Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-16 / 210. szám
biztosító földbirtokos tetszése szerint az általa biztosított értékig vagy tart meg részvényeket s ekkor a biztosított összeget 32 részletben 32 év alatt fizeti vissza; vagy nem tart fenn magának részvényeket s ez esetben a részvények carsus szerint eladatvan, a biztosító birtokos 32 részletben 32 év alatt csupán azon differentiát fizeti ki, mely a részvények carsus és névszerinti értéke között felmerül. Fentebbi számításomat hat mértföld hosszú vonalra fektettem. Hosszabb vonalnál több építési költség, s e szerint nagyobb tőke biztosítása merül fel, de szintén nagyobb földterlet szolgál a töke biztosítására; a számítás tehát ugyanazon végeredményhez vezet. Összevonva a fentebbi számításból folyó következést, ha minden holdra 5 ft biztosítandó tökét veszünk fel, s feltesszük —mit fel nem tenni lehetetlen — mikép a vasútvonal körül fekvő birtokok értékben a vasút által növekedni fognak, s a földnek növekedő értékét holdankint — közép számítással — nem vesz szűk többre 5 ftnál : az ügy elemzésénél a végeredmény azon pontjához érünk, miszerint a kívánt biztosítási alapot maga a vállalat adja meg, mert míg a föld biztosítási alapot nyújt a vállalatnak, addig a vállalat a föld értékét emeli azon arányban, aminő arányban a föld biztosította a vállalatot. Azonban a további taglalgatás hosszadalmas volna, mielőtt némely más kérdsek megoldatnának, melyek szükségessé teszik, hogy ez érdemben minden érdekeltek együtt egy értekezletben részt vegyenek. Tisztelettel felkérem annálfogva a somogymegyei birtokosokat, hogy 1. évi october 1-i 5-dikén délután, a körülmények szerint 6 kán folytatólag Marczaliban a vendégfogadó helyiségében tartandó értekezletre megjelenni, s tanácskozásunkban résztvenni méltóztassanak. Hazafias üdvözlettel és tisztelettel. Kelt Szőllös-Györökben , sept. 6-án 1863. Jankovich László s. k. egyesületi elnök. Kalocsa-egyházmegyei zsinat. Kalocsa, sept. 11. A kalocsai s báni egyházi fő megyék érseke főt. Krnszt József az önvirga folyóbólkán nyitotta meg az érseki hatósága alá tartozó püspökök s egyháznagyokkal a tartományi zsinatot, melyben részt vesznek a nagyváradi, erdélyi és Csanádi megyés püspökök, a tinnini fölszentelt püspök, a jászói prépost stb stb. — Kassai püspök ő nmlga, ki ezen zsinatra, mint szentjóbi apát, szintén váratott, rongált egésségi állapota miatt meg nem jelenhetett. Fönnebbi nap reggelén az egész díszes egyházi menet az érseki kastélyból harangzúgás között a főegyházba vonulván, érsek ur ő exelja Haynald Lajos erdélyi — Bonnaz Sándor Csanádi és Nebiba János tinnini püspökök fényes segédlete mellett, a sz. mise áldozatot a mennyek urának bemutatván, utána mindjárt egy igen szép, ékes latin beszéddel a zsinatot megnyitottnak mondotta ki. Ezen beszédben ő exelja kiemelte különösen azt, hogy ámbár a történelem arra nem szolgáltat adatot, hogy a kalocsai egyházi tömegye valaha zsinatot tartott volna, mégis, miután több kalocsai érsek, név szerint I. András, II. András és IV-ik János a katholika anyaszentegyház részéről tartott általános, vagyis egyetemes zsinatokban részt vettek, méltán lehet következtetni, hogy — kivált békésebb időszakok beálltával — itthon, saját körükben is tartottak egyháztartományi zsinatokat. Valamint azonban a valószínűleg tartott zsinatok történelmi emlékének megsemmisítésére — kivált a 16 ik század kezdete óta — igen alkalmas, ugy viszont maguk ezen zsinatok megtartására nézve