Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1865-04-01 / 75. szám

nyában. Köszönetét fejezé ki annak azért, hogy jövőre le akar mondani a távoli expeditiókról, s hogy a fran­­czia csapatokat legközelebb Mexicóból vissza akarja hozni. Erre az ellenzék első módosítványát támadá meg, mely mindenek előtt annak szükségét hangsú­lyozza, miszerint az országnak a politikai szabadság visszaadassék, az 1789-ki elvek szerint. Szerinte a po­litikai szabadságot a társadalmi s egyéni szabadságnak kell megelőznie. A sajtó, úgy látszik neki, szabadabbá lett, azonban annak szabadsága még alája van vetve az önkénynek, a az önkény mindig népszerűtlen. Ez­után szónok ihletteljes szóvali fordulattal annak szük­ségére emlékezteté a kormányt, miszerint a jelen kor­mány­ férfiak helyébe méltó utódokat állítson elő azál­tal, hogy az ifjabb nemzedéknek nagyobb tért enged­jen az állam­ügyekbeni részvételre, mely különben ve­szélyes társaságban fogná magát fölemészteni. Majd párhuzamot vonván Angol é­s Francziaor­­szág közt, azt óhajtja, hogy Francziaország Peel Ró­bert, nem pedig a Stuartok modorában kormányoztas­­sék. A kormány épen egy elvszilárd ellenzékben talál­hatja föl a legjobb támaszát, vagy nemde garantiául szolgál-e a kormány biztonságára nézve, oly férfiakat láthatni a kamrai tagok sorában, mint Thiers­s Berryer, kik nem a kormány megbuktatása, hanem annak fönn­tartása végett óhajtják a szabadságot ? Az ellenzék jól tudhatja, hogy a forradalomból Francziaországra nézve nem eredhet szabadság, hanem csak dictatura. Ezért ő — hogy érzelmeit tény által fejezze ki — a fölirat mellett szavazand, noha azt nem helyesli, s szavazata kettős jelentéssel fog bírni. A többség irányá­ban az viszonossági szavazat leend, mint a mely­et a múlt évben egy fontos bizottmány előadójává nevezé ki. A kormány,­irányában pedig szavazata remény sza­vazata leend. Ő osztja azon nézetet, hogy ezen remény nem fog létesülni. „A császár“ — úgymond — „beszédében ki­­mondá, hogy az alkotmány alapjait fönntartandja, de kész minden oly reformot elfogadni, mit a tapasztalás helyesnek bizonyítna, s mit a közvélemény hálával fo­gadna. Már­pedig a tapasztalás azt mutatja, hogy egy nagy nemzetnek szabadságot kell élveznie. A császár hozzátévé, hogy ő az egyéni s társulati kezdeményzés szellemét akarja fölébreszteni. Erre a törvény tehetetlen; egyedül a szabadság állítandja elő a társulati szellemet. A császár ezt is mondá: Zárjuk be a háború tem­plomát. Nem lehet félreismerni, hogy ez az országban a szabadság előjelének tekintetett. A béke a szabadság testvére, s a­hol béke létezik, oda a szabadságnak is csakhamar meg kell érkeznie. 1863-ban a császár így írt Thouvenelhez : „Mi azért megyünk Olaszországba, hogy a vallást s szabadságot kibékítsük.“ Ugy de Olasz­országban mindaddig nem békíthetjük ki a vallást s szabadságot, míg Francziaországban a császárságot a szabadsággal ki nem békítettük. Nem feledhetem el, hogy ő — ki előbb a védvám párthive volt — Francziaországnak a kereskedelmi szabadságot adá meg. Nem feledhetem el, hogy, miután Olaszországban s Mexicóban a be­ nem­ avatkozás elvét félreismeré, később azt még Angolországnál is inkább védelmező. Szóval, midőn a helyzetet fontolóra veszem, ezt kérdem magamban . Nemde az állam feje saját szavai s tettei által ragadtatik előre? Miként maradhatna ő további, érzéketlen az iránt, mit saját hagyománya ta­nácsol neki? . Igen jól föl tudom fogni, hogy I. Napóleon