Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-19 / 265. szám

­ényeket fölemlíteni. A kormánynak nincs más Mán­­dóka, mint legyőzni Galicziában azon pártot, mely­nek c célja ezen koronaországot Austriától elszakítani (Brávók.) Zyblikiewitxait kérdi: törvényes állapot e az, ha minden éjen bármozo mások tartatnak, mint a franczia forradalom idejében,­­ ha a nők hálószobáiba behatolnak, az ágyakat megmotozzák, ha igazolási jegy nélkül­i­ mértföldnyire sem lehet Krakóból utaz­ni, ha nők saját területeiken a katonaság által fenye­­gettet­ek, ha a rendőrök ártatlanokat bántalmaznak, mert nem köszöntek nekik? stb. Nem tudja, a kormány okozta-e ezen állapotot , de az, mit a hatóságok rendel­tek el, ellenkező szándékra mutat. Szónok részletesen bírálja a kormányrendszabá­lyokat a felkelés kezdete óta, és különösen hangsú­lyozza, hogy a végrehajtás alárendelt közegekre bizatik. Ismétli, hogy a hangulat Galicziában sohasem volt Austriára nézve oly kedvező mint most. Haragját min­­denki levetközé, a kormány ne engedje magát túlbuz­gó országos hatóságok által elijesztetni. Csak hivatalos tudósítók tudhatnak valamit az elszakadási tervekről, ha mindjárt nem is tagadja, hogy az elősorolt tények folytán most már nem egészen olyan a hangulat, minő­nek őjellé. A tudósításoknak csak azon eredményök van, hogy a kormány Vulkánt gyanítson Galicziában. Az, mit a lengyelek­ kívánhatnak, a folytonos gyanúsítá­sok alapos és nyilvános megvizsgálása. (Bravo: a kar­zatok is tetszést nyilvánítnak, és az elnök által csend­re vitetnek.) B. M­e­csér­y minister: Az előhozott tényeket csak akk­or lehet megítélni, ha a vizsgálatok be lesz­nek fejezve. Szónok egészen más képet állít elő Gali­­cziáról mint az előtte szóló, melynek vonásai okmányo­kon alapulnak. Ha valamely városban titkos kormány létezik, ennek helyparancsnoksága van, mint volt Kra­­kóban, melynek irattári hivatala legközelebb fedez­tetett fel, ha azon titkos kormány a várost kerületekre osztja,beszállásolásokat s adóbehajtásokat rendel el, je­lentéseket fogad el, bizonyos egyéneket mint a nem­zeti kormány értelmében gyanúsokat jelöl meg, fölkelő vezérektől leveleket kap stb., ha egész Európából idege­nek gyűlnek össze, még­pedig 10 közül nyolc­an ha­mis útlevéllel, valóban kötelessége a kormánynak, ho­gy éberen őrködjék. Az ételi vizsgálatok fájdalom­­ elkerül­­hetlenek, miután a hatóságok a keresettek közül sen­kit sem találnának meg nappal. Szónok azon megjegy­zés ellen, miszerint a jelentéseknek azon czéljuk van, hogy a kormányt félelemmel töltsék el, kijelenti, mi­­kép a kormány nem fél és nem fog belefáradni a tör­vények tekintélyének fenntartásába, valamint a nyu­godt lakosok védelmezésébe. Zy b­­­i k i­e w i­tz : Mindjárt felelhetnék, azon­ban más pillanatra tartom fenn magamnak a szót. A bizottmányi javaslat I. és II. czíme vita nélkül elfogadtatott. A III. czimmél­y a r­­­t­­­u (erdélyi) panaszt ten, hogy a román sajtótörvényekre nézve még censura lé­tezik , mire a rendőrminister meg­jegyzé, mikép Erdély­ben még az előbbi sajtótörvény érvényes, és igy ott a rendörministeriumnak nincs mint határozó hatóságnak befolyása. Megyei tudósítások. Pestmegy­e fenyitő