Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-01 / 1. szám

tokába veendő. Az ama tartományra nehezült súlyos nyomás ezáltal egyelőre megszüntetik, s az e fölötti öröm a szövetségi csapatok bevonultával hangosan nyilvánuland. De mindemellett is a tartomány mélyen meg van hatva helyzetének komolysága által, ha a jövőre irá­nyozza tekintetét. A f. hó 7-ki szövetségi határozat t­ar­talma a lakosokat folyvást a legfeszültebb nyugtal­an­­ságban tartja, s mélhatlanul szükséges azt kimondani, mi mindenki kedélyét oly mélyen fölvidítja. A holsteini rendek — a tartomány alkotmány­­szerű orgánuma — nincsenek összegyűlve ; azok remél­hetőleg rövid időn össze fognak hivatni, de a tartomány addig sem maradhat néma. Ezért a holsteini rendi gyűlés alulírt tagjai csu­pán a kötelesség fölhívásának engednek, ha nyiltan kimondják, hogy — lelkiismeretes meggyőződésük s­ze­­rint — mit remélnek s óhajtanak a herczegségek la­­kosai. Az 1851—52-ki egyezmények még a herczegsé­gek s a dán királyság közti dynasticus összeköttetés fennállása alatt sem vezethettek az alkotmányi viszo­nyok kielégítő rendezésére. A több mint tízévi tapasz­talás bebizonyítá, hogy ama szerződések alapján, a herczegségek valódi önállását, a királysággal szemb­en, épen nem lehet elérni. A viszály magva a schlesw­igi herczegség, melynek Holsteinnak­ elválaszthatlan ál­lamjogi egyesüléséhez mind ennek, mind amannak két­ségtelen joga van. Ezen joghoz mi 400 év óta mindig ragaszkodtunk, s továbbra is ragaszkodandunk. E­zen összeköttetést teljesen fölbontani, és Schleswiget, a legvilágosabb jog ellenére, a királyságba bekeblezni, ez ama czél, mit dán részről a legutóbbi évtizedben, az eszközök választásában, minden tétovázás nélkül el­érni igyekeztek. Ezen után az utolsó lépés a f. évi­­­ov. 18-ki Dánia-Schleswig részéről alkotmányi törvény, s ezáltal Schleswig bekeblezése be jön fejezve. Ezen tör­vény szentesíttetett, miután a német szövetség az 1451 —52-ki egyezmények kierőszakolása végett már régóta fenyegetésül kijelölt szövetségi executiót épen akkor elhatározó, míg Dánia többévi hadkészületek s más ál­lamokkal kötött szerződések által magát eléggé bizto­­sítottnak hitte arra nézve, hogy a szövetség követ­elé­seit visszautasíthassa, mely követelésekről Angolország hatalmas szava is úgy ítéli, hogy a dán király, becs­le­ténél fogva köteles azokat teljesítni. Valóban Dánia eddigi eljárása világosan bebizo­nyító, miszerint bárminő ígéretek tételére szoru­tas­­ék is az, s bármily módon alkottassák is egy úgyneve­­lett összállam, az mégis mindig Schleswignek a királyság­­bai bekeblezésére fog minden kigondolható eszközzel törekedni, mint politikájának főczéljára, s hogy ennél­fogva egy soha meg nem szűnő, minden népjólétet f­­lá­­ásó, s még Európa békéjét is mindig fenyegető hí­ret — a királyság s a herczegségek közt — kimaradhatlan lenne. Mindaddig, míg a herczegségek s Dánia ugy­an­azon uralkodónak voltak alávetve, — szilárd meggyő­ződésünk szerint — a kielégítő állapot csak azá­ltal érezhetett volna el, ha a herczegségeknek a királyi ág­gak­ személyi unióhozi régi joga helyreállíttatott volna Ha Dánia valóban fölhagy a bekeblezési törekvés­sel, — mint négy század történt Íme kimutató — a herceg­ségek egymássali összeköttetése Dánia valódi érdekei­vel sem ellenkezhetett volna. Azonban VII. Frigyes király halálával tartomá­nyunk ügye egészen új phasisba lépett. A kir. ess­zád idősb ágának fi­ sarjadéka