meg­­vetői az acte additionnel-t csupán egy szorult helyzet­ben lévő zsarnok cselfogásának, s a sz­­ilonai beszélge­téseket egy, a jövőt megcsalni akaró legyőzött képmu­tatásának tartják. De nevének örökösei nem véleked­hetnek ekkép. Ő előttük az „acte additionnel“-nek ama nagy ember organikus eszméjének kell lennie; már­pe­dig az mindazon garantiákat magában foglalja, miket mi követelünk. Ezért én remélni akarok, s ez határozza el sza­valatomat. Ha a bizalmatlanságok győzelmeskednek a bizalom fölött, ha az elnyomó erőszak s a fölforgató erőszak közt kellene választanunk, ha újra visszatér­nének ama rosz napok, midőn az igazság barátjai nem találván többé a­zért megtarthatónak a végletek közt, kénytelenek vagy visszavonulni a küzdtérről, vagy az ár, által elragadtatni hagyni magukat, akkor szivem szét lesz tépve, de még­sem fogom megbánni ama kísérle­tet, mit 1861 óta makacsul folytatok. Nem fogom meg­bánni, hogy akaratomnak egész erejét egy tartós szö­vetség békés megkötésére szentelem, a demokratia s a szabadság közt, — egy erős s nemzeti hatalom keze által.“ Ezen beszédet a többség tetszéssel üdvözli. Erre Latour Dumoulin kelt föl, hogy — mint mondá — röviden s kitérések nélkül nyilatkozzék a trónbeszédről. Szerinte valamely ország szabadsága mindenek előtt a kiadások fölötti ellenőrködés, s a bud­get megszavazásának jogán nyugszik. Ide tartozik a módosítványi jog is, mely jog Francziaországon kívül mindenütt létezik. Utána még P­­­i­c­h­o­n emelt szót, s hatályosan megtámadá a septemberi szerződést, mely Rómát — hol több szabadság uralkodik, mint Francziaországban — a cosmopoliticus forradalomnak adná martalékul. Azon esetre, ha a franczia kormány az egyezményben kisza­bott határidőn túl nem akarná meghosszabbítni a meg­szállást , szerinte a sz.­széknek a veszélyektől­ meg­mentése végett, egy, a kath. hatalmakból álló congres­­suson kellene a római kérdést szabályozni. Erre az általános vita folytatása másnapra halasz­tatott. OLASZORSZÁG: A mart. 27-ki consistoriumban tartatott pápai allocutio fájlalja s megrójja a mexicói császár magatartását; reméli, hogy az más érzületekre jutand el, s dicséri a kath. világ püspökeit, különösen az olasz püspököket, a vallás s az egyház­szabadság védelmébeni buzgalmukért, a polgári hatóságok rende­letei daczára. A turini senatus 70 szavazattal, 104 közül, elfo­gadta a polgári házasságnak egységes törvényhozási utoni létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. NÉMETORSZÁG. A bajor-szász-darmstadti indít­ványra vonatkozólag a „Nordd. Alig. Ztg“, miután ki­fejté, hogy se az augustenburgi öröklési igények, noha azok iránt Pfordten kedvező jelentést tett, se az ol­­denburgi, se IX. Keresztélynek Poroszországra átruhá­zott igényei, se a herczegségekhezi brandenburgi po­rosz jogok nem képezték a szövetség­gyűlés tanácsko­zásainak tárgyát, így nyilatkozik : „Ha a szövetség­gyűlés ezen indítványt sajátjává teszi, úgy az ügynek előleges tárgyalása s megbírálása nélkül fog határozni ahhozi állása iránt. Ily eljárás mellett minden kilátásnak el kell enyésznie, egy Porosz­­országra nézve elfogadható kiegyezésre, annak a her­czegségekhezi jövőbeli állása tekintetében, mivel ma­gától értetik, hogy Poroszország saját állását nem teheti függővé az augustenburgi herczeg jóakaratától, annak beigtatása megtörténtével. Ezért bizton várható, hogy Poroszország saját s a kir.