Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)

1863-12-01 / 275. szám

25-ei ülésében a Francziaországgali kereskedelmi szerződés tárgyalása folytattatván, a kereskedelmi mi­niszer kijelenti, hogy ő nem elégszik meg oly kétér­telmű helyesléssel, mely az országban kétségeket hagyna fenn a szerződés üdvössége iránt, hanem annak föltétlen helyeslését kívánja. Ő a szerződést hasznosnak, az ország jogos várakozását kielégítőnek, s mindkét szerződő nemzethez méltónak tartja. Ezen beszéd nagy tetszéssel fogadtatott A t­rinisenarus az adók vitatásával foglalkozik. A „Stampa“ szerint Victor Emanuel király nov. 25-én keldé el Párisba a congressushoz csatlakozás iránti levelét. NÉMETORSZÁG. A szász első kamara nov. 25-ei ülésében tárgyalt W­e­­­c­k bárónak a schles­wig-holsteini ügyre vonatkozó tegnapelőtti indítványát. Nosztiz Wallwitz előadó kijelenti, mikép ezen indítvány a második kamarában tegnap tett nyi­latkozatok folytán lényegesen megváltozott, mert az, Szászországnak e tárgyban kilátásba helyezett eljárása által lényegében elintéztetett. Csak arról van szó, mi­szerint a herczegségek a dán erőszakoskodás ellen meg­­védessenek, hogy a dán alkotmányterv és az egész Ügyállás iránt törvényes módon nyilatkozhassanak, a­mi azonban Szászország által a szövetséggyűlésen teendő indítvány által fog bérétől. A­mi W­e­­­c­k in­dítványában Frigyes augustenburgi herczeg jogai­nak fölemlítését illeti, annak örökösödési joga legalább is nem kétségtelen. A kamara nincs oly helyzetben, hogy ezen bonyolódott jogügyletben ítéletet hozzon. Mindenekelőtt azonban a jog terén szükséges maradni, s azért e jogügy csupán a szövetségre bizathatik meg­vizsgálás s elhatározás végett. Végre mindenesetre ér­dekében áll az államkormánynak tudni, mennyiben áll­nak háta mögött a rendek és a nép, midőn a német jo­gok érvényesítésének útját követi; hogy ez iránt kétség ne maradjon fenn, a bizottmány e következő indítványt ajánlja: „Az első kamara megelégedését jelenti ki a ma­gas államkormány által tegnap a második kamarában, a schleswig-holsteini ügy­ben,a német szövetséggyűlésen tett lépés irányában; azonban e mellett fölteszi, hogy az Holsteinnak Schleswighezi jogait is érvényesitni igyekvendik s kijelenti, hogy a szász nép és képvise­lői a kormányt mindenkép támogatni készek azon tö­rekvésben, miszerint a schleswigi s hholsteini herczeg­ségek alkotmány­joga, s Németország jogai italában azokra, valamint a jogszerű öröklésre vonatkozólag megőriztessenek, és az idegen bitorlásokkal s jogsér­tésekkel szemben a német jog és becsület megoltal­­maztassék, habár erre nézve a legvégső eszközökhöz kellene is folyamodni.