eljárásáról régi törvényeink s szokásaink alapján, idomítva a jelen korhoz. (Folytatás.) IX. Az írott perbeli tárgyalás. E részben zsinórmértékül szolgál az országbírói értekezlet, mely szerint,a hol főbenjáró bünte­tésre kereset van indítva, vagy ha az k­i­­sebb büntetésre intéztetett is, ott, hol az több bűntett s többeknek bűnrészes­sége által bonyolítva van, írott perbeli tárgyalás tartatik, különben szabályszerüleg sommás az eljárás. A rendszeres írásbeli fenyítő per, megtisztítva azon sallangoktól,melyeket Szlemenics „Fenyit ő­rnagy. tartandó emlékbeszédre W­o­n­z­e­l Gusztáv r. tag vál­lalkozott. Azután az összes ülésben felolvastatott az ar­­chaeologiai s nyelvészeti bizottságok közös tanácsko­zásának jegyzőkönyve a Konstantinápolyba küldendő tudósok iránt. A két bizottság Ipolyi Arnold r., Henszlmann Imre és R­ó­m­e­r Flóris lev. tago­kon kívül, mint nyelvészeket, még T­o­l­d­y Ferencz r. és B­u­d­e­n­z József lev. tagot kivánja kiküldeni. Konstantinápolyban lakó hazánkfia, Szilágyi szi­ves segédkezése ismét ki lesz kérendű. Az itt és Kon­stantinápolyi tartózkodás két hónapban s a költség egy-egy utasra 2500 frankban van megállapítva. Föl fog terjesztetni a kir. helytartó­i excjához. A Pozsonyban alakulandó jogtudományi egylet , ennek alapszabályai felöl az ülés azt határozta, hogy az alakulandó jogtudományi egylet eszméjét, a­mennyi­ben az a jogtudomány fejlesztésére s terjesztésére vo­natkozik, átalában helyesli, egyéb tekintetben pedig nem érzi magát hivatva, hogy véleményt mondjon. A magyar biztosító­társulat azon alapítványából, melyet a nemzetgazdasági és statistikai munkák dí­jazása végett az akadémiának fölajánlott, 600 ft már rendelkezhető állapotban lévén, a statistikai bizott­­ság fölszólíttatik, tegyen javaslatot ez összeg mire for­dítása iránt. Pászthory Dániel hazánkfia Philippopolis­­ból ötrendbeli régiségről értesíti az akadémiát; érte­sítése köszönettel fogadtatik. Map­ újdonságok: — Erzsébet Császárné és Királyné ő Felsé­gének legmagasb névnapja ma Schönbrunnban családi körben fog megü­nnepeltetni. A ft. udv. plébános Schön­brunnba megy, hogy az udv. kápolnában szt. misét mond­jon, melyen a legf. udvar jelen lesz. A bécsi udv. kápol­nában pedig ünnepélyes sz. mise tartatik, melyre az ösz­szes udvari tisztségek megjelennek. * Egy spanyol lap Rómából October 24 ről Liszt Ferenczról a következő közleményt hozza : Közelebb a szentséges atya meglátogatá a nagy művészt monte ma­­rioi magányában. A híres zongoraművész itt a domonko­sok kolostorában lakik, közel a templomhoz, mely azon ponton épült, a­hol nagy Konstantinnak az égi jel feltűnt. IX. Pina egy óránál tovább hallgata Liszt játékát, a leg­nagyobb megindulás ként kelt föl székéről, s midőn Liszt a szent atya lábaihoz akart borulni, ez gyöngéden meg­ölelte őt, igy szólván : „Te már itt e földön megizlelte­­ted velem a mennyei zenét; miután téged hallottalak, most már jobban értem, mi az angyalok kara !