Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-04 / 77. szám
minthogy ott p. o. az igazgatási költségek sokkal kevesebbe kerülnek mint más tartományokban. Ami Erdély alacsony adóképességét illeti, csak sajnálhatja ezen ország, hogy nem fizethet annyi fogyasztási adót mint más tartományok. E r es t jelentéstevő válaszában szigorúan a pénzügyi állásponthoz ragaszkodik, melyet a pénzügyi bizottmány is kizárólagosan elfoglalt indítványaiban. Indítványozza a bizottmányi indítványok elfogadását. B. Reichenstein válaszol jelentéstevő ezen magyarázataira. Többek közt azt mondja, hivatali szünetek nem teendők meggazdálkodásul, mivel üresedések esetében a rendelkezhető hivatalnokok alkalmazásba kerülnek, s egyszerre nem lehet a hivatali szüneteket és rendelkezés alatti hivatalnokokat eltörölni. Magyar- és Erdélyország szükségleteinek fejszámszerinti összehasonlítása nem állja ki a próbát, mivel Erdélyben az austriai törvények fenmaradtak, míg Magyarországban minden a régi kerékvágásba tereltetett vissza. Ha Erdélyt össze akarjuk hasonlítani, akkor csak az ajthán-inneni tartományokkal hasonlíthatjuk össze. Jelentéstevő válaszol, mely után kezdődik a szavazás. Alduleanu indítványa 79-el 86 szavazat ellenében elesik, mire a pénzügyi bizottmány indítványa elfogadtatik. Az erdélyi udv. kanczellária bevételei, fedezet 10. fejezet szerint, 79,375 ft, vita nélkül elfogadtatnak. Legközelebbi tárgy a horvát udv. kanczellária budgete. Jelentéstevő Herbst. A pénzügyi bizottmány indítványozza a szükségletet 1,946,000 fttal engedményezni s a czimek és fejezetekre nézve teljes többletáttételt engedni. Az átalános vitában Utjesenovics emel szót. Egy kimutatást olvas fel, melyből kitűnik, miszerint a pénzügyi bizottmány indítványai a szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők. A budget már eredetileg a pénzügyi állapot lelkiismeretes megfigyelésével úgy annyira korlátoztatok, hogy annak jelentékeny csekélybítése a kormányzat kárára lenne. E közben az udv. kanczellária, midőn a deficit elhárításáról volt szó, szükségletének 5%-ok reductiójába adta beleegyezését. Akkor még azonban egy 2,057,698 ftból álló szükséglet maradna fen, melylyel az udv. kanczellária a többlet áttétel engedélyezése mellett beérheti. Steffens megjegyzi, ő már a pénzügyi bizottmányban tette azon indítványt,hogy a 2,360,000 ftra rugó szükséglet beiktatandó, s itt ezen indítványt ismétli. Szónok a pénzügyi bizottmány által tett egyes letörlések czímeire tér át, hogy azok tarthatlanságát bebizonyítsa. Szónok az általa indítványozott számok ordinarium és extraordinariumra osztását óhajtja, még pedig 1,746,000 ftnak mint ordinariumnak és 290,000 ftnak mint extraordinariumnak beiktatását. Annyival inkább reméli, hogy indítványa elfogadtatik, mivel remélhető, hogy Horvát- és Tótország képviselői a legközelebbi évben helyeiket itt elfoglalják. A birodalmi egység követelménye azt parancsolja, hogy az egyes az egészért s az egész az egyesért jót tartozzék állani, s hogy a távollévőkkel úgy kelljen bánni, mint a jelenlévőkkel. (Steffens indítványa támogattatik.) T a s ch e k : Elfogadja azon alaptételt, hogy mindnyájan egyenlő bánásmódban részeltessenek, de ezt egészen más eredményekre vezeti. Horvátország nem kívánhatja, hogy másként bánjanak vele, mint a szűkebb birodalmi tanácsban képviselt egyéb tartományokkal. — Pártolja a bizottmányi javaslatot. Utjesenovics udv. tanácsos szám szerint, kimutatja, hogy a horvátországi igazságügyi igazgatás szükséglete sem az 1860-ban megállapított rendes, sem az 1864-ben engedményezett észletet túl nem haladja. Ami a törvényszékek kevesbítését illeti, az udv. kanczellária legf. parancsra előleges nyomozásokat kezdett, mindazáltal a beérkezett jelentések azt mutatják, mennyire