Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-01 / 198. szám

szerű egyenjogusítási elvével, s varnnak kétségbevon­­hatlan hazafias államférfiak, kik a száz­adelvttség csábító zászlója alatt a régi erdélyi rendszer odaha­­gyásával egy általános erdélyiséget (Siebenbü­rgen­­thum) kikü­zdeni készek, a­mely esetben az inarticula­tio, és pedig sem az emberiség, sem Erdély haszna nélkül, könnyen elmaradhatna. De ezen politikai egyformaság nem csökkentené a nemzetek és vallások súrlódását, hanem ellenkező­leg csak előmozdítná, úgy hogy végül vagy népkeve­rék, vagy egyetlen uralgó nemzet és talán egyetlen egyház állna elő. Szóló azonban minden nem­zet és vallásnak szabad mozoghatást kíván s attól tart, hogy ama küzdelemben az alkotmányosság is koczkáztatva lenne. Többször kinyilatkoztatott meggyőződéséhez ragaszkodik, hogy legüdvösb Erdélyre nézve a régi alkotmánynak az új államtörvények szerinti kifejlesz­tése, de a­mint e végből áldozatokat hozni mindig kész volt, ép úgy kész most is a románok inarticulatiója által szaporodó nehézségek legyőzésére közreműködni, a­mennyiben az inarticulatio nehézségeket, de nem le­­győzhetlen akadályokat okoz. Pártolja tehát a kor­mány előterjesztvényét, a bizottmány módosításaival, de nem ellenezné Sagnon báró kívánságát, hogy a törvényjavaslat két részre osztassék s igy netalán új­ból a bizottmányhoz utasittassék. Föntartja magának a részletes vitánál módosítványok tételének jogát Bran de Le­mény fölemlíti,mikép Erdélyben 106-től 1459 ig a román nemzet volt egyedül uralkodó. Ez utóbbi évben nyilatkoztattatott ki jogainak elvesz­tése, és hozattak az 1848-ig uralkodó barbár törvények, melyeket azonban azon kornak ró fel. Elősorolja to­vábbá a károkat, melyek a három nemzet uniója foly­tán, a nyomasztó igát lerázni akaró parasztháborúk által okoztattak, míg végre kiemeli a jólétet, melynek a román nemzet a Habsburg ház alatt örvend, és a bi­zottmány javaslatát, miután csak az képes a román nemzetet kielégíteni, pártolja. Gaetano szintén a bizottmány javaslata mel­lett szól azon hozzáadással, hogy — mint Siaguna püs­pök, — ő is két külön törvényt óhajt e tárgyban. B­a­­­o­m i­r­i a holnapi ülésre tartja fönn magának a szót a javaslat ellen. Popea nem akarja a házat ismétlésekkel fá­rasztani s csak röviden pártolja a bizottmány szer­kezetét. Ülés vége 1­­/4 órakor. Holnap az általános vita folytatása. R. F. I. A félhiv. „General Corresponded“ jelenti: Ö cs. kir. Ap. Felsége, mint értesülünk, M. m. Frankfurtból aug. 20-tól kelt legfelsőbb határzatával, az erdélyi or­szággyűlésbe be nem lépett több meghívott és megvá­lasztott képviselők ismeretes együttes nyilatkozatát, utalva a f. é. jun. 15 ről kelt legkegyelmesb országgyű­lési megnyitási leiratra, továbbá az elő. kir. főkor­­mányszékhez a f. é. jul. 30ról kelt 1. k. leiratra, végre az országgyűlésbe belépett képviselőknek az erdélyi országgyűlés által eszközölt verificatiojára ,sem anya­gi, sem alaki tekintetből további hivatalos tárgyalás­ra nem­ alkalmasnak kijelenteni méltóztatott, miután e beadvány aláírói az országgyűlésbe való belépésük megtagadása által csak mint magán­személyek tűnnek fel, igy tehát nincsenek hivatva Erdély nagyfejede­lemségének, vagy egyes lakóinak állítólagos közjogi igényeit a koronával szemben érvényesitni. Mint továbbá értesülünk,­­ cs. kir. Ap. Felsége ugyanaz napról kelt legfelsőbb határzatával Bodola Sá­muel, ref. superint., Kriza János, unitárius