelt étekezlet előtt az egész tért, melyet elfoglalni most alkalmunk van, — meggyőződhetik mindenki, hogy sem jogfeladásról, sem jogtalan állapot elismeréséről szó sem lehet, de elfoglalásáról azon egész térnek, mely a megye hatóságát törvényesen megilleti. Nagy és szép kör ez, jótékony és idvhozó a megyére, minden lakosaira és a hazára nézve is, — mert ha Ő Felsége magas kegyelme, mit remélenem szabad — kérelmünknek enged, és a megye törvényes alakban szavának erkölcsi súlyát vetheti a most nem ritkán előforduló válságok mérlegébe, ha nemzetünk megyéiből legálisan szólhat Uralkodójához, midőn a magyar korona területi épsége fenyegettetik, ha a megye saját érdekeinek vezetését kezébe véve, a közigazgatás és törvénykezés egész gépezetét saját befolyása alá helyezi, ha az alkalmas tisztviselőt tekintélyének erkölcsi súlyával támogatja, a tehetetlenséget, vagy visszaélést szigorával kirekeszti a térről, ha a megye területén ezáltal rendet, közigazgatási tisztaságot, törvénykezési szigort teremtett, s minden viszszaélést lehetetlenné tett, több jót és nemest eszközlött, mint minden eddigi küzdelmeink. Íme itt a tér, melyre hogy közösen álljunk — most felhívom: — első lépésül igen egyszerű a mi teendőnk : lojalitásunk kifejezései közt megkérni a Felséget, hogy megyei életünk útjából a fennálló akadályokat legkegyelmesebb engedélyével háríttassa el, és erre a tisztelt értekezlet kifejezett támogatására van szükségem, mert egyedül a megyének független értelmisége döntheti biztosan el: vájjon e lépésem nem volt-e még korai ? s vájjon tétlenségünk miatt a haza szenvedj-e tovább is alig kiszámítható hátrányokat ? Legyenek végkép arról meggyőződve, hogy midőn én Ő Felsége kegyelmes királyom által reám ruházott eme nem kis fontosságú hivatást ekkér kezdem meg, más gondolat nem vezérelt mint azon kötelességérzet, melylyel kegyelmes királyomnak, hazámnak, és megyémnek tartozom. A beszédet élénk helyeslés követte. (Folytatjuk.) (F.) Pálffy János, Lichtenstein Weneel, Laudon, Lascy, Nádasdy, Colloredo Jeromos, Hofer András, Liechtenstein János, Bianehi, Károly főhg. * A létesítendő pesti állatkert ügyében, Kubinyi Ágoston, a nemz. mut. igazgatójának elnöklete alatt f. hó 11-kén tartatott értekezletben két iv mutattatott be, melyen 50 frtjával 113 részvényes van aláírva. Ez 5650 ftnyi tőkét képvisel, s a terv kivitelére legalább is 30.000 ft aláírása szükségeltetik, de minthogy még sok iv nincs beszolgáltatva, van némi remény, hogy a vállalat mégis létesül. Ugyanez ülésben Kállay Béni (elnök), Czanyuga József, Frivaldszky János, Perger Ignácz, Szabó József, Thaisz Elek és Ybl Miklós urakból szűkebb bizottmány választatott, melyhez a város részéről Gamperl Alajos tanácsost s a városi főmérnököt s a városliget főkertészét fogják kérni. A részvényekre nézve határoztatott, hogy minden részvényét saját személyére ingyen belépti jegyet nyer, kik 5 részvényt bírnak, családi jegyet. A vállalathoz kisebb járulékok is elfogadtatnak, melyekről kiadott nyugták a netaláni későbbi bérletbe be fognak számíttatni. Határoztatott egyszersmind, hogy Xantus Jánost ez állatkert számára gyűjtött száz és néhány állat elküldésére felkérik. A kert s az illető helyiségek tervrajzával Ybl bízatott meg. * Jó ideje 1. Az „Arad“-ban olvassuk : A kedvezőtlen időjárás által előidézett nyomasztó szükség minden körben érezhető. A magyar színésztársaság elutazása után egy német társaság tarta Aradon előadásait. A látogatók száma kezdetben sem volt nagy, mégis némileg lehetett a társaságnak magát fönntartania. De egy