Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-15 / 159. szám

dégek, a romániai vasút csatlakozása iránt tudako­lódni. (H.) Követválasztási mozgalmak Erdélyben. Marosvásárhelyről tudósitnak, hogy a Dózsa Elek lemondása által megtlrott egyik követi állomásra júl. 11-dikén ment végbe az új választás. Követői báró Bánffy Albert választatott. Összesen 367 en sza­vaztak. — Krasznamegyei volt alkotm. főispán báró Bánffy Albert 354 szavazatot kapott. Doboka megyében : Bohetzel Mihály főbíró; K­i­p­o­t­á­r János törvényszéki ü­lnök; Bottyán László megyei főispáni helyettes. Naszód-vidéken, Boheczel főkapitány kettős vá­lasztatása miatt, ki a b. szolnokmegyei választást fo­gadá el, Flórián János főüügyész. A selyemgubók beváltása érdekében Hajnik János gazdasági felügyelő ur Korizmics László úr ő­zsgához következő válaszlevelet intézett: Cxenk, j­l. 9. Tegnapi napon kezemhez érkezett nagy becsli fel­hívása folytán van szerencsém negodat értesíteni, mi­szerint a czenki filanda egész készséggel ajánlkozik bár­honnan jövő gubóknak beváltására. Az árakat il­letőleg szabad legyen csak annyit megjegyeznem, mi­szerint a czenki filanda egész igyekezetét oda fordítva, hogy az ország minden részeiből minél több gubót be­válthasson, a gubók minősége szerint a legméltányo­­sabb árakat fogja kiszolgáltatni, ezeket azonban előre meghatározni nincs hatalmában. Legczélszerű­bb az or­szág selyemtermelőit arra figyelmeztetni, miszerint a czenki fi­andiával — illetőleg ennek bérlőjével Stur­mer Arthur úrral — tegyék magukat érintkezésbe. Mély tisztelettel maradván nagyságodnak aláza­­os szolgája Hajnik János. Megyei tudósítások. — Szathmármegye. Nagy-Károly, július 9. 1863. Már a megelőző napon e város rendkívüli élénkség szinhelye jön, mert a megyei értelmiség oly nagy számú gyülekezete sereglett össze, min­t Szat­­már megye pompás palotája ritkán fogadott falai közé, és ha számra nézve voltak is népesebb gyűlései, de ily válogatott közönsége a régi jó idők óta nem igen volt. Mi adott erre all álmot? Az újon kinevezett főispán helyettes ezt mege­lőzőleg körlevelet bocsátott a megye minden színezetű tagjaihoz és azokat különbség nélkül a mai napra ér­tekezletre hívta meg ide. A körlevél tartalma következő: „Midőn ő Felségének kegyelmes kinevezése foly­tán e megye kormányát átvettem, ezt azon szilárd el­határozással tettem, hogy sikerül őszinte szándékú közreműködésemnek a dolgokat visszavezetni törvé­nyes állásukba, hogy feledve a múltakat, a törvé­nyesség s a lehetőség közötti uton e megyének az ön­­kormányzatot visszaszerezzem. Én, ki a megyerendszer bálványozásában nőt­tem fel, ki kora ifjúságomtól életem javát annak szol­gálatában töltöttem, nem akarhatom magamat urává tenni annak, minek, hogy hol szolgája lehettem, dicső­ségemnek tartom mindig. Utamon ezért, melyre léptem, első teendőm: azok­nak tanácsát s támogatását keresni fel, kik hazafius kötelességüknek tekintik és ily időben közreműködé-­ söket a közügyektől nem vonni meg, hogy velem egy­ütt keressük fel s jelöljük ki azon utat, melyen me­gyénk saját törvényes jogainak gyakorlatába vissza­­helyezkedik.