kihalt. A herczegségekb­­eni trónöröklésre, Keresztély­ Ágoston, sonderburg aus us­­tenburgi herczeg lemondása után, annak legidősb fia, Frigyes van legközelebb jogosulva. Ez az országban általánosan uralkodó, s a legel­ismertebb jogi tekintélyekre támaszkodó meggyőződés. A fönnálló trónöröklési jog megváltoztatása, a német­szövetség, a jogosult­­sági rokonok, s név szerint a tar­tomány alkotmányszerű képviseletének beleegyezése nélkül jogi lehetetlenség. Ezen nélkülözhetlen beleegye­zés soha egyik részről sem történt meg. Ezért kétség télen, hogy az 1852. máj. 8-ki londoni szerződés által — bármiként magyaráztassék is az — az august­en­burgi ág trónöröklési joga nem szüntettethetik meg. Az újabb kor elég példát szolgáltatott ugyan arra, hogy jogosult fejedelmek, kiket népük elvetett, állam­szerződések által eltávolíttattak ; de hogy egy’ jo­gosult fejedelem, kit népe kíván, más államok sze­rző­dései által jogilag eltávolittathassék, ezt egyetlen u­ral­kodó sem állíthatja, azon tér alá ásása nélkül, melyi­k ő maga is áll. Ekkép a gondviselés végzete által, a herczegsé­geknek Dániátóli függetlensége számára uj jogi lap adatott, s a tartomány óhajtva várja ama perczet, mi­dőn a törvényes trónörökös, mint schleswig-holsteini herczeg, a tartomány kormányát átvehetendi. Jól tudjuk, hogy ezen óhajtott czél elérésének még nagy akadályok állanak útjában, de mi nem esü­nk kétségbe ügyünk jogossága iránt, midőn az már ment­­hetlenül elveszve látszott lenni. És most saját fejedel­münk joga, s a német nép s uralkodói nagy részének kellő részvéte támogat bennünket, s mi bízunk a min­denható Istenben, hogy a nagy német­ szövetség nem késlekedem lila f­ejedelmünknek az öröklött herczegségekhezi jogát el­ Bejegyzett gaboaárak a pesti gabona­csarnokban. Bécsi börze december 30-án. Államkötelezv­ény. 5%-os átváltoz. 5%-os metall kötél. 1852. kiad. 47,%-es. 4% .es. S°/0-es. 6*/o lombard-velencz. 50/„ nemz. kölcsön. 6% magyar földteherm. 6% erdélyi földteherm. 6“/o horvát földteherm. Záloglevelek. osztrák 10 éves kisorsolandó , osztrák értékben galicziai magyar 10 éves kisorsoland. Sorsjegyek. 1839-ki húzás mart. 1. 1854-ki „ jan. 1. 1860-ki „ febr. 1. Hitelint. „ jan. 2. Dunagőzhaj. báz. juL 1. Triesti 100 fun jun. 1. ft I kr 68, 72, 72, 64, 57. 42. 103, 80 75 71, 73 102 90, 85 72, 99 88 110. 92, 93 141. 90. 112, 49. 30 94, 36 33. 32, 33 Windischgräcz „ Waldstein „ Keglevich „ Como-jegyek „ decz. 1. jul. 15. május 1. jan. 2. Vasúti részvények. Északi vaspálya. Államvaspálya. Tiszai vaspálya. Déli „ Nyugoti „ Galicziai „ Pardubiczi vaspálya. Gratz-Koflachi „ Teplicz-Aussigi vaspálya. Cseh-nyugati vaspálya. Iparrészvények. Nemzeti bank. Hitelintézet p. 200 ft. Escomptbank p. 500 ft. Lloyd p. 525 ft. Dunagőzhajózás p. 525 ft. Pénznemek. Császári arany. „ „ reezés. „ „ koronás. Napoleon d’or. Orosz imperiale. Porosz pénztári utalv. Souveraindor. Angol souveraign. Ezüst 100 ft. ft I kr 19.50 20.— 15.-19 50 1735 186 50 147- 248.— 137.35 198 25 127.75 135.- 224.— 155.— 734.­ 184 10 655.­­ 234 — 429.— 5.66 5.65 16.25 9.41 9.70 9.95 16.40 11.80 117.— Gőzhajók járásai. A Dunán. Pestről Baja és Mohácsra : hétfőn, szerdán és szombaton 7 órakor reggel. Pestről Eszék és Zimonyba : szer­dán és szombaton 7 órakor reg­gel. Pestről Orsóra és Galaczra : szer­dán 7 órakor reggel. Mohácsról Baja és Pestre : kedden, szerdán és pénteken 3 órakor délután. Zimonyból Eszék és Pestre: hét­főn és csütörtökön 8 órakor dél­előtt. Orsováról Pestre : vasárnap reggel. Galaczról Orsova és Pestre: ked­den reggel. A Tiszán. Szegedről Zimonyba szombaton reg­gel. Zimonyból Szegedre : csütörtökön délben. A Száván. Sziszekről Zimonyba : hétfőn reg­­gel. Zimonyr­ól Sziszekre : csütörtökön délben. Vaspálya Bérs-Baziás. