Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-09 / 231. szám
öszhangzik azon kivonattal, melyet abból a frankfurti „Europe“ közlött. Mint a „Pr.“-nek Páriából f. hó 6-ról távirják, hirszerint a franczia-porosz kereskedelmi szerződés nov. 1-én fog megerősittetni, s már 1865. jan. 1-én hatályba lépend. Hirszerint Napoleon csak általában kívánta Olaszország fővárosának áthelyezését, s maga az olasz kabinet határozott Florence mellett. Minghetti, Pepolis Venosta a ministeri tanácsban Nápoly mellett szóltak. Mint biztos kútfőből hallatszik, Victor Emanuel háború esetére Francziaország oltalma felől biztosíttatott, azonban ez iránt semmi írott határozat sem létezik. Astom, Nigra barátja, követségi titkárul Párisba jövend. A „Patrie“ több lapok azon közlése ellenében, mintha a kamrák ülésszaka előbbre fogna létetni, azt állítja, hogy a senatus s a törvényhozó testület január vége, vagy február első napjai előtt nem fognak öszszeülni. Ugyanezen lap szerint Montebello gróf tábornok, az olaszországi megszálló-hadosztály parancsnoka — ki Francziaországba hivatott — a hét vége felé Párisból Rómába fog visszaindulni, hogy parancsnokságát újra átvegye. Azt állítják, hogy Mercier báró, washingtoni franczia követ, fog a senatorrá előléptetett Barret helyébe madridi követté kineveztetni. A „France“ algíri tudósításai szerint, a még meg nem hódolt törzsek ellen a hadműveletek legközelebb nagy tevékenységgel fognak újra megkezdetni. Yussuf tábornok sept. 23-kán Tadjenontba érkezett. A fölkelők, hadoszlopa elöl délfelé menekültek. A tábornok Laghuatba indult. Deigny tábornok késedelem nélkül újra elő fog nyomulni. — Másrészről Périget tábornok, miután Constantine tartomány parancsnokságát átvevő, egy erős hadoszlop élén Zungha felé nyomult elő. Miután minden nehézség nélkül létesíti az újraszervezést, már ezen vidéket odahagyni készült, midőn sept. 25-kén éjjel csekély számú lázadók puskázni kezdtek a franczia táborra. Másnap némely kabul csapatok támadák meg előnyomuló hadoszlopnak utóhadát. A tábornok tüstént megállító haderejét, s szigorúan meg akarván büntetni ezen ellenséges tüntetést, 4 zászlóaljat küldött a megtámadásban résztvett arbatnok ellen, mely alkalommal 15 ember öletett meg. A tábornok erre Setif felé vonult, honnan néhány zászlóaljat küldene a még meg nem hódolt uled-madhikhoz, s a bassadai saumalei kerületekbeli többi törzsekhez. Ezen részleges fölkelések rövid időn el fognak nyomatni, s bizton remélhető, hogy ezen újabb hadművelet elfojtandja ama lázadás csiráit, miket a fanatismus még némely törzseknél előidéz. Ekkor Mac-Mahon tábornagy létesithetendi kibékítési programmját, s az egész algiri gyarmatot az általános érdekek nagy központjában egyesithetendi. OLASZORSZÁG. A „Kr. Zig”-nak egy római levele jelenti : Sept. 25-kén Sartiges gróf Antonetfi bibornokot értesité a septemberi egyezményről. A bibornok egy Chigi pápai nunciushoz intézett jegyzékben válaszolt, melyben fájlalja, hogy a franczia kormány a pápai székkel nem tudatá az egyezményt. A pápa — úgymond — a franczia helyőrséget bármikor egy más hatalom haderőivel válthatja föl. Saját hadereje nem elegendő függetlenségének oltalmára. A pápa azt hiszi, hogy Piemont —noha a nyílt megtámadásokról lemond — mégis továbbra is illegális háborút folytatana. A pápa az egyezményben csupán oly forradalom garantiáját látja, mit Piemont fog előidézni. Ha továbbra is háborgatnák a pápát souverainitási jogainak gyakorlatában, s ha továbbra is kétségbevonnák azon