superint.,­­ Ugrón István, gr. Thorotzkay Miklós, gróf Teleki Sámuel és Simon Sándor földbirtokosoknak az erdélyi országgyűlésbe való részvételre szóló meghivattatásu­­kat megszűntnek kinyilatkoztatni, és megparancsolni méltóztatott, hogy e férfiaknak a legfelsőbb nem­tetszés jelentessék ki a fölött , hogy a minden alattvalónak fejedelme iránt viseltetni tartozott hó­dolat megszegésével elmulasztották mentségüket, hogy ő­felsége meghívását nem követhetik, minthogy lelkiismeretük és politikai nézeteikkel nem egyeztethe­tik meg az Ő Felségétől egybehívott országgyűlésen való részvételt, azonnal, miután e legkegyelmesebb meghivatásról értesítve lettek, hódolatteljesen előter­jeszteni. Vidéki levelek. — Jászberény, aug. 20 án. Ma ültük meg a nemzet első királya szt. István dicső ünnepét, a jó vi­lág szokása szerint előszedve pár év óta pihent és a mai napra a rozsdától kitisztított kardjainkat, a moly­tól kirázott sastollainkat. Még a harangok moraja is másként csengett fü­leinkbe, és népünk sietett az imaházba, melynek még környéke is zajongott az ájtatos nép ezreitől Buzgó imával járulónk a Mindenhatóhoz, mert elhagyatva, az ínség legborzasztóbb jövőjétől ret­tegünk. — Ismét ott vagyunk, a­hol ezelőtt 2 hóval voltunk, mielőtt az első és utolsó két esőnk volt, mivel egy csepp takarmányunk se lett, őszi vetéseink az elve­tett mag felével, tavaszunk annyival sem fizetett; né­pünk igyekezett kölest vetni, hogy legalább főzelékét pótolja, és szalmája takarmányt adjon éhen bőgő mar­háinknak és juhainknak. Van is annyi kölesvetés ha­tárainkban,­­ ennyi talán 100 év óta összesen nem volt, azonban most már biztosan értesíthetjük a t. szerkesztőséget, miként reményünk meghiúsult, elsül­tek köleseink, de kukoriczáinkat is sok helyen vágják takarmánynak. Vetőmagunk nincs, pénzünk nincs, mit vessünk tehát?*) Szőlőink serétnyi nagyságban élnek és igy az éhes gyomort savanyu kerti borainkkal sem lehet megcsalni, pedig azt tartják, hogy „a bicska is kinyílik tőle a zsebében, a ki iszik belőle.“ Folyó hó 17-től kezdve sedriánk van; múlt héten az ínségben szenvedőket segélyző kerületi gyűlés volt; ma városunkban a hatvan-szolnoki vasút tárgyában volt gyűlés, melyről pár nap alatt adjuk tu­dósításainkat. 1-1- Kútföld. FRANCZIAORSZÁG. A m. hó 27-re jelentett mi­nister tanács nem tartatott meg, hanem szombaton fog megtartatni. Drouyn de Lhuyss Budberg bá­ró, orosz követ aug. 28 án Párisba visszaérkeztek. A „Patrie“ szerint azon emlékirat, mely Drouyn de Lhuy­snek Sz. Pétervárra küldött leg­utóbbi sürgönyét kiséri, pontosan meghatározza a ma­­rgokat, miket a lengyel kérdésben az 1815-ki kötések ruháza­k a hatalmasságokra, s ezenkívül abban a bé-csak egy kis türelmet kérünk tisztelt levele­ző úr ! Szerk­­esi szerződés zár-okmányának részletes magyarázata is található. N­u b a­r pasa, ki az egyiptomi al­király által a szuezi földcsatorna ügyének a franczia kormánynyali szabályzásával van megbízva, Párisba érkezett. NÉMETORSZÁG. A .Wiener Abendp.