Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-01 / 75. szám
nyában. Köszönetét fejezé ki annak azért, hogy jövőre le akar mondani a távoli expeditiókról, s hogy a franczia csapatokat legközelebb Mexicóból vissza akarja hozni. Erre az ellenzék első módosítványát támadá meg, mely mindenek előtt annak szükségét hangsúlyozza, miszerint az országnak a politikai szabadság visszaadassék, az 1789-ki elvek szerint. Szerinte a politikai szabadságot a társadalmi s egyéni szabadságnak kell megelőznie. A sajtó, úgy látszik neki, szabadabbá lett, azonban annak szabadsága még alája van vetve az önkénynek, a az önkény mindig népszerűtlen. Ezután szónok ihletteljes szóvali fordulattal annak szükségére emlékezteté a kormányt, miszerint a jelen kormány férfiak helyébe méltó utódokat állítson elő azáltal, hogy az ifjabb nemzedéknek nagyobb tért engedjen az államügyekbeni részvételre, mely különben veszélyes társaságban fogná magát fölemészteni. Majd párhuzamot vonván Angol és Francziaország közt, azt óhajtja, hogy Francziaország Peel Róbert, nem pedig a Stuartok modorában kormányoztassék. A kormány épen egy elvszilárd ellenzékben találhatja föl a legjobb támaszát, vagy nemde garantiául szolgál-e a kormány biztonságára nézve, oly férfiakat láthatni a kamrai tagok sorában, mint Thierss Berryer, kik nem a kormány megbuktatása, hanem annak fönntartása végett óhajtják a szabadságot ? Az ellenzék jól tudhatja, hogy a forradalomból Francziaországra nézve nem eredhet szabadság, hanem csak dictatura. Ezért ő — hogy érzelmeit tény által fejezze ki — a fölirat mellett szavazand, noha azt nem helyesli, s szavazata kettős jelentéssel fog bírni. A többség irányában az viszonossági szavazat leend, mint a melyet a múlt évben egy fontos bizottmány előadójává nevezé ki. A kormány,irányában pedig szavazata remény szavazata leend. Ő osztja azon nézetet, hogy ezen remény nem fog létesülni. „A császár“ — úgymond — „beszédében kimondá, hogy az alkotmány alapjait fönntartandja, de kész minden oly reformot elfogadni, mit a tapasztalás helyesnek bizonyítna, s mit a közvélemény hálával fogadna. Márpedig a tapasztalás azt mutatja, hogy egy nagy nemzetnek szabadságot kell élveznie. A császár hozzátévé, hogy ő az egyéni s társulati kezdeményzés szellemét akarja fölébreszteni. Erre a törvény tehetetlen; egyedül a szabadság állítandja elő a társulati szellemet. A császár ezt is mondá: Zárjuk be a háború templomát. Nem lehet félreismerni, hogy ez az országban a szabadság előjelének tekintetett. A béke a szabadság testvére, s ahol béke létezik, oda a szabadságnak is csakhamar meg kell érkeznie. 1863-ban a császár így írt Thouvenelhez : „Mi azért megyünk Olaszországba, hogy a vallást s szabadságot kibékítsük.“ Ugy de Olaszországban mindaddig nem békíthetjük ki a vallást s szabadságot, míg Francziaországban a császárságot a szabadsággal ki nem békítettük. Nem feledhetem el, hogy ő — ki előbb a védvám párthive volt — Francziaországnak a kereskedelmi szabadságot adá meg. Nem feledhetem el, hogy, miután Olaszországban s Mexicóban a be nem avatkozás elvét félreismeré, később azt még Angolországnál is inkább védelmező. Szóval, midőn a helyzetet fontolóra veszem, ezt kérdem magamban . Nemde az állam feje saját szavai s tettei által ragadtatik előre? Miként maradhatna ő további, érzéketlen az iránt, mit saját hagyománya tanácsol neki? . Igen jól föl tudom fogni, hogy