Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-09 / 230. szám
kozó leglényegesebb határozványai reproductiójánál a behajtás módját, illetőileg a személyadónál mondottakra hivatkozhatunk, s az adótételek és az adónemek elfisorolására szorítkozhatunk. A fényezési adó három csoportra osztandó: LA cselédség tartására: Egy több személyből álló háztartás, ha csak két cselédet tart, ment ez adótól; ha azonban egyes személy többet ért egynél, vagy egy több személyből álló háztartás többet kettőnél, akkor a második, illetőleg a harmadik cseléd után 2 ft, minden következő cselédért 1 fttal több, azonban fix forintnál egyes cseléd után több semmi esetben sem fizetendő. Magas szolgálattevőkre (titkárok, udvarmesterek, nevelőnők stb.) 10 it határozótik. II. A kocsik tartására : Az adó alá ruganyos vagy átalában személyszállításra berendezett kocsik tartoznak. Pécs, Prága, Triest és Velenczében minden kocsitól 8, minden más 10,000 nél nagyobb lakosságú helyeken 6,2000-nél kisebb helyeken 10,000 ig 4 ft, végre minden egyéb helyen 2 ft fizetendő. III A lovak tartására : Itt az adótételek a Ilik rovatéihoz hasonlók és minden hátas vagy kocsi-ló után az illető helyek fentebb érintett lakosszáma szerint 8, 6, 4 vagy 2 ft fizetendő. Az adó alól kivetettek : a legmagasb udvar, a szolgálatban lévő katonaság, közhasznú intézetek, földbirtokosok, ipar- és kereskedéstelzők a hivatási czéljukra szükséges személyek és lovakra nézve, a bérkocsisok lovaikat és kocsisokat illetőleg, a nyergesek az eladásra szánt kocsijaikra nézve, végre a tenyészlovak. A fényezési adó-üzlet ellátásáért a községek az átszolgálatott ősziél 6 pc-jét tevő kártérítést kapnak. A pénzügyi igazgatóság ezen adónemből," mintegy 1 millió ft.éyi bevételt remél. A 3-ik javaslati új adó az osztályadó. Az a mostani jövedelmi adó-kötelezettség szélesbítése s illetőleg a jelen jövedelmi adó fölemelése. Minden austriai állampolgár, ki legalább is 600 ftnyi tiszta összjövedelmet bír, alá van vetve az osztályadónak, már akár fizettessék máris ezen jövedelemtől közvetlen adó, akár nem. Fölmentvék: a nyilvános pénzalapok, amennyiben azok nincsenek érdekelve magánvállalatokban, s azokból jövedelmet nem húznak,a nemzeti bank,a cs. kijkatonaság aktív tisztjei, az ezen minőségben őket illető jövedékek tekintetében, — a kolduló-zárdák s a szerzetes-rendek, melyek rendi szabályaiknál fogva ingyen szentelik magukat a nevelésre vagy beteg ápolásra; a szegények intézetei s egyéb humanitási s jótékonysági intézetek , a rokkanók pénzalapjai, az oly kölcsönökből eredő állam-kötelezvények kamatjai, miknek fölvételénél az adómentesség biztosíttatott; a kárbiztosítási intézetek kártérítési öszletei, melyek nem visszatérő rente- ok ; az adópótlékok s egyéb kivetések, végre a cumulativ árva-pénztárak, a kikölcsönzött tőkéktőli kamatjaikra vonatkozólag. Az Osztályadó kiszabása a jövedelem nagysága szerint következőleg van fokozva: A 600—1000 ftnyi jövedelem '/,0-el, (tehát p. o. 600 ftnál 180 ftnyi összlet). 1000—3000-ig Vio-el, 3000-6000 ig 7,o-el, 6000 -8000-ig '/,0-el, végre 8000 ft s azonfölül az egész észlettel fogja az adó-kivetés alapját képezni. Az osztály-adó kivetése akkor történik, hogy a személy-s fényűzési adó kiszabásának leszámítása után a 16,116,200 ft még fedezetlen maradvány, a sajátlag elkészítendő osztály-adó-kataster betétményeinek arányában a közigazgatási területekre s ezekben a községekre s az egyes adózókra vettetik ki. Ha tehát p. o. a tiszta összjövedelem az egész birodalomban 600 ftról fölfelé, 800 millió ftra nyomoztatnék ki, az adó alá eső