Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1864-03-01 / 49. szám

örökbiró: ha váljon a hazaszeretetből elhagyni jónak vélt tért szintoly hazaszeretetből vagy mellékes ér­dekből foglaltuk-e el ? s megtesszük-e mindazt, mit emberi erőtől követelni lehet ? És ha a Fejedelem iránti tántoríthatlan hű­ség és édes hazánk iránti szeretet, e két magasztos­ eszme, úgy a törvényes rend fenntartása s az igazság részrehaj­­latlan kiszolgáltatása lesz minden törekvéseinknek és cselekvényeinknek iránya, meg vagyok győződve, hogy eljön az idő, midőn a dynasticus hűt érzelmeket a hon érdekeivel öszhangzásba hozni kívánó hazafias tö­rekvések a haza általános elismerését vivandják ki ré­szünkre. Most még csak a beszédem elején kifejezett azon óhajtással zárom be jelentésemet, engedje Isten, hogy a közjogi kérdések szerencsés megoldásával minél előbb megülhessük azon boldog ünnepet, melyen szent István koronája Felséges Fejedelmünk fejéről árasz­­tandja nemzetünkre a tartós boldogságnak fényes su­garait. — Éljen a Király ! Éljen a haza! Ezen lelkes beszéd és ennek végszavai harsány utánozásban törtek ki; a tiszti kar főhajtással fejezte ki háláját főispáni helytartó ur ő méltóságának, az el­ismerés és megelégedés nyilvánításáért, s a jelenlévők egyhangú indítványára, a fontos jelentés egész terje­delmében a megyei közgyűlés jegyzőkönyvébe iktat­­tatni, s a megyebeli községekben leendő kiosztás vé­gett elegendő számú példányokban kinyomatni ren­deltetett. Külföld, ANGOLORSZÁG A felsőház f. hó 26-ki ülésé­ben Russell gróf, Malmesbury lord inter­­pellátiójára azt válaszolá, miszerint Jütland hihetőleg kártérítésül fog occupáltatni, elfogott hajókért, ha Dá­nia folytatná a kalózkodást, nem pedig a hadi költsé­gekért­ biztosítékul. Angolország figyelmezteté a német hatalmakat, mivel Dánia ezt méltán invasiónak tekint­hetné, s a háború ezáltal széles­ülést nyerhetne. Londonból febr. 25-től jelentik . Tudva van, hogy a Németország s Dánia közti ellenségeskedések kitö­rése óta, a Tynén horgonyzó austriai s porosz hajók közöl egy sem­ indult a tengerre. Most a kisebb német államok legnagyobb részétől is paran­csok érkeztek ott­­lévő h­ajóikhoz aziránt, hogy egyelőre nyugottan a ki­kötőben maradjanak. FRANCZIAORSZÁG. Febr. 26-án kezdetett meg a Szajna­ megyei esküdtszék előtt, Devienne el­nöklete alatt, a Greco­s társai elleni per tárgya­lása. 10 óra után néhány perc­c­el a terem már egészen tömve volt. Egy asztalon a bizonyítéki tárgyak, mint: bombák, pisztolyok, puskák, töltések stb. láthatók, két felfigyelő őrizete alatt. A birák mögött félkörben fölál­lított székeken többek közt M­a­g­n­a­n tábornagy s 2 senator is foglalt helyet. A 4 vádlott bevezetése élénk sensatiót okozott, noha személyiségeik magukban véve semmi különös ér­deket sem gerjesztenek. Azok közönséges olasz arcz­­vonású , szögletesen merész magatartást é­s magu­kat nehezen kifejezni tudó egyének. Egyedül Greco a főczinkos bir kissé finomabb külsővel. Mindegyikük egy csendőr által kisértetik. A kérdések s válaszok tol­mácsok segélyével történnek. Ugyanazonosságuk a szo­kott módon constatkroztatik, Greco (Pasquale) 27 éves, zenész, pisai szüle­tésű­, Párisban lakik. Trabucco (Rafael), 40 éves, zene­tanító, aversai születésű. Imperatori (Natali), 33 éves, könyvkötő, luganói