Sürgöny, 1864. november (4. évfolyam, 250-274. szám)

1864-11-08 / 255. szám

öregségekkel visszafizettetendik maguknak a hadi költ­ségeket. 13. Czikk Dán király ő­felsége kötelezi ma­gát, közvetlenül a jelen szerződés erősítvényeinek ki­cserélése után, a háború alatt lefoglalt összes aus­tri­ai, p­o­r­o­s­z é­s német k­e­r­e­s­k­ed­ő­h­aj­ó­­kat, rakományaikkal együtt visszaadni, szintúgy az austriai, porosz és német alattvalók birto­kához tartozó és semleges hajókon zár alá vett rako­mányokat, végre a Dánia által a herczegségekben bár­mely katonai okból lezárott járműveket. Az előbb nevezett tárgyak azon állapotban adat­nak vissza, melyben bona­tide visszaadatásuk idejében léteznek. Azon esetre, ha a visszaadandó tárgyak nem vol­nának már meg, visszatéríttetik azok értéke, s ha azok lefoglaltatásuk óta értékükben jelentékeny csökkenést szenvedtek volna, úgy a tulajdonosok aránylagos kár­pótlást nyerendnek. Hasonlag elismertetik a kötelezett­ség, a hajósmestereket s a hajók legénységét és a rako­mányok tulajdonosait az összes kirakodások s egyenes veszteségekért kárpótolni, melyekről bebizonyul, hogy a járművek lefoglalása által okoztattak, milyenek: a ki­kötői- vagy­ horgony­díjak, törvénykezési költségek, a hajók és legénység fenntartása és hazaküldésére fordí­tott kiadások. Azon járművekre nézve, melyek természetben nem helyeztethetnek vissza, a jóváhagyandó kárpótlás alap­jául ezen járművek értéke lefoglaltatásuk idejében fog fölvétetni. A megrongált vagy többé nem létező rakományo­kat illetőleg azokért a kárpótlás azon érték szerint fog megállapittatni, melylyel rendeltetésük helyén azon időben, midőn a jármű oda érkezett volna, valószínűsé­gi számítás szerint bírtak volna. Austriai Császár s porosz király­i felségeik a csa­pataik vagy hajóik által lefoglalt kereskedőhajókat, valamint a rakományokat, mennyiben azok magántu­lajdont képeznek, hasonlag visszaadandják. Ha a visszaszolgáltatás természetben nem történ­hetik meg, a kárpótlás a fönnidézett elvek szerint álla­flitmntiVirrrCLj. 1.._írj ] iddel a «im .iLiDioquil lajtaiam Nevezett Felségek kötelezik magukat hasonlag a csapatjaik által Jütlandban pengő,pénz­ben fölvett hadi adókat viszontszámadás­­b­a vétetni. Ezen összeg azon kárpótlásokból levonan­dó lesz, melyeket Dániának a jelen czikkben felállított elvek szerint fizetnie kell. Austriai Császár, porosz király s dán király őfel­ségeik külön bizottmányt fognak kinevezni, mely az illetőleges kárpótlások összegét meg­­állapítandja.Kopenhágában legkésőbb hat hétre az erősítvények kicserélése után egybe fog gyűlni. Ezen bizottmány törekedni fog, feladatát három hónap, alatt bevégezni. Ha ez idő lejárta után az még nem volt képes az előtte fennforgó összes recla­­matiókra nézve megegyezni, úgy az addig még ki nem intézettek választott bírósági elhatározásnak vettetnek alá. E czélból austriai Császár, porosz király s dán király ő felségeik egy választott biró megválasz­tása iránt megegyezendnek. 14. Cz. A dán király azon összes összegeket visz­­szaszolgáltatandja, melyek a herczegségek lakói, köz­ségek lakói, községek, nyilvános intézetek s testületek által biztosítékok, letétek stb. czime alatt Dánia közpénztáraiban letétettek. Ezenfelül a herczegségeknek átadandók lesznek: 1) A holsteini pénztári jegyek törlesztésére fordítandó letétek; 2) a fogházak építésére rendelt pénzalap; 3) tűz ellen biztosító pénzalapok; 4) a letétpénztár; 5) oly tőkék, melyek oly hagyatékokból származnak, melyek községeké vagy nyilvános intézeteké a herczegségekben; 