Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-01 / 223. szám
oszt. cod. 639. §-na az öröködhetési képességük meghatározását egyenesen a politikai közig. szabályoknak hagyta fenn.6) Az olasz királyságban előbb Piemont részére kiadva, az 1860. jan. 6. rend. 6) az ingatlan-szerezhetésre, az államtanács meghallgatásával királyi rendelvényt szükséges, s úgy az élők közti ajándékozásokra s végintézeti hagyományokra is.") Midőn a lex amort ezen túlnyomó politikai jelemét mind keletkezése okaiban s érdekeiben, mind kezelésében kimutattuk, meg kell jegyeznünk természetszerűségét annak, mikép azon alapok s érdekek, melyek keletkeztének szükségességét előidézték, lényegesen különbözők azoktól, melyek korunkban fenntartását eszközlik. Keletkeztének okai a hűbéri korban, mint említettük, a hűbéri államszervezet s honvédi erő, s innen a vagyoni családfenntartás szükségleteiben rejlettek. Míg korunkban, mely az emberiség előhaladása folytán a hűbériségnek már csak romjait ismeri, mellette tisztán nemzetgazdászati érdekek harczolnak. Korunk az összes nagyságát feltételező vagyoni kifejlődésre ugyanis a vagyon szabad, korlátlan forgalmát lényeges feltételül ismeri. Annak akadályai, milyen a vagyonnak a bolt kezeknéli öszhalmozottsága, nem férhetnek össze sem a közhitel érdekeivel, sem a nemzeti ipar és szorgalom emelkedésével. *) És a lex amort. ezen politikai jelleméből önként következik, mikép akkor, midőn annak tétele, vagy codificálása képezi a vita vagy kételyek tárgyait, a tisztán magánjogi szempontok nem határozhatnak. Vidéki levelek. — Polgár, sept. 18. Magyar hazánk területén aligha találtatik egy-egy oly község, mely a nagy ínségtől és az éhhalásnak kínjaitól annyira Bujtatott volna, mint Polgár városa, melynek annyi gyámoltalan, elaggott és kézi munkára teljesen képtelen vagyontalan szegénye, testi nyomorultja és minden nélküli elhagyatott egyefogyott árvái volnának, mert ha a megyei főkormányzó méltóságos Szabó János úr ő méltósága I. évi September hó 4-én 2611. szám alatt kelt intézménye folytán, a nő 1., véka gabonakészletet rögtön nem küldötte volna, uton-útfélen éhen elhaltak és áldozatul estek volna. Alig hogy a most említett szegényeknek legalsóbb osztálya megvigasztaltatott, — a létező nyomasztó ínség szüksége a vagyontalan és minden foglalkozás nélküli, kézi munkára képes osztályra mint ragály nehezült, s e legsújtóbb körülmények közt méltóságos főispáni helytartó ur a foglalkozás nélküli, de kézimunkára képes , s éhséget szenvedő lakosok részére kenyérkeresketési módot nyújtandó, a felső-szabolcsi tiszaszabályozási társulatnál a halászi és istványi vonalon folyamatban lévő felcsatornázási munkát, mely naponkint 600 embert igényel, az ínségben szenvedő községek lakosainak kieszközölni kegyeskedett, mint azt sept. 14 rél 2748. szám alatt kibocsátott rendelete igazolja, s jelenleg már kézi munkával élelmüket keresik is. A földmivelő osztály azon része, mely a maga erejéből a vetőmagot megszerezni nem képes, összeiratott, és biztosíttatott, hogy a gabona alá kijelölt földek vetetlenül nem maradnak, és a kölcsönzött vetőmaggal be fognak vettetni. Csapásaink közepette a háladatosság érzetétől késztetve érzi magát Polgár városa, a császári királyi Apostoli Felségének a szűkölködő nép felsegélése iránt országszerte tanúsított határtalan atyai kegyelméért, továbbá Szabolcsmegye főispáni helytartója ő méltóságának, úgy nemkülönben tekintetes Nyitray Sámuel főszolgabíró urnak, és a jóltevő adakozó uraknak Polgár városa lakosai irányában naponta való gondoskodásukért a legmelegebb köszönetét a tisztelt olásó közönség előtt nyilvánosan kifejezni. Thury György- Külföld, FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ következő jegyzéket közöl: „A „Presse“ több oly csikkeket közlött, melyek •) Az e törvényre vonatkozó kétely lapunkban meritettetvén föl, közöljük a „Törv. Cs.