igen mostoha idők és viszonyok uralkodtak. Elkezdve ugyanis a mohácsi vésztől, mely ezen tömegye vezérérsekét Tomori Pált, az ország királyával s legdicsőbb fiaival együtt áldozatul racadis, átmenve a hosszas török uralom időszakán, melyben a kalocsai érsekek csak igen ritkán fordultak meg székhelyükön, de a folytonosan tartott küzdelmek miatt meg sem jelenhettek, egész a legújabb időkig, nagyon kevés időszak volt békésebb, hogy t. i. azalatt az egyházi dolgok intézésére zsinatot lehetett volna tartani. — Most, midőn egy jobb — és mint látszik, békés időszak tűnt föl, idején látta ő amltga a kormányzata alatti egyházi tartomány dolgairól a hatósága alatti püspök urakkal tanácskozni, s a szerint, mint azt a szentlélek sugallani fogja, határozatokat is hozni, stb. A hoszabb ideig tartott megnyitó beszéd után a zsinati elf adó — promotor — ft. Kovács József kir. táblai praelátus ur, a zsinat valóságos megnyitásáért esedezvén, az e részbeni „decretum“ fölolvastatott. Ezután a promotor a hitvallás iránti decretum fölolvastatását kérte, mi megtörténvén, először ugyan az érsek metropolita, azután pedig a püspökök és többi zsinati tagok tették le a katholika hitvallást. Ennek megtörténtével a promotor indítványára még három rendbeli decretum olvastatott föl, mely szerint t. i. minden zsinati tag előítélet nélkül megjelenni s a zsinatban részt venni, továbbá annak tartama alatt is magát ájtatosan, buzgón viselni köteles, bevégeztetése előtt pedig törvényes ok s az elnöklő metropolita engedélye nélkül távozni nem szabad. Ezzel s a reá következett ünnepélyes áldással az ‚ “ —inati ülés bevégeztetett; a másodiknak tartása etsoi s»—- ‘ ‘-t miközben az alakított bizottmányok a további zsinati tárgyalásokat folytatandják. K. a r a d. ANGOLORSZÁG. A „Times“ sajnálja, hogy a czár semmi szabadelvű engedményt sem ad, s hogy az orosz kegyetlenségek folyvást tartanak. „Oroszország — úgymond — „arra számít, hogy a tél a fölkelőket hódolásra kényszerítendi, de a tél még messze van, s lehet, hogy IH- Napóleon még felebb is anyagi segélyben részesítendi a felkelőket.“ Egy önálló Lengyelország alakítását a „Times“ lehetetlennek nyilvánítja. Szerinte egy ily Lengyelország még nagyobb zavart okozna, mint a folyvást tartó fölkelés. Angolország a lengyeleknek forma szerint kijelenti, hogy nem fog háborút kezdeni. Austriának, Francziaországnak ugyanezt kellene kijelenteniük. Ha Európa nincs eltökélve a háborúra, legjobb lenne, a lengyeleknek azt mielőbb tudtukra adni. FRANCZIAORSZÁG. Párisi lapok megerősítik a „Perseveranza“ azon közlését, hogy az „Aunis“ hajón elfogatott 5 briganti az olasz kormánynak ki fog adatni, mivel azok — mint a franczia részről eszközlött vizsgálatból kiderült — közönséges bűntényeket követtek el. A franczia kormány azonban a kiadás alkalmával azon óhajtását fejezi ki, hogy ne hajtassák végre rajtuk halálos büntetés, s méltán várható, hogy az olasz kormány ezen óhajtásnak engedni fog. A „Patria” szerint az orosz kormány válaszai a hatalmasság legutóbbi diplomatiai jegyzékeire, csak 10 én reggel indíttattak el ama fővárosból, s ezen késedelem következtében a franczia kabinetnek szánt válasz csak vasárnap vagy hétfőn érkezhetett Párisba Ugyanezen lapnak Konstantinápolyból 4-ről kelt levelei szerint Fush pasa tudatta a bankárokkal hogy nem fognak újabb állampapírok kibocsáttatni, mindazáltal nyugtalanságban voltak a birodalom pénzügyi segélyforrásai iránt. A csapat-és a pontosítások tetemes kiadásokat