Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1865-01-13 / 10. szám

kényén alacsonyabbra teszik, mint a birtok vagy üzlet megbecsült közép bevétele kimutatja. A mai közlekedési szabadság és hitelélvezet mel­lett igen könnyen lehetséges, hogy egy ház vagy ipar szám szerinti nagy bevételt hoz, míg a ház, vagy ipar birtokosa maga mégis felkölcsönzött tőkék után any­­nyi kamatot kénytelen fizetni, hogy valódi tiszta jöve­delme egészen jelentéktelen. Megfordítva: vannak üzle­tek, melyek üzletük terjedelméhez képest átlag csekély bevételt látszanak nyújtani s mégis aránylag igen te­kintélyes tiszta jövedelmet adnak. Első esetben az adó, mely csak a birtok, vagy üzlet tiszta bevételére, tekin­tet nélkül a szenvedőleges adósságokra s a birtokos más terheire, i igyekszik nehezedni, kétségtelenül ezt magát sokkal jobban sérzékenyebben terhelendi, mint a második esetben. A megterhelés ezen egyenlőtlensége csak akkor lesz lehetőleg kikerülhető vagy legalább csönkkenthető, ha az egyes tárgyakon kívül, melyek átlagos bevéte­leikben megadóztatnak, az adóképes személy valódi tiszta évi jövedelme, arányban a szolgálmányi tehet­séggel, mérsékelt közvetlen adóval illettetik. Ezen, a ki­egyenlítés és kiegészítés külön c­éljára behozandó jö­vedelmi adó tehát nem képezhet arra igényt, hogy ál­talános adó oly értelemben, hogy mellette minden más közvetlen adó eltöröltetik, hanem általános annálfogva, hogy lehetőleg az összes adóképes szemé­lyeket az államban valódi adóképessé­gük mértéke szerint i­gyekszik terhelni s en­nélfogva csak kiegyenlítőleg s kiegészítőleg járul a már fenálló bevételi vagy tárgy­adókhoz. A jövedelmi adó­nak már ezen itt vázolt jelleméből kitűnik, hogy annak rendeltetése főleg a bevételi adók melletti pótlé­kok helyét képviselni.­­ A javasolt jövedelmi adó mindenesetre c­élszerűbb és igazságosabb ki­­egészítése a fennálló s most reformálandó adók­nak, mint az eddig szokásos pótlékok, mert ezek mel­lett az adósságokkal terhelt adófizető teljesen egyen­lően suttatik az adósságmentessel s ezenfölül azon egyenlőtlenség, mely az egyszerű adó megszabásánál kitűnnék, ezen adónak pótlék által fölemelése folytán még igazságtalanabbá s érzékenyebbé válik. A földbir­tokos p., ki ma az adóordinariumban a tiszta bevétel 16%-vel van megadóztatva, a harmadpótlék által még további 5%vel van terhelve és pedig tekintet nélkül a már befizetett rendes adóösszegre, különbeni községi adós- és földterheire, a múlt évben netán szenvedett veszteségei s egyéb adósságaira, melyek jövedelmét csökkentik. Ugyanez áll a rendkívüli hadipótlékra s annak megkettőztetésére, az ordinárium %-ára nézve. Ha csak a kettős hadipótlék helyébe is az osztály- és jövedelmi adó lépne, ez esetben ugyanazon földbir­tokos annak fejében csak aránylag csekély százlélit adózna azon tiszta jövedelem után, a­mely részére vala­mennyi említett teher után fennmarad. A háztulajdo­nos, a­ki 3000 ft tiszta házbért vesz be, házbéradó fejében 16%, azaz 480 ftot fizet és a 3-ad pótlékkal 640 ftot. Ugyanaz, ha még a rendes adó­k pótlé­kát kellene fizetnie, még 160 ftot fizetne házbér­adó fejében, akár el van adósodva akár nem. Ha ellenben ezen