jogát, miszerint tetszése szerint védelmezhesse magát, a pápa kénytelen lenne tiltakozni ily hatalommali visszaélés ellen, s ama magatartást venni föl, mit pápai s fejedelmi kötelességei szabnak rá. A „Stampa“ szerint az olasz kormány kijelenti, miszerint a sept. 15-ei szerződés nem gátolja, hogy az olasz parliament meg ne újíthassa azon előbbi határozatát, melynélfogva Róma kiáltatott ki Olaszország fővárosául. A király lemondási szándékára vonatkozó hir alaptalannak nyilváníttatik. A „Patrie“ római levelezői szerint, f. hó 2-ig se maga a pápa, se Antonelli bíbornok legkevésbé se hagyák előre sejtetni e szentségének további határozatait. Mindazáltal a kormánykörökben rendkívüli izgatottság uralkodott. Két párt küzdött egymással a befolyás fölött; az egyik tettleges ellentállást tanácsolt; a másik pedig azt javaslá, hogy egy, a kath. világhoz intézett tiltakozás formuláztassék, s hogy az események bevárassanak. Ama párt, melynek Merode legfőbb orgánuma, Antonelli bibornok hallgatását követő ugyan, azonban azt hiszik, hogy az hajlandó lenne elfogadni azon eventualitásokat, melyek egy katonai erő szervezéséből erednének a pápai államra nézve. A turini hivatalos lap közli az előbbi ministereknek a királyhoz intézett azon jelentését, mely a parliament összehívására vonatkozó rendeletet kisérte, s melynek lényeges pontjai — a franczia lapok turini sürgönye szerint — így hangzanak: „Ama perczben, midőn mi a kormányt átvettük, a római kérdés oly helyzetben volt, miszerint nem igen méltóságteljes s hasztalan eljárás lett volna, tüstént újabb alkudozásokat kezdeni. A kormány a kedvező időpontra várt, és sietett azt megragadni, midőn azt vélte, hogy Európa általános helyzete kedvező volt. A parlament tárgyalásai értelmében, melyeknek a kormány számára kalauzul kelle szolgálniok, a római kérdésnek csupán erkölcsi eszközök által kelle megoldatnia. Francziaországgal egyetértőleg kelle eljárni, a be nem avatkozási elv alkalmazásának kieszközlése végett. A francziák császárja mindig óhajtó csapatjait Rómából visszavonhatni; nem csak azért, mivel ezen tény öszhangzik ama közjogi elvekkel, melyek a császárság politikájának alapját képezik, hanem azért is, mivel Olaszország föltámadása uralkodásának egyik legfőbb dicsősége leend. Azonban a császár azt hive, hogy nem hagyhat magára — azt egyszerre megfosztván támogatásától — egy oly hatalmat, melyet 15 éven át fegyvereivel oltalmazott. A katholikus érzelmek megnyugtatása végett az olasz kormánynak szükségkép meg kell ígérnie, hogy nem fogja megtámadni a pápai területet, s hogy meggátolandja annak, a királyság határain belül, nem rendes csapatok általi megtámadtatását. Ezen legálisan tett s szilárdul fönntartott ígéret nem rontja le s nem csorbítja a nemzet jogát s vágyait; azonban megerősíti annak szükségét, hogy egyedül erkölcsi erők alkalmaztassanak a nemzeti eszméknek diadalra juttatása végett. Azonban a kormány — még a római kérdéssel foglalkozott — a velenczei kérdésről sem feledkezett meg. Austria, Velenczében táborozva, fenyegetéssé lehet bizonyos oly eventualitások közt, miket előre kell látni. A király főgondja mindig egy oly védelmi rendszer szervezésére volt irányozva, mely a kormány székhelyének egy előnyösebb fekvésű helyre áttételét kívánta meg. Katonai tekintetekből Florencz jön kiválasztva. Ezen áthelyezés — noha az lényegesen belügyi tény — összefüggésben áll a szerződéssel, melynek megkötését könnyebbíté, mivel az Francziaország által annak zálogául tekintetett, hogy Olaszország a pápasággal szemben lemondott az erőszakos eszközök használatáról.