Sürgöny, 1865. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1865-03-01 / 49. szám

Az angol-osztrák kereskedelmi szerző­dés ügyéhez. Londonból, febr. 25-ről Írják az új „Pressernek, hogy Anglia összes kereskedelmi kamaráinak képvise­lői összejöttek 24 én Londonban, s ezen alkalommal az Ausztriával kötendő kereskedelmi szer­­z­ő­dé­s is szóba jött közöttük. Mindenekelőtt A­k­r­o­y­d ezredes köszönetet in­dítványozott szavaztatni Beaumont parliament tagnak, azon törekvéseiért, melyeket eddig e czélból kifejtett, s az indítványt egyhangúlag elfogadták. Beaumont röviden fejezé ki köszönetét az elismerésért. Forster megjegyzi, hogy már annak is meg­van haszna, a­mi eddig történt e tárgyban. Reménye, hogy a kormány felhasználja Baumont ur tapasztalatait. Az elnök bizonyára nem fogja elmulasztani a gyűlés ezen reményét kifejezni lord Russel előtt. Beaumont ur teljes mértékben bírja az összes gyáriparosok bizalmát, a­kik érdekükben csapásnak tartanák, ha az új vám­szabályzat iránt Bécscsel folytatott alkudozások a ne­vezett tisztelt parliamenti tag nélkül folytattatnának. Mr. Baines nagy reménynyel van eltelve az ausztriai birodalom jövője iránt. Gyáripara gyorsan ha­lad előre, s csakhamar képes lesz más nemzetekével versenyezni. Gazdagsága gabonában, gyapjúban és borban kimeríthetlen. A vagyonosodásnak bőségesen megvannak eszközei, de ez eszközök, szabadelvű vám­jegyzék hiányában, használatlanul hevernek. Ha az osztrák birodalom csak bensejét megnyitná a világnak, ugyanazon szerencsés eredményeket fogná tapasztalni, a­melyeket Anglia a szabad kereskedés elfogadásának köszönhet. M. R i g­n­e­y indítványozza egy külön bizott­ság választását, mely a kormány eljárását szemmel tart­ván, az Austria és Anglia közt kötendő kereskedelmi szerződés létrehozására intézett alkudozásokat és kellő lépéseket illetőleg a különböző kereskedelmi kamrák­kal folytonos összeköttetésbe tegye magát. Ez indítványt egyhangúlag elfogadják. Ezután az elnök a külügyministériumtól tegnap vett következő levelet olvasá fel: „Az egyesült kereskedelmi kamarák elnökéhez. „Sir­ Lord Russel megbízott engemet, hogy ön­nel, az elnöklete alatti társulattal leendő közlés végett, tudassam a következő pontokat, melyeket ő felsége kor­mánya egy nemzetközi bizottság felállítá­sára Bécsben javaslatba hozott. „1. Nemzetközi bizottság neveztessék ki angol és austriai tagokból, melynek feladata: a két ország kereskedelmi viszonyait és forgalmát vizsgálat alá venni, s ezáltal, ha lehetséges, mindkét ország kölcsö­nös érdekében alapot nyerni a forgalom könnyítésére s a vámtételek alábbszállítására. „2. E bizottság, az osztrák kereskedelmi minis­ter vezetése alatt, áll három állandó angol tagból, a­ki­ket a britt kormány, és három austriai tagból, a­kiket az osztrák kormány nevez ki. Az osztrák kereskedelmi minister nevezi ki az elnököt, a főtitkárt, a­ki egy­szersmind a jegyzőkönyveket viszi, s a pénzügyminis­­terrel egyetértőleg egy hivatalnokot (employé), a­ki az osztrák vámtörvényhozásban és vámkezelésben já­ratos. „3. A bizottság technikus, kereskedelmi és ipa­ros szakembereket vehet fel keblébe azon tárgyak sze­rint, a­melyekről épen szó van. S mindazon rendszabá­lyokat használhatja a bizottság, melyeket értesítés nye­rése végett szükségeseknek tart. „4. Az ezen bizottság által eszközölt eredmények alapján, a földmivelési és kereskedelmi ministérium, a pénz- és külügyi ministériumokkal együtt reendő megfontolás alá, van-e, és minő alap van a két állam közt