Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1864-03-26 / 71. szám
s ennek legczélszerűbbben kaphatják meg natosíthatása végett örömmel és köszönettel fogadta az egyesület az első magyar általános biztosító társulat vezérlő igazgatójának, tek. Lévay Henrik úrnak azon ajánlatát, hogy a vidéken lakó egyesületi tagoktól a biztosító társulat fő- és alügynökei által a kamatokat és évdíjakat beszedetni kész. Midőn ennélfogva, a folyó évi január 28-án tartott közgyűlés határozata folytán ezen, az egyesület pénzügyének kellő rendben tarthatása, úgy nem különben az egyesületi tagok kényelme tekintetéből is egyiránt alkalmasan közvetítő intézkedést ezennel közzétenni szerencsénk van, hazafias tisztelettel figyelmeztetjük az egyesületi tagokat, hogy a vidéken lakó tagok számára, a múlt évi restanciákról, s folyó évi kamat- és évdíjakról szóló nyugták, az egyesületi pénztárnok által aláírva, s az ügyvezető titkár által láttamozva — az első magyar általános biztost e-társulat t. igazgatóságának átszolgáltattak, s kérjük egyszersmind, hogy e nyugták kézbesítésénél az egyesületi pénzek beszedését tisztán hazafiui szívességből közvetítő ügynököket, mintsonló szivességgel Pesten, 1864. egyesületünk megbízottait fogadni méltóztassanak. martius 24. ha Lónyai Gábor, egyesül, alelnök. Morócz István, egy. titkár. Megyei tudósítások. — Ungvár, martius 16-án. Midőn a megyei paloták tanácstermeinek rövid napokra megnyílt ajtai a túláradt hazafiui buzgalom viharától 1861 végén becsapódtak, attól lehetett tartanunk, hogy a társas tanácskozmányokat a rendszervező hatalom egyoldalú akarata fogja felváltani, s mindaddig helyettesíteni, mig- jen a kedélyzajlás lecsillapul,és ennek,valamint a megingatott kormánytekintélynek egyként ideje lesz egyensúlyozni magát. Azonban kedves csalódás lepte meg mindazon megyéket, melyek élére oly kormányzó jutott, ki kellő súlyt fektetni nem csak kívánt, de a megyei viszonynál fogva fektethetett is arra, hogy bármely határozat,mely többoldalú megvitatás után és többek öszhangzó véleményének kifolyásából, nem pedig egyesek önálló akaratából veszi eredetét, nagyobb erőre számíthat, és a közönség részéről nagyobb megnyugvással szokott fogadtatni, míg ellen esetben az egyoldalú és nem nyíltan s nem is többek közreműködése mellett létrejött, habár aránylag szintoly jó intézkedést, leggyakrabban gyanúsítás borongja körül. Az ily kormányzó ugyanis már az ideiglenes szervezés kezdetén pótolni igyekezett a megyegyülés hiányát, és a közügyek megvitatása végett — közjogi kérdések kizárásával — oly tanácskozó testületet alkotott, melyet egyelőre a megyei tisztiszemélyzet öszszege képezvén, természetéhez képest tisztigyűlésnek neveztetett. Ily gyűlés Unghmegyében már 1862. év kezdetétől létezett, és ennek működését már gyakrabban ismertetem. Később, 1863. év folytán e gyűlés korlátolt értelemben vett nyilvánossági jelleggel ruháztatott fel oly formán, hogy a clerus nagy részét, a földbirtokot és értelmiséget képviselő osztályból pedig azokat,a kik érettebb gondolkodásmódjuknál fogva közeledést tanúsítottak, vagy kiknek higgadt jelleméről feltehető, hogy jelenlétüket rendellenes nyilatkozványokra felhasználni, vagy a gyűlést közjogi viták küzdterévé átalakítani nem fogják, főispáni helytartónk azon kedvezésben részesíti, hogy nemcsak a gyűlésben résztvehetnek, hanem egyúttal az ő saját érdekeiket, vagy fontos megyei közérdekeket érintő ügyek körül nézeteiket is nyilváníthatják. Az ily értelembeni gyűlés f. é. mártius 1 én reggeli 9 órára volt kitűzve, egy örvendetes véletlen miatt azonban kissé később jön megtartva. — Folyó