“ mint szaklap erre nézve adott fejtegetését is. 8*.) Lord Coka a Mortmann, manus mortu a nevezetet onnan származtatja, mert általa a hűbérnökök jogigényeiket a lovagi szolgálatokra, örökségi átszállásra stb. elvesztették. Orabb Gy. Az angol jog története ez, műve XI. Fejez. Mások szerint onnan e név, mert az egyházi testületek általi szerzemények in mortis manu esetteknek tekintettek, azok tagjai polgárilag megholtaknak vétetvén. Blackstons: II. ed. X. 2) Azért mondja Kelemen : „Constitutio vetans, ne privatarum familiarium bona Communitatibus immortalibus alienentur. Lex amort, dicta est“. I. p. 28. Azért rendeli már I. Lajos, hogy a nemesek javaikat az egyháziakra átruházni tiltatván : „sed inter fratres proximos, et generationes earondem, ipsorum possensiones de jure et legitime devolvantur. Conclus. §. 11. *) Beschränkungen des Rechtes, Liegenschaften zu erwerben für die todte Hand im Wege der Gesetzgebung aUB Gründe deB öffentlichen Wohls sind zulässig“. Grundrechte des deut. Volk §. 26. 4) Ezen szigor odáig terjed itt, mikép a 200. §. azt rendeli ■ „Dergleichen Gescbänke und Vermächtnisse zur todten Gand können nur insofern auf die Genehmigung des Staats Anspruch machen, als sie die Summe von 600 th. nicht übersteigen.“ 6) Itt a lex amortisationis már a 14-dik században mutatkozott. 1340-ben már hozattak ezen korlátok iránt törvények az észtr tartományoknak. 6) Függ az alkotmánytól, mond Zeiller s más változó körülményektől, mert politikai rendelkezés alá soroltatik. Commentsr. U. d. bürg. Ges. II. 393. így Sonnenfels : Polit. Wissensch. I. §. 140. 6) Gli stabilimenti e corpi morali, sieno eeclesiastici, o laioali non potranno acquistare stabili sensa essere a cio autorizzati con Regio Decreto, previo il parere del ConBiglio di Stato. *) így Angliában is királyi engedélyt szükségelnek a törvények , sőt mindig még az sem volt elégséges. Bla c k s to n e II. eb. 10. Azt fejezi ki hazánkban is az 1716. 16. sz. 6. §. 9) Diese Beschränkung — a 1. amort. — beruht auf dem Motive, das Grnndeigenthum dem Verkehr zu erhalten.“ Gerber: System des d. Privatreshts 7 te Aufl. 1860. 8- 88- egyedtl a külügyministerre hárítják a külpolitikánk iránti felelősséget. Ezen lap ugyanazon megrovásban foglalván össze az ügyek általános igazgatását, s azok kezelésének módját, félreismeri intézményeink szellemét. A jelen rendszer alatt a fejedelemtől ered az ügyeket igazgató eszme. A miniszer csupán azok végrehajtása iránt felelős.“ Madagaskárból sept. 7-től kelt tudósítások szerint, Dupré kapitánya Lambert oda érkeztek, azonban a „Hermione“ hajón maradtak, be akarván várni az európai kormányokkal kötött szerződések megerősítését. Fejeikre jutalmak tűzettek ki. A „Hermione“ nem üdvözlő a malgache lobogót. A királynő módosítni akarta a szerződéseket, miket Dupré parancsnok épségben fönntartatni kívánt, a malgache kormányhoz ultimatum intéztetest. Ha a királynő tagadó választ ad, a franczia consul, La bor de leveendi lobogóját, s a consulsági