Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1864-02-23 / 43. szám
volna, elég tétetett volna-e tisztelt német lap-kollegánk s hazafias érzelmének ? Azt hiszi, hogy Austriának Magyarország érdekében minden nagyhatalmi politikáról le kellett volna mondania, és magát a német enthusiasmus karjába vetnie?Ez lett volna valóban a dualismus a külügyi politikában. Austriának mint hű gyermeknek Germania anyja karjai közt, a magyar korona tartományait mindenesetre saját utjain kellene járni engednie, mert Németországban nincs hely szent István e szép öröksége számára.“ (Vége köv.) Az erdélyi orsz. múzeum-egylet febr. 15-én tartatott nagygyűlésén felolvasott titkári jelentés. Tisztelt közgyűlés! Mint minden, a mi emberek műve, és emberi kéz vezetése alatt áll, úgy múzeumunk és egyletünk Ügye, amelynek állásáról egy újabb év lefolyta után az igazgató választmány e perczben általam terjeszti számadó jelentést a tisztelt közgyűlés elé,fényoldalt és árnyoldalt fog mutatni,az egyiket haladása mozzanataiban,a másikat hátramaradásaiban. Az igazgató választmány ugyanis, valamint egyfelől örömteljes öntudattal sorolja elő, mennyire haladott, mennyit gyarapodott az ápoló gondjaira bízott intézet kezelése és vezetése alatt,másfelől kötelességének tartja a hiányokat, hátramaradásokat, és ami ezeknél a keletkezőfélben lévő intézetre nézve még sokkal veszedelmesebb, a haladás útját álló akadályokat egész őszinteséggel előadni, nem csak abban bízván, hogy meggyőződése szerint ő mindezeknek nem oka, hanem azt is remélvén, hogy ha e tekintetben a helyes eljárás el nem találásának nemleges bűne terhelné, a tisztelt közgyűlés megismerkedvén a dolgok és körülmények állapotával, bölcs határozatok és rendelkezések által útba fogja igazítni, és ezáltal képessé tenni a netalán maga okozta bajok orvoslására. Az igazgató választmány, mint különösebben az egylet gazdasági ügyei kezelője, legelébb is e gazdasági ügyek folyamáról és állásáról számol. Minden gazdaságnak az alapja a pénz, így lássuk legelébb a pénzügyet- A pénzügynek ismét két ága van, egyik a vagyoni állást, a tőkét tárgyazza, a másik a folyó jövedelmeket és azok mire fordítását. Mielőtt azonban a pénzügy e két ágának tüzetes tárgyalására térhetnénk, egy figyelmeztetést kell előre bocsátanunk. Ha itt csak arról kellene számolni, hogy a lefolyt évben mi jött be a pénztárba, mi ment ki belőle, e jelentésnek nem kellene az erre vonatkozó részletek fejtegetésére kiterjeszkednie, elég volna egyszerűen arra utalni, ami részint nyomtatásban a tisztelt közgyűlés kezében van, részint a pénztárnok úr előterjesztésében fog előfordulni. Itt egyébről lesz szó, és ezt azért volt szükség elmondani, mivel ebben rejlik annak is az oka, hogy az itt elősorolandó számbeli adatok sok tekintetben el fognak ütni a kinyomott számadás és a pénztárnoki előterjesztés adataitól. Ha egy és ugyanazon tárgyról szóló két jelentés különböző adatokat mutat fel, ez azt a gyanút ébreszthetné, hogy a kezelés meglehetősen zavaros. E gyanú elhárítására szükséges azt is megjegyezni, hogy a pénztárról szorosan véve a pénztárnok úr fog jelentést tenni, és amennyiben pénztárkezelési és számadási adatokról van szó, csakis az ő adatai egyeznek a valódi tényállással. Az itt elősorolandók ellenben azt mutatják ki, aminek lenni kellene, és egyszersmind arról adnak felvilágosítást, hogy az, aminek kellene lenni, miért nincs. Tehát nem csak zavar nincsen, hanem épen arról fog a tisztelt közgyűlés meggyőződni, hogy a kezelés pontos és tiszta, és nincs semmi, amin fenn kellene akadni. És már