Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-19 / 265. szám
ényeket fölemlíteni. A kormánynak nincs más Mándóka, mint legyőzni Galicziában azon pártot, melynek c célja ezen koronaországot Austriától elszakítani (Brávók.) Zyblikiewitxait kérdi: törvényes állapot e az, ha minden éjen bármozo mások tartatnak, mint a franczia forradalom idejében, ha a nők hálószobáiba behatolnak, az ágyakat megmotozzák, ha igazolási jegy nélküli mértföldnyire sem lehet Krakóból utazni, ha nők saját területeiken a katonaság által fenyegettetek, ha a rendőrök ártatlanokat bántalmaznak, mert nem köszöntek nekik? stb. Nem tudja, a kormány okozta-e ezen állapotot , de az, mit a hatóságok rendeltek el, ellenkező szándékra mutat. Szónok részletesen bírálja a kormányrendszabályokat a felkelés kezdete óta, és különösen hangsúlyozza, hogy a végrehajtás alárendelt közegekre bizatik. Ismétli, hogy a hangulat Galicziában sohasem volt Austriára nézve oly kedvező mint most. Haragját mindenki levetközé, a kormány ne engedje magát túlbuzgó országos hatóságok által elijesztetni. Csak hivatalos tudósítók tudhatnak valamit az elszakadási tervekről, ha mindjárt nem is tagadja, hogy az elősorolt tények folytán most már nem egészen olyan a hangulat, minőnek őjellé. A tudósításoknak csak azon eredményök van, hogy a kormány Vulkánt gyanítson Galicziában. Az, mit a lengyelek kívánhatnak, a folytonos gyanúsítások alapos és nyilvános megvizsgálása. (Bravo: a karzatok is tetszést nyilvánítnak, és az elnök által csendre vitetnek.) B. Mecséry minister: Az előhozott tényeket csak akkor lehet megítélni, ha a vizsgálatok be lesznek fejezve. Szónok egészen más képet állít elő Galicziáról mint az előtte szóló, melynek vonásai okmányokon alapulnak. Ha valamely városban titkos kormány létezik, ennek helyparancsnoksága van, mint volt Krakóban, melynek irattári hivatala legközelebb fedeztetett fel, ha azon titkos kormány a várost kerületekre osztja,beszállásolásokat s adóbehajtásokat rendel el, jelentéseket fogad el, bizonyos egyéneket mint a nemzeti kormány értelmében gyanúsokat jelöl meg, fölkelő vezérektől leveleket kap stb., ha egész Európából idegenek gyűlnek össze, mégpedig 10 közül nyolcan hamis útlevéllel, valóban kötelessége a kormánynak, hogy éberen őrködjék. Az ételi vizsgálatok fájdalom elkerülhetlenek, miután a hatóságok a keresettek közül senkit sem találnának meg nappal. Szónok azon megjegyzés ellen, miszerint a jelentéseknek azon czéljuk van, hogy a kormányt félelemmel töltsék el, kijelenti, mikép a kormány nem fél és nem fog belefáradni a törvények tekintélyének fenntartásába, valamint a nyugodt lakosok védelmezésébe. Zy bi k ie w itz : Mindjárt felelhetnék, azonban más pillanatra tartom fenn magamnak a szót. A bizottmányi javaslat I. és II. czíme vita nélkül elfogadtatott. A III. czimmély a rtu (erdélyi) panaszt ten, hogy a román sajtótörvényekre nézve még censura létezik , mire a rendőrminister megjegyzé, mikép Erdélyben még az előbbi sajtótörvény érvényes, és igy ott a rendörministeriumnak nincs mint határozó hatóságnak befolyása. Megyei tudósítások. Pestmegye fenyitő eljárásáról régi törvényeink s szokásaink alapján, idomítva a jelen korhoz. (Folytatás.) IX. Az írott perbeli tárgyalás. E részben zsinórmértékül szolgál az országbírói értekezlet, mely szerint,a hol főbenjáró büntetésre kereset van indítva, vagy ha az kisebb büntetésre intéztetett is, ott, hol az több bűntett s többeknek bűnrészessége által bonyolítva van, írott perbeli tárgyalás tartatik, különben szabályszerüleg sommás az eljárás. A rendszeres írásbeli fenyítő