kötendő kereskedelmi szerződés feletti alkudozások megkezdésére. „Meg kell még jegyeznem, hogy ő britt felségé­nek kormánya e pontokat elfogadta. Vagyok stb. (P. N.) A. H. Layard“. Külföld, ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ az éjszak-ameri­kai helyzetet tárgyalván, azt állítja, hogy a déliek had­műveletei a legutóbbi időkben nem koronáztattak ugyan siker által, azonban senki sem merné azt állítni, hogy a déliek legközelebb kénytelenek lesznek meghódolni. Még ha a szerencse ezentúl sem kedvezne is a déliek­nek, ezen tárgybani illetékes bírák meg vannak róla győződve, hogy a háború még több évig eltarthatna. Mindenesetre az unionista kormány számíthat arra, hogy a confoederatio sohasem fog csatlakozni az eléje kitűzött föltételekhez, mig csak lesz serege, melylyel harczolhasson s védhesse magát. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ közli Napoleon „Julius­ Caesar történelmé“-nek előszavát, a­mely így hangzik : „A történelmi igazságnak nem kevésbé szentnek kellene lennie, mint a vallásnak. Ha a hit szabályai lel­künket ezen világ érdekei fölé emelik, a történelem ok­tatásai viszont a szép s jogosnak szeretőjét, s annak gyűlöletét gerjesztik föl bennünk, mi az emberiség ha­ladását akadályozza. Ezen oktatások — hogy haszonve­­hetők lehessenek — bizonyos föltételeket kívánnak meg. Szükséges, hogy a tények szigorú pontossággal közöltessenek, hogy a politikai vagy társadalmi válto­zások bölcselmileg taglaltassanak, hogy az államférfiak életére vonatkozó részletek piquans vonzalma ne for­dítsa el a figyelmet azok politikai szerepétől, s ne fe­ledtesse el velünk azok gondviselésszerű hivatását. Az író igen gyakran úgy tünteti föl előttünk a történelem különböző phasisait, mint önkéntes esemé­nyeket, a­nélkül, hogy az előbbi tényekben nyomozná ki azok valódi eredetét s természetes leszármazását, ama festészhez hasonlólag, ki a természet eseményeit ábrá­zolván, csupán azok festői hatását veszi figyelembe, a­nélkül, hogy festményében azok tudományos bebizo­nyítását adhatná. A történetírónak többnek kell lennie a festésznél; neki, mint a földtudósnak, ki a földgömb tüneményeit fejti meg, föl kell fedeznie a társadalmak átalakulásának titkát. Már a történetírásban minő eszköz által lehet az igazsághoz eljutni? A logica szabályainak követése ál­tal. Először is bizonyosnak tarthatjuk, hogy a nagy ha­tás mindig nagy, és sohasem csekély oknak tulajdonít­ható , más szavakkal, valamely látszólag jelentéktelen esemény sohasem idéz elő fontos eredményeket, oly, már előbb létezett ok nélkül, mely megengedő, hogy ezen csekély esemény nagy hatást idézzen elő. A szikrából csak akkor lesz nagy tűzvész, ha az előre fölhalmozott gyúlékony anyagokra esik. Montesquieu ekkép erősíti meg ezen eszmét : „Nem a szerencse az“ — úgymond — ami a világ fölött uralkodik. Vannak oly — részint erkölcsi, részint physicai — általános okok, melyek mindegyik monarchiában működnek, azt fölemelik, fönntartják, vagy megbuktatják; minden esemény ezen okoknak van alávetve, s ha egy csata véletlene, azaz egy különös ok juttatá tönkre az államot, létezett oly általános ok, mely azt eszközli, hogy ezen államnak egyetlen csata által el kell e vesznie, szóval a fő­ folya­mat minden külön eseményt magával ragad.