* Erre szavazásra kerülvén a dolog, a kamara a küldöttség indítványát öszhan­gúlag határozattá emelte. A porosz követek­ házában a schleswig-holstel­i ügy hihetőleg kedden fog tárgyaltatni. A már említett W­a­­­d­e­c­k-féle indítvány így hangzik : „Tekintetbe vévén, hogy a Dánia s a schleswig­­bolsteini herczegségek közti személy­unió különvá­lasztása Német- s Poroszországnak érdekükben áll; továbbá, hogy a sonderburg griteksburgi herczeg, ki a dán trónra ült, az öröklési rend szerint most nincs hi­vatva a herczegségekbeni öröklésre, s a külhatalmak­­nak az 1852. máj. 8-ki londoni jegyzőkönyvben foglalt elismerése által sem nyerhetett jogot esen tartomány s nép fölötti uralkodásra, s hogy egyébiránt Poroszor­szágra nézve ezen föltételesen történt elismerés nem kötelező ; hogy azonban a porosz követek­ háza, Po­roszországnak jelen belviszonyai közt nem érezheti m­­gát arra indíttatva, miszerint további fölvilágosstá­­gokat kívánjon, a porosz politikának ezen egybeni folyama iránt; — a követek háza ezen nyilatko­zatra szorítkozik : Német- s Poroszországnak érdeké­ben áll, hogy a holstein sonderburg-glücksburgi her­czeg — ki IX. Keresztély név alatt ült a trónra — Po­roszország részéről ne ismertessék el schleswig-hol­­steini herczegül.“ A conservativ töredék részéről szintén adtak be von der Heydt, Wagener s Blankenburg követelt egy, a párt összes tagjai által aláirt indít­ványt, mely igy hangzik : „A követek háza késznek nyilatkozik, a bolsteini, lanenburgi és schleswigi herczegségekbeni öröklés je­len helyzetében, király ő felsége kormányának rendel­kezésére helyezni a megkívántató eszközöket, a né­met szövetség összes jogainak erélyes megőrzése vé­gett.“A „G. C.“-nek Londonból távírják, hogy miután nov. 27-én a dán királynak egy rendkívüli követe ér­kezett oda különös küldetéssel, ki tüstént az ottani dán követ, Bille kíséretében, a külügyi hivatalban Palmerston senssel lordokkal értekezett. Bille még ugyanazon napon Párison át Koppenhá­gába utazott el. A rendkívüli küldetéssel Londonba érkezett dán diplomata Keresztély királynak egy Vic­toria királynőhez intézett sajátkezű levelét vive meg. A szász második kamra nov. 29-i ülésében D­eb­­mi­c­h­e­n­s társainak a schleswig-holsteini kérdésre vonatkozó indítványa volt napirenden. A vita megkez­dése előtt Haberkorn elnök röviden előadá az ügy­­állást , megjegyezvén, hogy a további indítvány előter­jesztése óta már az első kamra is foglalkozott ugyan­azon ügyg­yel és határozatot is hozott, mely utóbbi egyszersmind a mai tanácskozás számára napirendre tűzetett ki, s végül a kamrát annak megmutatására szólíta fel, hogy Németországban ezen kérdés iránt egyértelműség uralkodik ; nem szavak, hanem maga az ügy forog kérdésben, a­miért is mielőbb indítványt kellene a közönség elé terjeszteni, hogy így annak to­vábbi eljárása végett támasz­ty­újtassék. Ezzel a vita megkezdetvén, S­ac­h­s s­e kijelenti, mikép az indít­ványozók elhatárzák, indítványukat visszavonni, s az elő­kamra indítványát, némely lényegtelen módosítá­sokkal, elfogadás végett ajánlani. Z­­­e­s­­­e­r követ a kamrát arra szólítja­ föl, hogy mutassa meg a külföldnek, mikép Németország egyetért, és semmi pártot sem ismer, a­hol a nemzet legfőbb javának s annak becsületének megőrzéséről van szó. Erre az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A müncheni kir. Odeonban nov. 25-én tartatott gyülekezet határozatai másnap Steinsdorf polgár­­mester s Hänle gyámok által S­c­h­r­e­n­k báró kü­l­­ügyministernek azon kérelemmel adattak át, hogy azokat haladéktalanul a király