“ — Liszt je­lenleg azzal foglalkodik, hogy szent assisi Ferencz életét zenében írja meg; Fiorettinek csodás és utánozhatlan le­gendáit pompásan teszi át hangszerén dallamokba. — Mindenek fölött jelen a párbeszéd Jézus Krisztus koldusa és a madarak közt, melyek őt az Alveno-hegy lábánál kö­­rülcsicseregve ü­dvözlik. Ennél varázsteljesebb, egyszerűbb és egyszersmind csodálatosabb zenét soha se hallottak. Úgy látszik, mintha isteni ihletés sugallta volna e hason­lithatlanul szép dallamot. * Ő excja az erdélyi róm. kath. püspök Hay­nald Lajos — az „I. T. szerint az etédi, fenyedi és szász zom­­bori kath. lelkipásztorok jobb díjazására 8060 ftot ado­mányozott; az első részére 4­, a két utóbbi részére 2 — 2 ezer ftot tévén le a vallási alapítványnál. * Özvegy gr. Eszterházy Zsófia a szükölködök szá­mára 800 ftot ajándékozott. * Kis Várdáról írják nekünk : Magyar főuraink mint egyéb nemes tényekben, úgy a kegyadományozások­ban is buzditó példaként szoktak elöljárni. — Egyike e főuraknak gr. F o r g­á­c­h Kálmán úz ő mizsga, ki a na­ponta hozzá özönleni szokott folyamodókat fel sem em­lítve, kiket soha sem bocsát el vigasz nélkül, legközelebb nem csak a csegei ínséget szenvedők részére, — mint an­nak egyik uj birtokosa — adott 1000 ftot, de újólag szabolcsmegyei Őrmező községének iskola alapjára, egyéb adományozásokon felül 12 hold szántóföldet ren­delt kiadni. — A mándoki izraelita községnek pedig az évi taksa-fizetés alatt álló templom helyét megváltás nél­kül ajándékozta oda, s a mulasztott fizetést elengedte. A nemes grófot nagylelkűségben karöltve követi szellemdús neje, született báró Pongricz Eleonóra is, ki a szabolcsi kórház alapjához 1000 fttal és 150 főf vászonnal járult. * A Reviczky Szovér és Zilahy Károly által szer­kesztett »Alföldi segélyalbum“ eddigi előfizetési pénzeiből Zteifler Nándor könyvárus, ki a vállalat anyagi részét kezeli, ezer forintot kézbesített a magyar közp­­gazdasági egyletnek, hogy ez adomány az album czéljá­­hoz képest az alföldi szűkölködök segélyezésére fordittas­­sék. E jelentékeny összeg örvendetes bizonysága azon szép részvétnek, melylyel a nevezett vállalat a magyar közönség által fölkaroltatok, s annak a szent czélra ily gyors alkalmazása egyszersmind hatékony buzdítás, hogy a vállalatra még mennél számolb pártfogó jelentkezzék. Mint halljuk, előfizetőinek száma eddigelő is már 1800. * Mosony megyében az ínségesek javára magánautón mintegy 10,000 írt gyűlt be készpénzben és gabonában. * Kolozsvárit az alföldi szűkölködök javára köze­lebb rendezett operetté-előadás 403 ft tiszta jövedelmet eredményezett. * Legtermékenyebb regényírónktól, az Abafy szer­zőjétől ismét egy új regény jelent meg Hartlebennél. * Hugo Victor új kötet költeményt ad sajtó alá : „Chanson des mas et des bois.“ — Megjelentés szerkesztőségünkhöz beküldetett: „Magyarország gyümölcsészete szinezett rajzokban“ „Dinnye-monographia.“ Hazánk első rangú diny­­nyészeinek közreműködésével szerkeszti F­ö­l­d­v­á­r­y Kálmán, kiadja Girókuti P. Ferencz, mint a „Magyaror­szág gyümölcsészete“ szerkesztője. Ára 50 kr. A csinosan kiállított füzet csak első füzete azon egész munkának, mely a dinnyefajok ismertetését tűzte ki czélul magának. A többi füzetekben minden egyes dinnyefaj színezett ké­pekben is be fog mulattatni s igy e könyv hézagot pótol gaz­­dászati irodalmunkban, mert az európai gazdászati iroda­lom alig egy-kettőt mutathat fel e nemben. A munka