most vessünk egy pillantást a múzeumegylet vagyonállására : 1862-nek a végén az egylet alaptőkéje következőleg állott: I. Valósággal befizetett tőke volt 160,735 ft o. é. E tőke állott: a) 10,600 pft névértékű földtehermentesitési kötelezvényben, amely osztr. értékben tesz 11,130 ftot. b) 100 pft névértékű nemzeti kölcsön- kötelezvényben, amely tesz osztr. értékben 105 ftot. c) Kilencz helyre kamatozásra kiadott tőkéről szóló magán- kötelezvényben,a mely tesz 149,500 ftot. II. Be nem fizetett, de kötelezvények által biztosított alapítványok, a melyek összege 26,429 ft 51 krajczár. III. Csak aláirt, de se be nem fizetett, se kötelezvény által nem biztosított alapítványok, a melyek összege 26,357 ft. IV. Épitési tartaléktőkében valóságos cs. kir. aranyban 220 darab, a melyből 200 db szabályszerűen ki volt adva kamatra. Már a II. pont alatt említett 26,429 ft 51 krnyi összegbe egynéhány oly tétel van foglalva, amely a szó teljes értelmében csak képzelt vagyon. Igaz ugyan, hogy a róla szóló formaszerű kötelezvény ott van a pénztár szekrényében, de nem csak hogy annak kelte óta az illető alapító egy fillér kamatot sem fizetett, hanem részint azért, mivel az illető aláíró már a kötelezvény aláírásakor vagyontalan ember volt, részint mivel azóta jutott ily állapotba, a tőke is kétesnek tekinthető. A III. szám alatt felhozott összeg nagyobb része is fájdalom, ez osztályba tartozik. Egynéhány tételt kivéve, amelyek bejövetelére biztosan számíthatni, többnyire oly aláírások ezek, a melyek vagy merőben megtalálhatatlan emberektől származnak, vagy a melyek aláírói a muzeum-egylet létrejötte előtt elhaltak. 1863 végén pedig igy állott az egylet tőkéje: I. Valósággal befizetett tőke 162,250 ft o. o. E tőke állott: a) 11,800 pft névértékű földtehermentesítési kötelezvényben, amely tesz osztrák értékben 12,390 forintot. b) 200 pft névértékű nemzeti kölcsön- kötelezvényben, amely tesz osztr. értékben 210 ftot. c) Tíz helyen kölcsönben a künn lévő tőkéről szóló magánkötelezvényben 149,650 ft. II. Be nem fizetett, de kötelezvények által biztosított alapítványok összege 27,429 ft 51 ft. III. Csak aláirt, de se be nem fizetett, se kötelezvénynyel nem biztosított alapítványok összege 24,557 ft. IV. A tartaléktőke 220 db arany, a melyből 200 ki van adva kamatra. Átalában egybevetve az 1862. év végén megvolt tőke egész összegét az 1863 végén volt összes tőkével, látjuk, hogy : 1862 végén volt 213,521 ft 51 kr; 1863 végén volt 214,236 ft 51 kr, tehát gyarapodott a tőke 715 forinttal osztr. értékben. E gyarapodási összeg azonban nem mond egészen igazat, bizonyos tekintetben többet, bizonyos tekintetben kevesebbet mond a valóságnál. Többet mond, mert egyfelől részint kötelezvénynyel biztosított, részint csak aláírásban megvolt alapítványokban volt 1150 ft tőke már most be lévén fizetve úrbéri és nemzeti kölcsön- kötelezvényekben, ezek névértéke osztrák értékre lévén változtatva, 57 l/2 fttal szaporítja a tőke összegét, ami csak tetsző gyarapodás, másfelől 150 ft ez összegből csak szükségből és ideiglenesen tőkésített részvényilleték, a valóságos gyarapodás tehát csak 507 l/t ft osztr. értékben, amely valósággal új alapítványokban és egyszerre befizetett 10 évi részvényekben begyűlt. Kevesebbet mond, mert gyűlt ez év folytában 199 forint 52 kv valóságos alapítványi tőke készpénzben, amely tőke a fennebbi kimutatásban nem fordul elő. Ez összeget ugyanis a választmány a körülményektől kényszerítve, folyó költségek fedezésére költötte, oly feltétellel, hogy mihelyt a bevárandó folyó jövedelmekből hátralékban