Sürgöny, 1864. május (4. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-01 / 100. szám

egy oly czikket szentelt, mely Londonban nagy sensa­­tiót gerjesztettA képviselő-kamrában a déli államok elis­merésére vonatkozólag tett indítvány, s a senatus azon eljárása képezi a czikk tárgyát, mely szerint az vona­­kodott tekintetbe venni ama resolutiót, melynélfogva a képviselő-kamra kárhoztatá a monarchiának Mexicó­­bani fölállítását. Ezen lap megjegyzi, hogy a senatus vonakodása, a mexicói császárság elleni tiltakozástól, súlyos csapást ejt a Monroe-tanon, hogy az annak szükségét árulja el, mikép az Egyesült­ Államok agres­­sív pályáját meg kell akasztani, s mikép meg kell erő­­sítni a latin faj állását az amerikai szárazföldön. A­mi a confoederált államok elismerése iránti indítványt il­leti, a „Times“ azon tényt emeli ki, miszerint mindjárt az indítvány előterjesztésére következő napon haszta­lanul tétettek kísérletek, az indítvány szerzői kiűzeté­sének kieszközlése iránt. Csupán megrovási szava­zat sújta azokat. A „Times“ ezen tényből azt következ­teti, hogy számos unionisták osztoznak Long véle­ményében, s hogy a béke melletti pressio azon arány­ban fog erősbülni, a­mint szükségk­ép szaporítni kellene a hadiadókat s az ujonczozást. NÉMETORSZÁG. A „Nordd. Alig. Ztg“ az érte­kezlet megnyitásának, — melynek első eredményéről egyébiránt ama lap még akkor nem volt közelebbről értesülve, — csak néhány kevés, azonban a két német nagyhatalmasság álláspontjára nézve jellemző szava­kat szentel. Szerinte kétségkívül nem valószinű­tlen, hogy Austria s Poroszország a nyugati hatalmak által előtérbe helyzett fegyverszüneti javaslatot elvileg nem fogják visszautasítni. Azonban hihetőleg még ezen elő­­leges kérdés sem lesz oly könnyen elintézhető, mivel valósulni látszik azon közlés, miszerint a svéd kor­mány nem csak hogy toborzásokat enged meg a dán szolgálat számára, hanem azokra még fölhatalmazást is ad egy oly hirdetmény által, melyben kijelenti, hogy föl van hatalmazva, a dán szolgálatba állani akaró ha­jó legénységnek 250 tallérnyi fejpénzt fizetni ki. „Az ilynemű rendszabályoknak“ — úgymond a félhivatalos lap — „természetesen már előre megoldhatlanná kell tenniök a fegyverszünet kérdését, mivel a német nagy­hatalmaknak lehetetlen megengedniök, hogy Dánia a fegyverszünet idejét saját ellen­állási erejének növelé­sére használja föl, s a fegyverszünet melletti legfőbb érv, mely a vérontás megszüntetésében áll, ezáltal el­esik, mivel ekkép­­pen ezen fegyverszünet csupán a még nagyobb vérontásral előkészületekre fogna fölhasz­náltatni.“ A „Darmstädt. Zrg“ nak egy félhivatalos czikke Beustnak legközelebbi és sajátképi gyakorlati föladatául „annak meggátlását jelöli ki, hogy valamely — Németország jogait s érdekeit sértő rendezkedés, az 1852. májusi londoni szerződésnek újabb kiadása ne jöjjön létre.“ A szövetség czéljára — a szövetségi ok­mány Il­ik czikkére — s az 1846. sept. 17-ki, s a f. évi febr. 25 ki szövetségi határozatokra hivatkozás mellett, e lap kimondja : „A német dán kérdés megoldásával minden oly kísérletet, mely az európai politika kívánalmát maga­sabbra akarná helyezni, mint azon jogot, melynek megőrzése alkotmányszerüleg a szövetséget illeti, — a szövetség követének a leghatározottabban elleneznie kellene.