báró Baldacci Antalnak, mint a gyakorlati gazdászat lelkes pártolójának van ajánlva. *Strossmayer püspök külföldi utazásáról a bécsi lapok többféle hírt közölvén, ezek megczáfolására a zág­rábi „Narodne Novine“ kijelenti, hogy a püspök már egy évvel ezelőtt és különösen a nyár folytán ismételve nyil­­vánítá azon szándékát, hogy külföldre, illetőleg Belgiumba akar utazni, hogy az ottani iskolákat tanulmányozza, mi­után Eszéken gyermek-semináriumot akar felállítani. * Az erdélyi kir. főkormányszék rendeletet bocsá­tott ki a hatóságokhoz, melyben azon ámítások meggát-­­­ás­ára inti, miket egyesek a köznéppel elkövettek, elhitet­­vén velök, hogy a 10 kros pénzjegyek között a hosszú alakúak már nem járnak többé s igy fele áron szedik be. Az ily csalók befogatása el van rendelve. — Múlt közlésünk óta Bulyovszky Lilla a pesti színpadon pénteken a „Makranczos hölgyet“ adta jutalomjátékául, szombaton „Letoriéres vicomte“ czimű franczia vígjátékban lépett föl, ismét zsúfolt házak előtt. Vasárnap Budán a várszínházban „Stuart Mária“ czim szerepében játszott, kedden a pesti városi színpadon Mo­lele Calderon versenytársa „Donna Diana ” czimli tragi­­comoediájában, d e két utóbbi előadást gr. P­á­­­f­f­y Mór kir. helytartó ur ő excja magas családjával együtt jelenlétével tisztelte meg. Ma Erzsébet Császárné Ö cs. Felsége legmagasb névnapi ünnepére a színterem tel­jes kivilágítása mellett Grillpartzer „Sop­ho“ czimű szo­­morújátéka adatik, melynek czimszerepét a vendégmű­­vésznő személyesíti. * A budai népszínházban, mint hírlik, az „Ördög pi­lulái“ tüneményes bohózat fényes­ kiállítással és beren­dezéssel fog színre kerülni, mint Pirisban. Húszszor adják elő egymásután, melynek lefolyásával a népszínház Ügye mellett oly buzgó igazgató e nagy kiállításos darabot a bécsi józsefvárosi színházban Hoffmannál fogja előadatni. — Dicsérnek egy új operettet is Offenbachtól, melyre most készülnek. Czime : „Genoveva.“ * A budai népszínház folyó hó 23-dikától az „Ördög pillulái“ czimű operette főgyakorlatai miatt zárva lesz. * Egy új eredeti operette a nemz. színpadon. A nemzeti színpadon egy eredeti operettére készülnek, mely­nek czime : „A víg czimborák“, szövegét a deák életből írta Némethy György, zenéjét szerzette a „Székely leány“ zeneköltője Huber Károly. A szerepek igen jó kezekben vannak. A két jogászt Némethy és Pauli urak adják, a nőszerepeket Balázs-Bognár Vilma és Pauliné assz. * A „Const. Oestr.Zig“-ban olvassuk: Báró Eöt­vös József közlönye. Pestről f. hó 15-ről Írják nekünk: Irányadó körökben sokat beszélnek le. Eötvös Jó­zsef közlönyéről, mely a jövő év január 1-jétől Hunfalvy J. ur szerkesztése alatt fogja pályáját megkezdeni. A lap elejénre inkább nemzet­gazdászati érdekeknek fog szol­gálni, később azonban határozott politikai jellemet öltend, és mint levelező hiszi, a transactio ügyében egy vagy több lándzsát törend. Eddig a tudósítás, melynek hi­telességéről azonban nekünk eddigelé tudomásunk nincsen. * Dr. Sauer Ignácz, kir. tanácsos, a hírneves or­vostudor, az orvosi gyakorlat ny. r. tanára, az orvosi kar idősbje, a magyar tud. akadémia lev., a kir. buda­pesti orvosegylet rendes és több tudományos egylet tagja, volt