tudomására juttassa. Ezt a minister meg is ígérte, azon hozzátétellel, hogy a kormány által ezen ügyben elfoglalt álláspont válto­zatlanul ugyanaz, melyhez az eddig ragaszkodott, s mely 1859-ben a ministerium által a kamra előtt ki­fejtetett. A herczegségekből kelt tudósítások szerint már több mint 100 magasabb rangú schleswig-holsteini hi­vatalnok tagadá meg az esküt a kormánytól, így p. o megtagadták az esküt: a kieli egyetemi consisto­­rium, az összes lelkészek s ügyvédek, a felebbviteli tör­vényszék összes tanácsosai, hármon kívül, s számos alsóbb hivatalnokok.­­ A bolsteini főtörvényszék Glückstadtban már öszhangúlag visszautasító nyilat­kozatot adott; Altona, Itzehoe s Rendsburgban ugyanez történt. Kiel városa képviselői egyértelműleg elhatá­rozták, hogy a rendi tagok lépéseihez csatlakoznak; gyaníthhatólag más városi képviseletek is hasonló nyi­latkozatot fognak tenni. A lakosságnak egy Frigyes herczeghez intézendő felirata készíttetik elő. Dán rész­ről a hadkészületek folyvást tartanak, rövid időn 10— 20 ezer ember fog Holsteinben s déli Schleswigben ál­­lam­. Névszerint Kiel helyőrsége szaporittatni fog, mely­nek kikötőjében már 2 hadihajó is foglalt állást. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból nov. 26-ról írják, a senatus helybenhagyó a választóliratot. 25 én a congressus véglegesen megalakult, s Riolo-Roa is választatott elnökké. TÖRÖKORSZÁG: Konstantinápolyból m. hó 19-től kelt levelek szerint, a szultán F­u­a­d pasához sze­­rencsekivánati levelet intézett azon alkalomból, hogy a budget bevételi többletet tüntet föl. Egy cserkesz küldött utazott ott át Európába, hogy támogatást és segélyt kérjen, az Oroszországgal­ háború folytatása végett. A görög zsinat a portához s a nagyhatalmak­hoz tiltakozást intézett, a zárdák javainak h­u­z­a ál­tali elkoboztatása ellen. OROSZ-LENGYELORSZÁG: Az „Europe" hosz­­szas tartalmát közli az orosz császár válaszának, Na­poleon levelére, s Gortsakoff fölvilágosító sür­gönyének. E szerint Sándor császár kijelenti, hogy ő meg van hatva a Napoleon kezdeményzésének nagy­szerűsége által,­­ hogy ő szintoly határozott barátja a békés megoldásoknak, mint maga Napoleon császár. Szerinte a humanitás, a polgárisobba s a haladás sokat nyerne azáltal, ha a véres összeütközések eltávolíttat­nának. De mielőtt elfogadná a congressusbai meghí­vást, a császár arra kéri Napóleont, hogy szabatosan fejtsen ki egy ily bámulatosan vázolt tervet, s világo­san jelölje ki a congressus által tárgyalandó különböző kérdéseket, s ama czélokat, miknek létesítésére kellene törekedni. Ama fejedelemnek, ki egy európai gyüleke­zet összeillését dicsően kezdeményzé, áll jogában a kötelességében, annak programmját fidlállitni. Gorisako­ff herczeg, fölvilágosító sürgönyé­ben hosszasan, s a franczia kormányra nézve hízelgő kifejezésekkel fejti ki a békés rendeződések, s a leg­főbb választott­bíróságot képező európai államok bé­­kítlékeny egyetértésének előnyeit, s azt kívánja, hogy a terv akkér formuláztassék, miszerint azt összes gya­korlati részeiben méltányolni lehessen. Bécsi börze november 28-án. Közlekedéseik. Az első cs. k.