év február 29 én eszveli órákban ugyanis megyénk főispáni helytartója azon örömhír felől értesült, hogy würtembergi gróf Wadsen János főispán, kinek a Tiszaszabályozás érdeke körül szerzett érdemeivel már Széchenyi korából, legközelebb pedig honunk jó hírét emelő áldozatkészségével a londoni világműtárlatnál találkozhattunk, Nagymihályba érkezett, hogy rövid úttmulatása alatt gróf Sztáray-Waldstein Mária magas rokonának kedves társaságát élvezhesse, egyúttal pedig unghmegyebeli vinnai uradalmát megtekintse. Ezen kellemetes tudósítás érkeztekor mi sem volt a főispáni helytartó előtt kívánatosabb, mint hogy főispáni méltóságának mielőbb tiszteletteljes üdvözletére lehessen, miért is e czélból másnap a megyei főjegyzővel — ki esetleg e sorok írója — [Nagymihályba sietett, hol is főispán ő mga által, valamint a díszes gróf Sztáray család részéről lehetőleg gyöngéd és szívélyes fogadtatásban részesülvén, bátran mondható, hogy e foga- napot és estét feszélytelen társalgás és öszhangzó néledik Sárosmegyének tisztikara mlgodhoz, kit e csak zetcsere ép oly élvezetdússá, mint emlékezetessé valá- Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk Sárosmegyézsolták. nek kormányzatával legkegyelmesebben felruházni mél-A hit század viharaival daczoló ős grófi kastély- józtatott; ezen — a jelen nehéz időkben kétszers fontosban töltött éj elteltével martius 1-én a főispán ö mgá- i hivatallal, melynek felfelé úgy, mint lefelé mlgod mint tól vett szívélyes elbucsuzás után, azon tapasztalattal e megyének szülötte é s e megye, valamint felsőbb hivatalok szolgálataiban edzett férfiú megfelelni van hivatva. Mit szilárd akarat, fáradhatatlan szorgalom, lankadatlan kitartás tenni képes, azzal mi e megyének tiszti kara méltóságodat egész készséggel és odaadással támogatni akarjuk és fogadjuk, hogy Felséges Urunk és Királyunk sokat jelentő jelszava szerint egyesitett erővel a közszolgálatnak minden tekintetben megfelelve legyen. Legyen tehát e mai nap azon nagy és örömnap, melyen szeretett megyei főnökével e megye hű és engedelmes tisztikara, a közjó előmozdításának nagy munkájában összeolvad. Ennek érzetében a legmélyebb tisztelettel és őszinte örömmel üdvözöljük méltóságodat körünkben. Éljen! Erre ő maga körülbelül a következő , igen nyájas szavakat intézte a tisztikarhoz: Fogadják legőszintébb köszönetemet szívélyes fogadtatásomért. Ismerem a tekintetes tisztikar tevékeny működését már a hírlapokból is, s csak örömömre szolgálhat egy oly megye kormányzatára hivatva lenni, mely igen tisztelt elődöm buzgó és tapintatos vezetése, mint nemkülönben a tekintetes tisztikar fáradhatlan közremunkálása által már is oly szép eredményeket szült, s az ügyek kezelésében oly rendes menetet idézett elő. A mint egyrészt hivatva vagyunk , cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk által kitűzött czélok elérésében lankadatlanul közreműködni, úgy feladatunk másik főrésze : mindenkinek részrehajlatlan igazságot szolgáltatni, a tulajdon szentségét a maga épségében megóvni, és kivált a földbirtokosok s a köznép között fenforgó viszonyokat — a törvények határozata és az igazságosság elvei szoros szem előtt tartásával kiegyenlíteni. Nem csekélyek azon feladatok, mik vállainkra nehezednek, s miknek elintézése mi ránk vár, nagyobbak pedig annál is inkább, miután a jelen tisztikarnak jutott a szerencse, az ország azon munkásai lehetni, kik hivatva vannak a legkegyelmesebb Apostoli Királyunk és Urunk által nyilvánított ellek legmagasb nemesi szándékához képest, hogy szeretett hazánknak alkotmányos utáni kormányzata mielőbb életbe lépjen, s az