­ház jogainak határozott érvényesítésével lépend föl azon kísérletek ellen, miszerint az öröklési kérdés szö­vetség-gyűlési kabineti igazság­szolgáltatás ténye ál­tal intéztessék el. Ennyiben a legközelebbi szövetség­­gyűlési tárgyalások az eddigi politikai helyzet megvál­toztatását idézhetendik elő. Poroszország, a­nélkül, hogy az augustenburgi öröklési igényeket bebizonyítottakul ismerné el, eddig óvakodott hivatalosan lépni föl azok ellen, sőt inkább Londonban s később is kijelenté, hogy kész, politikai okokból eltekinteni a szigorú bebizonyítás kellékétől, ha Poroszországnak a herczegségekhezi viszonyai előbb az ország jogai­, s érdekeinek megfelelő módon fognának szabályoztatni. De a kir. kormánynak min­den oly kísérletet vissza kell utasítnia, miszerint Po­roszország, az ügy eldöntése után mások netalán létező jóakaratával bizonytalan utalással elégíttetnék ki. Az ama kísérletből csupán azon tanulságot meríthetendő, miszerint további egyezkedési alkudozások nem vezet­nek czélra, s miszerint Poroszország saját érdekét csu­pán jogaihozi szilárd ragaszkodás által fogja megőriz­hetni , melyektől a szövetség­gyűlés előreláthatólag nem tagadandja meg a tüzetesebb s részrehajlatlanabb bírálatot, mint a minőben eddig az oldenburgi igények részesültek.“ SPANYOLORSZÁG. A senatus f. hó 22-ei ülésé­ben delaTorre herczeg kérdé, ha váljon a St. Do­­mingóból érkezett legutóbbi tudósítások következtében, a kormány még mindig el van-e tökélve, a szigetet odahagyni. A hadügyminiszer távollétében az igazság­­­ügyminister kijelenti, hogy a kormány a legutóbbi idő­ben semmi hivatalos tudósítást sem kapott, s hogy ra­gaszkodik a sziget odahagyásához. Egyébiránt ő ezen nyilatkozata által épen nem akar eléje vágni azon vá­lasznak, melyet a minister­elnök fog adni de l­a Torre herczegnek. GÖRÖGORSZÁG. Az athenei „Esperance“ sze­rint, miután 10 nap minden kormány nélkül telt el, f. hó 15-én végre minister-változás állott be. C­a­n­a­r i­s lemondása elfogadtatván, Comanduros bízatott meg az új kabinet alakításával. Az új minister­elnök az igazság­ügyi tárczát tartá meg magának, s a belügyit Anargyrosnak engedé át. A többi ministerek mind­nyájan megmaradnak, Brailas s Crescinites megérkezéséig, kiknek számára vannak fönntartva a pénz- s oktatásügyi tárczák. A 3 védhatalmasság kö­vetei 15-kén a király által testületileg elfogadtatván. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos ár jegyzetei. 16 „4.20— korpát,—1.60. Lisztsöpredék2.40. 00]magszk káposzta-repcze 5 ft erősen kinál­­tatott. 1 luczerni magyar 33—34 ft. „ franczia 40—45 szíriai vörös —43 ,­­ nyersáru szállítm. 22 ft. 40 K r epczeolaj sk­ét(leren finomitott 2T Olajpogácsa repcze len IPestv. Bátradéti­­ Disznózsír készít. 34y.—35 f „ vidéki­­32 ff szerb — — ft. magy., légen szárított 27—28 ft. bánáti, erdélyi helybeli tábla 31—32 füstölt 32—33 —x.m. . ■ ! 1862-ki hordóban 6—6y. ft. Törfth­.zllva jlgs3 ki ^ _ ft »abacs I. 12—. II. 9—9 ys. m. 8-8 y, kr.­­ magyar fehér 14—15 ft békés 12 y,—13 ft, kék házi hamu ti—Ily.,­illikia 15—16 y, ft. A személyszállitó­ gőzösök járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. A Bűnén. Lefelé. Bécsböl Pestre : naponkint 6y. 6. reg. Esztergomból Pestre : nap. a helyi gő­zössel 6 ó. reg. és a szécsi személy­­szállitó-gőzössel 4 ó. felé d. n. Váczról Pestre: nap. a helyi gőzössel 7 ó. ó. reg. és a bécsi személy­szál­lító hajóval 5 ó. felé d. n. Pestről Mohácsra: hétfőn, szerdán, pénteken és szomb. 