I. Napóleon megvetői az acte additionnel-t csupán egy szorult helyzetben lévő zsarnok cselfogásának, s a szilonai beszélgetéseket egy, a jövőt megcsalni akaró legyőzött képmutatásának tartják. De nevének örökösei nem vélekedhetnek ekkép. Ő előttük az „acte additionnel“-nek ama nagy ember organikus eszméjének kell lennie; márpedig az mindazon garantiákat magában foglalja, miket mi követelünk. Ezért én remélni akarok, s ez határozza el szavalatomat. Ha a bizalmatlanságok győzelmeskednek a bizalom fölött, ha az elnyomó erőszak s a fölforgató erőszak közt kellene választanunk, ha újra visszatérnének ama rosz napok, midőn az igazság barátjai nem találván többé azért megtarthatónak a végletek közt, kénytelenek vagy visszavonulni a küzdtérről, vagy az ár, által elragadtatni hagyni magukat, akkor szivem szét lesz tépve, de mégsem fogom megbánni ama kísérletet, mit 1861 óta makacsul folytatok. Nem fogom megbánni, hogy akaratomnak egész erejét egy tartós szövetség békés megkötésére szentelem, a demokratia s a szabadság közt, — egy erős s nemzeti hatalom keze által.“ Ezen beszédet a többség tetszéssel üdvözli. Erre Latour Dumoulin kelt föl, hogy — mint mondá — röviden s kitérések nélkül nyilatkozzék a trónbeszédről. Szerinte valamely ország szabadsága mindenek előtt a kiadások fölötti ellenőrködés, s a budget megszavazásának jogán nyugszik. Ide tartozik a módosítványi jog is, mely jog Francziaországon kívül mindenütt létezik. Utána még Pichon emelt szót, s hatályosan megtámadá a septemberi szerződést, mely Rómát — hol több szabadság uralkodik, mint Francziaországban — a cosmopoliticus forradalomnak adná martalékul. Azon esetre, ha a franczia kormány az egyezményben kiszabott határidőn túl nem akarná meghosszabbítni a megszállást , szerinte a sz.széknek a veszélyektől megmentése végett, egy, a kath. hatalmakból álló congressuson kellene a római kérdést szabályozni. Erre az általános vita folytatása másnapra halasztatott. OLASZORSZÁG: A mart. 27-ki consistoriumban tartatott pápai allocutio fájlalja s megrójja a mexicói császár magatartását; reméli, hogy az más érzületekre jutand el, s dicséri a kath. világ püspökeit, különösen az olasz püspököket, a vallás s az egyházszabadság védelmébeni buzgalmukért, a polgári hatóságok rendeletei daczára. A turini senatus 70 szavazattal, 104 közül, elfogadta a polgári házasságnak egységes törvényhozási utoni létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. NÉMETORSZÁG. A bajor-szász-darmstadti indítványra vonatkozólag a „Nordd. Alig. Ztg“, miután kifejté, hogy se az augustenburgi öröklési igények, noha azok iránt Pfordten kedvező jelentést tett, se az oldenburgi, se IX. Keresztélynek Poroszországra átruházott igényei, se a herczegségekhezi brandenburgi porosz jogok nem képezték a szövetséggyűlés tanácskozásainak tárgyát, így nyilatkozik : „Ha a szövetséggyűlés ezen indítványt sajátjává teszi, úgy az ügynek előleges tárgyalása s megbírálása nélkül fog határozni ahhozi állása iránt. Ily eljárás mellett minden kilátásnak el kell enyésznie, egy Poroszországra nézve elfogadható kiegyezésre, annak a herczegségekhezi jövőbeli állása tekintetében, mivel magától értetik, hogy Poroszország saját állását nem teheti függővé az augustenburgi herczeg jóakaratától, annak beigtatása megtörténtével. Ezért bizton várható, hogy Poroszország saját s a kir.ház jogainak határozott érvényesítésével lépend