pótlék helyébe az uj jövedelmi adó lép­ne talán 3%-tel, ezt csak a 3000 ft—640–2360 ft, a leg­nagyobb összegben csak 70%, fttal kellene fizet­nie. — De föltéve, hogy jelzálogi adósságért évenkint 1500 ft kamatot kellene fizetnie, ez esetben a reá ro­vandó 3%-ros jövedelmi adó következőleg állana. Való­ságos bevétel (házbér) 3000 ft, ebből levonatik: a ház­béradó 640 ft, passiv kamatok 1500 ft, összesen 2140 ft, marad adó alá eső tiszta bevétel 860 ft, ebből 3% csu­pán 25%2 ft jövedelmi adót tenne. Ezen megadóztatási mód magasabb igazságos volta szembetűnő. Ugyanez fog mutatkozni a kereseti adókötelesek megadóztatásánál, ha a pótlékok általi terheltetésnek az indítványozott jövedelmi adó általi terheltetéshezi arányát összehasonlítjuk. Míg a pótlékok által a bir­tok, vagy a kereseti vállalatnak egész bevétele újólag­­ bevonatik a megadóztatásba, s e szerint ugyanazon tár­gyon tényleges kettős megadóztatás eszközöltetik, a jövedelmi adó az egyes személynek csupán valódi tiszta jövedelmét igyekszik kinyomozni, minden adóteher s passiv adósság levonása által. A jö­vedelmi adó pedig annál kevésbé lehet nyomasztó, mi­vel a törvényjavaslat szerint mindazon néposztályok, melyeknek tiszta jövedelme 365 fton alul van, attól fel­­szabadítvák, hova amaz adófizetők közöl is sokan fog­nak számíttatni, kik — mint kisebb parasztok s bérlők — a földadó által már terhelve vannak, s a pótlékok rendszere által mindinkább terhelternek. Általában az indítványozott jövedelmi adó már csak azáltal is lehe­tőleg kiegyenlítően hat az összes adóteherre, hogy a már különben is a közvetett adók által keményebben sújtott alsóbb jövedelmi osztályokra megfelelő tekin­tettel van, míg az adó­láb illő progresszója által a ma­ Vidéki levelek. Veszprém, jan. 8-án. Folyó évi jan. 5-én este azon mindenkit mélyen elszomorító hir terjedt el váro­sunkban, hogy Gombás Lajos szent­gáli közbirtokost, s az ottani huszonkétezer holdra menő közbirtokossági erdők agzártartó­ját, egynéhány százra menő birtoktalan proletárokból álló csoport, ugyanaz­nap délután 3 és 4 óra tájon,a legirtóztatóbb kínzások között meggyilkolta. Ezen hir, fájdalom! csakhamar illetékes helyekről vett közlések után valónak nyilvánult. A tényálladék a következő: A múlt évben a nölgy m.k. helytartótanács az 1825 óta zár alá helyezettnek nyil­vánított, de tényleg soha zár alá nem vett, szerfelett el­pusztított, s a legsiralmasabb állapotban lévő nagykiter­­jedésű szent­gáli erdőségeket hatósági zár és kezelés alá venni rendelvén, lözártartóul a veszprémi főszolga­­biró neveztetett ki, kinek közbenjöttével szakértők ál­tal, az érdeklett közbirtokosság meghallgatása után is, az erdészeti elvek alapján a kezelési tervezet elkészít­tetett, az egész erdőség rendszeres vágásokra osztatott, s a faizás és legeltetésre nézve a zárlati szabályok kidol­goztattak. Alzártartóul Gombás Lajos jön kiszemelve. Hogy Szent-Gál lakossága nagyrészének az életbelép­tetett és egész erélylyel kezelt zárlat nem lehetett ínyé­re, az igen természetes, mert Sz.-Gál községének mint­egy 600 lakója eddig az általa az erdőről kénye-kedve szerint elhordott, s a veszprémi piaczra állított tüzelő­s szerszámfa árából élt. Innen van, hogy e vidék minden dologtalan embere Sz.