“ Erre a jelentés a Turinra szabott áldozatról szól, mely városnak érdemei fölemlíttetnek. Végül az előbbi kabinet azon biztos reményét fejezi ki, miszerint ezen város a király példáját követendi, ki egészen Olaszországnak szenteli magát. NÉMETORSZÁG. A „Corresp. Zeidler“ a dán kérdés tárgyában így ír : „Bálán utasítása, mint hallatszik, oda megy ki, miszerint a dán királyság életföltételével eddigi tekintetek fönntartása mellett, teljes határozottsággal próbára tegye a dán kormány akaratát, a bécsi övezetek értelmébeni békekötés iránt. Ezért neki constatkoznia kellene, ha váljon a Dánia részérőli ellenvetések netalán oda lennének-e irányozva, hogy az alkudozások sokáig elhúzassanak, s jobb politikai constellatio várassák be. Hogy a dán meghatalmazottak elé ultimátum fogna terjesztetni, ez elsietett hír; azonban valóban valamely eszközt kell találni arra nézve, hogy a kopenhágai kabinet szándékai világosságra hozassanak. Ha nyomatékot tulajdoníthatunk a különféle jelekből nyilvánuló ujjmutatásoknak, a porosz kormány nehezen lenne hajlandó, az alkudozás eddigi módjának october végén túlterjedő határidőt engedni.“ Ugyanezen lap még következő közlést is hoz : „Azon állásra vonatkozólag, mit a dán kormány Jütland ügyei irányában foglal el, arról értesülünk, hogy Dánia párisi s londoni képviselői a franczia s angol kormányok figyelmét már fölhívták a porosz parancsnokló tábornok rendszabályaira, s ez utóbbiakat a fegyverszüneti föltételeken történt túlhágás gyanánt igyekeznek föltüntetni. Ha netalán kiderülne, hogy a fegyverszüneti jegyzőkönyv szövege különböző magyarázatoknak ad helyet, ez a porosz kormány számára újabb okot szolgáltatna a fegyverszünet fölmondására, mihelyt az meg fogott győződni arról, hogy a békealkudozásokbani késedelem más valamiből ered, az értekezlet előtt fekvő kérdések természetes nehézségein kívül. A fegyverszünet lejártával a porosz kormány saját tetszése szerint rendezhetné Jütlandban a közigazgatást s az adóbehajtást. A viszonyok tisztábbakká lennének, s már csak maga ezen eredmény is elég jutalmat adna a fegyverszünet fölmondásáért, még ha eltekintenénk is attól, hogy a tél folytában a hadműveletek a dán szigetekre kiterjesztethetnének.“ A „Köln. Zig“ egy vezérczikkében azon következtetésre jut, miszerint egy congressus nem lenne képes Austria s Olaszország nézeteit közvetítni, s ezen felek egyikét Velenczérőli lemondásra bírni. DÁNIA. Mint a „Pr.“-nek Kopenhájrából f. hó 6-ról távirják, a hónapok óta kijelölt sorsbani megnyugvás leghűbb kifejezésre talált a birodalmi tanácsi volksthings landsthing felirataiban, melyek a legszelídebb modorban vannak tartva. SPANYOLORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 7-ről távírják, a Narvaez-kabinet már ingadozni kezd. A királynő, Krisztina anya-királynő tanácsára, a progressistákhoz közeledett. Limából aug. 28-ról kelt tudósítások constatírozzák a lakosság elégületlenségét, a Spanyolországgali viszályból eredő kereskedelmi pangás következtében. Úgy találják, hogy a kormány magatartása károsítja az általános érdekeket. Több perui követek javaslatot terjesztettek elő, Spanyolországgali barátságos alkudozások megnyitása iránt. TÖRÖKORSZÁG: A „France“-nak Konstantinápolyból sept. 28-tól kelt levelei szerint, Murat herczeg s családja oda megérkeztek. A herczeg a szultán által nagy tisztelettel fogadtatott, s erre ez utóbbi a herczeget a franczia követségi palotában meglátogató. A