Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-25 / 244. szám

sék, hanem az összes költségeket az államkincstár vi­selje ; szónok ellene mond azon nézetnek, mintha itt csak óhajtások nyilvánításáról lenne szó; az or­szágnak e kérdésben határozatokat kell hoznia. Rannicher a törlést nem találja gyakorlati­nak, miután a kérdéses szükséglet azon körülménynél fogva, hogy az 1864-diki közigazgatási év maholnap befejeztetik, majdnem egészen felhasználtatott, a javas­latba hozott összeg engedményezése ellen nyilatkozik, azon indítványnyal, miszerint a kormány hivatnék fel, az 1865-ki közigazgatási évre szerkezendő költségve­tésben azon okok előterjesztésére, melyek ezen bizott­mányok­ további­ fennállásának szükségességét indokolt­­ák; ha azonban ilyen okok nem léteznének, úgy ezen bizottmányok egyszerűen megszüntetendők. A kormányképviselő ezen szükséglet indokolá­sára a többi közt azon nehézséget emeli ki, melylyel az alap­igazgatóságnak némi tekintetben a telekkönyvi ha­tóságokkal küzdenie kell. Az ülés végével, mielőtt a tett javaslatok elfoga­dása fölött szavazásra kerülne a dolog, a házzal a fen­tebb érintett országgyűlési elnapolás közöltetett. — Leg­közelebbi ülés holnap. S. C. N­a­g­y-S­z­e­b­e­n, oct. 21. A mai ülés kü­lönféle érdeket nyújtott. A ház használta alkotmányos jogát s a földtehermentesitési alap költségvetésében egy jelentékeny czimnek kitörlését határozá el. Napirendre térés előtt a borgo-prundi kerület községeinek egy po­litikai hatóságnak s egy I. folyamodásu bíróságnak körükben leendő felállítása iránti kérvénye a 24-gyes bizottmányhoz utasittatott. Ezután felolvastatnak a k. kormányszéki elnökség által Klein Károly és társai, továbbá dr. Ratiu és társainak a beszterczei és naszódi kerületek egyéb községei közt régóta fennforgó határ­vitátok iránti interpellatióira adott nyilatkozatok. Az első interpellatióra adott válaszban mondatik: Bárha a kormánysz. elnökség meggyőződése szerint oly magán­jogi igényekre nézve, melyek jogi vitály tárgyát képe­zik, s­ a törvényszék előtt emelendők érvényre, épen a vitályzók érdekében, legyenek bár községek vagy egyesek, valamint a bírói függetlenség megóvása vé­gett nem engedhetők meg interpellátiók, mégis a kir. kormánysz. elnökség, a kérdéses határ­ vitályra vonat­kozólag, az interpelláló urak megnyugtatása végett ki­vételesen kész, azon közlést tenni, miszerint a bilaki egyes­ bíró által az e határvitály alkalmából támadt bir­­tokháborítási perekben alkalmazott eljárás a nem­rég hozott másodfolyamodású végzés folytán megsemmisit­­tetett. A román részről tett interpellátióra kelt válasz­ból a következőket vesszük ki: Minthogy a fennforgó határegyenetlenség alkalmából a rendes nyugalom többször megháborittatott s az élet- és vagyonbiztonság azon vidéken veszélyeztetett, ennélfogva a kir. kor­mányszék s ennek elnöksége nem mulasztá el erélyes in­tézkedéseket tenni s azokat a szigorúság azon fokáig kiterjeszteni, melyet a kihágások megfékezésére s is­métléseik lehetlenítésére szükségesnek tartott. Ez ok­ból az 1862-ik évben e czélra kiküldött biztosság által az 1851-ik évben bejárt s legfelsőbb rendele­tek által a jogi ut fentartása mellett ideiglenesen meg­állapított határvonalat újra