Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-23 / 44. szám
bizottmány főfelügyelete mellett, az illető minden vallásfelekezetű elemi tanítók rendelkezésére bocsáttassanak, s az összes elemi tanítók felkeressenek arra, hogy tanonczaikat a haszonkertészet főbb ágaiba gyakorlatilag bevezetni szíveskedjenek. A kitűzött czél könnyebb elérhetése tekintetéből a kertészeti szaklap 5 példányát az összes hitfelekezetek elemi tanodái részére a házi pénztára terhére járatja a város. Biztos reményben lehetünk tehát, hogy kikeletkor a kezdemény csírája a buzgó tanítók közrehatásával sarjadozni, s idővel gyümölcsözni is fog. XV. A város közigazgatási és törvénykezési ügyforgalma biztos áttekintéséül szolgáljon a felettes hatóság elé felterjesztett , ideigtatott tevékenységi kimutatás. A közigzgatási és törvénykezési összes beadványt ügydarabok száma.................................... 26.374 Ezenkívül békebíróilag elintéztetett az albíró által 860 adósság-követelési panasz. A rendőrkapitányi hivatal által 1110 rendőri panasz. Pénzbírság befolyt a szegény alap javára ....................................................................... 492 frt. A koldusápoló intézet részére . .... 35 „ A nyilvános kóroda részére ... 35 . Összesen : 562 frt. (Vége köv.) Külföld. ”- ANGOLORSZÁG. A felsőház f. hó 20-diki ülésében Grey gróf közli, hogy a kormány a parllamenttől 50,000 ft. sz.et fog kérni Quebec városának erődítésére. Montrealt s a nyugati területet maguk a kanadaiak fogják biztonságba helyezni. Derby gróf igen hevesen megrója a kormányt a biztonsági rendszabályok késleltetése miatt, az ellenséges érzületű amerikaiakkal szemben. Malmesbury s Granville grófok a nevezett pénzösszeget nagyon jelentéktelennek találják, azonban Canadának önsegélyét remélik. A „France“ kiemeli azon tényt, hogy Napoleon császár trónbeszéde Angolországban igen kedvező benyomást tett. A különböző pártokbeli lapok — a „Times“, „M. Post“, „Sun“, „Daily News“, stb. — öszhangúlag szerencsét kívánnak a franczia kormánynak ahhoz, hogy nyíltan békés politika útjára lépett, s hogy tetemes gazdászati reformok programmját állítájol, mit a gyakorlati szellemű angolok a szabadság valódi alapjának tartanak. FRANCZIAORSZÁG. A sárga könyvből az olasz ügyre vonatkozó legfontosabb sürgönyöket már említettük. Ezenkívül ama diplomatiai gyűjtemény még a dán, rómiai, dunafejedelemségi, syriai stb. kérdésekre vonatkozó számos okiratokat is foglal magában. A dán-német kérdésre vonatkozó okiratok sorozatát 1863. november végén Drouyn de Lhuysnek egy, a külföldön lévő franczia ügynökökhöz intézett sürgönye nyitja meg, melyben a minister reméli, hogy a herczegségek ügye, noha az VII. Frigyes halála által talán súlyosbittatott, s a Frankfurtban megpendített öröklési kérdés által bonyolultabbá tétetett, mégis békésen fog megoldathatni. A következő sürgönyök a herczegségek ügyének phasisain vezetnek bennünket keresztül, egészen a béke megkötéséig, s az 1864. dec. 31.