Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)

1863-08-01 / 174. szám

A marosvásárhelyi fenyítőtörvény­­széknél a nyomozási költségeknek 2000, és más költségeknek 1000 fttali leszámításával 3000 ftnyi megtakarítás eszközöltetett. A csendőrség illetékének 8889 fttali növekedése azáltal indokoltatok, hogy az 1664-ben kiszolgálandó legénység helyettesítői számára az első betétet fel kel­lett venni; továbbá, hogy a helyettesitőknek s önkény­­teseknek tavaly tervezett taxális tőkéit s ujra­ toborzási járulékait mint új növedéket kellett beszámítani. Megyei tudósítások. (•Városmegye első alispánjának a f. jul. 21-én tartott megyei közgyűlésen tett jelentése a megye köz­ügyeiről. (Folyt.) 9. A köz­biztonságról és tűzvészek­ről. A­mi a közbiztonságot és közrendet illeti, szeren­csés vagyok teljes megelégedéssel jelenthetni, hogy megyénkben a közrend és csend háborítatlanul fennáll, s hogy a közbátorságot veszélyeztető egy eset sem ad­ta magát elő; szép kötelességemet teljesítem tehát, mi­dőn különösen a tekintetes szki­ó uraknak ez ügy kö­rül kifejtett tapintatos buzgó eljárásokért elismerést s őszinte köszönetet mondok, mert a közrend sértetlenül történt fenntartását különösen azoknak köszönhetni. Tűzvészek előfordultak e félévben megyebeli Sztarina, Ortuts, Margonya, Varjafalu, Kurima, Nyársardó és Boroszló helységekben, mik azonban, tekintve e megyé­ben fekvő községek nagy számát, jelentéktelennek mondhatók. 10. Erdei károkról. Múlt 1860. és 1861 dik évben elkövetett erdei károk bep­anaszolása legna­gyobb részben elmulasztatván, azok száma utólag tör­tént bejelentés által múlt évben felette szaporodott, ne­vezetesen a makoviczai járásban gróf Erdődy Mária­­féle és a sóvári kincstári uradalmi erdőkben m­ég 1851. évtől 1861 évig elkövetett erdei károk múlt és folyó évben bejelentetvén, már is végkép elintéztettek. Ezen erdei károknak megakadályoztatása tekintetéből a szol­­gabiráknak több ízben tüzetes utasítások adattak ki, elérettetvén ezáltal az, hogy az erdei károk iránti pana­szoknak gyors és pontos tárgyalása, de főleg szigorú törvényszabta megbüntetése által e panaszoknak szá­ma tetemesen kevesbült, oly­annyira, hogy a beérkezett jelentések nyomán ezen félévben, kivévén egyes cse­kély eseteket, ilyféle panaszok nem fordultak elő. 11.Iskola-ügy. Eőispáni helytartó­i mél­tósága követvén ő cs. kir. Apostoli Felségének a tudo­mány és népnevelés fejlesztése, előmozdítása és mive 1é86 iránt számtalanszor, s nevezetesen a tudomány terjesztése körül érdemeket szerzett megyénkbeli la­kosok, nagyon tisztelendő Király József, szent Ferencz rendű áldozátnak és Kronovszky Márk piarista rector­­nak érdemkereszttel lett legkegyelmesebb megjutal­­mazása által is nyilvánított legmagasb akaratát, saját maga legbensőbb óhajai által is parancsolta népneve­lés létesítésének, biztosításának és előmozdításának szent ügyét legmelegebben felkarolta, s múlt 1862. év­ben kiadott körlevelében elrendelni méltóztatott , mi­ként e megye mindazon községeiben, a hol az iskolás gyermekek száma az 60-et megy­i, és különösen Ma­kovicza vidékén, melynek 78 községet egyikében sem volt eddig