-Gálra tódult, azon számítással, hogy az ottani nagy kiterjedésű erdőségek kevés munka nélkül is megadandják táplálékravalóját. Az erdei zárlattal ezen számítások meghiusíttattak, mert habár még az ilyetén beköltözöttek sem fosztattak meg azon jogtól,miként házi szükségleteikre száraz ágakat üdült fákat hordhassanak az erdőről bizonyos meghatározott napokon, mindazáltal,mivel egyeseknek eladásra fát hor­dani tilos volt, kényelmes keresetmódjuk megszűnt.Ezen körülmény sok folyamodásra adott alkalmat, melyek azonban, mivel világosan a zárlat keresztülvitelének meghiúsítására valónak irányozva, az illető hatóságok által el lőnek utasítva. Mintegy 8 év óta örvendetes rend állott be Szent- Gálon. Azon munkakerülő emberek, kik eddigelé csak erdőpusztításból tárták fenn magukat, a múlt nyáron aratók és cséplőkként szegődtek el, s ki Sz.-Gál köz­sége viszonyait ismeré, remélhetni hitte, hogy ezen pro­letárokat a beállott uj rend okszerűbb és munkásabb életre fogja szoktatni. Sajnos­ e remény a nép régi megszokásán, és egyesek rakonczátlanságra hajlandó természetén megtört. Január 4-én ugyanis az itteni főszolgabirósághoz azon jelentés érkezett, hogy 10 sz.­gáli ember a tilalom alatt álló erdőbe betört, s onnan ugyanannyi szekér fát hordott el erőszakosan. Ezen erőszakoskodás megvizsgálására N. esküdt úr küldetett ki a helyszínére, azon utasítással, miként, ha a vizsgálatból az erőszakos faelhordás kiderülne, az elhordott fát rögtön elkoboztassa, s a tetteseket példás megfenyítés végett Veszprémbe állíttassa. Január 5-kén a délutáni órákban a vizsgálat II. esküdt által Gombás Lajos alzártartó, a helybeli bíró és jegyző jelenlétében megkezdetett, s miután kiderült, miként a fennebbi vád csakugyan való, a helyszínen megjelent megyei pandúrok a tettesek udvaraiban le­rakott lopott fa lefoglalására kiküldettek. A helység házában, hol a kihallgatás történt, két pandúr maradt az esküdt úr rendelkezésére. Mintegy 3—4 óra között ezek egyike a szobába, hol az esküdt a fennebb említettekkel, egy vádlott egyén kihallgatásával foglalatoskodott,— azon jelentés­sel nyitott be, miként egy — hasábfa, s durongokkal felfegyverzett néptömeg közeledik a helységháza felé, s hogy ő az ezen tömegből feléje hajigált kövek­kel fején megsebesittetett. — Ezen pandúrt csak­hamar társa követé, kinek álla vala megsebezve. A bennlévőknek nem volt már idejök védelemre készül­ni, avvagy a helységben faelkobzással foglalkozó pan­dúrokat összegyűjteni, mert a felbőszült csoport az iroda ajtaján berontott, s élükön egy helybeli kovács­csal, egyenesen Gombás Lajosnak tört, s azt minden­féle tompa eszközökkel agyba-főbe vervén, az udvarra kihurczolták, hol rajta nem csak férfiak, hanem ifjú és öreg nők is a legféktelenebb szenvedélyességgel gya­koroltak nemtelen dühöket. Gombás Lajos a rajta ejtett halálos sebzések folytán csakhamar kimúlt. Az esküdt, biró és jegyző nem bántalmaztattak.