Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-02 / 26. szám

Végül mé­g pár hivatalbeli változásról teszek em­lítést. K. L. törvényszéki ülnök állomásától felmentetvén, annak helyébe a megyei kormányzóság által Kellner Hugo megyei főjegyző , s az ennek folytán megürült fő­jegyzői állomásra pedig, mely, mellékesen legyen mondva, rangszerint harmadik megyei tisztség, Kajuck József r. a. cs. k. szolgabiró-hivatali írnok neveztetett ki e betöltések azonban még felsőbb helyütt helyben­hagyást várnak.­­­ Külföld, ANGOLORSZÁG Birminghamban, a kereske­delmi kamrának január 29-én tartott meetingjében Bright hevesen megtámadá a kereskedelmi tör­vényhozást. Bradfordban január 28-án este nagy de­­monstrációk történtek,a parliamenti reform mellett. . . Manchesterben jan. 28-án este nagy meeting tartatott a lengyel ügy iránt. A meeting a Len­gyelország irányábani angol rokonszenvet fejezé ki, a lengyeleknek hadfolytatókul elismerését, s azt kívánta, hogy Angolország ne Dániába, hanem Lengyelországba küldjön csapatokat, s végre kijelenté, hogy Oroszor­szág megsértvén a bécsi szerződéseket, ezáltal elveszté Lengyelország birtokáhozi jogczimét. FRANCZIAORSZÁG. A törvényhozó­testület m. hó 27-d­iki ülésében a vá­­laszfelirati tervnek a mexicói ügy­re vonatkozó fejezete tárgyalása folytattatván, először Gr­u­é­r­o­u­­­t kifejté, miként kívánta e Mazatlanban az erélyes működést. Szerinte ez utóbbinak a franczia tengerészek ágyúzása segélyével csak egy-két óráig kelle tartania , de hosszú háborút s különösen a Mexi­­cóbani monarchia fölállítását ő sohasem kívánta. Erre az­­elnök a tárgyalás alatti módosítvány iránt mondott néhány szót, minek folytán Thiers szintén szót emelt, hogy kifejtse a fölirati terv s a módo­­sítvány kifejezései közt létező különbséget. Ezen igen élénk s meleg szavakkal eszközlött kifejtés nagy tet­széssel fogadtatott. Thiers után R­o­u­h­e­r emelt szót s úgy állitá föl a kérdést, a mint azt a kormány érti. Szerinte a kormány kijelenti, hogy ő se Juarezzel, se Almonté­­val nem akar alkudozni, hanem a Főherczeggel, mi­helyt ez utóbbi trónját elfoglalta; a nélkül azonban, hogy ezért „örökre“ garantírozná a császárság meg­alapítását. Miután erre B­e­r­r­y­e­r néhány szóval kiegé­­szíté legutóbbi beszédét, s újólag szabatosan kijelölé a kérdést, az utána szót emelt Favre Gy. mindazt mellőzé, mi az expeditió történelmi tényeire vonatko­zik, s ez utóbbit a jog szempontjából véve vizsgálat alá, úgy a mint az az emberiséget vezérlő örök elvek által van előttünk fölleplezve, valamint a franczia kor­mány által vállalt kötelezettségek szempontjából. Szó­nok Laf­abure jelentésére, a császár trónbeszédére s Fould legutóbbi jelentésére támaszkodva kimutatja, hogy Francziaország öszhangúlag fájlalja ezen expedi­­tiót, melynek okai annak eredetétől fogva mindeddig oly homályosak. Szónok kijelöli a Párába menekült mexicói emi­gránsok befolyását, kik a franczia kormányt saját ma­gán­érdekükben sodorták a háborúba. Ezen emigrán­sok viszonyban voltak Miksa Főherczeggel s a kor­mány ezt tudta, noha ezen híreket megczáfolá Angolor­szággal s az Egyesült­ Államokkal szemben, mely álla­mok ellen volt főleg irányozva az expeditió. E szerint a kormány nem volt megcsalva, hanem inkább ő csalta meg Angol- és Spanyolországot. Dicsőségre törekedett a kormány ? — kérdi. — Jobb lett