elemi iskola, elemi iskolák állíttassa­nak fel. Ezen rendelet folytán eddig élő megyénkbeli rom. és gör. kath. 164 egyház­községben vétettek f el iskolai vallományok és terjesztettek jóváhagyás végett a nagy­­méltóságu m. kir. helytartótanács elé, mi által 330, községbeli gyermekek tanításáról az előleges gondos­kodás megtörtént, s miután a lefolyt évtized al­att 18 egyház­községben az iskola rendeztetett, ennélfogva még csak 38 községben hiányzanak a vallományok, melyek felvétele iránti tárgyalások jelenben folya­matban vannak; felvétetett továbbá az alsó tárczai és sirokai izraelita egyház­kerületben 2 izraelita iskolai vallomány. Itt még különösen ki kell emelnem, hogy úrbéri összesítési tárgyalások alkalmával 60 községben az iskola részére i­s telek, a faiskola számára 1200 □ ölnyi tér eszközöltetett ki. Továbbá 358 községben faiskolák létesítettek és így még csak 22 község van faiskola nélkül, neve­zetesen : Az alsó-tárczai járásbeli faiskolákban 4374, a felső-terczai járásbeli faiskolákban 3510, a sirokai já­rásbani faiskolákban 3148, a szekcsői járásbani faisko­lákban 5866, a makoviczai járásbeli faiskolákban 9952, a tapolyi járásbeli faiskolákban 7437 s igy összesen 85287 fa ültettetett. A népnevelés szent és nagy ügye tehát megkez­detett s erőnkhöz képest lehetőségig mindent megtet­tünk, mit ez ügynek nyolcz százados mostoha állapo­tából­ kibontakozására s jövendőbeli virágzására jelen körülmények között megfeszített erővel tehettünk, s mit dicsően uralkodó cs. kir. Apostoli Felségünk s a törvényhozó testület nagylelkűségéből a politikai jo­gok gyakorlatában részesített nép jövendőbeli jólléte megalapítására és égető szükséggé vált kiképezteté­­sére tenni szent kötelességünk egyike volt. A gyenge plánta el van ültetve, — vajha zivataroktól ment — mindenkoron szorgos atyai ápolója volna, vajha tüze­tesen felkarolva s atyai gondoskodással nevelve, utó­daink annak arany gyümölcseit szedhetnék. Nem lehet itt elhallgatnunk azon legbensőbb el­ismerésünket, melylyel megyei kormányzónk ő méltó­ságának e fontos életkérdés kezdeményezésében, ezél­­ba vett rendszeresítésében s megalapításában közre­működött nagyméltóságu Fábry Ignácz kassai r. kath. megyéspüspök s ő cs. k. Apostoli Felsége valóságos belső titkos tanácsosának, Gaganecz József eperjesi g. kath. megyéspü­spök­i­slignak és a nagyon tisztelendő fő-­b alespereseknek s lelkészeknek, úgy nemkülönben a tekintetes szolgabiráknak tartozunk; s nem emelhet­jük eléggé ki azon érdemeket, melyeket kiváltképen a tisztelt clerus a­­­épnevelés létesítése és megyénk jö­vendőbeli jóléte körül örök időkre szerzett. S ha — mint meg vagyunk győződve, — e nemeslelkü clerus ez ügynek további szükséges fejlesztésében és biztosí­tásában úgy mint eddig is velünk, s illetőleg utódaink­kal közreműködni szíves leend, akkor a sikerteljes eredményt bizton remélhetjük. 