lévő tetemes összegek befolynak, mindenekelőtt ez összeget téríti vissza a tőkének. Ez öszszeggel együtt az egyleti alaptőke valóságos gyarapodása 1863-ban tesz 707 ft 12 kr t. o. é. Hozzuk már most tisztába az egyleti alaptőke valóságos állását 1863 végén. Valósággal befizetett tőke van 162,299 ft 52 kr oszt. ért. Kötelezvénynyel biztosított tőke volna 27,429 ft 51 kr. Ámde ez összegben van 200 ft, amelynek bejövetele nagyon kétes, 2099 ft 51 kr pedig, mely több mint kétes, azaz csaknem elveszettnek mondható, van tehát igazán biztosítva 25,330 ft. Csupán aláírt alapítvány volna 24,557 ft. Ámde ebből 6580 ft a kétes, 2500 ft a veszendő rovatba esvén, bevárandónak mondható csak 15,477 ft Tehát az alaptőke 203,106 ft 52 kr. Ha ez alaptőkéhez adjuk a tartaléktőkéhez tartozó 200 db aranyat, mely kamatra van kiadva, és 20 db aranyat, mely a pénztárban van, előttünk fog állani az egylet összes pénzalapja. Vessünk most egy tekintetet e tőke gyümölcsözésére. Valósággal befizetett tőkéből 149,500 ft ki van adva kamatra szabályszerű biztosíték mellett és ez öszszegnek egy évi kamatja 8970 ft. A pénztárban van 12,600 pft névértékű államkötelezvény, ennek szelvényeiből jő be évenkint 585 ft 90 kr. A fenn biztosítottnak mondott alapítványi magánkötelezvénybeli 25,330 ftnyi összegnek egy évi biztosított kamatja átlagosan 5%-kal számítva 1266 ft 50 kr, és miután a csak aláírásban létező alapítványok jelenben természetesen nem fizetnek kamatot, a 199 ft 52 krnyi készpénzbeli alapítvány pedig ez idő szerint el van költve, végre a hátralék-tőke kamatjai el nem költhetők, az egylet alaptőkéje a folyó költségek fedezésére nyújt évenkint 10,822 ft 40 krt o. o. Az egyleti vagyonhoz tartoznak még: a) a múzeum kertje és épülete; b) a Pálfi Jánostól hagyományozott küsmödi részjószág, a mely azonban per alatt van, s ennélfogva sem jövedelmet nem ad, sem a muzeum számára mint birtok biztosítva nincsen; c) a Vér Zsuzsától hagyományozott monói részjószág, mely azonban csak a mostani haszonvevő halála után fog valósággal a muzeum birtokába jutni, tehát ez idő szerint jövedelmet nem ad; d) a múzeumi gyűjteményekben letett tudományos és műkincsek. Imer tisztelt közgyűlési az egylet vagyonának jelen állása. dők és saját egyleti czéljaira rendezett hangverseny egész jövedelme 530 ft volt, miből levonva a 110 ftra menő költségeket, a két említett czélra 420 forint maradt, melynek fele, úgymint 210 ft a szűkölködők javára a m. k. helytartótanácsnak lön kézbesítve. * Az itteni főreáliskolánál a magyar kir. helytartótanács megengedte egy olasz nyelvtani tanszék fölállítását. * A földunasoron lévő városi telkek újabb árverés alá bocsáttatnak. Miután tavasszal az építési kedv is emelkedik, talán ezúttal sikere lesz. * Magyar Richard abbé Orozsdi Béla, a beszt-bányai káptalan mérnöke,Pecsenicz faluban, hol ez ideig csak egy kút létezett, a múlt évben kitűnő sikerrel három kutat ásatott; ezen sikeres eredmény következtében az említett urat megkereste H. A. úr, hogy kereskényi birtokán, hol eddig sikertelenül már három kút ásatott, egy alkalmas helyet jelöljen ki, mit készséggel teljesítvén, szakavatottsága által e birtok alkalmas kuttal gyarapodott. * Miután a buda-székesfehérvár-újszőnyi vonalon a közlekedést félbeszakasztott hótorlaszok ismét elháritvák, f. hó 21-től kezdve a személy és teherszállitványozás ismét folytattatik. * A műegylet múlt havi tárlatából a következő darabokat vásárolta meg kisorsolás végett : „Marokvölgye“ Mali Keresztestől Münchenben. „A Chiemtó mellett“, Hannold Károlytól Bécsben. „Az elmondott