“ A „Pr. Staatsanz.“-nek a harcztérről je­lentik : „Ápr. hó 23-án d. e. 9 és fél órakor egy dán ágyu­­naszád jelent meg Fehmann szigeténél, s a porosz tü­zérség által látszólag jó sikerrel lődöztetett. A naszád minden eredmény nélkül viszonza a tüzelést, s erre gyorsan eltávozott. — Hirszerint Steinmann, dán tábornok neveztetett ki főparancsnokká A­­­s­e­n szi­getén.“ A „K. Zig“ több oly okiratokat közöl, melyek kü­lönösen az értekezletem szövetség-gyűlési követnek adandó utasításokra vonatkoznak. S­y­d­o­w — a szö­vetség-gyűlési porosz követ — ápr. 2-án így ír B­is­mar­k­h­o­z : „A szövetségi biztos utasításai iránti austriai ja­vaslatokra vonatkozólag itt csupán a következőket bá­torkodom megjegyezni: 1) Egészen természetes, hogy a szövetségi biztos­nak a két német nagyhatalmasság biztoaival­ lehető együtt tartása, a viszonosság előföltevése mellett, egy vagy más módon ajánltassék, s erre nézve remélhető­leg lehetend valamely általánosan elfogadható kifeje­zést találni. 2) A dán monarchia épségének jelentését­ az utasí­tásban megemlítni, az itt kikerülhetlen ellenmondás miatt, nem tartom tanácsosnak, valamint a valamely választott­bíróságrai utalást sem, mivel még most semmi egyetértés sem létezik, az ezen illetékes hatóság iránt. 3) A két herczegség közös képv­iseletére, s egy Schleswig holsteini indigenatusra törekedni itt termé­szetesen igen hajlandók lesznek; azonban az erre vo­natkozókat, ezen hozzátétellel : „a dán monarchián belül“, — nehezen fogják az utasításba fölvenni akarni. 4) Rendsburgnak szövetségi várrá átalakítását szükségesnek tartom ugyan; azonban nagyon óhajtom, hogy e mellett a kieli kikötő se feledtessék el. Ezáltal nagybecsű garantia adatnék, s a német érdeknek lé­nyeges szolgálat tétetnék-“ B i s­m­a­r­k erre egy apr. 2-ról kelt kibocsát­­ványban válaszol. Szerinte gr. Rechberg B­e­u­s­t­o­t jelölé ki a szövetség képviselésére különösen alkalmas személyiségül, s a bécsi kabinet ezzel csak megelőzi a porosz kabinet fölfogását. Azonban az ez iránti javaslat illőbben eredhet más bizottmányi tagoktól, mint Austria­­vagy Poroszországtól. „Rechberg gr. kibocsátványának második része a szövetség képviselőjének adandó utasítással foglal­­kozik. E tekintetben is csatlakozom Rechberg gróf ja­vaslataihoz, az utasításban foglaltatandó 3 pont iránt. Az első pontnak — a meghatalmazottak közti közös elő tanácskozásoknak — támogatására szolgálhatand­­nak azon érvek, melyek a német kormányoknak a kül­földdel szembeni közös érdekei iránt, m. hó 30-ról kell körsürgönyömben vannak letéve. A 2 ik pontot Rech­berg gróffal együtt, szintén alkalmas eszköznek tekint­jük arra nézve, hogy a szövetségnek saját álláspontja megőrzése mellett, lehetővé tétessék az értekezletbe belépés, a­nélkül, hogy ezáltal Poroszország s Austria állása bármikép veszélyeztetnék. A 3 ik pontra vonat­kozólag, mi