“ Ha a rómaiak szinte ezer éven át mindig diadal­masan ásták ki a legkeményebb megpróbáltatásokat s legnagyobb veszélyeket, ez azért történt, mivel létezett egy oly általános ok, mely azokat ellenségeiknél min­dig erősebbekké téve, s mely megengedő, hogy részle­ges vereségek s balesetek ne vonják maguk után biro­dalmuk bukását. Ha a rómaiak — miután a világnak egy, a szabadság által megalakult s nagyobbodó nép példáját adák, Caesar óta vakon látszottak a szolga­ságba rohanni, ez azért történt, mivel létezett egy oly általános ok, mely a köztársaságot végzetszerűleg meg­­gátja a hajdani intézményeinek tisztaságához visszaté­résben, mivel egy munkában lévő társadalom új szük­ségei s érdekei más eszközöket kívántak kielégitteté­­sük végett. Valamint a logica a fontos eseményekben kimutatja a parancsoló létokokat, szintúgy el kell is­merni mind valamely intézmény hosszas tartamában annak jósága bizonyítékát, mind valamely egyénnek századárai kétségbevonhatlan befolyásában lángeszének bizonyítékát. A föladat tehát azon éltető elem fölkeresésében áll, mely az intézmény erejét képező, valamint ama túl­­uralkodó eszme kikeresésében, mely az egyén műkö­dését eszközlé. Ezen szabályt követve, kikerülendjük ama történetírók hibáit, kik a megelőző korok által ránk hagyott tényeket összegyűjtik, a nélkül, hogy azo­kat bölcseleti fontosságuk szerint rendeznék, ekkér dicsőitvén azt, mi kárhoztatást érdemel, s árnyban hagyván azt, mi világba helyzendő lenne. Nem a római szervezet részletes taglalata, hanem intézményei szelle­mének mély vizsgálata által foghatandjuk föl egy oly nagy birodalom tartósságát; épen igy valamely kitű­­nőbb férfiúnál is nem kisebbszerű tetteinek részletes előadása, hanem eljárása magasb rugóinak figyelmes nyomozása leplezendi el előttünk fölényének titkát. Midőn rendkívüli tények valamely kitűnő láng­észt tanúsítnak, mi lehetne a józan értelemmel ellenke­­zőbb, mint annak a középszerűség minden szenvedé­lyét, s minden érzelmét tulajdonítni? Mi lehetne hami­sabb eljárás, mint nem ismerni el ama kiváltságos lé­nyek kitűnőségét, melyek időről-időre föltűnnek a tör­ténelemben, mint a világító-tornyok, koruk sötétségét eloszlatva, s a jövőt földerítve ? Egyébiránt ezen kitű­nőséget tagadni annyit tenne, mint megsérteni az em­beriséget; azt képesnek hívén arra, hogy tartósan sün­ként tűrjön el oly uralmat, mely nem alapulna valódi nagyságon, s kétségbevonhatlan hasznosságon.Legyünk okszerűek, s ekkor igazságosak leszünk. Nagyon sok történetíró legkönnyebbnek találja a lángeszű férfiakat lealázni, mint nemes sugallat foly­tán azok magasságára emelkedni föl, behatva azok nagyszerű terveibe, így Caesart illetőleg, a­helyett, hogy Rómát a polgárháborúk által széttépve, a gazdag­ság által megromolva, hajdani intézményét lábbal ta­posva, hatalmas népek, a góthok, germánok s párthu­­sok által fenyegetve, — akkér tüntetnék föl előttünk, mint a mely nem képes magát föntartani, egy erősebb, állandóbb s jogosabb központi hatalom nélkül, a he­lyett, — mondom — hogy ezen hű képét rajzolnák, Caesart úgy tüntetik föl előttünk, mint a ki már fiatal korától fogva a főhatalomra törekszik. Ha Syllának ellentáll, ha Ciceróval meghasonlásba jön, ha Pompe­­jussal szövetkezik, ez amaz előrelátó ravaszság hatásá­ból történik, mely mindent kitalált, hogy mindent szol­gaságra juttasson ; ha Galliába rohan be, ezt azért te­szi, hogy rablás által gazdagságot, vagy tervei iránt buz­gó katonákat szerezzen; ha a tengeren átkel, hogy a római sasokat egy ismeretlenbe oly tartományba vigye el, melynek meghódítása megszilárditandja Galliát, ezt ama gyöngyök fölkeresése végett teszi, miket N.