Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1865-02-26 / 47. szám

volt megmagyarázható, miként jöjjön létre azon letörlés, mely mint ahhoz közelítő, melyet a bizottmány szem­­ügyre vett, a gyűlésben világosan megjelöltetett, mint­hogy a bizottmány a legnagyobb fáradsággal csak az egyes tételek csoportosítása s az intercalariák elvé­nek segítségül fogadása által juthat sikeres eredményre. Az ügy aztán ü­gy maradt s a kormány teljességgel nem igyekezett a dolgok menetét gyorsítani vagy könnyí­teni. Hogy a munka e mellett fáradságos s nehéz volt, ezt, úgy hiszem, már a múlt évek tapasztalatai igazol­ják s magyarázzák. A helyzet immár ez volt. Míg a bizottmány világosan s nyíltan kifejezett czéljára tört, ad­­dig teljes homályban maradt a magas kormány valódi czél­­zatai iránt. Mert azt, uraim! mi­s a bizottmány nem te­hettük föl, hogy a szükségesnek talált törlés, mely mint parancsoló szükség lépett föl a magas kormányra nézve is, más föltételektől, s talán más tisztán politikai térre utasíttatástól tétessék függővé. Ennélfogva az ügy to­vábbi folyamatát vette, az ülések megállapíttattak, s annyira haladtunk, hogy a munka legnagyobb része már be van fejezve, s hiszem, hogy néhány hét múlva (kiáltások balról: nap múlva! B. Pratobevera a baloldal felé fordulva: tekintettel a hadi budgetre! G i s k r a : már kész ! — Pratobevera folytatva) tehát néhány nap múlva be lesz fejezve. A bizottmány azon öntudattal bír, hogy kitartó szorgalom s buzgalommal fogott feladatához. Mennyire volt képes, a m. ház értelmében s czél­­zataihoz képest azt megoldani, ítéletére bizatik. De azon öntudata van, hogy ön okozta halasztásért nem felelős s hogy legalább becsületes s hazafias buzgalom­mal fogott feladata megoldásához s nem párttörekvés sem. (Tetszés balról.) Én itt hangosan fejezem ki meggyőződésemet, hogy a bizottmány egy tagja sem ismeri s ismerte félre a ko­rmánynyali kiegyezés s a budget ezáltal gyorsított megállapításának nagy becsét. Ha világosan elő vannak adva a kormánynak c­élzatai, ha azon czél valóban közös törekvés, akkor úgy hiszem, létre kell jönni a kiegyezésnek. Ámde szeretném a költővel mondani: ezen „ha“ roppant ha­talmú. Adja az ég, hogy a mai indítvány s az a fölötti tanácskozás folytán tisztába jöjjünk ez ügyre nézve,­­ akkor kívánatos véghez jutandunk. (Tetszés balra.) Schmerling lovag államminiszer következő­leg beszélt : Szabadságot veszek magamnak, — miután a pénz­ügyi bizottmány elnökétől a kormány magatartásáról a Vrints-féle előterjesztmény irányában a bizottmány közelében közlések tétettek, — szót emelni a kormány czélzata iránt. Jelesen : azt tartom kötelességemül, hogy a kormány részéről azon felfogás ellen száll­jak síkra, mintha amaz előt­rjesztések, melyeket részéről felállított, nem kézzelfoghatók, vagy egészen páraszerűek lettek volna. A kormány, miután a Vrints­­féle javaslat a bizottmány tanácskozásainak tárgya volt, oda nyilatkozott. A kormány a maga részéről azon volt, hogy megvizsgálja, melyek azon, a lehetőség hatá­rait érintő letörlések,melyek a kormányzat egyes ágaiban kivihetők lennének, azon előfeltétel szemügyre vétele mellett, hogy ezáltal a kormányzat szabályozott