idő óta ez is megváltozott, a hirdetett előadások elmaradnak, mert nem jelentkeznek látogatók, még a vásár ideje alatt sem volt akkora közönség, hogy játszani lehetett volna. Ennek következtében a társaság szomorú helyzete tetőpontját érte. Nincs neki elég költsége, hogy elutazási költségeit fedezhesse. Ezen egy gyűjtés segíthetne. Igaz, hogy közönségünk sok részről van most igénybe véve, mégis lehet remélnünk, hogy juttathat némi segélyt ezen alkalomra is- Fölhívjuk ennélfogva Arad közönségét, hogy minden nemzetiségi különbség nélkül járuljon hozzá adományaival a nevezett színésztársaság segélyezésére. Könnyítéséül Bettelheim testvérek könyvkereskedésében egy év van e czélra letéve. Az adományok nyilvános számadás mellett adatnak át a társaságnak. — A „Népbarát“ írja, hogy e félévben is ugyanazon két egyén hordoz legtöbb magyar újságot, kik 15 év óta folyvást legtöbbet hordálnak. Az egyik Nádosy István posztókereskedő Pesten, s Perlaky Dániel szintén posztókereskedő Győrött . Ehhez sem kell dicséret, mert azzal csak az illetők érdeméből vonnánk le ! * Ausztriát a nümburgi kiállításon 442 kiállító képviseli. Ezek közül 389 nyersterményt, 33 állatfajokat és 20 gépeket szállított Hamburgba. * Nagyváradon Tholdi Molnár Péter apát, nagyváradi latin szertartású éneklő kanonok, aranymisés pap és szentszéki ülnök f. hó 10-kén élete 83-ik évében öregségi végelgyengülés következtében meghalt. Béke a derék egyházi férfiú hamvaira 1 * P e 1 1 e t Ida berlini udv. színésznő Lipcsében meghalt, reménydús művészi pályája elején. * Szabó és Kepola városi biztosok múlt szombaton az üllői után két hirhedt, a börtönből csak imént kiszabadult czinkost, Kovács Lázár és Gsdrey nevüeket akarták elfogni. Mig a két biztos őket bekísérte, Kovács kést vont elő és Szabót mellén úgy megszórta, hogy azonnal összerogyott. A másik czinkos felhasználta ez alkalmat és elszökött. Kovács megfutott, de csakhamar elfogták. Szabó sebe igen veszélyes. * A párisi Dejazet-színház rendkívüli újdonsággal „Vándorló szellemekkel“ lepte meg közönségét. Ezek oly phantasmagoriák, melyek az eddig létezettektől — mint egy párisi levélben olvassuk — azáltal különböznek, hogy nem tömör tárgyra reflectáltatnak, hanem mint testes, bár kódszerű s átlátszó lények jelennek meg a színpadon, járnak és beszélnek. Ez új angol opticai találmányhoz Deslandes és Dornay urak „Les spreetres de l’aurore“ czím alatt alkalmi művet írtak három szakaszban, melynek alapgondolata egy német legenda, s egészben véve nem sokat ér. A közönség a mű iránt, melyben egy jós, nő, meghalt szerelmes pár s egy régi ballada untat, nagyon kevés érdeket tanúsított és türelmetlenül várta a lelkek megjelenését. Ez azonban roppant hatást aratott. A budai népszínház Párisban időző igazgatója e legújabb találmányt a népszínházban is be fogja mutatni. * Zelistyei Wlld Alajos krassómegyei terv. ülnök és levelezőnk előfizetési felhívást bocsátott közre, különféle lapokban 20 év lefolyta alatt megjelent értekezései közöl azokra, melyek közvetlenül a román népre, s ügyére vonatkoznak, s még néhány más közérdekűeken kívül a román népre vonatkozó országgyűlési beszédeire, melyeket e czim alatt szándékozik külön kötetben kiadni: „A román nép és ügye“, védelmezve a magyar időszaki sajtó terén, s az országgyűlési szószéken, zelistyei Vád Alajos, Krassómegye n.