zárdák ügye elhalasztatott. A papság visszautasítja Káz a fejedelem javaslatait, azt állítván, hogy senkinek sincs joga, őt a zárdáktól, mint tulajdonaitól megfosztani. — A libanoni ügy szabályzása kihirdettetett. Olaszország képviselője kizáratván, tiltakozott, s fönntartó kormányának jogait. AMERIKA: New-Yorkból sept. 24-ről kelt tudósítások szerint, Sheridan tábornok Early confoederált tábornokot Strassburgig üldözte, s azt Fishershillnél újólag megverte, hol 16 ágyút vett el. Az üldözés folyvást tart. Petersburgnál semmi csata sem volt A békepárti demokraták M’C I e 11 a n támogatására határozák el magukat. sábcza. 300 tárlat. A magyarországi műegylet általi, évi sept. 24-től oct. 23-ig megnyitott havi tárlat összesen 61 művet tartalmaz, melyek között a múlt havi kiállításról maradt Madarász Viktor nagy történelmi képe „Erinyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben“ s melyről e lapok 202. számában kimeritőleg szólottunk, most is mint legjobb és szebb tündöklik s ajánljuk azok figyelmébe, kik még nem látták. A mostani újabb olajfestmények között kitünőbbek: Fries Károly Münchenben. „Gyermekek Pincio-hegyen Rómában“ czimü képe, melyen az ártatlan gyermekarczok sikerült rajz és meleg szinezetük által vonják magukra a figyelmet. Greger Rómában: „Dávid a pásztorgyermek.“ Színtelen kép, az újabb vallási festésziskola merev és lapos stéljében. Némely egyes részek szorgalmas kidolgozásra mutatnak, azonban minden természet utáni tanulmány nélkül. Az alak felső része az alsó részhez nincs semmi arányban, mert míg a combok és lábak gyermeket tüntetnek elő, a vállak és karok igen izmosak és kifejlett férfiút mutatnak. Ligeti Antal Pesten: „A taorminai színkör Siciliában, keleti oldalról felvéve.“ A jelen tárlatban lévő tájképek közt a legjobb, mind dúsgazdag színezete, mind világosság és árny, úgy távnézlet tekintetében. L. ur a természet után szeret dolgozni, mi ecsetének azon bájt és kellemet kölcsönzi, mely az embert elragadja. Grosz Béla Pesten, „Szerzetes“ czimű tanulmány feje Van Dyck-féle modorban, ami magát az arczot illeti, dicséretes; a kezek azonban igen hanyagul vannak festve s a jó hatást rontják. G ryewsk i Sándor Krakóban. „A krakkói székesegyházi kápolnának belseje, Fagietto Vladiszlav emlékével.“ Távnézleti tanulmánynyal festett kép, kivitele kissé hanyag ugyan, de gyakorlottságra mutat az ecsetvezetésben, különösen a félhomály, mely az emlék körül terjed. J a n z e n Luiza Düsseldorfban. „Esti tájkép“ igen szép, meleg színekkel festett tájkép s már a múlt évekből ismerjük. J. művésznő ecsetvezetése erőteljes és kezelési módja mutatja a düsseldorfi iskola jeles tanítványát. Esch Matild, Bécsben. „Koldus“ czimü képe igen jól van idomítva, az arczizmok eléggé kigömbölyödnek s a színezet is helyes és jó. Az igen sötét, csaknem fekete háttér azonban ellentétben van a világítással s kellemetlenül hat a szemlélőre, miután az egészet igen könnyű szerrel lehetett volna öszhangba hozni. R a n f t I G. Bécsben. „Vadászat“ czimű nagy genreképe, ezen elhunyt művész szokott ügyessége és genialitásával van összeállítva. Az elejtett vadak, vadászszerek, a szaglászó, nyalakodó és pihenő ebek, azok környezete stb. tanulmánynyal és szorgalommal vannak festve, s az egész nagy galleriába való kép. R o 1 I m a n n J. Düsseldorfban. „Lugani tó ■ nál“ czimü tájképe átlátszó vizével s levegőjével tűnik nek. Különösen szépek a hegycsoportozatok és a gerinczek szinjátéka, s az előtér erőteljes kezelése, mi mégis