menete semmi korlátozást ne szenvedjen. A kormány azon hely­zetben volt, hogy kimondhatta, mikép a kormány kebe­lében ily módon létrejött s az egyes ministériumok be­leegyezését megnyert végzemény oly fontos, hogy a kitűzött czél, mely a pénzügyi bizottmány részéről a Vrints-féle előterjesztmény elfogadása által czéloztatik, hogy a kormány részéről is eléressék, a lehetőségig fog pártoltatni. Azonban a kormány kimondta, hogy ezen utat csak akkor fogja sikerrel követhetni, ha bizonyos hosszabb időközökre megállapíttatnak az egyes kiadási ágak, mivel bármely kellően korlátolt gazdálkodás csak akkor lehetséges, ha azt­ tudjuk, hogy egy bizonyos hosz­­szabb időre csekélyebb állagokkal beérhetjük, azonban ezekre számíthatunk is. Ugyanezért kimondatott, hogy a kormány maga részéről, saját kívánalmainak csökkenté­sébe a legnagyobb készséggel beleegyez, ha leg­alább két évi időközre az egyes politiók elfogadtatnak, ha az egyes ministériumok körén belül az ellátást el­fogadni hajlandók. Tehát nem teljes, kötelező végze­mény hozatala ezen előterjesztéseket illetőleg, hanem csak ezek horderejének megvitatása a pénzügyi bizott­mányban volt a kormánynak szándéka, törekvése. Azonban a pénzügyi­ bizottmány nem hitte magát arra illetékesnek, hogy vitatásokba bocsátkozzék. A kormány jól tudta, miszerint a pénzügyi bizottmány ré­széről tulajdonképeni határozat oly irányban, mely az 1866-ki budgetet tárgyalná, egyáltalában nem is hozat­­kozik, mivel utóbbi azon ellenvetést tette, hogy az 1865. budget feletti tanácskozmányra megválasztott pénzügyi bizottmány az 1866. évi budget tárgya­­lásába,­­ minthogy az állami előterjesztvény még akkorában a ház elé nem került, jogosan nem eresz­­kedhetik, s ugyanezért világosan tudta a ko­rmány, hogy miután e fölött tulajdonképeni határozmány nem hozathatik, a pénzügyi bizottmány jogosan tagadná meg valamely, ránézve kötelező végzeménybe ereszke­dését. Azonban — mint mondatott — nem követeltetett kötelező végzés hozatala tőle, hanem csak mindkét fel­tételnek megvitatása, s a pénzügyi bizottmány azért ta­gadta meg a további vitatást, mivel a kormány részéről a számok megnevezve nem voltak; a kormány a maga részéről készséget nyilvánító, a számokat akkor megnevezni, ha a felállított előfeltételek megvitatásába beleereszkednének. Ez volt a dolgok állása akkoriban, midőn ezen ügy tárgyaltatok a pénzügyi bizottmányban. Ha a pénzügyi bizottmány és elölülőjének részé­ről még ma, mint ő állítja, a ház több tagjának ne­vében, azon élénk óhajtás nyilvánul, bár ezen ügyben valamely közmegegyezés jöhetne létre, akkor én a kormány részéről kinyilatkoztatom, miszerint ezen óhajtást épen ily élénken osztja a kormány is, s hogy a­mi őt illeti, mindent elkövetend, ha ezen ügy az elő­­leges tanácskozmányok tárgyává leend, annak kí­vánt megoldását eszközölni, (a jobboldalon és centrum­ban tetszés). Elnök ezután a napirend első tárgyára, Vrvnts követ és társainak javaslatára, az 1865. és 1866-ki pénzügyi törvény számtételeinek meghatározására tér át. Vrints követ indítványának megállapítása mel­lett következőleg szól. Mindenekelőtt a pénzügyi bizottmány előadója ál­tal saját indítványának vázolt sorsára