országos főorvos, tegnap éjjeli 2 órakor, pesti lakásán hirtelen meghalt. Tegnapelőtt meg szokott ékesszólással tartó egyetemi előadásait, meglátogató betegeit, este övéivel kedélyesen vacsoráit, s az emberiség ügyének nagy veszteségére a halál férfi kora teljében érte utól. Az egyetem orvoskari épületére a gyász jeléül fekete lobogó tűzetett ki. Béke hamvaira 1 * A Horváth Edmund féle ház árverezői közt Széher Mihály pesti ügyvéd úr neve is előfordul; meg kell je­gyeznünk, hogy ez árverésen­­ is — mint még egypár más — csak mint meghatalmazott vett részt. Széher Mi­hály úr ez esetben mint Blaskovics Sándor úr meg­bízottja jelent meg e házvételén. * A kegy­as rendiek újból kijavított kápolná­ja (a városháztéri épületben) f. hó 27-kén, vasárnap reg­geli 7­­. órakor szenteltetik föl. D. e. 9 órakor ünnepé­lyes mise lesz az iskolai ifjúság számára, mire alkalmi be­széd tartatik a gymnasium teremében. törvény 1836/ 165—158. lapon említ, akként folyik, hogy midőn már m­ind az általános, mind a külön fenyítő­­vizsgálat megtörtént, és azokból a gonosz tettnek valósága, szerzőjével együtt bizonyossággal, vagy az utóbbi legalább alapos való­színűséggel kiderült, a tiszti ügyész véleményes jelen­téssel bemutatja a törvényszékhez a periratokat és vádlott perbefogatását kéri elrendeltetni. Ha a tiszti ügyészi vélemény elfogadtatik, előle­­gesen mindenkor a tanúk és önvallomások meghitele­­sítése eszközöltetik, mely alkalommal a vizsgálat ered­ménye a legpontosabban megbiráltatván, ha még né­mely hiányok tapasztaltatoknak, azoknak utólagos ki­pótlása — ellenkező esetben perbefogási határozat — rendeltetik el és a főbenjáró bűn­esetnél egyszersmind a vizsgálati fogság, vagy ha vádlott már fogva volt, annak folytatása, vagy ha szabad lábon volt, a fogság foganatba vétele határoztatik el. A perbefogást , illetőleg egyszersmind a letar­­tóztatási határozat — mely ellen felebbezésnek helye nincsen — vádlott előtt kihirdettetvén, védő választás­ra felszólíttatik, s ha ennek kirendelését a törvény­székre bízza, ez azon ügyvédek sorából, kik az ilyen­­nel képességüket írásban a törvényszéknek bejelentet­ték, sorszerint akként neveztetik ki, hogy ha több a vádlott és perbeli érdekeik eltérők, mindannyinak kü­lön védő jusson. Ennek megtörténtével a vádló tiszti ügyész a per felvételére utasittatik, ki is azt be­mutatván, az vádlott személyes jelenlétében (ez képezi a perbeidézést, ünnepélyesen felvétetvén ily bizony­lattal: »Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megy­ék Pest fővárosában tartott központi fenyitő törvényszéke 1863-ki május 22-n felvett főbenjáró perek rablógyil­kossággal vádolt N. N. váczi lakosoknak stb.“ azon­nal a pertárba tétetik s erről a felperes, úgy alperesi védők értesittetvén, perbeszédeik beigtatására utasít­­tatnak. A per folyama alatt akár a felperes, akár a vé­dők pótlásokat, kiegészítéseket kérhetnek, melyek fe­lett a törvényszék közbeszólóig határoz. Rendesen két-két szóváltás illeti felperest és a védőket, utóbbiak­nak lévén mindig utolsó szavuk. Perbeszédek után az ügy ítélet alá bocsátta­­tik, az iratok a pertárból, hol a beszédek beigtattat­nak, a törvényszékhez mutattatnak be, s