­­ A nép Gombás kimúlta fölött ujjongott, azon remé­nyét fejezvén ki, miként halálával tán a régi féktelen erdőpusztitások ideje ismét beálland. A birtokos osztályt s Szent-Gál öt hatodrészét a legnagyobb rémülésbe ejtette ezen esemény, melynek hírére a veszprémi főbíró egy szakasz gyalog katona s 12 csendőrrel a helyszínen megjelent, a vizsgálatot rög­tön meginditá, s már január 6-án 39 egyént, kik Gom­bás Lajos főgyilkosaiként tűntek ki, kisértetett Vesz­prémbe a megye börtönébe. — A csend ismét helyre­állott s miután a helységházára egybehivott lakosság­nak határozottan kinyilatkoztatta a főbíró ur, mi­ként Gombás Lajos halála a fennálló erdei zárlaton mit­­sem változtat, s hogy az mint eddig, úgy ennekutána is a legszigorúbban, ha kell, katonai erő alkalmazása mellett is, fenntartatni fog, a rendszeretők megnyugod­tak, a további rakonczátlanságra pedig még tán hajlan­dók merényleteik czéltalanságát beláthatták. Mint halljuk, a megye kormányzata részéről in­tézkedés történt, hogy Sz. Gál községe katonasággal állandóan megszállassék. Ezen hír,­s a tudat, hogy a vizsgálat egész szigorral szakadatlanul folytattatik, a közönségre, de különösen Sz. Gál vagyonos, s rend­­szere tebb lakosaira megnyugtatólag hat. Gombás Lajos műveit, tettre termett, rendkívül buzgó, becsületes és szigorú elvű fiatal ember volt. — Egy agg atya, ifjú neje, s egy kis fia siratja a gyilkos kezek által oly korán széttépett, s méltán jobb sorsra érdemes ifjú életet. Alig van ember a környéken, ki ne osztaná e családnak mély gyászát. A f. hó 7-én reggel tartott temetési szertartáson a boldogult számos ismerőin s barátain kívül képviselve volt Veszprém megye tisztikara is; a pápai ref. egyházi énekkar meghatóan szép gyászdalokkal végezé az ün­nepélyes temetési szertartásokat#). B. is HÄSSIÄ. Napi újdonságok. * Ő excja gr. Károlyi Alajos, cs. kir. követ Berlinben, a tótmegyeri szegényebb lakosság részére újévi ajándékul 150 ftot küldött, mely segélyösszeg a jóltevő nevében azonnal kiosztatott. * Az uj redout kisebb teremében tegnap délben volt a fölavatási lakoma. Jó régi szokás szerint tehát megtartatott a házszentelő. A jelenvolt vendégek mintegy nyolc­vanan voltak. Képviselve volt a magas főkormányszék, Pest és Buda városa, a fővárosi papság és iskolai hatóság,a magyar és német hírlapirodalom, a nemz.­színház intendánsa- s a városi színház igazgatója által, úgyszintén a redoutépitési bizottság és a pestvárosi pol­gárság. A lakomát a redout bérlői Seeger Mihály és Kiczei Jakab urak rendezték. A toasztok sorát Pest­városa főpolgármestere nagys. Krászonyi ur nyitá meg a cs. kir. Apostoli Felségére, mire az egész vendégko­­szoru tiszteletteljesen fölkelve háromszoros harsány él­jent hangoztatott, továbbá a kir. helytartó úr s a kan­­czellár­i exoláikra, végül Pest városa polgárságára, a­mely áldomások szintén melegen megéljeneztettek. Ez­után szokás szerint a felköszöntések hosszú sora követ­kezett, mit Ságody alpolgármester úr a redout bérlői éltetésével fejezett be. Az ebéd alatt S­á­r­k­ö­z­y nép­zenetársasága játszott. * A redoutbam az első bál vasárnap, a má­sodik szerdán teend. * Gr. H­a­r­t­i­g, volt minister és a bécsi felső­­ház tagja súlyosan beteg. Orvosi jelentés szerint a be­teg ereje mindinkább fogyatkozóban van. Miután 10-én estve erős­ lázrohama volt, az átalános elgyengülés az éjjen át oly fokot