­­ Mert van okom remény­em, hogy ő­felségének törhetlen jóakarata megadja, s hazafias kormányunk buzgósága egyesülten velünk megszerzi nekünk az el­vesztett tért, ha törvényeinknek kellő megóvása mel­lett nem feledjük a tények kényszerűségét is, — és a jogot eszélylyel, a helyzetet józan számítással hasz­náljuk fel. Erről tanácskozni, alapjait kijelölni s az eléréséhez szükséges lépéseket megtenni, folyó évi julius hó­d ik napjára Nagy­ Károlyba értekezletet hívok össze, me­lyet a megyeház nagy teremében délelőtt 10 órakor nyitandok meg. Midőn ennélfogva én a hatalom gyakorlatát ille­tékes forrására visszavezetni hívom fel, bízom hazafias buzgóságában, hogy e meghívásomat készséges megje­lenésével fogja viszonozni. Hazafias indulattal maradtam sat. Szatmár megye főispáni helytartója.“ Ezt megelőzőleg már jun. 22-én a főispán he­lyettes egy zártkörű, csupán a megyei pártok vezetői­ből álló értekezést tartott Szatmáron, melynek nézete az valt, hogy hivassék meg a megyének összes értel­m­­isége minden válogatás nélkül, hogy így tisztán le­hessen tájékozást nyerni, miként állnak valóságban a vélemények s akár jelenik meg akár nem, akár nyilat­kozik akár nem a létezhető ellenzék, minden­esetre teljesen biztos tájékozást nyújt a megyei nézetek mai állásáról, így jön. Meghívaték az egész megyei értelmiség, a­kik meghívó levelet nem kaptak, csak tévedésből tör­ténhetett. Meg is jelent a mai napon, kevés kivétellel, a me­gyének színe s együtt láttuk ismét a megye méltósá­gait, véneit és a múlt idő sok jeles bajnokát mindenik táborból. Jelen volt a megyés püspök, káptalan kül­dötte, nagybányai prépost s minden felekezet számos lelkészei az egyházi rendből. Itt volt udv. tan. Uray Bálint, volt főispánunk Szerdahelyi Pál, Kende Zsigmond, Gabányi Sándor, számos volt képviselő az előbbi időből, nagyszámú birtokosok, a három kir. város, több mezőváros és egy pár községi képviselők és hallgatóság annyi, hogy még a gallériák is megteltek. Időközben az ellenzék is összeszedte erejét s jobbatlan értelmisége, kevés hijjával megjelent s már megelőző este tartott külön értekezletében bemutatá, hogy a passivitás terét elhagyta és a közügy körüli mozgalomban részt venni kész. Az ellenzék fejei meglátogaták a főispánhelyet­­test és tudaták vele, hogy bejövetelök nem puszta né­zői szerep leen­, hanem lehetőleg erélyes ad­ba, mely azonban végczéljában mégis szomorú negatív, ha si­kerülhet. Minő reményeket kötöttünk k­i az újabb megyei kinevezésekhez, s mit vártunk Szatmárban a kinevezett főispánhelyettes fellépésétől, megmondottuk annak ide­jében. Az első lépés megtörtént. Azon élénkség, mely­lyel fogadtatok, megmutató, hogy a benne rejlő fon­tosságot és a kezdeményezés jelentőségét megértették. Miután ilynemi értekezletben a kitűzött s hatá­rozottan körvonalazott korlátok közt, tekintve, hogy főispánhelyettes ezt­aját egyéni tájékozásul hivta ösz­­sze, sem határozatról sem többség számbavételt.