jövedelem pedig az indítványozott fokozatokra tekintettel, 600 millióban állapíttatnék meg, s az osztályadó által 10 milliónyi ősziél lenne fedözendő, úgy az adó alá eső jövedelemnek minden százától 2 pc nyi adó lenne fizetendő. E szerint még most nem lehet véglegesen kijelölni az egyes adózóra eső hányadot. Az osztály-adókataster elkészítése egy külön kiadandó szabály szerint fog történni, s az adó alá eső jövedelem kinyomozása végett bevallások kikérése fog megrendeltetni. Határidőkot az osztály-adó lefizetésére nézve az 1864-ki april, julius s October hónapok utolsó napjai fognak kitüzetni. Az osztályadó behajtásábani első eljárás igen bonyolult, s ezért nem akarunk az egyes részletekbe bocsátkozni. A rendkívüli adók behajtása végett tartományi, kerületi s városi bizottmányok fognak alakíttatni, megmentettek, azt Európa már felvásárlotta volt, s egy újabb Corvin, egy újabb Janus Pannonius hiába hajhászta volna, egy újabb Zsámboki pedig hiába igyekezett volna a réginek nyomaiba léphetni. Nem bírván tehát a haza a philologiaanyagával épen úgy, mint nem a szükséges nyugalom és érkezéssel, csoda-e, ha e tudomány növelése legközelebb az olaszok, németek s francziák szerencsés osztályrésze lett ? Megelőztetünk tehát itt is, és csoda-e, ha a mások által birtokba vett téren, annyi múlhatlan teendők, annyi életszükség mellett, a böngészésre sem keletkezett inger a nemzetben ? Mindazáltal a múlt században kifejezett vonzalmat találunk magyarjainknál legalább a római classikusokhoz, sőt meglehetős jártasságot azokban; s ha mégis a nemzeti ellenhatás, első vonalban, a deák nyelv jármát igyekezvén lerázni, ezzel együtt a classics liters tarétól is előfordult a magyar, azt sajnálni tudjuk ugyan, de lélektanilag bírálva a jelenséget, az bennünket meg nem lephet. (Vége köv.) Napi újdonságok. — Magyar földhitelintézet. A magyar földhitelintézet az országos ínség enyhítése czéljából, alapszabályainak 164 és következő szakaszai alapján egyelőre 500,000 ftot határozott készpénz-kölcsönökre fordítani. Ezen alapból egyedül községek, és pedig csak az ínséges vidékek községei nyerhetnek kölcsönt. A kölcsön-észlet, mely egy egy község számára nem lehet kevesebb 4000 ftnál, s viszont 24,000 ftot túl nem haladhat, a nyílt hitel alakjában, évenkénti 6%OS kamat mellett, öt év alatti visszafizetésre készpénzben nyúttatik. Hogy a kölcsönkérvények a czélnak megfelelőleg, s mégis az alapszabályok alapján rendkívüli gyors elintézést nyerhessenek, az intézet hivatalnokai hazafias részvétből önként ajánlkoztak, azokat a hivatalos órákon túl, s ekkér a sorrenden kívül tárgyalni, s az elnökség pedig eszközölni fogja, hogy a feldolgozott kérvények a szükséghez képest, rendkívüli igazgatósági ülésekben intéztessenek el. Minden zavar megelőzése végett az ily kérvények kívülről e felirattal : „az inségi alapból“ olyképen látandók el, hogy az iktatóhivatal figyelmét el ne kerülhesse. E rendkívüli kérvények egyéb kellékeit s a kölcsön módozatát és föltételeit külön utasítás szabályozza, mely az intézet értesitő hivatalában a folyó hó 10-től fogva nyomtatásban lesz kapható, s bérmentes felszólításra az illetőknek azonnal megküldetik. Kelt Pesten, a magyar földhitelintézetnek 1863- dik évi October 6-án tartott igazgatósági üléséből. Gr. Dessewffy Emil Csengery Antal elnök titoknok. * A brüsseli iparbank igazgatósága értesítette a magyar földhitelintézet elnökét az általa megajánlott egy milliónyi kölcsön mire fordítása iránt. „Azon számos kölcsönzési kérvények — így szól a levél — melyek méltóságod nyilatkozata szerint az ínséges vidékekből