születésű. S­c­a­g­­­i­o­n­i (Angelo), 21 éves, tanuló, san­­giuseppei születésű. (Az utóbbnevezett Párisban Gre­­cóval egy házban lakott.) A vádlottak Allou, Rousse, Colmet, Dange s Delpon ügyvédek által védelmeztet­­nek. Ez utóbbi Imperatori által választatott, míg a többiek hivatalból neveztettek ki. A már említett vádirat fölolvasása után megkez­detik az egyes vádlottak kihallgatása. Greco — kire először kerül a sor — részletes vallomást tesz. Ő már előbb is tett utazásokat Parisba, hogy a tért pon­tosan tanulmányozza, s Murat herczegnél tett lépé­sek által — kinek Greco atyja szolgálatokat tett — a rendőrség kutatásait tévútra tudta vezetni. Részletesen előadja M­a­z­z­i­n­i­vali viszonyait, az azzal folyta­tott beszélgetéseit, az attól kapott fegyvereket s pénz­összegeket, 8­3 bűntársának a merénylet elkövetése vé­­getti fölfogadását. A császár meggyilkolásának esz­méje Mazzinivali is­m­eretsége óta villant föl agyában, ki ezen tényt mindig múlhatlanul szükségesnek tünteté föl Olaszország újjászületésére nézve. A 3 vádlott megerősíti Greco vallomásainak igazságát. Ők ez utóbbival együtt jöttek Luganóból, onnan hozták magukkal a Mazzini által nekik adott bombákat, s Párisba utazásuknak semmi más czélja sem volt, mint a császár meggyilkolása. Trabucco — ki kissé jobban beszél fran­ Bejegy­zett gaboaárak a pesti gabona­­csarnokban. ft ft kr 500 6050 Pesti kereskedelmi bankrészv 670 60 100— Pesti takarékpénzt.részv. 1150 — 25— Budai „ 420 40— — Ó­budai „ 103 525 3212 V.Budapesti lánczhidV 385 105 580 Bi­dapesti alagút T) 68 tón USr*­Pessti hengermalmi társulat. 1100 SWV 25 —­Kereskedői épület« 345 300 38 Első magyar biztos-társulat. 435 200 24 ___ i'annenta viszonbizt. társulat. 278 110 690 Sz.-István kőszénbányatárs. 155 100v'— — Pannoni.1 gőzmalomi társulat. i «^go 61/,"/., magyar záloglevél. 8.8.40­­­6",„ magyar földhit.utalv. 90.50 Utoló osztalék. Magyar értékpapírok árk­elite. Ár­kelet. 1839-ki húzás 1854-ki „ 1860-ki „ Hitelint. .. Dunagőzhaj. húz. Tom­esti 100 ft „ T­ 60 ft „ Budai köles. „ Eszterházy „ Salm „ Bécsi börze február 25-én. st­­­kr Állam­kötelezvény. 5"/6-es átváltoz. 6%-os metall kötél. 1852. kiad. 47,7.-es. 4"/, es. 3­0-es. 67, lombard-velencz. 676 nemz. kölcsön. 6"/0 magyar földteherm. 6°/0 erdélyi földteherm. 5% horvát földteherm. Záloglevelek. osztrák 10 éves kisorsolandó osztrák értékben galicziai magyar 10 éves kisorsoland. Sorsjegyek: mart. apr. május apr. jul jun. jan. jun. jun. jul. mart. mart. aug. 67 71 71. 63 56 42 103 79 73 71 74 102. 90 85 72. 99 88 1. 1 1. 2. 1.1 2. 15. 16. 15. 15.1 31 30.1 31 1.1 29 140 89 93 132 86 109 49 29 91 31 Windischgräcz „ decz. 1. Waldstein „ jul. 15. 00 Keglevich „ május 1. eOÍComo-jegyek „ jan. 2. _ 1 Vasúti részvények. (Északi vaspálya. 691 Állam vaspálya. 49 Tiszai vaspálya. 75; Déli —­­Nyugoti_ „ Galicziai ^ Pardubiczi vaspálya. Gratz-Koflachi „ Teplicz-Aussigi vaspálya. Cseh-nyugoti vaspálya. Iparrészvé­nyek. Nemzeti bank. Hitelintézet p. 200 ft. Escomptbank p. 500 ft. Lloyd p. 525 ft. Dunagőzhajózás p. 525 ft. Pénznemek. 50 Császári arany. 10 „ „ reezés. v „ koronás. Napoleon d’or. .Orosz imperiale. 25'Porosz pénztári utaló. 50 Souveraindor. —­ Angol souveraign. — 1-.züst 100 ft. ft I kr 19.-19.50 15. - 18 — 1752 194 50 147.- 247.— 131.— 195 — 125.50 135. - 241.