teljes öszhangban van az egészszel. Bürkei H., Münchenben. „Utiakadályok“ czímű genrekép. Az utiakadályok abból állanak, hogy a postakocsi utasai, konductor, kocsis egy roppant nagy fenyőszálat, melyet a zivatar az útra döntött, kénytelenek onnan elemelni, ha tovább akarnak haladni. Az igen nagy szorgalommal és művészi összeállítással festett kép a művész komikus hajlamára mutat, ki már több ily nemben festett képpel tűnt ki a müncheni, düsseldorfi, berlini, bécsi és pesti műtárlatokon. Különös csinnal és elevenséggel dolgozik, s apró alakjainak arczán minden érzelmet híven tud visszaadni; úgy látszik,Tenier kedvencz mestere lehet. Mecklenburg Lajos, Münchenben. „Ponte Rialto, Velenczében“ holdvilágításnál. Úgy látszik, hogy a művész inkább a hatásos világítás kedvéért, mint a minden oldalról levett és világszerte ismert hitlért állítá ki e képét, melyről elmondhatjuk, hogy érzéssel és kedvvel van festve, s a müncheni jeles festészeti akadémia becsületére válik. Pahner H., Düsseldorfban. „A fekete ember“ — vagyis kéményseprő— czimü kedélyes genreképe igen szorgalmas ecsetre mutat. Úgy látszik azonban, hogy itt a művész reminiscentiából dolgozott, mert ily képeket a gyermekkönyvekben eleget láthatunk. A kivitel és ecsetvezetés azonban gyakorlott kézre mutat. L a r is s Hermina, Bécsben. „Bikkerdő“ czímű tájképe szorgalmas erdőtanulmányokra mutat, s bizonyítja, hogy a művésznő gyakran felkeresi a legnagyobb mestert, a természetet, hogy műfogásait ellesse. Különben e szorgalmas művésznő már sok szép jeles tájképpel látta el tárlatunkat, s így alkalmunk volt haladását évről-évre kisérni, s mondhatjuk, hogy jelen műve nem csak újólag bizonyságot tesz művészi talentumáról, de öszhangzó színezete és erőteljes ecsetvezetése által a művészet rögös útján nagy haladást tanúsít. M a r s ch a 1 11., Weimarban. „Irgalmas apáczák“ czímű életképe gyakorlott művészre mutat, hanem némely hibákat el nem hallgathatunk, s rajtuk könnyen segíthet a művész. Ugyanis a háttérben fekvő sebesült vitéz, aki fejét egyik térdeplő izgalmas apácza ölébe nyugtatja, a levegőben van, fejének nincs támpontja. Épen úgy elől, a kép bal felén a hanyatt fekvő alak is a levegőben látszik lenni. • Rommel Éliás, Bécsben. „Herkules fürdőnek látképe, Mehádia mellett“ czímű tájképe látszik, hogy a természet után van festve és egyike e tárlat jobb képeinek. Távnézlet és gyakorlott kivitel egyaránt becsessé teszik e nagy hűséggel másolt fürdőt, melyet vadregényessége és gyógyhatása miatt évenkint annyi vendég látogat. Holzer József, Bécsben. „Magányosság“ czimű tájképe nagyon emlékeztet Gauerman sasaira, igy inkább másolata e jeles művésznek mint eredeti mű. Komlóssy Ferencz Xáv., Temesvárott. „Tájrész a bánsági határőrvidékből“ mutatja a gyakorlott művészt, csak a szarvasokra és vízre kissé több tanulmányt fordított volna. Másik képe, melyet már a műegylet sorsolásra megvett, igen jó és ehez nem is hasonlítható. Az egylet által sorsolásra megvett művek közt van 57 szám alatt s jobb az 56 szám alatti szintén megvett Keley Gusztáv és 61 szám alatti Fritsch A magyar tudományos akadémia a szünnapok után October 3-án tartá első heti ülését., Érkövy Adolf bv. tag foglalá el székét. Értekezésének czime: „Az erdők mint esőzési tényezők a síkföldön.