feladvány“ Romberg Jánostól Münchenben. „Tanulmányfő“ Than Mórtól Pesten. „Egy magyar falu részlete“ Komlóssytól Temesvárott. „Tiszai malom“ ugyanattól. * A „Hortobágy“ írja. A halápi (tanyák Debreczen mellett) erdőcsősz a múlt héten vigyázatlanságból egy pandúrt lőtt agyon. A szerencsétlenség ekkér történt: — Czuna és Kun Pál városi pandúrok, lovaik pihentetése végett beszállottak Jakab János halápi csőszhez, ki — midőn amazok tőle távozni akarának — kíséretét ajánlá a „Csukás“ korcsmáig, hová együtt pár pohár borra be is tértek. Midőn beesteledett, a csősz hajlékát ajánlá meghálásul a pandúroknak, mit ezek el is fogadván, visszatértek. Nem messze a csőszlaktól a csősznek azon ötlete keletkezett, hogy jó lenne az otthonlévőknek pisztolylövés által előre jelt adni, hogy a már bezárt kaput kinyissák. Erre pisztolyát kivette s lőni akart, miközben azonban Czuna pandúr lova félre ugrott s az elsütött pisztoly golyója Czuna fején ment keresztül, ki azonnal szörnyet halt. —Meghivás az evangyélmi árvaegyletnek f. évi február 24-kén d. u. 5 órakor az evangélikus nagy iskolai teremben tartandó közgyűlésére. Tanácskozási tárgyak : 1. Tudósitvány az egyletnek 1863-ik évi működéséről. 2. A számvizsgálók által megrostált számadás előterjesztése. 3. A tartalék-alapnak jutalmazóbb elhelyezése feletti értekezés. 4. Költségvetés az 1864-diki egyleti évre. 5. Netáni egyéb indítványok az egyleti czél előmozdítására. Az egyleti választmány. * A nemz. színpadon ma „Troubadour“ kerül színre, melyben Murska Ilma és Oroszy Rózsa kisasszonyok mint vendégek lépnek fel. Az utóbbi „Azucena“ szerepében első kísérletét teszi a nemz. színpadon; hangversenyekben egyébiránt már többször énekelt és szép hangjánál fogva kiválóbb figyelemben részesült. * A Duna jege tegnap d. u. */s 5 órakor a lanyha idő és a viz emelkedése folytán megindult és lassú menettel egész táblában a legkisebb torlódás nélkül odább kezdett mozogni, de úgy látszik, ez csak előleges próba volt részéről, mert csakhamar újra megállapodott. * Okmánytár. (Gömörmegyei rátkai járási pecsétek.) 1) Alsó falu. Pecsétje gömbölyű félkoszoruban, eke és csoroszlyavas, a gazdászat jelképei, alattuk A. F. (Alsó-Falu.) 2)Budikfalva. Pecsétje 1774-ik év körüli időből van, midőn az urbárium bejött, úrbéri könyvük 3-ik pontjában még érintve van, hogy „sigillo communi possessio caret“, igy még Terézia urbáriumakor pecséttel nem bírtak, és csak azután kiadott megyei rendelet folytán szereztek — mikor nem tudatik; czimerében „szántóval“, ily körirattal „Budikfala“ jő elő. 3) Babinszki vagy Babaluska. Három buzaszál közt B. A. betű, alul eke és csoroszlyavas. Jelzék a falu nevét és a nép foglalkozását. 4) Felsö-Balog. Két részre osztott pecsét, felül egy kis szőllődomb, fölötte kapa, mellette kis templom, alól ekevas és valami kőforma. K. i. Felső-Balog falu pecsétje. Anno 1741.5) Alsó-Barog. Virágkoszoruban A. L. B. betűk. (Falu neve.) 6) Borosznok. Pecsétjében két egymásba font B. T. betű (Borosznok falu.) 7) Derencsény. Csoroszlya és ekevas. a. A. betűvel. K. i. Derencsen Bátike, Pál-Kele- Georg 1755. Jelentősége nem tudatik. 8) Dobra patak. Füzérben eke és csoroszlyavas. K. i. Dobrapatak Anno 1797. 9) Esztrény. Goromba metszetű eke ily felirattal „Sestrin“. 10) Felfalu. Eke és csoroszlya felett korona. K. i. Felfalu helység pecsétje. 11) Ger- icz e. Eke, csoroszlyavas, fa ág. Felirat „Obec Gríb.“ 12) G icze. Három gömbölyű lombos fa, a középsőn sasmadár. K. i. Gicei Hel 1778. 13) Gesztes. Vegyes czifraságok közt eke és csoroszlyavas, felül P. G. betű. (Pecet Gesztes). 