személyzettel a „Hermione“ hajóra fog vonulni. A „Patrie“ szerint a róniai szigetekre vonatkozó ama jegyzőkönyv, mely Londonban, aug. 1-én íratott alá, tüstént az annexio fölötti szavazás után végleges szerződéssé fog átalakíttatni, s a franczia, angol, orosz, porosz, austriai s dán képviselők által aláíratni. Mint ugyanezen lapnak Konstantinápolyból írják, de Moustier marquis, a portánál lévő franczia követ, az. évben nem szándékozik Francziaországba menni. Ő csak néhány hétig fog a fővárosból távol lenni, a nélkül azonban, hogy Törökországból eltávoznék. A „Mémor. dipl.“ azt hiszi, hogy a mexikói küldöttség oct. 3-án fog Miramaréban elfogadtatni. Továbbá az „Europe“ ellenében megjegyzi, hogy az austriai Császár is elfogadandja a küldöttséget. Ugyanezen lap egy oly levelet közöl, mit Lavasida 1862. jan. 20-án, — midőn mint száműzött pueblai püspök, Miksa Főherczeg közelében, a miramatei kastélyban mulatott — a mexikói küldöttség jelen elnökéhez, Gutierez de Estradához irt. Ezen iratban a Főherczeg kitűnő tulajdonai nagy magasztalában halmoztatnak el, s a most megválasztott mexikói császárnak következő nyilatkozat tulajdoníttatik : „Ha Mexicóba megyek, örökre el fogok válni Európától, anélkül, hogy oda valaha visszatekintenék ; ez rettenetes lesz, de nem szokásom, valamit csak félig tenni; gondolataim többé semmi más által sem lesznek érdekelve, s én mindig úgy fogok eljárni, mintha született mexikói lennék.“ Ugyancsak a „Mém. dipl.“ a „Wien. Abendp.“ czáfolata daczára, ragaszkodik azon közléséhez, hogy e bécsi s brazíliai udvarok közt, ez utóbbinak ajánlatára, alkudozások kezdettek meg. Lajos Viktor Főherczegnek Isabella Krisztina herczegné, a praesumtiv trónörökös növeli házassága iránt. A „Francé“ a „Moniteur“ fölebbijegyzékének egy hosszas czikket szentel, melyben azt igyekszik bebizonyítni, hogy az nem csüggesztheti el azokat, kik azt hitték, hogy Francziaország megszűnt kényurilag kormányzott ország lenni. Ugyanezen lap valószínűnek tartja, hogy Gros báró Londonban Walewski gróf által fog fölváltatni. Szerinte Walewskinek Londonbani jelenléte a jelen körülmények közt, szorosabbra fűzendi a kötelékeket két oly nép közt, melyek Európában a polgárisodás eszméie s érdekeinek képviselői. OLASZORSZÁG. Nápolyból sept. 22 rölkelt levelek szerint, Terra di Lavorában 200, rablással vádolt személy fogatott be. 1-e óta két falusi polgármester is befogatott. Turinból sept. 26-ról jelentik, hogy a hivatalos lap közli ama kir. rendeletet, mely az exequaturt elvonja az olasz királyságban székelő pápai consuloktól A rendeletet kísérő ministeri jelentés ernitatírozza, hogy a római olasz consul kiűzetett, anélkül, hogy bármely személyes fölszólalásra adott volna okot. Ekkor a pápai kormány politikai kérdéssé akarta átalakítni azon intézkedést, mit az olasz kormány a nápolyi pápai consullal szemben tett. Az olasz kormány, mely mindig annyira óvakodott a magánérdekek megsértésétől, most kénytelen a pápai udvarral szemben ugyanazon eljárást követni, melyre az példát adott. NÉMETORSZÁG. A porosz reformjavaslatokról a „Journé des Débats“ így nyilatkozik : „Bismark úr egyik elődére, az ábrándos Radowitz úrra vonatkozólag, Miklós császár ezt szokta mondani. „Én sokat föl tudtam fogni életemben, de Radowitz úr politikáját soha sem tudtam fölfogni.