utal. Legközelebb az 1866-rai budget előterjesztésében az összes ministérium nevében adott nyilatkozat szerint alkalmasnak találta a pillanatot, indítványát, mely a pénzügyi bizottmány által visszautasíttatott, a ház elé terjeszteni. Indítványának forma szerinti tárgyalására nézve azt kívánná, hogy az a pénzügyi bizottmány elé utasíttatnék. Még csak azt kívánja megjegyezni, hogy indítvá­nya még mindig következetes eredménye a pénzügyi bizottmány előtt tett indítványának, s egyedüli czélja, az ügymenet könnyebbítésének kiegyeztetését eszkö­zölni. Mivel csak a kormánynyali megegyezés által ér­hető el azon eredmény, mely a felirati határozmányban czéloztatott. Kuranda: Arra kérném az elnök urat, hogy az 1865. és 1866-ki évet külön bocsátaná szavazás alá, s engedelmet kérek, hogy ezen kérésemet néhány szóval indokoljam. Mi mindnyájan, kik az 1866-ki budgetet egyszerre akartuk az 1865. évivel tömegesen tárgyal­ni, e mellett azon czélszerűséget egyátalában nem té­vesztettük szem elöl, miszerint végre a budget rendbe jöjjön s ugyanazon egy évben meghatározzuk az állam­háztartást a következő évre. Elnök szónok beszédét félbeszakítja, megjegyez­vén, hogy lehetetlen az elkülönítés, mivel ezen indít­vány más lenne mint gr. Vrintsé, s hogy az első felol­vasás alkalmakor ezen indítvány fölötti vita vagy en­nek módosítmányozása nem engedhető meg. Ezután gr. Vrints indítványa kerül szavazás alá s túlnyomó többséggel elfogadtatik, hosítnák azon pontokat, melyek a személyes szabadsá­got és jóllétet korlátozzák. A senatus 18-ai ülésében egy kérelem nyujtatott át Revel senator által, aláírva 11 ezer tutini lakos­tól , melyben felkérik a magas házat, hogy a volt mi­nisterium tétessék vád alá a September 21. és 22-én történt szomorú esetek miatt, és arra kérik a senator urakat, hogy ne vegyék szempontul a követi­ ház határo­zatát, mert az a legnagyobb igaztalanság, melyet vala­ha egy követi ház elkövetett. — Reves kéri, hogy a dolog sürgősnek mondassák ki, de ez nem fogadtatott el, mivel az szabály ellen volna, és azért csupán a ren­­dés utón fog vizsgálat alá vétetni. Napóleon császár trónbeszédje nagy megelége­déssel fogadtatott Olaszországban, kivévén a piemon­­tiakat; ezek sértve érzik magukat a császár azon kife­jezése által, melyben őket kis népnek és az Alpesek ér­­seinek nevezi; — itt a beszédből azt vonják ki, hogy elkerülhetlen lesz, Piemont nagy részét Francziaország­­nak engedni, s éppen ezért támogatja oly nagyon a császár a főváros áttételét; de ez csupán a piemonti párt nézete, mely mindent feketébb színben lát, miután a sept. 15-ei szerződés szőnyegre került; nem egyéb ez mint municipalismus, mivel jól látják,hogy elvesztik a többi olasz tartományok fölött eddig gyakorolt supre­­matiájokat­ és befolyásukat a kormány határozataira,­­ különben találkoznak itt is elegen, a­kik úgy véle­kednek, hogy a császári beszéd éppen mivel békét hir­det, abból annál inkább kell háborút következtetni, mert—úgy mondják—tudva van, hogy Napóleon mindig ép az ellenkezőjét mondotta annak , a­mit gondolt vagy tenni akart. A küldöttség, mely a királyhoz Turin város hó­dolati nyilatkozatát vitte meg, még tegnapelőtt vissza­érkezett, s