e czélra vezető utakat előkészíteni. Ne téveszsze tehát a tekintetes tisztikar soha szeme elöl hivatásának ezen feladatait, legyen kitartó, legyen rendületlenül ha ő cs. k. Apostoli Felsége irányában, s legyen valódi hazafi is. Éljen a király ! éljen a haza! Főispáni helytartó ur ő méltóságának többszörös éljenekkel fogadott beszéde után a tisztikar magát visszahúzta, s ő még a kipihenésre magának legkisebb időt sem engedvén, azonnal uj hivatalának átvételéhez fogott. Ma pedig az összes tisztikar egyenkinti bemutatása történt; megyei első alispán ur ugyanis a tisztikart bemutatván, miután rövid, de meleg szavakkal üdvözölte volna, főispáni helytartó ur következőkben válaszolt: Tekintetes tisztikar ! Midőn igénytelen személyemre azon legmagasabb kegy árasztatott, hogy szülő megyémnek és országunk főzászlósának, megyénk nagytiszteletű főispánjának helytartóságával felruháztattam,lelkiismeretesen számot vetettem úgy magammal, mint a fennálló közviszonyokkal azon működési térre nézve, mely ép oly terjedelmes, ...int díszes feladatúvá vált, s habár tartozó jobbágyi hűségem elégséges buzdításra ösztönzött, hogy a bennem helyezett várakozásnak megfelelő ösvényre lépjek és bebizonyítsam, mikép minden törekvésem oda leend irányozva, hogy állásomat a cs. kir. Apostoli Felsége nemes szándékához képest kedves hazánk s szeretett megyénk közös javának előmozdítására használjam fel; mindazáltal nem titkolhatom el aggályaimat, melyek jövendő hivataloskodásomra nézve szemeim előtt lebegnek. — Csüggedést még sem érzek, mert bízom a Mindenható kegyében, hogy továbbra is megáldaná annyi testi s lelki erővel, mikép buzgó akaratomat érvényesíthettem; de bízom a magas kormány elnézésében is, mely szokott méltányossággal nem csak az eredményt, de a tiszta szándékot is megbírálja; de bízom végtére a megyei tisztikarnak szives támogatásában, melyet a megye minden rendű lakosainál is annál biztosabban elérni reménytem, mennyiben nem kéthelhetem, hogy minden igaz hazafi elismerni köteles, hogy hazánk kormánya az ősi alkotmány vonalai közt fáradhatlanul működik, s hogy a cs. kir. Apostoli Felsége csak a nemzet közös egyetértésével, az országgyűlésen létesítendő törvényhozás útján kívánja a nemzet összes viszonyait megállapítani, mely közösen óhajtott hilása tekintetére nézve tudtunkra egy és első a maga nemében, mind szellemileg, mind anyagilag gondos szorgalommal van kiállítva; kitűzött czélra nézve pedig nem csak a magyarul tanulni vágyó németajkú ifjaknak, hanem a németül tanulni akaró magyar növendékeknek is jó lélekkel ajánltathatik. Koczányi Ferencz. *) Markovits Iván „Magyar Gyorsirástana“, mely a magas kormány által a középtanodák számára kizárólagosan elfogadott Gabelsberger-rendszernek elvei szerint íratott és a magántanulásra kiváltképen alkalmaztatott. Kiadják Markovits Iván és Szorabathy Ignácz. 8-adrét XVI. és 88 lap nyomtatvány s 102 lap kőnyomat. Ára 1 ft 50 kr. Kapható Budán a „Gyorsirászat“ szerkesztőjénél (viziváros, uj-utcza 697. sz.), megrendelhető a könyvárusoknál is. E munka ugyanaz, mely a „Gyorsirászat“ czimű szaklapban nyolcz hónap alatt megjelent. Tanmodora igen könnyűvé teszi a gyorsírás tanulását, miután alig tanult a kezdő néhány gyorsjegyet ismerni, már is egész mondatokat talál a gyakorlatokban azon jegyekből összeállítva és a könnyebbről a nehezebbre fokozatosan gyönyörködtetve vezettetik, mig végre néhány hónap alatt kész gyorsíróvá képezheti magát e tan *) Ily tekintély méltánylása, mint a tisztelt tanár úré, fölöslegessé teszi részünkről külön ajánlatunk kifejezését ; lehetlen azonban ahhoz abbeli óhajunkat