volna a jogosságra törekednie. Aztán szónok a későbbi tényekre térvén át, elő­adja, hogy a franczia nyomás alatt kinevezett mexicói junta azon óhajtást fejezé ki, miszerint Miksa Főher­­czeg vagy bárki más helyeztessék a trónra. E szerint a nép nem kérdeztetett meg, hanem egyszerűen csak egy egyetlen pártból alakított junta, melynek kebelében Francziaország akarata uralkodott. Sőt maga Austria sem akart a dologba avatkozni, azt regényszerü ka­landnak tekintvén. A Főherczeg is ekkép ízélt arról, mivel biztosítékokat kíván, de minek lesznek ezen biz­tosítékok ? Talán Francziaország kölcsönt fog garan­­tirozni ? Szónok beszéde folytában megbélyegzi Marquez s Miramon tábornokokat, s más vérengző személye­ket. Végül valódi általános szavazatot kíván, nem pe­dig olyat, mely a győzelmes franczia tábornokok nyo­mása alatt mondatik ki. Az 1809-ki spanyol expeditiót szintén fölemlíti, s kimutatja, hogy a császárság elő­­ször is a Pyrenéken túl jön leverve, mivel a jogosságot megsértő s egy népet el akart nyomni. R­o­u­h­e­r minister kijelenté, hogy nem foghatja föl, hogy miért idézé föl Favre Gy. ezen fájdalmas em­lékeket, s miután újólag előadá a francziák régibb pa­naszait” megismerteté a kormány szándékait, a mexi­cói expeditió tárgyában, s megmondó, hogy miként kell annak bevégződnie. Mellékesen több részleteket közöl a déli s éjszaki Amerikávali franczia kereskedés­ről. Szerinte Francziaországnak az Egyesült Államok­­kali kereskedése a háború óta 213 millióval csökkent. Ellenben a dél amerikai államokkali kereskedés tíz év alatt félannyival növekedett, s most 513 millióra megy. Ott vannak Francziaország valódi kereskedelmi érde­kei. Nyugat-Indiában 200,000 franczia van. „Mit mond­tak volna azok“ — úgymond — „mit mondott volna egész Amerika, ama bántalmak láttára, miket Mexicó követett el rajtunk ? Ez lobogónk lealázása lett volna. „Mit kelle tenni ? Juarezzel alkudozni ? Ez lehe­tetlen volt, s most is az. Vagy Almontéval ? Ő csak ideiglenes. Mi csupán végleges kormánynyal akarunk alkudozni, de a nemzet szabad leend. A franczia sereg csupán azért lesz ott, hogy a választók fölött őrködjék. Midőn az általános szavazat végszavát kimondotta, meglátandjuk, mit kelljen tennünk. Meglátandjuk, hogy meddig kellene még a seregnek Mexicóban maradnia, s ott honfitársainkat s érdekeinket oltalmaznia.“ De szónok nem akar napot s órát tűzni ki; attól félvén, hogy ezáltal a forradalmi reményeket fölbátorítandja, s a becsületes embereket elcsüggesztendi. Egyébiránt — kérdi — vájjon igaz-e az, hogy Mexicó nem tűrhet el monarchiát ? Nem igaz. Az indiánok már fegyver­keznek s védik magukat Juarez ellen. A vegyes vérűek már visszaemlékeznek saját régi történetükre. „Re­méljük tehát“ — úgymond — „a föltámadást. Mexicó előtt két ellenkező példa áll : az Egyesült­ Államoké, melyek egymás közt villonganak, s Braziliáé, mely vi­rágzik. Mi saját szervezetünket, pénzügyi intézményein­ket s vám­rendszerünket adjuk annak. Miért ne állít­hatná ott helyre Miksa Főherczeg a jólétet s békét ? Tehát vájjon el kelle­tt csüggeszteni ? Nem. Isten mind a Főherczeget, mind a népet elvezetendi uj ren­deltetésükhez. S majd egykor, midőn már a jelen viták feledésbe merültek, a történetiró — ki expeditiónk elő­adása végett tollat fog— ezt mondandja: „Valóban lángeszű egyén volt az, ki a csüggedések s előítéletek daczára, a jövő árnyain keresztül látta saját tervének egész nagyszerűségét, s azokhoz állhatatosan ragasz­kodott.