-től kelt utolsó sürgöny (melyet már közlöttünk) megígéri Francziaország rokonszenves beleegyezését, a német hatalmak részéről minden oly engedménybe, mely által Schleswig dán részének óhajtásai kielégittetnének. A róniai szigeteknek Görögországházi annexiója Francziaország közreműködését kívánta meg, s a diplomatiai sürgönyök constatirozák a franczia kormánynak oda irányzott törekvéseit, hogy a hellének új királya számára, a rómaiak nemzeti óhajtása értelmében, teljes hatalom biztosíttassák a hajdan Angolország protectiója alatt állott terület fölött. A Dunafejedelemségekre vonatkozó okiratok : az 1858-ki egyezményhezi pótlék-okmány, mely a Kúza fejedelem által tett összes intézkedéseket szentesité, s Drouyn de Lhuysnek egy, a franczia diplomatiai ügynökökhöz 1864. jul. 15-től intézett sürgönye, mely teljes csatlakozást nyilvánít a bukaresti kormány által a moldva-oláhországi intézményekbe behozott módosításokhoz. A syriai ügyek a sárga könyvben a múlt septemberben aláírt új szabályzat következtében szerepelnek, mely újabb garantiákat biztosít az 1861-ben elfogadott rendszabályok számára, a keresztény lakosság érdekében. A Tuniszra vonatkozó okiratok sorozata több oly sürgönyökből áll, melyek által a cs. kormány a portánál fönntarta a Francziaország által eddig követett politikát, mely a status quo fönnhagyásában áll, Tunisznak a török kormánynyal szembeni álását illetőleg. Ezek közt legérdekesebb a múlt dec. 19-ről kelt sürgöny, melyben ez mondatik : „Márt volt szerencsém önnel értekezni a tuniszi ügyekről. Ön tudja, hogy minő szabályok intézik politikánkat, ama tartomány irányában. Mi óhajtjuk, hogy Tunisz virágzó állapotban legyen. Az is fontos dolog ránk nézve, hogy a nyugalom ott fenntartassék. Midőn ott zavarok ütnek ki, attól kell félnünk, hogy azok visszahatása Algírban is érezhető lesz. Végre a tuniszi fejedelem tekintélyét minden sértés ellen garantírozni akarjuk. Semmi kizárólagos befolyást sem keresvén magunk számára, nem engedhetjük meg bármely más hatalmasság túlsúlyát, Törökországon kívül. A franczia politika változatlan hagyományai annak meggátlását parancsolják nekünk, hogy bármily változás hozassék be a tuniszi begnek a portávali viszonyaiba. Mi ezen elvek iránt több izben őszintén nyilatkoztunk a britt kormány előtt, s Cowley lord által arról értesíttetvén, hogy Kheredine tábornok egy, a porta s a bey közti suzerainitási viszonyokat szabályzó tervet visz Konstantinápolyba, az angol követnek kijelentem, hogy mi el vagyunk tökélve, mindazt meggátolni, mi Tunisz jelen autonómiáját megváltoztatná, s Algirt a török uralommal érintkezésbe hozná. Valóban meg vagyunk róla győződve, hogy ily szomszédság kikerülhetlenül módosítná a portávali jelen szerencsés viszonyainkat. Mi minden áron ki akarunk kerülni ily veszélyeket. Mi sokkal inkább barátjai vagyunk a portának, semhogy szomszédjaivá akarnánk lenni.“ Ezen sürgöny után néhány nappal a porta értesíti a franczia kormányt, hogy a szultán Tuniszban tiszteletben tartja a status quot, s a bey ugyanazt biztosítá az iránt, hogy a Konstantinápolyban képviselő küldetésének épen nem czélja, a Tunisz s Törökország közti jelen viszonyokban változást eszközölni. A szuezi földszorulatra vonatkozólag a sárgakönyv csupán a császár által múlt júliusban kiadott választott bírósági ítéletet foglalja magában. Végre a japáni ügyekre vonatkozó sürgönyök semmi lényeges újabb adatot sem hoznak, az 1864-ben ott történt politikai s katonai események iránt. A „Moniteur“ jelenti, hogy az általános műtárlat az általános földmivelési-s ipartárlattal egy időben fog Párisban, 1867. máj. 