6) a herczegségek különös bevételeiből eredő pénztári tartalmak, melyek a szövetségi végrehajtás s ez orszá­­­­gok megszállása idejében hona ,de azok állampénztá­raiban voltak. Egy nemzetközi bizottmány fog a fölemlitett össze­geknek folyóvátételével megbizatni, melyekből a her­czegségek külön igazgatásaiból eredő kiadások levő­--------------- ' . A flensburgi antik­ gy­űj­temény, mely Schleswig történetével összeköttetésben állt, azonban az utolsó események alatt legtöbbnyire szétszóratott, ugyanott a dán kormány segélyével újból összeállí­tandó lesz. Szintúgy­ a dán alattvalóknak, községeknek,nyil­vános intézeteknek és testületeknek, melyek bizto­­­sítékok letétele vagy tartalékok czime alatt összege­ket a herczegségek állampénztáraiba betettek, ezek az uj kormány által pontosan visszaszolgáltatandók lesznek. 15. sz. A nyugdíjak, melyek a dán királyság és a herczegségek különleges budgeteit terhelik, jövő­ben is az illető országok által fognak kifizet­tetni. A jogosultaknak szabadságukban áll tartózkodá­sukat akár a királyságban, akár a herczegségekben választani. A többi összes polg. és katonai nyugdíjak (be­­zárólag a boldogult VII. Frigyes király h­elge, a bol­dogult Ferdinand hg ö inge s a boldogult hesseni Chorolta landgrófnő, szül. dán hgnő ö inge civillistei hivatalnokainak nyugdíjaival, valamint azon nyugdí­jakkal, melyek ekkor­ig a kegyelmek titkársága (Nan­­des-Secretariat) által fizettettek ki­ a királyság és a he­czegségek közt az illető népességek aránya szerint osztatnak föl. E czélból megállapodás történt, hogy az összes nyugdíjak jegyzéke készíttessék el, melyek értéke az évpénzek aránya szerint tőkévé alakíttassák át s az összes jogosultak azon nyilatkozatra szólíttassanak föl, várjon jövőben nyugdíjamat a királyságban vagy a herczegségekben akarják-e fölvenni. Azon esetre, ha ezen választás folytán azon két hányad közti arány, t. i. a közt, mely a herczegségek­­nek rovására esik és a közt, mely a királyságnál ma­rad, a népességi szám fölvett arányának nem felelne meg, a különbség az illető fél által ki fog egyenlíttetni. Azon nyugdíjak, melyek az általános özvegyi pénz­tárhoz s az alárendelt katonai személyek nyugdíjalap­jához vannak utasítva, mennyiben ez alapokból telik, úgy mint a múltban fognak kifizettetni. Mi a pótlék­­összegeket illeti, melyeket az államnak ezen alapok­hoz szolgáltatnia kellene, abból a herczegségek a köl­csönös lakossági szám aránya szerint a megfelelő há­nyadot átveendik. A herczegségek lakóinak, melyek helyesen szerzett jogokkal birnak az évpénzek és életbiztosité­­kok intézetére, mely 1842-ben Kopenhágában alapitta­­tott, ezen jogok világosan fentartatnak. Egy nemzetközi bizottmány, a két fél követeiből összeállítva, közvetlen e szerződés erősitvé­nyeinek kicserélése után Kopenhágában azon czélból fog egybeülni, hogy a jelen czikk határozmányainak részletes szabályozását elővegye. 16. sz. A k. dán kormány a következő évdijak fizetését vállalandja el: O Felségének Karolina Amália özvegy király­nénak,­ Ő k. fenségének Karolina örökös herczegnének, 0 k. fenségének Glücksburg Vilhelmina Mária herczegnőnek, Ő fenségének Mecklenburg-Strelitz Karolina Charlotta Marianna herczegnönek, Ő fenségének özvegy Glücksburg Louisa Karo­lina herczegnönek, () fenségének Fridrich hesseni herczegnek, 0 fenségeiknek : Schleswig-Holstein-Sonderburg Augustenburg, Charlotta, Victoria és Amália herczeg­neknek, fi­lm­int mu­­­let A herczegségekre, a népességgel aránylag eső összeg, a dán kormánynak az azon herczegségek által fi­zetendő illetékből fog megtéríttetni. A megelőző czikkben, említett bizottmány a jelen czikk végrehajtására szükséges intézkedések megálla- I­­itásával is megbizatik. 