“ A ministernek ezen élénk tetszéssel fogadott be­széde után, a T­h­i­e­r­s által pártolt módosítvány 201 szavazattal, 47 ellen elvettetett, s miután a Favre­­féle módosítvány vissza­vonatott, a fölirati terv 6-ik fe­jezete elfogadtatott. A törvényhoz­ó-testület jan. 28-ai ülésében a lengyel ügyre vonatkozó fe­jezet tárgyaltatott. Először is David Jeromos emelt szót ezen módosítvány mellett, mely a lengyeleknek hadfolytatókul elismertetését kívánja. Utána még R­o­­­b­ Bernard (a katholikus pártból) s Corneille, a „Cid“ szerzőjének ivadéka s hajdani akadémiai fel­ügyelő beszéltek. Erre a módositvány elvettetvén, azon másik módositvány vétetett tárgyalásba, mit a baloldal terjesztett elő, s mely az Oroszországgali diplomatiai viszonyok félbeszakasztását kívánja, mindaddig, mig az Lengyelországnak igazságot nem szolgáltatott Ezen módositvány támogatására P e 1 1 e t a n emelt szót, ki erélyes modorban igyekezett véleményét érvényre juttatni; azonban beszéde a kamrában nem nagy sikert nyert, mivel ezt igen irodalmi szintinek, s inkább röpiratba, mint szószékre illőnek találták. Morny herczeg elnök Oroszországot ama vá­dak ellen védelmező, miket Pelletan hozott föl az ellen. Kijelenti, hogy Oroszország demokratikusabb, mint egész Európa összevéve. Kifejti, hogy miért akarta a bizottmány Lengyelország irányábani rokonszenve mel­lett Oroszország irányábani becsülését is kifejezni. Sze­rinte a lengyelek érdekében semmi más megoldás sem állhat azon kívül, mely Oroszországot kielégíti, a­nél­kül, hogy egyszersmind Lengyelországot megsértené. Lengyelországnak Oroszországtól­ elszakasztását Morny lehetetlennek tartja, s ezért természetesen azt sem akarja, hogy a fölkelés fölbátoríttassék. Guéroult — ki újra szót emel — azt kí­vánja, hogy Lengyelország III. Napóleon uralma alatt ne semmisíttessék meg, miután XV. Lajos uralma alatt föloszlatott. Guéroult s Havin — mint tudjuk — az el­lenzékből egyedül kívánnak Oroszország elleni tüsténti hadüzenetet; a demokrata ellenzék többi része ellenben nem akar háborút. Morny herczeg örömest bezárta volna már ma a vitát, azonban Favre Gy. felkérte, hogy a vitának folytatása holnapra halasztassék. A „Moniteur“ jelenti, hogy a kölcsönre aláírt ősz­iét 219,321,536 fr.nyi rentere megy föl. A le nem szál­lítható aláírási jegyek 2­00 milliót tesznek. A többi alá­írók 575 perét fognak kapni az aláírt összeg 100 fr.já­­tól. A kincstár segélyforrásai megengedik, hogy az előre lefizetésrei jogosultság haladéktalanul fölfüggesztet­hessék. Ugyancsak a „Moniteur“ alaptalannak nyilvá­nítja azon közlést, mintha a franczia bank a bécsi bank­tól 50 milliót akarna kölcsönözni. NÉMETORSZÁG. Mint Hamburgból jan. 30-tól távírják, a „Dagbladet“ egy magasállású dán­ érzelmű svédnek egy oly levelét hozza, mely szerint az összes állam­tanács már két izben akarta benyújtani lemondá­sát, mivel a király a birodalmi tanácsot rendkívül ösz­­sze akarja hívni, háborús eszközök megajánlása végett. A levélíró egyenesen kijelenti, hogy az egész svéd nép csatlakozik az állam­tanácshoz; csupán a király, Osz­kár herczeg s még néhány ifjú van a háború mellett. A jég összetorlódik, s az Elbén átmenetei nagyon ne­hézzé lett. — A tenger felé följött gőzösök vissza­tértek. A „Béri. Zig“ szerint az 1861-res tengerész-le­génység behivatott. A norvégiai hadügyi szak főnöke táviratilag Stockholmba hivatott, hírszerint oly czélból, hogy utasítások adassanak neki, a norvégiai csapatok kivonulása iránt. Mint Kielből jan. 30-ról írják, körülbelül 50 schles­­wig-holsteini egylet küldöttjeinek 29-én b­u.