“ követ­kező közlést hoz: „Porosz lapokban] oly módon közöltetnek kivo­natok ama promemoriából, melyet a cs. kabinet az első értekezleti ülés után adott át Németország fejedelmei­nek s szabad városainak, mely alkalmas, téves felfo­gást idézni elő, amaz okirat czélja s szelleme iránt. Ezzel azon gyanúsítás köttetett össze, mintha az által Austria suprematiájának megszilárdítása, s az összegyűlt fejedelmek meglépése (Überrumpfung) lett volna czélbavéve. Az említett promemoriának alábbi szövege leg­inkább alkalmas az ily fölfogás helyreigazítására, s azon meggyőződés gerjesztésére, miszerint a cs. kor­mány szándékában az volt, hogy a javaslat által az Ügyfolyam gyorsítására s egyszerű­sítésére hasson, s hogy a javaslatnak azon jezikkeit, miknek a fejedelmek , a szabad városi képviselők általi szöveg­ szerinti meg­állapítása nélkülözhetlennek látszott, elkülönítse más kevésbé fontos pontoktól, miknek végleges szerkeszté­sét egy ministeri értekezletre lehetett hagyni. Ezen emlékiratnak azon zár megjegyzése, mely sze­­rint az alkotmányos testületek beleegyezése minden kö­telező jellemű nyilatkozatoknak magától értetőleg mind­azon esetekre fönntartva maradt, midőn az illető állam alkotmánya ily beleegyezést megkíván, a legdöntőbb c­áfolat a szándéklott meglépés vádja ellen. Austriá­­nak a szövetségbeni legális állásán túlmenő suprema­­tiárai irányának az elfogulatlan olvasó semmi nyomát sem találandja föl. A szöveg itt következik : Promemoria. Németország fejedelmei s szabad városainak ér­tekezlete első ülésében a legörvendetesebb öszhangzás­­sal azon határozatot hoz­, hogy az austriai Császár Ő Felsége által előterjesztett „német szövetségi reform­terv“­et veendi tanácskozásainak alapjául. Ezen hatá­rozat alapján most már a fejedelmi értekezlet hihető­leg megállapítni óhajtja azon további eljárást, mely ál­­tali tanácskozásainak mielőbbi bevégzése legczélszerűb­­ben fogna előmozdu­tat hatni. Mint az említett ülésben a magas résztvevők kö­zül többen világosan kiemelték, a nevezett tervnek, mint alkalmas tanácskozási alapnak elfogadásával nem akarták netalán már annak egyes határozatai helybenhagyását is kifejezni. Császár Ő Felsége ez iránt teljesen számot ad magának, azonban másrész­ről reméli, hogy szövetséges társainak fölfogásával ta­lálkozik, ha azt hiszi, hogy az aziránt tanusított kész­ségből, miszerint a reform műve ama terv alapján léte­­síltessék, kettős következtetést vonhat ki. Ugyanis először ő­felsége igazoltnak tartja azon föltevést, mi­szerint amaz ellenvetések, melyek netalán a terv egyes javaslatai, ellen egy vagy más oldalról létethetnének, nem ama rendszer s ama vezérelvek ellen irányozvák, miben annak alkotása nyugszik, s e szerint azok nem is nyújthatnának alkalmat oly változtatási indítvá­nyokra, melyek a tervet annak lényeges részeiben s fontosabb intézkedéseinek szükségképi összefüggésé­ben módosítni fognák. Másodszor: Ő Felsége meg van róla győződve, hogy ha a terv változtatásai iránt nem lehetne minden oldalról egyetértésre jutni, ez utóbbi­nak még változatlan szerkezetében is elfogadása min­denesetre kívánatosabb lenne a magas gyűlés előtt, mint a vélemények szétforgácsoltatása, egymástól el­térése s a tanácskozások eredménytelen­sége. Ezen szempontokból indulván ki s továbbá meg­fontolván, hogy se szükséges, se kívánatos nem lenne a netalán előterjesztendő részletes módosítások tárgya­lását személyesen a fejedelmek számára tartani fönn, s ez által azoknak Frankfurtban tartózkodását szerfö­lött meghosszabbítani, Császár Ő Felsége a továbbra követendő eljárásra vonatkozólag azon nézethez haj­lik, hogy a fejedelmi értekezlet most már a reformterv tárgyalását az itt jelenlévő miniszerekre bízhatná, a­mennyiben ez azon irányadással történnék, miszerint mindazon pontokban, melyekben a változtatási indít­­ványok érett közös megbírálása után másnemű egyet­értés nem létesülne, a minden