a magyar földhitelintézethez érkeztek, megszilárdíták abbeli meggyőződésemet, miszerint a szemügyre vett czél elérésére legjobb eszközül szolgálandó a magyar földhitelintézet műtéteit azáltal könnyíteni, hogy ezen egy millió az ő saját rendelkezésére bocsáttatván, az ezen intézet alapszabályaiban előrelátott üzletre fordíttassék. Ehez képest mai nap megtevem a szükséges intézkedéseket az iránt, hogy a fentebbi összeg a mai naptól számítandó egy hó leforgása alatt Wodianer Mór bécsi bankháza által a magyar földhitelintézetnek évenkint 6%,-et kamatozó fizetési utalványai mellett részletenkint átszolgáltassék, mely kamatok félévenkint lesznek fizetendők. E fizetési utalványok a nevezett bankháznál évenkint lejáratkor önök részéről újakkal lesznek felcserélendők mindaddig, míg az összes kölcsön vissza nem téríttetett, azaz : 1868. nov. ig, mely napon az egy millió ft a brüsßeli „Banque du credit foncier et industriel* czimü intézetnek teljesen vissza lesz fizetendő.“ — A magyar földhitelintézet, igazgatósága köszönő válaszában a brüsseli bank föltételeit elfogadta. * A temesvári kereskedelmi kamra aláírási íveket osztott ki a magyarországi szűkölködők számára történendő adakozás végett. Az aláírási ívre nyomatott felhívásban a kamara felszólít minden emberbarátot, hogy tetszése szerinti összeggel járuljon a szükség enyhítéséhez. * A pest losonczi vaspálya építésére vonatkozólag helyreigazítva jelentik, hogy nem csak a 16 mértföld hosszú pest-hatvani vonalon kezdik meg teljes erélylyel az építést, hanem egyszersmind a losoncz-beszterczebányai vonalon is, és hogy alapos remény van, miszerint a salgótarján-beszterczebányai vonalon tavaszszal a munkálatok már megkezdőthetnek. S miután továbbá a keresk. miniszerium az állomási épületek és hidak terveit már jóváhagyta, ezen építési tárgyak iránt legközelebb kitüzetnek a pályázatok. * A pesti városkapitányság — miután sokan fordulnak hozzá becsületsértési ügyben, — kijelenti, hogy ilyen ügyek csak annyiban tartoznak az ő illetékessége alá, amennyiben rendőri kihágásoknak tekinthetők, különben nem. * A szegény leányok kiházasítására alakult pesti egylet 3-kán megtartotta első közgyűlését, melyen tisztviselőit megválasztá. És pedig : elnökké Kurländer Antalt, pénztárigazgatóvá Löwy Józsefet, ellenőrzé Fischer Gersont, pénztárnokká Frankfurter Sámuelt, választmá- nyi tagokká: Fürtb, Laski, Rotter, Recht, Herzmann, Pollák, Singer, Rothberger, Steinitz, Schreiber, Spielmann, BoBkovitz urakat. * A „Magyar gazdasszonyok hetilapjáénak tanácsolja az „A—d“, hogy a szépirodalmi rész ne a főhelyet foglalja el s a tárczaczikkek is az anyai és gazdasszonyi teendőkre vonatkozzanak tulnyomólag. — A lap megjelen minden csütörtökön ; előfizetési díja egész évre 5 forint. * A redout-építési bizottmány ülésében, mely közelebb Eötvös József hétszemélynök elnöklete alatt tartatott, egyhangúlag határozattá emeltetett azon indítvány, hogy a pesti keresk. bankból 100.000 ft vétessék fel kölcsön az építési czélra. * A pesti unió férfi dalárda f. hó 12-kén a lövölde termeiben dalestélyt rendez. * Frohner János ur , kiről a „P. L.