17. sz. A herczegségek uj kormánya mindazon jogok és kötelességekbe belép, melyek oly szerződés­ből erednek, melyek ő felsége a dán király igazgatása által a közérdek tárgyaira vonatkozólag, főleg az át­engedett országokat illetőleg, rendes módon köttet­tek. Azonban magától értetik, mikép mindazon kötele­zettségek, melyeket a dán kormány a háborúra és szö­vetségi végrehajtásra vonatkozólag vállalt el, nem fog­laltatnak az előrebocsátott határozatban. Az új kor­mány a herczegségekben minden, akár egyének, akár erkölcsi személyek által ugyanott szerzett jogokat tisz­teletben tartand. Peres kérdés esetében ezen ügyek­ben a törvényszékek hozandnak ítéletet. 18. Czikk. Az átengedett országokban született alattvalók, kik a dán sereghez vagy tengerészethez tartoznak, fel lesznek jogosítva azonnal szabadságra és haza bocsáttatni. Azonban magától értetik, hogy közü­lök azok, kik ő felsége a dán király szolgálatában ma­radnak, e miatt sem személyükre, sem vagyonukra nézve ne legyenek legkisebb alkalmatlankodásnak is kitéve. Ugyanazon jogok és kezesség biztosíttatik az egyik, valamint a másik részről a Dániából vagy a herczegségekből származó polgári hivatalnokoknak is, kiknek szándékuk lesz azon hivatalaikat elhagyni, melyeket a dán vagy herczegségek szolgálatában visel­nek, avagy, a­kik inkább maradandnak meg továbbra is mostani állomásaikon. 19. Czikk. Azon alattvalóknak, kik a jelen szer­ződés által átengedett területen laknak, azon naptól kezdve, melyen az erősitvények kicseréltetnek, hat év tartama alatt, és az illetékes hatóságnak előre benyúj­tandó nyilatkozvány mellett teljes és korlátlan szabad­ság adatik, hogy ingóságaikat vámmentesen szállít­hassák ki dán király ő felsége államaiba, valamint hogy maguk, családjukkal együtt szintén ide költözhessenek ki, mely esetben számukra a dán alattvalói minőség fenntartva marad. Szabadságukban álland az átengedett területeken fekvő ingatlanaikat megtartaniok. Ugyan­ezen szabadságban részesülendnek kölcsönösen a dán alattvalók és azon egyének is, kik az átengedett terü­letekről származnak, és ő felsége a dán király államai­ban letelepedtek. Azon alattvalók, a­kik ezen intézke­désekben részesülni óhajtanak, szabad választásuk alapján, sem személyekre, sem a bármelyik államban fekvő birtokaikra nézve, egyik részről sem bolygattat­­hatnak. A fölőbb érintett hat évi határidő azon, akár a dán királyságból, akár az átengedett területekről szár­mazó alattvalókra is alkalmazható, a­kik az eresítvé­nyek kicserélése alkalmával nincsenek Dániában vagy a herczegségekben. Ezek idevonatkozó nyilatkozatai a legközelebb lévő dán követség, vagy a királyság, avagy a herczegségek tartományainak illető legfőbb hatósága­­által is elfogadtathatnak. Az indigenatus joga valamint Dániában, úgy a herczegségekben is mindazon egyé­nek számára fenntartatik, a kik azzal, e szerződés erő­­sitvényének kicserélése alkalmával birnak. 20. Czikk. Azon okmányok, melyek tulajdon­jogra, valamint azok, melyek az átengedett terület igaz­gatására és polgári törvénykezésére vonatkoznak, és ezúttal a dán királyság levéltáraiban vannak, a her­czegségek új kormány­biztosainak minél előbb át fog­nak adatni. Valamint az illető jegyzetekkel s lajstro­mokkal a kopenhágai levéltár azon részei is, melyek a herczegségek tulajdona voltak és ezek levéltáraiból vetettek ki. A dán, valamint a herczegségek új kor­mánya késznek nyilatkoznak a legfőbb közigazgatási hatóságok kivonatára kölcsönösen minden okmányo­kat és felvilágosításokat közölni egymással oly ügyek­ben, melyek a dán királyságot és a herczegségeket egyaránt érdeklik. 