azonnal közhírré tétetett, hogy a király őket a legnagyobb nyájassággal s könnyes szemekkel fogadta, és megígérte,hogy kész megszegni fogadását, s legyenek biztosak, hogy a farsang végével, mikor Maj­­landba fog utazni, nem fogja elmulasztani, hogy meg­látogassa kedves Turin városát; — a polgármester már rendeletet is adott ki, nagy pompával fogadtatására. Az Aetna, mióta a közelfekvő (50 mértföldre kö­­rülbelül) Stromboli, vulkán természetű hegy is meg­kezdette tűzijátékát, észrevehetőleg szűnni kezd lávát hányni, úgy annyira, hogy a láva, mely három ágra oszolva ömlött le és meglehetős sebességgel lepte és takarta el a körülfekvő tanyákat és szőlőket, már fogyni kezd és csupán egy ága halad meg 4 élet napon­kint előre;— a természetvizsgálók ebből azt következte­tik, hogy az Etna, Vezúv és a Stromboli tűzokádó hegyek a tenger alatt egymással összeköttetésben vannak, mert más alkalommal is, mint jelenleg, mikor vagy az Etna vagy a Vezúv tüzet hányt, a másik megszűnik füstö­lögni és megszűnnek a többi természeti tünemények is, mint ez jelenleg az Etnánál észrevehető; a láva már eddig 15 négyszeg mértföldet borított el, nagyobbrészt szántóföldeket és szőlőket, a kár már eddig is több mil­lió frankra megy. V. G. *)­ öldk. AC fája a Napi újdonságok. * A bécsi cs­­burgban adott udvari bálról írja a W. Abendpost, hogy Császár és Császárné Ő Felségeik fél 9 órakor jelentek meg a nagy teremben és mintegy éj­félutáni 1 óráig időztek a jelenvolt vendégek közt, midőn a tánczvigalom egyszersmind végét érte. Csá­szárné Ő Felsége vid­aszin ruhát viselt ezüst csillagok­kal. E tánczünnepélyre meghívott és megjelent vendé­gek száma 1200-nál több volt. A szász-weimari örökös herczeg nem érkezett meg Bécsbe s igy hibásan írták a lapok, hogy az emlitett udv. bálon jelen lett volna.­­ Öcs. kir. Apostoli Felsége több ma­gyarországi gyógyszerész felterjesztett folyamodása kö­vetkeztében legkegyelmesebben megengedni méltóz­­tatott, hogy az 1859. évi dec. 20-án kelt iparrend 58. és 59-ik §-ai (az üzletnek helyettesek vagy bérlők ál­tali kezelése, s az üzletnek az iparos halála utáni to­vábbfolytatása iránt), a magyarországi személyes jogú gyógyszertárakra is kiterjesztessenek. * Luczenbacher Pál ur szerkesztőségünk­nél a felvidéki szükölködök részére öt­ven ft o. é. kézbesített, — mely adományát a segélyben gyors és igy kétszeresen jóltevő emberbarátnak — rendeltetése czéljára juttatni sietünk. * Az Ó-Budán az izraelita kórház és betegápolási ügy javára rendezett bál f. hó 18-kán ezer forint tiszta jövedelmet eredményezett. Megemlítésre méltó, hogy két fiatal mágnás, gr. Nádasdy Ferencz és gr. Károlyi István az emberbarát czél tekintetéből szin­tén vállalkoztak a báli jegyek terjesztésére. * A pozson-bécsi vonalon az államvaspálya igaz­gatóságának jelentése szerint az akadályok elháríttat­­tak, s a közlekedés Bécsig ismét lehetővé lett. Hason­­lólag elhárítvak az akadályok a czegléd-szegedi vona­lon is, és Szegedig is megnyílt a közlekedés. A szeged­­temesvári vonalat azonban még mindig akadályozólag lepi a hósivatag. A tiszai pályán ma alkalmasint szintén helyreáll a közlekedés. A hátramaradt bécsi személy­­vonatok már