­szak. dun­agőzh­ajózási társaság gőzöseinek menetrende. F­ö­lfel­é: Pestről Győrbe : naponk. 7 ó. r. Mohácsról Pestre : naponk. 5 ór. r. Galaczról Petire : szombaton regg. Zimonyból Pestre: vasárnap, szer­dán 10 órakor este. Orsováról Pestre: szombat virradat. Konstantinápolyból Pestre : csü­törtökön 3 órakor délután. A Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört délb. A Száván: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csütörtökön délben. Az első magyar gőzh­ajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra : naponkint csütörtökön kívül 51­, órakor reggel. Mohácsról Bajára: naponkint csütörtökön kívül délután 4 órakor. Bajáról Pestre: naponkint pénteken kívül 2*/1 órakor reggel. Esztergomból Pestre : naponkint 6 órakor reggel. Váczról Pestre, naponkint 7'/4 órakor reggel. Vasúti menetek járása. Pestről Bécsbe és vissza. 9.56 d. e. 9.30 este. Becs ind. 7.45 reggel 8— 12.14 délben, 11.48 é. Pozs. „ 1.50 d. u. 1.03 éjjel.­­ Tom. „ d. u. 1.51 éjjel. Érs. „ d. u. 4.08 éjjel. Észt. ^ „ este 6— reg."Pest érk. Pestről t regiedre ér vissza, d. u. 6.25 reg. Czegléd indul 6.29 reg. este 8.47 reg.jPe£t érkez. 8.46 „ Pest indul Észt. „ É.Ujv. „ Torn. „ Pozi. „ Bécs érk. Pett indul 2.35 4.45 6.33 6.35 10.24 d. e. 12.12 délb. 1.20 d. u 2.28 d. u 4.37 d. u este. 10.49 este. 12.61 éjjel. 1.48 éjjel. 3.05 éjjel. 5.27 reg. Czegléd érkéz. 7.49 6.31 este. 8.37 est. Czeglédröl Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17 éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46 reg. 10. 18 est. Temesv. ind. 6.20 reg. Baziás érkéz. 8.22 „ mindennap Baziás ind.— 5.45 d. u. 5. 10 r. Temesv. „ —10.32 este. Czeglédröl Aradra és vissz*.. Arad indul 1.41 Csaba „ 2.14­­ Czegléd érkéz. 5.56 Czeglédröl Püspök'Ladányra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél. e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél n. 3.9 r. Arad érkéz. 3.3 dél. u. 6. P.­Ladány indul — 1.45 Szolnok „ — 1.44 Czegléd érkez. — 5.41 8.20 11.13 6.32 indul — 5.­­— 7.52 — 9.35­­10.38 —1202 reggel, dél.’ P .­Ladány ér­ken. — 125 a délCzegléd indul 9.27 d. e. 8.24 Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. P. Ladány érk. 1.26 „ 1.20 e. Pülspök-Ladányrol Nagy-Váradra es vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.­N.­Várad indul — 10­­6 dél e. K-Várad érkéz. 4.40 e. 8.46 d. u. | P.-Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püispök-Ladányrol Debreczenbe, Miskolczra, Kassára és vissza. P.-Ladány indulj 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen 3.— 1­3.47 Tokaj . fc.25 , 8.4 Miskolcz a 7.16 e. 11.1 d. e. Kassa érkéz. * 9.66 e. 8 d. u. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 perez reggel, érk. Bécsbe 1 óra 60 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p. este. Pestről Temesvár s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 peres este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 perc, reggel. Budáról Fehérvárra, Győrbe, Bécsbe és viasza. 