1-én megnyittatni. A „Constitutionnel“ alaptalannak nyilvánítja az „Indep. beige“ azon közlését, mintha Sarolta mexicói császárné Eugenia császárnéhoz levelet intézett, s abban a mexikói papság ellenséges indulata iránt panaszt emelt volna. OLASZORSZÁG. A „Monde“ a pápának egy levelét közli, melyet az m. évi oct. 18-tól intézett Miksa mexicói császárhoz. Ezen levél leglényegesebb pontjai igy hangzanak : „Képviselőnk élő szóval fogja bizonyítani fájdalmunkat, melyet az eddig érkezett fairek fölött éreztünk s legközelebbi felvilágosítást fog nyújtani nézetünk és czélunkról, mely bennünket rábírt, hogy őt felséged mellé hitelesítsük. Egyszersmind megbíztuk, hogy nevünkben kérje fel felségedet azon üdvtelen törvények visszavonására, melyek az egyházat oly hosszú idő óta sújtják és a püspökök közbenjárásával, ha szükséges, apostoli hatalmunk támogatásával készítse elő az egyházi ügyek óhajtott reorganisatióját. Felséged maga is jól tudja, hogy a forradalmak által okozott károk hatályos megszüntetésére, valamint arra, hogy az egyház ismét mielőbb boldog napokat élvezhessen, mielőbb szükséges, hogy a kath. religio egyedül és minden egyéb hitvallás kizárásával legyen a mexikói nemzet dicsősége és támasza; hogy a püspökök teljesen szabadok legyenek pásztori hivataluk gyakorlatában, hogy a szerzetesrendek ismét visszaállíttassanak, és az általunk adott utasítások és teljhatalmak szerint újjászerveztessenek, hogy az egyházi javak és az azokkal járó jogok megőriztessenek és megvédelmeztessenek, hogy senki se kapjon engedélyt hamis, felforgató tanok terjesztésére, hogy a nyilvános és magánoktatást az egyházi hatóság vezesse s arra felügyeljen, végre hogy összetöressenek azon lánczok, melyek eddig az egyházat a világi kormánytól való függésben s önkényben tartották. Ha az uj vallási épület ily alapra fog fektettetni, a mit nem akarunk kétségbe vonni, akkor felséged Mexikó annyira vallásos népének egyik legélénkebb vágyát fogja kielégíteni. Felséged meg fogja a mi és Mexikó jeles püspöki karának aggodalmait szüntetni s felséged egy tanult és buzgó clerus nevelésére és alattvalói erkölcsi emelésére meg fogja a pályát nyitni; sőt a mi több, felséged az amerikai köztársaságok egyéb kormányainak , melyekben az egyház nagyon sajnálatraméltó esélyek által látogattatik meg, fényes példát fog adni; végre felséged kétségkívül hatályos módon saját trónja megszilárdítására és udvari háza dicsősége és szerencséjére fog közreműködni. Azért ajánljuk felségednek az apostoli nuntiust, ki szerencsés lesz, bizalmas iratunkat átadni. Bár méltassa őt felséged bizalmára és jóakaratára, hogy ezáltal neki a reábizott missió teljesítését megkönnyítse. — Bár hasonló bizalomban részesítse Mexikó főtisztelendő püspökeit, hogy azon lelkesedéssel, melylyel Isten lelkétől el vannak telve, teljes buzgósággal a lelkek üdvéért, örömmel és bátran fogjanak, a mennyire hozzájuk tartozik, az újítás nehéz művéhez, s igy hozzájárulhassanak a társadalmi rend helyreállításához.