ért, miszerint a beteg saját kivona­­tára reggel fele az utolsó szentségben rész­esí­ttetett. * A m. k. természettudományi társu­l­at jan. 11-ei közgyűlését a gyengélkedő elnök Bu­gát Pál távollétében Than Károly másodelnök nyitotta meg, beszédében röviden összefoglalván a társaság mű­ködését és gyarapodását az utóbbi közgyűlés óta. Ki­fejtett tevékenységén kívül mint legörvendetesebb tényt emelte ki azt, hogy ez idén már az alapítványok, melyek névleges értéke meghaladja az 5000 ftot (s en­nek négy­ötöde a társaság birtokában van), gyümöl­csözőkké lettek. A társaság most már azon helyzetben van, hogy pályakérdéseket is tűzhet ki. A növénytanba vágó kérdést, melyet az e tárgyban kiküldött bizottság ajánlott a közgyűlés elfogadván,ez legközelebb lapok ut­ján ki fog hirdettetni. Díja a Bugát-féle alapítványból 100 ft. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvasása után a gyűlés Kiss Károlyt korelnökül választván, hozzáfogott a tisztújításhoz. Az eredmény a következő : elnökké választatott S­z­t­o­c­z­e­k József, első titkárrá K­á­t­a­i Gábor, másodelnökül közfelkiáltással Than Károly maradt meg, másodtitkárrá Láng Gusztávot válasz­totta , a pénztárnok J­á­r­m­a­y Gusztáv, s a könyvtár­nok S­o­m­o­d­i Radó közfelkiáltással újra megválasz­tottak. Végül a választmány tagjaira történt a szavazás, s ezzel a gyűlés eloszlott. * A „P. H.“ a homoeopathia mellett a következő védszót emeli: „A közjólét érdekéből említendőnek talál­juk, hogy a legutóbbi időben is meglepő sikerű homoeo­­pathiai gyógyítás tanúi voltunk és pedig nem csak magunk, hanem egy kitűnő nevű jeles allopathiai or­vos is. Nem lehet czélunk a kezelő homoeopathiai or­vos nevére intézni itt a közönség figyelmét, miután ez orvos egyébként is oly jó közhírben áll, hogy erre szüksége nem igen van. A tényt azonban a homoeo­pathia érdekében annál is inkább fölemlítjük, miután a gyógymód még mindig sok üldözőre talál, pedig jo­gosultsága körülbelül megdönthetően. Vajmi kellemes körülmény lenne az, ha valaha oda fejlődnének a tudo­mányos fogalmak, hogy akár vagyunk képesek, akár nem némely tényeket magyarázni, azok megdönthetően és tudományiig megállapított értékét többé ne vonjuk kétségbe. Mi történnék a természettudomány legkitü­­­nőbb adataival, ha azokat azért, mert magyarázni nem­­ tudjuk, tagadni akarnak “ * Milassin Vilmos, ki a múlt évben nyeré el a pesti egyetemen a jogtudori koszorút s ezenkívül az irói borostyánért is sikeresen fáradozik, e napok­ban nyitá meg köz- és váltó-ügyvédi irodáját a lipót­­utczai 3. sz. a. házban. Közelebb ugyanő jogi dolgo­zatokkal készül lapunkban föllépni. * A temesvári kereskedelmi kamara titkára P­e­s­t­y Frigyes ur a pesti iparbank titkárává válasz­tatván meg, Temesvárit elhagyta s helyébe volt városi másodaljegyző Niamessay Mihály ur lett a kamra titkára. *Lissabonban — mint ottani lapok írják - szigorú hideg uralkodik, s az annál érzékenyebben hat, miután a lakások ott egyátalában nincsenek a tél számára berendezve. E században csak kétszer hava­zott Lissabonban: 1813. febr. 22-én és 1837. jan. 2-án.