-152.50 773.— 180.30 653.- 222 — 430.— 5.67 5.67 16.40 9.46 9.70 1.77 16.72 12.— 117 75 Kalauz.­ ­ Nemzeti imizeum. A téli hó­napokon át zárva van. Műcsarnoka a magyar kép­­­zőmű­vészeti társulatnak. (Nagy­­hid-utcza 9. sz.) Naponkint d­e.­­9 órától d. u. 5-ig; ünnep és va­sárnap d. e. 10 órától délut. 4-ig.­­ Belépti jegy 10 kr. , Magya­rszági mű­egylet fi­­ytárlata. (Feldm­ajor, Diana- i fürdő épületében.) Látható min­dennap d. e. 9 órától d. u. 6-ig. Bemeneti dij 18 kr. Műsorozat 5 krajczár. Takarékpénztár Reáliskola és egyetem-utcza szegletén. Magyar biztositó-társaság. Az Erzsébet-téren. Magyar földh­i­el - intézet. Erzsébet-téren, a magyar bittó-,­­ sitó-társaság házában.­­ Magyar tud Akadémia. Úri utcza, Trattner-Károlyi-házban. Zálogház. Lövész- és szerb­­utcza szegletén. Vakok i­tézete. Király- és gyár utcza szeglete Vaspálya* Becs, indul 7 ór. 45 p. r. — 8 ó. este. P Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10-49 p. e. Ér.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. ér. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 6.35 perez d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg.­­Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Hécs. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 ej. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Er.-Ujvár, ind. 1­ 50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u.­­— 6 óra reggel. Buda-Triest. Buda, ind. 6 ó. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. — érk- 7-20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. , ind. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2 p, 4. u. — érk. 6.8 r. Laibach, 2,H fejjel. Triest, érk- 8.15 reggel. Triest-Pada. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 qjjel. Pragerhof ind. 9.3Q r. — ind. 10.56. Kaniz a, ind, 1.19 d. u. érk. 5.12 reg. Fejérvár, ind-5 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. -— 9.14 d. e. Fcjérvar-Bécs. Fejérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 36 d. u. Bécs, érk. 7 ór. este menetek. Bécs Fejérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fejérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd-Miskolcz-Kassa-Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3. -— d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd- Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Kassa-Miskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad-Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 6.33 d. u. Bccs-Baziás. Osztrák mérő. Osztrák értékben. Búza bánsági . . „ tiszai . . . „ fehérmegyei . „ bácskai . . Rozs........................ Árpa serfőzésre . . „ etetésre . . Zab......................... Tengeri . . . Tengeri ut . . . . Köles.................... liepcze ily, font. ft kr |ft |kr 87—881 86 - 885 305 50 85-875 155 40 85—865 105 15 77-793 603 70 70 713 153 25 65-682 9­3 5 42 -442 202 25 82 843 553 65_’ 3 503 55 — 3 503 60 — 6 501 61 — 1 Befizetés I­ossz ge. Pálffy Clary „ St.Genois­­ cziául — taglejtései s organicus gyermetegségei által majdnem comicus személylyé lesz. Ő szerencsétlen volt, s Greco pénzt adott neki; ezenkívül megesküdött, hogy „szegény Garibaldiját“, ki Aspromonténál megsebesült, megboszulandja, s véget akart vetni az Olaszországbani rablásoknak. Imperatori szintén teljesen bevallja saját