-zorlenczi kerületének az 1848 — 49 és 1861. évi országgyűlésen volt képviselője által. A mintegy 10—12 nyomtatott ivén megjelenendő könyv áll : 1. Egy élőbeszédből, mely politikai és nemzetiségi hitvallását, 2. az első részből, mely a román népre, s ügyére vonatkozó értekezéseit, 3. a második részből, mely azon tárgyra vonatkozó országgyűlési beszédeit, s az aradi román irodalmi egylet alakuló közgyűlésén mondott beszédeit, s végre 4 függelékből, mely a „Pesti Napló“ 1850. évi folyamában „a temesi bánságról, s szerb vajdaságról“ közlött 4, s a „Sürgöny“ 1862. és 1863. évi folyamatban „a megyei törvényszékek szaporításáról, s szervezéséről“ írotta értekezését, s végre az 1856. évben Angyal Pál ur által 10 darab aranynyal jutalmazott értekezését a legrosszabb magyar szóról, s az e tárgyban Greguss ur által ejtett ítélet elleni semmiségi panaszát tartalmazandja. — Ajánljuk az előfizetőt, ez. közönség figyelmébe. *A „Bihar“ szerkesztését tehát csakugyan Gya- rokay Lajos úr vette át. A „Bihar“ közelebbi száma már az ő szerkesztése alatt jelent meg. * Somogyból írják, hogy név szerint a karádi uradalom erdőségeiben már százával legelnek a Bánságból az éhhalál elől odahajtott gulyák. * A Kolozsvárt alakulandó takarékpénztár ügyében a kereskedelmi és iparkamara folyamodására az udvari korlátnokságtól azon felszólítás jött, hogy nevezett kamara mutassa ki az intézet felállítására és biztosítására szükséges összegeket az alapítók részéről. Miután úgy látszik, hogy más ellenvetés nincs, e felszólításnak, az annyira óhajtott intézet közérdekűsége mellett, azt hiszszük, néhány nap alatt eleget tehetni. („Korunk“). * Karádon a veszprémi püspök egy gőzmalmot szándékozik építtetni; hasonló van tervben Bátén is, Somogymegyében. * Hontmegyében Minasszonynak helységben f. hó 10 kén d. u. tűz ütött ki, mely egy óra alatt 83 házat hamvasztott el. Mint a „P. L.“ tudósításából értesülünk, négy gyermek is áldozata lett a lángoknak. Többen élelmiszerekkel s pénzadománynyal is siettek a szerencsétlenek segélyére. * A hamburgi próbaszántág versenyzői közöl Richardson és Darly, John Fowler és Ransones és fia által felszántott tér 1000 láb hosszú volt, s az elsőnek gőzekéje 4'/s — a másodiké 3, s az utolsóé 3'/s percz alatt végezte be e munkát. A próbaszántás kedden folytattatott, s erre két új versenyző jelenté magát: az angol Howard és a berlini Schwarczkopf. A nagyszerű léghajózás keddre volt kitűzve. Green George úr londoni léggömbje 30,000 köbláb nagyságú, neve „Continent.“ A felbocsátás színhelye a Rainville-kert. * A fővárosunkban felállítandó szentháromság-szobor első alkatrészei f. hó 13-kán érkeztek ide egy vontató gőzösön. A talapzaton kívül több pompásan vésett szobor is érkezett, melyek mind a városi tűzoltó-raktárban helyeztettek el. Halbig János bécsi tanár, aki, mint tudva van, e szobor építésével megbizatott s azért 18,472 ftot kap, még e hétre egy második szállítmányt ígért. A jeles művész legközelebb Pestre érkezik, hogy a felállítás körüli munkálatot személyesen vezesse. * A budai nyári színházban a „Flotte Bursche“ előadása 1100 ftot jövedelmezett. A bő nyári napokban ez is a ritkaságok közé tartozik. * A nemz. színházban a „Szívtelen férfi“ czímű új fordítmány tegnapelőtt nem igen nyerte meg a közönség tetszését. * Egy kőbányai szőlőbirtokos neje tegnapelőtt három gyermeket szült. A birtokos neve Gösz Ádám, nejét pedig Évának hívják. A gyermekeket Ábel, Kain és Szethnek keresztelték. Egész bibliai család. * A múlt szombaton 20 mázsa ezüstöt, és 8000 darab aranyat szállítottak Selmeczről Bécsbe. * Pesten német nyelven egy „Herren Modecourkr“ czimü lap indul meg, mely kívánatra magyar szöveggel is meg fog jelenni. Ad mindenféle a férfidivat körébe tartozó tudósításokat, képeket