per, megtisztítva azon sallangoktól,melyeket Szlemenics „Fenyit őrnagy. tartandó emlékbeszédre Wonzel Gusztáv r. tag vállalkozott. Azután az összes ülésben felolvastatott az archaeologiai s nyelvészeti bizottságok közös tanácskozásának jegyzőkönyve a Konstantinápolyba küldendő tudósok iránt. A két bizottság Ipolyi Arnold r., Henszlmann Imre és Rómer Flóris lev. tagokon kívül, mint nyelvészeket, még Toldy Ferencz r. és Budenz József lev. tagot kivánja kiküldeni. Konstantinápolyban lakó hazánkfia, Szilágyi szives segédkezése ismét ki lesz kérendű. Az itt és Konstantinápolyi tartózkodás két hónapban s a költség egy-egy utasra 2500 frankban van megállapítva. Föl fog terjesztetni a kir. helytartói excjához. A Pozsonyban alakulandó jogtudományi egylet , ennek alapszabályai felöl az ülés azt határozta, hogy az alakulandó jogtudományi egylet eszméjét, amennyiben az a jogtudomány fejlesztésére s terjesztésére vonatkozik, átalában helyesli, egyéb tekintetben pedig nem érzi magát hivatva, hogy véleményt mondjon. A magyar biztosítótársulat azon alapítványából, melyet a nemzetgazdasági és statistikai munkák díjazása végett az akadémiának fölajánlott, 600 ft már rendelkezhető állapotban lévén, a statistikai bizottság fölszólíttatik, tegyen javaslatot ez összeg mire fordítása iránt. Pászthory Dániel hazánkfia Philippopolisból ötrendbeli régiségről értesíti az akadémiát; értesítése köszönettel fogadtatik. Map újdonságok: — Erzsébet Császárné és Királyné ő Felségének legmagasb névnapja ma Schönbrunnban családi körben fog megünnepeltetni. A ft. udv. plébános Schönbrunnba megy, hogy az udv. kápolnában szt. misét mondjon, melyen a legf. udvar jelen lesz. A bécsi udv. kápolnában pedig ünnepélyes sz. mise tartatik, melyre az öszszes udvari tisztségek megjelennek. * Egy spanyol lap Rómából October 24 ről Liszt Ferenczról a következő közleményt hozza : Közelebb a szentséges atya meglátogatá a nagy művészt monte marioi magányában. A híres zongoraművész itt a domonkosok kolostorában lakik, közel a templomhoz, mely azon ponton épült, ahol nagy Konstantinnak az égi jel feltűnt. IX. Pina egy óránál tovább hallgata Liszt játékát, a legnagyobb megindulás ként kelt föl székéről, s midőn Liszt a szent atya lábaihoz akart borulni, ez gyöngéden megölelte őt, igy szólván : „Te már itt e földön megizlelteted velem a mennyei zenét; miután téged hallottalak, most már jobban értem, mi az angyalok kara !“ — Liszt jelenleg azzal foglalkodik, hogy szent assisi Ferencz életét zenében írja meg; Fiorettinek csodás és utánozhatlan legendáit pompásan teszi át hangszerén dallamokba. — Mindenek fölött jelen a párbeszéd Jézus Krisztus koldusa és a madarak közt, melyek őt az Alveno-hegy lábánál körülcsicseregve üdvözlik. Ennél varázsteljesebb, egyszerűbb és egyszersmind csodálatosabb zenét soha se hallottak. Úgy látszik, mintha isteni ihletés sugallta volna e hasonlithatlanul szép dallamot. * Ő excja az erdélyi róm. kath. püspök Haynald Lajos — az „I. T. szerint az etédi, fenyedi és szász zombori kath. lelkipásztorok jobb díjazására 8060 ftot adományozott; az első részére 4, a két utóbbi részére 2 — 2 ezer ftot tévén le a vallási alapítványnál. * Özvegy gr. Eszterházy Zsófia a szükölködök számára 800 ftot ajándékozott. * Kis Várdáról írják nekünk : Magyar főuraink mint egyéb nemes tényekben, úgy a kegyadományozásokban is buzditó példaként szoktak elöljárni. — Egyike e főuraknak gr. F o r gách Kálmán úz ő mizsga, ki a naponta hozzá özönleni szokott folyamodókat fel sem említve, kiket soha sem bocsát el vigasz nélkül, legközelebb nem csak a csegei ínséget