bejáratta a királyi kor­mányszék, s elnökségének idevonatkozó intézkedései Ő cs. kir. Apostoli Felsége 1864. mart. 31-ki legm. elhatározása által nem csak legk. jóváhagyattak, hanem egyúttal az 1862-ik évben előrebocsátólag bejárt határ­vonal mint a virályzó községek határait egy­mástól el­választó vonal ideiglenesen, t. i. mindaddig, mig a felek közt fenforgó, s a jogi útra utalt magánjogi igé­nyek fölött birói ítéletek hozatnak, s ezek által egy más vonal nem állapittatik meg, meghatároztatott s a kir. kormányszéknek azon vonal fentartása szigorú kö­telességévé tétetett. Ezen legmagasb határozat által ezen határvita politikai tekintetben végleg elintézte­­tett, minthogy a kérdéses vonal mindaddig, míg vagy a tárgyalás alatti békés kiegyenlítés létrejöne, vagy bí­rói ítélet folytán egy más, a magánjogi igényeket sza­­bályozó vonal megállapítva nem lesz, fentartandó. Mi a kérdéses interpellációnak a törvényes eljárást illető ré­szét érdekli, a kormányszéki elnökség azon körül­ménynél fogva, hogy az abbai részletes beereszkedés egyrészt a magánjogi igényeknek ártalmára lehetne, másrészt a bírói függetlenséget megsérthetné, nem tart­ja magát hivatva, a részletes fejtegetésbe s válaszolásba bebocsátkozni, hanem csupán azon megjegyzésre érzi magát késztetve, hogy minden magánosnak, legyen az község vagy egyes személy, törvényes joga van, a maga magánjogi igényeit a rendes, vagy ez esetben a delegált hatóság előtt a törvény által előszabott uton érvényessé tenni, a bekövetkezendő bírói határozatokat s ítélete­ket nyugodtan bevárni, addig azonban a politikailag megállapított status quot fentartani, s súlyos felelősség kikerülése végett minden erőszakolástól tartózkodni. Mindkét válasz f. é. oct. 19-kén kelt. Napirendre ker­ülvén a sor, a földtehermentesítési alap II. czíme fölött tegnap félbeszakított vita folytat­­tatott. Puscariu oda módosító indítványát, hogy ne mondassák ki, mily alapból vétetett azon összeg, mely a földtehermentesítési alapnak megtérítendő. Miután Pi­e­c­k­e­r az igazolási bizottmány fenállásának szük­ségét bizonyitgató, Schmidt szász gróf igazolja ja­vaslatát, a mely Herbert, Puscariu­s Ranni­­cher indítványainak elejtésével határozattá is emel­tetett. A II. czim­ ennélfogva a bizottmány által aján­lott 25,332 fttal elfogadtatik és azon óhajtás fejeztetik ki, hogy az igazoló bizottság lehetőleg redukáltassék, vagy teendői a politikai hatóságokra ruháztassanak. A III. czimet, mely alatt a kormány 14 hóra 69,047 ftot igényel, R­u­s­s u egészen elhagyandónak tartja, a kormányt pedig fölkérendőnek, hogy e czim alatt 1861 óta tett minden kiadás a földtehermentesitési alapnak megtéríttessék. Mellette csupán Axente szól, mig a kormányjavaslatot a kormány képviselője pártolja. Az igényelt összeg egyszerű törlése mellett nyilatkoztak: Schmidt szász gróf, Binder Mi­hály, Budacker, Moga, Balomiri, Salmen báró és az előadó.