Rendsburgnak szövetségi város határozott kijelölését, mint a leghatályosb garantiák egyikét, kü­lönösen fontosnak tartjuk, míg Schleswignek a szövet­­séghezi formaszerű csatolása iránti kérdést még to­vábbi megfontolást igénylőnek, s azért nem tartjuk al­kalmasnak az utasításba fölvételre. Az egésznek élére — az utasítás magvául — azon meghagyás lenne hely­zendő, miszerint a meghatalmazott a herczegségek leg­szélesebb körű önállóságára működjék; azok jogait s érdekeit minden irányban megőrizze, s azok iránt min­den elérhető garantiát követeljen, a nélkül, hogy szük­séges lenne szabatosabban kijelölni azon utat, melyen ez elévethetnék.“ Erre a sürgöny még kijelenti, hogy az utasítás fö­lötti egyetértésre jutást nem lehet előfeltételül állítni föl, a szövetségnek az értekezletről meghívás iránti nyi­latkozata számára. Egy Sydowhoz intézett utasításban Bismurk kijelenti, hogy ha a dán monarchia épsége jelenté­sének megemlítése nehézségeket idézne elő, az arrai világos vonatkozás nem látszik szükségesnek. Ellenben nagy értéket helyez a jogi ítéletre, határozott vonatko­zásra, az öröklési kérdésre vonatkozó fenntartásban, hogy így a szövetség önkényes határozata előre kizá­­rassék. Ezen szavak hozzátétele : „a dán monarchián belül“, szerinte szintén nem szükséges, ha általában az utasításban semmi határozott megoldási mód sem vé­tetett szemügyre. Rendsburgnak — mint szövetségi várnak — megemlítése mellett, még a part­védelemre, a kieli kikötőre stb. vonatkozó további óhajtásokat is fölvenni az utasításba, a külföldre tehetendő benyomás tekint­etáb­ől nem lenne ajánlatos. A szerkezet fölötti egyezkedés 45 ydowra s K U b e c k b.ra hagyatott. Miután az összes porosz utasítások közöltettek Rechberg gróffal, ez utóbbi ápr. 7-én így nyilatkozik : „Nem tétovázom beleegyezésemet nyilvánitni, a porosz kabinetnek Sydowhoz intézett f. hó 4-ki kibo­­csátványába, s csupán azt vélem megjegyzendőnek, mi­szerint a szövetségi képviselőt nem csak általában kel­lene az Austria s Poroszország képviselőivel­ lehető összetartásra utasítni, hanem annak azt is kötelessé­gévé kellene tenni, hogy minden előforduló kérdés iránt, az értekezletbeni nyilatkozás előtt, a két német hatalmasság képviselőivel értekezzék. Ez utóbbiak ez iránt teljes viszonosságot fognának gyakorolni. Hogy a berlini kabinet — szintúgy mint mi — nagy értéket helyez a jogi ítélet határozott fönntartá­sára az öröklési kérdésben, ez különös megelégedé­sünkre szolgál. Ha Frankfurtban könnyebbnek talál­nák, az öröklési viszály minden megemlítése nélkül, csupán a német jogok s érdekek megőrzése, s a her­czegségek lehető önállása czéljával általános hivatko­zás mellett lépni be az értekezletbe, a két német nagy­hatalmasság álláspontjából ez ellen legcsekélyebb el­lenvetés sem tétezhetnék. Azonban mindemellett is Lon­donban tüstént kiderülne annak szüksége, hogy a szö­vetségnek az öröklési kérdéshezi viszonya legalább általánosságban kijelöltessék, s ezen viszony semmi másban sem állhatand, mint a választott bírósági ítélet­nek épen ama fönntartásában. Mivel a szövetségnek az öröklési kérdésbeni illetékessége valósággal nem terjedhet tovább azon követelésnél, miszerint általá­ban, mielőtt Holsteinnak jelenleg fölfüggesztett szava­ A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Szombat, april 30. 