okoznak, s azt állítják, hogy szultán összes hosphomsi palotáit újra építtetendi. Amai lengyel tisztek, kik a posta szolgálatát elhagyták, két évi zsoldot kaptak kártérítésül. A fejedelemségekbeni zárdák javainak lefoglalása által okozott ingerültség már csillapulni kezdett, s azt hitték, hogy a porta elfogadandja a Kuza fejedelem által javasolt egyezkedést. Hir szerint az anami birodalomnak ama tartományai, melyek a francziák birtokában vannak, s melyek a hódítás óta hódított földnek tekintettel, egyszerűen franczia gyarmatnak fognak nyilváníttatni. Az e tárgyra vonatkozó rendelet, — mint állítják — legközelebb a gyarmatügyi minister által aláírás végett a császárhoz fog fölterjesztetni. OLASZORSZÁG: A „Giorn di Roma“ egy oly bullát közöl, mely által a pápa kijelenti, hogy ő Sinigagliában több főiskolát, a papnöveldénél 12 alapítványt, az üdült betegek számára egy kórházat s a fiatal árvák számára menhelyet alapított; mindezen intézetek számára jövedelmet jelölvén ki saját magánvagyonából. A subalpini kormány ezen intézetek jövedelmét lefoglalván a határgrófságok invasiója alkalmával, a pápa eltörlötteknek nyilvánítja az azok alapítására vonatkozó bullákat, azt akarván, hogy 1,800,000 tallérnyi tőke álljon rendelkezés alatt azok javára saját jószágaiból. A turini lapok egy a garibaldianus bizottmány által Rómában elterjesztett kiáltványt közölnek, mely Gtribadi aláírásával van ellátva. Caracciolo marquis, mint követ, Lissabonba indult. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból f. bó - ről jelentik, az Olozagánál összegyűlt progressisták a választásbani részt nemvevés mellett nyilatkoztak, kijelentvén, hogy tiszteletben akarják tartani a törvényességet s az alkotmányt. A progressista senatorok kijelenték, hogy nem fognak résztvenni a senatus munkálataiban, ha a progressista követek nem jelennek meg a cortes-gyűlésben. Rövid időn egy manifestum fog a választókhoz intéztetni. Az értekezlet folytában Primo Madoz kijelenték, hogy a progressisták a monarchiának, s ugyanekkor a szabadságnak is párthívei, hozzátévén, hogy ők soha sem használandnak erőszakot, hanem törvényes ellentállásra szorítkozandnak. 80 személy volt jelen az értekezleten. Egy más értekezletben 50 demokrata szavazott a részt nemvevés mellett. Madridból f. hó 12-ről jelentik, hogy a conservativ lapok hevesen megtámadják a választásban részt nem vevés indokainak kifejtését, s fölemlítik, hogy a progressisták hajdan meggátolták a nem választókat, a választási értekezletekben részt venni. Fájlalják, hogy az indokolásban hiányzanak a korona irányábani jóindulatú szavak. Végre azt állítják, hogy a progressisták képviselve lesznek a kamrában. A „Correspondencia“ megcáfolja a ministeri válságra vonatkozó kérdést. NÉMETORSZÁG: A „N. A. Zig“ párthiveinek szorult helyzetében annyira lealázza magát, hogy az ó-szabadelvű pártot hízelgések s ígéretek által akarja maga részére megnyerni. Erre legjobb válaszul szolgál Schwerin grófnak egy politikai barátjához intézett, s a „B. Alig. Ztg“-ban közzétett irata, melyből a következő helyet emeljük ki: „Hogy vájjon mennyire fog az alkotmányos párt a haladási párttal közösen működhetni, azt majd csak annak további magatartása, valamint a kormány további eljárása fogja eldönthetni. Az alkotmány kérdésében, s a sajtóügyi rendelet elvetésében minden esetre azzal közösen kellene működnie.