“ hírli, hogy az Oszvald Antal-féle házat a Nádor utcza végén kibérelte,"azt egy minden kényelemmel ellátott szállodává szándékozik átalakítani. Frohner úr erre igen alkalmas egyén. Ő látta el eddig az indóház vendéglőjét is, és a kissé borsos étlapon kívül egyéb panaszt nem hallottunk ellene. Ez azonban Pesten, hol drágábban él az ember, mint bárhol e kerek földön, nem tartozik a megdöbbentő jelenségek közé. * Az izr. község elöljárósága dr. Herrmann S. urat az itteni izr. kórház fősebészévé nevezte ki. * Késmárkon f. hó 1-jén a szepesmegyei orvos- és gyógyszerész-egylet megalakult. Elnökké dr. Fleischer Frigyes megyei főorvos és jegyzővé dr. Tátray Gergely választatott, ki az egylet buzgó indítványozója volt. * Az „Erdélyi Posta“ írja, hogy Kolozsvárit a távsürgönyök díjszabályának alábbszállítása óta a feladott sürgönyök száma háromszor annyira szaporodott. Ugyane lapban olvasható, hogy a kormányszék lépéseket akar tenni a vándorczigányoknak állandó lakhelyekre letelepedésük iránt. * A Great Eastern óriáshajó , melynek részvényei átkozott rosszul fizetnek, közelebb executio alá esett, mert az ír partokon egy Jane nevű hajót elgázolt. A Great Eastern azt gondolta, hogy ő czetbal, mely büntetlenül nyelheti el a kisebb halakat. Nem oda — csoda. •A legmagasb udvar számára Magyarországból két ritka nagyságú szőlőfürt szolgáltatott át, melyek a kánaánbeliekre emlékeztetnek. Az egyike e szőlőfürtöknek 2 láb hosszú és egy láb széles, a másik 2 láb hosszú és 3/1 láb széles. A zöldes bogyók oly nagyok mint egy török mogyoró. * A kőbányai parkot — mint az „úng. Nachr.“ értesül — Pest városa akarja megvenni és telkekre osztva ismét eladni. * Tóth Kálmán „A király házasodik“ czimü udvari vigjátékát a drámabiráló választmány előadásra ajánlotta. * Az adósok börtönét a kerepesiúti Heinrik-házban tegnapelőtt nyitották meg hivatalosan. XJ/ iiH'l TO IDT in * A helyi gőzösök tegnapelőttől kezdve már csak reggeli 7 órától este 6 ig járnak. Aki elkésett, ha kocsit nem kap, gyalog mehet — természetes. * A már említett Nadar, párisi photograph, 4 kén felszállt nagy léghajójával, mely „Geant“ nevet visel. A hajóban húsz vendégre volt hely; Nadar 1000 frankra tette egyes személy díját az utazásra, melynek iránya és tartama — mint a programm mondá — bizonytalan. •Nadar léghajójával következő urak utaztak fel a vaspályátlan régiókba : Nadar kapitány, Godard az ismeretes léghajóé mint hajóhadnagy, Tournachon, Nadar fivére és photograph, Sayn-Wittgenstein herczeg, gr. St. Martin, De Jessert Jenő, Thirion, Plailat, Mitchell a „Constitutionnel“-től, Morris Gábor, Paul de St. Victor a Pressetől, Villemessant a Figarótól és Latour d’Auvergne herczegnő. E fiatal hölgy eleinte nem volt bejegyezve, de látván az előkészületeket, annyira lelkesült, hogy kérelmével rábírta Nadart, hogy az útitársak közé fölvegye. Mint Nadar egy bulletinben jelenti, az óriás léghajó Meaux, tehát Páris legközelében esett le egy mocsáros helyen, és így nem vitt valami nagy dolgot végbe. A leereszkedés nem volt veszély nélküli, két horgony elszakadt, a gondola felfordult és oldalt esve nagyot zökkent. A biztonsági szellentyű kötelének elszakadása kényszerité Nadart, hogy ily hamar leereszkedett. Azonban a herczegnőt sem véve ki, senki sem sérült meg nagyon. Egy pár könnyebb contusio és térdkalácskificzamodás és egyéb semmi. A második felutazás oct. 18 án megy végbe. Bon voyage 1 Vidéki levelek. Versret, oct. 3. A nmltgy m. kir. helytartótanács I. é. sept. 18-án 71,072. sz. a. kelt magas intézvényével szab. kir. Versecz város közönségének a nyomasztó rendkívüli ínség ügyében benyújtott felterjesztvényei és a városi polgármester úr személyes odajárulása következtében megengedni méltóztatott, hogy az inségi czélokra 80.000 (nyolcvanezer) forintnyi kölcsönt magánosoktól vagy hitelintézetektől vehessen föl a város ingatlan jószágára, vagy erre ajánlkozó egyesek collectív vagyonára. E mellett azt találta egyszersmind elrendelendőnek a nm. országos kormányszék, hogy ezen kölcsön körüli közvetlen