“ Az „Italia“ közli Victor Emanuel király válaszát a turini helyhatóság feliratára. Ezen válaszban a király azon óhajtását fejezi ki, miszerint kormányzási elfoglaltatásai rövid időn engedjék meg neki, néhány napot Turinban tölthetni. E szerint az udvar már véglegesen Florenczbe van áthelyezve. NÉMETORSZÁG: A „Schlesw. Holst. Zig“ szerint f. hó 19-én Schleswig-Holsteinnak szinte minden városából s kerületéből, a kereskedési iparnak számos képviselői voltak Rendsburgban összegyűlve. Egy, a polgári biztosokhoz az ideiglenes hátrányai iránt intézendő emlékirat határoztatok el s Iratott alá. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból f. hó 20-ról jelentik, a királynő magánbirtokának l-ét átengedi, mely a nemzet javára fog elidegenittetni. Az eladásból bejövendő összeget 600 millió reálra becsülik. Azt állítják, hogy az adók előrebehajtására vonatkozó törvényjavaslat visszavonatott. Castro Sándor helyettesitendi Barzanal- tan át a pénzügyministerségben. DUNA FEJEDELEMSÉGEK. Mint Bukarestből f. hó 18-ról jelentik, a senatus — szintúgy mint a követkamra, a fejedelemnek a püspökök kinevezése iránti joga mellett nyilatkozott. Egy franczia társulat engedélyt kért az utak kiépítésére. AMERIKA: New-Yorkból f. hó 8-tól kelt tudósítások szerint, Beauregard tábornok véve át Augustában a confoederált sereg parancsnokságát Thomas seregének egy része Grant-hoz, Terry-nek egyik hadteste pedig Sherman-hoz csatlakozott. Egy 15,000 főnyi expeditió készül Mobile ellen működni. A Mobiléból Új-Orleansba érkezett menekültek azt állítják, hogy a confoederáltak megkezdék Mobile odahagyását. Richmondi lapok szerint Sherman útjában mindent föléget. A confoederált congressus elé indítvány terjesztetett, 100,000 rabszolga fölfegyverzése iránt. A kormány azokat megvásárolná, s közölük egyet adna tulajdonul minden fehér katonának. • [ • A lapok egy, Sewards Adams közt váltott diplomatiai levelezést közölnek, azon, ez utóbbi által kifejezett véleményre vonatkozólag, miszerint: ha az w c * w a * _ OQ „ VJ o: X. ft: o: ??$ % i £ ? p gs-S-®.?. t 1- 13 v • » 3. tv g. . CS . » ■ . », 'S _ • fern ** • • £• a • ?•§••• fr r • < • ft* • • • - r • § • • • • • ^ • __________ m c I »«3. évről el g | | ^ intézetlenül y SS S 2" maradt S o «o | ~ 5«64/ évben - “ S £ S S g B beérkezett g O i CC IC CC CJi CO Z-M.---- , , 1 1,1 ----------1 ■ Si * S g S e - g összesen yj 0 O «O o OS «O ft? — ÍO IC I <D Ut “f • ~ .— ==-------------------- iq «5 M - W végleg elin ~ 3 15 2 S S Estetett síül W O «3 .1 Cji g ---------------------------—------------- --------------- gi 2 • , folyamatban S g, m «. - én 1 1 vannak |*¡ n o ta_________________________& ig„ . iiii, hátramarad- 3 I II*'! tak S - ■■ ---------------------------------------------- ---------——-----------------------<M • •i . --- ---- .. ■-............. .......— -• 5 ° > Is ff : S* re|s 5 1 . . . ü r •S. R S S £ s 1 1 1 b> §>;u * sí <1 »g trl'-I " o *SI >-95 2>95 _ VT W 5: a-aSíKg“ * m _ £*.&<* •, <*> k s*g „.Sg-* a ? 1 | ,3® £►£? * * r 5^ »sí- « <t„ IP _ cp. • ►— ^ S. ? ® . . . e *• pf 5. S-g. ü? C; ^ B X oo 83 . rj © i s. _ | í I 1 I P£ ■ • • 8-- • • • g Cl» ® js-. ír! te ói (c ^ © S 2 ic io jt. w r 5® S-' «L ei te o 2 §1 fs- ft- 3 a ft- í— ST «-*■ ry CT" ® SL ti- er) W tt Árt Napi újdonságok. * Albrecht főherczeg ö cs. fensége, mint a „Presb. Zig“ jelenti, a pozsoni székesegyházat restauráló egyletnek 200 ftot volt kegyes adományozni. — A pest-miskolczi vasut-társulat választmánya febr. 19-kén ülést tartott gróf Zichy Ferencz úr önméltságának elnöklete mellett. Ezen ülésben az