szenvedők részére, — mint annak egyik uj birtokosa — adott 1000 ftot, de újólag szabolcsmegyei Őrmező községének iskola alapjára, egyéb adományozásokon felül 12 hold szántóföldet rendelt kiadni. — A mándoki izraelita községnek pedig az évi taksa-fizetés alatt álló templom helyét megváltás nélkül ajándékozta oda, s a mulasztott fizetést elengedte. A nemes grófot nagylelkűségben karöltve követi szellemdús neje, született báró Pongricz Eleonóra is, ki a szabolcsi kórház alapjához 1000 fttal és 150 főf vászonnal járult. * A Reviczky Szovér és Zilahy Károly által szerkesztett »Alföldi segélyalbum“ eddigi előfizetési pénzeiből Zteifler Nándor könyvárus, ki a vállalat anyagi részét kezeli, ezer forintot kézbesített a magyar közpgazdasági egyletnek, hogy ez adomány az album czéljához képest az alföldi szűkölködök segélyezésére fordittassék. E jelentékeny összeg örvendetes bizonysága azon szép részvétnek, melylyel a nevezett vállalat a magyar közönség által fölkaroltatok, s annak a szent czélra ily gyors alkalmazása egyszersmind hatékony buzdítás, hogy a vállalatra még mennél számolb pártfogó jelentkezzék. Mint halljuk, előfizetőinek száma eddigelő is már 1800. * Mosony megyében az ínségesek javára magánautón mintegy 10,000 írt gyűlt be készpénzben és gabonában. * Kolozsvárit az alföldi szűkölködök javára közelebb rendezett operetté-előadás 403 ft tiszta jövedelmet eredményezett. * Legtermékenyebb regényírónktól, az Abafy szerzőjétől ismét egy új regény jelent meg Hartlebennél. * Hugo Victor új kötet költeményt ad sajtó alá : „Chanson des mas et des bois.“ — Megjelentés szerkesztőségünkhöz beküldetett: „Magyarország gyümölcsészete szinezett rajzokban“ „Dinnye-monographia.“ Hazánk első rangú dinynyészeinek közreműködésével szerkeszti Földváry Kálmán, kiadja Girókuti P. Ferencz, mint a „Magyarország gyümölcsészete“ szerkesztője. Ára 50 kr. A csinosan kiállított füzet csak első füzete azon egész munkának, mely a dinnyefajok ismertetését tűzte ki czélul magának. A többi füzetekben minden egyes dinnyefaj színezett képekben is be fog mulattatni s igy e könyv hézagot pótol gazdászati irodalmunkban, mert az európai gazdászati irodalom alig egy-kettőt mutathat fel e nemben. A munka báró Baldacci Antalnak, mint a gyakorlati gazdászat lelkes pártolójának van ajánlva. *Strossmayer püspök külföldi utazásáról a bécsi lapok többféle hírt közölvén, ezek megczáfolására a zágrábi „Narodne Novine“ kijelenti, hogy a püspök már egy évvel ezelőtt és különösen a nyár folytán ismételve nyilvánítá azon szándékát, hogy külföldre, illetőleg Belgiumba akar utazni, hogy az ottani iskolákat tanulmányozza, miután Eszéken gyermek-semináriumot akar felállítani. * Az erdélyi kir. főkormányszék rendeletet bocsátott ki a hatóságokhoz, melyben azon ámítások meggát-ására inti, miket egyesek a köznéppel elkövettek, elhitetvén velök, hogy a 10 kros pénzjegyek között a hosszú alakúak már nem járnak többé s igy fele áron szedik be. Az ily csalók befogatása el van rendelve. — Múlt közlésünk óta Bulyovszky Lilla a pesti színpadon pénteken a „Makranczos hölgyet“ adta jutalomjátékául, szombaton „Letoriéres vicomte“ czimű franczia vígjátékban lépett föl, ismét zsúfolt házak előtt. Vasárnap Budán a várszínházban „Stuart Mária“ czim szerepében játszott, kedden a pesti városi színpadon Molele Calderon versenytársa „Donna Diana ” czimli tragicomoediájában, d e két utóbbi előadást gr. Páffy Mór kir. helytartó ur ő excja magas családjával együtt jelenlétével tisztelte meg. Ma Erzsébet Császárné Ö cs. Felsége legmagasb névnapi ünnepére a színterem teljes