14) Hrusso. Eke, csoroszlyavas. K. i. Sigil. Pos. Hrussowa 1797. 15) Krokava. Gyürüpecsétjében e szavak „Obec Krokava.“ 16) K . v. Három pecséttel bir. Egyik finom metszetű, közepén tornyos egyház,felette igazság serpenyői, melyeket szárnyas angyalok tartanak. Jobbról balról papi öltönyü férfiak, egyike eke, másika csoroszlyavasat tartva. K. i. Sigillum Köviniensium. Anno 1820. Másik pecsétje hason tartalmú, de durvább metszésű. Harmadik egyszerű, csupán e névvel KÖVI. Felvilágosítást a község nem tud adni, mert 1827-ben a háza leégett. 17) K i e tt e Egy szekerese- K. i. Sigillum Kietense. (Szekerczésével hires faedény készitését jelzé. 18) Lica e. Szivalaku fazekas korona, e felett három buzakalauz. K. i. Sigillum Pagi Licze 1730. — Hagyomány szerint itt már 1730 előtt együttesen folytatták a földmivelést a fazekas mesterséggel, valamint jelenleg is folytattatik. — 19) Luko-i v i s t y e. Egy nagy ekevas. K. i. Sigillum Pagi Lukovistye anno 1785. Földmiveléssel foglalkozik. 20) Levárt. Egy ülő ember olyforma kis asztal előtt, mint a csizmadiáké, felette szerszámpolez s ekevas. K. i. Sigillum Levartiense An. 1774- 21) Mellété. Egy felkészített eke s mellette ösztöke. K. i. Mellété falu pecsétje 1781. 22) Lipocz. Korona alatt L. P. betűk közt eke és csoroszlyavas. 23) Mikolcsány. Paizs-czimer, ebben azekercze, felette ekevas. A paizs felett kerék, s e felett szallagban „Mikocsán 1752.“ 2-1) Nandrás. Eke és csoroszlyavas. K. I. PECAT. NANDRASKA 1746. DL 25) Nasztrai. Eke és csoroszlyavas. K. I. Nasztrai 1856. 26) Proszko. Eke s csoroszlyavas. Felül e betűk S.PLOS. 27) Papocs. Két pecséttel bir. Kisebb, melyet 1861-ig használt, P. A. betűvel s alább élőfával. Nagyobb, melyet 1861. után kezdett használni, eke és csoroszlyavassal. Körirata Papocs Helység Pecsétje 1861. 28) Po p ro cs- Gömbben keresztbe tett két fakanál. Körirata SIGIL POSSES POPROCS. Fatál és fakanál faragásokat jelzi, határa hegyes és sovány lévén. 29) Padár, fennálló hordó , e felett szőlőgerezd, egyfelől ekevas, balról ösztöke. Felirat PADAR. (Termékeny szőlőfétsehez tartozó pintér-kádár mesterségét jelzi). 30) Pericse, eke és csoroszlyavas. K. i. Sigillum Possesionis Pericse. 31) Ratko, csinos körpaizs, négyfelé osztva. Első osztályában két fennálló oroszlány, előlábaiban kereket tart. 32) Rákos. Bányászati jelvényekkel, mint keresztbe fektetett kalapácsok, ék, golyók stb., miután határában számos vasbánya és bányász van. K. i. Sigillum Rákosién Anno 1749. (Van egy kisebb pecsétje hason jelvényekkel. K. i. Rákosién Anno 1797.)—33)Répás. Eke és csoroszlyavas. K. i. Possessio Répás. 34) Ratko-Lehota. Emelt földgömbön kereszt. Felette: S. (Sig.) P. (Poss) R. (Ratko) Lehota.35) Rónapatak. Paizsban évszám 1856- K. i. Ronapatak. 36) Szásza község. Körpaizsban e szavak : Posy Szásza. 37) Szilistye. Közepén ekevas, mellette csoroszlyavas s ösztöke. K. J. Sigill. Poss Silistye. A pecsét története nem tudatik. 38) R. Szuha. Kis pecsétjében eke és csoroszlyavas, ezek fölött a község kezdőbetűi R. Sz. 39) Szkáros. Eke, csoroszlyavas és 2 buzakalász. Fölötte Skáros. 40) Sztrizs. Eredete nem tudatik, áll ekevasból, egy kalászból és csoroszlyából. K. i. Sztrizovcse (metsző hibájából „Strezovce" helyett. 41) Uzapanyit. Két buzakalász, eke és csoroszlyavas. I K. i. Uzapanyit helység 1841. 42) Rybnik-Ujvá-Jsár. Egy úszó hal. E fölötte szó RYBNIK koronával, alul UJVÁSÁR. 1862. 43) Visnyó. Két sor benyomással: Gemeinde Visnyo. 44) De resk. pecsétje eredetének semmi nyoma. 