“ Ha Miklós császár még életben lenne, hihetőleg épen oly kevéssé sikerülne neki, Bismark úr szellemének rejtélyeit megfejteni. Ezen mindenben különös államférfi Berlinben egy oly, az országra nézve nélkülözhetlen parliamenttel bír, melynek még csak legelemibb jogainak gyakorlását sem akarja megengedni, s most eget s poklot megmozdít, hogy Frankfurtban, bár nincs parliamentje, egy, a „legkiterjedtebb teljhatalommal fölruházott követ-kamrát* nyerjen meg. Bismark utálja azon parliamenteket, melyekkel bir, s anticipando a legtöbb gyöngédséget táplálja ama parliamentek irányában, melyekkel nem bir. A földet egyik földsarktól a másikg keresztülutazhatnák, s még sem találnánk oly politikust, kit nehezebb lenne kielégitni." A „N. Hannov. Ztg“ — a ministerium közlönye — a reform-terv tárgyában egy hosszas czikket hoz, mely Poroszország jelen magatartása tekintetéből különös figyelmet érdemel. „Austria kezében“ — úgymond e lap többek közt— „a primátus nemzeti tiszteletjog, ugyanaz megosztva anyagi igényeket idézne elő, vagy legalább azoknak kedvezne; azon törekvés fogna érvényesülni, miszerint az alak mellé a tartalom is megszereztessék, s ezen tartalom Németország fölosztása, azaz a legnagyobb nemzeti szerencsétlenség lenne. Ezért Austriának ezen pont iránt saját jogát fönn kell tartania, mivel annak joga itt Németország üdvös biztonsága. A második német nagyhatalmasság számára azonban szintén teljes mérvben meg van adva saját része. A reform-határozatnak formai tárgyalásában, s anyagi tartalmában meg van őrizve azon igényeknek teljes tisztelete s elismerése, miket Poroszország, mint az egész honnak nagyjelentősségű tagja formálhat. Vajha azok, kik Poroszország számára nem többet, hanem kevesebbet kívánnak, s kik arra a honi földnek egy elszakasztott darabja fölötti uralmat akarják ráerőszakolni, megemlékeznének ama szavakra, miket egykor Poroszország nemes elhunyt királya, IV. Frigyes Vilmos mondott: „Én második akarok lenni Németországban!" A reformterv a német szövetség harmadik részének, a tiszta- s bel-német államoknak is megadja saját részeiket. Az azoknak megadja a biztos s önálló lét biztosítékát, saját autonóm jogukban, s megadja a hatalmat arra nézve, hogy Németország valódi s legsajátabb érdekeit, melyek azokat épen legmélyebben s legbennsőbb lényükben érintik, szilárdul s erősen megőrizhessék s képviselhessék a két német európai hatalmasság közt. A tisztán német államoknak szorosan egyesítendő magva, mint zárkózott hatalom, képes leend, a nagyhatalmak közti minden viszály esetében, szövetséghű közvetítési alapot állitni elő; azonban ugyanaz imponáló komolysággal érvényesithetendi saját szavainak silyát ott, hol valaha a hazafias kötelesség feledésbe találna menni. S azon feladatot, miszerint ezt kell államok, Németország hamisítatlan érdekeinek tiszta képviselése mellett, ne ismerjék félre a belső-német államok; az új szervezet azoknak nagyobb hatalmat ad azok teljesítésére; azonban ugyanaz azoknak annál inkább kötelességükké teszi, hogy szilárdul s egységesen fogják föl magas hivatásukat. A „Nat. Ztg“ jelenti, hogy sept. 23 és 24-én Lipcsében megtartatott azon központi értekezlet, mely a lipcsei nagy népcsata 60 éves évnapjának megünneplését tárgyaló, s az ünnepély megtartására tervrajzot készített. Az ünnepély megtartására Berlin és Lipcse városok hatóságai tették a kezdeményező lépéseket, felszólíttatván Németország városait, küldenének képviselőket az előleges értekezletre. A tervrajz szerint az ünnepély october 18 és 19-én Lipcsében fog megtartatni. Az