vétkes tervét, azonban azzal igyekszik magát menteni, miszerint attól félt, hogy ha részvétét megtagadja,­­ ő maga fog meggyilkoltatni. Greco ellenben azt állítja, hogy Imperatori önként ajánlkozott neki s Mazzininak. Mindketten ragaszkodnak egymással ellenkező állítá­saikhoz. S c a g­­­i o n i Imperatori által vétetett rá­­ a merényletbeni részvételre, —a mit ez utóbbi szintén tagad. Erre az ülés 2 óráig fölfüggesztetett, s ekkor újra megnyittatván, a tanuk kihallgatása kezdetett meg. Az első tanuk oly rendőr-ügynökök s biztosok, kik a 4 vádlott fölötti őrködéssel s azok befogatásával voltak megbízva. Vallomásaik tökéletesen öszhangzanak a vádirat előadásával. Szintoly kevéssé lehet valami újat tudni meg a következő tanuk (szálloda-tulajdonosok, pinczérek stb.) vallomásaiból. Az első 7 tanú kihallga­tása után az ülés elnapoltatott. (Az ítéletet a távirda már jelenté.) NÉMETORSZÁG: A württembergi kamra 65 sza­vazattal, 15 ellen helybenhagya a 680,000 főnyi rend­kívüli kelléket a hadügyministérium számára. Mint Kielből f. hó 2- ról távirják, egy, egész Schleswigbőli 1600 főnyi küldöttség, mely részint vá­lasztottakból — 400 lélekre­­—1 esvén — részint ön­­kénytesekből állott, Frigyes herczegnek egy, azt kijelentő föliratot nyújtott át, miszerint Schleswig csu­pán az ő alattvalója akar lenni. A herczeg azt válaszolá, hogy ő sohasem fog jogától visszalépni. Febr. 22-én oszta ki Gablentz altábornagy, egy nyílt mezőn, Frerup közelében, a Gondre­­court- i Nostitz dandárok közt a vitézségi ér­meket. Az előbbi dandárnál azon körülmény adott ma­­gas­ érdeket az ünnepélynek, miszerint Albrecht porosz herczeg sajátkezüleg tüzé a kitüntetett egyének mellére az érmet. — Gablentz mindkét helyen ékesszólólag beszélt, s mindegyik földiszitett egyén­nel kezet szorított. — Albrecht herczeg a „vi­tézek vitézét élteté“, s a „vas-dandár“ (igy neve­zik a Gondrecour­t-dandárt), ezen czim ado­mányzást szűnni nem akaró hurrárval erősité meg, zajosan éltetvén „a Császár által becsült, s a csapatok által szeretett vezért,“ mint őt a herczeg nevezé. Össze­sen 56 egyén (altisztek s közkatonák) diszittetett föl; még pedig 15-en arany, s 41-en ezüst érmekkel. Ebből a Windischgrätz-dragonyosokra 2, a Liechtenstein hu­szárokra 3, a 18-ik vadász zászlóaljra 8, a porosz ki­rály- s Martini-gyalog-ezredekre 11—11, a 9-ik vadász­­zászlóaljra 9, a belga-király-gyalog ezredre 10, a hes­­seni nagy herczeg-ezredre 1, s az 1-ső tüzér ezredre 1 érem jutott. Egészben eddig élő 15 arany, 45 nagy, s 202 kis ezüst érem osztatott ki, s 257 egyén részesült dicséretben. A schleswigi küldöttség Berlinben múlt kedden volt audientián a királynál. A berlini „Lib. Corr.“ sze­rint a király válasza igen barátságos volt, valamint annak későbbi beszélgetése is az egyes tagokkal, kik­nek a király még különös köszönetét fejezé ki, ama ba­rátságos s bizalomteljes fogadtatásért, s azon áldozat­kész segélyzésért, melyre a porosz csapatok a schles­wigi lakosságnál találtak. A küldöttség a királyhoz in­tézett föliratában, a dán járomtóli megszabaditásérti köszönetén kivül, különösen 3 pontot emelt ki, t. i. 1) Schleswignek Dániátóli teljes különválását, mi az idősb ág kihalta által idéztetett elő; 2) a régi öröklési rend el­ismerését, melynélfogva az augustenburgi ágnak kell mind Schleswigben, mind