“ A levélnek egy másik helyén a gróf hangnyomást helyez azon tényre, hogy a haladási párt eddig elé nem lépett túl saját alkotmányos jogain. El Ben achban a f. há 6 án több mint 500 személy által látogatott nemzeti egyleti gyűlés, Hering elnöklete alatt, Fries bizottmányi tag beszéde után, következő határozatokat fogadott el: „1) Mi szilárdul ragaszkodunk az 1849. mártius 28-ki birodalmi alkotmányhoz, az alapjogokkal s a valsztási törvénynyel együtt, mint azon tényleges német alkotmányjoghoz, melyen a német nép összes képviseletének beleegyezése nélkül, semmi változtatást nem lehet tenni. Minden körülmények közt, annak létesítése marad a nemzeti párt kitűzött végczélja. 2) Ha azonban, a jelen viszonyok közt, mégsem kellene föltétlenül visszautasítni a német államszövetség újraalakításának kísérletét, még ekkor is a reform-határozat, úgy a mint az a fejedelmi congressus tanácskozásaiból előkerült, mint a szabadságra s egységre nézve egyenlően veszélyes — elrettentő lenne. 3) Ellenkezőleg, a német népnek mindenek előtt tényleges bizonyítékot kell kívánnia az iránt, hogy az előkészítendő reformok szabadságainak nem elnyomását, hanem elismerését s oltalmát vonják maguk után. Ezen bizonyíték csupán a német nép alapjogainak helyreállítása, s az ellenkező szövetségi határozatok megszüntetése által szolgáltattathatik.“ Pótlékul még Feigenspan, berliai kereskedőnek ezen indítványa is elfogadtatott: „A Poroszországban uralkodó rendszer bukása a német alkotmány kielégítő reformjának előföltétele.“ A porosz „Provinc-Corresp.* cz. kormányi közlöny a követek házának föloszlatásáról s az új választásokról egy hosszas csikket hoz, mely különösen a kormány eljárásátigyekszik igazolni. Miután e lap azt állítá, hogy egyedül a követek házára hárul a felelősség a múlt illésszakbani alkudozások meghiúsulásáért, hogy a kormány azon meggyőződésre jutott, mikép az ezen házzali egyezkedésre gondolni sem lehet, így folytatja : „Most a porosz népnek kell megmutatnia, ha váljon részéről hasonló lelkiismeretességgel s valódi alkotmányhűséggel a kormánynak segély kezet akar-e nyújtani arra, hogy az alkotmány legfontosabb pontjábanismét valósággá legyen, vagy pedig az eddigi követek házának többségével oda akarja-e juttatni a dolgot, hogy minden egyezkedés, s ezzel minden valódi élet ,az alkotmány gyarapodása lehetetlenné legyen. A demokrata párt kétségkívül az eddigi követek újramegválasztása mellett fog izgatni, de az ország OROSZ-LENGYELORSZÁG. Hírszerint Berg gróf a legutóbbi napokban kijelenté, hogy minden gyilkost a merénylet színhelyén fog fölakasztatni. E szerint egyedül a tábornagy utcán két bitófát kellene fölállítni, mivel épen múlt szombaton gyilkoltatott ott meg egy Messerschmidt nevű testőrségi törzsorvos, egy Bum nevű rendőr-felügyelő, tőrszúrásokkal. A titkos kormány „rendőri lapja“ a közönséget az orosz kormánynak következő titkos intézkedéseire figyelmezteti . Panasz adatott ki az iránt, hogy ama nők kérelmét, kik a hatóságoknál gyászöltözetben jelennek meg, nem kell tekintetbe venni. Továbbá Tre- Pow tábornok mindazon házakat, melyeknek két kijárásuk van, valamint minden nyilvános intézetet s irodát szigorú felügyelet alá helyzett stb. Moszczankánál, a lublini utón, a lengyel csendőrök egy, a postával polgári öltözetben utazó orosz ezredest elfogtak, s 30,000 ftnyi kincstári pénzt vettek el tőle. Júl. 29-ke óta — a hivatalos „Kurier“ szerint — összesen 7 személy sietett Maracheffhez, hogy kegyelmet kérjen tőle. Ezen 7 egyén Sz. János templomában letéve a „tisztító esküt“, Panintin kormányzó s „számos, nagyrészint hölgyekből álló gyülekezet“ jelenlétében. Nem ex tudor, vilnai dékán, ki a bűnbánókat megesketteté, „ez alkalommal rövid, de velős beszédet tartott.