fontolóra veendő, summás után a budget tárgyalásakor ily reductiókat elővenni, s az udv. kanczellársa nem volt azon helyzetben, hogy ez irányban Ő Felségénél jelentékeny reductiót indítványozhasson. Az illető indítvány legf. helyre fölterjesztetett, de eldöntés mindeddig nem érkezett. A Szónok megjegyzi, nem kellene az országgyűléstől ily után kierőszakolni akarni a törvénykezés rendezését. Herbst jelentéstevő a bizottmányi indítványt képviseli. Utjesenovics, tekintve a rendelkezés alatti hivatalnokokat, megjegyzi, hogy ezen tétel beiktatása egy legfelsőbb határozaton alapszik, mely szerint ily hivatalnokok folytonosan alkalmazandók. Szavazáskor Steffens indítványa kisebbségben marad. A pénzügyi bizottmány indítványa elfogadtatik. A horvát udv. kanczelláriának 45.100 forint fedezése vita nélkül elfogadtatik. Az ülés bezáratik. Legközelebbi ülés : hétfőn. Lapszemle. A „Botschaft.“ a „N.Fr. Pr.” azon állítására,miszerint Schmerling államminiszer úrnak utóbbi beszéde a Magyarországgali kiegyezésnek negatiója, következőleg felel: „Mi csak ezen egyet kívánjuk megfontoltatni: Magyarország minden kérdésre az érdemleges kiegyezésre nézve folyvást csak ezen szóval felel: országgyűlés! Magyarországnak egy némi jelentőséggel biró politikusa sem akar magának nézeteinek előadása által praejudikálni. S azon egyszerű politikai eszélyességi szabályt, melyet minden magyar magánzó követ, ki a nyilvános életben szerepet vitt vagy vinni fog, ezen eszélyességi szabályt a korona ministere hagyja a parlamentben tett nyilatkozatoknál figyelem nélkül s vigye eszméit előre egy budget tárgyalása alkalmával piaczra? Igen, hát mit nyilatkoztasson ki ? Azt nyilatkoztassa ki, „hogy mi elismerjük a jogfolytonosságot ?“ Nem hiszik-e, hogy egy ministernek, ki letette az alkotmányra az esküt, tüstént meg kellene szűnni ministernek lenni, ha az alkotmányt ily módon megtagadni akarná ? Az épen az ellenzéknek sajnálatraméltó szűkkeblűsége, hogy az ügyeknek más kezeltetési módját a ministeri padról mint a követi házból nem képes elképzelni, holott pedig világos, hogy a ministernek oly fentartásokkal kell élnie, mik a követi ház előtt idegenek. A minister észszerűen, ha a Schottenthor előtt a magyar kérdésről szól, nem mondhat mást mint: alkotmány s országgyűlés ! A többi majd magától jó, mihelyt az országgyűlés egybeül. Valamint a magyarok , úgy Schmerling úr is a magyar országgyűlést tekinti azon helynek, hol a magyar kérdés megoldása iránt tárgyalások fognak folyni, így fogva föl a miniszer tegnapi nyilatkozatát, az nem negatiója a kiegyezésnek. S másként azt nem lehet felfogni, minthogy az egy államférfiunak nyilatkozata.“ A „Bécsi Híradó“ ugyancsak a magyar kérdésre vonatkozólag Kaiserfeld követ s Schmerling minister urak beszédei alkalmából többek közt ezeket mondja : „A fócivi-A názvo nem mokszo áll eotna, (Ke marrfeld) sem ellenzéki társai az államminister czélzataitól.Szóló is csak a „birodalom eszméjének elismeréséről“ föltételezi a "Magyarországgal, illetőleg a magyar liberális párttal való egyezkedést. Mit jelent a „birodalom eszméje liberális szempontból ?“ — a közös ügyek közös alkotmányos kezelését, — ennek orgánuma pedig a mai birodalmi tanács, — melyet a liberális ellenzék sem akar mellőztetni, — a kormány pedig mellőzni absolute nem képes, mig más biztos alapja nincs. Az államminiszer tovább megyen, —e a keresztülvitel eszközeit is szemügyre veszi. Ő azt mondja: „lehetetlen előre elismerni az 1848-as törvényeket, hanem a magyar országgyűlésnek kell előbb azokból mellőzni mindent, mi a (februári) alkotmánynyal ellenkezik.