12. T e r m é s r 6 1. Általában véve az ez évi ter­més megyénkben kielégítőnek mondható, mert ha­bár a zab silány s az árpa alig középszerű, mégis az őszi termés, búza és rozs jó, s különösen az e vidéken fő élelmi czikket képező burgonya igen is kielégítő ter­mést reméltet, úgy­szintén a káposzta is, mely az utóbbi időben volt esőzés által jóval javult. A szénatermést illetőleg ezt középszerűnél rosz­­szabbnak kell mondanom, s ha gyakoribb eső a sarjú termést nem javítandja, úgy az is a középszerűnél alább fog állani. Mindazonáltal az előrebocsátottak alapján meg­elégedetten mondhatjuk, hogy habár nem is élvezünk bőséget, az ez évi termés mégis kielégítő annyira , hogy megyénk belszükségleteit teljesen fedezni képes leend. 13. Testi büntetések. Az országbírói érte­kezlet szabályai, valamint főispáni helytartó­k méltó­ságának nevezetesen a megyei kormányzat átvétele alkalmakor azonnal, úgy nemkülönben folyó évi ápril 11-kén 997. sz. a. kiadott, a nolgabirói hivatalok köz­­igazgatási és bírósági ügyekbeni eljárását szabályzó rendeleteinél fogva megyénkben a testi büntetések az országbírói értekezlet figyelembevételével legfeljebb napszámosoknál és cselédeknél, de itt is csak kihágás folytán alkalmaztatván, lehetőleg leggyérebben fordul­tak elő. Összesen : 179 96 65 86'/, 235 81'/. Mely bírságok közül a közrend s iparrendtar­tásiak a nagyméltóságu m. kir. helytartótanács enge­délyesése folytán a nagy sárosi szegények háza alapja javára azon ház pénztárába, az erdő- és mező­rendőr­ségiek pedig az országos közgazdászai alap növelé­sére és czéljaira fordítandók lévén, felsőbb rendelet nyomán az eperjesi gyűjtő­pénztárba beszolgáltatnak. Végre szíves köszönetet mondok valamennyi tisztviselő­társaimnak azon buzgalmukért, melylyel e jelen válságos s eb­énkbe annyi akadályokat gördítő viszonyok között engemet hivatalos működésemben is tápolni szíveskedtek. (Vége köv.) ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ folyvást igen ha­tározott modorban nyilatkozik. Különösen a „Times“-t s mindazokat, kik a nagy City lappal a Lengyelország miatti háborúnak már csak puszta gondolatára is ke­resztet vetnek magukra, mint a béke legveszélyesebb ellenségeit támadja meg. „Tíz év előtt“ — úgymond — „a „Times“ Törökország s a franczia szövetség el­len, s Oroszország s Aberdeen mellett beszélt, s Miklós császárt megerősítő azon csalódásban, melynek áldo­zatává lett. Jelenleg a „Times“ épen igy ír Lengyelor­szág s a franczia szövetség ellen, s újólag Oroszország párthivetű­ lép föl. E lap azt mondja nekünk, hogy az 1815-ki szerződés bolt betű, s hogy mi azt hallgatólag elenyészni hagytuk , mivel 1831, 1846 ban s még a krími háború után sem emlékeztünk meg arról, s hogy e szerint még csak kimutatható technikai jogunk sem lenne annak alapján szólni Lengyelország mellett. Erre a legdöntőbb válasz abban áll, hogy az orosz kor­mány maga is elismeri a bécsi szerződés élet­erejét s érvényét." A czikk további folyamában a „Post“ ki­fejti, hogy Oroszország elleni háborúról egyelőre szó sem leend mindaddig, míg a­­ hatalmasság diploma­­tiai eljárásában egyetértő maradand. Szerinte Austria férfias fellépése nem tévesztendi el hatását a sz.