ott az el­nök egy táblabírót nevez ki előadójául, s ez mint­egy tiszti ügyészi hatalommal terjeszti elő az ese­tet és kéri a büntetést. A felolvasásoknál csak a bírák és a tiszti­ ügyész vannak jelen, utóbbi azonban ilyenkor már semminemű indítványt érvényesen nem tehet. A nem-nemesek ellen szokásban volt rendszerű írásbeli per, az országbírói értekezlet alapján, mely a nem nemest a nemeshez emelte, nem divatozik, (ennek történetét különben lásd Szlemenics i. m. 158. lapon). Minden perben első a tényálladék bizonyítása, azután következik alanya; régben a kérdésben lévő gonosz tettnek valóságáról, a tett vagy gonoszságbeli tökéletességről, vagy annak szerzőjéről valamely két­ség fennforog, mindaddig alperest annak törvénybeli rendszeres büntetésében elmarasztalni nem lehet. Ha valamely vádlott rövid útoni elitéltetés alá esnék, de írott perbeli tárgyalást kér, és a kérő kívá­natot a törvényszék alaposnak találja, felebbezésnek (t. i. a vádló részéről) az országbir. ért. szerint he­lye nincsen, ellenkező esetben azonban, azaz: ha a tör­vényszék ezen kivonatot megtagadja, helye van. (Lásd Ernészt féle fenyitő Ügyben 1863. évben hozott kir. táblai ítéletet). X. Rög­tön itélő bíróságról. E részben a cs. kir. Apostoli Felségének 1862. dec. 12-től kelt legfelsőbb elhatározásával helybenha­gyott s a kir. helytartótanács által 87781/801. sz. a. ki­­a­dott rögtönitélő bírósági szabályok állanak fenn. XI. A fenyitő törvénytételben előforduló személyek. a) Felperes, ki a fenyitő törvényszéki ügyet bíró elébe terjeszti, és ez az 1805-ki V-ik törvény értel­mében a tiszli ügyész. b) Alperes, ki ellen a törvény előtt a vád emeltetik. c) Biró, ki a pert­­elitéli, és az ítéletet végre­hajtatja. Ezek után jönnek: a vádlott, védő, tanuk és szakértők. XII. Fenyitő vizsgálat eszközei: a) Bírói szemle. (Iespectio centaris). b) Házmotozás (Perscrutatio domns). c) Rabvallatás. (Examen rei). d) Tanuvallatás. (Examen testium). e) Szembesítés. (Confrontatio). Mily modorban viendők ezek véghez, arról Sie­menics i. m. 108—112. §§. adnak kellő utasítást, és a törvényszék ehhez tartja magát. (Folyt. köv.) R. E. S. Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint a „Pathe" nak London­ból f. hó 14-ről írják, a róniai szigetek átengedésére vo­natkozó szerződésnek ama napon kelle aláíratnia, ha csak előre nem látott késedelem nem jött közbe. Gá­doré herczeg, a franczia Ügyviselő, már megkapván az általa várt teljhatalmat. FRANCZIAORSZÁG. A kamrák elé terjesztett sárga­ könyv a lengyel, görög, éjszak-amerikai s mexi­­cói kérdésekre, s a külföldi kereskedelmi viszonyokra vonatkozó okiratokat foglal magában. A lengyel ügyre vonatkozó okiratok száma 36, még pedig mart. 4 . sept. 22 ig 1863; a Görögországra vonatkozók csak 9-en vannak, s az Amerikára vonatkozók 12 en Mexi­córa vonatkozólag csupán két, 1863. aug 1u­s 17 én kelt levél van a sárga­ könyvben, mely még eddig nem volt ismeretes. Azok Drouyn de L­­uys által B­a­z­a­i­n­e tábornokhoz voltak intézve, s Mexicó szá­mára némileg politikai programmot foglalnak maguk­ban. Azokban lényegileg kijelentetik, miszerint bár­minő jogokat nyert legyen is Francziaország a háború által, az Mexicóban