­tartott gyűlése egy össz-szervezet alapszabályait fogadá el, s bizottmányi tagokul Wigger­s­t, Rewentlow grófot, R­ö­m­e­r-t, Ravét, Ahlma­n­t, S­p­e­t­ta­m­­a­n­n-t s Bokelmann-t választá meg. — Frigyes herczeg B­u­c­h­w­a­l­d kamarás meghí­vása folytán, néhány napra Neudorfba utazott, az ol­­denburgi területre. — Frigye­s K­á­r­o­l­y porosz herczeg 29-én Kielbe érkezett, s másnap Albrecht herczeggel a bordesholmi főhadiszállásra utazott. B­ü­­r­o­w tábornok egyelőre Sorgebrückben véve főhadi­szállását. Hannoverában a jan. 30-ai követ-választásnál v. d. Horst szabadelvű szerkesztő választatott meg 25 szavazattal; az ellenjelölt, Münchhausen ex-mi­nister 7 szavazatot nyert. Dresdában a schleswig-holsteini küldöttek január 30-án 10 órakor fogadtattak el a király által; erre B­e­u­s­t ministerhez mentek, s d. u. 3 órakor utaztak el onnan. — A „D. Alig.“ dresdai táviratai szerint, a szász király a küldöttségnek ezt mondá : Ő teljesité szövetségi fejedelmi kötelességét, s ezen utat nem hagyandja el, s a mennyire ereje engedi, a herczegsé­­geket oltalmazandja. Reméli, hogy Németország egyet­­értend, s hogy minden jó véget érend. Végül a király köszönetét fejezé ki, a szász csapatok jó fogadtatásá­ért — B­e­u­s­t kijelenté, hogy ő nem kabineti politi­kát kezdett, hanem becsületesen s rettenthetlenü­l vé­delmező a herczegségek ügyét. Noha ő — mint látszik — tért vesztett, de mindent elkövetend, hogy a saját hibája nélkül elvesztett tért visszanyerhesse. Hatalma ugyan csekély, de bátorsága annál nagyobb. A „Nordd. Alig. Ztg“ egy vezérczikkében azt ál­lítja, hogy a „M. Post“ fenyegető jegyzékét egy, a né­met nagyhatalmakhoz intézett hasonirányzatú angol jegyzék követe. Ez utóbbiak azonban nem engednek saját jogos kivonataikból. Angolország saját 35­ évi po­litikájának gyümölcseit aratandja; a hajdani Angolor­szág nem létezik többé. A személyi unió, Dániától ga­­rantiául követeltetve, talán nem lesz többé elegendő, ha az eseménye­k ki fogtak törni. A porosz koronaherczeg jan. 30 án utazott el Hamburgba. Kopenhágai tudósítások szerint a dán kabinet ki­jelentette, hogy ő a szövetséges csapatoknak az Eide­­ren átkelését még semmi esetre sem akarja ellenséges aggressiónak tekinteni. A dán kabinet ezen határozatát Angolország sürgetésének tulajdonítják, mely az aus­­triai-porosz ultimátumot újólagos közbenjárási kísérle­tül akarja fölhasználni. E szerint Schleswig déli része a dannewerki állásig, semleges területnek fogna tekin­tetni. Bejegyzett gabnaárak a pesti gabona­­csarnokban. Bécsi börze január 31-én, ft I­kr Álamkfitelezvény. 576-es átváltoz. 5°/o-es metall kötél. 1852. kiad. 47,7.-es. *7. es. 3°/„-es. &7o lombard-velencz. 57. nemz. kölcsön. 6“/. magyar földteherm. 107o erdélyi földteherm. 5°­. horvát földteherm. Záloglevelek. osztrák 10 éves kisorsolandó osztrák értékben galicziai magyar 10 éves kisorsoland. 67. 71, 72. 63 56. 42. 103 80 73 71 74 101 90 86 72 99 88 141 89 92 131 90, 112 49, 29 92 31, 33. 32. 32. Windischgräcz „ decz. 1. 