kivilágítása mellett Grillpartzer „Sopho“ czimű szomorújátéka adatik, melynek czimszerepét a vendégművésznő személyesíti. * A budai népszínházban, mint hírlik, az „Ördög pilulái“ tüneményes bohózat fényes kiállítással és berendezéssel fog színre kerülni, mint Pirisban. Húszszor adják elő egymásután, melynek lefolyásával a népszínház Ügye mellett oly buzgó igazgató e nagy kiállításos darabot a bécsi józsefvárosi színházban Hoffmannál fogja előadatni. — Dicsérnek egy új operettet is Offenbachtól, melyre most készülnek. Czime : „Genoveva.“ * A budai népszínház folyó hó 23-dikától az „Ördög pillulái“ czimű operette főgyakorlatai miatt zárva lesz. * Egy új eredeti operette a nemz. színpadon. A nemzeti színpadon egy eredeti operettére készülnek, melynek czime : „A víg czimborák“, szövegét a deák életből írta Némethy György, zenéjét szerzette a „Székely leány“ zeneköltője Huber Károly. A szerepek igen jó kezekben vannak. A két jogászt Némethy és Pauli urak adják, a nőszerepeket Balázs-Bognár Vilma és Pauliné assz. * A „Const. Oestr.Zig“-ban olvassuk: Báró Eötvös József közlönye. Pestről f. hó 15-ről Írják nekünk: Irányadó körökben sokat beszélnek le. Eötvös József közlönyéről, mely a jövő év január 1-jétől Hunfalvy J. ur szerkesztése alatt fogja pályáját megkezdeni. A lap elejénre inkább nemzetgazdászati érdekeknek fog szolgálni, később azonban határozott politikai jellemet öltend, és mint levelező hiszi, a transactio ügyében egy vagy több lándzsát törend. Eddig a tudósítás, melynek hitelességéről azonban nekünk eddigelé tudomásunk nincsen. * Dr. Sauer Ignácz, kir. tanácsos, a hírneves orvostudor, az orvosi gyakorlat ny. r. tanára, az orvosi kar idősbje, a magyar tud. akadémia lev., a kir. budapesti orvosegylet rendes és több tudományos egylet tagja, volt országos főorvos, tegnap éjjeli 2 órakor, pesti lakásán hirtelen meghalt. Tegnapelőtt meg szokott ékesszólással tartó egyetemi előadásait, meglátogató betegeit, este övéivel kedélyesen vacsoráit, s az emberiség ügyének nagy veszteségére a halál férfi kora teljében érte utól. Az egyetem orvoskari épületére a gyász jeléül fekete lobogó tűzetett ki. Béke hamvaira 1 * A Horváth Edmund féle ház árverezői közt Széher Mihály pesti ügyvéd úr neve is előfordul; meg kell jegyeznünk, hogy ez árverésen is — mint még egypár más — csak mint meghatalmazott vett részt. Széher Mihály úr ez esetben mint Blaskovics Sándor úr megbízottja jelent meg e házvételén. * A kegyas rendiek újból kijavított kápolnája (a városháztéri épületben) f. hó 27-kén, vasárnap reggeli 7. órakor szenteltetik föl. D. e. 9 órakor ünnepélyes mise lesz az iskolai ifjúság számára, mire alkalmi beszéd tartatik a gymnasium teremében. törvény 1836/ 165—158. lapon említ, akként folyik, hogy midőn már mind az általános, mind a külön fenyítővizsgálat megtörtént, és azokból a gonosz tettnek valósága, szerzőjével együtt bizonyossággal, vagy az utóbbi legalább alapos valószínűséggel kiderült, a tiszti ügyész véleményes jelentéssel bemutatja a törvényszékhez a periratokat és vádlott perbefogatását kéri elrendeltetni. Ha a tiszti ügyészi vélemény elfogadtatik, előlegesen mindenkor a tanúk és önvallomások meghitelesítése eszközöltetik, mely alkalommal a vizsgálat eredménye a legpontosabban megbiráltatván, ha még némely hiányok tapasztaltatoknak, azoknak utólagos kipótlása — ellenkező esetben perbefogási határozat — rendeltetik el és a főbenjáró bűnesetnél egyszersmind a vizsgálati fogság, vagy ha vádlott már fogva volt, annak folytatása, vagy ha szabad lábon volt, a fogság foganatba vétele határoztatik el. A perbefogást , illetőleg egyszersmind a letartóztatási határozat — mely ellen felebbezésnek helye nincsen — vádlott előtt kihirdettetvén, védő választásra felszólíttatik, s ha ennek kirendelését a törvényszékre bízza, ez azon ügyvédek sorából, kik az ilyennel képességüket írásban a törvényszéknek bejelentették, sorszerint akként neveztetik ki, hogy ha több a vádlott és perbeli érdekeik eltérők, mindannyinak külön védő jusson. Ennek megtörténtével a vádló tiszti ügyész a per felvételére utasittatik, ki is azt bemutatván, az vádlott személyes jelenlétében (ez képezi a perbeidézést, ünnepélyesen felvétetvén ily bizonylattal: »Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék Pest fővárosában tartott központi fenyitő törvényszéke 1863-ki május 22-n felvett főbenjáró perek rablógyilkossággal vádolt N. N. váczi lakosoknak stb.“ azonnal a pertárba tétetik s erről a felperes, úgy alperesi védők értesittetvén, perbeszédeik beigtatására utasíttatnak. A per folyama alatt akár a felperes, akár a védők pótlásokat, kiegészítéseket kérhetnek, melyek felett a törvényszék közbeszólóig határoz. Rendesen két-két szóváltás illeti felperest és a védőket, utóbbiaknak lévén mindig utolsó szavuk. Perbeszédek után az ügy ítélet alá bocsáttatik, az iratok a pertárból, hol a beszédek beigtattatnak, a törvényszékhez mutattatnak be, s ott az elnök egy táblabírót nevez ki előadójául, s ez mintegy tiszti ügyészi hatalommal terjeszti elő az esetet és kéri a büntetést. A felolvasásoknál csak a bírák és a tiszti ügyész vannak jelen, utóbbi azonban ilyenkor már semminemű indítványt érvényesen nem tehet. A nem-nemesek ellen szokásban volt rendszerű írásbeli per, az országbírói értekezlet alapján, mely a nem nemest a nemeshez emelte, nem divatozik, (ennek történetét különben lásd Szlemenics i. m. 158. lapon). Minden perben első a tényálladék bizonyítása, azután következik alanya; régben a kérdésben lévő gonosz tettnek valóságáról, a tett vagy gonoszságbeli tökéletességről, vagy annak szerzőjéről valamely kétség fennforog, mindaddig alperest annak törvénybeli rendszeres büntetésében elmarasztalni nem lehet. Ha valamely vádlott rövid útoni elitéltetés alá esnék, de írott perbeli tárgyalást kér, és a kérő kívánatot a törvényszék alaposnak találja, felebbezésnek (t. i. a vádló részéről) az országbir. ért. szerint helye nincsen, ellenkező esetben azonban, azaz: ha a törvényszék ezen kivonatot megtagadja, helye van. (Lásd Ernészt féle fenyitő Ügyben 1863. évben hozott kir. táblai ítéletet). X. Rögtön itélő bíróságról. E részben a cs. kir. Apostoli Felségének 1862. dec. 12-től kelt legfelsőbb elhatározásával helybenhagyott s a kir. helytartótanács által 87781/801. sz. a. kiadott rögtönitélő bírósági szabályok állanak fenn. XI. A fenyitő törvénytételben előforduló személyek. a) Felperes, ki a fenyitő törvényszéki ügyet bíró elébe terjeszti, és ez az 1805-ki V-ik törvény értelmében a tiszli ügyész. b) Alperes, ki ellen a törvény előtt a vád emeltetik. c) Biró, ki a pertelitéli, és az ítéletet végrehajtatja. Ezek után jönnek: a vádlott, védő, tanuk és szakértők. XII. Fenyitő vizsgálat eszközei: a) Bírói szemle. (Iespectio centaris). b) Házmotozás (Perscrutatio domns). c) Rabvallatás. (Examen rei). d) Tanuvallatás. (Examen testium). e) Szembesítés. (Confrontatio). Mily modorban viendők ezek véghez, arról Siemenics i. m. 108—112. §§. adnak kellő utasítást, és a törvényszék ehhez tartja magát. (Folyt. köv.) R. E. S. Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint a „Pathe" nak Londonból f. hó 14-ről írják, a róniai szigetek átengedésére vonatkozó szerződésnek ama napon kelle aláíratnia, ha csak előre nem látott késedelem nem jött közbe. Gádoré herczeg, a franczia Ügyviselő, már megkapván az általa várt teljhatalmat. FRANCZIAORSZÁG. A kamrák elé terjesztett sárga könyv a lengyel, görög, éjszak-amerikai s mexicói kérdésekre, s a külföldi kereskedelmi viszonyokra vonatkozó okiratokat foglal magában. A lengyel ügyre vonatkozó okiratok száma 36, még pedig mart. 4 . sept. 22 ig 1863; a Görögországra vonatkozók csak 9-en vannak, s az Amerikára vonatkozók 12 en Mexicóra vonatkozólag csupán két, 1863. aug 1us 17 én kelt levél van a sárga könyvben, mely még eddig nem volt ismeretes. Azok Drouyn de Luys által Bazaine tábornokhoz voltak intézve, s Mexicó számára némileg politikai programmot foglalnak magukban. Azokban lényegileg kijelentetik, miszerint bárminő jogokat nyert legyen is Francziaország a háború által, az Mexicóban se hódítást, se telepítvényt, se még csak valamely politikai vagy kereskedelmi előnyt sem akar, más hatalmak kizárásával. Továbbá az ideiglenes kormánynak ajánltatik, mikép az általános szavazást oly módon eszközöltesse, hogy többé semmi kétség se uralkodhassék a mexicói népnek sajátképi akarat kifejezése iránt. Végre a minister minden elnyomás s minden oly kényszer-rendszabály ellen is kikel, mely a polgárisodás fogalmaival ellenkezik, mint p. o- az elkobzások, száműzések stb. — Az aug. 17 -i levélben Francziaország követeléseiről is van szó. E szerint az előbbi követeléseknek a külügyministeriumnál egy külön bizottmány által kell megállapittatniok. A sajátképi expeditiós költségek a hadügyi és tengerészeti ministérium által fognak összeállíttatni, s a minister reméli, hogy már a legközelebbi postahajóval közölhetendi Bazaine tábornokkal ezen munkálat eredményét.— Oct. 15-ről Drouyn de Llonys ugyanezen tárgyról azt írja, hogy a hadi kárpótlás általános összeállítása, az ország odahagyásáig történendő kiadásokat is ide számítva, még nincs tökéletesen létesítve. Montbolon marquis fogja magával elvinni az erre nézve szükséges adatokat. A lengyel ügyre vonatkozó okmányok közöl a legfontosabbak már ismeretesek. A mart. 7-ről kelt első okmány kimutatja, hogy az angol kabinet kezdeményező az orosz kormánynak reclamatiót, azt a lengyel fölkelés okainak vizsgálatára kíván fel, mely — a londoni kabinet véleménye szerint — különösen a lengyel királyságnak 1832. ótai politikai helyzetéből ered. Ezen leleplezés Drouyn de Lhuysnek egy Gros londoni követhez intézett sürgönyében foglaltatik. Három nap múlva a franczia kormány közvetlenül értesült arról, hogy a londoni kabinet — folytatván reclamatióit — azt vélte, mikép a lengyelországi vérontás meggátlására legbiztosabb eszköz lenne, „a lengyel királyságnak nemzeti országgyűlést s igazgatást adni.“ Erre kezdődik a hatalmak közös diplomatiai működése, mely egy, Oroszország által szóval formulázott első visszautasítás daczára határozatott el; válaszul Russo 11 grófnak ama sürgönyére, mely a fölkelés okául Lengyelországnak 1832. ótai politikai helyzetét jelölé ki. Az erre következő okmányok nagy része, némely részletek kivételével, szinte semmi új leleplezést sem szolgáltat. A gyűjteményben az utolsó okmány — mely még eddig ismeretlen volt — Drouyn de Lhnysnek sept. 22 főt Londonba s Bécsbe küldetett következő sürgönye : „Uram! Oroszországnak a franczia, angol s austriai udvarok legutóbbi sürgönyeire adott válaszai nyilvánosságra jutván, föl vagyok mentve az alól, hogy önnek meg kelljen küldenem a Budberg báró által nekem átnyújtott sürgöny másolatát. Mély sajnálattal látjuk, hogy minden remény