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. ■— 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. •— 10-49 p. e. Ér.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. éj. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Bécs. Baziás, indul 5 ó. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel .— 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel­— 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. —Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Jr.­Újvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda Triest, Buda, ind. 6 ó. 30 p. r. —­ 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — ind. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2 p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — ind. 10.56. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5. 12 reg. Fejérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fejérvár-Bécs. Fejérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ó. estei menetek. Bécs Fejérvár. Bécs, ind. 7 ó. 46 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fejérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd-Miskolcz-Kassa-Vár­ad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3. ;p­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. u. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Ka­sa-Miskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel P.-Ladány, ind. 12.48 d. e Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. i Czegléd, érk. 6.33 d. u, Trie*t-Fuda. Befizetés oÄSÖL. K“-ft kr ft kr Búza bánsági . . 87—88_ .._ _ „ tiszai . . . 86-885 155 40 „ fehérmegyei . 85-875 105 30 „ bácskai . . 85—865 — 5 05 Rozs...................... 77-793 403 50 Árpa serfőzésre . . 70 -713 — 3 20 „ etetésre . . 65—682 702 80 Zab...................... 42-442 252 30 Tengeri.................. 82-843 603 70 Köles..................— 3 503 60 Repcze.................. “­6 256 50 összege. Utolsó osztalék. Magyar értékpapírok ár­kelete. Decz. 19—24-ig. Ár­kelet. ft ft kr 500 5050 Pesti kereskedelmi bankrészv. 640 60 100— Pesti takarékpénzt, részv. 1050— 25— Budai „ „ 400 10—— Ó­budai „ „ 96 525 32127,Budapesti lánczhid „ 390 105 580 Budapesti alagút „ 70 500 116— Pesti hengermalmi társulat. 1030 200 25— Kereskedői épület „ 330 800 38— Első magyar biztos. társulat. 440 200 24— Pannónia viszonbizt. társulat. 255 100 690 Sz.-István kőszénbányatárs. 130 1000— Pannónia gőzmalomtársulat. 1100 6’/jVo magyar záloglevél. 88.75 6*/« magyar földbiz. utalv. 99.— „­50 ft­ jan. 2. Budai köles. r. jun.15. Eszterházy r. Balma jan.15. Pálffyn sept.15. Claryn nov.30. 8t.-Genois* febr. 1. ismerni, sőt mielőbb képessé tenni arra, hogy a tarto­mány kormányát átvehesse. Hamburg, dec. 22. 