10 Waldstein „ jul. 15. 80 Keglevich „ május 1. Como-jegyek „ jan. 2. Vasúti részvények. 35 50, Északi vaspálya. 50 ! Államvaspálya. —Tiszai vaspálya. 50! Déli „ 5° | Nyugoti „ 1 Galicziai „ Pardubiczi vaspálya. Gratz-Köflachi „ Teplicz-Aussigi vaspálya. Cseh-nyugoti vaspálya. Iparrészvények. Nemzeti bank. Hitelintézet p. 200 ft. Escomptbank p. 500 ft. _ Lloyd p. 625 ft. 751 Dunagőzhajózás p. 525 ft. Pénznemek. 50 Császári arany. „ „ reezés. „ „ koronás. Napoleon d’or. . _, Orosz imperiale. 75. Porosz pénztári utalv. — I Souveraindor. — Angol souveraign. — I Ezüst 100 ft. 50 1691 188.-147-245.— 134.— 775.- 178.50 662.— 224 — 424.— 5.78 5.78 16.65 Kalauz, ft I kr 19.25 20.— 15. - 18 25 5 Nemzeti muzeum. A téli hó­napokon át zárva van. Műcsarnoka a magyar kép­zőművészeti társulatnak. (Nagy hid-utcza 9. sz.) Naponkint d­e. 9 órától d. u. 5-ig; ünnep és va­sárnap d. e. 10 órától délut. 4-ig. Belépti jegy 10 kr. 105—1 Magyaro­rszági mű­egylet 125.50 (f­atárlata. (Feldm­ajor, Diana- 236’70 fürdő épületében.) Látható min-152.50­vennap d. e. 9 órától d. u. 6-ig. Bemeneti díj 18 kr. Műsorozat 5 krajczár. Takarékpénztár. Reáliskola és egyetem-utcza szegletén. Magyar biztosító-társaság. Az Erzsébet-téren. Magyar földhíd­ - intézet. Erzsébet-téren, a magyar bizto­sító-társaság házában. Magyartud. Akadémia.Úri 9.95'utcza, Trattner-Károlyi-házban. 9­71, Zálogház. Lövész-és szerb­­­Ájutcza szegletén. 12­20 | Vakok m­­ézete. Király- és 120.50|gyár-utcza szegletén. Vaspálya- Bécs, indul 7 óv. 45 p. r. — 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10.49 p. e. Er.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Bazias Pécs. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 es. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. Fest, indul 9 55 reggel— 9.30 este. Ér.­Ujvár, ind. 1.50 d. u.— 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4­3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda Triest. Buda, ind. 6­­. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. —­ érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — ind. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2 p. d. u. — érk. 5.8 r Laibach, 2.11 é­jjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Trie­t-t­­uda. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — ind. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5..2 reg. Fejérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fejérvár-Bécs. Fejérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ór. este; menetek. Bécs Fejérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fej­érvár, érk. 5 ó. 45 p. este. C­egléd-Miskolcz-Kassa-Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Kassa-M­iskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Bécs-Baziás. Arad Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 5.33 d. u. Osztrák mérő. Osztrák értékben. Búza bánsági . . „ tiszai . . . „ fehérmegyei. „ bácskai . Rozs.................... Árpa serfőzésre. „ etetésre . Zab.................... Tengeri.... Köles . . . . Repcze ....­­ Súly, font. ft kr ft kr 87—88 86-885 405 65 85-875 305 60 85—865 205 25 77-798 653 70 70-713 103 20 65-682 802 90 42-442 202 25 82-843 603 70_ 3 503 60­5 506 6O “CJ a CD be cg N » S n » Utolsó osztalék. Magyar értékpapírok árkelete. Ar­kelet. ft ft kr» 670 500 5060 Pesti kereskedelmi bankrészv 60 100— Pesti takarekpénzt. részv. 