Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-16 / 210. szám

biztosító földbirtokos tetszése szerint az általa biztosí­tott értékig vagy tart meg részvényeket s ekkor a biz­tosított összeget 32 részletben 32 év alatt fizeti vissza; vagy nem tart fenn magának részvényeket s ez esetben a részvények carsus szerint eladatvan, a biztosító bir­tokos 32 részletben 32 év alatt csupán azon differentiát fizeti ki, mely a részvények carsus és névszerinti érté­ke között felmerül. Fentebbi számításomat hat mért­­föld hosszú vonalra fektettem. Hosszabb vonalnál több építési költség, s e szerint nagyobb tőke biztosítása merül fel, de szintén nagyobb földte­rlet szolgál a töke biztosítására; a számítás tehát ugyanazon végered­ményhez vezet. Összevonva a fentebbi számításból folyó követ­kezést, ha minden holdra 5 ft biztosítandó tökét ve­­szünk fel, s feltesszük —mit fel nem tenni lehetetlen — mikép a vasútvonal körül fekvő birtokok értékben a vasút által növekedni fognak, s a földnek növekedő értékét holdankint — közép számítással — nem vesz szűk többre 5 ftnál : az ügy elemzésénél a végered­mény azon pontjához érünk, miszerint a kívánt bizto­sítási alapot maga a vállalat adja meg, mert míg a föld biztosítási alapot nyújt a vállalatnak, addig a vállalat a föld értékét emeli azon arányban, a­minő arányban a föld biztosította a vállalatot. Azonban a további taglalgatás hosszadalmas volna, mielőtt némely más kérdsek megoldatnának, melyek szükségessé teszik, hogy ez érdemben minden érdekeltek együtt egy értekezletben részt vegyenek.­­ Tisztelettel felkérem annálfogva a somogymegyei birtokosokat, hogy 1. évi october 1-i 5-dikén délután,­­ a körülmények szerint 6 kán folytatólag M­a­r­c­z­a­l­i­­ban a vendégfogadó helyiségében tartandó értekezletre megjelenni, s tanácskozásunkban résztvenni méltóz­tassanak. Hazafias üdvözlettel és tisztelettel. Kelt Sző­llös-Gy­örök­ben , sept. 6-án 1863. Jankovich László s. k. egyesületi elnök. Kalocsa-egy­házmegyei zsinat. Kalocsa, sept. 11. A kalocsai s báni egyházi fő megyék érseke főt. K­r­nszt József az ö­nvirga folyó­bó­l­kán nyitotta meg az érseki hatósága alá tartozó püspökök s egy­háznagyok­kal a tartományi zsinatot, melyben részt vesznek a nagyváradi, erdélyi és Csa­nádi megyés püspökök, a tinnini fölszentelt püspök, a jászói prépost stb stb. — Kassai püspök ő nmlga, ki ezen zsinatra, mint szentjóbi apát, szintén váratott, rongált egésségi állapota miatt meg nem jelenhetett. Fönnebbi nap reggelén az egész díszes egyházi menet az érseki kastélyból harangzúgás között a főegyházba vonulván, érsek ur ő exelja Haynald Lajos erdélyi — B­o­n­n­a­z Sándor Csanádi és N­e­b­i­­ba János tinnini püspökök fényes segédlete mellett, a sz. mise áldozatot a mennyek urának bemutatván, utána mindjárt egy igen szép, ékes latin beszéddel a zsina­tot megnyitottnak mondotta ki. Ezen beszédben ő exelja kiemelte különösen azt, hogy ámbár a történe­lem arra nem szolgáltat adatot, hogy a kalocsai egy­házi tömegye valaha zsinatot tartott volna, mégis, miután több kalocsai érsek, név szerint I. András, II. András és IV-ik János a katholika anyaszentegyház részéről tartott általános, vagyis egyetemes zsinatok­ban részt vettek, méltán lehet következtetni, hogy — kivált békésebb időszakok beálltával — itthon, saját körükben is tartottak egyháztartományi zsinatokat. Valamint azonban a valószínűleg tartott zsinatok tör­ténelmi emlékének megsemmisítésére — kivált a 16 ik század kezdete óta — igen alkalmas, ug­y viszont ma­guk ezen zsinatok megtartására