-Bri­­tannia tengerein létezni hittek. Ha — miután az Alpeseken túl legyőzte Olasz­ország rettentő ellenségeit , — expeditiót tervez a párthusok ellen Crassus vereségének megboszulása végett, ez — némely történetírók szerint — azért tör­tént, mivel a tevékenység­sszhangzott természetével, s mivel hadjáratok alatt egészsége jobb volt, ha a se­­natustól hálával fogad kl egy babérkoszorút, s azt büsz­keséggel viseli, ezt kopasz fejének elrejtése végett te­szi; végre ha orozva meggyilkoltatott azok által, kiket jótéteményeivel halmozott el, ez azért történt, mivel királylyá akarta magát tenni; mintha ő kortársai, va­lamint az utókor előtt is nem lett volna nagyobb min­den királynál. Sveton s Plutarch óta ily nyomor magyarázato­kat szeretnek adni a legnemesebb dolgoknak is. De minő jelről lehet megismerni valamely férfiú nagysá­gát ? Eszméinek uralkodásáról, midőn elvei s rendszere diadalmaskodnak halála, vagy veresége daczára. Nem­de abban áll a lángész sajátsága, hogy túléli a meg­semmisülést, s hogy uralmát a jövő nemzedékekre is kiterjeszti. Caesar eltűnik, s befolyása még túluralko­­dóbb, mint éltében. Ellenfele, Cicero kénytelen így ki­áltani föl : „Caesarnak minden tette, iratai, szavai, ígé­retei, eszméi nagyobb erővel bírnak halála után, mint­ha még élne.“ Századokon át elég volt a világnak azt mondani, hogy az volt Caesar akarata, hogy a világ engedelmeskedjék. A fölebb mondottak eléggé kimutatják ama czélt, melyet én ezen történelem megírásában magam elé tűztem. Ezen czél annak bebizonyítása, hogy midőn a gondviselés oly férfiakat állít elő, mint Caesar, II. Ká­roly, Napoleon, ezt azért teszi, hogy a népeknek kije­lölje az általuk követendő utat, hogy lángeszük pecsét­jével jelöljön meg egy uj korszakot s hogy néhány év alatt végezze be több századok művét. Boldogok a né­pek, melyek azokat fölfogják s követik ! — jaj azok­nak, melyek azokat félreismerik s harczolnak elle­nük ! Ezek úgy tesznek, mint a zsidók: keresztre feszi­tik Messiásukat; azok vakok s vétkesek; vakok, mi­vel nem látják át, hogy erőfeszítéseik nem képesek föl­függeszteni a jónak végleges diadalát; vétkesek, mivel csupán késleltetik a haladást, megakasztván annak gyors s termékeny alkalmazását. Valóban, sem Caesar megöletése, sem a szent­­ilonai fogság nem voltak képesek menthetlenül el­veszteni két népügyet, melyeket oly szövetség dön­tött meg, mely a szabadság álcrája alá rejtőzött. — Brutus, Caesar meggyilkolása által a polgár­háború iszonyait idézte fel Rómára; nem akadályoz­hatta Augustus uralmát, de igen­is lehetővé tet­te , hogy Nero és Caligula létezzék. Napó­leon száműzetése, melyre Európa megesküdött, nem akadályozhatta a császárság feltámasztását, s mégis tá­vol vagyunk még a megoldott nagy kérdésektől, a megnyugtatott szenvedélyektől s a császárság által a népeknek adott törvényes kielégitéstől. Ily módon te­hát naponta teljesül 1815 óta I. Napóleon jöven­dölése : „Mennyi küzdelem, vér, s mily hosszú évsor fog még kivántatni, mig megvalósul azon jólét, mely­ben az emberiséget részesíteni törekedtem. Tuilleriák palotája, mártius 4. 1862. Napoleon.“ A „Patrie“ szerint Párisban márt. 1-jén nemzet­közi értekezletek fognak megnyittatni, a távirdai sza­bályzatok átvizsgálása végett. Az összes európai álla­mok képviselve lesznek ezen értekezleteken, s azok elvileg már elfogadták az egyforma díjt, mi a közön­ségnek érdekében állandó s egyszersmind tetemes egy­szerűsítést eszközlend a nemzetközi számadások sza­bályzásában. OLASZORSZÁG. Turinból f. hó 26-ról jelentik, hogy a király amnestia-rendeletet irt alá, a turini ese­ A pesti áni- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Kedd, febr. 28. 