megérkeztek Pestre, s a gyorsvonat szin­tén rendiben érkezik. Mezei József szeme­ világától megfosztott festész, — kinek a múlt évben 12 darab aranyozott keretű olajfestvénye kisorsolásáért 200 frt 25 krt . kellett volna sorsjátéki illeték gyanánt fizetnie,—am­­ magyar kir. helytartótanács előterjesztésére, mint hall­juk, ez illeték fizetésétől legfelsőbb helyen felmentetett. A bécsi képz­ő­m­űvészeti akadémiával egybekötött műépitészeti tanoda növendékei által 186% tanév­folyama alatt készített rajzok lenyomatai több példányban a nm. m. k. helytartótanácshoz is leküldet­vén, azok az országos műtani tanintézetek közt fognak szétoszlatni. * A P. Lloyd szerint a magyar akadémia palotá­jában az első ülés ápril 24-re van kitűzve, és akkorig az egész akadémia átköltözend eddigi helyiségéről, hol 30 évig székelt. — A Kisfaludy-társaságnak febr. 22- dikén tartott havi gyűlésében Szász Károly tagnak székfoglalóul bejelentett értekezése „Shakspeare kisebb költeményeiről” olvastatott föl, ezúttal az I. és II-dik rész, a III-dik jövőre hagyatván. A legutóbbi közgyű­lésen dicsérettel kitüntetett III. sz. ballada-elméleti pá­lyamunka szerzője, szerzőségét igazolván s jeligés le­vélkéje fölbontását megengedvén, e jeligés levélke föl­­bontatott s a szerző nevéül Dömötör János ref. theo­­logus tűnt ki. A Kisfaludy-társaság újabb alapítóiként bejelentették: Hanvay Zoltán, Kun József és Sztupa György urak. Egy kiadás végett benyújtott nagyobb eredeti regény bírálat alá bocsáttatott. * A budai dalárda f. hó 27 -én tartandó farsangi dalestélyének műsorozatát igen eredeti alak­ban lithographirozva röpite szét. Az előadandó dara­bok : 1) Kar Huber Károlytól. 2) „Rodorich a veréb“, tréfás jelenet. 3) Cantate Hennigtől. 4) Állat-négyes Brixnertől. 5) Egy német clubgyülés Kuntzétől. 6) Egy olasz primo tonore, — tréfás magándal. 7. Macska-duett — irta Berchtold. 8. Bordal, kar Nyisnyaytól. 9) Jux­­polka, kardal. 10) Hódolat Pepitának — Müllertöl. 11) Chinai üst-szerenád — kar Genée Richardtól.­­ Az egész igen talpraesetten „drollig“ készül lenni. Figyel­meztetjük reá a farsang végét még illő vig kedélylyel használni akarókat. Kezdete­k, 8 órakor. * Beküldetett hozzánk a következő czimű köze­lebb megjelent röpirat: „Európa sebei s Aus­tria pénzügyének egyetlen gyógyfor­rása.“ Tekintve a „m­adártávol“ból Vas­vári Ko­vács Ferencz által. Ára 1­ft. A tiszta jövedelem — mint a könyv czimlapján olvassuk — és részben a ma­gyar irói segélyegyletet,­­, részben pedig a szerző által tervezett lelenczház alaptőkéjét illeti, mely jótékony czélt tekintve a bizományos könyvárus L­a­m­p­e­r Ró­bert is lemondott minden bizományi jövedelemről. — A pesti jótékony nőegyesület szi­ves köszönetét fejezi ki a pestvárosi redoute­­r érmék bérlői irányában, kik termeiket az egye­­sület álarczos báljaihoz —a jótékony czél tekinteté­ből — nemcsak aránylag méltányos feltételek alatt en­gedték át, hanem a folyó hó 22-bén tartott álarczos bál alkalmával, habár az egyesület csak a nagy teremre szerződött, mégis — tekintettel a nagy számmal meg­jelent közönség kényelmére — a kis termet is felnyi­tották minden felszólítás nélkül, s a­nélkül, hogy a nagy terem