5.15 d. u. Bécs indul 7.45 reggel 5.20 este. 7.20 este. Bruck „ 9.21 délelőtt 6.54 este. Győr , 11.38 „ 9.6 , Szöny „ 12.67 „ — —. r­u érk. 4.15 délután — — bE-­ieh- ind. 6.59 „ 7.10 reg. Buda érk. 8.2 este 9.14. d. e. Buda ind. 6.30 r. «u érk.8.33 „ Sz.-Feb. ind . 5., d. Szőny „ 1.30 d. u. — Győr „ 3.11 d. u. 5.36 reggel Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkez. 7— este 9.27 d. u. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — Pragerh. ind. 9.30 d. e. N.-Kanizsa „ 1.53 d. 10.10 est.M­.-Kanizsa „ 1.19 Pragerh. érk. 5. 2 d. u. 5. 8 reg.­­ Fehérv. érk. 6.69 Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof nd. 5.54 d. u. 5.39 r.­ Gratz indul 6.16 r. Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „­ Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. d. u. 6.31 10.60 e. 5.12 r. délután. este. Pragerh. ind. 9.25 Steinbrück- 11.53 Nabresina t Trieszt „ K&bre8ina„ Velencze „ 9. 11 é. 11.38 d. e. 7.37 d. e. 800 „ 8.8 „ 8.6 d. 7.32 é. 205 „ 9-50 . 6. reggel. Steinbrück indul 405 délután n­ érkéz 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz 8.45 Steinbrückről Zágrábba és vissza Velencze ind.­ll. — d. e. 11. éjjel. Nabresina „ 5.56 délután 6.26 reg. Trieszt „ 6.45 este 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbrück,, 3.12 éjjel 3.12 d. u. Pragerh. érk.6.39 r. 1h54 „ Sziszek indul 6.30 reggel. n­­ .y érk. 8. 1­­Zaglib indi­g 16 t Steinbrück érk. 10.60 d. e. Soprony ind. B.Ujhely „ Bécs érk. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. 5.50 r. 2. a. délután. 7.25 „ 3.23 9.20 n 5.24 Bécs ind. 7.— r. 5.26 este. B.­Ujhely „ 9.10 d. e. 7.35 „ Soprony érk. 10.38 „ 8.58 „ „ i/.Art „ oupruuj cin. Mohács (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*) ind. 1 ó. d. u. 4 ó. d. u.i Üszög ind. 8 óra reg. 12.50 d. e Üszög érk. 3 ó. „ 6 ó. d. u.­ Mohács érk. 10.5 reggel 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.1 Pozs. i. 7. d.e. 11.—d. e. 5. l£.d. u. Szered ind. 6.30 reggel 2­60 d. Bazin „ 8.41 „ 18.41 d. 6. 57 _ N.-Sz. „10.36 „ 2.80 d u. 8.60 este. Szer. ér. 11.36 d. e. — — 9X1 „ N.-Szom. „ 2X0 „ 6.40 reg* Bazin ind. 4X0 r. 8. este. 5. d. u. Pozs é. 6 d. e. 10. 10 r. 7. 80 e *) Üszög és Pécs kijött omnibus tartja fenn a közlekedést, személyenkint 10 kr.: nagyobb podgyá azért fizettetik fond 10 kr.: Xji efelé: Győrből Pestre: naponkint 7 órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponkint 7 órakor reggel vasárnapot kivéve,­­ Petiről Eszék és Zimonyba: szerdán és ’ szombaton 7 órakor reggel,­­ »'«felről Orsová­ba Konstantinápolyba:­­ hétfőn és szerdán 7 órakor reggel. Pestről Paksra ’• naponkint 4 ór. délután. A Ti­ki­au: Szegedről Zimonyba : szombaton reggel. A Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtö­ki 5 órakor reggel. Szeged ind. —2.25 éjsz. 12.15 h. u. Czegléd érk.—6.29 reg. 6. 10 est. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél. e. vies­­szaindul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Államadósság. 6%-os nem. kölcsön 100 ftos 5%-os Metalliques „ „ Comp rentpapir 16. jan. 2. 1839. évi teljes „ sept. 1. . „ ötödr. „ „ „ 1864. „ teljes „ jan. 2. 1860. „ „ „ aug. 1. n n ötödr. „ „ » Az austr. bank záloglevelei. 