előmunkálatokra tett költségekről szóló számadások megvizsgálására kiküldött bizottmány — mélt. Lévay Sándor püspök, Hollán Ernő és Kovách László — beadta jelentését, mely szerint választmányi tag és ideiglenes pénztárnok Koppély Frigyes ur számadásai minden lánynélkülieknek találtattak, s a fennmaradt pénzek kezelésére ideiglenesen újra Koppély Frigyes ur kéretett fel. Ezen főfontosságu vasút ügyének elhaladása nagy akadályokba ütközött. De azon meggyőződésben, hogy a pest-miskolczi vonal mint országos közlekedésünk egyik fővonala, kedvezőbb körülmények között csakhamar érvényre emelkedik, a választmány szakadatlan buzgalommal folytatandó munkásságát arra fordítandja, hogy annak idején, ha az akadályok legyőzve lesznek, ezen vonal kiépítése azonnal életbe léphessen. Az országos gazdasági egyesületnek — közlekedési ügyeinkre vonatkozó — ismert nyilatkozata, mely bel- és külföldön nagy figyelemre méltattatott, a pestmiskolczi vonalat mint fővonalat jellemzi; míg a cs. k. kereskedelmi és közgazdaági ministeriumnak ismeretes közlekedésügyi progrramjában ezen vonal szintén mint fővonal van felvéve; de maga az 1847—48 országgyűlés is közlekedési ügyünk szabályozásánál a a pest-kassai vonalat mint elsőrendű fővonalat tekintette, a az minden tekintetben ilyennek lévén elismerve, felépülése csak az idő krdése. Ezen meggyőződésről írhatva, a választmány kitűzött czéljához híven, oly itézkedéseket ten febr. 19- kén tartott ülésében, hogy Pollák főmérnök úrnak az 1863-ik évben tett felmérései, előmunkálatai és tervei szerint kitűzött vonal létesülésére minden eszközt felhasználván, a kivitelnek most útjában fekvő minden akadályokat leküzdhesse. (P. N.) — Hiteles kútfőből tudjuk, hogy a magas pénzügyministerium részéröl intézkedések léteznek, miszerint az országgyűlés összehívása előtt a közalapítványok feletti rendelkezési, illetőleg utalványozási jog, amely 1850-től egészen mostanig az országos pénzügy-igazgatóságra valt átruházva, — véglegesen ismét ’ a nagy méltóságú helytartótanács által gyakoroltassák. Ezzel ismét az országnak egyik gyakran nyilvánult óhaja ment teljesedésbe. A magyar orvosok és természetvizsgálók középponti választmánya tegnapelőtt tartott ülésében elhatározó, miszerint a XI-ik nagygyűlés f. é. augustus hó végén fog Pozsonban megtartatni, még pedig augustus 25., 26. és 27-én lesznek a beírások, 27-én az ismerkedési estély, 28-án az első közgyűlés és September 2-án pedig a zárülés. — Karlovitzról e hó 20 dikáról jelentik: Saguna érsek, Ivacskovics püspök és 11 román képviselő tegnapig ide érkeztek. — A felette fontos javadalmaztatási kérdésben a 400 ftnyi legkevesb fizetés megállapitásán kivül más határozat nem hozatott. — A vagyon feosztása dolgában a románokkal való megegyezést illetőleg bizottmány lesz választandó, de ez mára elmaradt, mert a congressus a románok óhaját akarja előbb részletesebben ismerni. (P.H.) * Midőn gazdasági rovatunkban a stettini kiátkörökben megismertetni igyekszünk, egyszersmind nyomatékkal hívjuk fel a hazai gazdák és tenyésztők figyelmét ezen kiállítás fontosságára, miután az, tekintettel Stettin városának virágzó kereskedésére, valamint a tervezetben foglalt előnyös feltételekre, jelesül a kiállítandó gazdasági állatok megjutalmazásául kitűzött díjakra, nem különben a