1864. Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Bank I Zárár téri. j folyam kamat­­­pénz Rozs Árpa Zab Tengeri öreg Bab Köles (0 Liszt 73­­6 96.75 85.40 113.80 45.— 147.50 91.50 95.55 127.­89.— 108.— 48.— 28.50 91.— 31.25 29.50 28.—29.50 18.75 19.25 14.50 17.50 Búza Leh­ermag Repczeolaj Olajpogácsa­ repeze Zsiradék Szalonna Hamuzsir bánáti tiszai ••/„ fontos 5 40—5.60. 6.28—6.43. fehérm. **/„ font. 5 20—5 45. 6.20—6.34. bácskai *7,5 font. 5.10—5.20. 6.07—6.11. mohácsi — — — ’7,0 f. 3.50-3.60. 4.49-4.50. iserfőző-árpa’7n f. 3.05- 3 15. 4.36—4.44. (abrak-árpa 66/B8 f. 2.70—2.80. 4.09—4.11. 47,6 fontos 2.25—2.32. 5.00—5.10. •’/„ fontos 3.40—3.45. 4.15— 4.11. *7„ fontos 5.00—5.50. 6.00—6.10. *7,1 fontos 3.40-3.50. 4.30—4.40. sz. 13.40. 1 sz. 12.60. 2 sz. 11.60. „ 10.60 . „ 9.40. 5 „ 8.— „ 7.— korpa 2.60. lisztsöpredék 4.50. Olajmagvak káposzta-repeze 6 ft erősen ki­­náltatott. luezerni magyar 84'/, 36 ft. „ franczia 42—44 szíriai vörös 251/, 267, „ nyersáru szállitm. 24 ft 24 áru kétszeres finomított — — len­gvestv. készit. 38—38*/,. Disznózsír , „ vidéki 35—36 ft. (szerb — 26—26 '/2 ft. magy., jégen szárított 32—32 7, „ tánáti, erdélyi helybeli tábla 34 — /füstölt 34—35 Török szilva j'gg “'7““ ,6);r­­­í magyar fehér 15'/,—16 ft. békés 14 7 7, —15 ft kék házi hamu 13—13 72. /illik­ai 18—19 ft. Dabacs I. 97,-10. II. 77,-81/,.III. 5-57, kr. Borke­­fe.Mr ^-33 ft (vörös 31—32 „ Méz­őnyérB 1870—19 ft­­(csepegtetett 18—19 ft. Viasz­er“ZB“gel. 123-125 ft. (slavoniai — — Szesz 51­2—51 kr. névérték. A személyszállító gőzösök menete 1864. apr. 13-tól. Lefelé. Esztergomból Pestre reg. 6 ór­­a helyi gőzössel és d. u. 4 óra tá­jon a bécsi hajóval. Váczról Pestre naponta 7­72 ór. reg. és 172 ór. d. u. a helyi gőzössel és este 5 óra tájon a bécsi hajóval. Pestről Soroksárra , Ráczkevibe Tassig naponta 3­7, ór. d. u. Pestről Bajára és Mohácsra naponta reggeli 6 órakor. Pestről Eszékre, Zimonyig hétfőn, szerdán, szombaton 6 óra reggel. Pestről Orsova, Giurgevo, Galacz­ és Konstantinápolyba szerdán 6 óra reggel. Zimonyból Orsova, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba csütörtökön hajnalban. Felfelé. Pestről Esztergomba naponta 4 ór. d. u. a helyi gőzössel és 6 ór. este a bécsi hajóval. Pestről Váczra naponta 10 ór­, d. e. és 4 ór. d. u. a helyi gőzössel és 6 ór. este a bécsi hajóval. Pestről Szt.-Endrére és Bogdányba naponta 4 ór. d. u. Mohácsról Bajára és Pestre naponta 8 ór. este. Bajáról Pestre naponta 4 ór. reg. Zimonyból Pestre hétfőn, szerdán, szombaton 2 ór. éjjel. Orsováról Zimonyba és Pestre pén­teken reggel. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. — 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10.49 p. e. Ér.­Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Bécs. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 és. ■— 6.