elenyészik az iránt, miszerint Oroszországot rá lehessen bírni az ama hatalmakkali bárminő egyezkedésre, melyeket ő maga hívott föl arra, hogy nyomozzák ki a Lengyelország pacificatiójára s Európa megnyugtatására legalkalmasabb eszközöket. Sándor császár ő felsége csupán Istennek és saját lelkiismeretének felelős, az uralma alá helyzett népek irányábani kötelességeinek teljesítését illetőleg, s épen nem tartozik számot adni Európának arról, hogy miként gyakorolja souveraio jogait. Ide megy ki ada végleges visszautasítás, mely ugyanazonos kifejezésekkel intéztetett amai udvarhoz, melyek az általános érdekek nevében, s írott egyezmény, jogczimnél fogva azt hivéki, hogy alapos joggal követelhetik a lengyel ügyek szabályzásában a részvételt. Gorzsakoff herczegnek ama sürgönyei, melyekre aug. 3-ki közléseink válaszoltak, már előre sejteték velünk a jelenlegi sürgönyök értelmét s következtetéseit. Ezt előrelátva, a londoni s bécsi kabineteknek eszmecserét javasoltunk az iránt, hogy mit kellene tennünk, ha Oroszország tagadó válaszának valazbű eshetősége létesülni fogna. A kabinetek nem tárták — mint mi — alkalomszerűnek az előleges s formaszerű egyezkedést, egy hypothetikus helyzet tekintetéből. Az eredményt tekintve, mi folyvást azt véljük, hogy sajnos, mikép e tekintetben előre nem létesült köztünk egyetértés. Mi ezentúi nem tehetünk egyebet, mint bevárni ama közléseket, miket szövetségeseink hozzánk intézni hasznosnak tartanának. Ami minket illet, mi minden különös érdeket félretéve, nem változtattuk meg véleményünket a lengyel kérdés európai jelleme, s ama jogok iránt, miket az általános érdek s a szerződések ruháznak ránk. Fájlaljuk, hogy oly hatalmasság , mint Angol, Francziaország, s Austria nem voltak képesek lépéseiknek az egész kívánatos hatályt megadni, s nem rajtunk múlt, hogy véleményük számára nem lehetett biztosítni egy collectív határozat ellenállhatlan tekintélyét.“ A Görögországra vonatkozó elsőbb okiratok megemlítik Angolországnak a róniai szigetek átengedése iránti ajánlatát, az utóbbiak pedig az Ottó király utódának megválasztása, s I. György király kineveztetése iránt egymásután létesült intézkedéseket, s a védhatalmak által megállapított újabb garantiákat foglalják magukban. Constatiroznunk kell, hogy az Alfréd herczeg jelöltsége alkalmából váltott okiratok nincsenek közölve; valamint az is megjegyzendő, hogy a londoni kabinet nyilatkozatai — a róniai szigetek átengedése tárgyában — semmi feltételt sem kötnek ki, — se kártérítés fizetése, se a corfui erőd lerontása iránt, s így a 7 sziget annexiója elvileg el van ismerve. Az Amerikára vonatkozó okiratok közöl az első az 1862-ki sárga könyvben foglaltaknak folytatása, s azon alkudozások végét adja elő, melyek a franczia kormánytól eredt közbenjárási javaslat iránt folytak. Az utóbbi okirat Drouyn de Lhuysnek a washingtoni franczia követhez intézett sürgönyei, melyek a szövetségi kormány által saját czirkáló hajóknak adott parancsokra, a confoedereltak által Európában fölvett kölcsön tárgyábani reclamatiókra s végre a mexicói események következtében, a washingtoni kabinetnek tulajdonított szándékokra vonatkoznak. Ezen sorozatban az utolsó azept. 13-ról kelt sürgöny. Ez egy Drouyn de Lhuys s Dayton közt folyt beszélgetést ad elő, melyből kitűnik azon hírek alaptalansága, mintha Texas s Louisiana átengedése kivántatott volna a déli államoktól, ez utóbbiak elismertetésének feltételéül, továbbá kitűnik, hogy Francziaország Amerikában semmi szerzeményre sem törekszik, se maga, se mások számára. A többi okirat a kereskedelmi ügyekre vonat