1865. Pozsonyi mérő­­s mázsánkint bánáti fontos 2.55—2.90 3. 4—3.33. tiszai *g„ fontos 2.55—3.—­, 3. 4—3.45. Basa (feherm. ), font 2.45—2.75. 2.92—3.20. bácskai •/„ font. 2.75—2.85. 3.24—3.13. mohácsi »«*■ ' f. 1.65—1.85. 2.12—2.31.­­ serfőzö-árpa f. 2.20-2.40. 3.14--3.33. p­­­abrak-árpa %, f. 1.10—1.20. 1.67—1.72. Bab •%, fontos 1.10—1.25. 2.44—2.50. Tengeri öreg s/„ fontos 1.35—1.45. 1.78—1.84. Bab *r„ fontos 4.20—4.30, 4.83—4.88. Helen 1.50-1.75. 10 sz.10.60­. 1 sz.9.60—13.60.2 sz. 8.50—9.60.­­3 „ 8.—8.60. 4 „ 6.80.— . 5 „ 5.50— . (S „4.20— korpái.—1.60. Iisztsöpredék 2.40. Olajm­agyar káposzta-repeze 5 ft erősen kinál­­tatott. 1 luczerni magyar 32—32­, ft, „ franczia 42—48 szíriai vörös —42 „ * " Olajpogácsa repeze len IP es tv. készít. 33/,— ■ „ vidéki —30/ ft1 (szerb — — ft. magy., légen szárított 26—27 ft. bánáti, erdélyi helybeli tábla 31—32 füstölt 31—32 T. „ l1862­ ki hordóban 7—7y, ft. Tftr»k-Mtl*a 11863ki b _* ft. Gubaci I. 12—. IL 9—9’/,. m. 8—8y, kr. 1 magyar fehér 14—15 ft. békés 13 Ramnik­­a—14 ft, kék házi hamu 10­ 4—11)^. Esiradéki Disznózsír filliria 14—15y, ft. fehér 32-34 ft. A személyszállító-gőzösök járatai Pest és Győr, továbbá Pest, Mohács, Zimony és Orsova, valamint Zi­­mony és Sziszek között szombaton febr. 4. megkezdetnek s további rendelkezésig következőleg folytat­talak. A Banán, Pesten felül. Pestről Győrbe : minden páratlan számú másodnapon, és igy febr. 5., 7., 9-kén stb. 7 órakor reggel. Győrből Pestre: hétfőn febr. 6-tól kezdve minden páros számú másod­napon, és igy febr. 6., 8., 10-kén stb. 7.. órakor reggel. Pesten alul. Pestről Mohácsra: szerdán és szom­baton 7 órakor reggel. Pestről Eszék-, Zimony- és Orsová­­ra: szerdán 7 órakor, reggel. Zimonyból Orsovára: pénteken d. u. Mohácsról Pestre: kedden és pénte­ken 3 órakor d. u. Zimonyból Pestre: hétfőn 10 órakor délelőtt. Orsoviról, Zimony- és Pestre : va­sárnap reggel. A Száván, Zimonyból Sziszekre : csütörtökön délelőtt. Sziszekről Zimonyba: hétfőn délelőtt. A személyszállító-gőzösök megérkezése Pesten. Győrből: minden piros szám a másod­napon délután. Mohácsról: szerdán és szombaton délután. Zimony és Ormáról: szerdán d. u. Héce-Ballác. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. - 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 34 p. r. - 10.49 p. e. Ér.-Újvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perce este—9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. —3.50 d. a. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Béce Baziás, indul 5 ó. 45 p. d. a. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.­Ujvár, ind. 1.50 d. e. - - 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel Bice, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda-Triesi. Buda, ind. 6­­. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel Triest Badz. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. u. fehérvár •Bére. Fehérvár, ind. 10 inkor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 80 d. u. Bécs, érk. 1 ór, este. Bécsifehérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Ciegléd«lllikolei>HMM> Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel Szolnok, ind. 10.37 reggel P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. n. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. n. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad, Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. raggal. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.37 d. u. Kasza-Miskolcz, Várait- Czegléd. Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.33 raggal. Tokaj, ind. 9.35 d. u. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. n. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel, P.-Ladány, ind. 13.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. o. Arad-Czegléd, Arad, ind. 9­6. 50 p. d. a. Csaba, ind. 12.6 d. a. M.-Tur, Ind. 2.33 d. u. Szolnok, Ind. 4.22 d. o. Czegléd, érk. 5.53 d. u. Kizlvégi menetek a vaspályán. Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett Seszeg. Zár ár­folyam pénz Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Bank töri. kamat I. Ré­vények. Kereskedelmi bank. . . Iparbank ...... Pesti takarékpénztár . . Budai takarékpénztár . Ó­budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . . Pannónia gőzmalom . . Kereskedelmi épület . . Lánczhíd ...... Alagút.............................. Magyar biztosító társulat. Pannónia kölcsönbiztosító­társulat ......................... Balatoni gőzhajózás . . Sz.-Istváni kőszén­bánya . Losonczi vasút .... Pozsony- Nagyszombati . T. kibocsátvány . . . TI. kibocsátvány . . . Mátrai kux ..... Pesti légszesz .... II. záloglevelek. Földhitelint ... 50,% . jövedékjegy 6­­llI.Földtehermt.kftk­ Magyar............................. Temesi............................. florvát............................... e­rdélyi........................... IV. Pénznemek. Ob. koronás arany 0b. értékarany . 0b. körarany . . Napoleond’or. . ' Bgol Sooverelgu 500 200 63 40 500 1000 210 525 105 300 200 157­, 100 200 210 210 50 100 74.50 73.25 75.25 72.25 700 228 1020 440 1020 1270 350 370 62 730 86ys 80.50 97/,.— 75.50 74.25 76.25 73.25 15.45 5 31 y, 5.31 y, 9.01 11.35 Osztrák ezüst. . „ „ szelvény.. Szövetségi tallér. . .. V. Váltók » hóra. Augsburg p. 2V, 100frt. Frankfurt. . . . 100 Hamburg. . . . top 5i London, sterling . 10 Páris frank . 100 Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki búzás jun. 1. 1854-ki . jun. 2. 1860-ki „ febr.V Hitelint. „ apr. 1. Dunagözhaj. hu*. jul. 1. Triesti 100 ft „ jun. 1. , 50 ft . jan. 2. Budai köles. „ jun.15. Eszterházy „ jun.15. Salm „ jan.15. Pálffy mart.15. Clary „ jan.31. St. Genois „ febr. 1. Wmdiscligrätz „ dec. 1. Waldstein „ jul.15. Keglevich ,május 1. Como-jegyek „ jan. 2. A bécsi börze távira­­ti sürgönye. 5% Metalliques . . Nemzeti ...... 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv. London ...... Ezüst.................. Arany ....... 71.50 79.­ 93.45 800.-187.80 112.50 111.35 5.33 Zárár­folyam pénz 111.50 111.50 1.67 94.20 94.30 84 20 112.10 44.65 163.-90.-95.-125.-87.75 110.— 48.25 28.— 114.— 30.25 30.-29.50 29.50 18.— 19.— 15.— 17.50 Bortíai vörös 28-30 a „ , nyers 19-------ft. " csepegtetett 18 — ft. trozsnyói 112—115 ft. slavoniai — — ken 40 kr. névérték, ,, Szalonna ményekre vonatkozólag. A király ama napon megjelent a Corsón, s lelkesedéssel fogadtatott. NÉMETORSZÁG. Mint Rendsburgból folyó hó 26-ról jelentik, a schleswig-holsteini egyletek küldött­jeinek gyűlése al. hó 14-ről kelt kiéli indítványokat, még pedig az 1-sk czikket változatlanul, s a 2-ik czik­­ket ezen szerkezetben fogadta el: „Ezért a herczegre s a tartományi képviseletre bízzuk , hogy Poroszország­gal a Németország érdekében kötendő állam­szerződé­seket megkösse.