1853-n Sándor czigány újította, krajczár nagyságú, benne buzakalászok között csoroszlya és ekevas, e fölött 53. K. i. Deresk pecsét. Közli : R. E. 3. Vidéki levelek. — Köpesény, febr. 18. Azon különös tüneménynek, hogy a Pozsonyban felállítandó „Hungária“ czímű biztosító társaságról s a vele összekötött „jelzálog- s váltóbankról a fővárosi lapok úgyszólván említést is alig tettek, okát talán abban kereshetjük, hogy e nemzeti vállalatok nem Pesten, az ország szivében, hanem az ország határszélén s igy a minden tekintetben mostoha fekvésű Pozsonyban ttendik fel székhelyüket. De még különösebb az, hogy a hazai vállalatok életrejövetele még Pozsony tőszomszédságában is nyom nélkül maradt. Ez okból én a napokban Pozsonyban időzvén, óhajtottam e megfoghatatlan hallgatagságnak nyomára jönni, s magam felkerestem a „Hungária“ alapítói közül egy kitűnő egyént, ki egymaga számos részvénynyel rendelkezik, s kérdéseket tettem az új vállalat közelebbi viszonyainak kipuhatolására ; de igazat szólva, oly rövid, hideg s oly kitérő választ nyertem, mintha ez új társulat czélja csak az lenne, hogy a részvények minél kevesebb , mégpedig külföldi kezekben öszpontosíttassanak, vagy igazán szólva: monopolizáltassanak, mi bizony a társulat alapszabályaival nehezen lenne kiegyeztethető. Kérdem tehát, hogy az új „Hungária“ s különösen a vele kapcsolatban álló nagy fontosságú „jelzálogi váltóbankot“ illetőleg, mi az oka e feltűnő titkolódzási rendszernek ? holott, hallomás szerint, ez utóbbi nevezetes külföldi tőkékkel rendelkezhetik. Ki intékedik a részvények aláírásáról, s hol lehetne alumi ? Távol legyen tőlem, ez új hazai intézeteket megtámadni, vagy őket önző nyereségvágygyal gyanúsítani, de hiába jelenleg nem oly korszakban élünk, hogy ily vállalatokat, melyek ezer meg ezer honfitársaink érdekeit illetik, titokteljes homályossággal takarni czélszerű lehetne. r. 1. — Aranyos-Maróth, 1864. febr. 16-án. ő és k. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk királyunk, az e megyében múlt évi november 25-kén alakitott megyei kórház javára 500 ft o. é.; fenséges atyja Ferencz Károly főherczeg ő cs. kir. fensége 100 ftot o. é. adományozni méltóztattak. A fejedelmi adomány épen mai nap érkezett le hozzánk, a midőn a megye közönségének múlt évi november 23-án tartott közgyűlési határozata folytán kesseleökeöi Majthényi Ágost főispán urunk e méltóságának ugyancsak a megyei kórház alakítása és felszerelése körül tanúsított rendkívüli buzgalmának és fáradozásainak elismeréséül egy hála-okmány számos tagból álló küldöttség által átadatott, velős szavakban ecsetelvén . a küldöttség elnöke s szónoka Valentovics József esztergomi kanonok ur ő nagysága a megye közönsége hálaérzelmeit. Ezen okmány felolvasása után az érdemes szónok e szent czélra 100 ft, Trstyánszky József plébános ur pedig 40 ftnyi adománynyal járultak; főispán ur ő méltósága ezen hálás elismerés őszinte nyilvánítását elérzékenyedett hangon köszönvén meg, a kórházat a megyei közönség további buzgó pártfogásába ajánlá. A szilárd akarat a kitűzött czél előmozdítására vonatkozó segélykutforrások fölkeresésében leleményes; ezen mondatot igazolja főispán úr abbeli legközelebbi intézkedése, mely szerint egy úgynevezett fillér-ágy alapítvány létrejötte tekintetéből a megye minden egyes lakóját felszólíttatá, hogy ezen alapítványhoz, mind egy új krajczárnyi adománynyal járuljon, — ezen még a legszegényebb sorsú ember által is könnyen nélkülözhető adományokból— tekintve a megyei népesség számát— 1150 ftnyi öszveg gyülend be. A mai ünnepély zárkörét képezé ő méltósága vendégszerető házánál