oldalról elfogadott ta­nácskozási alap, szerkezete fogna fönntartatni. Császár Ő Felsége nézete szerint egyedül akkér lehet elérni azon hármas czélt, miszerint alapos s ügyletszerű tanácskozás téhessék lehe­tővé, a reformtervnek minden kétségekre vagy változ­tatási indítványokra alkalmat adható pontjai iránt; továbbá miszerint egy a Császár nézete szerint tökéletesen nélkü­lözhetlen biztosíték nyeressék meg az iránt, hogy ezen tanácskozás nem tévesztendi el az előterjesztett terv alapján helyreállítandó egyetértés czélját, s miszerint a magas fejedelmek személyes értekezlete tüs­tént ki­légítő befejezésre juttassék. Az ügyfolyamnak további egyszerűsítését a Fel­sége nézete szerint azáltal lehetne elérni, ha a terv­nek némely főpontjai, miknek elfogadása iránt talán már átalános hajlam fejeztetett ki az összegyűlt feje­delmek kebelében, a fejedelmi értekezlet által nem csak elvileg, hanem szöveg szerint is helybenhagyat­­nának s e szerint a miniszeri értekezletben, mint már megállapítottak, semmi további vita alá sem vétet­nének. Ő Felsége továbbá a fejedelmek meggondolására bízza, ha váljon a terv pontjai közöl név szerint a 2- 4. czikkek, az 5. czikk 1 — 3 bekezdései, a 6. czikk, a 14. czikk 2. 4. s 5. bekezdései, a 16. czikk, a 18. czikk 1-ső bekezdése, a 20—22. czikkek, a 23. czikk 1-fő bekezdése, a 24, 26. s 36. czikkek nem tartathatná­nak e a magas gyűlés által arra alkalmasaknak, hogy változatlanul elfogadtassanak. Ez esetben a miniszerek számára csupán azon feladat maradna, hogy a tervnek itt nem említett czikkeit átvizsgálják, s az előterjesz­tendő változtatási indítványok megbírálása után, a fe­jedelmek megerősítésének fönntartásával, azokat szö­veg szerint megállapítsák, s továbbá, hogy — ha ne­talán hézagok vétetnének észre — kiegészítő határo­zatokat indítványozzanak. Hogy egyébiránt minden oly ellenvetés megelőz­­tessék, mely az egyes német államok alkotmányos vi­szonyaihoz képest az értekezlet magas tagjainál vég­legesen kötelező jellemű nyilatkozatok ellen foroghat­na fönn. Ő Felsége azt hiszi, hogy a félőbb kifejtett javaslatokkal végül még azon további megjegyzést kell összekötnie, miszerint ajánlatos lenne a fejedelmi értekezleten történő minden kötelező jellemű nyilatko­zatnál, a­mennyiben azok az illető állam intézményei szerint az alkotmányos testületek beleegyezésének fönntartását megkívántatóul tüntetnék föl, átalánosan s a nélkül, hogy ezt mindenkor még különösen ki kel­lene fejezni, ezen föntartás magától­ értetőnek tekin­tessék.“ Frankfurti táviratok szerint a 28-kan este tartatott bizottmányi ülés a 29 ki teljes ülés szá­mára egyezkedést készített elő a reformterv 20 dik czikke (a követek házának hatásköre) iránt. A 11. czikknél a reactionarius nézet győzött, a­mennyiben a szövetségi alkotmány változtatásaira nem lenne elég, mint az austriai terv indítványozza, 17 szavazat a szö­­vetség-tanácsban, hanem szavazat öszhangzóság (21 szavazat) kívántatnék meg. A 29-ei ülésben a részletes vita bezáratott, a fe­jedelmi értekezlet által fönntartott pontok fölött. Hat­­szavazati directorium fogadtatott el. A többi fönntar­tott pontok iránt egyetértés létesült. Az értekezlet 11 órától 3-ig tartott. Az „Europe“ szerint 29 én volt az utolsó tanács­kozási ülés s hétfőn lesz a zárülés. Abban a Császár oly zárbeszédet tartana, mely politikai manifestumot foglalana magában. A Császárnak Victoria király­nővek­ összejövetele hihetőleg sept. 3 án lesz. A