­­— Szavazás alkalmával R­u­s­s­u indítványa elvettetik ; a bizottmány javaslata ellen­ben, mely szerint a kért összeg, t. i. 69.077 ft megta­­gadtatott, elfogadtatik. A IV. czim „tőke-kiegyenlítési összegek“ a kor­mányjavaslat értelmében 8200 fttal helybenhagyatik, mig a bizottmány elismerése — miután a kormány kép­viselője e tárgyban Rosenfeld interpellatiójára a szükséges felvilágosítást megadá — megtagadtatik. Az V-dik czimnél, mely alatt a kormány eredeti­leg 2, 453,577 ftot igényelt, — de ezen összeg a bizott­mány által hibás számítás folytán 2,109,962 ftra szál­líttatott le. —..L­a­g­u­n­a azt inditványozá , hogy ke­ressék meg Ő Felsége, mikép a kincstári dézsmavált­­ság jövedelmét a Királyföldön, a bevett vallások sze­gényebb papságára fordittatni méltóztassék. Miután szónok megnyugodott elnök azon kijelentésében, hogy ezen indítvány az országgyűlési rendtartás szerint mint önálló lesz tárgyalandó, nem pedig ez alkalommal,— a ház az igényelt 2,673,909 ftot mint teljesen kiszámi­­tott összeget megszavazta. — Közelebbi ülés hétfőn. Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint Londonból f. hó 22-ről távírják, Sponneck grófnak aziránti megkeresé­sére, miszerint Angolország az athénei parliamentbeni befolyását az alkotmányi munkálatok siettetése végett alkalmazza, Russell lord azt válaszold, miszerint Angolország semmi viszonyban sem áll a görögországi pártokhoz. Franczia- s Oroszországgal együtt csupán a görögök általános érdekében óhajt működni, s minden beavatkozást Görögországra nézve károsnak tart. A „Daily News“ s a „M. Post“ megc­áfolják azon közlést, mintha a védhatalmasságok Görögországba beavatkozni szándékoznának. A „Daily News“ továbbá azt is tagadja, hogy Russell lord jegyzéket küldött volna Athénébe. FRANCZIAORSZÁG. Több lapok jelenték, hogy Grammont herczeg Rechberg gróffali be­szélgetései folytában azon szilárd reményét fejezé ki, miszerint a bécsi kabinet, a franczia kormány valódi szándékai iránt fölvilágosíttatva, azt szükség esetében erkölcsi közreműködésében részesítendi, ama bizalmat­lanság elenyésztetése végett, mely netalán Rómában lé­tezhetnek a sept. 15-ki egyezmény irányában. A „Pa­­trie“ bécsi levelezői e tárgyban ismételve állítják, hogy a két udvar viszonyai jelenleg semmi kívánnivalót sem hagyván, Austria magatartása a római kérdésben nem lesz olyan, mely annak megoldását nehezebbé tenné. Az austriai kormány nem gyakorolhat, s nem is akar pressiót gyakorolni a pápai udvarra, a sz.­szék csupán önmagától függvén; mindazáltal ha — a jelen komoly körülmények közt — a vati­áni udvar — mint valószi­­nü,—tanácsot kérne Austriától — az annak adandó vá­lasz őszinte békülékenységi óhajtás, s a franczia ka­binet politikájának józan méltánylása által lenne su­gallva. A „France“ szerint bizonyosnak tarthatni, hogy az orosz s franczia császárok legközelebb Nizzában ta­lálkozni fognak, azonban a találkozás napja még nincs véglegesen kitűzve. Fleury tábornok, a császár hadsegéde, az orosz császár által igen szívélyesen fogadtatott. A csá­szár öt ebédre is meghiva, s hosszasan beszélgetett vele. A tábornok a császári pártól elbúcsúzván, a császár ke­zéből átvevé egyik orosz rendnek gyémántos nagy­ke­resztjét, s 21-kén visszaérkezett Párisba. Az állam­tanács f. hó 20-kán tartá első közgyűlé­sét. V­i­i­t­r­y , az új elnök, valódi ovatio tárgya volt, s beszéde a legmelegebb tetszéssel fogadtatott, mire a legújabban kinevezett állam­tanácsosok letevék az alkot­mány által kiszabott esküt. Azt állítják, hogy az állam­tanács legközelebb egy, a