intézkedésre egy hatósági felügyelés alatt álló községi bizottmány állíttassák fel, melynek szoros kötelessége leend, ezen kölcsönnek kizárólag az ínségi czélokra leendő fordítása tekintetében czélszerű részleteket és módozatokat kidolgozni, azután a községi és hatósági jóváhagyás elnyertével azok nyomán pontosan eljárni. Minél több aggály terhelte a város képviselő testületének és tanácsának a rendkívüli ínséggel küzdő helybeli lakosok súlyos és nyomasztó sorsa iránti gondoskodását, annál forróbb bálával vette a város közönsége mind e megadott kormányszéki kegyelmes engedélyt, mind az ezen ügyben buzgón eljárt polgármester Stancsich György urnak sikeres fáradozását. Lucch István, főjegyző, Rimaszombat, oct. 1. Gömör és Kisbonth t. e. megyék Központi inségsegélyezési bizottmányának mai napon Török Sándor első alispán az elnöklete alatt Tremel Miklós prépost, gróf Serényi László, Fáy Gusztáv, Szentmiklóssy Viktor, Borbély László, Széplaky Lajos, Holló Dénes földbirtokosok, Dapsy Vilmos és Mihálik Pál uradalmi ügyvédek , Daxner István II. alispán, Kishonti Gyula fő , Kovics József első aljegyző, Viczián József, Fornet Jenő, Létássy Alajos, Ján János, Ebeczki Emil megyetörvényszéki ülnökök, Tóth Endre főügyész, Patvert Mór megyei főorvos, Marikovszky Gusztáv orvostudor és többek jelenlétében tartott ülésébeni tárgyalások eredményét röviden közlöm. Folyó hó 13 án Rimaszombatban Abonyi István m kir. helytartótanácsi tanácsos mint inségügyi királyi biztos az ő nagyságának elnöklete alatt tartott tanácskozmány jegyzőkönyve a központi és vidéki bizottmányokkal jó eleve közölve lévén, fölolvasottnak tekintetik. A lemondott bizalmi férfiak helyett mások választottak ; az elnöklő alispán úr jövőre megbizatik, hogy azon bizalmi férfiak helyett, kik ebbeli megbízatásukról lemondanának, oly lelkes férfiakat keressen, kik befolyásukat és tevékenységüket az ínség enyhítésénél alkalmazni emberbaráti szent kötelességüknek tartják. Mihálik Pál, segélygyűjtő bizalmi férfi, jelentése szerint — ha emlékezetem nem csal — 150 forintot gyűjtött. Holló Dénes ugyanazon minőségében eljárásáról jelentést tesz, miből kitűnik, hogy a könyöradományok mindig szépen gyűlnek be, sőt a hölgyek őt kisorsolási tárgyakról is biztosították ; mindezek folytán kérdést tesz az iránt, hogy a természetben begyült adományok , melyek a községekben tétették le — és a kisorsolási tárgyak hová szállíttassanak ? Mire kimondatott, hogy mindezek a központi bizottmányi elnökhöz utasitandók. Olvastatott a rozsnyói kath. megyés püspök ő nagyméltósága levele, melyben arról értesít, hogy az ínség enyhítése érdemébeni tevékeny eljárásra az egyházi hatósága alatt álló papságot utasította, egyszersmind az ínség enyhítésére 400 ftet küld, mire élénk éljenzés következett. Dobsina városa részéről a tett jelentéssel együtt 603 ft 80 kt küldetett be. A Bernolák Nándor alszolgabiró által szerkesztett „Murányi kísértetek“ czímű darab előadásából szünség enyhítésére 53 ft 80 kr jutott. A jelentéssel hátralévő vidéki bizottmányok felszólíttatni határoztattak, hogy gyűjteményeikről időnként jelentést tegyenek. Mi történjék már a begyűlt pénzekkel, aziránt hosszas vitatkozás támadt Ugyanis, az Abonyi István inségügyi kit. biztos úr ő nagyságának elnöklete alatt tartott tanácskozmány határozata szerint: „a megyében gyűjtendő segély a megyei ínségesek részére fordítandó.