h­a­s­z­n­ál­a­t­áér­t e­r­e­d­e­t­i­l­eg megállapított bérösszegen felül csak egy fillért is követeltek vagy elfogad­tak volna. * Ponsard egy ötfelvonásos darabot irt, mely a Theatre françaisban „Madame Tallien“ czím alatt fog előadatni. „Lucretia“ jeles szerzője egy két­­felvonásos drámai költeményt is fejezett be, melynek czíme „Galilei“. Ezt Napoleon herczeg salonjában ké­szülnek közelebb előadni, és csak azután fogják nyil­vánosan is színrehozni. Galileiben igen dicsérik a szép verseket. * A S­u­h­r-circusban tegnapelőtt volt a Mariani jeles akrobata-művésztestvérek jutalomjátéka. A mű­sorban a jutalmazottaknak nagy rész jutott. Háromsz­­ven mutatták be magukat a trapézen és a fövényen, mindenkor nagy ügyességet, rendkívüli testi erőt és rapiditást bizonyítva. Utoljára az idősb Mariani a ma­gas iskolát lovagolta saját lábain, mely tréfás jelenet­­­nek a karzat igen sokat nevetett. Egy magyar asszony­ság szép koszorúval tisztelte meg a három komikust. Mit mondanak ehhez a művészek oda­át ? i.s. A pesti román ifjúság által folyó hó 23-án a „Tigris“ szállodában rendezett hangverseny igen szép közönség előtt lett megtartva. A nagy terem hátulsó részében voltak a közreműködők, előttük ülő­helyeken a hölgy­koszorú, oldalt a férfivendégek. A hangverseny a „Sevillai borbély“ nyitányával vette kezdetét, melyet 12-en adtak elő. Ezt követte Drága Pál szavalata a „Ingratulu“ (hálátlan), melyet a fehér, kék román attilás ifjú románul jelesen mondott el és jutalmul sok setreaskát kapott. Nedelcu (o) Irén k. a. zongorajátéka Perianu úrral, némi kis ütény­­hibákat kivéve, sikerült. Jancul. „Éji zenéje“ a zenekar által adva kedves román dallamokkal ismertette meg a hallgatóságot. Vulcanu József költeménye „A sze­gény“ (Calicula), melyet szerző sok humorral ro­mán nyelven szavalt el, a szemüveget s krinolint ostro­molván, mulattató volt. A hangverseny egyik fénye D­u­m­­­r a Szilárd kisasszony volt, ki „Lammermonn Lucia“ból énekelt, s ismétlésre kéretvén fel, magyar dalokkal aratott sok éljent. A hódolat (Devotamentu) román nyelven szavalva Pap László úrtól, a nemzeti testvériség kifejezése volt. — A hangversenyt táncz­vigalom követte, melynek háziasszonya Gozsdu Manóné e nagysága volt. — A rendező bizottmány teljes elis­merést érdemle ki. D­e 11 Antal pesti vasöntő a felfogó­ csator­­náknál használható tömör és tartós öntött vas csövek körüli találmányára egy évi kizárólagos szabadalmat nyert. * A párisi akadémia ápril 6­kán fog de Vigny és Ampéres helyére új tagokat választani. * A „Volksfreund“ főszerkesztője S­­­e­­­z­i­g Ig­nácz áldozát élte 42-ik évében f. hó 23-kán Bécsben meghalt. Korábban számos évet töltött Amerikában mint missionarius. — Pest város­­ főorvosa január havi sebé­­szeti és egészségügyi jelentéséből következő­ket közöljük : Az időjárati viszonyok rendes téliek va­­lának; közkórházunkban észlelt sebészeti tünemények és pedig a légsúly­nyomat legnagy. 335.8, legesek. 326.*, a havi közép 331.0 pár.­v­al. a léghév legtöbb + 5.