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba: hétfőn, szerd. és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóvá, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szerd. 7 ó. reg. Zim­onyból Orsóvá, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba csüt. este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Kon­stantinápolyba : szomb. reg. Fölfelé. Pestről Bécsbe: naponk. 6 ó. este. Pestről Vácz­, Esztergomba: nap. a helyi gőzössel 2 ó. d. n. és a bécsi személy­szállító gőzössel 6 ó. este. Mohácsról Pestre hétf., szerd., pént. s szomb­. 3 ó. d. n. Zimonyból Pestre: vasárnap, ked. és osztt. 10 ó. d. e Orsováról Zimony s Pestre szomb. reg. Galaczról Orsóvá, Zimony s Pestre hétf. délb. a a fehérhajóval vasárnap reg. Konstantinápolyból Galacz, Orsova, Zi­mony s Pestre csüt. 3 ó. h. u. A Ssáván. Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre : csütört. délben. Hegárkolcs Pesten, Bécsből­: naponkint este. Mohácsról: vasárnap, kedden, csütör­tökön és szombaton délután. Eszék és Zimonyról: kedden, csütör­tökön is szombaton d. n. Orsováról és a Dunafölsdelsőségek­be: kedden d. n. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. o. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.-Ujvár, ind. 1.50 d. n. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. n. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. n. — 6 óra reggel. Buda-Triest. Buda, ind. 6­­. 30 p. r. — 5.15 d. n. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. n. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. n. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel, Donavszállás. Pest, martius 31. 3' 11" Színházi előadás április 1-én. Nemzeti színház. „Montjoye“ színmű 5 flv. Kezdete 7 órak. Pestvárosi színház. Sailer Károly főrendező ju­talomjátékául először: „500,000 Teufel, oder­ Cer­berus als Hordár“ regényes bohózat 5 képben, előjátékkal: „Der Teufel und seine Grossmutter.“ Kezdete 7 órakor. Budai városi színház. „Mathilde“­­ nézőjáték 4 flv. Kezdete 7 órakor. an hr circusa. Rendkívüli nagy előadás a maga­sabb műlovaglás, testgyakorlat és lóidomitás kö­réből. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula. Kisenséges menetek a vaspályán. Bécs,Ban­n­. Bécs, indul 7 ér. 45 p. r. - 8­6. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. - 10.49 p. e. Ér.­Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. —1.48 p. éj. Pest, megérk. 4­6. 87 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. n. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perez este—9.7 reg. eged, indul 12.17 p. d. e. —3.50 d. n. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Triestanda. Triest, ind. 6 6. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel Pragerhof ind. 9.50 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehér­vár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. u. Fehérvár-Bécs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szöny, ind. 1 ór. 80 d. u. Bécs , érk. 1 ér. Bécs-Fehérvát. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. n. Fehérvár, érk. 5­6. 45 p. este. Czegléd«Miskolcz,HMM* Tárad, Czegléd, ind. 9 6. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3. — d. n. Tokaj, ind. 5.25 p. d. o. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. n. Várad, érk. 4.38 d. n. Czegléd'Arad. Czegléd, ind. 9­6. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. n.