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. Pest, indul 9.55 reggel •— 9.30 este. Ér.­Újvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. •— 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda Triest. Buda, ind. 6 ó. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — ind. 10.10 e. Pragerhof, 5 a. 2 p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Buda. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — ind. 10.55. Kaniz a, ind. 1.19 d. u. érk. 6.12 reg. Fejérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fejérvár-Bécs. Fej­érvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ór. este Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. [Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u.­­ Fejérvár, érk. 6 ó. 45 p. este. Czegléd-Miskolcz-Kassa-V­árad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 6.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-árad. Czegléd, ind. 9­­. 47 p. reggel.­­ Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Kassa-Miskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 6 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad Czegléd, Arad, ind. 9 ó. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 6.33 d. u. Vaspálya-menetek. Bécs-Baziás. Bécs Fejénrár. Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett összeg Zárár­folyam pénz Részvények darab­számra. Kereskedelmi bank . . . Pesti takarékpénztár . . Budai takarékpénztár . . .­budai takarékpénztár. Pesti hengermalom . . . Pannónia gőzmalom . . . Kereskedelmi épület. . . Lánczhíd...................... Alagút ........................... .Magyar biztositó társulat Pannónia kölcsönbiztosí­tó-társulat ................ Balatoni gőzhajózás . . . Sz.-Istváni kőszénbánya Pozsony - Nagyszombati I. kibocsátvány .... II. kibocsátvány .... Rima-Murányi bánya . . Brassói vasbánya .... Domokosi bux ...... II. Záloglevelek. Földin­terint. . . 5­/2”/6 „ jövedékjegyek 67, ill. Pénznemek. Cs. ideji arany.............. Cs. értékarany.............. Cs. körarany................ Napoleons d’or................ Angel Souvereign .... Osztrák ezüst................ „ „ szelvény . Szövetségi tallér........... Porosz pénztári utalv. . Angol ba­ikjegyek .... Pranczia „ ........... IV. Váltók 3 hóra. Augsburg p. 627, 100 frt 500 60 40 500 1000 210 525 105 300 200 157'­, 100 210 210 665 1030 390 90 1125 1290 340 385 68 435 290 180 80 86.50 99.60 5.44 9.16 11.55 113.25­­113.25 I 1.707. 4 96.75 Frankfurt . . . . . 100 „ Hamburg ..... 100 „ Lipcse, tallér . . . 100 „ London, Livre . . 100 „ Mar­land, Lira . . 100 „ Paris, frank .... 100 „ Bécs, rövid látra............ » kosz“ I­ ........... Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki­húzás decz. 1. 1854-ki „ apr. 1. 1860-ki „ május 1. Hitelint. „ jul. 1. Dunagőzbaj. buz. jul. 1. Triesti 100 ft „ jun. 1. „ 50 ft „ jan. 2. Budai köles. „ jun. 15. Eszterházy „ jun. 15. Salm „ jul. 15. Pálffy „ sept. 15. Clary „ jul. 31. St.Genois „ aug. 1. Windischgräcz „ decz. 1. Waldstein „ jul. 15. Keglevieb „ május 1. Como-j egyek „ jan. 2. A bécsi börze távirati sürgönye. 