*, legkevesebb — 4.0, a havi közép + 1.19 %-al számítta­tott ki. A közegészség állapota nem kedvező, a beteg­forgalom felette nagy, a hagymáz­járvány e hóban látszólag tetőpontját érte el; a közkórházban a hagymázban szenvedő betegek 30­%-al voltak, a ha­landóság ezeknél 15­%-ra rúgott; váltóláz alig jött ke­zelés alá; gyermekeknél a vörheny kevéssé szűnni kezdett. A kimutatott 5052 betegesedési eset közt 2928 járólag, 2124 a kórházakban fekvőleg gyógykezeltetett s pedig: 1648 a sz. Rókus-, 85 a szegény gyermek-, 104 az izraelita-, 32 a keresk. kórházban s­­. t.; ezek­ben a gyógyulási arány 48%, a halálozási 8,4 %-ra rú­gott. Egy-egy ezer beteg közt átalában szenvedett: 16 tüdőlábban, 42 tüdőgümőben, 91 bujakórban, 1 himlő­ben, 155 hagymázban, 10 váltólázban stb. A halálozás kisebb mint a múlt hóban ; ösz­­szesen halt 527, s. p. 288 fi- és 247 nőnemű. Életidőre nézve volt: 0—1 évesig 144,1—10- ig 72, 10-20-ig 22, 20—30-ig 60, 30—40-ig 75, 40— 50-ig 58, 50—60-ig 30, 70 éven felül 24. A halál indokát tekintve, volt: 29 halva­szü­lött, 18 vele­szülött és 12 agg­gyöngeségben, 2 himlő­ben, 3 hökhurutban, 5 vörhenyben, 117 hagymásban, 17 tüdőlokban, 82 tüdőgümőben, 41 rángásokban, 11 büdösben stb. ...... Született 551, s. p. 308 fi- és 243 leánygyer­mek, ezek közt volt 214 törvénytelen, tehát ez utóbbi 380, aránynyal. Hasadn­t 113 pár. Turin, febr. 21. (Eredeti levél.) A követelt­ ház megszavazta a törvényi unificatiót és ennek alkalmazását egész Olaszországra, de felhívta a ministeriumot, hogy tartsa evidentiában a követek azon észrevételeit, melyek hasznosak lehetnek, és mo­st Vidéki levelek. Vácz, febr. 20. Egy kis hivatalos teendőm lé­vén ezen püspöki városban, miután azt befejeztem, egy kis újság után néztem széjjel; haj, de oly szélcsend van itten, mintha nem is az a nép lakná, mely a monda szerint Svatoplukot uralmától megfosztandó, Dunába akarta őt dobni, s annak csak ily kérelmére: „Nye hajtye ma zeit, nebudem Vackralem . Hagyatok él­nem, úgy sem leszek többé királyt bocsátó szabadon, inkább igazolja azon kort, mely Vach—Vátz remete itt tartózkodására utal, kiről Orosz (Sinopsis Annalium Eremitarum ord. Pauli C. VII. s VIII.) emliti, hogy a Pálosok sorából volt, 1074-ben lett ismeretes, s Géza itt az ő tiszteletére egyházat emelt. Janus Pannonius sem énekelhetné meg most már *) T. levelezőnknek a „Nordsee Zig“ czikkére most futólag vonatkozó észrevételét kihagytuk ugyan, azonban ígért s lehetőleg objective tartott válaszát mind a mellett elvár­juk. Szerk. úgy e helyet, mint az volt Zsigmond s Mátyás alatt (Lib. I. Elégia 3) A Broderik építette falak sincsenek meg. No de hagyjuk a múlt leírását Bonfin, Thuróczi, Ortelius, Kézai, Katona, Bél, Wagner s a többire; nézzük a jelent. Az itteni fegyház, mely jogászra úgy mint Iai­­cusra érdekes látvány, lett időtöltésem tárgya. Szép négyszegletű kerítés fogja körül az 5­ alakú, 2 oldala­s közép­udvarral ellátott épületet. A főút felé lévő kőfal közepén van a nagy kapu, mely egykor a főbejáratot fogja képezni, most csak a simetria dísze, a bejárás a­­s épület végén húzódó I. szárnyépület ajtaján történik. T. Nyitránszky Ignácz r. a. szolgabiró úr lé­vén kalauzom, szívesen fogadtattam. A börtön­rendszer itt egyszerű dolgozó, melynek lényege közös háló­­s dolgozó­termekben áll. Mai nap 818 férfi rab a lét­száma, melyből 759 egészséges, 59 