ünnepély rendezési költségeit azon városok hordják, melyek october 8-ig erre vállalkozási szándékot nyilvánítottak; vendégek a csatában résztvett német veteránok. Az ünnepély 18-án kezdődik reggel, ébredő felhívás és harangzúgással, 9 órakor isteni tisztelet, 12 órakor Te Deum a város egyesült dalkarainak közreműködésével a főtéren, délután 3 órakor hazai nemzeti dalok ugyanott, este díszelőadás, és a terek és középületek kivilágítása. October 19-én díszmenet a csatatérre, alapkő letétele a nemzeti aláírás útján létesítendő emlékszobornak. Emlékbeszéd, ének. Végül leleplezése a Lipcse által állított egyszerű emlékszobornak. SPANYOLORSZÁG. Madridból sept. 26-tól kelt sürgönyök szerint, a marokkói szultán elismervén a spanyol követelések jogosságát, azt válaszolá, hogy Muley-Abbaszt küddendi el, a riff-kalózok szigorú megfenyítése végett. A „Correspondencia“ azt állítja, hogy legkisebbé sem lehet félni a közrendnek a tartományokban megháborításától. Az „Epoca“ egy czikket közöl a rabszolga-kereskedés ellen. SVÉDORSZÁG. A „Fädrelandet“ Manderström gróf, svéd külügyministernek egy jul. 9 ki szövetségi határozat alkalmából, a párisi s londoni svéd követekhez jut. 1- ről intézett sürgönyét közli, mely — miután a német szövetség követelésének alaptalanságát igyekezett kimutatni — így végződik: „A király kormánya sokáig tartózkodott az ezen kérdésre a visszatéréstől, de azt hiszi, hogy tovább nem maradhat hallgatásban, s kötelességének tartja, a helyzetet a párisi s londoni kabinet ítélete alá terjeszteni. Úgy véli, hogy különösen a Lengyelországra vonatkozó alkudozások jelen állásában ezen kabineteknek nem lehet szándékában, miszerint éjszakán már ez év folytában háború üssön ki; már pedig ez néhány hét alatt megtörténhetnék, ha Dánia ezen kabinetek támogatásában oltalmat nem talál Németország megtámadási rendszabályai ellen. Nem veszünk magunknak bátorságot annak kijelölésére, hogy minő eszközökkel lehetne ennek hatásait elhárítni, azonban úgy hiszszük, jogunkban áll, ezen kérdés iránt nyilatkozni. Ezen jogot először is amaz őszinte baráti érzületekre alapítjuk, melyek minket ama két kormánynyal kötnek össze, melyekhez fordulunk, s további ama fontos következményekre, melyek egy oly viszályból hárulhatnának ránk, melytől a körülmények hatalma által könnyen kényszerittethetnénk, nem tartani távol magunkat, s melynek folytán legdrágább érdekeink nem engednék meg nekünk nyugodtan szemlélni, hogy miként nyomatnak el szomszédjaink oly ürügyek alatt, melyek később saját függetlenségünket is veszélynek fognák kitehetni.“ OROSZ-LENGYELORSZÁG. Varsóból, sept. 24-ről írják: „Tegnap több templomok- s zárdákban motozások történtek, s azok következtében 12 szerzetes a bernhardinusok zárdájából a fellegvárba vitetett, a templom s zárda pedig a katonaság által megszállatott. A kapucinusok templomában szintén motozás eszközöltetett s több szerzetes fogatott be; a lengyel papság elleni ezen szigorú eljárás már magában is elegendő lenne arra, hogy a forradalom fönntartásaik. 