­­ről szó nem lehetett, kihallgatott a főispáni helyettes minden szólni kívánót, s azontúl az értekezletet berekesztette. Kísérjük a történteket minden mozzanataiban. Az értekezlet napján a megnyitás előtt jóval a meghívottak nagy része főispán helytartó termeiben gyűlt össze, míg az úgynevezett ellenzék a teremben az elnökség balszárnyát előre lefoglalta. Ez csak any­­nyiban jön feltűnő, mert a 61-iki időszakban ott ülők, kik egyébiránt akkor sem tartoztak az ellenzékhez, egészen ellenkező oldalra szoríttattak. Az ellenzék soraiban láttuk a volt tisztikar fő­­személyzetét kevés kivétellel. Megtelvén a terem s eljővén a kitűzött óra, a fő­ispánhelyettes az értekezletet következő beszéddel nyi­­­totta meg: Mélyen tisztelt értekezlet! Miután a megye egyetemét törvényes gyűlésé­ben nem Üdvözölhetem, alkalmat óhajtottam mégis nyerni magamnak l adni a megye értelmiségének, hogy a haza jelen válságos napjaiban a fennálló állapotbóli kiemelkedésre vállvetve közreműködjünk. Fogadja a váratlan szép számmal egy begy­ült me­gyei értekezlet legbensőbb Üdvözletemet, melylyel any­­nyival derü­ltebb kilátások közt köszöntök ime most be, mert fényes bizonyítékát látom e kész összesereg­­l­­ésben annak, hogy legőszintébb törekvésemet megér­tették s hazafi buzgósággal viszonozzák. A czél, mely miatt bátor valik ezen értekezletre­­ felkérni, nem egyéb, mint visszanyerni az elvesztett tért, és megyei önkormányzatunkat, a nemzet szabad­ságának minden időbeni védbástyáját helyreállítani. Ily nagybecsű hazai ügygyel szemben nem létez­hetnek személyes indokok, de ha rám nézve volnának­­ is, ennek természetét ítéljék meg abból, hogy midőn e megye kormányzatát elnyertem, múltamhozi hűtlenség­nek tartanám, azt azoknak befolyása nélkül gyakorol­­­­ni, kiket e jog alkotmányunk szerint illet. Ezen joggyakorlat helyreállítását velem egye­sülve eszközölni vagyunk ma itt. A legfelsőbb utasítás is, melylyel az ideiglenes be­­hozatalt, szab reám ez irányban kötelezettséget. Hogy ne habozzunk tovább megragadni saját ügyeink alkotmányos vezetését, erre számtalan politi­kai és anyagi indokok intenek nemcsak, de kénysze­rítve sürgetnek. Alkotmányos felfogásunk szerint és a törvényesség­hezi hű ragaszkodásunk érzetében a kibontakozást egyedül országgyűléstől várhatjuk, országgyűlés pe­dig megelőző megye nélkül nem is képzelhető. De a fő szempont, mi minket legközelebbről és mindennap érint, az administratio elutasíthatlan érdeke. A 48 iki nagy átalakulás nemcsak közjogi, de magán­jogi és sociális viszonyainkat is tökéletesen átvál­toztatta. Ily nagyszerű korszak kezdetén pár évtized nyugalmára volt volna szükség, hogy a rendezés nehéz munkáját véghez vigyük. Fájdalom azonban, mindeddig nem jutott békés munkára idő, és a viszonyok rende­zetlensége naponként súlyosabban nehezedik ránk. Azt, hogy a hatalom vegye át a rendezés tisztét, nem tűri alkotmányos érzületünk, magunk sem nyú­lunk hozzá; e tétlenség mellett mi legyen a hazából? mert a fennálló állapot olyan, melyet tűrni igen is le­het, semmit nem tevéssel, de orvosolni nehezen. A politika nagy kérdéseit mi nem oldhatjuk meg, közjogi viszonyaink rendezését csak a törvényhozás eszközölheti, de, mert e nagy kérdések megoldatlanok, ne tegyünk-e semmit ? s nem akarjuk-e látni, hogy e ren­dezetlenség örvényébe hová több-több áldozatok hul­lanak. A közigazgatás összes érdeke, a közrend, a személy és vagyon bátorléte, a pontos és szigorú igazságszol­gáltatás, szóval a haza mindennapi gondjai oly csekély becsű dolgok és vagy oly kitűnő, minden kifogás feletti karban léteznek e, minélfogva