“ E sorokban csak felületes kivonatát veszi az olvasó. Nem tagadhatni — mondá többek közt értekező — hogy az erdők iránti előszeretet minden időben nemcsak megbocsátható, sőt szükséges lett volna. Sok vízmosásos terméketlen térrel volna most kevesebb, s az annyira nagy jelentőségű hegyi erdők most is ott pompáznának az ez idő szerint tar ormokon, honnét a roszul értelmezett közmondás, miszerint „erdőnek fejsze a bikája,“ eszeveszetten rombolta el e kincses fatelepeket. Minthogy az erdők a magok helyén és bizonyos czélokra csakugyan pótolhatlan tényezők, néhol méltán indokolható cultus tárgyaivá lőnek, de e kegyelet legutóbb annyira ment, hogy meg nem különböztetve heves és mérsékelt égövet, hegyet és síkságot, az erdő áldásos jótékonysága feltétlenül hirdettetik, sőt a hegyi rengetegek széltörő és csapadékképző hatálya a lapályföldi ligetekre, berkekre és szegélyekre is átruháztatik. Ez a szélsőségek érintkezése; itt a tudomány tiszte közvetítőleg közbenjárni, jelesül kimutatván a „bizonyos határokat“, a faápoló előszeretet fogamzását elősegítni, illetőleg a kártékony farombolás és erdőpusztítás meggátlására szükséges intézkedésekben a törvényhozást részrehajlatlanul tájékozni. A történelem megbízható adatokat nyújt annak bebizonyítására, hogy az aszályosság a magyar Alföldön nem rendkívüli jelenség, még nagyobb mérveiben is, mint termésvesztő szárazság pedig majdnem állandó. A természettan e mostoha helyzetet indokolja. Gondosan gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a sivár aszályosság nemcsak az erdőtlen rónaságon, hanem erdős, hegyes vidékeken is garázdálkodott, folytatólag a síkföldi erdőirtásnak az évi csapadékmennyiséget csökkentő következése mérsékelt égövünk alatt be nem bizonyítható, mivel pedig faültetésekkel a sík Alföld felületét csak annyival emeljük, mennyit e fatelepek magassága tesz, ez pedig az előontó fellegek járási magasságához képest jelentéktelen, ama szórványos ligetek és szegélyek a felhők irányában oly kevéssé képesek gözsürítő, tehát csapadékképző hatást gyakorolni, mint nem képes gödörbe vagy kútba állított gyenge villámhárító a vidék felett elvonuló fellegből a villámot magához vonzani. — Számos természettani jelenség azt igazolja, hogy a valódi esőosztók a szelek, az ez évi nagy szárazság Angolországban is ide mutat, de épen a magasabb széljárásra a síkföldi faültetések legkisebb befolyással sincsenek; a tömeges faültetések, szegélyek és pagonyok alakjában tehát az Alföld évi csapadékátlagának öregbítésére, s az aszályosság elhárítására lényegesen közremunkálni nem képesek. Tiltakozik értekező azon föltevés ellen, mintha az erdészetre, s különösen az Alföldön eszközlendő faültetésekre nem fektetne nyomatékos súlyt. De csapadékszaporításról s a növénytenyészet igényelte víz biztosításáról lévén szó, különbséget tesz a hegyi erdők és a ' A_1V -iL U__1_Lu-J. j---tiki____Utlu_1. _ feltétlen erdőtalajt a nem ilyentől, s e tekintetben az Alföldre nézve a faültetést egyedül fatermelési szempontból tartja indokolhatónak, mi végre épen az alföldi faültetések teréről idéz oly kedvező fatermési adatokat, melyek képesek a termelés ez ágának az Alföld lakosainál maradandó népszerűséget teremteni, s meggyőződési rokonszenvet biztosítni inkább, mint ha a hatalom szó ártandaná magát gyámkodólag ez ügybe, s a sikert valószínűen veszélyezné, kivéve természetesen az Alföldön is azon területeket, melyek nem feltétlen erdőtalajok, mint a futó homok, melynek faültetésseli telkesítését a törvényhozás kötelezőleg elrendelhetné. Az aszályosság elhárítására értekező egyedüli mentő eszközül a csatornázást és földöntözést látja, s megemlíti, hogy az alföldi csatornarendszer első szakasza, a tiszlök-gyomai csatorna