1863. (Következik 53 követ aláírása.) A szövetségi biztosok következő, A­­­t­o­n­á­b­ó­l , dec. 26-ról kelt hirdetményt ad­tak ki: „Büchenből dec. 23-tól kelt hirdetményünkben azon biztos reményünket fejeztük ki, hogy a holsteini s lauenburgi herczegségek lakossága minden, a köz­nyugalom s rend megháboritására irányzott cselek­­vénytől tartózkodni fog, s hogy maga a tartomány va­lódi érdekében, határozottan föllépend minden, párt­szenvedély által sugallott aziránti törekvés ellen, hogy erőszakos s önhatalmú eljárás által a szövetség­gyűlés határozatának eléje vágassék. Ezen reményben, a tartományban első beléptünk alkalmával — mint örömest elismerjük — nem is csa­latkoztunk. Ellenben most Holstein egyes részeiből a közrend s nyugalom sajnos megháborításairól kapunk tudósítá­sokat. Nem csak hogy itt-ott annyira mentek, miszerint a szövetség­gyűlés eldöntésének bevárása helyett, föl­izgatott nép­gyűlések által Frigyes augustenburgi örö­k­sös-herczeget forma szerint holsteini herczegnek akar­ták kikiáltatni, hanem másutt, az ország törvényeinek bűnös megvetésével, annyira hagyták magukat ragad­tatni, hogy alkotmányszerüleg behelyezett s oltalmunk alatt álló hatós­ágokat működésen kívül helyezzék, s ama hivatalnokok elbocsátása iránti határozatainknak, kik az ország bizalmát nem élvezik — azok erősza­kos eltávolítása által eléjük vágjanak. Ha szinte nem kell is föllépnünk az augustenburgi ház iránti szeretet s ragaszkodás nyilvánításai ell­n, míg azok a törvényes korlátok közt maradnak, de mégis a német szövetség tekintélye ellen irányzott ily­nemű fenyegető kicsapongásokat, valamint az egyes hivatalnokok sz­mélye elleni megtámadásokat nem le­het eltűrni, s kötelességünknek kell tartanunk, törvé­nyes hatálylyal megelőzni az ily események ismétlő­dését, s a vétkeseket törvényes büntetés alá vetni. Megvárjuk, hogy ezen óva intés elegendő lesz, a lakosságot a törvényesség határai közt tartani. Azon­ban eziránt az összes higgadt gondolkodásúak támo­gatására is számítunk, s reméljük, hogy ekkér sikertt­­lend, a rendet s nyugalmat fönntartani, nehogy a biz­tosok kénytelenek legyenek oly intézkedéseket tenni, miknek káros következményei csak a tartományra fog­nának hárulni.“ DÁNIA. A dán ministerius v­­­álasza a szász kormány­hoz, a Hols­e’n s L­auenburgbóli kivonu­lásra tett fölszólitás tárgyában, igy hangzik: „A dán király ő felsége alulirt minister­elnöke s külügyministerének van szerencséje jelenteni, hogy f. hó 15-én vette ama jegyzéket, mely által a szász kir. kü­lügyminister őt egy dec. 7-ki szövetségi határozatról értesité, s a kir. kormányt arra szólita föl, hogy a ne­vezett szövetségi határozatban megállapított úgyneve­zett executiós eljárással szemben, a holsteini s lauen­burgi herczegségeket hagyja oda. Alálirt legkegyelmesebb királyának tüstént eléje terjesztő azon jegyzéket, s ő felsége által azzal bízatott meg, hogy a szász kormány figyelmét a következőkre irányozza: A német szövetség gyűlés f. he - ki határozata már csak azon okból sem bír kötelező erővel a kir. kormányra nézve, mivel az akkor hozatott, miután a király meghatalmazottja a szövetség­gyűlésből jogelle­nesen kizáratott. A­mennyiben a nevezett határozat legközelebb az oct. 1-i előbbi szövetségi határozatra hivatkozik, a kir. kormány azt annál kevésbbé tekintheti a most el­határozott executiós eljárás érvényes érveiől, mivel az idézett határozatban említett mart. 30-ki kir. hirdet­mény formaszerinti megszüntetése később megtörtént, mivel a nagybritanniai kormány által a fönnforgó vi­szály kiegyenlítése végett fölajánlott közbenjárás a kir. kormány által az oct. 29-ki ülésben elfogadtatott, s mivel végre ez utóbbi ugyanazon ülésben késznek nyilatkozott, minden oly pont iránt közeledni a szö­vetséghez, melyben a szövetségi tartományok számára kívánt önállóság s egyenjogúság még nem fogna eléggé biztosítottnak tekintetni.