egy negyven teritékü lakoma, mely alkalommal a szokásos Üdvkivánatok nem hiányoztak. .. — Alap, febr. 18-án 1864. Az egész téli nagy száraz fagy s kemény időjárás következtében lehangolva volt kedélyünket valahára felélénkíti a mai napon reggelre elkezdett hóesés; szerencsénkre, már egy lábnyi hó takarja az ez ideig tartó száraz kemény fagy sanyarta vetéseinket; felélénkíti pedig azért, mert a múlt évi sanyarú termés, s még az ez idei silány vetéseink kifagyása végpusztulásra juttatott volna e községben több nagyobb gazdát is; hát még a szegényebb s napszámos osztályból mi leendő, melyből már most is összesen 59 családot 240 lékszámmal a község élelmez, de ezen bó utolján már 350—400 számig felrúg az ínséggel küzdők száma, kiket szintén a községnek kell élelmezni, melynek pedig semmi vagyona sincs. Azonban vannak e községnek emberszerető leyális s jó érzelmű közbirtokosai, kik is a községi elöljáróságnak, s közszeretet s tiszteletben álló R. N. plébános urunk buzdítása, s összehívása folytán közgyűlést tartván, e gyűlésben az Ínséggel küzdők sorsa enyhítése tekintetéből egy akarattal elhatároztatott, hogy addig is, mig a község a maga rovására leendő kölcsön felvehetésére nézve az engedélyt felsőbb helyről megnyerendi, e tekintetben a község elöljárói buzgó törekvésének segédkét nyujtassék, s kölcsönkép kiki tehetsége szerint a községnek adakozzék, ezen kölcsönkép adakozott élelmiszerekből pedig az ínséggel küzdők élelmeztessenek, erre egy kiosztó bizottmány ala A magyar képzőművészeti társulat f. hó 3-kán és 15-kén tartott választmányi üléseiben előfordult — a nagyközönséget is érdeklő ügyek és hozott határozatok a következők: Az évi tagilletményül kiosztandó album egyik lapja „az ember tragoediájá nak köre nyomtatása közben megromolván, a választmány e lap újra rajzoltatását rendelte el s az uj nyomatok elkészültéig szives türelemre kéri ez évi adományában még nem részesült tagokat. Az elnök jelentést tett a díszoklevélnek Károlyi István gróf méltóságának f. hó 8-kán küldöttségileg történt átadásáról s a nemes grófnak a választmányt hálára kötelező azon örvendetes nyilatkozatáról,hogy a társulat érdekében mint alapító tag is kíván közreműködni. A pénztár és titkári hivatal vizsgálatára kirendelt bizottságok jelentést tettek, hogy az illető szakügyeket pontosan kezeltetni s teljes rendben folyni tapasztalták. Könnyebb áttekinthetés végett azonban egyszerűbb eljárást ajánlanak s ily egyszerűsített,a társulati összes pénzkezelését újjászervező ügyviteli javaslat kidolgozására ajánlkoznak, mi elfogadtatván, foganatosítása a titkár és társulati ügyész hozzájárulása mellett az indítványozókra bízatott. Levél útján egy tag javaslatot terjesztvén a választmány elé egy, a társulat által megindítandó képzőművészeti szaklap iránt, a javaslat részletes megbízálására bizottság neveztetett. A titkár előadja, hogy Perlmutter bankár úr,ki az összes sorsjegykészlet elárusításával megbizatott, beadván végleges számadását, kiderült, hogy a fővárosban és vidéken általa eladott sorsjegyekből 300 forintnyi bevételt sem tud fölmutatni; ezen a társulatra hátrányos eljárás fölött a választmány jegyzőkönyvileg is kifejezve rászólását, a teljes sikeretlenséggel csaknem azonos eredmény miatt kénytelennek látja magát, a sorshúzást mártius 18-áig elhalasztani, a visszavett több ezernyi sorsjegykészletnek pedig, mint részben már eddig is történt, saját kezelése mellett a főügynökség utján helyben és vidékre leendő szétküldését eszközöltetni. Pesten, febr. 16-ikán 1864. Keleti Gusztáv, társulati szerkesztő.