föl azon kísérletek ellen, miszerint az öröklési kérdés szövetség-gyűlési kabineti igazságszolgáltatás ténye által intéztessék el. Ennyiben a legközelebbi szövetséggyűlési tárgyalások az eddigi politikai helyzet megváltoztatását idézhetendik elő. Poroszország, anélkül, hogy az augustenburgi öröklési igényeket bebizonyítottakul ismerné el, eddig óvakodott hivatalosan lépni föl azok ellen, sőt inkább Londonban s később is kijelenté, hogy kész, politikai okokból eltekinteni a szigorú bebizonyítás kellékétől, ha Poroszországnak a herczegségekhezi viszonyai előbb az ország jogai, s érdekeinek megfelelő módon fognának szabályoztatni. De a kir. kormánynak minden oly kísérletet vissza kell utasítnia, miszerint Poroszország, az ügy eldöntése után mások netalán létező jóakaratával bizonytalan utalással elégíttetnék ki. Az ama kísérletből csupán azon tanulságot meríthetendő, miszerint további egyezkedési alkudozások nem vezetnek czélra, s miszerint Poroszország saját érdekét csupán jogaihozi szilárd ragaszkodás által fogja megőrizhetni , melyektől a szövetséggyűlés előreláthatólag nem tagadandja meg a tüzetesebb s részrehajlatlanabb bírálatot, mint a minőben eddig az oldenburgi igények részesültek.“ SPANYOLORSZÁG. A senatus f. hó 22-ei ülésében delaTorre herczeg kérdé, ha váljon a St. Domingóból érkezett legutóbbi tudósítások következtében, a kormány még mindig el van-e tökélve, a szigetet odahagyni. A hadügyminiszer távollétében az igazságügyminister kijelenti, hogy a kormány a legutóbbi időben semmi hivatalos tudósítást sem kapott, s hogy ragaszkodik a sziget odahagyásához. Egyébiránt ő ezen nyilatkozata által épen nem akar eléje vágni azon válasznak, melyet a ministerelnök fog adni de la Torre herczegnek. GÖRÖGORSZÁG. Az athenei „Esperance“ szerint, miután 10 nap minden kormány nélkül telt el, f. hó 15-én végre minister-változás állott be. Canar is lemondása elfogadtatván, Comanduros bízatott meg az új kabinet alakításával. Az új ministerelnök az igazságügyi tárczát tartá meg magának, s a belügyit Anargyrosnak engedé át. A többi ministerek mindnyájan megmaradnak, Brailas s Crescinites megérkezéséig, kiknek számára vannak fönntartva a pénz- s oktatásügyi tárczák. A 3 védhatalmasság követei 15-kén a király által testületileg elfogadtatván. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos ár jegyzetei. 16 „4.20— korpát,—1.60. Lisztsöpredék2.40. 00]magszk káposzta-repcze 5 ft erősen kináltatott. 1 luczerni magyar 33—34 ft. „ franczia 40—45 szíriai vörös —43 , nyersáru szállítm. 22 ft. 40 K r epczeolaj skét(leren finomitott 2T Olajpogácsa repcze len IPestv. Bátradéti Disznózsír készít. 34y.—35 f „ vidéki32 ff szerb — — ft. magy., légen szárított 27—28 ft. bánáti, erdélyi helybeli tábla 31—32 füstölt 32—33 —x.m. . ■ ! 1862-ki hordóban 6—6y. ft. Törfth.zllva jlgs3 ki ^ _ ft »abacs I. 12—. II. 9—9 ys. m. 8-8 y, kr. magyar fehér 14—15 ft békés 12 y,—13 ft, kék házi hamu ti—Ily.,illikia 15—16 y, ft. A személyszállitó gőzösök járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. A Bűnén. Lefelé. Bécsböl Pestre : naponkint 6y. 6. reg. Esztergomból Pestre : nap. a helyi gőzössel 6 ó. reg. és a szécsi személyszállitó-gőzössel 4 ó. felé d. n. Váczról Pestre: nap. a helyi gőzössel 7 ó. ó. reg. és a bécsi személyszállító hajóval 5 ó. felé d. n. Pestről Mohácsra: hétfőn, szerdán, pénteken és szomb. 