nézve igen mostoha idők és viszonyok uralkodtak. Elkezdve ugyanis a mohácsi vésztől, mely ezen tömegye vezérérsekét To­mori Pált, az ország királyával s legdicsőbb fiaival együtt áldozatul racadis, átmenve a hosszas török uralom időszakán, melyben a kalocsai érsekek csak igen ritkán fordultak meg székhelyükön, de a folyto­nosan tartott küzdelmek miatt meg sem jelenhettek, egész a legújabb időkig, nagyon kevés időszak volt békésebb, hogy t. i. azalatt az egyházi dolgok intézé­sére zsinatot lehetett volna tartani. — Most, midőn egy jobb — és mint látszik, békés időszak tűnt föl, idején látta ő amltga a kormányzata alatti egyházi tar­tomány dolgairól a hatósága alatti püspök urakkal ta­nácskozni, s a szerint, mint azt a szentlélek sugallani fogja, határozatokat is hozni, stb. A hoszabb ideig tartott megnyitó beszéd után a zsinati elf adó — promotor — ft. K­o­v­á­c­s József kir. táblai praelátus ur, a zsinat valóságos megnyitásáért esedezvén, az e részbeni „decretum“ fölolvastatott. Ezután a promotor a hitvallás iránti decretum fölolvastatását kérte, mi megtörténvén, először ugyan az érsek metropolita, azután pedig a püspökök és többi zsinati tagok tették le a katholika hitvallást. Ennek megtörténtével a promotor indítványára még három rendbeli decretum olvastatott föl, mely sze­rint t. i. minden zsinati tag előítélet nélkül megjelenni s a zsinatban részt venni, továbbá annak tartama alatt is magát ájtatosan, buzgón viselni köteles, bevégezte­­tése előtt pedig törvényes ok s az elnöklő metropoli­ta engedélye nélkül távozni nem szabad. Ezzel s a reá következett ünnepélyes áldással az ‚ “ —inati ülés bevégeztetett; a másodiknak tartása etsoi s»—- ‘ ‘-t miközben az alakított bizott­mányok a további zsinati tárgyalásokat folytatandják. K. a­­ r a­­ d. ANGOLORSZÁG. A „Times“ sajnálja, hogy a czár semmi szabadelvű engedményt sem ad, s hogy az orosz kegyetlenségek folyvást tartanak. „Oroszország — úgymond — „arra számít, hogy a tél a fölkelőket hódolásra kényszerítendi, de a tél még messze van, s lehet, hogy IH- Napóleon még felebb is anyagi segély­ben részesítendi a felkelőket.“­­ Egy önálló Lengyelor­szág alakítását a „Times“ lehetetlennek nyilvánítja. Szerinte egy ily Lengyelország még nagyobb zavart okozna, mint a folyvást tartó fölkelés. Angolország a lengyeleknek forma szerint kijelenti, hogy nem fog há­borút kezdeni. Austriának, Francziaországnak ugyan­ezt kellene kijelenteniük. Ha Európa nincs eltökélve a háborúra, legjobb lenne, a lengyeleknek azt mielőbb­­ tudtukra adni. FRANCZIAORSZÁG. Párisi lapok megerősítik a­­ „Perseveranza“ azon közlését, hogy az „Aunis“ hajón­­ elfogatott 5 briganti az olasz kormánynak ki fog adat­ni, mivel azok — mint a franczia részről eszközlött vizsgálatból kiderült — közönséges bűntényeket kö­vettek el. A franczia kormány azonban a kiadás alkal­­mával azon óhajtását fejezi ki, hogy ne hajtassák végre rajtuk halálos büntetés, s méltán várható, hogy az olasz kormány ezen óhajtásnak engedni fog. A „Patria” szerint az orosz kormány válaszai a hatalmasság legutóbbi diplomatiai jegyzékeire, csak 10 én reggel indíttattak el ama fővárosból, s ezen ké­sedelem következtében a franczia kabinetnek szánt válasz csak vasárnap vagy hétfőn érkezhetett Párisba Ugyanezen lapnak Konstantinápolyból 4-ről kelt levelei szerint Fush pasa tudatta a bankárokkal hogy nem fognak újabb állam­papírok kibocsáttatni, mindazáltal nyugtalanságban voltak a birodalom pénz­ügyi segélyforrásai iránt. A csapat-és a pontosítások tetemes kiadásokat okoznak, s azt