­péter­vári kabinetre. A­z éjszaki hatalmasság lengyel egy­­beni külön értekezletének terve meghiúsult, s Oroszor­szágnak nem lesz egyéb választása, mint a nyugati ha­talmak , Austria javaslataiba beleegyezni. Malmesbury lord egy a „Times“-hoz intézett levélben kijelenti, hogy a felsőházban, a lengyel kér­dés tárgyalása folytában általa tartott beszédet félre­értették. „Én“ — úgymond — „nem óhajtom, hogy követünk most, miután tettleges s határozott beavatko­zás történt, Sz. Pétervárról visszahivassék, mivel ezen lépés ily körülmények közt, hadüzenet jelentősségével bírna, hanem azt mondom, hogy m­indjárt kezdetben követünk visszahívása által fejezhettük volna ki érzü­letünket, Oroszországnak Lengyelország irányábani el­járása fölött, miután barátságos előterjesztésünk meg­vető bánásmódban részesült. Senki sem hiendi el, hogy e miatt Oroszország hadat üzent volna Angolország­nak , azonban mindenki tudja, hogy még a legnagyobb fejedelem sem viselheti el sokáig az erkölcsi vétségek miatt magára vont erkölcsi elszigeteltséget.“ Az „Economist“ egy czikkben azon okokat fejti ki, miknek Angolországot vissza kell tartóztatták a Lengyelország melletti háború kezdésétől. E lap elvül állítja föl, hogy az idegen kormányoknak nem kell be­avatkozniok az alattvalók s kormányaik közti viszá­lyokba, se a szabadság, se a kényuralom mellett. Más­különben a béke szüntelen veszélyeztetve lenne a pol­gárisati világban, s mindazon kormányok, melyek a szabadságon vagy absolut hatalmon alapulnak, szünet­len háborúkba fognának sodortatni. Erre előadja a haj­dani Lengyelország helyzetét, melynek népe vitéz s harczias volt, de a kereskedésre s iparra nem volt ké­pességük; szerinte a hajdani Lengyelországnak egy része oroszszá vagy németté lett, s nem bír többé lengyel né­pességgel; azt állítja, hogy a lengyelek soha sem tud­ták a szabadságot élvezni, sőt még magukat kormá­nyozni sem, s hogy jelenleg erre még kevésbé lenné­nek képesek. Miután kifejti, hogy nem rokonszenvek­­kel, hanem józan értelemmel s bölcseséggel űznek po­litikát, e lap Russell gróffal együtt végül azt állítja, hogy egy perczig sem kell Lengyelország miatti há­ború indítására gondolni. A császárnét múlt hétfőre várták St. Cloudba Vi­chy­ből A császár visszatérend Párisba, hogy aug. 15 én jelen legyen névnapja megünneplésén; aug. 17-én ha­­gyandja el Páriát, s a chalensi táborba menend. Mint a „Francéinak Konstantinápolyból írják: •Sir B. B­ai­ker, az ottani angol követ legközelebb onnan elutazott, hogy látogatást tegyen az Athos hegyi zárdában. Ezen lépés czélja, az annexió számára meg­nyerni ama zárda főnökét, ki rómiai születésű, s ki ho­nában nagy befolyással bir. NÉMETORSZÁG. Mint már táviratilag emlitik, a „Neueste Nachr.“-el Posenből következő okirat kö­zöltetett, melynek hitelessége iránt azonban e lap, mint látszik, nem kezeskedhetik. „Király ő felsége 1863. jul. 16-tól kelt legma­gasb kabineti parancsával, azon előterjesztésemre, mely az ostrom állapotnak a következő kerületekre : 1) Posen tartományában az inowraclawi, mo­­gilnói, wrescheni, plescheni, schildbergi, adem­ani s­en­cseni, a­ nyugati Poroszországban, a culmi, thorni, grau­­denzi, strassburgi kerületekrei kihirdetésének szüksé­gét fejtem ki, legfelsőbb beleegyezését ráadni, s leg­kegyelmesebben belátásomra bízni méltóztatott, hogy mikor tartom az időpontot