6°/1-es 12 hóra szóló 100 fto* a 10 a a a a „ sorsolható 106 „ Magyar földhi­telint­ézeti 6 „ (10 éves jöved. jegy.) 67. Földtehermentesitési köte­lezvények. 67,-es magyarországi 100 fto« „ horvátországi „ „ a erdélyi „ „ Sorsjegyek báz. napja. Hitelintézeti „I ., oet. 1. Dtmagőzhajózási, . juli 1. Triez­ti „ Eszterházy hg „ Balm Pálffy 40 Clary 40 öt. Genosz „ Budai „ Windizc­grátz 20 "Waldstein „ Keglevich 10 jan.pt. dec. 16. jan.. 16. sept. 15. nov. 60. febr. 1. dec. 16. dec. 1. jul. 15. máj. 1. Adott­ ár. 81 — 74.20 17.26 156 — 153 — 92.26 92.20 92.60 99.75 102 — 89.60 88.76 99.50 75 — 76— 71.76 138 — 91 — 113 — 94.60 35.26 34 — 34.75 38.60 33.76 22 — 20.26 16 — Tartott ár. 81.20 74.30 17 — 167 — 154 — 92.50 93 — 96.60 100 — 102.50 90— 89 — 100 — 75.75 76.50 72 — 138.25 91.60 114 — 96.60 35.75 34.60 85.26 84— 34.25 22.50 20.75 16.25 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 Bankrészvény — Al. aust. esc. bank 500 Lloyd 625 Dunagőzh­ajózás „ Pesti lánczhid északi vazut Állam Déli Nyugati „ Tizzai _ ftoz 205.50 ftoz 500 frank 350 „ 210 , 200 „ Váltók (8 hóra). Augsb. 100 db német ft3V#% Franki. '"'96.­­­6. " Hamburg 100 bankmark 4 , °/, London 10 font sterling 3"/„ Pária 100 frank 47, Pénznemek. Korona................................. Császári arany . . . . Reczés................................. Napoleon d­or...................... Orosz imperiale . . . . Porosz pénztári utalvány Ezüst................................. Adott ár. 90 — 120 — 122 — 177.90 785 — 645 — 226 — 423— 393 — 1669 186 — 247 — 17­9.60 147 — 102 — 102.25 90.26 100.50 47.40 Tartott ár. 91 — 121 — 123 — 178.20 787 — 648 — 228 — 425— 395— 167— 187 — 248 — 148 — 147 — 102.26 102.50 90.75 120.75 47.60 1 16.40 5.78— 5.78 9.77 10 — 1.82 121 — 16.50 6.79 5.79 9.80 10.5 1.82'­, 122 — Táviratok. London, nov. 28. A „London Gazette“ közli az angol-franczia jegyzék­váltást a congressust illetőleg, az ennek visszautasítására vonatkozó okmány­nyal együtt. A lapok többsége ezen okmányok gyors közlésével s Russel lord hangjával meg van elégedve. London, nov. 28. Elgin lord veszélyesen beteg, 14-e óta egyre gyöngébb. Hivatalos tudósítások szerint az angolok az indi­ai határügyben 60 embert vesztettek. Berlin, nov. 28. A követek­ házának igazság­ügyi bizottmánya tegnap elhatározó, mikép azt indít­­ványozandja, hogy Sub­rzicky követ szabadon bocsáttassák , ellenben Szuman sz­iego-­­ e­w s­k i követek fogságba tétele helybenhagyassék. A „Nat. Zig“ az angol manifestatiókkal szemben, me­lyek durva megfélemlítési kísérletek, a követek Lété­nak egyetértő magatartását kívánja. Tegnap itt egy, 1200 tanuló által látogatott gyűlés erélyesen nyilatko­zott a herczegségek mellett. Schulze­r Carlowitz-nak azon indítványa, miszerint bizottmány neveztessék ki, a választásokra gyakorolt befolyás megvizsgálása végett, a követek házának mai ülésében nagy többséggel elfogadtatott. Schwerin gróf, Blankenburg, v. d. Heydt, Reichenspergers a ministerek az ellen beszéltek. Frankfurt, nov. 29. A szövetséggyűlés teg­napi ülésében kiemeltetett, hogy a holsteini rendi ta­gok beadványaikban csak a „legitim“ örökösödésre hivatkoznak, a­nélkül, hogy Frigyes augustenburgi her­czeget megneveznék. Más okmányok hasonlóképen mellőzik a herczeg nevét. Frankfurt, nov. 29. A Schleswig bolsteini kérdésben működő szövetséggyűlési bizottmányok ál­landó ülésben gyűltek össze. A plenum tegnapi hatá­rozatai általános helyesléssel találkoznak. Dirkinck báró legott táviratilag intézett kérdést Koppenhágá­ba az iránt: elutazzék e innen? Azt sejtik, hogy a vá­lasz tagadó volt, mert nem tesz elutazási készüle­teket.Frankfurt, nov. 28. (Este.) Az elnökség a dán követ teljhatalmának a választmányhoz való uta­sítását indítványozta. A dán követ tiltakozott ellene. A szász követ kéri az elnökséget, hogy tekintettel az ál­tala teendő indítványra, kérdeztessék meg a szövetség­­gyűlés az iránt, váljon azon követ számára, kinek fel­­hatalmazványa még nincs elfogadva, a jegyzőkönyv nyitva áll-e. A szövetséggyűlés valamennyi szavazattal három ellen tagadólag válaszolt ezen kérdésre.­A dán követ tiltakozni akar, az elnökség megtagadja ezt s bezárja az ülést, újat tűzvén ki, fél óra múlva tartan­dót. Ez utóbbiban a bizottmányi javaslat, Holstein sza­vazatát illetőleg a szövetséggyű­lésben, nagy szótöbb­séggel elfogadtatik. Az ismeretes szász indítvány be­­nyújtatott, az exec­tio kérdése nem jött tárgyalás alá. Stockholm, nov. 28. Mind a négy rend egy­hangúlag megszavazta a hitelt, a kormány politikája iránti teljes elismerés kifejezésével. Egy szónok sem tett ellenvetést. Hamburg, nov. 29. Az itteni rendőrség nem elégedett meg azzal, hogy a dán képviselő felhívására a schleswig-holsteini egy­let burcanját bezárató, hanem valamennyi itteni lap szerkesztőjének szigorún tudnil adatott, hogy Dániáról — repressatiókkal a fenyegetés terhe alatt — mérsékelten szóljanak. tak még annak lehetőségére, hogy érzületüket nyíltan kifejezzék. Ennek folytán a ház elhatá­rozta, miszerint a bizottmánynak meghagyas­­sék, hogy jelentését mielőbb adja be. B­é­c­s, nov. 30. A pénzügyi bizottmány esti ülésében a hadi költségvetés tárgyaltatott Az átalános határőrvidéki birtokalap jövedel­mei, s a határőrvidéki nevelési alap bevételi jö­vedelmei megszüntetettek, azonban óvástétellel ezen országrészek jogi állására vonatkozható kö­vetkezmények ellen. A remonta-alap is meg- szüntettetett, ellenben a tüzérség átmódosítá­­sára, az osztályjavaslat folytán fenntartatott az 530,000 ftnyi külön kiadás. G­o­t­h­a, nov. 30. Braunschweig elismer­te Frigyes augustenburgi herczeget A „Sürgöny“ magántávirata­i B­é­c­s, nov. 30. Az alsóház mai ülésében Rechbauer az egyleti törvény tárgyában választott bizottmány elnökét interpellálta ezen bizottmány munkálatainak mibenléte iránt, ki­emelvén, miszerint a német-austriaiak, — kik Schleswig-Holstein iránt ép oly forró érzelme­ket táplálnak, mint a többi németek, — csu­pán egyleti törvény hiánya miatt nem juthat­ (■azdasng es kereskedelem. Gyöngyös, nov. 23. Erzsébeti országos vásárunk a múlt héten fejeztetett be, ezen vásárra a behozott áruczikkek nem a szokott mennyiségben voltak kiállítva, de a jelenlegi pénzhiány miatt a vevők is csak az elkerülhetlen