állítják, hogy szultán összes hosphomsi palotáit újra építtetendi. Ama­i lengyel tisztek, kik a posta szolgálatát elhagyták, két évi zsoldot kaptak kártérítésül. A fejedelemségekbeni zárdák javainak lefoglalása által okozott ingerültség már csillapulni kezdett, s azt hitték, hogy a porta elfo­­gadandja a K­u­z­a fejedelem által javasolt egyez­kedést. Hir szerint az anami birodalomnak ama tarto­mányai, melyek a francziák birtokában vannak, s me­lyek a hódítás óta hódított földnek tekintettel­, egysze­rűen franczia gyarmatnak fognak nyilváníttatni. Az e tárgyra vonatkozó rendelet, — mint állítják — legkö­zelebb a gyarmatügyi minister által aláírás végett a császárhoz fog fölterjesztetni. OLASZORSZÁG: A „Giorn­ di Roma“ egy oly bullát közöl, mely által a pápa kijelenti, hogy ő Sini­­gagliában több főiskolát, a papnöveldénél 12 alapít­ványt, az üdült betegek számára egy kórházat s a fiatal árvák számára menhelyet alapított; mindezen intézetek számára jövedelmet jelölvén ki saját ma­gán­vagyonából. A subalpini kormány ezen intéze­tek jövedelmét lefoglalván a határgrófság­ok invasiója alkalmával, a pápa eltörlötteknek nyilvánítja az azok alapítására vonatkozó bullákat, azt akarván, hogy 1,800,000 tallérnyi tőke álljon rendelkezés alatt azok javára saját jószágaiból. A turini lapok egy a garibaldianus bizottmány által Rómában elterjesztett kiáltványt közölnek, mely Gt­ri­ba­­­di aláírásával van ellátva. Caracciolo marquis, mint követ, Lissabonba indult. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból f. bó - ről jelentik, az Olozagánál összegyűlt progressisták a választásbani részt nemvevés mellett nyilatkoztak, kijelentvén, hogy tiszteletben akarják tartani a törvé­nyességet s az alkotmányt. A progressista senatorok kijelenték, hogy nem fognak résztvenni a senatus mun­kálataiban, ha a progressista követek nem jelennek meg a cortes-gy­űlésben. Rövid időn egy manifestum fog a választókhoz intéztetni.­­ Az értekezlet folytában Prim­o Madoz kijelenték, hogy a progressisták a monarchiának, s ugyanekkor a szabadságnak is párt­hívei, hozzátévén, hogy ők soha sem használandnak erőszakot, hanem törvényes ellentállásra szorítkozand­­nak. 80 személy volt jelen az értekezleten. Egy más értekezletben 50 demokrata szavazott a részt nemvevés m­ellett. Madridból f. hó 12-ről jelentik, hogy a conserva­­tiv lapok hevesen megtámadják a választásban részt nem vevés indokainak kifejtését, s fölemlítik, hogy a progressisták hajdan meggátolták a nem választókat, a választási értekezletekben részt venni. Fájlalják, hogy az indokolásban hiányzanak a korona irányáb­ani jóindulatú szavak. Végre azt állítják, hogy a progres­­sisták képviselve lesznek a kamrában. A „Correspon­­dencia“ megc­áfolja a ministeri válságra vonatkozó kérdést. NÉMETORSZÁG: A „N. A. Zig“ párthiveinek szorult helyzetében annyira lealázza magát, hogy az ó-szabadelvű pártot hízelgések s ígéretek által akarja maga részére megnyerni. Erre legjobb válaszul szol­gál Schwerin grófnak egy politikai barátjához in­tézett, s a „B. Alig. Ztg“-ban közzétett irata, melyből a következő helyet emeljük ki: „Hogy vájjon mennyire fog az alkotmányos párt a haladási párttal közösen működhetni, azt majd csak annak további magatartása, valamint a kormány to­vábbi eljárása fogja eldönthetni. Az alkotmány kérdésében, s a sajtó­ügyi rendelet elve­tésében minden esetre azzal közösen kellene működnie.