beigtatásra vonatkozó tör­vényjavaslat kidolgozásával fog megbizatni, s hogy egy a Németországban létezők mintájával nép­bankok felál­lítására vonatkozó terv is tanulmányozás alatt van. A „France“ szerint azt állítják, hogy B­­­fl­in­a­r­k még a hó vége előtt visszatérend Berlinbe, s Párisban hihetőleg csak 1­2 napig fog megállapodni. A „Moniteur de l’Algérie“ 18-ról következő tudó­sításokat közöl : ^A Legrand- és Jolive­t-hadoszlopok megérkeztének hírére S­i-L­a 1 a déli irányban, az el­­harnami kutak felé indult. Du Houlbec ezredes El-Hasaifánál áll, az alsó Mekera födözése végett. D­e­­­i­g­n­y tábornok a mahnák ellen működik, s el­fogadd­a hall-stettinek hódolatát. Y­u­s­s­u­f tábor­nok elhagyá Dzselfát, S­i-H­a­m­z­a­marabut hadjuta­léka ellen nyomulván. — Oct 12-kén egy ütközetben S­i-C­h­e­r­i­f-b­e­l-A­r­c­h­aga megöletett; ezen főnök Yuss­u­f tábornoknál maradt az ulad-nayl-ok elpár­tolásakor. Testvére, a francziákhoz hű S­i-B­e­­­k­a­s­­s­e­m váltja őt föl a parancsnokságban. A bussadai ke­rület békében van; a föllázadt törzseknek bocsánat adatott, s azok jelenleg végrehajtják a rájuk szabott föltételeket.“ A „Patrie“ szerint Dortsakoff herczeg — kinek f. hó 21-kén kelle vala Schweiczot elhagynia — az általa kapott legutóbbi parancsok következtében meghosszabbitandja Lausanneban mulatóját. OLASZORSZÁG. Turinban f. hó 21-kén egy oly rendelet hirdettetett ki, melynélfogva a hajórajnak 2 osztályról 1 osztályra leszállítása rendeltetik el. Azt állíták, hogy a La Marmor­a-kabinet csupán az előbbi kabinet egyszerű hagyományául fo­gadta el a sept. 15-ei egyezményt; most ellenkezőleg azt jelentik, hogy a ministerek az egyezmény elfogad­tatásából kabineti kérdést akarnak csinálni. Az „Italia“ e tárgyban így ír : „A parliament összeülésében közbejött haladék mindenki, a miniszerek, a követek s a lakosság által tetemesen föl fogott használtatni, s a nemzeti ügy ba­­rátjai minden aggodalmat mellőzhetnek. Számos elője­lek oda mutatnak, hogy a parliament kedvező fogadás­ban részesítendi ama szabadelvű s egységpárti politi­kát, mely a franczia-olasz szerződést sugallá.“ A lapok helytelen értesítéseket közöltek a had­­ügyministerium által adott szabadságok iránt. A tett intézkedések nem bírnak lefegyverkezés fontosságával, s csupán azon 1859. korosztálybeli katonák haza­kül­désére szállítandók le, kik kötelezettségük első korsza­kát betölték. Az „Italia militare“ e tekintetben meg­nyugtatja a közvéleményt, kijelentvén, hogy a sereg hadvárai illetetlenül fognak maradni, s hogy az ország­nak sohasem lesz oka, a kormányt azzal vádolni, hogy annak haderejét gyöngíté. A „France“ szerint Humbert herczeg a hó­nap végéig hosszabbítandja meg Milanóban mulatósát, s onnan november elején egyenesen Nápolyba menend. Az „Indipend­­itas­“ jelenti, hogy Abro báró —­ki a turini külügyminister külön kabineténél van al­kalmazva — sürgönyökkel Párisba indult. NÉMETORSZÁG. A „Schlesw. Holst. Ztg“ sze­rint a német­ szövetség elhatározó, hogy a szövetségi executionális sereg s a polgári igazgatás számára tett költségek igen tetemes része Holstein pénzéből fog megtéríttetni. A „Lübeck. Ztg“ f. hó 22-röl jelenti, hogy a lauenburgi herczegség tartomány­gyűlése elfogadta a