21. Czikk: Dánia és az átengedett herczegségek kereskedelme­s hajózása kölcsönösen mindkét ország­ban a leginkább előnyözött országok kedvezményeiben részesülend, míg e tárgy külön szerződések által fog rendeztetni. Az átviteli vámmentesség és könnyítés, melyben az 1857. március 14-diki szerződés 2-ik , czikke szerint az északi és nyugati tengert összekötő vagy összekötendő csatornákon s utakon átmenő áruk részeltetnek, a királyságon és a herczegségeken bár­mely utón átvonuló árukra ki fog terjesztetni. 22. Cz. Jütlandot a szövetséges seregek lehetőleg rövid idő, legkésőbben pedig jelen szerződés erősítvé­nyeinek kicserélése után három hét alatt hagyandj­ák­ el. A különös intézkedések, melyek e tárgyra vonat­koznak, jegyzőkönyvben állapittattak meg, a mely e szerződés függelékét képezi. 23. sz. Minden erejökkel a kedélyek megnyug­atózán szedett hírek után köztiszteletben álló egyént nevetségessé tenni, ráfogásokkal terhelni az érdemest; kaláka, kukoriczafosztó és fonóka­irályt csem­pészni be az irodalomba, csak oly egyéneknél és egyé­nek előtt lehet humor, kik, midőn humorizálásra vállal­koznak, már jó előre teleszívják magukat azzal a hu­morral, mely választékosan és mértékletesen az embert felemeli, választalanul és mértéktelenül pedig alásü­­lyeszti. Az ilyen naptár rész világot vet napjainkra. Napi újdonságok. * Az „Észt­ Újság“ közli: Kisfaludy L­i­p­­­h­a­y Gyula ur az esztergommegyei első alispáni székből Ko­­márommegye főispáni helytartójává legkegyelmesebben kineveztetvén­, helyébe, minthogy Szulyovszky­ Lajos megyei másodalispán ur a jelenleg leginkább a másodalispáni állás teendői közé tartozó törvénykezés vezetésétől s így jelenlegi állomásától megválni nem akar — az üresedésbe jött első alispáni hivatalra a főispáni helytartó ur ő méltósága által nemespani és gyöngyöshalászi Hamar Pál ur neveztetett ki,a­ki is hivatalos esküjét f. hó 7-kén reggeli 10 órakor a megye teremében a megyei főispáni helytartó ur ő mél­tósága kezébe leteendi. * Azon oltárkép, mely bibornok-herczeg-prim­ás - eminentiája 81-ik évfordulata napján Esztergomb­an a basilikában leleplezve jön, azon mérvben nagyszerű mint maga a basilika. Főtárgyát Krisztus urunk ke­­resztrefeszítése képezi ugyan, művészileg azonban nem kevésbbé érdekes azon tárgy, melyet Grigoletti olasz mester kapcsolatba hozott vele.. A szent hagyomány következtében a Megváltó halálakor az ég elsötétedett, s a halottak kikeltek sírjaikból. Ezen mozzanatot a múlt század egy rég,elfeledett olasz költője párbe­szédre használta föl Ádám és Éva közt, kik a többi feltámadottakkal együtt megjelennek a feszület alatt s Ádám szemére veti Évának, hogy az ő bűne juttatá a Megváltót a kínok halálára., Éva kétségbeesett megin­dulással fordítja el arczát. Ádám és Éva alakja ily ma­gyarázatnál fogva áll az előtérben és igen festői jele­netté van alkotva. * A bankigazgatóság részéről közhírré tétetik, hogy a conventiós értékre szóló bankjegyek tulajdonosai vagy tartogatói annál­­ sürgősebben megkeresteti­­k, hogy ezek beváltása iránt­­ a bécsi nemz. bankigazgatósághoz fordulni siessenek, s mivel a bank a már kiadott törvényes hirdetésekre­­­ tekintettel, 1867. január 1-től fogva nem köteles többet , a conventiós értékre szóló bankjegyeket beváltani,­­ vagy átcserélni. * Reményi Ede hangversenyek