“ A levélnek egy másik helyén a gróf hangnyomá­st helyez azon tényre, hogy a haladási párt eddig elé nem lépett túl saját alkotmányos jogain. El Ben achban a f. há 6 án több mint 500 személy által látogatott nemzeti egyleti gyű­lés, He­ring elnöklete alatt, Fries bizottmányi tag beszéde után, következő határozatokat fogadott el: „1) Mi szilárdul ragaszkodunk az 1849. mártius 28-ki birodalmi alkotmányhoz, az alapjogokkal s a val­­­sztási törvénynyel együtt, mint azon tényleges német alkotmány­joghoz, melyen a német nép összes képvi­seletének beleegyezése nélkül, semmi változtatást nem lehet tenni. Minden körülmények közt, annak létesítése marad a nemzeti párt kitűzött végczélja. 2) Ha azon­ban, a jelen viszonyok közt, még­sem kellene föltétle­nül visszautasítni a német állam­szövetség újraalakítá­sának kísérletét, még ekkor is a reform-határozat, úgy a mint az a fejedelmi congressus tanácskozásaiból elő­került, mint a szabadságra s egységre nézve egyenlően veszélyes — elrettentő lenne. 3) Ellenkezőleg, a német népnek mindenek előtt tényleges bizonyítékot kell kí­vánnia az iránt, hogy az előkészítendő reformok sza­badságainak nem elnyomását, hanem elismerését s ol­talmát vonják maguk után. Ezen bizonyíték csupán a német nép alapjogainak helyreállítása, s az ellenkező szövetségi határozatok megszüntetése által szolgáltat­­tathatik.“ Pótlékul még Feigenspan, berliai ke­reskedőnek ezen indítványa is elfogadtatott: „A Poroszországban uralkodó rendszer bukása a német alkotmány kielégítő reformjának előföltétele.“ A porosz „Provinc-Corresp.* cz. kormányi köz­löny a követek­ házának föloszlatásáról s az új választásokról egy hosszas csikket hoz, mely különösen a kormány eljárását­­igyekszik iga­zolni. Miután e lap azt állítá, hogy egyedül a követek házára hárul a felelősség a múlt illésszakbani alkudo­zások meghiúsulásáért,­­ hogy a kormány azon meg­győződésre jutott, mikép az ezen házzali egyezkedésre gondolni sem lehet, így folytatja : „Most a porosz népnek kell megmutatnia, ha vál­jon részéről hasonló lelkiismeretességgel s valódi alkotmány­hűséggel a kormánynak segély kezet akar-e nyújtani arra, hogy az alkotmány legfontosabb pontjában­­ismét valósággá legyen, vagy pedig az eddigi követek házának többségével oda akarja-e juttatni a dolgot, hogy minden egyez­kedés, s ezzel minden valódi élet ,az alkotmány gyarapodása lehetetlenné le­gy­e­n. A demokrata párt kétségkívül az eddigi köve­tek újramegválasztása mellett fog izgatni, de az ország OROSZ-LENGYELORSZÁG. Hírszerint Berg gróf a legutóbbi napokban kijelenté, hogy minden gyil­kost a merénylet színhelyén fog fölakasztatni. E sze­rint egyedül a tábornagy­ utc­án két bitófát kellene föl­­állítni, mivel épen múlt szombaton gyilkoltatott ott meg egy Messerschmidt nevű testőrségi törzs­orvos,­­ egy B­­­u­m nevű rendőr-felügyelő, tőrszúrá­­sokkal. A titkos kormány „rendőri lapja“ a közönséget az orosz kormánynak következő titkos intézkedéseire fi­gyelmezteti . Panasz adatott ki az iránt, hogy ama nők kérelmét, kik a hatóságoknál gyász­öltözetben jelen­nek meg, nem kell tekintetbe venni. Továbbá Tre- P­o­w tábornok mindazon házakat, melyeknek két ki­járásuk van, valamint minden nyilvános intézetet s irodát szigorú felügyelet alá helyzett stb. Moszczankánál, a lublini utón, a lengyel csend­őrök egy, a postával polgári öltözetben utazó orosz ez­redest elfogtak, s 30,000 ftnyi kincstári pénzt vettek el tőle. Júl. 29-ke óta — a hivatalos „Kurier“ szerint — összesen 7 személy sietett Maracheffhez, hogy kegyelmet kérjen tőle. Ezen 7 egyén Sz. János templo­mában letéve a „tisztító esküt“, Panin­tin kor­mányzó s „számos, nagyrészint hölgyekből álló gyü­lekezet“ jelenlétében. N­­­e­m­­ e­x tudor, vilnai dékán, ki a bűnbánókat megesketteté, „ez alkalommal rövid, de velős beszédet tartott.