szállítás és a vámilletékek körül kilátásba helyzett előnyökre, — előreláthatólag nem csak az összes austriai birodalomra, de különösen Magyarországra és annak bortermelésére jelentékeny befolyást vát kizand. " * Az olcsó vasutak iránti tervadásra kiküldött bizottmánynak Lónyay M. elnöklete alatt tartott ülésében Hollán Ernő mint előadó, az e tárgyban eddig történteket terjesztette elő. Bemutatta Feszt Vilmos bizottsági tagnak az állam- és országutakról, azok építési és fenntartási költségeiről, az országos közmunkaerőről és útépítési alapról szóló igen becses kimutatását, s egy nem bizottsági tagtól származó munkálatot a „Magyarországi útépítészet elveiről“ ; a készülőben lévő mérnöki tervezet és számítások öt fejezetre terjedő egészének két első részét; Naszluhácz Lajosnak Sopronból beküldött s a köszeg acsádi vasútvonalra vonatkozó részletes tervrajzát és költségvetését; Bainviké József mérnöknek Szegedről beküldött tervét és költségszámítását a Nagy-Becskerekről Kikindára vezető hat mértföldes lóvonatu vaspályáról. Végül gróf Zichy Ferencz tartott egy igen érdekes előadást a skót vasutak építésénél követett elvek és eljárásról, melylyel szemben ismerteti a Francziaországban divatos eljárási módot, mely szerint ott a másod- és harmadrendű vonalak épülni és engedélyeztetni szoktak; s végül fejtegető, mi módon kellene nálunk a mellékvonalak kiépítése körül viszonyaink közt eljárni. — Van szerencséje alakizottnak, a váczik. Büke-néma intézetben f. é. mart. 7. d. e. 10 órától 12-ig tartandó nyilvános vizsgálatra — szives meghívását tisztelettel közzétenni. — Váczon, 1865. febr. 20. Az intézet igazgatója. * Több lap közli azon fairt, hogy a „pesti club“ feloszlott. E nem egészen igazságba közlésre — írja a „P. L.“ — valószínüleg azon határozat adhatott alkalmat, melyet a nevezett egylet utóbb tartott közgyűlésében hozott, s mely szerint elvégeztetett, hogy az eddigi nagy társulati helyiség bérbe adassák ki és a helyett valamelyik szállodában egy vagy két szoba vétessék föl, hol a club tagjai összejöhessenek. A club feloszlásának vagy fennmaradásának kérdését csak a közelebbi, a jövő ősz folytában tartandó közgyűlésben lehet eldönteni, mivel akkor éri véget az alapszabályilag meghatározott három évi cyclus, és az egylet további sorsa egy új cyclus aláírására a közönség részvététől függ. A fentebbi közgyűlésben elhatároztatott az is, hogy több késedelmes tag hátralékban lévő évi fizetésére törvényesen szorítandó, miután a club pénztárának a pálya e rendszabályt sürgetőleg parancsolja. * A pesti lövészházban tartandó „Narren-Abend“ iránt élénk részvét mutatkozik; hasonlókép örvendetesen kelnek a redout ezüst-sorsjátékának jegyei is. A farsang tehát minden oldalról vígan fog befejeztetni. * A nemz. színházműsorozata: Febr. 23.Próféta: febr. 24. Nevelőnő, először; febr. 25. Don Juan; febr. 26. Nagyapó. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek : febr. 27. Nevelönö, másodszor; febr. 28. Sevillai borbély ; mart. 1. a magyar gazdasszonyok egyletének akadémiája ; mart. 2. Faust; mart. 3. Cid, új betanulással először; mart. 4. Fidelio. * „Julius Caesar“ első kötete, — mint Párisból jelentik, — 361 oldal az élőbeszéden kívül, s 6 könyvre van osztva: 1. Róma Romulus idejében. 2. Róma a királyok alatt. 