cs. asztalhoz 29-én a hesseni választófejedelem s a braunschweigi s liechtensteini herczegek voltak meghiva. A „Südd. Zig“ arról értesül, hogy 29 én est­e Berlinben Poroszországnak egy ellenjavaslatát várták, a szövetség-reform ügyében. A Brüsselben megjelent s Ernő koburgi her­­czegnek tulajdonított reformra vonatkozó röpirat nem attól ered. SVÉDORSZÁG. Az „Aftonbladet“ a Schleswig holsteini ügy jelen állására s szövetségi végrehajtás esetében Svédország magatartására vonatkozólag így ír: „Számos világos jelek oda mutatnak, hogy a svéd s dán kormányok közt az egyetértés tökéletes s hogy a 3 skandináv királyság közt védelmi szövetség s oly egyetértés létezik, mely Németországnak a holsteini ügyben végrehajtással­ fenyegetése által idéztetett elő. TÖRÖKORSZÁG: Konstantinápolyból f. hó 22-ről jelentik, hogy a hadkészületek ott folyvást tartanak. A Dardanellák kormányzója feleletre vonatás végett ide hi­vatott. Anapából 7-ről jelentik, mikép az oroszok Aba­­nánál 3 erődöt hagytak oda, hogy Odessába s Lengyel­­országba induljanak. Teheránból írják, hogy Herát el­foglalása ott nagy harezvágyat idézett elő, azonban a sah be akarja várni a londoni persa követ jelentését. E­u­z a fejedelem a portához egy jegyzéket intézett, melyben a zárdák javainak lezárulását véglegesnek nyilvánítja s kijelenti, hogy a zárdáknak kártérítés fog döatni. Konstantinápolyból aug. 20-tól kelt levelek sze­rint Törökország föltétlen semlegességben maradand Európa politikai eventualitásai közt. Kuza fejedelem nem akarja elismerni a különböző fejedelmek által ki­nevezett consulokat. A díván legközelebb előterje­sté­­seket intézet­e hozzá Az örmények panaszt emeltek kaimakámjok s egyházi főnökük ellen, de kivonatot nem formuláztak ; teljes szakadás létesült köztük.­­ A nagy­vezír ellenségei fondorlatainak daczára folyvást kegyben áll a szultánnál. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Konstantin nagyberezegnek Sz.-Pétervárra elutazását átalánosan úgy tekintik, mint Varsóbani helytartói állomásábóli visszahivatását. Az orosz császár még mindig Moszkvában tar­tózkodik, még­pedig— mint a „Franco“ állítja — szándékosan, hogy így a hatalmasságoknak adandó választ késleltesse. A varsói hivatalos „Dziennik“ szerint aug. 23 án Rotopopow őrnagy Eminowitz, Cwick, Putkowski s Gromeka egyesült csapatjait Wir falunál tökéletesen megverte. A felkelők közöl igen sokan megölettek, több mint 250 en megsebesül­tek, 31 en elfogattak. A katonaság részéről 2 tiszt meg­öletett, a legénységből 1 (1) megöletett s 13 megsebe­sült. Ellenkezőleg a „Czas“ azt jelenti, hogy 21-kén a fölkelők sikerrel harczoltak ; a 23-ki harcz kimenetelé­ről még nincsenek értesülései. Azonban az iránt ér­kezett hozzá tudósítás, hogy a fölkelők Szwodki­nál előnyt nyertek. A „Russ. Inv." szerint Zyrzynnél az oroszok kö­zöl 82 katona s 2 tiszt esett el, 100 ember s 6 tiszt se­besült meg, s 108 ember tűnt el. AMERIKA: New-Yorkból f.hó 14-ről kelt tudósítá­sok szerint, a separatisták Poncy-Mountainnél, Culpep­per közelében, ütötték föl táborukat. Az állam­ügyész­nek egy Seymour newyorki kormányzóhoz intézett levele constatk­ozza, hogy az újonczozás nem becsületes modorban, s a demokrata pártbeli választók eltávolítása czéljából eszközöltetik. Charleston előtt a harcz foly­vást tart. Déli Californiában nagy ingerültség uralko­dik ; a déliek párthíveinek fölkelését várják. Az unio­­nisták Charleston ellen szárazról s tengerrőli