Poroszországhoz csatlakozás iránti indítványt. GÖRÖGORSZÁG: Mint a „Reuter-féle irodá“-nak Athénéből 21-röl jelentik, a 19-ben kiadatott kir. üze­net egy állam­tanács fölállítását javasla. A nemzeti gyű­lés 21-ei ülésében a miniszerek kijelenték, hogy az al­kotmány ezen javaslat helybenhagyatása nélkül nem fog aláíratni. Erre a javaslat 136 szavazattal, 124 ellen elfogadtatott. A „France“-nak egy athénei sürgönye szerint, a király a nemzeti gyűlésnek nem — mint a Havas­­féle sürgöny jelenté — egy hónapi, hanem csak tíznapi határidőt engedett, az alkotmányi viták befejezésére. A király üzenetében a gyűlésre hárítja az egész felelőssé­get, ezen helyzet továbbtartásának következményeiért A király lépése a főváros lakossága által élénken he­­lyeseltetett. — A „France“ nem kételkedik róla, hogy a nemzeti gyűlés többsége, végre a királyság által ma­gát ily erélyesen támogattatva látván, el tudand hallgat­tatni egy oly pártoskodó minoritást, mely semmiféle elvet sem képvisel, s csupán kisszerű becsvágynak en­gedelmeskedik. A „Patrie“ levelezői a belügyminiszer elleni me­rénylet iránt következő részleteket közölnek : Cumonduros f. hó Il-kén reggeli 11 óra felé a nemzeti gyűlésbe indult, midőn egy előtte isme­retlen egyén eléje közelitett, kezét zsebébe dugván. A minister némi titkos sejtelem által értesittetvén arról, hogy orgyilkossal áll szemben,­­ megragadd­am az egyén kezét. Ezen megragadás következtében az egyén­nél volt revolver elsült, a nélkül, hogy akár ő, akár a mi­nister megsérült volna. A lövésre az orgyilkos a néptö­meg által letartóztatott, s a miniszer közbelépésé­nél­ HBO több terjessze fel. Az ezen ügy jelenlegi állását köze­lebb felderítő részleteket utólag közlendjük. * A nemzeti színház újabb játékrendje szerint e hét folytán adandó operák: Ördög Robert, Fidelio. Változatosság kedvéért operette is lesz: Fortunio dala s a Vig czimborák. Drámai újdonság: pénteken „Nadá­­nyi“ Szigligetitől. A jövő hétre nov. 4-kére H i r 11 i­n g Mari k. a. vidéki tag első föllépte van kitűzve , „Fiam­­miná“-ban. :— Figyelmeztetés az orsz. magyar gazda­sági egyesület t. ez. tagjaihoz. Az orsz. magyar gazda­sági egyesület igazgató-választmányi havi ülését folyó October hó 29-kén délelőtti 10 órakor fogja tartani a „Köztelken“. Az elnökség megbízásából M­o­r­ó­c­z István, egyesületi titoknok. * A pesti főreáldanada ifjúságának jelenlegi lét­száma következő : Beírva van az I-sö osztályra 206, a II-ikra 136, a III-ikra 75, a IV-ikre 63, az V-ikre 46, a VI-ikra 31, összesen 557, tehát nyolczc­al több mint tavaly. * S­zalay László síremléke f. hó 21-kén ál­líttatott fel a kerepesti út melletti temetőben. Az emlék egy 8 láb magas obeliszk gránitból, melyen dúsan ara­nyozott kereszt áll e felirattal : „Szalay László született 1813. ápril 18-án, meg­halt 1864. julius 17-én.