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba: hétfőn, szerd. és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóvá, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szerd. 7 ó. reg. Zimonyból Orsóvá, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba csüt. este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szomb. reg. Fölfelé. Pestről Bécsbe: naponk. 6 ó. este. Pestről Vácz, Esztergomba: nap. a helyi gőzössel 2 ó. d. n. és a bécsi személyszállító gőzössel 6 ó. este. Mohácsról Pestre hétf., szerd., pént. s szomb. 3 ó. d. n. Zimonyból Pestre: vasárnap, ked. és osztt. 10 ó. d. e Orsováról Zimony s Pestre szomb. reg. Galaczról Orsóvá, Zimony s Pestre hétf. délb. a a fehérhajóval vasárnap reg. Konstantinápolyból Galacz, Orsova, Zimony s Pestre csüt. 3 ó. h. u. A Ssáván. Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre : csütört. délben. Hegárkolcs Pesten, Bécsből: naponkint este. Mohácsról: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton délután. Eszék és Zimonyról: kedden, csütörtökön is szombaton d. n. Orsováról és a Dunafölsdelsőségekbe: kedden d. n. Baziás, indul 5. 45 p. d. o. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.-Ujvár, ind. 1.50 d. n. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. n. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. n. — 6 óra reggel. Buda-Triest. Buda, ind. 6. 30 p. r. — 5.15 d. n. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. n. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. n. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel, Donavszállás. Pest, martius 31. 3' 11" Színházi előadás április 1-én. Nemzeti színház. „Montjoye“ színmű 5 flv. Kezdete 7 órak. Pestvárosi színház. Sailer Károly főrendező jutalomjátékául először: „500,000 Teufel, oder Cerberus als Hordár“ regényes bohózat 5 képben, előjátékkal: „Der Teufel und seine Grossmutter.“ Kezdete 7 órakor. Budai városi színház. „Mathilde“ nézőjáték 4 flv. Kezdete 7 órakor. an hr circusa. Rendkívüli nagy előadás a magasabb műlovaglás, testgyakorlat és lóidomitás köréből. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula. Kisenséges menetek a vaspályán. Bécs,Bann. Bécs, indul 7 ér. 45 p. r. - 86. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. - 10.49 p. e. Ér.Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. —1.48 p. éj. Pest, megérk. 46. 87 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. n. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perez este—9.7 reg. eged, indul 12.17 p. d. e. —3.50 d. n. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Triestanda. Triest, ind. 6 6. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel Pragerhof ind. 9.50 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. u. Fehérvár-Bécs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szöny, ind. 1 ór. 80 d. u. Bécs , érk. 1 ér. Bécs-Fehérvát. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. n. Fehérvár, érk. 56. 45 p. este. Czegléd«Miskolcz,HMM* Tárad, Czegléd, ind. 9 6. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3. — d. n. Tokaj, ind. 5.25 p. d. o. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. n. Várad, érk. 4.38 d. n. Czegléd'Arad. Czegléd, ind. 96. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. n.