1150 25— Budai „ B 400 40_ 0­ budai „ _ 9 Budapesti lánczhid „ 104 625 82127, 392 105 580 Budapesti alagút „ 73 500 116 Pesti hengermalmi társulat. 1100 200 25 Kereskedői épület „ 340 300 38____ Első magyar biztos, társulat. 460 200 21_ Pannónia viszonbizt. társulat. 275 IVO 690 Sz.-Istv­án kőszénbányatárs. 165 1000 Pannónia gőzmalomtársulat. 6’/aVo magyar záloglevél. 67, magyar földhit. utalv. 1260 88.75 9.60 Sorsjegyek. 1839-ki húzás mart. 1854-ki „ apr. 1860-ki „ febr. Hitelint. „ apr. Dunagőzhaj. húz. jul. Triesti 100 ft „ jun. „ 60 ft „ jan. Budai köles. „ jun. Eszterházy „ jun. Sahn , jul. Pálffy , mart. Clary „ mart. St.Genois „ febr. 1. 1. 1. 2. 1. 1. 2. 15. 15. 16. 15. 30. 1. Táviratok. London, jan. 31. Az „Observer“ szerint a ka­­binetbeni szakadásokra vonatkozó közlések alaptala­nok, az összes ministerek egyetértőleg fönn akarják tartani a békét. A szerződést aláírt hatalmak szintén mindnyájan a londoni szerződés fönntartását pártolják. Mün­chen, jan. 31. Mint a „Botsch.“nek jelen­tik : Az eddig érkezett válaszok Bajorországnak az ér­tekezletre meghívására kedvezőleg ütöttek ki s ösz­­hangzólag beleegyezőleg hangzanak. Kopenhága, jan. 31. Ausztria és Poroszor­szág követei ma este elutaznak. A volksthingban a felirat tegnap elfogadtatott. A király valószínűleg a hadsereghez utazik. Kiel, jan. 31. Frigyes herczeg ma Neudorfból visszaérkezett. A ma kibocsátott hadi parancs szerint az osztrák-porosz haderők ezen nevet vették fel: „Schleswig-holsteini hadsereg. “ Rendsburg, jan. 31. Az ausztriai előőrsök tegnap innen 9 órányi távolságra kémszemlét tartot­tak , hasonlóképen ma a korona-erőd ellen­ nagy súlyt helyez; e jogok azonban a szövet­ségtől némi tekintetbevételt igényelnek az egyes szövetségi tagok helyzetére nézve. Ezen tekin­teteket méltán megkívánja Austria és Poroszor­szág helyzete, minthogy háború esetében ezen hatalmaknak kellene az egész áldozatot viselniük. A kormány teljesíteni fogja Né­metország jogainak megvédése iránti kötelességét, azonban azon for­mát óhajtja ezen eljárásában követni, a­mely lehetőleg legalkalmasb a béke fönntartására. — Megc­áfolja azon szemrehányást, mintha a szö­vetség szétbomlasztatnék. A resolutió csak Dá­nia ellenállását erő­sbítené. Beszédét így végzi : Valamint a kü­lügyekre nézve egyetértésben van a kormány, és úgy a belkérdések is egyetértés­ben áll az alkotmány terén. Miután Schmerling emelve szót, a kor­mány politikája ellen, emelt egyes vádakat meg­c­áfolt,­­ kinyilatkoztatja , miszerint Bismark állása semmi befolyással sincs Austria belálla­­potaira; kinyilatkoztatván továbbá, miszerint, egyedül Ő Felsége intentióinak felel meg, mi­dőn az alkotmányos élet és az alkotmány kiépí­tése mellett hatálylyal lép fel, — végre, misze­rint a jelenlegi operatiók czélja: a szerződések­nek a herczegségek javára, tartós érvényesítése. — Tinti indítványa a névszerinti szavazásnál 103 szóval 59 ellen elfogadtatott. A mai „Wiener Abendpost“ teljesen alap­talannak nyilvánítja a „Bresl. Ztg“ és „Schl. Ztg“ azon hírét, mintha Holsteinba nemsokára még több austriai katonaság is fogna küldetni. Rendsburg, febr. 1­­77. óra reggel. A hesseni nagyherczeg és belga király nevét viselő austriai ezredek épen most keltek át a vasút-hídon a korona-erőd ellen; a dánok né­hány lövést váltottak és azzal