nem csatolnunk, vajha szerző úttörői példájától buzdíttatva, mások is igyekeznének mielőbb mindazon, nyelvünk megtanulását könnyítő segédkönyveket előállítani, mikkel minden nemzetnek bírnia kell, mely nyelvét megközelíthetővé kívánja tenni mindenkinek, ki azt megtanulni óhajtja. Sz. indulónk Unghvárra, hogy főispán ő mga Ungh érdekeit szivén hordja, s a politikán kívül eső országos ügyek mellett, melyek közül nevével csaknem mindenütt találkozunk, érdekeltsége e megye viszonyaira s jólétére is kiterjed. Unghvárra d. e. 11 órakor érkezvén, főispáni helytartósaga a főjegyzővel egyenesen a gyűlésbe tért és ennek elnökletét élénk Üdvkiáltás között elfoglaló, s minthogy ez épen az udvari k, rendeletek és helyi, tanácsi intézmények kihirdetése után történt,több megkeresések, az alattas közegek jelentései, és a magánfelek folyamodványai, összesen 101 önálló ügy került tárgyalás és elintézés alá. Ismerkedjünk meg most a tárgyak érdekeséseivel. Legidőszerűbb intézkedése a gyűlésnek a közmunkaerő feladat szerinti kivetése volt, mely is akként eszközöltetett, hogy nem csak az államutnak helyenkinti szakaszai és az országutak, hanem a községi összeköttetési vonalak is igényszerű javításban fognak részesíttetni. így történt, hogy a csapi országos út eredetileg czélellenesen lerakott kőalapjának felszedésére és műszerű összeillesztésére 47, a kaposi országútra pedig a Kapos-Vaja és Unghvár-Morgó közti döczögős út kiépítésére 48 község közereje jön kirendelve; továbbá a pálócz-nagymihályi, ubrini, verbócz- nagymihályi és a laborezhid közti és a vinnasztrajnyáni, radvánczi sat. feneketlen útrészek jó karba helyezése iránt is kellő intézkedés létetett. Az útmestereknek pedig kötelességül tétetett,hogy minden hó utolsó napján, midőn napdijaik felvétele végett jelentkezni fognak, a munkahaladást előtüntető kimutatást, mely az állammérnök és szbió aláírásával megerősítendő, a megyének felmutatni es ne mulaszszák, minthogy dijaik csak ennek előterjesztése után és az igazolt eredményhez mértten fognak utalványoztatok A szathmári, illetőleg munkácsi püspökség közbenjárása folytán a Szobránczon és Jeszenőn építendő r. és g. k.templom építése indokából a közeleső községek közerejének elengedése a helytartótanács előtt javaslatba hozatott. A takarékmagtárak létesítését e sanyarú év sajnos tapasztalatai sürgetőleg követelik. A sors ezen intésén okulva, a tiszti gyűlés takarékmagtárak alakítását egyhangúlag elhatározó, a tervezetek és alapszabályok kidolgozásával az első alispán, megyei főjegyző, számvevő, főügyész és a közp. szolgabiróból alakított küldöttség egyidejűleg megbizatván. Helyén lesz itt feljegyezni azta szives készséget,mely szerint n. t. Bugyis András szerednyei r. k. lelkész a kérdéses czélra 20 p. m. életet felajánlani, ennek és a még begyülendő élet megőrzésére pedig Riczkó Lőrincz főügyész ingyen helyiséget átengedni szíveskedett.Megemlítést kíván egyébiránt azon körülmény is, miszerint megyénk viszonyai nem oly kedvezők, hogy a gyűlés magát az érintett feladat megoldásának könnyű voltával kecsegtethetné, mert kétségkívül igaz, hogy a magtárak hiányának oka nem egészen az ennekelőtti hatóságok részvétlenségében, hanem inkább azon körülményben keresendő, hogy e megyei termelők a kedvező években is megfeszített szorgalom után alig nyernek annyi termést, mely évi saját fogyasztási szükségletüket fedezhetné,legtöbb esetben pedig a középbirtokosok készpénzen, s az alsóbb osztály fáradságos munkával a rendszerint áldásosabb alföldről szokta legszükségesebb élelmi czikkeit beszerezni, s ekként sohasem rendelkezett oly