“ — M. hó 17 én, állítólag a kownói kormányzóság birtokosainak megbízásából, egy küldöttség, mely Kapp százados, nemességi marsallból 8 11 birtokosból állott, Murawheffnek egy iratot nyújtott át azon kérelemmel, hogy azt, mint a kormányzóság hűségének jelét, a császárhoz küldje el. Az 671 aláírással van ellátva, s már elküldetett Sz. Pétervárra. A „ Journa des Débats“ sz. pétervári tudósítások után részleteket közöl az oroszországi reformokról. E szerint az egész csupán előmunkálatokra szorítkozik, a törvénykezés s a tartományi és kerületi igazgatás újaszervezése végett. Szerinte ezen újraszervezés szükséges következménye a jobbágyok emancipatiójának, mely idő folytával oly több milliónyi kis polgárságot állítana elő, mely tekintetbevételt érdemel. Ezen újraszervezésen, melynek alapját a választási elv képezné, több bizottmányok dolgoznak. Az majd csak 1871-ben fog létesittetni, mely évig az emancipatio bevégzett ténynyé leend. E szerint alkotmányról — a szó európai értelmében — szó sem lenne. Az orosz nép általános műveltségi fokozata mellett, ilyenre komolyan gondolni sem lehet. Az „Ind. beige“ a várt orosz válaszokra vonatkozólag azt állítja, hogy azok az előbbi jegyzékekben kifejtett, s a „Journ. de St. Péter sb.“ által idézett elveket újólag fölállítandják ; ugyanekkor azonban az orosz kormány által tervezett, s Lengyelországra is kiterjedendő reformokat is közlendik. Annak lényeges elve a decentralisatio elve leend, a képviseleti rendszer alapján. Az egyes tartományok oly intézményeket fognak kapni, melyek a franczia kerületi és megyei tanácsok mintájára lennének szervezve, s melyeknek tagjai választatnának. Az ezen intézményeknek adandó hatáskör szélesebb leen, mint Francziaországban, s a belgiumi tartományi tanácsok szabadságaihoz fog közeledni Lengyelország az 1815 -i szerződésekben foglalt intézményeket fogja megnyerni, de majd csak pacificatiója után, s idegen beavatkozás nélkül. A „Journ. de St. Petersb.“ nak már táviratilag említett nyilatkozata, az orosz kormánynak a lengyel – német ügyekbeni politikájáról, így hangzik : „Nem egyszer említettük már némely sajtóközlönyök azon eljárását, melylyel a közvéleményt csak csalódásokat okozó mnakra vezetik, így azon időben, mikor a három udvar másodízben külde jegyzéket a lengyel kérdésben Sz. Pétervárra, azon hírt terjesztették, mintha az orosz kormány az általuk tett javaslatokat elfogadná igen csekély módosításokkal, így oly reményeket fogaitanak föl, melyek a valódi tényállással arányban nem állottak, s midőn a valóság kitűnt, az abból származott csalódást épen azok bányászták ki ellenséges értelemben, kik előkészítették. Kötelességünknek tartottuk akkor óvatosságra inteni olvasóinkat ilyen eljárásokra nézve. Ugyanazon kötelességet teljesítjük ma, midőn hasonló hírek ellen óva intjük a közönséget. A külföldi sajtó korlátlan (á perte de vue) conjecturákra adta magát, az orosz kormánynak a lengyel és német kérdésben való szándékaira nézve (disposition.) Gyökeres reformokat emlegetnek, melyek Lengyelországba, s az orosz birodalomba azonnal behozatnának ; uj szövetségekről beszélnek, melyek a német kérdés alapján köttetnének. Az ebből vont következtetések ép oly hamisak, mint az állítmányok. A szepétervári kabinetnek Oroszország általános érzelmeivel öszhangban álló magatartása a lengyel kérdésben teljesen