elhúzódtak; se­besülés egy sem történt; Gablenz tábornok ve­zeti az általános átkelést és előrenyomulást az odahagyott korona-erődön. Wrangel tanagy és a kir. heryek már átmentek. Ma csatát várnak. Megérkeztek. ANGOL KIRÁLYNÉ. Gr. Zichy cs. k. kamarás Láng Gr. Zichy fldb. Láng. Uray fldb. Szatmár. Fejér fldb. Sze­ged. Schor vasúti tiszt Verona. Neumann kér. Arad. Jíídel kér. Bécs. Kaltrich kér. Bécs. Kleineck k. Berlin. Jäger kér. Pak­s. VADÁSZKÜRT. Illéssy fldb. Kis-új Szállás. Pap fldb. Kardszag. Imrédy ügyv. Mosony. Hoffmann bányatulajdonos Versecz. Kává­r fldb. Debreczen. Kolosy fldb. Kunhegyes. Vargha fldb. Kunhegyes. Kádas ügyvéd Arad. Bernard mér­nök Prága. Kolozsváry jószágig. Veszprém Kolozsváry lel­kész Vaszar. MAGYAR KIRÁLY. Wiedem­an bizt. igazg. Triest. Skubrics fldb. Verőcze. Apáthy fldb. Solt. Körössy ügyvéd Veszprém. Frey kér. Detta. Schuster vendéglő­s Bécs. Fran­­kovics gazd. Magyarország. Fischbein kér. Nádudvar. Her­mann üzletvezető Veszprém. Braun gyógysz. Sz. Fehérvár. Roszberger c­ukrász Sz. Fehérvár. Kikinis gyámok Bécs. Zilik kér. Pécs. Wels kér. Győr. Lázár kér. Keszthely. Bo­­rovitz kér. Boglár. Alabada kér. Temesvár. Königsberg kér. B. Gyarmath. Skubrics fldb. Szt. Mihály. Lanselmann fldb. Sz. Fehérvár. Kovács fldb. Somogy. Friedfeld kér. Magyar­­ország. Wag kér. Győr. Leopold kér. Szeged. Milch keresk. Komárom. Moiser kér. Temesvár. Neumann kér. Érsekújvár. EURÓPA. Milcher kér. Bécs. Herczfeld gyapjuker. Bécs. Schiller kér. Bécs. Luka fldb. Esztergom. Mayer kér. Páris. Kündel mag. Bécs. Schiller gazdatiszt Bécs. ARANY SAS. Barczy fldb. T. Roff. Károlyi ügyv. Nóg­­rád. Kovács fldb. Tápió-Szele. Hauszer fldb. Sárospatak. Hugo fldb. Arad. Fojeter fldb. Arad. Kaszner orvos Tápió- Szele. Eszterházy fldb. Tápió-Szele. Miskolczy fldb. T.-Fü­­red. Kovács fldb. T.-Füred. Kapitány fldb. Battyán. Battha fldb. Sz. M. Kata. Bernáth fldb. Tass. Muzslay fldb. Nógrád. Eiszler gazdatiszt Puszta Pó Sváby gazdatiszt Diószegh. Latkóczy ügyv. Nyitra. Ágoston fldb. Nyitra. Szeghő fldb. Egerfarmos. Sivó fldb. Abony. Halmay gazdatiszt Alsó Sz. György. Csiky ügyv. Eger. Pillér keresk. Eger. Zuber fldb. Tabajd. ISTVÁN FŐHERCZEG. Gr. Steinlein fldb. Szemere. Okolis­sányi fldb. Pozsony. Tinkes fldb. Arad. Feuermann keresk. Sz. Anna. Színházi előadás február 2. Nemzeti színház. „Az álarezos bál.“ Opera 5 felv. Pesti német színház. „Königin Crinoline oder : die verkehrte Welt.“ Faschingsposse mit Musik und Tanz in 2 Akten. „Der Donau und der Liebe Wel­len. Schwank in 1 Akt. Budai népszínház. „Az ördög pilulái.“ Nagy tüne­ményes bohózat 15 képlettel 3 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről február 1-ről. 5"/(1 Metalliques 71.8 ; nemzeti kölcsön 79.90 bankrészvények 7.76; hitelintézeti részvények 180.60 ezüst-agio 121.50 londoni váltók 119.94 arany-agio 5.80_________________________________________ Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ. / A „Sürgöny“ magántáviratai. B­é­c­s, febr. 1. Az alsóház mai ülésében a 10 millió póthitel iránti törvényjavaslat a bi­zottmányi indítvány szerint elfogadtatott. Gro­­b­olszki módosítványa elvettetett. Ezután a re­­solutió fölötti viták kezdődtek. Rechberg ma­gyarázza a kormány politikáját. A kormány — u. m. a külügyér úr — tisztelettel viseltetik a szövetség jogai iránt és annak fenntartására

Next