se hódítást, se telepítvényt, se még csak valamely politikai vagy kereskedelmi előnyt sem akar, más hatalmak kizárásával. Továbbá az ideigle­nes kormánynak ajánltatik, mikép az általános szava­zást oly módon eszközöltesse, hogy többé semmi két­ség se uralkodhassék a mexicói népnek sajátképi aka­rat kifejezése iránt. Végre a minister minden elnyomás s minden oly kényszer-rendszabály ellen is kikel, mely a polgárisodás fogalmaival ellenkezik, mint p. o- az el­kobzások, száműzések stb. — Az aug. 17 -i levélben Francziaország követeléseiről is van szó. E szerint az előbbi követeléseknek a külügyministeriumnál egy kü­lön bizottmány által kell megállapittatniok. A saját­képi expeditiós költségek a hadügyi é­s tengerészeti mi­­nistérium által fognak összeállíttatni, s a minister re­méli, hogy már a legközelebbi posta­hajóval közölhe­­tendi Bazaine tábornokkal ezen munkálat eredmé­nyét.— Oct. 15-ről Drouyn de Llonys ugyanezen tárgyról azt írja, hogy a hadi­ kárpótlás általános össze­állítása, az ország odahagyásáig történendő kiadáso­kat is ide számítva, még nincs tökéletesen létesítve. Montbolon marquis fogja magával elvinni az erre nézve szükséges adatokat. A lengyel ügyre vonatkozó okmányok közöl a legfontosabbak már ismeretesek. A mart. 7-ről kelt első okmány kimutatja, hogy az angol kabinet kezde­ményező az orosz kormánynak­ reclamatiót, azt a len­gyel fölkelés okainak vizsgálatára kíván fel, mely — a londoni kabinet véleménye szerint — különösen a len­gyel királyságnak 1832. ótai politikai helyzetéből ered. Ezen leleplezés Drouyn de Lhuysnek egy Gros londoni követhez intézett sürgönyében foglaltatik. Há­rom nap múlva a franczia kormány közvetlenül érte­sült arról, hogy a londoni kabinet — folytatván recla­­matióit — azt vélte, mikép a lengyelországi véron­tás meggátlására legbiztosabb eszköz lenne, „a len­gyel királyságnak nemzeti országgyűlést s igazgatást adni.“ Erre kezdődik a hatalmak közös diplomatiai mű­ködése, mely egy, Oroszország által szóval formulázott első visszautasítás daczára határozatott el; válaszul R­u­s­s­o 11 grófnak ama sürgönyére, mely a fölkelés okául Lengyelországnak 1832. ótai politikai helyzetét jelölé ki. Az erre következő okmányok nagy része, né­mely részletek kivételével, szinte semmi új leleplezést sem szolgáltat. A gyűjteményben az utolsó okmány — mely még eddig ismeretlen volt — Drouyn de Lhnysnek sept. 22 főt Londonba s Bécsbe küldetett következő sürgönye : „Uram! Oroszországnak a franczia, angol s aus­­triai udvarok legutóbbi sürgönyeire adott válaszai nyil­vánosságra jutván, föl vagyok mentve a­z alól, hogy önnek meg kelljen küldenem a Budberg báró által ne­kem átnyújtott sürgöny másolatát. Mély sajnálattal látjuk, hogy minden remény elenyészik az iránt, misze­rint Oroszországot rá lehessen bírni az ama hatalmak­­kali bárminő egyezkedésre, melyeket ő maga hívott föl arra, hogy nyomozzák ki a Lengyelország pacifica­­tiójára s Európa megnyugtatására legalkalmasabb esz­közöket. Sándor császár ő felsége csupán Istennek és sa­ját lelkiismeretének felelős, az uralma alá helyzett né­pek irányábani kötelességeinek teljesítését illetőleg, s épen nem tartozik számot adni Európának