5"/6 Metalliques . . Nemzeti.............. Bankrészvény . . . Hitelintézeti részv. 1860. sorsjegy . . . London................ Ezüst.................... Arany................. 72 45 80.05 776.­ 194.30 96.15 113.80 113.9­5.42 37. 4 5 7 8 6 zata iránt végleges intézkedés tétetnék, a jogi elinté­zés lehetősége megnyittassék, IX. Keresztély király s azok közt, kik az 1853-ki trónöröklési törvényt elis­merhetni hiszik.“ DÁNIA. Kopenhágában a hangulat folyvást igen levert, s a „Dagbladet“ harcztéri tudósítójának egy je­lentése még inkább növelé az általános lehangoltsá­­got. — Az említett levelezésben többek közt ez mon­datik : „Az idstedti veszteség (1850. jul. 23 s 24) épen nem volt nagyobb, mint a düppeli veszteség, deidstedt­­nél két napig harczoltunk s győztünk , ellenben Düp­­pelnél az egész dolog alig tartott két óráig, s teljes ve­reségünkkel végződött. 10 órakor kezdék meg a poro­szok a rohamot; 12 órakor sajátlag már mindennek vége volt, s az alseni Sund schleswigi oldala végkép kicsikartatott kezeinkből; a hídfők talán kissé tovább tartottak meg; ez azonban csupán a visszavonulás fö­­dözése végett történt. Más szavakkal : a csata teljes meglepetés volt. Hogy ily meglépés fényes nappal léte­síthető volt, ez talán sokak előtt megfoghatalan lesz ; mindemellett is a dolog igen egyszerűen ment végbe. Mi nem voltunk arra előkészülve. — A poroszok előbb csak éjjel vagy napföljöttekor, de soha sem nappal tá­madtak meg bennünket; következőleg senkinek sem jutott eszébe, hogy ők azt most meg fognák kísérteni. Általában dán nemzeti hibának látszik lenni, csupán a már egyszer beállott események tekintetéből tenni meg az intézkedéseket, a­helyett, hogy minden észszerű le­hetőség a számítás körébe vonatnék. E szerint a sán­­ezok véletlenül lepettek meg. A poroszok egész csend­ben lopózkodtak a középső sánezok közé, hol aztán egy szökéssel fölugrottak, s az elbámult helyőrséget fo­­golylyá tevék. Egyetlen ember sem állíttatott ki figye­lés végett, hogy szükség esetében óvókiállást hallas­son, s hogy a megtöltött ágyukat kilőhesse. Egy ily fi­­gyelő­örs talán az egész balesetet meggátolta volna, s hogy ily őrs nem létezett, ez megbocsáthatlan hiba volt.“ OROSZ-LENGYELORSZÁG. A „Bresl. Ztg“ sze­rint Varsóban f. hó 24-én a dé­lelőtti isteni tiszteletnél, már huzamos idő óta először kondultak meg a templo­mok harangjai, s működtek ismét az orgonák. A Jaros­­lawban fogságban lévő Felinski érseknek egy pásztor-levele olvastatott föl a templomokban, mely levélben az annak valószínűségét fejezi ki, hogy ő még sokáig fogságban fog maradni, s mivel nem lenne ta­nácsos megengedni, hogy az egyház e miatt oly sokáig szenvedjen, ő az egyházmegyéjebeli papságnak meg­­hagyja, hogy az egyházi gyászt szüntesse meg, s hogy a harangokat s orgonákat ismét működésbe hozza. — Ezen közléshez a „Wien. Abendp.