­­Berlinből írják, hogy f. hó 2-án négy fiatal rajnavidéki tanuló onnan Magdeburgig korcsolyázott. Miután három nap alatt mintegy 36 mértföldnyi utat futottak be a Spreen, a Havelen széles tavaival, s az Elbén keresztül, negyed napra a vaspályán jó egésség­­ben Berlinbe visszaérkeztek. * Színház és művészet. A nemzeti színháznál az új színházi évre a szerződések már fo­lyamatban vannak. Ez alkalommal értesülünk, hogy operánk egyik jeles tagja, Nagy-Huber Ida assz. Prá­gába készül, é­s Hofbauer Zsófia kisasszony alténe­­kesnőnk szintén csak az új színházi évig maradna in­tézetünk tagja. E coulissa-híreket egyébiránt még csak hallomásból említjük. A tánc­kar egyik déli tagja, Rot­ter Auguszta kisasszony Terpsychore rózsatánczait Hy­­mennel készül fölcserélni. — A városi német színház közelebbi vendége Telek úr, a bécsi Carlszínház operettjeinek kedvelt tagja, ki, ha jól emlékezünk, már a magyar színpa­dokon is bemutatta énektehetségét. — Ugyanott egy új­­ felv. operettére készülnek, czíme : „A lázadás a háremben“ ; zenéjét a színház másodkarmestere Weidt írta. —Prott tenorista javára holnap „Rigoletto” fog színre kerülni. Mint mondják, e fiatal művész csengő hangja egész Frankfurtig és Hamburgig elhatott már, a mennyiben onnan igen kedvező szerződéssel kinál­­tatott meg. A Barbieri karmester „Perdita“ czímű új operája, melyről azon hír járta be a lapokat, hogy két ökör is szerepel benne, mint Prágából magántávirat útján je­lentik, fényes sikert vívott ki. A jelen volt szerző több­ször zajosan kitapsoltatott. Tehát operám non per­didit. * Többször volt említve, hogy a pesti hangász­­egyesületi zenede jövő tavaszszal negyedszázados fenn­állásának ünnepét akarja megülni. E végből Liszt Fe­­renczhez, az ünnepélyem­ részvétele tárgyában a múlt hét végével indíttatott el a meghívás Rómába. * A valódi német humort egy svéd életlap így jellemzi: Ha egy német teljes jó kedvében van, ezt énekli: „Nem tudom én, mi a bajom. Miért van annyi bánatom.“ Ha elhagyatva magánosan ül s búslakodik: „Együtt ülünk víg körünkben.“ Ha egy igen szegény lányba szerelmes: „Gyémántod s gyöngyöd van neked, Van minden, mit ember kíván.“ Ha gyalog folytatja vándorútját: „E mély pinczében ülök itt.“ Ha koromfekete éjben kedvese ablaka alatt dalol: „Barátim, mily dicsőn sugárzik a hajnali ég.“ Ha börtönben ül: „Szabad élet ez a mienk.“ Ha gyermekei kenyér után simák: „Rajta igyuk hát a csillogó bort.“ Ha fogfájás miatt szemét nem hunyhatja be: „Jel ölelj meg édes kincsem, Ennél vigabb élet sincsen.“ Ha az éji őr galléron csípi: „Mily égi üdv ragad meg engemet ?a­gasabb jövedelmeket, melyek eddig különböző alakban a kellő megadóztatás alól ki tudták magukat vonni, az adó­terhek viselésében jogos arányban részelteti. És mégis azt állíth­aták, hogy végtére is közönyös dolog, ha vájjon megtartatik-e a pótlékok rendszere, vagy pedig annak helyébe egy, az egyesek valódi szolgálati képességét pontosan tekintetbe vevő jövedelmi adó ho­­zatik-e be. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ egy oly je­lentést közöl, melyet B­o­u­d­e­t belügyminister inté­zett a császárhoz, a kölcsön-segélyzési társulatok 1863-bani helyzete iránt. Ezen érdekes okirat ugyan­azon eredményeket, s ugyanazon sikert constati­­rozza, mint az előbbi években.