“ SPANYOLORSZÁG. A királynő nemeslelkű el­határozásai az egész országban igen jó hatást tettek. Mindenütt ajánlatok intézkednek a kormányhoz, a köz­kincstár segélyzése végett. Az „Epoca“ fölbátorítja ezen mozgalmat, s azt mondja, hogy a spanyol népnek nemzeti s önkéntes aláírás nyitása által kellene hálá­ját bebizonyítnia. Ekkép H. Izabella alattvalói királynő­jüknek bebizonyítnák, hogy az általa adott nemes haza­fiasság példája folytán érzik , mikép szükséges önként bizonyos áldozatokat hozniuk az állam érdekeinek. A „Noticias“ szerint a pénzügy­minister f. hó 24-én a követkamrában oly 300 millió reálnyi kölcsön fölvételét akarta indítványozni, mely csupán azon adó­zóktól fogva kivántatni, kik 600 reálnál több évi adót fizetnek. A „Patrie“ levelezői szerint a st. domingóiak Izabella királynőhöz kérvényt szándékoznak intézni, teljes függetlenségük elismerése iránt. Mint a „Francéinak Madridból írják, a spanyol kormány köszönetét fejezé ki a franczia kabinetnek azért, hogy közbenjárásával elősegíti a Peruvali vi­szály kiegyenlítését. Táviratok, Bécs, febr. 28 A „Presse“ írja: Pénzügyi kö­rökben az hallatszik, hogy a ministérium a pénzügyi­bizottmány csütörtöki ülésében tudtul adandja a kia­­dásokbani levonási összeget, de az egyes szakokon be­lüli leszállításokat nem közlendi. Berlin, febr. 28. A mai „Bürz. Zt.“-nak egy bécsi távirata szerint, febr. 27-én este a berlini vám­érte­­kezleten­ austriai meghatalmazottól azon távirati tu­dósítás érkezett Bécsbe, miszerint az ugyanazon napi értekezletben a kölcsönös tarifa-engedmények iránt az alkudozások szerencsésen bevégeztettek, s még csak a szerződés paraphírozására van szükség, hogy azok formaszerűleg befejezésre juttassanak. Berlin, febr. 27. Hágából azon tudósítás érke­zett, hogy Anna, hollandi anya­királyné, P­á­l orosz császár leánya, súlyosan megbetegült. Ma a „Nordd. Alig. Zig“ Debrauz lovagnak a „Memor. dipl.“ legutóbbi számában foglalt közléseiből látja, hogy az austriai követ, Metternich herczeg összeköttetésben áll ama lappal, mely az austriai-po­­rosz szövetség szétbontását igyekszik előidézni, s az austriai-franczia szövetséget buzgón védelmezi. Az aus­triai követ oly politikát mozdít elő, mely az austriai kabinetnek nyilvánult politikájával a legnyíltabb ellen­mondásban áll. „Mi most csak azt akarjuk kérdezni,“ — úgymond az idézett lap — „hogy mit tenne hasonló esetben az austriai kormány ?“ P­á­r­i­s , febr. 27. A „Débats” azt állítja, hogy a római kormány egy csendőr­lisztet küldött Civita­ Vecchiába, Lamarmora tábornok befogatása vé­gett, midőn ez utóbbi visszautaztában egy óráig ott mu­latott. (?) Humbert herczeg 19-én Nápolyban La­­marmorán kivül L e s s e p s-et is meghívta reggelire. Hirszerint Lamarmora a királyt Nápolyba köve­tendő A spanyol királynő példája az országban után­zásra talál; azt beszélik, hogy a grandok 60 milliónyi kölcsönt akarnak elvállalni; a spanyol congressus je­lentékeny töredéke nem helyesli a koronás javak eladá­sát, egy, a kamrák által ez iránt helybenhagyott törvény nélkül. Hírszerint „Caesar élete“ márt. 6-án mindenütt árultatni fog a könyvárus-boltokban. Mendel Pá­riába érkezett, hogy csütörtökön személyesen védje ma­gát, Pereire elleni ügyében. Dinavizállás. Pest, február 28. 3" 1'" 0 fölött. Színházi előadás mártius 1-én. Nemzeti színház. Általános bérszünettel : A ma­gyar gazdasszonyok egylete javára szavalati, zené­­szeti és ének-akadémiai 2 szakaszban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. A normanap miatt zárva. Budai városi színház. Hasonlóképen. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula.

Next