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. n. Arad, érk. 5.27 d. u. Hansa»9 Mishoold’s«Várad» Czegléd. Kassa, ind. 5 6. reggel Miskolcz, ind. 7.52 reggeL Tokaj, ind. 9.35 A e. Debreczen, ind. 12.12 A e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. n. Szolnok, ind. 4.44 d. n. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 6. 6 p. reggeL P.-Ladány, ind. 12.48 A e. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Arad Czegléd ■ Arad, ind. 9 6. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 (. u. Czegléd, érk. 5.33 Ad. Bassai Bécs Péntek, mart. 31. 1865. Pozsonyi mérős mázsánkint. i adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befizetett összeg. Zárárfolyam pénz Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Bank tört. kamat. Zárárfolyam pénz I. Kémények. Kereskedelmi bank. . Iparbank . . . . . Pesti takarékpénztár . Budai takarékpénztár . Óbudai takarékpénztár Pesti hengermalom. . Pannónia gőzmalom . I. budai gőzm. 500 ft kibves Kereskedelmi épület Lánczhid .... Alagút.................... Magyar biztosító társulat. Pannónia kölcsönbiztosító társulat .................... Balatoni gőzhajósás . ia.Istváni kőszénbánya Losonczi vasút . . . Pozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány . . II. kibocsátvány . . Mátrai kox .. . Pesti légszesz . . II. záloglevelek Pöldintelint . . . 5 g,V , jövedékjegy 67 lilló fildtekerint.Uhtv Magyar.......................... temesi .......................... horvát........................... Erdélyi....................... IV. Pénsnemek. 0.. koronáz arany . . Os. értékarany . . . Napoleon d’or.... Angol Souvereign . . Gy. Osztrák ezüst.................... „ „ szelvény. . 500 700Szövetségi tallér. . . . 200 230 V. Váltók 3 hóra. 63 1035Augsburg p. 2y, 100 frt. — 445Frankfurt. . . . 100 „ 40— Hamburg .... 100 „ 500 1000London, sterling , 10 „ 1000 1200Pária frank . . 100 „ 400 470 •Önlegyek a bécsi 210 350 tőzsdén. 525 3701839-ki húzás jun. 1. 105 611854-ki „ jun. 1. 300 7101860-ki „ máj. 1. Hitelint. „ apr. 1. 200 382 Dunagőzhaj. húz. jul. 1. 157,— Triesti 100 ft „ jan. 1. 100— „ 50 ft , jan. 2. 200 88XBudai köles. „ jun. 15, — — Eszterházy „ jun. 15. 210— Salm . jul. 15. 210— Pálfffy „ sept. 15. 50— Clary „ jul. 31. 100 St. Genois „ ang. 1. Windiscbgritz „ dec. 1. — 78.50 100.Waldstein „ jnl. 15. Keglevioh „ május 1. Como-jegyek „ jan. 2. A bécsi bőrse távirat— 74.50 ti sürgönye. 74.75 T1.50 5.32 883 11.15 5% Metalliqnes . Nemzeti............... 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv. London ...... Ezüst . ............... Arany....... ( 70.95 77.20 93.20 795.- 183.-110.50 108.50 5.33.. 108 57 108.57 1.63 92.40 92.50 82 35 110.50 43.80 159.— 87.50 92.80 127.-85.50 114.-48.50 27.— 111.50 31.-27.-27.— 27.— 18.-19.50 14.75 17.75 bánáti % fontos 2.45—2.90 3. 4—3.33. tiszai fontos 2.55—3.—, 3. 4—3.45. fehérm. *?„ font. 2.50—2.80. 2.98—3.26. bácskai •,, font. 2.75—2.81». 3.24—3.31. pestmegyei font. 2.70—3.20. 3.18—3.64. Kon -yl0 f. 1.65—1.85. 2.12—2.31. i . serfőző-árpa f. 2.20-2.40. 3.14--3.33. árpa ) abrak-árpa f. 1.20—1.30. 1.77—1.85. Bab ‘X, fontos 1.15—1.25. 2.56—2.50. Tengeri öreg *,„ fontos 1.35—1.45. 1.78—1.84. Bsib T., fontos 4.40—4.50. 5. 6—5.11. Köles 1.50-1.75. 10sz. 11.—12.40 1 67.10.20— 11.60.2s79.—9.60. Kilzzt 13 „ 8.—8.80. 4 „ 7..— . 5 „ 5.50—70 . Szalonna .