beteg volt, éppen sétaidő lévén, ez a nagy havazás miatt a folyósokon a körhúzódásból állott, erős lábvas-csörtetések mellett. A hálószobák a folyósokon kívül lévő nagy kályhákból nyerik a meleget, a­mennyiben ezen szobák ajtai nap­pal nyitvák. A hálótermek számozvák és bizonyos szá­mú padlábágyakkal ellátvák, melyeken egy szalmazsák, egy vánkos, egy pokrócz, egy lepedő van. Minden szo­bában egy ivó­ s egy üritö-cseber. Lánczon az ajtó­nál kenyérszegő-kés tompa véggel, falon egyszerű olaj­lámpa, az ajtón kis kémkedő-lyuk. A dolgozó­szobák belül fülnek, padok s asztalokkal ellátvák; a munka többnyire varrás, melyre a rabok ügyesek. Van egy alház asztalos- s­zakács-műhelyre. A rabok étkezése s ruházata bérbe van adva; a bérlő, úgy tudom, ezért fejenkint s naponkint 30 krt kap. A a mely rabot bérlő foglalkoztat, attól ő fizet visz­­sza 5 krt, s a munkálatáért külön adózik; most legin­kább katonai ruhákat varrat a bérlő, ki a világítást is adja.­ Étkezés ideje az egészségeknél d. e. 9 és délben is 12 órakor, betegeknél d. e. 8, délfelé 11 és d. u. 4 órakor. Hús kétszer adatik hetenkint, csütörtökön fejenkint 2 lat, vasárnap duplán, leves és főzelék külön külön egy nagymesszely, kenyér 1% font. A fo­lyosókat 24 lámpa világítja, egy-egy lámpára 6 lat olaj van számítva. Az épület 2­ emeletes s 4 osztályra van felosztva, az osztály­szobák 10—20—40 stb. emberre. Sétálás naponkint kétszer %—% órai. A rabok barna darócz nadrágot és kiflit viselnek, melyet a bérlő velük készíttet, fehérneműt hetenkint egyszer, vasárnap vál­tanak s ez áll ing, gatya, nyakkendő, törülköző s lepe­dőből. — A dohányzás tilos, úgy hogy egy rab bátor­kodott kérni, hogy, mint a lipótvári fegyházban, itt is en­gedtetnék meg hetenkint egyszer bagózni. A Könyv­tár a külhoni börtönrendszer szerint még nincs alapít­va. A belső őrséget 64 kiszolgált katona, a külsőt 30 rendes katona teljesíti. A fegyházi templomok csinosak, a r. kath. osz­tályé elegáns is. Az igazgató 1200 ft, ellenőr 900 ft fize­tés mellett a házban tartják lakásaikat, lelkész 700 ft, orvos 600 ft, 1-ső Írnok 500 ft, 2-ik Írnok 300 ft fizetéssel vannak ellátva. Az irodában az irányadó könyv az „elhelyezési* (Locationsbuch); felütöt­tük a 19-ik számú szobáról szóló könyvet; ebben 191— 208-ig voltak az elhelyezettek, s mindegyik mellé oda volt írva, hogy mely anyakönyvben, mely lapszámon jő elő. A levelező — ruhatári — időmutató könyvek között az utóbbi a legfontosabb, itt van beírva, hogy a hó­s hét melyik napján kit kell elbocsátani. Ezen fegyházra a nm. helytartótanács tart fel­ügyeletet. R. E. S. Külföld. ANGOLORSZÁG. A felsőház f. hó 20-ai ülésé­ben L­i­v­e­d­e­n báró a ház figyelmét J­e­r­v­o­i­s ezredes jelentésére hívja föl, melyből világosan kitűnik, hogy a canadai terület teljesen védtelen állapotban van. Szó­nok nem hiszi, hogy bízni lehessen az amerikaiak bé­­külékeny hangulatában, a mintát néhány nap előtt mondatott, midőn még kilátás volt a hadfolytató felek közti egyezkedésre. Szerinte az óceánon­ túli béké­s egyezség Angolország elleni háborút jelent. „Nekünk“ — úgymond — készen kell lennünk, vagy visszavonni csapatainkat, s a gyarmat védelmét a lakosokra hagy­

Next