alkalmasnak az ostrom-ál­lapot kihirdetésére. Midőn excádat ezen legfelsőbb határozatról érte­sítem, hozzáteszem, hogy én ama napon, melyen czél­­szerűnek vélendem, az ostrom állapotnak a nevezett kerületekbeni kihirdetését, a reám ruházott kir. telj­hatalomnál fogva, s az 1863. febr. 8 -i egyezmény IX. s XII. czikkei tekintetéből, melyek igy hangzanak: IX. Cz. Porosz király ő felsége csapatainak az orosz császár ő felsége lengyel királyságában működő csapatjaival, fegyveres együttműködésének szüksége akkor áll elő, ha a körülmények megkívánnák, hogy a cs. csapatok a porosz királyság határának közvetlen közeléből visszavonussanak. XII. sz. A porosz király ő felsége által kineve­zendő főparancsnok a IX. czikkben említett eshetőség beálltával, a parancsnoksága alá helyzendő kir. csapa­tokkal, a lengyel királyság területén haladéktalanul megkezdi működését, minek az orosz császár ő felsége által kinevezendő főparancsnokkal egyetértőleg kell szabályoztatnia; valamint a febr. 28-ki legfelsőbb utasítás alapján, melynek IV. fejezete ezt rendeli : „IV. Fejezet. Az ön parancsnoksága alá helyzett csapatjaimnak az orosz császár ő felsége lengyel ki­rályságában működő csapatjaival, együttműködése az 1863. febr. 8-ai egyezmény IX. czikkében előrelátott esetben áll be. Csapataimnak a lengyel királyságba bevonulását meg kell előznie beleegyezésemnek, az ostrom-állapotnak hajdani lengyel tartományaim egy részében vagy egész területébeni kihirdetésébe. Az ostrom állapot kihirdetésében ezen beleegyezésem alap­ján, ön önállólag közvetlen egyetértésbe teendi magát orosz császár ő felsége I­ső seregének főparancsnoké­val, s a közösen megállapított határokon belül hadmű­veleteit megkezdendő , a parancsnokságom alatt álló kir. csapatokkal a lengyel királyság határát át fogom lépetni. Excádat arra kérem, hogy ennélfogva a reá bí­zott hadtest körében, s a Preussen, Posen s Szilézia tartományok polgári igazgatósága főnökeinek közre­működésével, a kellő előintézkedéseket akkér tegye meg, hogy legközelebbi parancsaim haladéktalanul fo­ganatosittathassanak. Posen, jul. 21. 1863. 14. Birs­ág­ok. 1863. év első felében befolyt bírságok. K A I f ő I d. Birsig '­ia 9i Siolgabiro­ kert­let ■S gs £ t ** s 69 •O o. Já — Y a 9 é ft. |kr­ ft.| kr ft. | kr Sóvári kerület Berfi Vincze fö.abiró 12----— 12 — Lapispat kér. Keczer László fösab. 21 — 4 — 26 — Somosi kerület Balogh Gyula alszb. 6 —-------6 — Bersevicsei kér. Ősz Szilárd fössb. 4 —-------4 — Pechusf. k. Rumenyanezky And. alb. 19 — 2 21 21 21 Palocsai kér. Zavad­zky Antal alszb. 10 49 8 — 18 49 Bidácsi kér. Schneider Ernő foszbiró 15----------15 — Siroki kerület Usz István alszbiró 4----------4 — N..Sáros, kér Podhorányi Bal alszb. 20 60 18 80 84 40 Raszlaviczai kér Koch László főszb.--------------------------­Ádámföldi kér. Fuhrmann Fer. alsz. — — 10 — 10 — Gábortai kér. Neviczky Mih. tb. fősz. — —-----------------­Zboroi kér. Mártyak Sándor főszb. — — — -—------­Sividniki kér. Ladomérsky Gy. alsz. — 60 — — — 60 Rukoczi kér. Sárossy József alszb.--------------------------­Girálti kér. (főszb. állam, betöltetlen) 23 20 ------ 23 20 Hanusfalvi kér. Mayer János alszb. 