“ Ez igen határozott nyilatkozatból sokan kiértendik a „Verwirkung“ eszméjét, a „jogcontinuitás“ tagadását. Mi máskép fogjuk föl a dolgot. Mi mindig azt mondok, hogy a jogcontinuitás alatt csak alkotmányunk azon sarkalatos elve értendő, miszerint Magyarországban csak az törvény, mi a fejedelem és országgyűlés által közösen megállapittatott; — nem értendő tehát a jogfolytonosság alatt alkotmányunk fejlődésének e vagy ama, —nem a 91-ki, nem a 48-ki — stádiuma, még kevésbé valamelyiknek tettleges helyreállítása, hanem értendő az, hogy az összalkotmány nem oorogálható Magyarországra, hanem törvényes országgyűléssel való egyezkedés útján állapítandó meg. Nem hiszszük tehát, hogy a kormánynak a legközelebbi országgyűléssel való egyezkedést a 48-diki törvények előleges elismerésén kellene kezdenie.N Amány a Napi újdonságok. r. Császárné Ő Felsége ápril 2 kán reggeli 9 óra 30 perczkor Münchenből Bécsbe érkezvén, a nyugoti pályaudvarban Ő Felsége a Császár által, — ki gr. Crenneville altábornagy s tábornoki hadsegéd kíséretében a vonat megérkezte előtt néhány perczczel megjelent, — fogadtatott. Császár Ő Felsége a wiesbach-gasteini községi templom felépítésére 3000 ftot legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. A kir. helytartó ö uralga tegnap dél felé a pestvárosi bölcsödét s a szürkenénék-intézetet, továbbá a gyárutczában lévő leányárvaházat tisztelte meg látogatásával, a grófnőtől, ilyetén jótékony intézetek iránt meleg részvéttel viseltető nemeslelkületű nejétől kisértetve ; a leányárvák intézetével ugyanegy házban egyszersmind a leány elemi tanoda 3 osztálya is lévén elhelyezve, a magas vendégek ott is huzamosb ideig tartózkodtak s a növendékek kihallgatását figyelemmel kisérték. Innen önméltósága, a főpolgármester ur kíséretében, az Eggendorfer-féle házban újabb időben felszerelt börtönhelyiségekbe távozott, hol részletes vizsgálódásait a fegyenczek kikérdezésével — netalani panaszaik kihallgatására is kiterjeszté. A „Wien. Abendp.“ írja : Azon szavak, melyeket az államminiszer a képviselők házában mart. 28-án mondott : „Gondom lesz rá, hogy ezen ügyben a két fél közül egyik a megcsalatott lesz“, olyképen magyarázhatók, mely magyarázat szónoktól távol legyen. Hogy elejét vegyük ilyféle magyarázatnak, ő excel, az államminister úr által fel vagyunk jogosítva, hogy ez alatt csak azon csalódások értendők,melyek az ellenséges politikai irányzatok természetelleni koalitiójától elválaszthatlanok. * Mint bécsi lapok írják, az államminister ur ro. hó 31-kén tartott elfogadási estélyén főherczeg Rainer ö fensége, Mensdorff, Plener, Frank, Burger, Mecséry ministerek, a franczia követ, gr. Crenneville altb., gr. Grünne, hg Schwarezenberg s Fürstenberg érsekek, Eder apát, gr. Thun altbn., gr. Thun tbszn., összesen 324 vendég volt jelen. A pestvárosi törvényszéki személyzet szaporítása iránti főbírói javaslatra vonatkozó közlésünk kiegészítéséül még megemlítendőnek találjuk, hogy a főbíró úr előterjesztésében, a személyzet szaporításának szüksége különösen azzal van indokolva, miként a felért, curiához felterjesztendő fellebbezések egy legújabb udvari rendelvény értelmében az illető perek érdemleges kivonatával, az ítéletek másolataival stb. lévén felszerelendők, ezáltal a munkahalmaz okvetlenül annyira növekszik, hogy még 6 törvényszéki tanácsos s aránylagos jegyzői s segédszemélyzet kinevezése fog szükségeltetni. Egyelőre is szükségesnek látta a főbiró úr, néhány tanácsjegyzőnek a törvényszékhez azonnali beosztását indítványozni. * Seidner helybeli journalists humoristikai [ felolvasása és hangversenye vasárnap d. u. az Europa teremében szép számmal gyűjté egybe azokat, akik a derült délutánt kevésbé voltak hajlandók a szabadban tölteni. A hangversenyben a német színháztól Sleevogt és Moser, Meisner és Ridl kisasszonyok, továbbá Scharf, Lukes és Schmidt urak énekkel és szavalmánynyal, Barbieri karmester mint zeneszerző és