“ megjegyzi, hogy ha nem téved, az érsek nem fogságban, hanem beleb­­bezve van. AMERIKA. New-Yorkból f. hó 16 ról kelt tudósítá­sok szerint,a separatisták Pillow-erődöt, a Mississipi mel­­lett elfoglalták, mely alkalommal 400 unionista esett el. A képviselő kamra elvete Longnak a déli államok elismerésére vonatkozó indítványát___A separatisták Alexandriát Luisianában­­ megtámadták, de visz­­szavezettek ; a veszteség mindkét részről tetemes. F­o­­r­e­s­t tábornok a Columbus-erődöt föladásra szól­ta föl, de tagadó választ kapott. Az unionisták elfoglalták Eagle-Pass-t, Texasban. Longstreet s hadteste Richmondba érkeztek. Táviratok: Berlin, ápril 29. A tegnapi „Kreuz­zeitung“ hallja, hogy tudósítás érkezett, m­­iszerint Jütlandban a dán parancsnoki­ tábornok, Hegermann, csatát sem fogadva el, Limpfjordon át visszavonult. Innsbruck, ápr. 27. A kormánynak a köz­ségi törvényre vonatkozó előterjesztménye, leglényege­sebb pontjában hosszas vita után, 26 szavazattal 20 el­len elvettetett. G­r­á­­­z, april 29. Plankensteiner indítvá­­nyai­­ 500 ftnyi jutalom kitűzése iránt a népiskolák számára a legjobb mezőgazdászati tankönyvre — elfo­gadtatik. Linz, apr. 29. A tartományi gyűlés elhatározá, a kormányt újólag megkeresni az iránt, hogy az es­küdtszékek behozatala iránti múltévi tartomány­gyű­lési határozatot életbe léptesse. A tartományi bizott­mány jelentései, a tartományi rendtartás iránt, a tarto­mányi bizottmányokhoz utasíttatnak, újólagos jelentés­­tétel, s a jövő ülésszak kezdetén előterjesztés végett. Erre a tartományi gyűlés Császár Ő Felségének élte­tése közt bezáratott. Prága, ápr. 28. A tartományi gyűlés mai Ülésében — melyben Schmerling államminister sb. Kellersperg is jelen voltak — gr. N­o­s­­t­i­­­z s társai a helytartóság vezetőjét az iránt inter­pellálják, hogy miért nem érkezett még le a tartomá­nyi jelzálogbank-statutum megerősítése, s ha várjon igaz­­, hogy a kormány a földhitelintézetet biztosítá az iránt, mikop 10 évig semmi engedély sem fog adótni, hasonló intézet fölállítására.­­ Az interpellá­­cióra adandó válasz megígértetik. Erre az általános vita kezdetett meg az­ iskola-pártfogóság iránti törvény fölött. A ,,Sürgöny“ magántáviratai. Hannover, ápr. 30. A képviselő-ka­mara nagy többséggel elhatározta kijelenteni , hogy Platón ministériumának politikáját, a herczegségekre vonatkozólag, kárhoztatja, s felszólítani a kormányt, hogy hárítsa el a bizal­matlanságot nemzeti politika követése által. N­e­w y­o r­k, april 20. Banks egye­sült állami tábornokot a conföderáltak megver­ték Vicksburgtól délre, Pleasant Hill mellett. Megérkeztek. ANGOL KIRÁLYNÉ. Gr. Sigray fldb. Körmend. B. Deust fldb. Gyöngyös. Koch kér. Stuttgart. Giles orvos Lon­don. Catt kér. London. Rivolta kér. London. Boscha kér. Baja. Pateari kér. Bergamo. Simonovitz kor. Golo. Csolnay kér. Pécs. Liopold kér. Szege­d. Csiszer kér. Szeged. Porgea kor. B cs. Gall kertész Baden. VADÁSZKÜRT. Gr. Wurmbrand fldb. Slavonia. Bel­­gischanin ezredes Gratz. Blankovits fldb. Heves. Zuber fldb. Oszlány. Széke­ly fldb. Urbó. Egerváry fldb. Dömötör. Pa­­ezona fldb. R.-Almás. Bernrieder fldb. Paks. Modrovits fldb. R.-Almás. Modrovits J. fldb. R.