44 26 15 64'/, 59 80'/, Kurimai kér. Patrik István alszb. 1 — 6 80 7 80 FRANCZIAORSZÁG. A „France“ igy nyilat­kozik : „Tudni hisszük, hogy Montebello herczeg, sz. pétervári követünknek Gortsakoff herczeggeli értekezlete öszhangzásban áll azon közlésekkel, me­lyek Napier lordnak kormányához intézett sürgö­nyében foglaltatnak. Ha jól vagyunk értesülve, az ezen értekezletről a jelentés ugyanakkor érkezett meg a fran­czia kormányhoz, midőn Napier lord jegyzéke Londonba érkezett.“ Werder, gyalogsági tábornok. Az 5 ik hadtest parancsnokához, Waldersee gróf lovassági tábornok­i excjához helyben.“ DÁNIA Azon találkozás alkalmával, mely leg­közelebb Kopenhága közelében a svéd király s annak testvérei s a dán király közt történt, némi fontosságot tulajdonítottak Oszkár herczeg ama szavainak, mi­ket az a London hadgyakorlatokat eszközlő két ál­lambeli hajóraj parancsnokához intézett. Az idő igen rész volt s egy baleset következtében egy svéd naszád nem tüzelhetett ágyúiból. Erre a herczeg így szólt: „Természetes, hogy svéd ágyuk nem akarnak lőni dán hajókra.“ — Ezen mondat a jelenvoltak által úgy ma­gyaráztatott, mint a Dán- és Svédország közt létező bennső viszonyoknak újabb jele. — A svéd király, ki Malmőbe tért vissza, ott legközelebb elfogadandja a dán királyt. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Azon már távirati­lag jelentett győzelmet, melyet Wierzbicki, Rucki s Krysinski egy­esült fölkelő csapatjai f. hó 24 én, a lublini területen, Krasnystownál vívtak ki, a „Czas“ fontosnak s jelentékenynek nevezi. Hogy várjon a szá­mok, t. i. a 700 holt az oroszok, s 200 a lengyelek ré­széről, nincsenek e tetemesen nagyítva, rövid időn ki fog derülni. A Janownál — Podlachiában — történt harczban is tetemes lett volna a veszteség, ha való­sulna azon közlés, hogy ezen m.­hó 18 án történt ütkö­zetben 200 orosz, s 70 lengyel esett el. Itt Jan­kowski s Zielinski fölkelő-főnökök parancsol­tak, s hírszerint a lengyelek megtartották a barettért. A „Czas“ azt hiszi, hogy némely oly kedvezőbb eredményekből, miket az utóbbi időben a lengyel fegy­verek a congressusi Lengyelország némely helyein nyertek, az tűnik ki, miszerint most már a barettér­­nek ezen részében is szigorúbban a guerilla rendszer­hez tartják magukat. A lublini területen a fölkelők helyzetét ama lengyel lap igen kedvezőnek tartja. Csak az a kérdés, hogy vájjon az még sokáig ily ked­vező fog-e maradni, mivel annak további jelentése szerint, Kozlanikoff tábornok — Rzewuski utóda a Volhynia egy része fölötti parancsnokságban — Usci­­lagban megtarta ugyan főhadiszállását, azonban csa­patainak tetemes részét a lublini területre mozdítja elő.