“ Azonban már ha szinte király ő felségének örök­lési joga s az 1852. márt. 8 -i londoni szerződés érvé­nye a szövetséggyűlés által kérdésbe vonatott is, az úgynevezett szövetségi executió sajátszerű­ jelleme csak annál világosabban kitűnik, mivel épen a német szö­vetség álláspontjából, király­i felségének a szövetség által holsteini s lauenburgi herczegül elismertetésének magától értetőleg legalább meg kellett volna előznie minden követelést, a holsteini herczegség számára ő felsége mint holsteini herczeg által megadandó alkot­mányszerű állásra vonatkozólag. Végül még megjegyzendő, miszerint a kir. kor­mányhoz intézett fölszólitás az 1820 aug. 3-ai executiós rend határozatainak azon fontos tekintetben nem felel meg, miszerint a kir. kormány számára semmi lehető­ség sem hagyatott, meghatárzott követelések teljesítése által az executiót­ elháritni, mely ellenkezőleg’a határo­zat egyetlen tárgyául állíttatik föl. Ezen körülmények közt legkegyelm, királyom ő felsége az elhatározott úgynevezett executióban nem ismerhet föl a szövetségi jogon alapult eljárást, hanem ellenkezőleg annak ellenében világosan fönn kell tar­tania saját legfelsőbb souverain­s democraticus jogait s ennélfogva ő felsége valamint aláártnak megparan­csoló, hogy a kijelentett kétségtelen jogsértés ellen ezennel ünnepélyesen tiltakozzék, h­ogy mindazon to­vábbi határozatokat is fönntartja magának, miket ne­talán saját jogaival s érdekeivel összeférőknek vél­hetne. Alulirt fölhasználja stb. Kopenhága, dec. 19. 1863. Táviratok. London, dec. 29. Russel lord a berlini és a bé­csi kabinetnek tudtul adta a követségek utján, hogy Anglia és Dánia közt a szövetkezés esete fogna előál­­lani, ha a német szövetség hadai Schleswiget megszál­­lanák. Pár is, dec 29. Fleury tbb ma jelentést tett a császárnál s újólag Pétervárra induland, különös meg­bízatással. Arról beszélnek, hogy a császár az újévi el­fogadás alkalmával egy rövid beszédben a congressus ügyét érinteni fogja, és e mellett,,vélt barátairól“ (faux amis) szóland. Londoni tudósítások jelentik, hogy az alsóház tagjai között nagy a vélemények szétágazása, mely a pártok teljes dissolutiójára is vezethet. A mi­niszterválság kikerü­lhetlen, de ezt alkalmasint parla­mentválság fogja követni. Köln, dec. 29. (Este)A „Köln. Ztg.“ közli Fri­gyes herczeg Napoleon császárhoz intézett levelének szövegét s a császárnak Compiègneböl dec. 10-kéről kelt válaszát. A császár megígéri rokonszenvét oly ügy iránt, mely egy nép nemzetiségének függetlenségén alapszik; azonban a hatalmasságok kötve vannak a londoni szerződés által s csak azok összejövetele old­hatja meg nehézség nélkül a kérdést. A császár saj­nálja, hogy a Bund Holsteinban beavatkozott, mielőtt az örökösödési kérdés elintéztetett volna s óhajtja, hogy a Bund vizsgálja meg a herczeg jogát s az illető szövetségi határozatot terjeszsze a londoni szerződés aláírói elé. Hamburg, dec. 29. Koppenhágából 26 felje­lentik. Egy ma tartott értekezleten, melyen a királyon s a miniszereken kívül a birodalmi tanács tagjai is részt vettek, azon nézet uralkodott, hogy lehetetlen a novemberi alaptörvényt alkotmányszerűen eltörölni. Meza tábornok átveszi az aktiv hadsereg főpa­rancsnokságát. Kauffmann ezredes a táborkar főnöké­vé neveztetett ki. Kiel, dec. 29. Könneritz szász polgári biztos s a szász csapatok fényesen fogadtattak. Thommsen nagy örömujjongás közt proclamálta Frigyes herczeget München, dec. 