nem is igénylik, vagy nem is érdemlik, hogy bele­szóljunk ? Várjon, ha a hazának annyira meggyengült anya­gi állapota megszilárdíttatik, vagy ha szigorú törvény­szolgáltatásban erős nemzeti hitelt és élénk pénzforgal­mat teremtünk, ha a terhes adóbehajtás rendezésében megakadályozzuk, hogy az adózó kétszeres értéket ne legyen kénytelen áldozni, ha a felügyeletünkkel nem engedjük, hogy közmunka, ujonezuzás, perlekedés évi terheinket kelletén többszörözze ! Mindezek oly csekély­­ dolgok-e , melyek nem érdemlik, hogy a tétlenség nyu­­galmát feláldozzuk? Ne engedjük át magunkat csalódásoknak, a köz­­igazgatás és törvénykezés pontossága és tisztasága azon fő czél, mire az alkotmány maga is csak eszköz, és épen ezen ága a közéletnek az, mit átvehetünk ma, csak akarjuk, legyünk elszánva, hogy alkotmányos jo­gainkat a jelen időhöz mért eszélyes mérséklettel gya­koroljuk. E mérséklet pedig nem abban áll, hogy jogain­kat feladjuk, vagy a megy­e jogkörét megszű­kíteni en­gedjük, de abban, hogy a megye alkotmányos műkö­­­dését megóvjuk azon túlcsapongásoktól, melyek ma­gas kormányunknak nem engedtek más lehetőséget,­­ mint a­mi megtörtént. A politika nagy kérdéseinek megoldása, az adó, katonaság kérdései az országgyűlést illeti, ebben mi a jogóvással tartozunk hazánknak, de minden tettle­­­­gesség — azonkívül hogy túllép a megyei jogkör kor­látain — kiszámíthatlan erkölcsi és anyagi kárt hozott máris a hazára. Mindezeket nem azért hozom fel, mert szüksé­gesnek tartanám oly dolgok felől tisztába jönni, mi­ben mindannyian egyiránt vélekedünk, de azért, hogy köz­megnyugtatásul, a­mit mindnyájan érezünk, itt nyíltan és őszintén ki is mondassék. Kimutattam ezekben a tisztelt étekezlet előtt az egész tért, melyet elfoglalni most alkalmunk van, — meggyőződhetik mindenki, hogy sem jogfeladásról, sem jogtalan állapot elismeréséről szó sem lehet, de elfoglalásáról azon egész térnek, mely a megye ható­ságát törvényesen megilleti. Nagy és szép kör ez, jótékony és idvhozó a me­­­­gyére, minden lakosaira és a hazára nézve is, — mert ha Ő Felsége magas kegyelme, mit remélenem sza­bad — kérelmünknek enged, és a megye törvényes alakban szavának erkölcsi súlyát vetheti a most nem ritkán előforduló válságok mérlegébe, ha nemzetünk megyéiből legálisan szólhat Uralkodójához, midőn a magyar korona területi épsége fenyegettetik, ha a me­gye saját érdekeinek vezetését kezébe véve, a közigaz­gatás és törvénykezés egész gépezetét saját befolyá­sa alá helyezi, ha az alkalmas tisztviselőt tekintélyé­nek erkölcsi súlyával támogatja, a tehetetlenséget, vagy visszaélést szigorával kirekeszti a térről, ha a megye területén ezáltal rendet, közigazgatási tiszta­ságot, törvénykezési szigort teremtett, s minden visz­­szaélést lehetetlenné tett, több jót és nemest eszköz­­lött, mint minden eddigi küzdelmeink. Íme itt a tér, melyre hogy közösen álljunk — most felhívom: — első lépésül igen egyszerű a mi te­endőnk : lojalitásunk kifejezései közt megkérni a Fel­séget, hogy megyei életünk útjából a fennálló akadá­lyokat legkegyelmesebb engedélyével háríttassa el, és erre a tisztelt értekezlet kifejezett támogatására van szükségem, mert egyedül a megyének független értel­misége döntheti