­­— 1863. decem­ber 31-dikén 4721, részint helybenhagyott, részint följogosított kölcsön-segélyzési társulat létezett. Ezen társulatoknak 676,522 tagja volt; köztük 78,544 tisz­teletbeli, s 597,978 résztvevő tag, 506,376 férfi, s 91,602 nő. A társulatok száma 1862-hez képest 139-el, s a ta­gok száma 37,478-al szaporodott, köztük 4663 tiszte­letbeli, s 32,815 résztvevő taggal. A társulatok összes vagyona — ide értve a nyugdíj­alapot is— 34,270,772 fz. 48 c.nyi összeget képviselt. — Az évi bevételek 11,019,519 fr. 11 c.re, s a kiadások 8,830,433 fr. 45 c.re mentek; e szerint a bevételek a kiadásokat 2,189,085 fr. 56 c.el haladják meg. Boudet ekkép végzi jelentését: „A kölcsön-segélyzési társulatok a munkás népre nézve folyvást ama legjobb barátul szolgálnak, kire biz­ton számitnak a megpróbáltatás és szomorúság napjain, s az azok által tett becses szolgálatok, az általuk ger­jesztett jó szokások, s ama loyalitás, melylyel azok fönntartják magukat, nem hagyva magukat eltérittetni, nem szűnnek meg igazolni minden becsületes ember közreműködését, ő­felsége magas oltalmát, s ama hatal­mas támogatást, melynek a kormány számukra már annyi bizonyítványait szolgáltatá.“ Desmarets — az ügyvédi kar elnöke — Bac­s Ganesco az oktatásügyi miniszertől enge­délyt kértek értekezletek tartására, azonban az enge­dély tőlük megtagadtatott. A „Seatrie“ szerint Bigelow — 4 év óta az Egyesült­ Államok párisi consula — legközelebb Day­­ton helyettesítésére hivatott föl, ügy­viselői ideiglenes czímmel. Bigelow New-York állam polgára lévén, ezen állam egyik főbb politikai lapját huzamosb ideig ve­­zeté. Egyébiránt mint első­rendű író, Francziaország­­ban ily czimű jeles munkája által tévé magát ismere­*) Hála az égnek, ritkaság nálunk ily féktelenkedés, mert a nép nagy többségét józan felfogás és a törvény tisz­telete jellemzik , s a rész­hajlamok fékezése hatóságaink által erélylyel eszközöltetik. Közöljük tehát e tudósítást egész ter­jedelmében, egyrészt azért , hogy a netaláni ferdített előadá­sokat helyreigazítsuk; másrészt azért is, mert ezen tudósí­tásból is kitetszik, hogy magában a községben, hol e szomo­­ritó esemény történt, csak egy kis rész volt, mely ily gonosz tettre vetemedett. Szerk.­tesse: „L’Histoire des États-Unis d’Amérique en 1863.“ Azon mód, melyen ö a jelen körülmények közt annyira kényes hivatással bízatott meg, mutatja, hogy ő ho­nában mily nagy tekintélyben áll. Ugyanis az alkot­mány szerint az elnök nevez ki a diplomatiai állomá­sokra , azonban választásának a senatus által kell szen­­tesíttetnie. Mihelyt Dayton halálának híre Washingtonba megérkezett, ír­e­l­a­j­d a senatus elé terj­eszté a Lin­coln által tett választást. Szokás szerint a külügyi bi­zottmánynak kellett volna előbb e tárgyban jelentést tennie, azonban Sumner, a bizottmány elnökének indítványára, Lincoln választása előleges vizsgálat nél­kül, öszhangúlag megerősíttetett. Budberg báró, a párisi orosz követ s neje f. hó 8-án este Nizzába utaztak. Távollétük mintegy egy hétig tartand. Károlyi gróf, Austriának berlini rendkívüli követe — ki néhány nap óta Párisban volt — f. hó 8-án este állomására visszaindult. A „Patrie“ szerint ezen diplomata utazása semmi politikai jellemmel sem bir, s tisztán személyes ügyekben tett kirándulást Franczia­­országba. M­a­c-M a­h­o­n tábornagy f. hó 8-án Marseille­­ből Algírba indult vissza, hogy ott újra átvegye a fő­­kormányzóságot. A „France“ szerint a tábornagy Pá­risban léte alatt hosszasan értekezett a császárral az algíri ügygyel összefüggésben álló kérdésekről. Mint a „Pr.