szükségesek bevásárlására szorítkoztak, az iparosok és kereskedők részére a vásár nagyon gyé­ren ütött ki. A marhadög miatt marhavásár nem volt, a juhok és a lovak hallatlan olcsón keltek, az idő is kedve­zőtlen volt, esett az egész vásár folytán. A folyó árak kö­vetkezők voltak : tiszta búza p. m. 4 ft 20—4 ft 50 kr, rozs p. m. 3 ft 20—3 ft 40 kr, árpa p. m. 3 ft—3 ft 20 kr, zab p. m. 2 ft 10—2 ft 20 kr, kukoriczz 3 ft 40—3 ft 60 kr, bab p. m. 5 ft 20 kr, borsó p. m. 7 ft 20 kr, lencse p. m. 6 ft, köleskása p. m. 5 ft 70 kr, pohánka (hajait) p. m. 6 ft 40 kr, vereshagyma p. m. 4 ft 40 kr, burgonya p. m. 1 ft 60 kr, alma p. m. 3 ft 60 kr, dió p. m. 6 ft, gőz nulla liszt m. 12 ft, 1-ső lángliszt m. 9 ft, 2-ik lángliszt m. 7 ft, 3-ik zsemleliszt m. 0 ft, szalonna m. 37 ft, szappan m. 27 ft, nyers olaj 27 ft, tisztított olaj m. 29 ft, só m. 9 ft 40 kr, nyers fagygyu m. 18—19 ft, olvasztott fagygyu m. 36 ft, széna m. 2 ft 50, zsupp párja 14 kr, 100 fő káposzta 7- 9—12 ft, Spiritus foka 51—52 kr, szilva-pálinka akója 18 ft, törkölypálinka akója 15 ft, új bor 4—5 ft, ó bor 7—8 ft, visontai későn szüretelt jó bor 17 ft 50 kr akója, javított disznó 70— 75 fontos 12—13 ft, mustrá­ló darabja 3—4 ft, juh párja 5 ft, ökörbor 16 ft. Arad, november 27-én. Első osztályul tiszta búza 86 fontos 5 forint 40 krajczár, második osztályú 84 fontos 5 ft 20 kr, harmadik oszt. 83 fontos 5 ft — kr. — Kétszeres első oszt. 80 font. 4 ft 20 kr, máso­dik osztályú 79 fontos 3 ft 80 kr, harmadik oszt. 78 font. 3 ft 60 kr. — Rozs első oszt. 77 font. 3 ft 70 kr, máso­dik oszt. 76 fontos 3 ft 60 kr, harmadik oszt. 75 fontos 3 ft 50 kr. — Árpa első oszt. 66 fontos 3 ft 20 kr, má­sodik oszt. 65 font. 3 ft — kr, harmadik oszt. 64 font. 2 ft 90 kr. — Zab első oszt. 46 font. 2 ft 50 kr, második oszt. 44 font. 2 ft 40 kr. — Kukoricza 86 fontos 3 ft 80 kr. — Lángliszt mázsája 10 ft 30 kr. Zsemleliszt mázs. 9 ft. — Fehér kenyérliszt 8 ft 30 kr. — Fekete kenyér­­liszt — ft — Kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft 30 kr. — Borsó itezéje 20 kr. — Lencse itezéje 14 kr. — Bab itezéje 12 kr. — Köles itezéje 12 kr. — Búzadara má­zsája 12 ft. — Dara itezéje 10 kr. — Uj bor itezéje 10 kr. — Régi bor itezéje 20 kr. — Sör itezéje 16 kr. - - Pálinka itezéje 35 kr. — Zsuparalma 12 font 30 kr. — Álomszalma 3 font 6 kr. — Takarmányszalma mázs. 2 ft 20 kr. — Tűzifa 9 ft — kr. Egy font öntött gyertya 40 kr. — Egy font szappan 30 kr. — Egy font marhahús 12 kr. — Egy font repereolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. — Vereshagyma 15 kr. Színházi előadás december 1. Nemzeti színház. „Hunyadi László.“ Eredeti opera 4 szakaszban. Pesti német színház. „Die Nachtwandlerin.“ Lyrische Oper in 3 Aufzügen. Budai népszínház. A színpad a nézőtér átalakítása és „Az ördög pirulái“ előkészületei miatt zárva van. Távirati tudósítás a bécsi börzéről november 30-ról. ö°/o Metalliques 74.30; nemzeti kölcsön 80.80 bankrészvények 782. hitelintézeti részvények 17. 60 ezüst-agio 121­; londoni váltók 120.90 arany-agio 5.80. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.

Next