biztosan el: vájjon e lépésem nem volt-e még korai ? s vájjon tétlenségünk miatt a haza szenvedj­­-e tovább is alig kiszámítható hátrányokat ? Legyenek végkép arról meggyőződve, hogy mi­dőn én Ő Felsége kegyelmes királyom által reám ru­házott eme nem kis fontosságú hivatást ekkér kezdem meg, más gondolat nem vezérelt mint azon köteles­­ségérzet, melylyel kegyelmes királyomnak, hazámnak, és megyémnek tartozom. A beszédet élénk helyeslés követte. (Folytatjuk.) (F.) Pálffy János, Lichtenstein Weneel, Laudon, Lascy, Ná­­dasdy, Colloredo Jeromos, Hofer András, Liechtenstein János, Bianehi, Károly főhg. * A létesítendő pesti állatkert ügyében, Kubinyi Ágoston, a nemz. mut. igazgatójának elnöklete alatt f. hó 11-kén tartatott értekezletben két iv mutattatott be, me­lyen 50 frtjával 113 részvényes van aláírva. Ez 5650 ftnyi tőkét képvisel, s a terv kivitelére legalább is 30.000 ft aláírása szükségeltetik, de minthogy még sok iv nincs beszolgáltatva, van némi remény, hogy a vállalat mégis létesül. Ugyanez ülésben Kállay Béni (elnök), Czanyuga József, Frivaldszky János, Perger Ignácz, Szabó József, Thaisz Elek és Ybl Miklós urakból szűkebb bizottmány választatott, melyhez a város részéről Gamperl Alajos ta­nácsost s a városi főmérnököt s a városliget főkertészét fogják kérni. A részvényekre nézve határoztatott, hogy minden részvényét saját személyére ingyen belépti je­gyet nyer, kik 5 részvényt bírnak, családi jegyet. A vál­lalathoz kisebb járulékok is elfogadtatnak, melyekről ki­adott nyugták a netaláni későbbi bérletbe be fognak szá­míttatni. Határoztatott egyszersmind, hogy Xantus Jánost ez állatkert számára gyűjtött száz és néhány állat elkül­désére felkérik. A kert s az illető helyiségek tervrajzával Ybl bízatott meg. * Jó ideje 1. Az „Arad“-ban olvassuk : A ked­vezőtlen időjárás által előidézett nyomasztó szükség minden körben érezhető. A magyar színésztársaság eluta­zása után egy német társaság tarta Aradon előadásait. A látogatók száma kezdetben sem volt nagy, mégis némileg lehetett a társaságnak magát fönntartania. De egy idő óta ez is megváltozott, a hirdetett előadások elmaradnak, mert nem jelentkeznek látogatók, még a vásár ideje alatt sem volt akkora közönség, hogy játszani lehetett volna. Ennek következtében a társaság szomorú helyzete tető­pontját érte. Nincs neki elég költsége, hogy elutazási költségeit fedezhesse. Ezen egy gyűjtés segíthetne. Igaz, hogy közönségünk sok részről van most igénybe véve, mégis lehet remélnünk, hogy juttathat némi segélyt ezen alkalomra is- Fölhívjuk ennélfogva Arad közönségét, hogy minden nemzetiségi különbség nélkül já­ruljon hozzá adományaival a nevezett színésztársaság segélyezésére. Könnyítéséül Bettelheim testvérek könyvkereskedésében egy év van e czélra letéve. Az ado­mányok nyilvános számadás mellett adatnak át a társa­ságnak. — A „Népbarát“ írja, hogy e félévben is ugyan­­azon két egyén hordoz legtöbb magyar újságot, kik 15 év óta folyvást legtöbbet hordálnak. Az egyik N­á­d­o­s­y István posztókereskedő Pesten, s P­e­r­l­a­k­y Dániel szin­tén posztókereskedő Győrött . Ehhez sem kell dicséret, mert azzal csak az illetők érdeméből vonnánk le ! * Ausztriát a nümburgi kiállításon 442 kiállító