terményfelesleggel, melyet érzékeny megerőltetés nélkül takarékmagtár alapjául meggazdálkodnia lehetendett. A gyűlés örömmel engedi át magát mindamellett azon reménynek, hogy kedvező évfordulat mellett, és az ügy iránti meleg részvét folytonos ébrentartásával e megyében is, egyelőre legalább némely járásban, sikerülni fog az annyira kívánatos takarékmagtár és az ideiglenes tisztikar működésének tisztasága felöli meggyőződés alapját ez után is megvetni s megszilárdítani. (Vége köv.) Nehrebeczky György. — Eperjes, mart. 20. Tegnapelőtt délelőtti órákban fogadtuk a cs. k. Apostoli Felsége által Sárosmegye főisp. helytartójává legkegyelmeseben kinevezett Berzeviczy Manó ő migát. Az összes tisztikar ő méltóságát diszöltönyben a megyeház kapujánál várta és megérkezte után harsány éljenek között a főispáni terembe kisérte, hol ő maga a megyei főjegyző által következőkép szólittatott meg: Méltóságos főispáni helytartó ur ! „Féljétek az Istent, tartsátok tiszteletben a királyt“ mond a szót írás. Ez érzelmektől áthatva köze könyv segélyével. Markovits legújabban a bécsi egyetem magyar gyorsírás-tanárává neveztetett ki és mint gyakorlott gyorsíró a birodalmi tanácsnál több évig működött. Az ő gyorsírása Bécsben 3, Magyarországban 9 tanodában tanittatik és már sokan vannak, kik gyorsírását levelezések és magánczélokra használják, s ha a nyilvános élet hazánkban élénkebb volna, már a gyakorlatban is láthatnék ezen tankönyv eredményeit. Kiállítása csinos, kőnyomata mintalapjai tiszták, előadása értelmes és vonzó. Ajánljuk a közönség figyelme és pártolásába. —x— Napi újdonságok. * A „P r e s s e“ f. hó 22-ki esti lapjában magyarázatát tartalmazza a magyarországi kir. Helytartó ur ő excja Bécsben tett minapi látogatásának, mely magyarázat több pontra nézve helyreigazítást igényel. A „Presse“ illető sorai ezek: „Gr. Pálffy magyarországi Helytartó ur jelenlétének Bécsben, daczára vagy talán épen azért, mert igen rövid volt, különös jelentőséget tulajdonítanak , holott az egész tévedésen alapszik, legalább úgy jelentik nekünk, hogy gr. Pálffy nem hivatott fel ide, hanem maga tett lépést, hogy a család Pozsonban meghatározott idősbinek nagy öröksége ügyeiben Bécsbe jöhessen, és e kérvénye azon megjegyzéssel adaték meg neki, hogy tartózkodása Bécsben,a magyar állapotokat tekintve, lehető legrövidebbre legyen kiszabva. Így történt, hogy délután Bécsbe érkezett és már másnap reggel útban volt Pest felé. S hogy ha minde mellett kihallgatása volt Császár ő Felségénél, végtére is igen természetes, hogy miután már egyszer Bécsben volt, a Császár a pesti dolgokról személyes értesítést óhajtott, és ennélfogva a Helytartót az estve audientiára magához hivatá.“ Az „Ung. Nachrichten“ ezekre a helyreigazítást következőkép teszi meg: „Úgy hisszük, nem hibázunk azon feltevésünkkel, mikép a Helytartó úr aznap Bécsbe nem hivatott, sem pedig fölmehetésért nem folyamodott, minélfogva magától érthetőleg se kérelme megadásáról, vagy épen ottani tartózkodása korlátozásáról szó sem lehet. Tartsuk magunkat egyszerűn a tényekhez. Tudva van, hogy ő excja szombaton estve utazott Pozsonba, hogy a család idősbjének gr. Pálffy Fidélnek másnap végbemenendő temetésén jelen legyen, és ugyanaznap kisérte hívesét Bécsbe, ki ott pár napot családja körében óhajtott tölteni. Ha nem vonjuk is kétségbe s a Presse-vel természetesnek találjuk, hogy gr. Pálffy rövid tartózkodását Bécsben felhasználta, hogy engedélyt kérjen, Ő Felségénél megjelenhetni, a minthogy tudtunkra a Helytartó úr a beteg udvari kanczellárnál rövid estveli látogatást tett és az alkanczellár úrral némely ügyekről értekezett, mind a mellett alapos meggyőződésünk, hogy a Helytartó urnak e megjelenése Bécsben, melyet a „Presse“ a sorok közt oly sajátszerüleg igyekszik magyarázni, se a megelőzött, se a reá következett pesti eseményekkel semmiféle okozati kapocsban nem állt.