“nek Párisból f. hó K­-ről távirják, egy 3-án Toulonba küldött sürgöny által 16 hadihajó lefegyverzése rendeltetett meg. A titkos tanács első ülésében, melyben Napo­leon hg is jelen volt, a decentralisatio kérdése tár­gyaltatott ; a herczeg s R­o­u­h­e­r ezen elv mellett szavaztak. A legközelebbi ülésben a kötelezőleges nép­oktatás fog tárgyaltatni, melynek a herczeg, D­u­r­u­y oktatásügyi minister s Rouher mellette fognak nyi­latkozni. Összesen eddig elö 8 püspök tiltakozott az igaz- ságügyminister körlevele ellen.­­ Mo­n­t­a 1­e­mb­er­­, Fallou é s Broglie engedélyt nyertek egy szabadelvű katholikus értekez­let rendezésére. Hír szerint Napoleon herczeg La Ronciére ellenadmirált szándékozik magánál magán­titkárul al­kalmazni. OLASZORSZÁG: Turinból jelentik, hogy C­a­s­­t­e­ll­a m­a­r­e valószínűleg hadikikötőüé fog nyilvánít­tatni. Spaventa, ki egy ideig gyöngélkedett, már ismét jelen lehet a parliamenti ülésekben. A turini követkamra f. hó 10-ei ülésében az igaz­­ságügyminiszer, egy interpellátióra válaszolva kijelen­te, hogy Cipriano della Galas bűntársai erkölcsi kötelezettségek következtében megkegyelmeztettek. Francziaország semmi feltételt sem szabott ki, s az olasz kormány semmi nyomást sem szenvedett. Némely közbejött események után C­h­­­a v­e azon indítványa, miszerint a kamra a minister nyilatkozatát tudomásul vévén, napirendre térjen át, f­el­yettetett. A „Gazza di Torino“ alaptalannak nyilvánítja a Napoleon hg. Turinba, s Victor Emanue­l-nek Párisba utazásáról­ hírt. F. hó 8-án Bologna s Bresciában meetingek tar­tattak, s ott elhatároztatott, hogy a parliamenthez kér­vény fog intéztetni, a vallási szerzetek megszüntetése, a halál­büntetés eltörlése, s a holt kézen lévő javak át­alakítása iránt. Az „Alpi“ szerint legközelebb egy oly kir. rende­let fog közzététetni, melynélfogva a királyságbeli fő­nökségek nagy részét illetőleg a repraesentatiói költsé­gekre kiszabott pénz­megajánlások meg fognak szün­tetni. A milánói, turini, palermói, florenczi, nápolyi s genuai főnökségek kivétették ezen rendszabály alól. NÉMETORSZÁG. A porosz országgyűlés f. hó 14. déli 1 órakor, a király által személyesen fog meg­nyittatni. Mint Altonából 10-ről a „Schl. Holst. Ztg.“ jelen­ti, Henrici kormány­elnök, valamint Baudissin és J­e­n­s­e­n tanácsosok legközelebb a kormányból ki fognak lépni, s a főtörvényszéknek­ előbbi állásukba lép­nek vissza. SVÉDORSZÁG. Stockholmi tudósítások szerint a Finnlandbai gabnabevitel 15 évre fölszabadíttatott. SPANYOLORSZÁG. A Párisba visszatért K­risz­tina királynő, mint a „Kr. Zig“-nak írják, a legsöté­tebb eszmékkel jött vissza Madridból, s kijelenté, hogy egy második 1793. év kikerülhetlen Spanyolországra nézve. Szerinte ama párt, mely Spanyolországnak Por-

Next