-Almás. Mariassyné fldb. Bé­­nye- Pöschl bérlő Bálványos. Ravasz tiszttartó Adony. Wanke erdőmester Ny. Újfalu. Baranyay gazdatiszt Harsány. Langwieser kér. Lincz. Nagy jószágfelügyelő Szt-Gaál. Wal­lenstein orvos Igregh. MAGYAR KIRÁLY. B. Wimpfen ,fldb. Gyöngyös. Gr. Zichy tanuló Ó Szőny. Frosch nevelő O­ Szöny. Ordódy Ildb. Komárom. Wallasek szkiró Nyitra. Ehrlich ügynök Bécs. Kreuzinger jegyző Martonvásár. Bachrach gazda Baja. Grünbaum kér Temesvár. Basch kér. N.-Várad. Bergl gazda Miskolcz. Boor ügyvéd Komárom. Kornstein kér. N.-Várad. Muth kér. Siófok. Scheiber kér. Keszthely. Hunty kertész N. Kanizsa. Stoll mag. N.­Bánya. Breslauer kér. Sziszek. Jo­­vanovits mag. Belgrád. Padar gazda Kenderes. Weisz kér. Kanizs •• Gruber ügyv. Kaposvár. Grünwald kér. Szeged.­­ EUROPA. Cseh cs. k. helytartósági alelnök Bécs. Lautz udv. tan. Wissbaden. Braun jogtudor Prága. Wess­­fablen kér. Boroszló. Kentesy lelkész Komárom. Woditz ker. Becs. ISTVÁN FŐHERCZEG. Gr. Szirmay fldb. Eperjes. Gr. Szirmay százados. B. Vétsey fldb. Magyarország. Rost­­horn fldb. Becs. Guttmann kér. Arad. Roth kér. Nyitra. Hewera gazda Magyarország. Halbert gazdatiszt Monostor. Nimesz lelkész Sz.-Fehárvár. Flamflock mag. Sz.-Fehérvár. Hoffmann m­ag. Lendva. FEHÉR HAJÓ. Szalay Ildb. Szolnok. Zachy gazda Magyarország. Ilés gazda Ercsi. Szuss kér. Nyitra. Spitz k. Prága. Altmann kér. segéd Bécs. Altmann gazda Bezdek. Despenitz kér. Alsókubin. Stevenitz kér. Bosnia. Markovits kér. Bosnia. Ebner mag. Győr. Paulay ügyv. Pozson. Al­brecht gazda Ercsi. Tottos jogász Déva. Schwarcz bérlő Szathmár. TIGRIS. Osztroluczky fldb. Pozson. Trsztyánszky mag. Koracz. Kern gazda M.-Szalka. Rosenzweig gyámok Szolnok. Walffisch kér. Párkány. Trif kér. Sz.-Tehérvár. Kohn tanuló Nyék. Steppinger tanuló Csákvár Deutsch gaz­da Kistelek. Kasovits gazda M.-Szalka. ARANY SAS. Gr. Wartensleben fldb. Farkasd. Fáy fldb. Heves. Jekelfalusy fldb. Borsod. Siposs fldb. Borsod. Dabsy fldb. Gomba. Gabriel gazda Abauj. Lörincz tiszttartó L.-Berény. Farkas pénztárnok Eger. Kraft mérnök Eger. Markus Ügyv. Sz.-Fehérvár. PÁRIS VÁROS. Gr. Valló modenai minister Bécs. Stern kér. Bécs. Stern kér. N.-Várad. Koch kér. Szeged. Neuhaus kér. Magyarország. Mandel kér N.-Várad. Raab k. Sz.-Miklós. Stern kér. N.-Várad. Zeer tanitónő Baden-Baden. Kronstein bérlő N.-Ida. Lustig bérlő Szolnok. Dinek bérlő Karap. LONDON VÁROS. Jekey őrnagy Kolozsvár. Répássy tanár Eperjes. Stern iskolaigazg. Ujhely. Tr­ussig kér. Prá­ga. Weinberger tanuló Bécs. Weissberger tanuló Bécs. Hell kér- Ujhely. Hell L. kér. Ujhely. Weiss kér. Munkács. Kriz­­mary mag. Prága. Kőrösy lakatos Arad. Bodgya mag. Prá­ga. Kőrösy mag. Arad. Weissenbuch mag. Sattenbach. Braun kér. Bécs. Weiss kér. Bécs. Színházi előadás május 1. Nemzeti s­asatház. „Szentiván­éji­ álom.“ Színmű 5 fel­vonásban. Pesti német sz’nház. „Schafhaxl!“ Schwank mit Ge­sang in 1 Akt. „Während der Quadrille.“ Neues Lustspiel in 1 Áufzug. „Königin Krinoüne, oder die verkehrte Welt.“ Faschingsposse mit Gesang in 2 Akten. Budai népszínház. „Cancan a törvényszék előtt.“ Operette 3 felv._____________________________ Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.

Next