“ Az emlék és sírbolt vasrácso­zattal lesz körülvéve. * Mint a „P. N. értesül, Skalniczky An­tal a budai k. József műegyetemnél a mű- és diszépitéstan magántanítója, ugyanazon tudományok rendk. tanárává lön kinevezve. * Losonczon Madách Imre emlékére jövő hó 5-kén gyászünnepélyt rendeznek. * Szuck Róza hangversenyében, mely f. hó 30-kán az evang. gymnasium építési alapja javára ugyanezen iskola teremében rendeztetik, résztvesznek: Carina k. a. és Frommhold asszonyság, Pauli, Huber, Spiller, Fayl, Duber és Szuck Lipót s Mátyás urak. * Szegedről írják, hogy Nagy Mihály és Nigrényi­ Pál iparosok uj találmányu zsinórverő gé­pükre felsőbb helyről szabadalmat nyertek, mely kizá­rólagos és négy év tartamára szól. Sujtásban tehát nem lesz hiány. * A szegedi evang. templomban Szeberényi he­lyét Lestich Ede foglalta el, s múlt vasárnap tarta be­köszöntő egyházi beszédét. * Régebben közlöttük, hogy a Bécs melletti Schlä­gemühle egy ügynöke járt hazánkban, mely a nép közt földektté a kukoriczalevélnek hasznosítását és oktatá­sát igyekezett adni, mikép kell azt leszedni, hogy a papír és pakolóvászon gyártására alkalmas legyen, úgy látszik, ennek eredménye az, miszerint a kukoriczalevél számára Győrött beváltási raktárt rendeznek, és egy mázsáért annyit fizetnek az illető vállalkozók, mint a szénáért. A leveleknek, hogy a papírgyártásra alkal­matosak legyenek, száraznak, torzsa nélkül szedettnek, fehérnek és penésztelennek kell lenniük. * Follinus János a színidényt Kolozsvárt kö­zelebb megnyitja. Új tagjai lesznek a drámánál: Ró­zsádé, Tőkés Emilia és Szathmáry Károly a pesti nemz. színháztól. Az operában első drámai énekesnő Csány Gizella, altistáné Konti Fáni, koloratur-énekesnő Barna Lujza, bassista Odry Lehel. * Suhr lovardaigazgató a régi füvészkertben épülő lovarkövét a jövő hóban egy nagy látványos lo­vagjátékkal akarja megnyitni, melynek tárgya a ma­gyar történelemből lesz merítve. Si fueris Romáé. . . . ^Berlinben közelebb a „Shafhaxl“ előadá­sához szükséges röppentyű és tűzkészlet, mely egy mel­lékhelyiségben volt felhalmozva, felrobbant, s igen kön­nyen nagy veszélyt okozhatott volna, ha szerencsés vé­letlen s a gyors segély azt ártalmatlanná nem teszi. Ily baj nálunk is sűrűn fordulhatna elő, minélfogva mint üdvös elővigyázati intézkedést üdvözöljük a nm. helytartótanácsnak e tekintetben az összes törvényha­tóságokhoz kibocsátott közintézményét, mely e tárgyban következőkép rendelkezik : Minthogy a durranó anyagok, a szétugró és csat­tanó gömbök vagy golyócskáknak nyilvános helyeken, u. m. színházakban, vendéglőkben és egyéb közhelye­­ken­ szétszórása és pajzán eltaposása, valamint a vegy­­tudományilag készített gyupapirokkali pajkoskodás ál­tal sokoldalú visszaélések történnek, s nemcsak a rend, nyugalom és a közönség élvezete megzavartatik, ha­nem gyermekek, idegesek és más gyenge alkotású egyének egészsége is veszélyeztethetik, minthogy to­vábbá az ilyféle készítményeknek különben is semmi anyagi haszna nincs, sőt az azokkali rendetlenkedés nyilvános helyeken felügyelet nélküli fogatok vagy ál­latok közelében közlekedő közönségre nézve szeren­csétlenségek előidézője lehet : ennélfogva a nm. m. kir. helytartótanács az összes törvényhatóságokhoz leg­közelebb kibocsátott közintézményében az ily anyagok készítését és árulását 10—20 ftig terjedhető birság, vagy ennek megfelelő fogság­büntetés terhe alatt eltil­totta. * Mint az „A—d“ értesül, az aradi kereskedői kar meg fogja keresni a debreczeni ipar- és kereske­kamrát, hogy ez tegye meg az illető helyen a lépése­ket az iránt, miszerint a magánvállalkozóknak az er­délyi, mint a mármarosi