-kfehér 32—35 ft Borkővjsros 28—31 ft. (nyers 19-------ft. csepegtetett 21 — ft. — rosenyói 114—115 ft slavoniai — -•nev 40 kr. névérték. eléje terjeszték Görögország jelen’sajnos helyzetét, s az abból eredhető gyászos következményeket. Végre eszélyt s mérsékeltséget tanácsoltak. AMERIKA: New Yorkból f. hó 16-ról kelt tudósítások szerint, Fayettevillenek Sherman általi megszállatása megerősíttetik; ez utóbbi éjszaka felé nyomul előre. Sheffield megszállá Kingstont. Sheridan lerontja a Lynchburgba menő vasutakat. Azt állítják, hogy Sheridan 20 mérföldnyire áll Richmondtól. Ez utóbbi hely odahagyatását várják.Davis elnök jelenti, hogy ő a congressushoz közlést akar intézni, s elhalaszta annak bezárását. Azt hiszik, hogy az éjszaki államok kormánya előlegezendő az kötelezvények májusi szelvényeinek kifizetését. Táviratok. Bécs, mart. 31. Az alsóház mai ülésében a magyar udv. kanczellária budgete tárgyaltatott. Kaiserfeld védi az oppositiót az államminiszter szemrehányásai ellen; fájlalja az eddigi csekély haladást az alkotmányi és pénzügyi kérdésben. Kifejti saját programmját, mely szerint Ausztriában a merev centralisatin keresztül nem vihető. Ő a szűkebb kir. tanács intézményében a személyes szabadságok biztosítékát és az elleni gátat látja, hogy az egyes koronaországok autonómiája túlságos ne legyen. A közvetett bevételeknek birodalmi czélokra kellene fordíttatniuk, míg az egyenes adók és ezek kezelése az egyes országoknak volna föntartandó. A magyar kérdésre nézve mondja: A jogtagadás s a kiegyezkedés helyett a parancsoló merevség kárhozatos. Ő a magyar országgyűlés minél előbbi egybehivása mellett szavaz. A kir. tanácsbeli oppositó csak azon magyar pártnak fog kezet nyújtani, mely vele egyenlő alapelveket vall, és csak a birodalmi egység eszméjének alapján. Ezután élénken rajzolja a pénzügyi helyzetet s igy végzi : Ostromolnunk kell a tevékenytelenség és félszeg alkotmányosság rendszerét. Pár is, mart. 30. A „Const.“ egy a magyar kérdésben irt czikkében azon nézetet fejezi ki, hogy az absolut központosítás épen úgy, mint a magyar 1848-ks alkotmány kivihetetlen ; azonban a Bécs és Pest közötti egyezkedés lehetséges. Lavalette fáz ujonan kinevezett belügyminister Tissotot, a jelenlegi skutari consult, kabineti főnökévé nevezte ki. Ata- lában bizonyosnak tartják, hogy Walewszky a törvényhozó testület elnökévé fog kineveztetni. Boudet csak tegnapelőtt 30 órakor értesittetett egy császári kézirat által áthelyezéséről, melyben a többek között az mondatnék, hogy benne egyéb méltánylandó tulajdonságok mellett az épen ezen állásra megkívántató erély hiányzik. Azt hiszik, hogy Boudet tapintatlanul járt el a sajtó - megintések körül, s hogy kellemetlenné lett, négy új ellenzéki lapra adott engedély miatt. A sajtó most fenyegetve érzi magát, minthogy Lavalette egészen Ro uher intenzióira hajtanék, ki a változást előidézte. Azt hiszik, miszerint az előbbi sajtóigazgatóság Treilhard gr. alatt ismét behelyeztetik. Boádét a császári levél által meglepetve, kimentette magát egy estélyről, s 6 órakor a császárhoz sietett. Napóleon hg májusban nejével együtt Portugalliába utazik. Salamanca banquier Madridból ide érkezett. Pár is, mart. 30. Hirszerint Thouvenel neveztetett ki a törvényhozó testület elnökévé. München, mart. 30. A kormány a követkamra elé egy törvényjavaslatot terjesztett, mely által a 6 évi pénzügyi időszakok 2 éviekké alakíttatnak át. Az előterjesztményt a kamra tetszéssel fogadta. Berlin, mart. 30. A katonai bizottmány ma Stavenhagen módosítványát, a hadsereg létszámának 180.000 főre kiszabása iránt, 