tartása végett az alföldre, Temesvár, Arad és Szegedre megy­é se körútjából visszatérve a pesti magyar zenész-segélyző­­egylet javára hangversenyt rendez a nemz. múzeum teremében tg' 8 .,, * Azon véleményünket, hogy a pesti német szín­ház drámai színésznők dolgában nem jó lábon áll, nyomon követi és igazolja azon körülmény, hogy most csütörtökön a Schiller évnapja előestvérére tervezett „Messinai hölgy“ előadását azért kellett elhalasztani, mivel Beatrice szerepére alkalmas egyéniség a női személyzetben nem találkozott. A Schiller-ünnep tehát következő rendezéssel fog végbemenni : Megnyitja egy alkalmi darab, „A művészetek hódolása“. Utána „Wal­lenstein tábora“ és­ végül a rendező elszavalja Göthe „epilog“-ját. _ • livjh.y * A kolozsvári színház, illetőleg szinterem és színpad meglepő czélszerűséggel van átalakítva. Az előfüggöny, melyet eddig lóerővel kellett föl­­ránczigálni,­most egy érintésre fölrepül. A mennyezet és oldal­függöny közös jelre perez alatt átváltozhatik, miáltal a felvonás­ közök elvesztik lajhár-jellemüket. A fönn meghúzódott függönyök egy kötél által mozgásba jönek, s az alant lappangó díszletek, rejtett gépezet által nyomatnak fel, vasutaikon. A sülyesztók egyest, egész sort, sőt az egész tö­meget is rögtön eltüntethetnek ez árnyékvilágból; az elsülyedtek fölött ismét összecsattan a padlat, mint a párisi gépszínházaknál ..vw » • • Szóval az erőkimélés és gyorsaság meglepő, nagy­ HWFrbídt m Veis v foinija avals ar ajteakaiUicd­illa]« 1 \ A fűtés a színpad alatt tűzmentes boltozat közt van e­szközölve.A „3aín­a zu ja jiLjin­ n«íf­ioboin­­­i A zenekar alatt erőteljes folyosó húzódik végig, és erre nyílik a földalatti, fölgyulástól biztosított ke­n­nim­­­­auiavni vío maievna ddót . Magába a kemenezébe, ha az épület levegője igen meleg, kívülről lehet léget vezetni. A kemenczéből ki­omló meleg, vasrácson át, a földszintre jut, és játék alatt, alól, illő gépezet által elzáratik. A kemencze szájától jobbra van a kút, melyből gyuladás esetére egész tenger ömölhet széjjel. A zenekar el van különítve; a színpad előtti lám­pák, a szervit, a mint éjszakát, vagy nappalt akarnak mutatni, le- és fölbocsáthatók. Az egész színpad lejebb van eresztve; a földszint és zártszék hasonlóképen, miáltal az alsó sor páholy magasabb lévén, a kilátás akadályozásától nem félhet úgy,­­ mint eddig. ” A bizottmány még egy melléképület felállítását is végbevitette, melyben több szükséges szoba és áru­­boltocskák foglalnak el helyet, s a hambár alakú szín­házépület valamivel nagyobbszerű képet öltött. S mindez hazai építész Kagerbauer ur munkája. * A nemzeti színház első hegedűse S­p­i­­­­­e­r Károly ur társaival már megalakító azon művész-con­­sortiumot, mely 6 kamarai zenész adásába vállalkozik. A programmok részleteiben fogják a közönséget érte­síteni. Addig is csak annyit jegyzünk meg, hogy a zongora­részek előadására Fa­y­­­ur vállalkozott és a zenészek hihetőleg az újonnan felavatott ágost. evang. gymnasium ép oly szép, mint czélszerü teremében fog­nak tartatni. * A nemz. színpadon e napokban két ven­dég mutatta be magát :Hirtling Mári k. a. a sze­gedi színháztól a fiatal drámai hősnők szakmájában, mely a nemz. színháznál már évek során keresztül be­töltve nincsen és R­é­m­y tenorista. Az előbbi a mi vi­szonyaink közt szokatlan „Fiammina“ czimü franczia drámát választotta első vendégszerepének s megvall­­juk, sem ebben, sem a tegnapelőtt adott „Lelencz“ben nem nyújtott annyit, hogy végre gond nélkül mond­hatnék, miszerint egyike a nemzeti színház legnélkü­­lözhetlenebb