21-én ment végbe, mint minden évben, Lovitzban a Máté-napi nagy vásár. A dolgok jelen helyzeténél fogva, ezen vásárt saját képbe kellett volna tiltani, ez azonban nem történt. Számos földbirtokosok jelentek meg a vásáron, juhokat , lovakat vivén eladás végett ;s ezen alkalom arra használtatott föl, hogy 80 földbirtokos befogattassék s a fellegvárba szállittassék. Ezen rendszabály oka nincs tudva. E napokban a népőrség úgynevezett főnökének a nemzeti rendőrséghez intézett következő napiparancsa jelent meg: „Testvérek ! Sikeretlen harczot folytatván a nemzeti szellem hatalmával, s belátván erőnk elnyomásának lehetetlenségét, Oroszország megkettőzteti saját baromi barbárságát, hogy az óhajtott czélt elérje s erőnket megtörje és vasbékákkal kötözze meg kezeinket. Testvérek ! Mi most a népért őrt állunk, s ezért illő, hogy az ellenség vészteljes terveit csirájokban elfojtsuk ! Annak nagyobbitott nyomása ellenében kétszeres erélyt, annak korlátlan barbársága ellenében határtalan önföláldozást kell kifejtenünk ! Ezért testvérek, arra szólítsak föl benneteket, hogy jól meggondoljátok magatokat. Az, ki nem érzi magát elég erősnek arra, hogy bármely perezben meghaljon, az lépjen vissza szövetségünktől. Ez senkit sem fog jellemében csorbítni, mivel nem mindenkinek adatott Istentől azon erő, miszerint a szent ügyért vértanú lehessen ! Mától fogva közölünk mindenkinek készen kell lennie a halálra. Én magam nem kímélem magamat, s nem engedendem, hogy közületek bárki is kímélje magát. Ezért itt újólag ismétlem: Aki nem érzi magát elég erősnek, az tüstént lépjen vissza ! Három napi meggondolkodási időt engedek nektek. Annak, ki 3 nap után nálunk maradt, mindenre készen kell lennie, s a felsőbbek parancsainak engedelmeskednie, mivel az életteli nem-gondolástól, határtalan önföláldozás, engedelmesség s fegyelemtől függ a hon jövőbeli jóléte. Tehát testvéreim s három nap múlva úgy üdvözöllek benneteket, mint bánunknak áldozatkész s valódi hős fiait. Éljen szabad Lengyelországunk, éljen a nemzeti őrség ! Halál ellenségeinknek !“ Hirszerint Berg gróf a Varsóban letelepült con Bulok egyikének, egy kereskedőnek, ki maga is házbirtokos, azon kérdésére, hogy mi fogna történni az ő házával, ha abból lövés találna történni, egyszerűen ezen válásit adá : „Mivel már a télre elég laktanyánk van, én minden házat — mint ki volt hu., sze fogok lövetni, ha több házakból esnék m, egész utczát le fogom romboltatni, mondja meg ön v. a lakosoknak.“ AMERIKA. A „France“ hiteles kútfőből következő tényről értesül : Juarez ex-elnök San Luis-Potosiban s több más, még csapatjai által megszállva tartott helyeken kiragasztatá ama hadijelentéseket, melyekben az unionista tábornokok a separatisták fölött kivívott győzelmeiket jelentik, valamint saját washingtoni követének egy oly sürgönyét is, mely a katonai helyzetet kifejti, s a maga modorában kimutatja, hogy igen közeljövőben az éjszakiak diadalmaskodni fognak a déliek fölött. Erén, Juarez részérőli közzétételnek az a czélja, hogy párthíveinek reményt nyújtson az iránt, miszerint legközelebb segélyt fognak nyerni az amerikaiaktól, kiknek az ex-elnök eshetőleg a mexikói területnek egy részét átengedi. Vera Cruzból f. hérről kelt sürgönyök szerint, a francziák Mexicó városán túl eszközlendő hadjáratra készülnek. Forey tábornagy a perui követnek meghagyá, hogy Mexicót hagyja el. Ezen személyiség levelezésben állott Juarezzel. Táviratok: Salzburg, sept. 29. Éjfél tájban ő Felsége a legjobb egészségben Innsbruckba utazott. Innsbruck, sept. 29. Ő Felsége ma reggeli 6 órakor a legszigorúbb incognito alatt ide érkezett s Lajos Károly főherczeg által fogadtatott. Csak nehezen lehetett meggátolni, hogy a polgárok a lovakat ki ne fogják a császári hintóból s ezt maguk ne húzzák fel a palotába. Az általános lelkesedés leírhatatlan. N. Szeben, sept. 