­­ Mint a „Czas“ állítja, Kozlanikow tábornoknak egy, Chruszczew tábornokhoz intézett s a fel­ke­lők által elfogott sürgönye szerint, az oroszok hely­zete kevésbé kedvező lenne, mivel ama parancsnok ki­jelenti, hogy ő talán rövid időn kénytelen leeni, a Bugon át Volhyniába vonulni vissza, miután a ko­­welki, lucki s rownói kerületekben a fölkelés új erővel lép föl. Varsóból jelentik, hogy a rendőrség Epstein bankár gyertya­gyárában 250 mázsa ólmot, 6, kénkő­vel, s ugyanannyi, salétrommal megrakott kocsit fődö­­zött föl s kobzott el. A bank fölötti őrködés végett a kormány különböző intézkedéseket tett. A főpénztár­­nokká kinevezett Rozynski m. hó 21-én állásától ismét elmozdíttatott, s az orosz Majdanov-Manu- J­e­w­­­o­z által helyettesíttetett. A jegy­osztály igaz­gatójául most Fos­mer, a diplomatiai iroda hivatal­noka működik. Ez ügyel föl az egész bank­személy­zetre. A felsőbbekkel szigorúan bánik, ellenben a cse­lédségnek hizeleg, s a közt pénz­ ajándékokat osztogat ki. Nagyobb biztonság végett úgynevezett belső őrök is állíttattak ki. Ama pénztári szolgáknak, kik a bank épületben laktak, azt el kell hagyniok. Ama véres harczokról, melyek jul. 14—16-án a pultuski s ostrolenkai kerületekben, a plocki kormány­zóságban folytak, az „Ostsee-Zig“-nak orosz kútfőkből jelentik : „A J­a­s­i­n­s­k­i-féle fölkelő hadtest megsemmisí­tése volt czélba véve, mely a zambrowói 9­ki ütközet már a Wa­wer féle hadtesttel egyesült, s ez által 2300 főre szaporodott. E czélból az oroszok Lomza, Ostrolenka, Pultnak­­s Varsóból szinte 3000 főnyi had­testet vontak össze, 4 ágyúval, s a Jasinski főpa­rancsnoksága alatti egyesült felkelő-hadtesteket több napokon szakadatlanul üldöztek. 14 én Komorowo 8 Dombrowa faluk közt, a komorowoi erdő közelében, üt­közetre került a dolog. A harcz reggeli 7 órakor kez­dődött, s szinte szakadatlanul tartott esti 10 óráig. Végre az oroszok győztek, a fölkelők, á­lásaikból min­denütt elűzetvén, vad futásban kerestek menekvést. Az éji sötétség segélyével sikerült a fölkelőknek, az oro­szok üldözése elől megmenekülni. A felkelők közöl mintegy 200 an ölettek, s több mint 100-an sebesültek meg. Mintegy 50 sebesült a harcrtéren maradt. A se­besültek közt van a vezér, Jasinski is, kit vállán egy golyó ért. Az oroszok vesztesége majdnem egyenlő a fölkelőkével. Másnap éjjel az oroszok a fölkelők ül­dözését megkezdvén, d. u. 2 órakor utólérték a Grodek faluba menekült 150 főnyi csapatot, s azt részint le­vágták, részint elfogták. A fölkelők fő­ csapatja csak 16 án érezett utat Porzendzie falunál, s itt véres harcz után újra szétveretett a fölkelő-faadtest, melynek ve­zérletét Jasinski megsebesülése után Wawer véve át. A fölkelők itteni vesztesége 120 holtra s 80 sebe­sültre létetik. Visszatértükben az orosz csapatok, me­lyek Toll tábornok főparancsnoksága alatt állottak, mindenütt oly személyeket fogdostak be, kik a fölke­­lőknek bármikép segélyt nyújtottak.“ Mint az „Oster. Zig“-nak Sz.-Pétervárról írják, legközelebb egy oly cs­­ukár fog megjelenni, mely Oroszországnak némi nép­képviseletet fogna adni. Ugyanis a fenyegető veszélylyel szemben a nép előtt be akarják bizonyítni, hogy a „közvélemény“ figye­lembe vétetik. A „G. C.