szakmáinak be van töltve. E nézetünket közelebb még indokolni fogjuk. Rémy úr „Ördög Ró­­bert“-ben a czímszerepet énekelte és szerencsésebb volt. Rémy urat a közönség nem csak melegen fogadta, de e fogadtatást meg is érdemli; — hangja rokonszen­ves, előadása képzett énekesre mutat, s a mellett — a mi lényeges előttünk — nyelvünket is birja. — Rémy úr újraszerződtetése néhány év előtt meg­hiúsult, mert tartós indispositióval küzködve, körülbe­lül úgy járt szerepeivel, mint Wachtel, midőn fárasztó vendégszereplései után, a nagy jövedelmekért odaha­gyott hanggal rendes működésében nem képes egy-egy szerepének végig megfelelni, — most úgy látszik,Rémy urnál e baj megszűnt, legalább Róbertet elejétől végig lankadatlanul szépen énekelte —, énekelte, mondjuk, s e tekintetben is már jókora előnye van azon tenoris­ták felett, a­kik nagyobb hangjukkal csak kiabálnak. Mikép tartandja magát további fellépteiben, s mi lesz siker esetére az eredmény, azt vendégjátéka későbbi folyamából meglátandjuk. * Az aldunasoron a török félhold in optima for­ma látható. Szombat óta t. i. ott egy gőzhajó vetett horgonyt, melynek neve Kilizs-Balluk s árboczán a török lobogó leng. * A kávéházi és korcsmai — kicsapongássá fa­julható — élet korlátozására és szabályozására a nm. m. kir. helytartótanács a városi hatósághoz közelebb egy rendeletet bocsátott, melyben meghagyatik, hogy a békés lakosok nyugalmát háborító s visszaélésekre okot szolgáltatható éjjeli mulatságoknak, zeneelőadá­­soknak stb. az ily helyiségekre hatóságilag megszabott záridő szigorun pontos megtartása által gát vettessék. * A lapok panaszkodnak , hogy az ősz L­i­b­a­y­­nak ezüst sodronyokból készült szobrocskájáért, mely­nek csupán anyagjára 700 ftot áldozott készitője , Beszterczebánya városának felhívása folytán csak 1200 ft jött össze. * A protestáns papok Nesztora B­a­l a­­­t­h­y Mihály gubacsi helv. hitv. lelkész múlt hó 10-kén hunyt el 96 éves korában. *Bernben az említett híres Demme és Trüm­­py-féle mérgezési perben a törvényszék f. hó 6-kán éjjel 2­. órakor mondá ki az ítéletet. Mind Demme orvos, mind Trümpyné, az állítólag megmérgezettnek neje, fölmentettek a vád alól. * A debreczeni casinó által kezelt Kazin­­czy-alapitványból az 1864—65-ki tanévre következő pályafeladatok tűzettek ki: I. Kívántatik Schiller „Tau­cher“ czimü balladájának tartalom-és alakbű fordítása. Első jutalom 6 — másodjutalom 2 darab arany. II. Kí­vántatik Cicero „De oratore“ czímű műve III. könyvé­nek XXV—XXXV-ik fejezetes fordítása. Az első jutalom 6, a másodjutalom 2 db arany. Az előbbi évről a jutalmakat György Ödön 2-6 éves jogász és Rácz Ká­roly 2-ed éves hittanhallgató nyerték. — A „nemz.­kör“ — a megjelent tagok csekély száma miatt — múlt alkalommal meg nem tarthatott rendes közgyűlését 1. évi november 20-án délután 5 órakor fogja megtartani, és pedig úgy, hogy ekkor a jelenlévők — számra tekintet nélkül — fognak hatá­rozni. Tárgyai lesznek: az igazgatók és választmányi tagok választása, a költségvetés megállapítása, a szám­adások megvizsgálása iránti intézkedés. Ezekhez já­rulnak még a vendéglős kérelme s más a társulat érde­kében netalán felmerülendő kérdések feletti határozás. Választmányi rendeletből: Staller Ferencz, titkár. * Az első magyar általános biz­tosító társaság II. főosztályának, az életbiz­tosítási üzletnek október havi kimutatása : 263 db kötvénynyel biztosíttatott 501,600 forint összeg. * Ausztriából az olasz államokba (az egyházi ál­lam kivételével) a Schweieron keresztül szállított re­­commandírozott leveleket föladók — az olasz levélvi­­telbért jövőben nem fizetik a rendes levelekre megsza­bott összeg megkettőztetésével. Hatásához járulandók, kinyilatkoztatják és megígérik a szerződő hatalmasságok, hogy politikai nézetei és vise­lete miatt egyetlen, az utóbbi események folytán com­­promittált egyént sem üldözendnek, tartozzék bármely osztályhoz, és sem személyében, sem vagyonában nem nyugtalanitandnak. 