kép­viseli. Ezek közül 389 nyersterményt, 33 állatfajokat és 20 gépeket szállított Hamburgba. * Nagyváradon Tholdi Molnár Péter apát, nagyváradi latin szertartású éneklő kanonok, aranymisés pap és szentszéki ülnök f. hó 10-kén élete 83-ik évében öregségi végelgyengülés következtében meghalt. Béke a derék egyházi férfiú hamvaira 1 * P e 1 1 e t Ida berlini udv. színésznő Lipcsében meghalt, reménydús művészi pályája elején. * Szabó és Kepola városi biztosok múlt szombaton az üllői után két hirhedt, a börtönből csak imént kiszaba­dult czinkost, Kovács Lázár és Gsd­rey nevüeket akarták elfogni. Mig a két biztos őket bekísérte, Kovács kést vont elő és Szabót mellén úgy megszórta, hogy azonnal össze­­rogyott. A másik czinkos felhasználta ez alkalmat és el­szökött. Kovács megfutott, de csakhamar elfogták. Szabó sebe igen veszélyes. * A párisi Dejazet-színház rendkívüli újdonsággal „Vándorló szellemekkel“ lepte meg közönségét. Ezek oly phantasmagoriák, melyek az eddig létezettektől — mint egy párisi levélben olvassuk — azáltal különböznek, hogy nem tömör tárgyra reflectáltatnak, hanem mint tes­tes, bár kódszerű s átlátszó lények jelennek meg a szín­­padon, járnak és beszélnek. Ez új angol opticai talál­mányhoz Deslandes és Dornay urak „Les spreetres de l’aurore“ czím alatt alkalmi művet írtak három szakasz­ban, melynek alapgondolata egy német legenda, s egész­ben véve nem sokat ér. A közönség a mű iránt, melyben egy jós, nő, meghalt szerelmes pár s egy régi ballada untat, nagyon kevés érdeket tanúsított és türelmetlenül várta a lelkek megjelenését. Ez azonban roppant hatást aratott. A budai népszínház Párisban időző igazgatója e legújabb találmányt a népszínházban is be fogja mutatni. * Zelistyei Wl­l­d Alajos krassómegyei terv. ül­nök és levelezőnk előfizetési felhívást bocsátott közre, különféle lapokban 20 év lefolyta alatt megjelent érteke­zései közöl azokra, melyek közvetlenül a román népre, s ügyére vonatkoznak, s még néhány más közérdekűeken kívül a román népre vonatkozó országgyűlési beszédeire, melyeket e czim alatt szándékozik külön kötetben kiadni: „A román nép és ügye“, védelmezve a magyar időszaki sajtó terén, s az országgyűlési szószéken, zelistyei V­­­á­d Alajos, Krassómegye n.-zorlenczi kerületének az 1848 — 49 és 1861. évi országgyűlésen volt képviselője által. A mintegy 10—12 nyomtatott ivén megjelenendő könyv áll : 1. Egy élőbeszédből, mely politikai és nemzetiségi hitval­lását, 2. az első részből, mely a román népre, s ügyére vonatkozó értekezéseit, 3. a második részből, mely azon tárgyra vonatkozó országgyűlési beszédeit, s az aradi ro­mán irodalmi egylet alakuló közgyűlésén mondott beszé­deit, s végre 4 függelékből, mely a „Pesti Napló“ 1850. évi folyamában „a temesi bánságról, s szerb vajdaságról“ közlött 4, s a „Sürgöny“ 1862. és 1863. évi folyamatban „a megyei törvényszékek szaporításáról, s szervezéséről“ írott­a értekezését, s végre az 1856. évben Angyal Pál ur által 10 darab aranynyal jutalmazott értekezését a leg­rosszabb magyar szóról, s az e tárgyban Greguss ur által ejtett ítélet elleni semmiségi panaszát tartalmazandja. — Ajánljuk az előfizető­t, ez. közönség figyelmébe. *A „Bihar“ szerkesztését tehát csakugyan