sóbányákból az első kézbeli beszerzés engedtessék meg. * Újólag hírlik, hogy Fürst, a bécsi Singspiel­halle igazgatója 30 személyből álló társulatával köze­lebbi körútja alkalmával Győrt és Pestet is megláto­gatja. * Egy tartalmas c­s­ó­k, Deschler gépész, a­ki több rendbeli borlopás miatt a müncheni esküdtszék által m. hó végén elitéltetett, fogságában előkészületeket tett menekülési kísérletre, melyet egy társa elárult. S Deschler ablakrostélyzatán egy pár rudat csakugyan mes­terségesen keresztülfűrészelve találtak. Azon kérdésre, mikép volt lehetséges magának ehhez eszközt szerezni, nyíltan bevallá, hogy kedvese egy látogatás alkalmá­val egy csókkal csempészte szájából az ő szájába a leg­finomabb angol fürészkéket, melyek egy nagyobb ke­nyérgolyóba voltak elrejtve. * Angliában a vidéki vásárokon egy uj látvá­nyosság gerjeszt figyelmet, s ép oly rút mint borzasztó. Ez pedig — mint a bódé felirata mutatja — nem más, mint: „az amerikai indián és híres patkány­evő.“ En­nek a derék, valami londoni naplopóból indiánná elő­mozdított ficzkónak a produkcziója a következőkből áll: egy bezárt ketreczben négy eleven patkányt tesz­nek életbe. Mihályt az úgynevezett vad incidu a ketre­­czet meglátja, irtózatos pofákat vág, kinyitja a ketrecz­­ajtót, kivesz egy patkányt, annak a fejét a szájába dugja­, leharapja, s az egész állatot az élvezés világos kifejezésével megeszi. Miután ezt öt ízben ismétli, összeszedi a megmaradt farkakat s a közönségnek el­adja ez érdekes mutatvány emlékéül. A vállalkozó igen szép jövedelemnek örvend. * Nemz. muzeum. F. évi julius 1-jétől Sep­tember 30-áig a magyar nemzeti muzeum számára ré­szint ajándékozott, részint megvett tárgyak kimutatása küldetett be hozzánk . I. A könyvtárt gyarapították: Arugy m. kir. helytartótanács I, Komárommegye főispáni he­lyettese 4, Baranyamegye kir. biztosa 1, Szepesmegye főispánja 9, Mosonmegye alispánja 2, a budapesti cs. kir. rendőrigazgatóság 292, a nagyváradi cs. kir. rend­őrigazgatóság 11, a sopronyi cs. kir. rendőrigazgató­­ság 1, a kassai cs. kir. rendőrigazgatóság 7, a pozsoni cs. kir. rendőrigazgatóság 11, a cs. kir. birodalmi föld­tani intézet 1, a szent-István-társulat 3, Pest megye I-ső alispánja 1, a bécsi cs. kir. mű- és iparmúzeum I, Esz­­tergom megye alispánja 3, Vácz városának főbírája 2, Heves megye főügyésze 4, a mármaros-szigeti ref. ta­noda igazgatósága I, b. Bánffy János 1, a magyar er­­dész-egylet I, a kassai főgymnasium I, a pesti főreál­tanoda 1, Xántus János 15, a sárospataki főiskola I, Ráth Károly és Römer Flóris szerkesztők 1, Jankovich Vincze földbirtokos 1, Kubinyi Ágoston 6, a sopronyi evang. lyceum 1, Simoncsics János I, Slivics Péter lel­kész 2, Szilágyi Ferencz szerző 1, Török János szer­kesztő d, Kanitz Ágoston d, Kosztka János borkeres­kedő d, Trattner­ Károlyi pesti nyomdája d8, Hor­­nyánszky és Hummel pesti nyomdája 5, Emich Gusztáv pesti nyomdája 25, Kertész József pesti nyomdája 23, Wodianer F. pesti nyomdája 8, Pleisz Pál nagybecske­­reki nyomdája 3, Burger Zsigmond szegedi nyomdája 7, Debreczen városának nyomdája 10, Szigler testvé­rek komáromi nyomdája, 6, Bába Imre szegedi nyom­dája 3, Werfer Károly kassai nyomdája 8, Werthmül­­ler János és fia lőcsei