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. n. Arad, érk. 5.27 d. u. Hansa»9 Mishoold’s«­Várad» Czegléd. Kassa, ind. 5 6. reggel Miskolcz, ind. 7.52 reggeL Tokaj, ind. 9.35 A e. Debreczen, ind. 12.12 A e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. n. Szolnok, ind. 4.44 d. n. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 6. 6 p. reggeL P.-Ladány, ind. 12.48 A e. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Arad­ Czegléd ■ Arad, ind. 9 6. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 (. u. Czegléd, érk. 5.33 A­d. Bassai Bécs Péntek, mart. 31. 1865. Pozsonyi mérő­­s mázsánkint. i­ adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett összeg. Zárár­folyam pénz Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Bank tört. kamat. Zárár­folyam pénz I. Kémények. Kereskedelmi bank. . Iparbank . . . . . Pesti takarékpénztár . Budai takarékpénztár . Ó­budai takarékpénztár Pesti hengermalom. . Pannónia gőzmalom . I. budai gőzm. 500 ft kibves Kereskedelmi épület Lánczhid .... Alagút.................... Magyar biztosító társulat. Pannónia kölcsönbiztosító társulat .................... Balatoni gőzhajósás . ia.­Istváni kőszénbánya Losonczi vasút . . . Pozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány . . II. kibocsátvány . . Mátrai kox .. . Pesti légszesz . . II. záloglevelek Pöl­dint­elint . . . 5 g,V , jövedékjegy 67 lilló fildtekerin­t.Uhtv Magyar.......................... temesi .......................... h­­orvát........................... Erdélyi....................... IV. Pénsnemek. 0.. koronáz arany . . Os. értékarany . . . Napoleon d’or.... Angol Souvereign . . Gy. Osztrák ezüst.................... „ „ szelvény. . 500 700Szövetségi tallér. . . . 200 230 V. Váltók 3 hóra. 63 1035Augsburg p. 2y, 100 frt. — 445Frankfurt. . . . 100 „ 40— Hamburg .... 100 „ 500 1000London, sterling , 10 „ 1000 1200Pária frank . . 100 „ 400 470 •Önlegyek a bécsi 210 350 tőzsdén. 525 3701839-ki húzás jun. 1. 105 611854-ki „ jun. 1. 300 7101860-ki „ máj. 1. Hitelint. „ apr. 1. 200 382 Dunagőzhaj. húz. jul. 1. 157­,— Triesti 100 ft „ jan. 1. 100— „ 50 ft , jan. 2. 200 88XBudai köles. „ jun. 15, — — Eszterházy „ jun. 15. 210— Salm . jul. 15. 210— Pálfffy „ sept. 15. 50— Clary „ jul. 31. 100 St. Genois „ ang. 1. Windiscbgritz „ dec. 1. — 78.50 100.­Waldstein „ jnl. 15. Keglevioh „ május 1. Como-jegyek „ jan. 2. A bécsi bőrse távirat— 74.50 ti sürgönye. 74.75 T1.50 5.32 883 11.15 5% Metalliqnes . Nemzeti............... 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv. London ...... Ezüst . ............... Arany....... ( 70.95 77.20 93.20 795.- 183.-110.50 108.50 5.33.. 108 57 108.57 1.63 92.40 92.50 82 35 110.50 43.80 159.— 87.50 92.80 127.-85.50 114.-48.50 27.— 111.50 31.-27.-27.— 27.— 18.-19.50 14.75 17.75­­ bánáti % fontos 2.45—2.90 3. 4—3.33. tiszai fontos 2.55—3.—, 3. 4—3.45. fehérm. *?„ font. 2.50—2.80. 2.98—3.26. bácskai •­,, font. 2.75—2.81». 3.24—3.31. pestmegyei font. 2.70—3.20. 3.18—3.64. Kon -yl0 f. 1.65—1.85. 2.12—2.31. i .­­ serfőző­-árpa f. 2.20-2.40. 3.14--3.33. árpa ) abrak-árpa f. 1.20—1.30. 1.77—1.85. Bab ‘X, fontos 1.15—1.25. 2.56—2.50. Tengeri öreg *,„ fontos 1.35—1.45. 1.78—1.84. Bsib T., fontos 4.40—4.50. 5. 6—5.11. Köles 1.50-1.75. 10sz. 11.—12.40 1 67.10.20— 11.60.2s79.—9.60. Kilzzt 13 „ 8.—8.80. 4 „ 7..— . 5 „ 5.50—70 . Szalonna .-kfehér 32—35 ft Borkő­­­vjsros 28—31 ft. (nyers 19-------ft. csepegtetett 21 — ft. — rosenyói 114—115 ft slavoniai — -•nev 40 kr. névérték.