“ A segélygyűjtő bizalmi férfiak közül pedig némelyek oda nyilatkoztak, hogy az aláírási ívek szerint az adakozások a tiszavidéki és bálsági ínségesek részére gyűjtöttek, és igy a begyült adományok egyedül azok részére fordíthatók ; mások ellenben azon nézetben voltak, hogy mivel azokra a megyebeli ínség enyhítése végett szükség lehet, s Abonyi kir. biztos ő nagyságának azon szándéka, hogy a vidéki bizottmányok küldeményei a megyebeli ínségesek enyhítésére szolgáljanak, ahol baj van, oda lévén a segély intézendő, a legjobb akarat kifolyása , a gyűjtések várassanak be, — a gyűjtemények feletti rendelkezési jogot a központi választmány fenntartja : azon adományok, melyeknek részletesen meghatározott rendeltetésük van — illető után — a kitűzött helyre fognak juttatni; azok pedig, melyek az illető rovatban bizonyos meghatározott czélra adományozva nincsenek, további intézkedésig a helybeli takarékpénztárban jövedelmeztessenek, vagy a megye házi pénztárában gondviseltessenek, a kifejtendő körülményekhez képest a megyebeli vagy az alföldi ínség enyhítésére lévén fordítandók. Végre abban történt megállapodás, hogy a begyűlt adományokról a szabályos kimutatás a nm. m. kir. helytartótanácshoz kötelességszerüleg fölterjesztetvén, a gyűjtemények a hírlapokban is kihirdettetvén, a begyült pénz azon magas királyi kormányszék további rendelkezéséig itten letéve maradjon, egyúttal jelentős teendő az iránt, hogy mivel inségügyi kir. biztos ur ő nagysága vizsgálatai után ezen megyebeli ínségről teljesen meggyőződött, annak enyhítése czéljából az országos építészeti alapból utak építésére kért 100.000 ft kegyesen engedélyezendő lenne. A megyei magtár is , mely épen az ínség enyhitésére alapittatott, szóba jövén, a magtári bizottmány némely jelenlévő tagjai azon fölvilágosítást adták, miszerint a megyei magtár állapota, mely az 1848-ik év óta a számadások föl nem találhatása miatt rendbe nem hozathatott, most már, midőn gondos keresés után a számadások előkeritettek, rendbe fog hozatni, s a segélyezési bizottmány tagjai nyugodtak lehetnek aziránt, hogy a megyei tisztiszék mint eddig, úgy ezután is erélyesen fog e tárgyban, mely a nm. m. k. helytartóság figyelmét is magára vonta — intézkedni. Ezen előterjesztés megnyugtató tudomásul vétetvén, az ülés eloszlott. Kovács József, első aljegyző, Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ Miksa Föherczegnek a mexikói küldöttség beszédére adott válaszát igen kielégítőnek tekinti. Szerinte a Föherczeg által a korona elfogadásához kötött föltételek puszta formaságok. Lyndhorst lord veszélyesen megbetegült. A görögök királya f. hó 6-én Londonba érkezett. FRANCZIAORSZÁG. A „Mém. dipl.“ Juareznek egy San Luis de Potosiból kelt kiáltványát közli, melyben többek közt a következő, Francziaországra nézve nem igen épületes hely fordul elő . „A francziák tévedtek, midőn azt képzelték, hogy fegyvereik dörgése elegendő lesz a mexikói nemzet legyőzésére. Ők még most is a legsajnosabb módon tévednek, ha azzal hízelegnek maguknak, hogy már urai az országnak, holott pedig meggondolatlan expeditiójuk tetemes nehézségeinek még csak kezdetén is alig vannak túl. Mivel ha oly sok időt, segélyeszközt évért kelle elpazarolniok, hogy némely előnyöket vivhassa-nak ki a számos pueblai harerokban, hol a dicsőség s becsület a mi részünkön volt, ugyan mit remélhetnek ők akkor, ha mi egy egész népet állítunk ellenükbe, mint sereget, s egész országunkat, mint barettért? Vájjon I. Napóleon ura volt-e Spanyolországnak azért, mivel Madridot s amaz ország számos városait elfoglalá, s vájjon ugyanő Moszkva megszállása által urává lett-e Oroszországnak ? Nemde ama seregek, melyek azon országokba benyomultak, onnan ismét gyalázatosan kiűzettek ? Nemde épen úgy tettünk-e mi is saját reactionaries töredékünkkel, noha ősi fővárosunk annak kezében volt? Területünknek melyik részéből nem űrtük el a spanyolokat?