Holsteinban kormányra jut­nia; 3) a régi jog szerint elválaszth­atlan összeköttetést Schleswig s Holstein közt, tehát a régi „op ewig unge deelt“-et. Hirszerint ezen 3 ik pont, t. i. a herczegségek elválaszthatlan összetartozása, a királyi válaszban ha­tározott beleegyezésre talált. Az öröklési kérdés meg­­emlittetett ugyan , azonban a nagyhatalmakkal függő­ben lévő alkudozások tárgyául jelöltetett ki, melyek te­kintetéből a jelen perekben a nyilatkozat czélszerűtlen­­nek látszhatnék Ellenben a Dániátóli különválás iránt a kir. válasz se beleegyezőleg, se elvetőleg nem nyilat­kozott. Ezenkívül még különösen megigértetett a német nemzetiség­ s nyelvnek a herczegségekben oltal­mazása Hivatalos jelentés szerint, Wanka Ferencz fő­hadnagy a 18-ik vadász zászlóaljból, s R­a­d­o­v­i­­n­a­i Illés alhadnagy a szluini 4. sz. határ­ gyalog-ez­redből — ki a 30. sz. b. Martini gyalog-ezredhez volt beosztva — a rendsburgi kórházban sebeikben meg­haltak. Az „Osterr. Zrg“ szerint még eddig Bécsbe, irány­adó körökhöz semmi tudósítás sem érkezett, Wran­­g­e­l tábornagynak a főparancsnokságtól­ visszalépésé­ről, holott pedig méltán föltehető, hogy eziránt tüstént hivatalos jelentésnek kellett volna történnie. Azonban egészen valószínűtlennek tartják azt is, hogy a tá­bornagy —­ mint Palmerston lord állítá — J U 11 a n d b a benyomulása miatt meg fogna dorgál­tatok Angolország részéről még eddig nem intéztetett a szövetség­gyűléshez meghívás az értekezletbe, s ezért ez utóbbi arra még választ sem adhatott. A britt kor­mány előbb be akarja várni Kopenhágábani fáradozá­sainak sikerét, s ennek biztosítása végett néhány 3-fe­­dözetes hajó fog a Belthez indulni, Kopenhágábani kellő pressio gyakorlása végett. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy a német­ szövetséghez intézendő fölhí­vás, ha ugyan megtörténik, igen udvarias s barátságos alakban fog történni. Az „Österr. Zrg“ szerint a franczia kabinet semmi föltételhez sem köti az értekezletbeni részvétét. DÁNIA: Kopenhágából m. hó 19-ről kelt közlés szerint, a főparancsnokság jelenti, hogy Newgaard ezredes az ellenségnek egy megkerülésre c­élzó moz­dulata folytán kénytelen volt Kolding-ot odahagyni. Az ellenség az ezredest Gudse-ig Üldözé. Ez alkalommal egy kisebb lovassági ütközetre került a dolog, melyben a visszavonulást födöző B­a­u­d­i­t­z fél­ ezred 2 holtat s 3 könnyű sebesültet vesztett. A tengerészeti ministerium N­u­x­o 11 kapitány­tól Sonderburgból m. hó 18 ról kelt következő táviratot kapott: „A „Rolf-Krake“ Eckensundból visszatért, a­nél­kül, hogy a hajó parancsnoka azt állíthatná, miszerint a hidat levonta, mivel a sár­víz minősége miatt nem mehetett oly messze nyűgat felé, hogy megláthatná, ha várjon a Sund­on át lehet-e kelni. A hajó azonban mintegy 60 lövést tett ama hely ellen, hol a hidat gya­­nítá, s 3 oly tűztelep ellen, melyek azt megtámadák.­A „Rolf-Krake“ semmi nagyobb jelentőségű kárt sem szenvedett. 2 egyén megsebesült, az egyik súlyosan.