­ eléje terjeszték Görögország jelen’sajnos helyzetét, s az abból eredhető gyászos következményeket. Végre eszélyt s mérsékeltséget tanácsoltak. AMERIKA: New­ Yorkból f. hó 16-ról kelt tudó­sítások szerint, Fayettevillenek Sherman általi meg­­szállatása megerősíttetik; ez utóbbi éjszaka felé nyomul előre. Sheffield megszállá Kingstont. Sheridan lerontja a Lynchburgba menő vasutakat. Azt állítják, hogy Sheridan 20 mérföldnyire áll Richmondtól. Ez utóbbi hely odahagyatását várják.Davis elnök jelenti, hogy ő a congressushoz közlést akar intézni, s elha­laszta annak bezárását. Azt hiszik, hogy az éjszaki ál­lamok kormánya előlegezendő az kötelezvények má­jusi szelvényeinek kifizetését. Táviratok. Bécs, mart. 31. Az alsóház mai ülésében a ma­gyar udv. kanczellária budgete tárgyaltatott. Kaiserfeld védi az oppositiót az államminiszter szemrehányásai ellen; fájlalja az eddigi csekély haladást az alkotmányi és pénzügyi kérdésben. Kifejti saját programmját, mely szerint Ausztriában a merev centralisatin keresztül nem vihető. Ő a szűkebb kir. tanács intézményében a sze­mélyes szabadságok biztosítékát és az elleni gátat látja, hogy az egyes koronaországok autonómiája túlságos ne legyen. A közvetett bevételeknek birodalmi czélokra kellene fordíttatniuk, míg az egyenes adók és ezek ke­zelése az egyes országoknak volna föntartandó. A ma­gyar kérdésre nézve mondja: A jogtagadás s a kiegyez­kedés helyett a parancsoló merevség kárhozatos. Ő a magyar országgyűlés minél előbbi egybehivása mellett szavaz. A kir. tanácsbeli oppositó csak azon magyar párt­nak fog kezet nyújtani, mely vele egyenlő alapelveket vall, és csak a birodalmi egység eszméjének alapján. Ezután élénken rajzolja a pénzügyi helyzetet s igy vég­zi : Ostromolnunk kell a tevékenytelenség és félszeg alkotmányosság rendszerét. P­á­r i­s, mart. 30. A „Const.“ egy a magyar kérdés­ben irt czikkében azon nézetet fejezi ki, hogy az absolut központosítás épen úgy, mint a magyar 1848-ks alkotmány kivihetetlen ; azonban a Bécs és Pest közötti egyezkedés lehetséges. Lavalette fáz ujonan kinevezett belügyminister­ Tissotot, a jelenlegi skutar­i consult, kabineti főnökévé nevezte ki. Ata- lában bizonyosnak tartják, hogy Walewszky a tör­vényhozó­ testület elnökévé fog kineveztetni. B­o­u­d­e­t csak tegnapelőtt 30 órakor értesittetett egy császári kézirat által áthelyezéséről, melyben a többek között az mondatnék, hogy benne egyéb méltánylandó tulaj­donságok mellett az épen ezen állásra megkívántató erély hiányzik. Azt hiszik, hogy B­o­u­d­e­t tapin­tatlanul járt el a sajtó - megintések körül, s hogy kellemetlenné lett, négy új ellenzéki lapra adott en­gedély miatt. A sajtó most fenyegetve érzi ma­gát, minthogy Lavalette egészen R­o u­h­e­r intenzióira hajtanék, ki a változást előidézte. Azt hi­szik, miszerint az előbbi sajtó­igazgatóság Treilhard gr. alatt ismét behelyeztetik. Boádét a császári le­vél által meglepetve, kimentette magát egy estélyről, s 6 órakor a császárhoz sietett. Napóleon hg má­jusban nejével együtt Portugalliába utazik. Salamanca banquier Madridból ide érkezett. Pár is, mart. 30. Hirszerint Thouvenel ne­veztetett ki a törvényhozó­ testület elnökévé. München, mart. 30. A kormány a követkamra elé egy törvényjavaslatot terjesztett, mely által a 6 évi pénzügyi időszakok 2 éviekké alakíttatnak át. Az elő­­terjesztményt a kamra tetszéssel fogadta. Berlin, mart. 30. A katonai bizottmány ma Stavenhagen módosítványát, a hadsereg létszámá­nak 180.000 főre kiszabása iránt, 11 