kisérő a zongorán szerepelt. Moser k. a. Gretchen fonódalát igen szépen adta elő. „A két menyasszony“ ez, szavalat Seidnertől, jól van írva, de az egyik előadó k.a. nem a leghibátlanabbul olvasta. Seidner életsziporkái humoristicus felolvasása folytán elég sűrűn gyújtottak. Mint rendesen a por, kövezet, színház, zálogház, gáz, a nők és kritikusok adták hozzá az anyagot. S ha Seidner nem is oly mester a szójáték pyrotechnikájában mint Saphir, de még mindig fölül áll a régi és új Styx nyomorúságain, mely utóbbinál szintén van egy Saphir, de a ki bátyjától — úgy látszik — semmit se örökölt. * Tegnap a bécsi udv. operától Tellheim k. a. és Mayerhoffer úr kezdtek itt vendégszereplést a városi színpadon „Don Juan“ban. — Virág vasárnapján az evang.álvaintézet javára a városi színházban zenészeti s szavalati akadémia rendeztetvén, abban a következő kitűnő művészi erők fognak közműködni : a nemzeti színháztól : Carina k.a., Balázs - Bognár Vilma assz. Rabatinszky k. a., Köszeghy úr, az utóbbi három az „Elcsonzos leány“ operette előadásában; továbbá Orosz Birika., Knahl assz. és Denkenberger ur, magánkörökben és a budai dalárda estélyeiről ismeretes jeles képzettségű műkedvelők Budáról, énekben ; Lipthay Pali és Hoffmann Ilma kisasszonyok két zongorán, Alsdorf assz. szavalatban, dr. Wágner Jenő és Wágner Géza urak gordonkán, zongora-kisérettel, a három budapesti dalárda, kétszázon felüli tag együttes működése mellett, a Hoch- és Deutschmeister, cs. kir. sorezred zenekara Dubez József karnagy ur igazgatása alatt. A teljes részvétet érdemlő szent czés tekintetéből ezen művészeti szempontból is nagyérdekű előadást eleve is ajánljuk a budapesti közönség nemes pártfogásába. * Hire járt, hogy a debreczeni színház igazgatását Latabár Endre úr nyerte volna el, — a „Hortobágy“ czimű lap azonban igazgatósági pályázatot hirdet a debreczeni színházra, melynek megnyitása most már hivatalosan f. év od. 1-jére van kitűzve. A fentebbi csődre az ajánlatok határideje holnappal lejár. A nagy erőfeszítések közt előadásra siettetett „Kamilla“ czímű eredeti új operahágtól, ha az operák szokott végzetessége közbe nem lép, a nemzszínpadon ma jő először színre. „Kamilla“ szövegében egy spanyol tárgy van feldolgozva. A zene könnyűnek és dallamdúsnak mondatik. Hír szerint eredetileg a milánói Scala-színház számára készült, utóbb azonban a szerző mégis indíttatva érze magát, azt szülőfölde nemz. színpadán adatni először. * Förster G. nemz. szállodája a váczi utczában vasárnap nyittatott meg, 160 vendégszobával. A szép berendezést a múlt napokban sokan tekintették meg. * A Toyora ur által szervezett utazó-társaság, melynek czélja a szent föld — jó egészségben, kedvező idő mellett már Korfun is áthaladt. A cs. kir. austriai főconsul az utasokat a kikötőnél üdvözölte. * A nemz. színpadon a búcsú, a német színházban a jutalomjátékok voltak napirenden;— mint értesülünk, ez intézettől is — mi a színházi évfordulatoknál nem szokatlan dolog — szintén több tag távozik el : Berg k. a. Szika és Hirsch urak. Utóbbinak jutalomjátéka a Lajos bajor király által spanyolból átdolgozott „Vény, napok ellen“ czímű vígjáték volt, mely nagy tetszésben részesült és mint mindenütt, itt is a játékrend kedveltebb darabjai közé tartozandik. Szika ur az „Arany parasztot“ választotta jutalomjátékául s igen látogatott színháza volt, amit e szép reményű tehetség méltán meg is érdemelt. Szika ur, mint halljuk, egyik bécsi külvárosi színháznál fogja látható fejlődésben lévő tehetségét érvényesíteni. * Dr. Entz Ferencz, a budai vinczellér- és kertésziskola igazgatója — mint a „P. B.