“ A dán kormány a külföldön lévő dán ügynökök­höz m. hó 12-től következő körlevelet intézett: „Csapatjáték jelenleg oly állást foglalnak el, mely — az ellenség oldalát fenyegetvén — a tengerre tá­maszkodik, s ekkép mindazon előnyöket nyújtja, miket csak a tartomány földirati fekvéséből lehet hozni. Va­lóban Düppelnél létezik az egyetlen stratégiai állás, mely nekünk — egyedül saját erőnkre utalva — meg­engedi a huzamos­ háború folytatását, melyre — úgy látszik — elő kell készülnünk. Schleswig occupatiója előtt békét köthettünk volna Németországgal. De most a király kormányának semmi más választása sem ma­rad, mint a háborút mindaddig folytatni, mig csak Schleswigben a dolgok előbbi állása helyre nem állitta­­tik, s ezen herczegség ismét a király hatalmába nem juttattatik. Majd csak akkor vehetendjük föl újra oda irányzott törekvéseinket, hogy a Németországgali vi­szály az alkudozások utján megszüntessék.“ SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból m. hó 23-ról jelentik, a belügyminister 22-kén egy választási tör­vényjavaslatot terjesztett a kamra elé. TÖRÖKORSZÁG. Mint Trebinjéből febr. 26-ról távírják, Den­d A­ga Cengidi, a basibozukok bimbasi-ja, 19 rajáh-t — kik az adót megtagadták — Mosztárba küldött, s az ugyanezen alkalomból Monte­negróba menekültek házait fölégettető. GÖRÖGORSZÁG Mint a „Patrie“ nak Athénéből írják, ott legközelebb történendő ministeri módosítás­ról beszélnek. O­r­o­g­o­s pénzügy , D­e­r­y­a­n­n­i­s kül- Ugy­­s P­e­t­r­o­t i­s oktatásügyi ministerek le fognák tenni tárczáikat, — Bulgaris megtartván a mi­­nister­elnökséget. Athénéből m. hó 23-án Messinába érkezett tudósí­tások szerint ama fővárosban Bulgaris minister lelépését várják, a legutóbbi zavargások következ­tében. Táviratok. Berlin, febr. 27. A „Staatsanz.“ Írja: A ha­­derslebeni főhadiszállásról semmi újabb esemény sem jelentetik. A com­binált testőr-gyalog-hadosztály előha­­da Kolding-ot védelem-képes állapotba helyzi. D r e s d n, febr. 27. A „Dresdn. Journ.“ alapta­lannak nyilvánítja azon közlést, mintha a Holsteinbann helyőrségi viszonyokra vonatkozó, febr. 13-ról kelt szász indítvány visszavonatott volna. Kopenhága, febr. 27. A felirat átadása alkal­mával a király szilárdságot ígért s kijelenté, hogy Dá­nia és Schleswig politikai uniójának felbontását nem fogja megengedni. Hamburg, febr. 28. Idősb Károly her­czeg a fő­hadiszállásra megy oly czélból, hogy azon esetre, ha az értekezlet létre jön, s e­miatt Wran­­g­e­­ visszalép, a főparancsnokságot átvegye. Kopenhágában egy, államférfiakból álló szélesebb tanács kijelenté, hogy az értekezleteket elvi­leg elfogadja a Schleswigbeni status quo­s holding odahagyása melletti fegyverszünet föltétele alatt; a ministerium elfogadá ezen véleményzést, a nélkül azon­ban, hogy a birodalmi tanácsi választások előtt a ha­tározatot Londonba formulázva megküldené. A „Sürgöny“ magántávirata. Lemberg, febr. 29. A február 24-kéről keltezett cs. nyilatkozvány lényegileg ezt mond­ja : A lengyel királyság több hónap óta vész­terhes események színhelye. Galicziát a szom­széd ország sorsa iránti részvét meghatotta, s bensőleg felháboríttatott általa. A kormány ezen viszonyokkal szemben lelkiismeretesen gyakor­­ló nemzetközi kötelességeit, a fönálló törvénye­ket érvényesité, de egyszersmind oly kíméletes és szelíd eljárást követtetett, mely a felindult kedélyek lecsillapítására vala számítva De az eredmény nem felelt meg a várakozásnak; fel­­ségárulási összeköttetések szerveztettek a biro­dalmi határain belől. Szakadatlanul folytak a toborzások és zsarolások a felkelés megélésére; a lakosság vagyonbiztossága s ez ország