11 szavazattal, 8 ellen elvetette. A kormány által febr. 8-kán újólag előterjesztett katonai pótlék-törvény a követek házának katonai bizottmánya által — a tengerészetre vonatkozó határozatokat tartalmazó fejezetek kivételével — elvettetett. A tengerészetre vonatkozó határozatok fölötti tárgyalások a kormánybiztos távolléte miatt elhalasztottak. Új-York, mart. 18. A déli államok elnökének üzenete mondja: Richmond nagyobb veszélyben van, mint valaha; a Habeas Corpus acta felfüggesztése a háború sikerére nézve múlhatatlan. Az összeütközést addig kell vinni, míg végeredménye lesz. Sherman tábornok kipusztította Dél-Carolina keleti részét, és 15 mértföldet összerombolt a virginiai vasútból. Pennsylvaniában és Harrisburgban nagy vízáradások vannak. A „Sürgöny“ magántávirata. Bécs, mart. 31. Az alsóház mai ülésében Peter válaszol Kaiserfeldnek, az ez utóbbi által a pénzügyigazgatás ellen intézett megtámadásokra. Schmerling visszautasítja Kaiserfeldnek tunyaság és aktív eljárás hiánya miatt tett szemrehányásait. Az előbbi időszakokbani működésére emlékeztet; szónoknak természetében fekszik, u. m., inkább támadólag, mint védőleg eljárni; a magyar kérdésben több ösztönt találna a gyors előrehaladásra, mint a várakozásra. Az annyira kárhoztatott politika nem a tetterő hiányában, hanem azon meggyőződésben fekszik, hogy némely kérdések megoldására a mindent közvetítő és kiengesztelő időnek kell nagyrészben közrejárulni. A miniszer meg van győződve, hogy egy - két év előtt, vagy a múlt évben egybehívott magyar országgyűlés semmi kedvező eredményt sem nyújtott volna. A magyar országgyűléssel szemben nem létezhet más politika, mint azt arra bírni, hogy a birodalmi alkotmányt ismerje el. A kormánynak ezen elvet gyakorlatilag kell érvényre juttatnia, ez pedig sajátszerű nehézségekkel van egybekötve. Mi az — kérdi szónok — a mit ez időszerint magyar jognak tartanak? Ez, egy nagy pártnál, az 1848-diki törvények. Mint egyeztethető az összes egy oldalról az 1848-ki törvényeket elismerni, —más oldalról meg birodalmi alkotmányunkat mint a nyilvános élet alapját állítni oda? Miben áll a kiegyezés? Abban, hogy a magyar nemzet és magyar országgyűlés azon meggyőződésre jöjjön, miszerint az 1848-as törvények határozott revideáltatásának eszközöltetnie kell, mégpedig oly irányban, hogy azokból mindaz mellőztessék, mi a mi alkotmányunkkal ellenmondásban áll. Hogy azonban jelenleg Magyarországban a kiegyezést nem ezen értelemben veszik, eziránt senki sem él csalódásban. Az úgynevezett ó-conservativ párt iránt ne tápláljuk a legcsekélyebb rokonszenvet se; ők a leghatározottabb, legmakacsabb ellenségeink, mégpedig oly határozottsággal, hogy aknáik még magában ezen házban is hatnak. Schmerling végül, az összes kormány nevében kinyilatkoztatja, miszerint Kaiserfeld azon állításának, hogy a birodalom egy részében, névszerint Magyarországban csak tényleges uralkodó van, — határozottan ellene kell szólnia. A Császárt minden leyális magyar törvényes királynak tekinti. A törvényszerűségnek nem feltétele a koronázás; a Császár ez időszerint Magyarország törvényes királyának ismeri magát és minden loyális magyar által annak is fog elismertetni. Az udvarkanczellár védelmezi a budget tételeit. Végül a budget ,a bizottmányi javaslat szerint, a többletáttételek megengedése mellett elfogadtatik; erre az erdélyi kanczellária budgete feletti fővita kezdődik meg.