“ — M. hó 17 én, állítólag a kownói kormányzóság birtokosainak megbízásából, egy küldöttség, mely Kapp százados, nemességi marsall­ból 8 11 birtokosból állott, Murawheffnek egy iratot nyújtott át azon kérelemmel, hogy azt, mint a kormányzóság hűségének jelét, a császárhoz küldje el. Az 671 aláírással van ellátva, s már elküldetett Sz. Pétervárra. A „ Journa des Débats“ sz. pétervári tudósítások után részleteket közöl az oroszországi reformokról. E szerint az egész csupán előmunkálatokra szorítkozik, a törvénykezés s a tartományi és kerületi igazgatás új­­aszervezése végett. Szerinte ezen újraszervezés szük­séges következménye a jobbágyok emancipatiójának, mely idő folytával oly több milliónyi kis polgár­ságot állítana elő, mely tekintetbevételt érdemel. Ezen újraszervezésen, melynek alapját a választási elv ké­pezné, több bizottmányok dolgoznak. Az majd csak 1871-ben fog létesittetni, mely évig az emancipatio be­­végzett ténynyé leend. E szerint alkotmányról — a szó európai értelmében — szó sem lenne. Az orosz nép ál­talános műveltségi fokozata mellett, ilyenre komolyan gondolni sem lehet. Az „Ind. beige“ a várt orosz válaszokra vonat­kozólag azt állítja, hogy azok az előbbi jegyzékekben kifejtett, s a „Journ. de St. Péter sb.“ által idézett el­veket újólag fölállítandják ; ugyanekkor azonban az orosz kormány által tervezett, s Lengyelországra is kiterjedendő reformokat is közlendik. Annak lényeges elve a decentralisatio elve leend, a képviseleti rendszer alapján. Az egyes tartományok oly intézményeket fog­nak kapni, melyek a franczia kerületi é­s megyei taná­csok mintájára lennének szervezve, s melyeknek tagjai választatnának. Az ezen intézmé­nyeknek adandó ha­táskör szélesebb leen, mint Francziaországban, s a belgiumi tartományi tanácsok szabadságaihoz fog kö­zeledni Lengy­elország az 1815 -i szerződésekben fog­lalt intézményeket fogja megnyerni, de majd csak pa­­cificatiója után, s idegen beavatkozás nélkül. A „Journ. de St. Petersb.“ nak már táviratilag említett nyilatkozata, az orosz kormánynak a lengyel – német ügyekbeni politikájáról, így hangzik : „Nem egyszer említettük már némely sajtóköz­lönyök azon eljárását, melylyel a közvéleményt csak csalódásokat okozó mnakra vezetik, így azon időben, mikor a három udvar másodízben külde jegyzéket a lengyel kérdésben Sz. Pétervárra, azon hírt terjesztet­ték, mintha az orosz kormány az általuk tett javasla­tokat elfogadná igen csekély módosításokkal, így oly reményeket fog­aitanak föl, melyek a valódi tényállás­sal arányban nem állottak, s midőn a valóság kitűnt, az abból származott csalódást épen azok bányászták ki ellenséges értelemben, kik előkészítették. Köteles­ségünknek tartottuk akkor óvatosságra inteni olvasóin­kat ilyen eljárásokra nézve. Ugyanazon kötelességet teljesítjük ma, midőn hasonló hírek ellen óva­ intjük a közönséget. A külföldi sajtó korlátlan (á perte de vue) conjecturákra adta magát, az orosz kormánynak a len­gyel és német kérdésben való szándékaira nézve (dis­position.) Gyökeres reformokat emlegetnek, melyek Lengyelországba, s az orosz birodalomba azonnal be­hozatnának ; uj szövet­ségekről beszélnek, melyek a német kérdés alapján köttetnének. Az ebből vont kö­vetkeztetések ép oly hamisak, mint az állítmányok. A sze­pétervári kabinetnek Oroszország általá­nos érzelmeivel öszhangban álló magatartása a lengyel kérdésben teljesen világos, és semmi sem mutat