és szabásrajzokat. E lap szerkesztője Kühn Károly szabómester, ki mindenféle bizományok pontos elvégzésére készséggel ajánlkozik. Előfizetés egész évre 6 ft, félévre 3 ft. Kiadóhivatal vázint ez a 19. szám. * Nem csak a budai népszínház igazgatója Molnár, hanem Treumann is azon van, hogy az új kisértet apparátumot színháza számára megszerezze, s ez okból Páriába utazott. * A pozsoni kir. akadémia joghallgatói az említett főiskola elöljáróságának 80 fiát azon kéréssel kézbesítettek, hogy ezen összeg az alsó-magyarországi ínséggel küzdő polgártársak közt mielőbbi kiosztás végett a m. k. helytartóságnak küldessék át. * Lugosról írja egy levelező jl. 9-ről : Most hallom, hogy az Oravicza határán garázdálkodó tolvaj társaságnak fejét megfogták, és miután folyó hó 4-ke óta a rögtönitélő biróság megyénk határán is életbe lépett, ez lesz az első rögtönitéleti eljárás. — Az aratás itt javában foly és bár bőségesnek nem mondhatjuk, mégis szép és elég nehéz szemű búzát láthatni, szalmája azonban alig egy láb hosszú. — A már múltkor említve volt cochinchina tyukölési babonasághoz még most mást is irhatok; mihelyest jégeső kezd hullni, a köznép tüstént a fejsze után fut, mert azt mondják, mihelyest az élével fölfelé van állítva, tüstént megáll a jégeső. * A nagy-szalontai tűzről a „Fán“ következő részleteket közöl : az 1846 ik évben nagyrészben tűz martalékává lett város e hób án ugyanezen szerencsétlenséget kényteleníttetett érezni. Délutáni 1 ’/6 órakor Darvasy Ambrus ottani jó módban lévő lakosnak a város közepén eső háza még eddig ki nem puhatolhatott módon kigyulladván, a dühöngött szél által táplált tűzvész nemcsak azon sorházat, melyen a kigyulladt ház elsőként állott, hanem a vele egy irányban eső más három sorbani házakat is megragadta, s egy pillanat alatt lángba borítva, pusztítását mindaddig folytatta, mig a sorokban állott házak teljesen hamuvá lőnek. A szárazság okozta vízhiány, a lakosságnak a mezei munkám távolléte miatt csak a legnagyobb, azonban magyar városainkban ily alkalmakkor mindig meglévő erőfeszítésnek sikerült, a tűz továbbharapódzását meggátolhatni. Elégett összesen 52 lakház, 32 istálló, 12 gabonás, 9 szekérszín, 5 sertés-ól. A szenvedett kár becsértéke 23.186 forintra rúg. Ezen tűzvész okozta szerencsétlenség annyival inkább sújtó, minthogy ez nagy részben olyanokat ért, kiknek elhamvasztott házaikon, ingóságaikon, iparos üzletszereiken, és ezek segélyével előállított iparkészleteiken felül egyebük alig volt. * A föld legmagasb hegyei. Mint tudva van, régebben a Chimborastot járták a legmagasb hegyek egyikének. Majd meg lett fosztva e kitüntetéstől és helyét Dhawalagiri foglalta el. Ez sem tarthatta meg sokáig a polezot, s a Tschamalarinak kellett átengednie, melyet néhány évvel ezelőtt Mount Everest fedezett fel. Minap pedig Sehlagintweinstur Münchenben előadást tartott, s mint a föld legmagasb hegyeit a következőket mutatta be: a Kontschindschinge 28,156, a Daspang 27,278, a Gaurusankar pedig 29,000 angol láb magasságú. Mindezek a Himalaya-lánczolaton vannak. * A Werther féle kertben a császárfürdőn felül f. hó 11-kén nyitották meg az uj, díszesen épült maláta-fürdőket, s a mint az első napokból látszik, a mivelt közönség részéről sűrü látogatásnak fog örvendeni. * Közelebbi újdonságaink közt Csősztelek hibásan van Békésmegyébe téve, Torontálmegye helyett, mit ezennel helyreigazítunk. Vidéki levelek. — Sárköz, Kalocsa vidékéről jun. 21. Mi az oka annak, hogy a „Gazdasági Lapok“ ban csak gyéren találkozunk oly tudósításokkal, melyekből a jelen