29. Az országgyűlés mai ülésében ment végbe a 3 országos nyelvnek a nyilvános s hivatalos közlekedésbeni használatára vonatkozó törvényjavaslat harmadszori fölolvasása s elfogadtatása. Turin, sept. 29. Ma érkezett lissaboni tudósítások szerint Mária Pia portugáli királyné tegnap este szerencsésen egy herczeget szült. Koppenhága, sept. 28- A kabinetelnök ma megnyitotta az országgyűlést. A trónbeszéd egy alkotmányi előterjesztvényt jelent be, a dán királyság és Schleswig közös ügyeit illetőleg. Ha nem teljesednék a remény, hogy a szövetséggel békésen lehetene kiegyezkedni, akkor ez bizonyítéka volna annak,hogy nem a német herczegségek szövetségszerű jogai, hanem a dán állam függetlensége elleni tervek forognak fenn. Szilárdul el vagyunk határozva, e függetlenséget minden támadás ellen megvédeni, s meg vagyunk győződve, hogy e tekintetben nem fogunk egyedül állani. Krakó, sept. 29. A mai „Czas“ részletes tudósításokat közöl a 24-én Dzialoszyce mellett folyt csatáról. Az orosz hadsereg jelentékenyen nagyobb volt mint a fölkelőké, ez utóbbiak 60 halottat vesztettek, s aztán rendben visszahúzódtak. Az oroszok vesztesége is jelentékeny volt. Bern, sept. 29. Itt egy hitelbank alapíttatik, 60 milliónyi franczia s angol pénzből álló alaptőkével. Az igazgatóságot Stampfi veszi át, ki új évkor kilép a szövetségi tanácsból. Hír szerint Gladstones Morny is részesekül szerepelnek. New-York, sept. 19. Meade tábornok hadserege előnyomni. A Kapidan folyónál csata várható; hasonlag csata várható Tennesseeben,Rosenkranz és Bragg tábornokok között. Erősítik, hogy Lee tábornok ereje a Tennesseebe intézett csapatküldés által megcsökkent. Az unionisták Orleansból Texasba nyomulnak. New York, sept. 19. Charlestonból 16-ról kel tudósítások jelentik: Gilmore a Sumter-erődben Cummings Point-nál tűztelepeket állíttat föl, Charlesston lődözése végett. Rosenkranz tábornokról kedvezőtlen hírek szárnyalnak. A „Sürgöny 41 magántáviratai. Köln, sept. 30. A mai „Köln. Zig“ ti lengyel nemzeti kormánynak decretumát hozza, melynek értelmében Mieroszlawsky a lengyel hadsereg tábornokává és szervezőjévé neveztetik ki. Varsó, sept. 30. Ma reggel 5 nyilvános helyen lengyel csendőrök lövettek agyon. N. Sieben, sept. 30. A mai napirenden az államalaptörvények beczikkelyezése iránti törvényjavaslat volt. Mindkét diploma mind a három országos nyelven fölolvastatott. A beczikkelyezési törvényjavaslat a ház éljenzései mellett egyhangúlag elfogadtatott. Ny i 111 év. Egy miveit osztálybeli család a belvárosban több gymnasiumi, reáltanodai vagy egyetemi tanulónak teljes ellátására jutányos ár mellett ajánlkozik. Előnyül a növendékeknek szolgáland, hogy a családfőben mind nevelési tekintetben gondos felügyelőre, mind tanulmányaikban szives útmutatóra találandóak. Értekezhetni bővebben e lap szerkesztőségében. Felelős szerkesztő: VERTH KRSO» Színházi pívarias ne tuber 1. Nemzeti siodás. Linda. Opera 2 szakaszban. Budai népszínház Csizmadia mint kisértet. Eredeti énekes népszínmű 3 felv. Pesti német színház. Camilla, oder: Das unverliofte Glück. Schwank mit Gesang und Tanz in I Aufzug. Das Portfeuille eines Poeten. Eine verfolgte Unschuld. Original-Posse mit Gesang in 1 Aufzng. Távirati tudósítás a bécsi börzéről geptemb* 30 ról. 5*/, Metalliqnes 76.20 nemzeti kölcsön 82.16 bankrészvények 792. hitelintézeti részvények 188.70 ezüst agio 111.— londoni váltók 111-20 arany agio 6.33. . Lustspiel in 1 Aufzng.