szavazattal, 8 el­len elvetette. A kormány által febr. 8-kán újólag előterjesztett katonai pótlék-törvény a követek­ házának katonai bi­zottmánya által — a tengerészetre vonatkozó határoza­tokat tartalmazó fejezetek kivételével — elvettetett. A tengerészetre vonatkozó határozatok fölötti tárgyalások a kormány­biztos távolléte miatt elhalasztottak. Új-York, mart. 18. A déli államok elnökének üzenete mondja: Richmond nagyobb veszélyben van, mint valaha; a Habeas Corpus acta felfüggesztése a há­ború sikerére nézve múlhatatlan. Az összeütközést ad­dig kell vinni, míg végeredménye lesz. Sherman tábornok kipusztította Dél-Carolina ke­leti részét, és 15 mértföldet összerombolt a virginiai vas­útból. Pennsylvaniában és Harrisburgban nagy vízá­­radások vannak. A „Sürgöny“ magán­távirata. Bécs, mart. 31. Az alsóház mai ülésé­ben P­­­e­t­e­r válaszol Kaiserfeldnek, az ez utóbbi által a pénzügyigazgatás ellen intézett megtámadásokra. Schmerling visszauta­­sítja Kaiserfeldnek tunyaság és aktív eljárás hiánya miatt tett szemrehányásait. Az előbbi időszakokbani működésére emlékeztet; szó­noknak természetében fekszik, u. m., inkább támadólag, mint védőleg eljárni; a magyar kér­désben több ösztönt találna a gyors előrehala­dásra, mint a várakozásra. Az annyira kárhoz­tatott politika nem a tetterő hiányában, hanem azon meggyőződésben fekszik, hogy némely kér­dések megoldására a mindent közvetítő és kien­gesztelő időnek kell nagyrészben közrejárulni. A miniszer meg van győződve, hogy egy - két év előtt, vagy a múlt évben egybehívott magyar országgyűlés semmi kedvező eredményt sem nyújtott volna. A magyar országgyűléssel szem­ben nem létezhet más politika, mint azt arra bírni, hogy a birodalmi alkotmányt ismerje el. A kormánynak ezen elvet gyakorlatilag kell ér­vényre juttatnia, ez pedig sajátszerű nehézsé­gekkel van egybekötve. Mi az — kérdi szónok — a mit ez időszerint magyar jognak tarta­nak? Ez, egy nagy pártnál, az 1848-diki törvé­nyek. Mint egyeztethető az összes egy oldalról az 1848-ki törvényeket elismerni, —más oldal­ról meg birodalmi alkotmányunkat mint a nyil­vános élet alapját állítni oda? Miben áll a ki­egyezés? Abban, hogy a magyar nemzet és ma­gyar országgyűlés azon meggyőződésre jöjjön, miszerint az 1848-as törvények határozott revi­­deáltatásának eszközöltetnie kell, még­pedig oly irányban, hogy azokból mindaz mellőztessék, mi a mi alkotmányunkkal ellenmondásban áll. Hogy azonban jelenleg Magyarországban a ki­egyezést nem ezen értelemben veszik, eziránt senki sem él csalódásban. Az úgyneve­zett ó-conservativ párt iránt ne tápláljuk a legcsekélyebb rokonszenvet se; ők a leghatáro­zottabb, legmakacsabb ellenségeink, még­pedig oly határozottsággal, hogy aknáik még magá­ban ezen házban is hatnak. Schmerling végül, az összes kormány ne­vében kinyilatkoztatja, miszerint Kaiserfeld azon állításának, hogy a birodalom egy részében, név­­szerint Magyarországban csak tényleges uralko­dó van, — határozottan ellene kell szólnia. A Császárt minden leyális magyar törvényes ki­rálynak tekinti. A törvényszerűségnek nem fel­tétele a koronázás; a Császár ez időszerint Ma­gyarország törvényes királyának ismeri magát és minden loyális magyar által annak is fog el­ismertetni. Az udv­­arkanczellár védelmezi a budget tételeit. Végül a budget ,a bizottmányi javas­lat szerint, a többlet­áttételek megengedése mel­lett elfogadtatik; erre az erdélyi kanczellária budgete feletti fővita kezdődik meg.

Next