jólléte veszélyeztetve van s a törvényes rend komolyan fenyegettetik. A titokban működő forradalmi hatalom, melynek végczéljai Austria biztonsága s integri­tása ellen is vannak irányozva, Galicziában is formaszerinti kormányhatalmat vakmerősködik igényelni : adót szed, közegeit megesküdteti, s parancsainak teljesitését rettegtetéssel — még az orgyilkolástól sem borzadva­­— iparkodik eszközölni. Számos tény arra mutat, hogy a forradalmi pártok közel­jövőben Galicziát és Krakót is nyilvános erőszaktételek színhelyéül szándékoznak tenni. A császár fontolóra véve uralkodói köteles­ségeit, azon ország irányában melynek népes­sége túlnyomó számmal leghűségesebb alattva­lói közé tartoznak , kénytelennek érzé magát, rendkívüli intézkedések tételét megparancsolni, a csend fentartására s a békés polgárok oltal­mára. A császár óhajtja, hogy ezen intézkedések minél előbb nélkülözhetők legyenek, s bizalom­mal reméli, hogy a lakosság segítségére fog lenni a kormánynak, a csend és törvényesség helyreállításában. Jegyzéke azon jótevőknek, kik az 1863. évi szárazság által ínségre jutottak felsegéléseül a hatóság részéről kibocsátott ivekre adakoztak. (Folytatás). Az 592. számú ivén : A czizmadia-testület 50 ft. Ko­­máromy Ignácz 2 ft. Ralács Ferencz 1 ft. Tinta Sándor 1 ft. Kisebb ajándékokban 11 ft. — A 20. számú ivén : Pscherer Jozefin 50 ft. Pscherer József 5 ft. Naisz Char­lotte 2 ft. Krippel Anna 2 ft. Hatsek József 1 ft. Ragya Károly 1 ft. Eisenstock K. 3 ft. Horváth Elek 4 ft. Nehr­­haft Antal 20 ft. — A 79. számú ivén : Bartakovics Au­gust 10 ft. — A 660. sz. ivén­: Csekonics János 50 ft. Csekonics Endre 5 ft. Gaál József 5 ft. — A 629. számú ivén : A pesti kath. legényegylet 20 ft. — Az 576. sz. ivén : A pesti fodrász-ezék 15 ft. — A 336. számú ivén : Eigl Ferencz 1 ft. Melher Károly 1 ft. Sellner Fülöp 1 ft. Ráth György és Frank 1 ft 50 kr. — Az 576. sz. ivén : Ágostai hitv. magyar-német egyházközség 100 ft. — Az 508. számú ivén : Pannónia viszont bizt. társulat 500 ft. Frigyesi Aladár 1 ft — Az 586. számú ivén : A kovács­­ezéh 25 ft. — A 128. sz. ivén : Emmerling Károly és csa­ládja 100 ft. Worafka József cs. kir. korm. tanácsos 10 ft. Sz. Ede 2 ft. Peski Ede 1 ft. Dietl Lipót 10 ft. Csasznek Teréz 5 ft. Hecht Samu 1 ft. Kisebb ajándékokban 2 ft 20 kr. — Az 562. sz. ivén : Rézműves ezéh 30 ft. — A 630. sz. ivén: Evangélikus legényegylet 3 ft 93 kr. — Az 582. sz. ivén : Korompay Alajos 20 ft. Porst Ferencz öz­vegye 30 ft. — A 668. sz. ivén: Vermes Gáborné 6 ft. — A 621. számú ivén : Bachmayer Gyögy 10 ft. Marjay Ká­roly 2 ft. Rottmayer János 2 ft. Meisner Ágoston 5 ft. Stuber Samu 2 ft. Zelena István 2 ft. Ivanczik János 1 ft. Gerara István 1 ft. Gaskó János 2 ft. Schütz Ede 2 ft. Wandrák János 1 ft. (Folyt. köv.) Színházi előadás martins 1 Nemzeti S­­inház. „Lammermoori Lucia.“ Opera 3 felv. Pesti német sz­nház. „Don Juan, oder: Der steiner­ne Gast.“ Grose Oper in 2 Aufzügen. Buda­ népszínház. „A mama­“ Vígjáték 3 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről február 29-ről. 5'/o Metalliques 71.85. nemzeti kölcsön 79 .70 bankrészvények 770. hitelintézeti részvények 180.40 ezüst-agio 118.75 londoni váltók 118.75 arany-agio 5.69. _______________________________________ Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ

Next