Gya- r­o­k­a­y Lajos úr vette át. A „Bihar“ közelebbi száma már az ő szerkesztése alatt jelent meg. * Somogyból írják, hogy név szerint a karádi urada­lom erdőségeiben már százával legelnek a Bánságból az éhhalál elől odahajtott gulyák. * A Kolozsvárt alakulandó takarékpénztár ügyé­ben a kereskedelmi és iparkamara folyamodására az ud­­­vari korlátnokságtól azon felszólítás jött, hogy nevezett kamara mutassa ki az intézet felállítására és biztosítására szükséges összegeket az alapítók részéről. Miután úgy látszik, hogy más ellenvetés nincs, e felszólításnak, az annyira óhajtott intézet közérdekűsége mellett, azt hisz­­szük, néhány nap alatt eleget tehetni. („Korunk“). * Karádon a veszprémi püspök egy gőzmalmot szándékozik építtetni; hasonló van tervben Bátén is, So­­mogymegyében. * Hontmegyében Minasszonynak helységben f. hó 10 kén d. u. tűz ütött ki, mely egy óra alatt 83 házat hamvasztott el. Mint a „P. L.“ tudósításából értesülünk, négy gyermek is áldozata lett a lángoknak. Többen élel­mi­szerekkel s pénzadománynyal is siettek a szerencsét­lenek segélyére. * A hamburgi próbaszántág versenyzői közöl Ri­chardson és Darly, John Fowler és Ransones és fia által felszántott tér 1000 láb hosszú volt, s az elsőnek gőz­ekéje 4'/s — a másodiké 3, s az utolsóé 3'/s percz alatt végezte be e munkát. A próbaszántás kedden folytattatott, s erre két új versenyző jelenté magát: az angol Howard és a berlini Schwarczkopf.­­ A nagyszerű léghajózás keddre volt kitűzve. Green George úr londoni léggömbje 30,000 köbláb nagyságú, neve „Continent.“ A felbocsátás színhelye a Rainville-kert. * A fővárosunkban felállítandó szentháromság-szo­bor első alkatrészei f. hó 13-kán érkeztek ide egy vonta­tó gőzösön. A talapzaton kívül több pompásan vésett szo­bor is érkezett, melyek mind a városi tűzoltó-raktárban helyeztettek el. Halbig János bécsi tanár, a­ki, mint tud­va van, e szobor építésével megbizatott s azért 18,472 ftot kap, még e hétre egy második szállítmányt ígért. A jeles művész legközelebb Pestre érkezik, hogy a felállítás körüli munkálatot személyesen vezesse. * A budai nyári színházban a „Flotte Bursche“ előadása 1100 ftot jövedelmezett. A bő nyári napokban ez is a ritkaságok közé tartozik. * A nemz. színházban a „Szívtelen férfi“ czímű új fordítmány tegnapelőtt nem igen nyerte meg a közönség tetszését. * Egy kőbányai szőlőbirtokos neje tegnapelőtt há­­rom gyermeket szült. A birtokos neve Gösz Ádám, nejét pedig Évának hívják. A gyermekeket Ábel, Kain és Szeth­­nek keresztelték. Egész bibliai család. * A múlt szombaton 20 mázsa ezüstöt, és 8000 da­rab aranyat szállítottak Selmeczről Bécsbe. * Pesten német nyelven egy „Herren Mode­­courkr“ czimü lap indul meg, mely kívánatra magyar szöveggel is meg fog jelenni. Ad mindenféle a férfidivat körébe tartozó tudósításokat, képeket és szabásrajzokat. E lap szerkesztője Kühn Károly szabómester, ki minden­féle bizományok pontos elvégzésére készséggel ajánlkozik. Előfizetés egész évre 6 ft, félévre 3 ft. Kiadó­hivatal vá­­­zint ez a 19. szám. * Nem csak a budai népszínház igazgatója Molnár, hanem Treumann is azon van, hogy az új kisértet appa­­rátumot színháza számára megszerezze, s ez okból Pá­riába utazott. * A