“ * A bibornokhű prímás ő eminentiája, mint az „I. T.“ értesül, a Szent-István-társulat közelebbi közgyűlését, melyen személyesen szándékozik elnökölni, jövő hó 19-kére tűzte ki. * Pest városa főpolgármestere néhány polgárral f. hó 22-kén a kir. személynök ő exójához ment, hogy a városi törvényszéki költségeket illető kárpótlási ügyben közbenjárását kikérje. Mint a „P. L.“ értesül, ő excja e megtérítési igényét a városnak tökéletesen méltányolta és a városi képviselő urakat biztosítá, mikép ez ügyet közelebb Bécsben, az illető helyen személyesen fogja támogatni. A küldöttség az országbíró az Ő excjánál is tisztelkedni szándékozott ez ügyben , azonban ezt más időre kelle halasztania, miután ő excja néhány nap óta Bécsben időzik. * Az austriai földhitelintézet részvényeire az első befizetés már megtörtént. Aglója a párisi börzén 150. * A tiszavidéki vasút igazgatóságának legújabb hirdetménye szerint a debreczeni vásár tartama alatt, azaz ápril 13—30 ig a rendes személyvonatokon kívül a debreczeni vonalon még egy másik is fog közlekedni, mely Czeglédről 8 óra 24 perczkor estve, Debreczenből pedig 10 ó. 29 perczkor éjjel fog elindulni. * A pozsoni színházban rendezett műkedvelő előadás a szűkölködők javára 3000 ftot jövedelmezett. Az előadás a városi szegények javára ismételtetett. * A győri vár utolsó maradványait, úgymint a Dunapartra néző bástyafalakat most bontják szét. A betűk R. G. V. M. és az 1661-ki évszám, mi még látható, ezt jelentik : Raimundus gróf von Montecuculi, a ki 1661-ben a győri erőd parancsnoka volt s az imént említett bástyákat épitteté. Színházi tudósitás. Legmélyebb tisztelettel alulírottaknak van szerencséjük a t. ez. színházi közönséggel tudatni, hogy a pest-budai egyesült német színházak igazgatását közösen általvévén, főtörekvésünk oda leend irányozva, hogy a legújabb színpadi szerzeményeknek a dalmű, bohózat, színmű és ballet terén leendő előadatása, úgy a legjobb szín és dalműi tehetségeknek szerződtetése, nemkülönben a leghíresebb színpadi művészeknek vendégszerepeltetése által a t. ez. közönség pártfogását megnyerni és biztositani szerencsések lehessünk. Kelt Pesten, 1864. évi bőjtmáshava 23-án. Winter Bernát és Röhring József, időt hogy elérhessük, a nemzet minden egyes polgárán áll, bizodalmát gerjeszteni, hogy a bizodalmas megoldás bekövetkezhessék. Ezen időközre a megye kormányzata a tiszti karra kirekesztőleg bízva lévén, minden egyes tisztviselőnek nagyobbá köre, de nagyobbá felelőssége is,mely azonban súlyossá szintén nem válhat, ha kiki kötelességét szorgalmas pontossággal teljesiti, s eljárásában érdekeltséget nem tanúsít. Sárosmegye a municipális korszakban soha sem tévesztette szemei elől, hogy hazánknak legrégibb nemesi családokból leszármazott ivadéka, s díszes nevű elődjeihez méltán tanúsította mindazt, mit Ő Felsége és a haza egy megyétől várhatott. Magában a megyei életben tündöklött a kölcsönös s barátságos egyetértés, melyet sem politikai külön nézet, sem vallás, sem álláskülönbség megingatni nem volt képes; s igy lett az, hogy Sárosmegyében az egyházi, nemesi és polgári rendek egymást kölcsönösen szerető családot képeztek s megtartván a magyar igaz jellemét, a jobbágyok földesuraikat jótevőjüknek, ezek pedig amazokat hűséges alattvalójuknak nézték. A jogegyenlőség e viszonyokat közben megváltoztatta, de a mint az 1848 