“ Ugyanezen lap a lengyel ügyben így nyilatkozik : „Francziaország nem tartja magát kötelesnek arra, hogy egymaga vigyen rendőri szerepet Európában, s hogy azokat, kik kötelezettségeikhez hűtlenekké lettek, azok tiszteletére emlékezesse. Az senki előtt sem, s Oroszország előtt legkevésbé csinált titkot a lengyelek részéről óhajtásaiból. Az ezen nemes s jogos ügy védelmében oly messze ment, a mennyire őt Austria s Angolország követni akarták, s kész a más két hatalmassággal együtt haladni, a mennyire azok haladni akarnak. E szerint semmi javaslatot sem szükség azokhoz intézni, azoknak kell az ügyállás által kívánt határozatokat nyilvánítniok, s cselekvésüket szavaikkal öszhangzásba hozniok. Ama mindennemű engedmények után, miket Francziaország a közös egyetértés fönntartása végett tett, csupán egy dolog van, mit attól jogosan nem lehet kívánni, t. i. a hasztalan vita továbbfolytatását. Erejének öntudata, saját méltóságáról jogos gondoskodás nem engedik meg neki, hogy továbbra is oly demonstratióbb bocsátkozzék, miknek hasztalansága iránt többé nem lehet kétség.“ A „Moniteur“ jelenti, hogy Syriában a helyzet folyvást igen kevéssé kielégítő. Több, Hauiánból megmenekült drúz csapatok tűnnek fel Damaszkus közelében, s a karavánokat meggátolják a kereskedés űzésében. A „Patrie“-nak Madagaskárból sept. 7-től kelt tudósításai szerint, Dupré parancsnok, ki a tamatavai vizeken várta be a választ azon ultimátumra, mit a Francziaország s az elhunyt Radama király közt köttetett szerződés tárgyában intézett a madagaskári udvarhoz, végre arról értesült, hogy a királynő fönntartani szándékozik ugyan a Lambert-féle chartát, azonban némely módosításokkal. Dupré parancsnok körülbelül ezen kifejezésekkel tudata végső határozatát a malgace kormánynyal: „Azt akarom, hogy az elhunyt Radama király által aláírt szerződés sértetlenül fönntartassék. Ha ebbe önök nem egyeznek bele, La bor de franczia consulnak meg fogom parancsolni, hogy lobogóját vétesse le, s hogy a „Hermione“ fregatra menjen.“A malgache udvar tagadó válasza esetében, Dupré parancsnok demonstrate szándékozik tenni a tama tavai erőd s város ellen. A hovák jutalmat tűztek ki Dupré s Lambert fejére, kik még nem szállottak ki a szárazra. A félhivatalos párisi lapok közöl a „Constitutionnel és a „France“ szentelnek csikkeket Miksa Főherczeg válaszának. Az előbbi lap a választ olyannak találja, mint egy oly herczegtől lehetett várni, kit nehéz viszonyok közti bölcs s szilárd jelleme minden mások fölött jelölt ki a számára fölajánlott polgárosító küldetésre. „Midőn“ — úgymond — „a korona elfogadására késznek nyilatkozott, ezt azon előrevárhatott fönntartás mellett téve, hogy az egész mexikói nemzet nyilatkozzék. Azonban a legújabb mexikói tudósítások oda mutatnak, hogy a legközelebbi általános szavazás alkalmával roppant többség fog a monarchia s a Főherczeg mellett nyilatkozni. Ez iránt többé semmi kétség sem lehetséges, s most már véglegesnek tekinthetjük ama megoldást, mely — szerintünk— Mexicó s Európa számára eleitől fogva legtöbb biztosítékot nyújtott.“ A Főherczeg többi fönntartásait (a tengeri hatalmak hatályos garantiáját) e lap egészen hallgatással mellőzi. Ellenben a „France“ azt állítja, hogy a hatalmasságok nagy része már kifejezte az új mexikói császárság elismerése iránti szándékát, s a többi hatalmak közöl is még eddig egy sem mondott ellent. Ugyancsak a „France“ a „miramarei manifestum“-ot tárgyalván, annak legföltűnőbb ismertetője