megtá­madást készítnek. Remélik, hogy a Sumter-­s Wag­ner erődöket elfoglalhatandják. A separatisták ágyu­kat szálltnak a Sumter-erődből James szigetébe, hol folytatják védműveiket. Az unionisták folyvást néger csapatokból álló erösbítéseket küldenek Charlestonba. Lee tetemes haderővel a Rapidan s a Rappahannock közt tartja magát, s minden szorulatot megszállva tart. Azt hiszik, hogy haderejének egy részét Gains­villébe, vagy Manassasba kü­ldendi, hogy Meade­t két tűz közé szorítsa. A Shenandoah völgyben számos separa­­tisticus csapatok állanak. Azon hit, mintha Californiá­ban separatisticus zavarok léteznének, koholmánynak látszik. Esti posta. Mint a „Pr.“-nek Frankfurtból aug. 30 ról táv­­irják, a fejedelmi congressus 29-ei ülésében a direc­torium kérdését a szász nassaui javaslat szerint véglegesen megállapítá. E szerint az 5 dik curia Baden, a két Hessen, a két Mecklenburg, Nassau, Braunschweig s Luxemburgból fog állani. A szavazat­­arány a szövetség­gyűlés plénuma számára a szabályok szerint rendeztetett. A zár­szavazásnak 31-ben kelle történnie. A „Heule’s Congressbericht“ megerősíti a di­rectorium, megállapítását, továbbá azt állítja, hogy Császár Ő Felsége 29-én előterjesztményt tett a be­végzés iránt, mire jelentéstétel végett egy bizottmány választatott, mely a szász király, a badeni s mecklen­­burgi nagyherczegek, a hesseni választó fejedelem, a braunschweigi s koburgi herczegekből, s Hamburg szabad város képviselőjéből áll. Au.­­ 29 én este a fejedelmek nagy része a Csá­szárnál fél 11 óráig tanácskozott. Az „Europe" jelenti . A congressus munkálatai­nak siettetése iránti,ismeretes promemoria oly inge­­rtt­séget okozott, mit a szász király közbenjárása cs­­­lapított le. Erre Császár Ő Felsége egész kés,­sig­gel belebocsátkozott a részletes vitába. 31-én kezd­i­­­k meg az egész mű átvizsgálása s megállapítása. 30 an élénk külön-értekezletek tartattak. Oszkár svéd herczeg Frankfurtba érkezett s a Császár által már elfogadtatott A. Nauheimban vett föl ideiglenes lakást. A „Berlingsche Tid.“ szerint M­a­n­d­e­r­s­t­rö­m gróf Kopenhágában aug. 29-én a svéd követnél érte­kezletet tartott Hall miniaterrel. Múlt kedden Man­­derström gróf Mai nőben Hamilto­n­nal jött össze A „Sürgöny14 magántáviratai. Lemberg, aug. 31. Smolka kir. taná­csos, kft h nap óta búskomorságba esvén, ma délelőtt nyakának elvágása által kísérlette meg az öngyilkosságot; azonban az orvosi segély gyorsan érkezvén, felgyógyulását reméleni lehet. Fr­an­k­f­urt, aug. 31. Ma nem volt a fe­jedelmeknek ülése; egyedül előkészületek té­tettek a zárszavazat iránti értekezésre és a hol­nap aláírandó jegyzőkönyvi szerkezetre vonat­kozólag. — A congressus bevégezte után azon­nal utóbbi collectiv meghívást intézendnek a fejedelmek Poroszországhoz, a határozmányok közlése és ezekbe leendő beleegyezésre felhí­vás végett. A ministerek conferentiája valószí­nűleg Frankfurtban, közvetlenül a fejedelmek értekezletének bezárása után fog megtartatni Táviratok, N­a­g­y-S­z­e­b­e­n, aug. 29. Az országgyűlés ma folytatta a vitákat az első kir. előterjesztvény fölött.— Rannicher éles bírálat alá veszi a bizottmányi javas­latot, egyúttal két törvényjavaslatot terjeszt a ház elé, melyek a nemzetiségek és vallások egyenjogúságát kü­lönlegesen tárgyalják. — Schuller Libb­y melegen vé­delmezi az izraeliták jogait, Lászlóffy pedig az ör­mények jogai mellett emelt szót. — A szász szónokok a kormányi előterjesztményt pártolták, — mig a romá­nok a választmányi javaslat mellett harczoltak.