arra, mintha el akarna tőle tér­ni. Az uralkodónak lengyel alattvalói iránti érzelme nem változott. De ő felsége az ő javaik iránti gondoskodásában kijelenté, hogy a ma­teriális rend helyreállítását tekinti első kötelességnek. A múlt két év tapasztalása eléggé bebizonyító, hogy semmi szilárdat nem lehet építeni egy anarchicus szen­vedély által aláásott földön. A­mi a diplomatiai kér­dést illeti, a császári kormány folyvást azon határoza­tában marad, hogy betöltse nemzetközi kötelességeit, de egyszersmind fenntartsa Oroszország jogait a szer­ződések határai közt. A német ügyekre vonatkozólag az orosz kormány azon érdekeltséggel kíséri őket, melyet megérdemel­nek, de azon jóindulatú tartózkodással, mely hagyomá­nyain és érdekein alapul. Oroszország csak óhajtja (n'a que des voeux á faire) Németországnak a jogon és minden német állam érdekén épülő egységét és hatal­mát. És oly kevéssé tartja szükségesnek aggódni az ebből netán származható veszélyek miatt, mint a­mily kevéssé kell Németországnak oltalmazkodnia az Orosz­ország részéről jöhető veszélyektől, — így a forga­lomba hozott híreknek nincs semmi alapjuk. Vagy a legnagyobb könnyelműség, vagy a kiszámított rész­— reméljük — mindinkább belátta, hogy az ily újra­­megválasztási dacz egy oly viszály súlyosbulására vezethet, mely által a porosz hon békéje s hatalma folyvást tetemesebben veszélyeztetik. Az, ki őszintén a hon javát akarja, — bárminő nézetei legyenek is egyes kérdések iránt — most oly egyének választá­sára fog gondolni, kiknek mindenek előtt a belbéke helyreállítása fekszik szivükön. Erre int épen most Po­roszországnak Németországban­ állása s föladata is, melyet Austria csorbitni akar. Adja latén, hogy a fejedelem s nép közti egyetértés, mely Porosz­­országot azzá téve, a­mi most, ily kísérletek ellenében ismét dicsően igazolja magát.“ A porosz belügyminiszernek egy kibocsátványa szerint, a követek házában választók megválasztásai od­. 10—20 közti időközben fognak történni, akarat szüleményei. Minden esetben csak félrevezethe­tik a közvéleményt, s nézetünk szerint nem kötelessége a publicistának, hogy tévedéseket terjeszszen bizonyos politikai fogások szolgálatában, hanem, hogy az igaz­ságot nyomozza és védelmezze.“ A „Krónika“ szerint Rucki, ki tökéletesen egésséges, saját osztályát újra megalakító Nem ő, ha­nem Wagner sebesült meg súlyosan Dorobuczánál. W­i­e­r­z­b­i­c­k­i még nem gyógyult föl. Ezen, valamint a Kruk, Eminowicz s Krysinski alatti osz­tályokon kívül, a lublini területen még Ostoja lovas­csapatja is működik, mely kü­lönös küldetéssel bír, s nem igen áll többől, 100 egyénnél. Táviratok. B­é­c­s, sept. 14. A reichsrathi képviselők bizal­­­mas értekezletén elhatároztatott, hogy holnap a német reformügy mellett semmi demonstratio se történjék, a lengyelek ellenkező nézetben voltak. Ezen elhatárzás roppant sensatiót okozott. Bécs, sept. 15. (A „LI.“ táv.) A birodalmi ta­nács elnöke a lembergi országos­ törvényszéknek egy oly tartalmú jelentését olvassa föl, miszerint R­o­­g­a­n­s­k­i tetten kapatva fogatott be, mint a titkos ga­­licziai forradalmi bizottmány tagja ; továbbá az igaz­­ságügyministeriumnak egy aziránti közlését, hogy az a titokban tartás fönntartása mellett, kész fölvilágosi­tásokat adni. Erre Roganski tiltakozása s a házra hi­vatkozása német s lengyel nyelven fölolv­astatott, s egy 9 tagú bizottmány választatik meg, mielőbbi jelentés tétel végett. II. S z­e­b­e­n, sept. 14. Az országgyűlés mai ülé­sében megnyittatott az általános vita a 2 dik kormányt előterjesztmény (az országban divatozó nyelvek hasz­nálata a hivatalos nyilvános közlekedésben) fölött. 