világos, és semmi sem mutat arra, mintha el akarna tőle térni. Az uralkodónak lengyel alattvalói iránti érzelme nem változott. De ő felsége az ő javaik iránti gondoskodásában kijelenté, hogy a materiális rend helyreállítását tekinti első kötelességnek. A múlt két év tapasztalása eléggé bebizonyító, hogy semmi szilárdat nem lehet építeni egy anarchicus szenvedély által aláásott földön. Ami a diplomatiai kérdést illeti, a császári kormány folyvást azon határozatában marad, hogy betöltse nemzetközi kötelességeit, de egyszersmind fenntartsa Oroszország jogait a szerződések határai közt. A német ügyekre vonatkozólag az orosz kormány azon érdekeltséggel kíséri őket, melyet megérdemelnek, de azon jóindulatú tartózkodással, mely hagyományain és érdekein alapul. Oroszország csak óhajtja (n'a que des voeux á faire) Németországnak a jogon és minden német állam érdekén épülő egységét és hatalmát. És oly kevéssé tartja szükségesnek aggódni az ebből netán származható veszélyek miatt, mint amily kevéssé kell Németországnak oltalmazkodnia az Oroszország részéről jöhető veszélyektől, — így a forgalomba hozott híreknek nincs semmi alapjuk. Vagy a legnagyobb könnyelműség, vagy a kiszámított rész— reméljük — mindinkább belátta, hogy az ily újramegválasztási dacz egy oly viszály súlyosbulására vezethet, mely által a porosz hon békéje s hatalma folyvást tetemesebben veszélyeztetik. Az, ki őszintén a hon javát akarja, — bárminő nézetei legyenek is egyes kérdések iránt — most oly egyének választására fog gondolni, kiknek mindenek előtt a belbéke helyreállítása fekszik szivükön. Erre int épen most Poroszországnak Németországban állása s föladata is, melyet Austria csorbitni akar. Adja latén, hogy a fejedelem s nép közti egyetértés, mely Poroszországot azzá téve, ami most, ily kísérletek ellenében ismét dicsően igazolja magát.“ A porosz belügyminiszernek egy kibocsátványa szerint, a követek házában választók megválasztásai od. 10—20 közti időközben fognak történni, akarat szüleményei. Minden esetben csak félrevezethetik a közvéleményt, s nézetünk szerint nem kötelessége a publicistának, hogy tévedéseket terjeszszen bizonyos politikai fogások szolgálatában, hanem, hogy az igazságot nyomozza és védelmezze.“ A „Krónika“ szerint Rucki, ki tökéletesen egésséges, saját osztályát újra megalakító Nem ő, hanem Wagner sebesült meg súlyosan Dorobuczánál. Wierzbicki még nem gyógyult föl. Ezen, valamint a Kruk, Eminowicz s Krysinski alatti osztályokon kívül, a lublini területen még Ostoja lovascsapatja is működik, mely különös küldetéssel bír, s nem igen áll többől, 100 egyénnél. Táviratok. Bécs, sept. 14. A reichsrathi képviselők bizalmas értekezletén elhatároztatott, hogy holnap a német reformügy mellett semmi demonstratio se történjék, a lengyelek ellenkező nézetben voltak. Ezen elhatárzás roppant sensatiót okozott. Bécs, sept. 15. (A „LI.“ táv.) A birodalmi tanács elnöke a lembergi országos törvényszéknek egy oly tartalmú jelentését olvassa föl, miszerint Roganski tetten kapatva fogatott be, mint a titkos galicziai forradalmi bizottmány tagja ; továbbá az igazságügyministeriumnak egy aziránti közlését, hogy az a titokban tartás fönntartása mellett, kész fölvilágositásokat adni. Erre Roganski tiltakozása s a házra hivatkozása német s lengyel nyelven fölolvastatott, s egy 9 tagú bizottmány választatik meg, mielőbbi jelentés tétel végett. II. S zeben, sept. 14. Az országgyűlés mai ülésében megnyittatott az általános vita a 2 dik kormányt előterjesztmény (az országban divatozó nyelvek használata a hivatalos nyilvános közlekedésben) fölött. 