­­ A mai ülésben az elnök hivatalosan tudatta Fogarassy, Eranos és Koronka új regalisták kinyeztetését. Frankfurt, aug. 30. A „Congressbericht“ mai száma a tegnapelőtti fejedelmi értekezletről ezeket írja: Az alkudozások főtárgyát a 23 ik fejezet utolsó alineája képezte, mely mellett a Császár élénken fel­szólalt, mivel kevésbé van szó arról, hogy a mediati­­zált főnemességnek befolyás engedtessék, mint inkább arról, hogy az egyenrang elismerésének jele fejeztes­sék ki. Továbbá a 28-ik czikkely Würtemberg indít­ványára oda módosíttatott, hogy a svábföldi főrendek kártalanítási igényei a szövetségi törvényszék illeté­kessége alól vétessenek ki. Szombaton volt vége a tu­lajdonképesi tárgyalásoknak. A jövő hét első napjai­ban a jegyzőkönyv megállapítása fog eszközöltetni. A „Congressbericht“ továbbá jó kútfőből azt constatálja, hogy Baden eddig a reformac­ával szemben határozot­tan negative viselte magát. A „Südd. Zig“ tudu akarja, hogy Rochberg gróf m. hó 28-án egy körjegyzéket bocsátott ki, melyben a reformtervezetnek en-bloc elfogadását sürgetőleg ajánlja. B­e­r­l­i­n, aug. 29. A „Kreuz-Zig“ arról értesül, hogy Lajos Viktor főherczeg a porosz fekete Basren­det kapta. Karlsruhe, aug. 30. A mai „Karlsruher Zig“ írja: Már most kétségtelenül tudva van, hogy azon nézetek, melyek felé a német uralkodók többsége haj­lik s melyek befejezésül collectív kinyomatot fognak nyerni, sokkal inkább eltérnek a badeni nagyherczeg elveitől, semmint hogy ez beleegyezését kifejezhetné. Azonban a nézetelté­rés nem zárja ki azt, hogy a bade­ni kormány a bekövetkezendő miniszteri értekezlete­ken részt vegyen. Koppenhága, aug. 28. A „Bék­. Tid.“ jelen­ti: Beállott körülmények okozták, hogy György király rövid távollét után ide visszatért. A végleges elutazás sept. végén fog megtörténhetni.­­ Továbbá ugyanazon lap mondja, hogy Anglia a német tengeri kikötőknek Dánia általi eshetőleges ostromzarlása ellen nem tett kifogást. Az országgyűlés valószínűleg sept. 21-én, s az országtanács 2- án fog egybehivatni-London, aug. 30. Azon jelentésre vonatkozó­lag, hogy a washingtoni kormány Rouse Point mellett a Champlainnál (nem messze Montrealtól) egy erődöt 5000 s arzenált 10000 főnyi helyőrséggel rendelt állíttat­ni, a „Times“ azt tanácsolja, hogy Anglia tegyen elő­készületeket Canadának netaráni megtámadtatása ese­tébe® a tartományok megvédésére. Bukarest, aug. 29. Dimitru Viorianu, a vissza­lépett Barbu Bellio helyébe igazságügyi ministerré ne­veztetett ki. A külügyér, Jem­ Ghika tábornok, szintén leköszönt; tárcsáját Van Laanen, külü­gyminiszeri osz­tályfőnök fogja vezetni. Newyork, aug. 20. Lee tábornok 150,000 em­berrel Madison Courthouse és Frederiksb­urg közt áll; azt hírlik, hogy Meade tábornok s Washington közé akar férkőzni. Charleston, hova Meade seregének egy része ment, 14 . óta lövetik. Newyorkban az ujonczo­­zás nyugodtan foly. Színházi előadás s­zeptember 1. Nemzeti színház. Egy szegény ifjú története. Színmű 5 felv. Budai népszínház A h­á­n­y a r­é­n­. Eredeti színmű 3 felv. Pesti német színház. Lucia von Lamraermoor: Tragische Oper in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről augusztus 31-ről. 5° „ Metalliques 76.90 nemzeti kölcsön 82.70 bankrészvények 795. hitelintézeti részvények 193.40 ezüst agio 111.35 boudoci válók 111-70 arany agio 5.32. __________________ Felelős szerkesztő: VÉRTES EK­310.

Next