16 szónok volt bejegyezve. Fogarassy püspök a törté­nelmi kifejlődés mellett emel szót, a hivatalos közleke­désben­ nyelvekre vonatkozólag is, s hangsúlyt helyez a magyar nyelv jogaira. A szónokok nagy része a kor­mányi előterjesztmény mellett nyilatkozik. A legköze­lebbi ülés szerdán lesz. Napirendre van kitűzve : rész­letes vita a 2 ik kormányt előterjesztmény fölött. Berlin, sept. 13. Eugéne Rendu franczia kül­dött indítványára az angol, olasz, portugál, spanyol, orosz, svéd és hollandi küldöttek a statisztikai congres­­suson egy javaslatot nyújtottak be, mely egy európai comiténak alapítását, a nemzetközi oktatás szervezé­sére vonatkozólag, czélozza-D r e s d a, sept. 14. A népgazdászati congressus ma délelőtt itt megnyittatott. Elnökké Braun Wies­­badenból, alelnökökké Pfotenhauer polgármester Dresdából és Lette elnök Berlinből választattak. Napirendül tűzetett ki mára a pátens-ügy; keddre a banktörvényi törvényhozás s a szabad­ költöztetés; szerdára a vámegyleti válság. A tagok száma mint­egy százan fölül van. Turin, sept. 14. A „Stampa“ jelenti: A pápai conzu­l Nápoly­ból s az olasz conzul Romából elutaz­tak. Ugyanezen lap szerint a kormány parancsot bo­csátott ki, hogy a p­ápái conzulok Olaszország minden városaiból kiutasíttassanak. N o­w y­o r­k, sept. 3. A déli államok összes kor­mányzói Richmondban összegyűltek, s 400,000 négert szólítanak fegyver alá. Chase, az éjszaki államok pénzügyministere, 50 millió dollárnyi kölcsönt indítványoz. Sumter erőd még nem őrittetett ki. Charleston bombáztatása félbeszakittatott. A „Sürgöny“ magántávirata. Bécs, sept. 15. Az alsóház mai ülésében az elnök a lembergi országos törvényszéknek egy átiratát olvasá föl, mely szerint Roga­ls­­k­i friss tényen, t. i. mint a galicziai forradalmi bizottmány tagja, fölkelésre, izgatás tényében rajtakapva fogatott be.­­ Az igazságügyminis­­zer közli a házzal, miszerint a lembergi orszá­gos törvényszék, legújabban hozott határozatá­val, a Roganski elleni vádat a felségárulás bűn­tényére terjesztette ki. Roganski petitiót intézett a házhoz, mely­ben a ház által leendő kihallgattatását kéri. Az elnöknek azon inditványa, miszerint az ü­gy egy kilencz-tagú bizottmánynak adas­sák ki jelentéstétel végett és ezen jelentés be­nyújtása eshetőleg a holnaputáni napirendre tétessék, egyhangúlag jóváhagyatott. A „Gen. Corr.“ szt.­pétervári tudósítója általános jótállás nélkül közli az orosz válasz­jegyzékek tartalmát. Tudósító szerint a válasz azon feltevésből indul ki, miszerint Oroszor­szágnak előbben i­s a hat pontba lényegileg beleegyező — nyilatkozatai elintézett dolognak tekintendők. A válasz sajnálatát fejezi ki a tár­gyalások eredménytelensége fölött, — mint­hogy a három hatalmasság és Oroszország­­kö­zötti eltérés nem jön megszüntetve, ennélfogva a vitatások továbbfolytatása feleslegesnek lát­szik. Oroszország átvállalja a felelősséget magatartásáért a bu. Színházi picail­ és szeptember 10. Nemzeti színház. R­ú ni a levi­y­a. Eredeti dráma 4 felv. Budai DoDasvnhas Cseléd­csínye Vígjáték 1 felv. Ti­ti­­s, a hires pósz Vígjáték 1 felv. Pesti német színház. Der Golden­kel. Posse mit Gesang und Tanz in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről September 15 ről. 5°: „ Metalliques 77.40 nemzeti kölcsön 83.6 bankrészvények 798. hitelintézeti részvények 192.70 ezüst­ agio 111.— londoni váltók 111.26 arany agio 6.32. _____________ Felelős szerkesztő : VERTFI ERKŐ. F­i­p­ k.

Next