“-nek Varsóból írják: „Czartoryski László „polgárinak a „lengyel nemzeti kormány“ londoni s párisi diplomatiai főügynökévé kineveztetése itt nagy sensatiót s bámulatot gerjesztett. Ne akadjunk föl a „polgár“ szón ! A fődolog az, hogy ezen kinevezés által a varsói „titkos kormány“, melynek saját köré­­beni nagy hatalma kétségtelen, a nyugati hatalmakkal szemben kilép névtelenségéből. Továbbá ezen tényt annyiban is fontosnak tekintik, a­mennyiben ez által lehetőség van szolgáltatva a nyugati hatalmak s a „nemzeti kormány“ közti alkudozások számára, s a­mennyiben a nyugati hatalmak a lengyel bizottmány­tól oly kötelezettségeket kívánhatnak, melyek szüksé­gesek arra nézve, hogy az orosz kabinethez a fegyver­szünet iránt intézendő követelést hatályosan megújít­hassák. Minden attól függ, s ezt nagy feszültséggel várják, hogy vájjon miként fog ezen kinevezés Páriz­ és Londonban fogadtatni, s hogy vájjon, ha nem is nyilvános alakban, mint ez magától értetik, azonban mégis Czartoryski „polgárrali“ alkudozás által a „tit­kos nemzeti kormány“t létezésük s működésüknek bárminő elismerésében fogják-e részesitni.“ Hati posta. A „France“ határozottan jelenti, hogy a porosz kormány az 5 nagyhatalmasság értekezését indítvá­nyozza, az ismeretes 6 pont megvitatása végett. Az „Indep.“ azt hiszi, hogy ezen indítvány Oroszország előleges beleegyezésével létetett, s hogy ahhoz a többi 3 nagyhatalmasság is csatlakozhatnék. Mint Lembergből jul. 30-ról távírják, egy 29-én reggel Volhyniába átlépett s állítólag Wisniewski által vezérlett fölkelő-osztály egy Luczyrénél történt ütközet után, egyrészben austriai területre szorittatott vissza; 60 menekült letartóztattatott s Sokolba vitetett, valamint ezenkívül 5 sebesült is. Ama triumvirátus, melyet Forey tábornagy Me­xikóban nevezett ki, Almonte tábornok, az érsek, s So­las tábornokból áll. A sajtó ugyanazon szabályok alá vettetett, mint Francziaországban. J­u­a­r­e­z, a me­xikói congre88 és tagjai által kisértetve, honárulóknak nyilvánítá mindazokat, kik Foreyhez csatlakoznának. Mexikóbeli eltávozása nem valósult. New­ Yorkból jul. 17-ről kelt tudósítások szerint, Lee tábornok Virginiába tért vissza, Richmond felé tartván. Már akár a béke helyreállítása, akár a fog­lyok kicserélése iránti újabb egyezmény legyen a déli szövetség al­elnöke által Washingtonba vitt javasla­tok, annyi bizonyos, hogy a washingtoni kabinet elh­a­­tározá a háborút folytatni. A legújabb katonai sikerek megfejtik ezen határozatot. Táviratok: Turin, júl. 29. A senatusban vita folyt egy tör­vényjavaslat fölött, mely Szic­iliában a közbiztonság érdekében ideiglenes rendszabályok foganatosítására vonatkozik. E törvényjavaslat a képviselőkamrában azon kérelem kíséretében hozatott indítványba, h­ogy az a „brigantaggio“ bizottságnak külön jelentéstétel végett adassék át. A kamra beleegyezését adta. Színházi előadás augusztus 1. Nemzeti színház. A púpos, vagy­ a rendszeres férjek. Vígjáték 3 felv. Budai népzínház. A szelle­ma­lakok mutatványa. Nevelő. Vígjáték 2 felv. Festi német színház. Gastvorstellung der 3 Zwerge: Herren Jean Pic­colo, Jean Petit und Kiss Józsi. Die Maschinenbauer. Posse mit Gesang und Tanz in 3 AbtheilnDgen und 6 __________________%ildern. ______________ Távirati tudósítás a bécsi börzéről julius 31 ról. 5*/, Metalliqnes 75.70 nemzeti kölcsön 81.70 bankrészvények 786; hitelintézeti részvények 190.40 ezüst­ agio 110.75 londoni váltók 112 30 arany agio 6.357_____________________________________ Felelős szerkesztő:­ VÉRTES ERNŐ.

Next