29. Egy miniszeri határozat következő magyarázatot ad az egyleti törvényhez: Az egyleti törvény szerint a bajor segélyegyletek nem lép­hetnek a frankfurti központi bizottmánynyal összeköt­tetésbe. Az egyletet azonban a törvény korlátain belül semmikép sem szabad akadályozni akár a pénz hova­­fordításában, valamint átalán véve ama nagy nemzeti ügy előmozdításában sem, melyre vonatkozólag a ba­jor kormány és nép élénk rokonszenvvel találkoznak. H­a a g a, dec. 29. Az első kamra a külügymi­nisztérium politikáját 19 szavazattal 14 ellenében elve­tette. Főindokai: a lengyelek mellett Oroszországhoz intézett jegyzék s a congressusra való meghívásra adott válasz. München, dec. 30. Stockhausen titkos­tanácsos Frigyes augustenburgi herczeg küldetésé­vel ide érkezett. Kassel, dec. 10. A rendek mai ülésében D­e­­­c­k­e­r­s társai azt indítványozák, miszerint a kormány arra keressék, hogy F­r­i­g­y­e­s herczeg kölcsönében egy negyed millióval vegyen részt, s hogy a schleswig­­holsteini seregbe a belépést lehetőleg előmozdítsa. Az indítvány mielőbbi jelentéstétel végett a felirati bizott­­mán­yhoz utasíttatott. Frankfurt, dec. 30. A szövetséghez intézett angol jegyzék, a­mely Schleswig elfoglalása ellen előre tiltakozik, a bécsi és berlini kabinetekkel is hivatalo­san közöltetett és függetlenül az Anglia s Francziaor­­szág által a tanácskozmányra kiadott meghívástól. Ez utóbbi értelmében a londoni jegyzőkönyv aláíróinak s ezeken kívül a német szövetségnek kellene ama tanács­­kozmányban résztvenniök. Az Austria által az ezen ja­vaslat iránt tett előleges s bizalmas nyilatkozat foly­tán ugyanazon utón felállított, s a javaslat elfogadá­sára vonatkozó főfeltételt, t. i. a londoni jegyzőkönyv revisio képességének kimondását, Francziaország már elfogadta. Hamburg, dec. 30. Azon koppenhágai hir, hogy Monrad püspök egy új ministerium alakítá­sát átvette, valósul. Keresztély király már a közelebbi napokban Schleswigbe, s miként mondják, Flensburgba fog utazni. Monrad legelőbb Andraeval végzett, Bluhme előhaladt kora végett adott tagadó választ. Sp ennek állomásán marad Athénében. A nem né­met hatalmak a koppenhágai kabinetnek,18 megoldásul Schleswig-Holsteinra nézve közös rendeket, Dánia és a herczegségek közt pedig csupán személyuniót aján­lanak. Varsó, dec. 30. A helytartónak egy rendelete elhatározta : „A nyugalom teljes helyreálltáig az összes rendőr­hatóságok, még a varsói rendőr­főnök is, a ka­tonai hatóság alá lesznek rendelve.“ Lemberg, dec. 29. A „Dziennik Narodowy“ igazolja azon orosz hírt, hogy Chmielinski len­gyel fölkelő vezér elfogatott és Kielcebe vitetett. Milánó, dec. 28. A mai „Perseveranza“ Turin­­ból 27-éről jelenti, hogy a kamrai viták folytán, Sici­­liára vonatkozólag, a baloldal egy része, köztük Gari­baldi, Guerrazzi s Cairoli, beadták lemondásukat; a baloldal másik része a „Diritto“-ban igazolja megma­radását, azon hozzátétellel, hogy a kilépést egy másik alkalomra tartják fenn maguknak. Athene, dec. 19. A nemzeti gyűlés elhatárzá Ottó király levelezéseit György királynak átadni, azon óhajtással, hogy a belügyeket illető papírok a levéltár­ban maradjanak. Az állampénztár üres ; a nemzeti gyű­lés elhatárzá a tengerészi nyugdíj­pénztárt a nemzeti kölcsönbe kebelezni; egy államadóssági pénztár ala­pítása van tervben. A ministérium elhatárza, hogy az őrhelyeket Athénében nemzetőrség helyett rendőrség és csendőrség által foglaltatja el. Erre a nemzetőrök