16 szónok volt bejegyezve. Fogarassy püspök a történelmi kifejlődés mellett emel szót, a hivatalos közlekedésben nyelvekre vonatkozólag is, s hangsúlyt helyez a magyar nyelv jogaira. A szónokok nagy része a kormányi előterjesztmény mellett nyilatkozik. A legközelebbi ülés szerdán lesz. Napirendre van kitűzve : részletes vita a 2 ik kormányt előterjesztmény fölött. Berlin, sept. 13. Eugéne Rendu franczia küldött indítványára az angol, olasz, portugál, spanyol, orosz, svéd és hollandi küldöttek a statisztikai congressuson egy javaslatot nyújtottak be, mely egy európai comiténak alapítását, a nemzetközi oktatás szervezésére vonatkozólag, czélozza-D r e s d a, sept. 14. A népgazdászati congressus ma délelőtt itt megnyittatott. Elnökké Braun Wiesbadenból, alelnökökké Pfotenhauer polgármester Dresdából és Lette elnök Berlinből választattak. Napirendül tűzetett ki mára a pátens-ügy; keddre a banktörvényi törvényhozás s a szabad költöztetés; szerdára a vámegyleti válság. A tagok száma mintegy százan fölül van. Turin, sept. 14. A „Stampa“ jelenti: A pápai conzul Nápolyból s az olasz conzul Romából elutaztak. Ugyanezen lap szerint a kormány parancsot bocsátott ki, hogy a pápái conzulok Olaszország minden városaiból kiutasíttassanak. N ow yo rk, sept. 3. A déli államok összes kormányzói Richmondban összegyűltek, s 400,000 négert szólítanak fegyver alá. Chase, az éjszaki államok pénzügyministere, 50 millió dollárnyi kölcsönt indítványoz. Sumter erőd még nem őrittetett ki. Charleston bombáztatása félbeszakittatott. A „Sürgöny“ magántávirata. Bécs, sept. 15. Az alsóház mai ülésében az elnök a lembergi országos törvényszéknek egy átiratát olvasá föl, mely szerint Rogalski friss tényen, t. i. mint a galicziai forradalmi bizottmány tagja, fölkelésre, izgatás tényében rajtakapva fogatott be. Az igazságügyminiszer közli a házzal, miszerint a lembergi országos törvényszék, legújabban hozott határozatával, a Roganski elleni vádat a felségárulás bűntényére terjesztette ki. Roganski petitiót intézett a házhoz, melyben a ház által leendő kihallgattatását kéri. Az elnöknek azon inditványa, miszerint az ügy egy kilencz-tagú bizottmánynak adassák ki jelentéstétel végett és ezen jelentés benyújtása eshetőleg a holnaputáni napirendre tétessék, egyhangúlag jóváhagyatott. A „Gen. Corr.“ szt.pétervári tudósítója általános jótállás nélkül közli az orosz válaszjegyzékek tartalmát. Tudósító szerint a válasz azon feltevésből indul ki, miszerint Oroszországnak előbben is a hat pontba lényegileg beleegyező — nyilatkozatai elintézett dolognak tekintendők. A válasz sajnálatát fejezi ki a tárgyalások eredménytelensége fölött, — minthogy a három hatalmasság és Oroszországközötti eltérés nem jön megszüntetve, ennélfogva a vitatások továbbfolytatása feleslegesnek látszik. Oroszország átvállalja a felelősséget magatartásáért a bu. Színházi picail és szeptember 10. Nemzeti színház. Rú ni a leviya. Eredeti dráma 4 felv. Budai DoDasvnhas Cselédcsínye Vígjáték 1 felv. Titis, a hires pósz Vígjáték 1 felv. Pesti német színház. Der Goldenkel. Posse mit Gesang und Tanz in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről September 15 ről. 5°: „ Metalliques 77.40 nemzeti kölcsön 83.6 bankrészvények 798. hitelintézeti részvények 192.70 ezüst agio 111.— londoni váltók 111.26 arany agio 6.32. _____________ Felelős szerkesztő : VERTFI ERKŐ. Fip k.