nyomdája 1, a pápai ref. lyceum nyomdája 2, Hazay Róza temesvári nyomdája 1 kötet könyvvel. Ául József pesti polgár 4 czimert ajándéko­zott. A múzeumi kézipénztárból megvétetett 1 kötet. II. A régiség osztálynak: A nm. m.k. hely­tartótanács 1 pecsétnyomót, Scitovszky János bibornok­­primás­i eminencziája IX.Pius pápa által 1864. évben sz. Pál és Péter ünnepére készitett ezüst emlékérmet, dr. Duka Tivadar ind-angol orvos egy pár chinai papucsot, Havas József udvari tanácsos a losonczi vasút ásásánál talált 1 ezüst érmet és 1 cseréptálacskát, Horváth La­jos jogász 1 rézérmet, Blaskovics Miklós 2 cserépe­dényt, Vrbovszky Sándor 2 cserépbögrét, dr. Barta István 1 ólomedényt, Saffáry József szolgabiró 1 ezüst és 1 rézérmet, Wodianer Albert fldb. 1 vas lándzsacsú­­csot, 1 kardmarkolatgombot és 1 ekevasat, Juth Hen­rik fldb 20 rézérmet, Kovács Gyula 1 rézérmet, Ele­ndes Illés és Petrán Jakab halászmesterek 1 hegyes tőrt, 1 puskacsövet és 1 puskalakatot, Xántus János 1 nagy amerikai bronz­érmet, Gschwindt Mihály szesz­­gyámok Izsó által készített „Mélázó pásztor“-t kartá­­rai márványból, Battik Sándor 1 aranyérmet, Pásztory József építész egy ezüst gyűrűt, Török István esztergo­mi papnövendék 12 rézérmet, gr. Pallavicini Alfréd 11 ezüstérmet, Rónay Mihály 1 rézérmet, Szabó Szilárd ferenczrendi áldozat 4 ezüst és 4 rézérmet, Takácsy György tanuló 3 ezüst és 3 rézérmet, Kapitány Antal vendéglős 1 régi vaskulcsot, Biazovszky Domonkos szepesi nagyprépost 48 rézérmet, mozaik-kövecskéket és több apró régiséget, Macskó Ignácz kerületi orvos 1 ezüstérmet, Pap Károly 1 rézérmet és 2 sarkantyút, Kovács Béla gazdatiszt 9 ezüst- és 3 rézérmet, Jessa­­sek László szabósegéd 1 ezüst- és 6 rézérmet aján­dékoztak. III. A természetosztálynak: Xántus Já­nos Amerikából 32 emlőst, 186 madarat, 28 madárfész­­ket, 40 madártojást, 50 hüllőt, 448 téhelyröpüt (Co­ Ieoptera) és 1000 tengeri csigát és kagylót, Földváry Károly 1 apis-ökör zápfogát, 6 tengeri csigát és 16 ten­geri rákot, b. Radivojovich Antal 1 kis kutyát, a pesti állatkerti társulat 3 afrikai gyíkot, Schnabel Lipót 1 darázsfészket, Pius Titius minoritarendi áldozat 1 ten­geri puhanyt és 1 habarezot, Vilt Vincze főerdész 1 fe­hér őzet ajándékoztak. A múzeumi kézipénztárból meg­szereztetett 1 daru. A növényosztálynak : Kosztka János 100 példány tengeri moszatot, hg. Breczenheimné uradalmi igazgatósága egy különös szőlőtöt, Sehraml Sebő 1 nagy földi gombát, Hutirai Lukácsy Sándor 1 gombát, Ring­ler Károly erdész 1 gombát ajándékoztak. Ásvány- és őslénytani tárgyakat: Havas József a losonczi vasút ásásánál Pálfalván talált 2 őslófogat, és Pásztón talált 2 fakövületet s több ős­­emlős-csontdarabokat, Elek-Csoma Mária 1 őselefánt­­agyartöredéket, Földváry Károly 3 cseppkövet az adels­­bergi barlangból és 1 tojásalakú márványdarabot a kairói Mehemet-Ali-mecsetből, Szabó Ferencz 1 numu­­lit-mészkövet, Zombat-Roskosny Jozefin Monorról 1 Prágában lelt ősemlősfogat, Müller József nagymarosi szűcsmester 4 őselefántzápfogat, 1 lábszárt s 1 borda­töredéket, Wolf Gábor tordai gyógyszerész 3 őshalfogat és 2 mészkövet­­ ajándékoztak. A kézműtani alosztálynak: Burger Károly 1 pár régi csizmát és egy kifaragott fakupát ajándékozott.

Next