fellázadtak, mit szigorú vizsgálat­i elfogatások követ­tek. Több tartományban kering egy felirat, melyben a király a nemzeti gyűlés szétoszlatására és új alkot­mány szerkesztésére kéretik fel. A nemzeti gyűlésben zajos jelenetek folynak. A király elfogadta a róm­aiak küldöttségét, a­mely őt arra kérte, hogy az egyesülést az elhatározott feltételek mellett ne fogadja el. Hall:“ A Sürgöny“ magántávirata, Stuttgart, dec. 31. A kamara mai ülésében Hügel kinyilatkoztatá, miszerint az államkormány a londoni szerződéshez hoz­zájárulás által az elvállalt kötelezettségek alól magát föloldottnak, s az augustenburgiak örö­kösödését jogosultnak tekinti; minélfogva szö­­vetséggyűlési követének határozottan ez érte­­lembeni utasításokat adott. Württemberg, Baja- és Szászország közt e tekintetben teljes egyet­értés uralkodik. Megérkeztek. ANGOL KIRÁLYNÉ. Gróf Zsigray cs. k. kamarás, Körmendről. Gróf Crouy földb. Nógrádból. Majer földb. Nő­tincsről. Schmidt keresk. Triestből. Kirchmayer kereskedő Frankfurtból. Neumann keresk. Aradról.Diván földbirtokosnő Bécsből. Bo­rda jószágfelügyelő neje Kálóéról. VADÁSZKÜRT. Gróf Eszterházy földb. Sárosból. Eötvös földb. Borhidról. Ujfalusy földb. Szatmárból. Halasy földb. Aradról. Nagy megye törv. ülnök Szolnokról. Ivanovits ügyvéd Szt.-Endre­ről. Fischer keresk. Bécsből. MAGYAR KIRÁLY. Heinzl földb. Győrből. Roszma­yer fakereskedő Tolnáról. Hampel állatorvos Rudicsról. Ke­rekes magánzó Keszthelyről. Kömpner gazdász Szőlősről. Adat gazdász Szőlősről. Fogler ügyvéd Bereczről. Weisz keresk. H.-M.-Vásárhelyről. Formanek keresk. Bécsből. Bo­­ronkay magánzó Esztergomból. Mészáros magánzó Magyar­­országból. Szombathy föld. Dorozsmáról. Lang ügyv. Arad­ról. Kereszty ügyv. Aradról. Eisenbarth gazdász Szolnokról. Berger keresk. Szarvasról. Grünfeld keresk. N. Váradról. Erdély keresk. Szegedről. Trasz könyvv. Bécsből. Abeles ke­resk. Győrből. EURÓPA. Diner keresk. Bécsből. Stern kereskedő Bécsből. TIGRIS. Preisik keresk. Kottessoról. Wolf kereskedő T. Kanizsáról. Klein bérlő Vukovárról. Schneller kereskedő Váczról. Nemes ügyvéd T. Sz. Miklósról.. NÁDOR. Gróf Steinlein földbirtokos Kis-Velencze. Ma­darász földbirtokos Paks. Kovácsits ügyvéd Somogy. Crouy grófnő földbirtokosné Váczról. Vásárhelyi földbirtokos Tinnye. ARANY SAS. Szakáll földb. Törtei. Kárász magánzó Gödöllő. Petrits gazdatiszt Hatvan. Bonisch földb. Szt. Mik­lós. Jurenák földb. Puszta-Pó. Ihász ügyvéd Aszód. Misitz magánzó Magyarországból. PÁRIS VÁROSA. Feiér keresk. Szeged. Richtzeit ké­rést. M. Vásárhely. Strauss keresk. Cseres. Brod keresk. Csetrcz. Schenk keresk. Nyitra. Kiss ügyvéd Félegyháza. Seifmann kárpitos Szeged. Ehrenreich orvosnév. Komárom. Pokrozsik pénzügyi őrfelügyelő Heves. Glesinger kereskedő Beszterczebánya. Böck S. keresk. : Gyarmath. Kohn neve­lőnő Bécs. Godornik magánzó Magyarországból. Színházi előadás január 1 Nemzeti színház. „A király házasodik.“ Eredeti víg­játék 4 felv. Pesti német színház. „Der Spion, oder: Fahnen­schicksal.“ Neues Volksstück mit Gesang in 3 Ab­theilungen und 12 Bildern. Budai népszínház. „Az ördög pilulái.“ Nagy tüne­­ményes bohózat 15 képlettel 3 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről december 31-ről. 5'/6 Metalliques 72.50; nemzeti kölcsön 80.10 bankrészvények 5.85; hitelintézeti részvények 183.80 ezüst-agro 117.50 londoni váltók 118.25 ezüst-agro 5.66. _______ Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.

Next