3. A consuli köztársaság. 4. Olaszország meghódítása. 5. Puni, macedoni és ázsiai háborúk. 6. A gradiusok, Marius és Sulla. Buda városának egyik előkelő ügyvéde, Kanócz István tegnapelőtt, f. hó 21-én életének 37 évében tüdőbénulás következtében meghalt. Temetése ma, f. hó 23-án délután 4 órakor megy végbe; az engesztelő sz. mise-áldozat a budavári főegyházban f. hó 25-én reggel 9 órakor fog tartatni. * A budai várban tegnapelőtt hunyt el Krajner Imre, élete 35 évében. Hűlt tetemei tegnap d. u. 43 órakor kisértettek örök nyugalomra a viziváros sírkertjébe. * Dunaiszky János kőfaragó, Lászlónak fivére, a hó 17-kén 37 éves korában elhunyt A Nagyvárad városi tanácsos L. Imre f. hó 1445 a Szent-anna-utczai fürdőben öngyilkossági szándékkal az ereket mindkét kezén megmetszé. A rögtön alkalmazott orvosi segély következtében élete megmentésére kilátás van. — Pénzügyi bonyodalmak tartatnak a tett indokául. A Fleischl Ignácz igazgatása alatt álló pesti hordár-intézet 1864. évi tiszta jövedelme a városi számvevőség által szerkesztett mérleg szerint 1124 ft 97 krt tett, mely összegből a városi szegény-alap egy százaléknyi járandóságára 11 ft 25 kr esik. A Rókuskórházban elhelyezett rabok ma költöznek át a Kerepesi utón az Eggendorfer-féle házban felszerelt új börtönhelyiségekbe. Hogy ez intézkedés már korábban nem foganatosíttathatott, ennek oka főképen abban rejlik, mert a téli időszakon át az uj falsatok a folytonos fűtések daczára is csak lassan száradván, a rabok behelyezését közegészségügyi tekintetek is tilták. * A „Felvidékinek azt írják Bodrogközről, hogy a tiszai töltések megrongálását a Ricse és Czigánd, Karád és Berczeli határban nem a töltések gyengesége, hanem a jégtorlaszok okozák, melyek az átmetszésekből kihordott földek miatt rendkívüli magasságra tornyosultak, különben nincs rá eset, hogy maga a víz megronthatná a töltéseket. Tudósítónk, irja továbbá a Felv., b. Sennyey Lajos urnak hála köszönetet szavaz, ki fáradhatlan buzgalommal, s a legerélyesebben működik a további szerencsétlenségek meggátlásán, éjjel nappal a munkások körül van, s mindent elkövet, hogy a csapás, mely a lakosokat érte, legalább némileg enyhítve legyen. * A hósuvatagok következtében a budakanizsai vonalon—mint febr. 22-ről írják — a közlekedést ismét kénytelenek voltak további helyreálltáig megszüntetni. Mint a „P. Ll“.-hoz tudósítják, a tegnapi triesti postavonatot Keszthelynél annyira ellepte a hó, hogy felszabadítására, míg az idő így tart, gondolni sem lehet. A triesti egyenes vonat helyett Székes-Fehérvárról elindult vonat Nyék és Martonvásár közt három hókotróval és két géppel, s a 21-én estve Budáról elindult tehervonat Budaelőfok és Tétény közt megakadt és csak nagy ügygyel-bajjal tolhatták vissza Budaelőfokra. * Horscheczky Károly itteni német író — mint az „Ung. Nachr.“ írja — a városi színház igazgatóságához „Constancze“ czimű szomorujátékát nyújtá át előadás végett. * Somogyból ott még ritkán ért hóförgetegekről írnak, melyek négy napig szakadatlanul tartottak. Több házat a hó annyira elborított, hogy a lakosoknak végre a kéményen kellett kimászniok. Egy ökrösszekér, melyen egy gazda leányával a malomba akart menni, a nagy hóvihar alatt egy árokba dűlt; ötöd napra találták meg őket a hó alatt, az atyát és leányt megfagyva, az ökrök