pozsoni kir. akadémia joghallgatói az említett főiskola elöljáróságának 80 fiát azon kéréssel kézbesítet­tek, hogy ezen összeg az alsó-magyarországi ínséggel küzdő polgártársak közt mielőbbi kiosztás végett a m. k. helytartóságnak küldessék át. * Lugosról írja egy levelező j­l. 9-ről : Most hal­lom, hogy az Oravicza határán garázdálkodó tolvaj társa­ságnak fejét megfogták, és miután folyó hó 4-ke óta a rögtönitélő biróság megyénk határán is életbe lépett, ez lesz az első rögtönitéleti eljárás. — Az aratás itt javá­ban foly és bár bőségesnek nem mondhatjuk, mégis szép és elég nehéz szemű búzát láthatni, szalmája azonban alig egy láb hosszú. — A már múltkor említve volt co­­chinchina tyuk­ölési babonasághoz még most mást is ir­hatok; mihelyest jégeső kezd hullni, a köznép tüstént a fej­sze után fut, mert azt mondják, mihelyest az élével föl­felé van állítva, tüstént megáll a jégeső. * A nagy-szalontai tűzről a „Fán“ következő rész­leteket közöl : az 1846 ik évben nagyrészben tűz marta­lékává lett város e hó­b án ugyanezen szerencsétlenséget kényteleníttetett érezni. Délutáni 1 ’/6 órakor Darvasy Ambrus ottani jó módban lévő lakosnak a város köze­pén eső háza még eddig ki nem puhatolhatott módon ki­gyulladván, a dühöngött szél által táplált tűzvész nemcsak azon sorházat, melyen a kigyulladt ház elsőként állott, hanem a vele egy irányban eső más három sorbani háza­kat is megragadta, s egy pillanat alatt lángba borítva, pusztítását mindaddig folytatta, mig a sorokban állott há­zak teljesen hamuvá lőnek. A szárazság okozta vízhiány, a lakosságnak a mezei munkám­ távolléte miatt csak a legnagyobb, azonban magyar városainkban ily alkalmak­kor mindig meglévő erőfeszítésnek sikerült, a tűz tovább­­harapódzását meggátolhatni. Elégett összesen 52 lak­ház, 32 istálló, 12 gabonás, 9 szekérszín, 5 sertés-ól. A szenvedett kár becsértéke 23.186 forintra rúg. Ezen tűz­vész okozta szerencsétlenség annyival inkább sújtó, mint­hogy ez nagy részben olyanokat ért, kiknek elhamvasz­tott házaikon, ingóságaikon, iparos­ üzletszereiken, és ezek segélyével előállított iparkészleteiken felül egyebük alig volt. * A föld legmagasb hegyei. Mint tudva van, régebben a Chimborastot járták a legmagasb hegyek egyikének. Majd meg lett fosztva e kitüntetéstől és helyét Dhawalagiri fog­lalta el. Ez sem tarthatta meg sokáig a polezot, s a Tscha­­malarinak kellett átengednie, melyet néhány évvel ezelőtt Mount Everest fedezett fel. Minap pedig Sehlagintweinst­ur Münchenben előadást tartott, s mint a föld legmagasb hegyeit a következőket mutatta be: a Kontschindschinge 28,156, a Daspang 27,278, a Gaurusankar pedig 29,000 angol láb magasságú. Mindezek a Himalaya-lánczola­­ton vannak. * A Werther féle kertben a császárfürdőn felül f. hó 11-kén nyitották meg az uj, díszesen épült maláta-für­dőket, s a mint az első napokból látszik, a mivelt közön­ség részéről sűrü látogatásnak fog örvendeni. * Közelebbi újdonságaink közt Csősztelek hibásan van Békésmegyébe téve, Torontálmegye helyett, mit ezen­nel helyreigazítunk. Vidéki levelek. — Sárköz, Kalocsa vidékéről jun. 21. Mi az oka annak, hogy a „Gazdasági Lapok“ ban csak gyéren találkozunk oly tudósításokkal, melyekből a jelen

Next