és 1849 évi közgyűlések jegyzőkönyvei t tanúsítják, ezen változtatás az egyetértést nemcsak hogy nem gyengítette, de sőt megerősítette. — E jogegyenlőségnek s kölcsönös egyetértésnek őrei a tisztviselők; szolgáljon tehát mindenkinek fögondul, hogy midőn egyet pártol, másiknak jogos követelését ne sértse, s legyen tényezője annak, hogy a kívánt kölcsönös egyetértés fentartassék s a hivatalos eljárás ellenében méltó panaszai által se emeltessék; azért uraim önöktől elvárom, hogy kötelességeik ernyedetlen teljesítésében lankadni nem fognak, s minden erővel oda hatnak, hogy a nép Urnok Királyunk népeit boldogítani akaró legmagasb s legkegyelmesebb akaratáról felvilágosíttassék, hogy egyrészről a népnek biztosított jogok csonkítatlanul megóvassanak ; másrészről, hogy a tulajdon iránti jog tiszteletben öregbüljön. Biztosíthatom önöket, hogy akik legfelsőbb szolgálat s polgártársaink érdekében hűség és kitartás által magukat kitüntetik, azok érdemes kitüntetni s méltányolni el nem mulasztom; másrészről már most leplezetlenül tudatom önökkel, hogy a lanyha eljárást, a hanyagságot, a hivatallal minden visszaélést kérlelhetlenül sujtandom, s nem türendem, hogy oly egyéniség önöknek nagyra s minden nemesre kész testületében létezzék. Vigyék meg uraim szeretetem és szolgálati készségem nyilvánítását e megye minden lakóinak, s biztosítsák,hogy a ki hozzám igazságos panaszszal közeledik, törvény s legjobb akaratom szerint oda fogok hatni, hogy az igazság neki kiszolgáltassák. Most pedig uraim nem marad egyéb hátra, mint önökre s megyém minden lakóira kérni az Isten áldását, mi nélkül minden emberi erő hiú s eredménytelen, hogy midőn dolgozunk s fáradunk, legyen az ő megszentelő malasztja a sikerben, azon sikerben, mely nélkül szegény hazánk soha boldog nem lehet, mit hogy elérjünk, tántorithatlan hűségü jelszavunk legyen : „Urunk királyunk minden népeinek atyja éljen és kormányozzon boldogul; éljen a király, éljen a haza!“ Így következtek az egyenkénti bemutatások, mely alkalommal ő méltósága a legtöbb tisztviselőkhöz szívélyes szavakat intézvén, kétségtelen tanujelét adá annak, hogy rövid idejű ittléte alatt máris minden egyes tisztviselő képessége, szorgalma és mikénti magatartásáról valóban meglepő tudomást szerzett. A bemutatás után pedig a tisztikar eddigi főhrpapi helytartójától méltóságos Hlaváts János, udvari tanácsos úrtól elbúcsúzott. — Foganatba ment tehát a főnökünk személyébeni változás, s a mint egyrészt nem hallgathatjuk el szeretett eddigi főispáni helytartóink visszalépése feletti legbensőbb fájdalmunkat, úgy másrészt örömmel telik el keblünk, hogy ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebb urunk egy oly férfiút állított e megye élére, kinek a legmagasb ház iránti ismert hűsége, tiszta múltja és jelleme, valamint önzetlen hazafisága és igazságszeretete zálog gyanánt szolgál, hogy e megye igazgatása ilyen kezekbe letéve eredmény-s sikerteljes leend; óhajtjuk pedig ezt őszinte szivünkből s adja a mindenható, hogy a fenforgó kérdések a király és nemzet kölcsönös egyetértésével mielőbb békés megoldásra találjanak. Vidéki levelek. — Zala-Egerszeg, martius 16-án 1864. A Felséges király és az uralkodóház fenséges családtagjai, a magas kormánytestületek, az egyházi és világi hatóságok, a különféle köztársulatok, a főrendűek, középosztálybeliek és nép, egyszóval szegény és boldog siet vala az aszály miatt ínségre jutott szerencsétlenek nyomorának enyhítésére. Zala megye közönsége is ezt téve, s eltekintve az egyes adakozóknak magán uton tett adakozása nem kevés mennyiségétől: a megyében felállított központi