arról, hogy miként gyakorolja souveraio jogait. Ide megy ki ad­a végleges visszautasítás, mely ugyanazonos kifejezések­kel intéztetett ama­i udvarhoz, melyek az általános ér­dekek nevében, s írott egyezmény, jogczimnél fogva azt hivéki, hogy alapos joggal követelhetik a lengyel ügyek szabályzásában a részvételt. Gorzsakoff herczegnek ama sürgönyei, melyekre aug. 3-ki közléseink válaszoltak, már előre sejteték velünk a jelenlegi sürgönyök értelmét s következteté­seit. Ezt előrelátva, a londoni s bécsi kabineteknek eszme­cserét javasoltunk az iránt, hogy mit kellene tennünk, ha Oroszország tagadó válaszának val­azb­ű eshetősége létesülni fogna. A kabinetek nem tárták — mint mi — alkalom­­szerűnek az előleges s formaszerű egyezkedést, egy hypothetikus helyzet tekintetéből. Az eredményt te­kintve, mi folyvást azt véljük, hogy sajnos, mikép e tekintetben előre nem létesült köztünk egyetértés. Mi ezentúi nem tehetünk egyebet, mint bevárni ama közléseket, miket szövetségeseink hozzánk intézni hasznosnak tartanának. A­m­i minket illet, mi minden különös érdeket félretéve, nem változtattuk meg véle­ményünket a lengyel kérdés európai jelleme, s ama jogok iránt, miket az általános érdek s a szerződések ruháznak ránk. Fájlaljuk, hogy­­ oly hatalmasság , mint Angol­, Francziaország, s Austria nem voltak ké­pesek lépéseiknek az egész kívánatos hatályt meg­adni, s nem rajtunk múlt, hogy véleményük számára nem lehetett biztosítni egy collectív határozat ellenáll­­hatlan tekintélyét.“ A Görögországra vonatkozó elsőbb okiratok meg­említik Angolországnak a róniai szigetek átengedése iránti ajánlatát, az utóbbiak pedig az Ottó király utó­dának megválasztása, s I. György király kineveztetése iránt egymásután létesült intézkedéseket, s a védhatal­­mak által megállapított újabb garantiákat foglalják magukban. Constatiroznunk kell, hogy az Alfréd herczeg jelöltsége alkalmából váltott okiratok nincse­nek közölve; valamint az is megjegyzendő, hogy a londoni kabinet nyilatkozatai — a róniai szigetek át­engedése tárgyában — semmi feltételt sem kötnek ki, — se kártérítés fizetése, se a corfui erőd lerontása iránt, s így a 7 sziget annexiója elvileg el van ismerve. Az Amerikára vonatkozó okiratok közöl a­z első az 1862-ki sárga­ könyvben foglaltaknak folytatása, s azon alkudozások végét adja elő, melyek a franczia kormánytól eredt közbenjárási javaslat iránt folytak. A­z utóbbi okirat Drouyn de Lhuysnek a wa­shingtoni franczia követhez intézett sürgönyei, melyek a szövetségi kormány által saját czirkáló hajóknak adott parancsokra, a confoedereltak által Európában fölvett kölcsön tárgyábani reclamatiókra s végre a me­­xicói események következtében, a washingtoni kabi­netnek tulajdonított szándékokra vonatkoznak. Ezen sorozatban az utolsó azept. 13-ról kelt sürgöny. Ez egy Drouyn de Lhuys s Dayton közt folyt beszél­getést ad elő, melyből kitűnik azon hírek alaptalan­sága, mintha Texas s Louisiana átengedése kivánta­­tott volna a déli államoktól, ez utóbbiak elismertetésé­nek feltételéül, továbbá kitűnik, hogy Francziaország Amerikában semmi szerzeményre sem törekszik, se maga, se mások számára. A többi­­ okirat a kereskedelmi ügyekre vonat­

Next