24. sz. Ezen szerződés meg fog erősittetni és az erősitvények Bécsben, három hét alatt, vagy ha lehet­séges, előbb cserébe mendnek ki. Minek hitelesítéséül az illető meghatalmazottak jelen szerződést aláírták és czimeres pecsétjükkel el­látták. Bécsben, 1864. October 30-án. Recliberg s. k. Brenner s. k. Werther s. k. Bálán s. k. Quaade s. k. Kauffmann s. k. Jegyzőkönyv Jütlandnak a szövetséges seregek általi odaha­­gyását illetőleg. Egyrészről austriai Császár és a poros­z király ő felségeik, másrészről Dánia királya ő felsége közt a mai napon megkötött­ békeszerződés 22. §-a ér­telmében a magas szerződő felek következő határoz­­mányokban egyeztek meg: I. Jütlandnak a szövetséges seregek általi elha­gyása legkésőbb három heti időhatár alatt végrehajta­­tik, olykép, hogy az első hét végén Hjörring, Thistel, Viborg, Aalborg és Randers bírósági kerületek, a má­sodik hét végével a fent említett hivatalokon kívül az aarhausi, skanderborgi és ringkjöbingiek hagyatnak el, és a harmadik hét végén Jütland egész területe. II. A jelen szerződés erősítvényeinek kicserélte­­tése napján a jütlandi jelen katonai kormányzóság megszünteti működését. Az ország igazgatása ettől fogva a királyi dán kormány által kinevezett biztos kezébe megy át, ki a kiürítés egész tartama alatt a szövetséges seregek legfelsőbb parancsnokának főha­diszállásával Jütlandban egy és ugyanazon helyen tar­­tózkodandik. III. A dán hatóságok Jütlandban minden ellent­mondás nélkül mindazt kézhez fogják szolgáltatni, mire a szövetséges seregeknek beszállásolásuk, élel­mezésük és szállítási eszközeikre nézve (előfogat) szük­ségük van, míg e seregek süti területen vannak. A királyi dán kormány, biztosát ezen határozm­ányok vég­rehajtásáért felelőssé teszi. A jelen czikkelyben fölem­lített szolgál­ványok a szigorú szükségesek mértékére szoríttatnak. IV. Minden a szövetséges seregek számára jelen­leg alakított kórházak, tábori posták és távirdavonalak mindaddig, míg az illető bírósági kerületek tökéletesen kiürítve nincsenek, a dán igazgatás hasonló intézetei­nek praejudiciuma nélkül, használatban maradnak. A királyi dán kormány világos biztosítékot nyújt, hogy e czikk pontos keresztülvitelének semmi akadály nem gördíttetik a fába. V. Azon esetre, ha Jütland odahagyásakor a szö­vetséges seregekből betegeket és sebesült­­et kellene hátrahagyni, a kir. dán kormány kötelezi magát gon­­dosko­dni, hogy ezek illendő bánásmód és ápolásban részesüljenek és felgyógyulásuk után előfogattal a szö­vetséges seregek legközelebbi katonai állomásáig szál­líttassanak. VI. A jelen szerzdés erősitvényes kicserélése nap­jától minden a fenebbi szolgálványok által, beszálláso­lás, élelmezés, beteg­ápolás és szállítási eszközökért (előfogatok) felgyűlt költségek a szövetséges seregek által, a német szövetség hadserege részére a szövetségi területen érvényes élelmezési szabályzat határozványai szerint fognak megtéríttetni. Szemle. A további miniszeri változások felöli hírek a „Gen. Corr.“ minapi c­áfolata ellenére sem­­ némultak még el, sőt nagyobb vagy kisebb ha­­t­tározottsággal meg is nevezték a le- vagy fel­

Next