tervezve, költségelve, felülvizsgálva, s Ő Felsége által már elvben engedményezve is van, s a csatornát helyszínelő bizottmány rövid időn a helyszínen fog eljárni, a kivitel módozatát megállapítandó. Értekező az Alföld gazdasági újjászületésének korszakát azon naptól hiszi számíthatni, melyen a földöntözési zsilipek kapui az Alföldön meg fognak nyittatni. Gróf Dessewffy Emil elnök pedig azt az észrevételt téve, hogy tudtára még nincs minden kétségen felül helyezve, várjon az egész Alföld öntözésére birunk-e elegendő vizmedenczékkel. Ugyanez ülésben Frivaldszky Imre r. tag egy nagy terjedelmű értekezését mutatá be, melyet az Évkönyvek számára irt. Ez értekezés czime : „Jellemző adatok Magyarország Faunájához“; s tárgya : hazánk sajátságos, ritkább, vagy egészen uj állatfajainak ismertetése. A nagybecsű értekezés, bírálat végett, az osztályhoz létetett által. Birálat alá adatott Petzval Ottó r. tag „Felsőbb mennyiségtanáénak első része is. Ez által irodalmunkban ismét egy nagy hiány lesz pótolva. Ez ülésben olvastatott fel végre Greguss Ágost r. tag jelentése a szatmári ünnepélyről, mely Kölcsey emlékszobrának leleplezése alkalmával tartatott. Az erilii lőporfellobbanás, melyet röviden már említettünk, sokkal szomorúbb volt következményeiben, semmint azt az első pillanatban gyanítani lehetett. A sebesültek száma még nem puhatoltathatott ki, hullát hármat találtak. Hét egyén, kiket nem lehet feltalálni, kétségen kívül szintén áldozatul esett, két sebesült a kórházban meghalt, több élet még most is veszélyben forog. Hall J. és fia, úgyszintén a lowmoori társulat két raktára közel feküdtek egymáshoz Erith városka és Belvedere falu közt, mintegy félórányira mindkettőtől. Ezenkívül még két nagyobb ház, három munkás lakás és istálók álltak a raktárakhoz közel. A folyó partján, a raktárak homlokzatával szemközt két híd volt, melyeken át a lőpor a csolnakokba vagy ezekből kiszállíttatott. Szombaton reggel két ily csolnak kötött ki a dartfordi lőpormalom előtt; belőlük két férfi és egy gyermek rakodott ki. Nem lehet tudni, ezek közül dohányzott-e valamelyik munkaközben , mert ez iránt senki sem adhat felvilágosítást, de a szomorú esemény előjele egy csillámlás volt ezen csolnakokon. Ezt bizonyítja egy nem messze dolgozott molnár, többet nem látha-A-0.-------L - __*111__11________ilL Táviratok. N. S z e b e n, oct. 7. A tartománygyűlés mai ülésében a tartománygyűlési rendre vonatkozó törvény harmadik felolvasásban elfogadtatott, valamint a hadsereg-kiegészítési törvény némely határozatainak megváltoztatására vonatkozó fölterjesztés is. A jövő keddi ülésben fognak a birodalmi tanácsbai választások eszközöltetni. Páris, oct. 7. Berlini nagykövetté Benedetti, sz. pétervári nagykövetté Talleyrand-Périgord b., frankfurti követté Recurot gr., madridi nagykövetté Mercier, washingtoni követté Chateaubriand gróf, s teheránivá Massignac gróf neveztettek ki. Hamburg, oct. 7. A noevi herczeg, Frigyes augustenburgi herczeg nagybátyja, Párisból Kielbe szándékozván, itt utazott át. Kopenhága, oct. 7. A békeértekezleten lévő dán meghatalmazottak a német nagyhatalmaknak az általány összegre vonatkozó legutóbbi javaslatát ad referendum vették. Konstantinápoly, oct. 1. A jeruzsálemi uj pasa hatályos intézkedéseket tett az utasok oltalmára. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Eger, oct 4 Az.Miháli UDÍ ma az Agna T-á lápnak, mely különben egyike szokott lenni az élénkebbeknek, ezúttal igen középszerű volt. Marhát nagy számmal hajtottak be, de nem