“ értesül, Amsterdamba kapott meghívást, hogy az ottani kertterménykiállítás juryjében mint tag működjék, mely meghívásnak készséggel engedvén, a múlt napokban oda el is utazott. * Hugo, a rajnai Sámson, úgy látszik, az olympiai játékok egész sorát hozta nyakunkra. Felhívása, hogy kész, Pest legerősebb férfiúival viaskodni, az „alvó oroszlánt“ Toldy Jánost is fölingerelte. S már vasárnap a Lloydban nyilvánosan fölvette a keztyüt a rajnai Sámson ellenében. Mint magyar Hercules — úgymond — becsületbeli kötelességének tartja, Hugo kihívását elfogadni, noha ő már 55 éves lévén, e „mesterséggel“ régebben felhagyott. Mindazáltal kész a Sámsonnal kiáltani, s az ettől kitűzött jutalomról, ha elnyerendő is, előre lemond valamely közemberiségi intézet javára. A magyar becsülettel kapcsolatba hozott tusa tegnap volt a circusban végbemenendő. Először valószínüleg — ismervén a circus érdekeit — eldöntetlen csatának leszünk tanúi. — Előfizetési felhívás a magyar akadémiai palota ünnepélyes megnyitásáig megjelenendő akadémiai albumra. Az akadémiai alelnök méltóságos báró Eötvös József úr ösztönzése folyán alulírtnak sikerült a magyar akadémiai palota ünnepélyes megnyitásáig egy oly „akadémiai albumot“ kiadhatni, mely a magyar tudományos társaság összes tagjainak természet után felvett fényképészeti mellképeit magában foglalandja, ezen album jövedelmének egy részét a magyar írói segély-egylet javára fordítandó. A fölemlített album 3-féle kiadásban jelenik meg, s pedig: I. Az első rendű, nagy alakú díszalbum, mely legdíszesebben kiállíttatván, 250 eredeti mellképből álland. E képek mindegyike alatt a név s szakjellem czime, az album záradékában pedig az akadémiai tagok sorszámszerinti névjegyzéke következendenek. Az album képei azon rendben foglalvák, a mint az akadémiai tagok az 1865-diki almanachban fölvéve vannak. E díszesen kiállított album ára 24 frt, ennek fényképei pedig, melyek lehetőleg finoman s tisztán kivittek, 25 példányként ára 6 írtra szabatott. A t. ez. előfizetők ezen fényképészeti műre tetszésük szerint vagy egyszerre, vagyis havonkint 25, vagy 50 darabbani kiadásra előfizethetnek. II. A másodrendű kisebb, külső kiállításában azonban az első rendűhez hasonló akadémiai díszalbum, mely az elsőtől abban különbözik, hogy ez 19 képletből áll, mindegyik képletén I—15, közönséges látogatási jegyekhez hasonló fej alkalmazva lévén, úgy hogy p. o. a 23 igazgatói tanácsos urak 2, a nyelv- és széptudományi osztály 4, az illető névjegyzékkel ellátott képletéből állandónak sat. — Ezen album ára 19 képletével együtt 24 frt leszen. III. A harmadrendű album benső tartalmára és fényképészeti kiállítására nézve ugyanaz, mint a 2. szám alatt leírt, ettől azonban minden csinos kiállítása mellett egyszerübbsége által különbözvén, ennek ára is csak 16 ft. Vidéki előfizetőknek minden példány egy forinttal többe kerülend. A t. ez. közönség tájékozásául bátorkodom végre megjegyezni, hogy az említett albumok csak az akadémiai palota ünnepélyes megnyitásakor fognak kiadatni, hogy azonban csak az előfizetést előjegyzőtet, előfizetők vétethetnek tekintetbe, miután a fentemlített ideig csak az előfizetett vagy előjegyzett példányok készíttetnek el. Az akadémiai albumra előfizethetni minden könyvi műkereskedésben, és az akadémiai album kiadója Schrecker Ignácznál. * Berlinben a törvényszék a keresetnek egy különös nemét fedezte föl. Egy Scherer nevű mühlhauseni születésű, már nem épen fiatal asszonyság pompás életet vitt és mindig a mások költségén. A dolgot rendkívül ügyesen intézte. Két év óta mindig hirdetteti magát a lapokban, hogy egy vagyonos özvegy hitestársat keres magának,aki őt az élet rózsás útjain kisérjes ótalmazza. Ily módon több házassági candidatus találkozott, kiket a vállalkozó Scherer asszonyság mind többé kevésbé megnyitta. Elfogadáti őket egyenkint jegyesének, s azután mindegyikkel megülé az eljegyzési ünnepet, felhatalmazván egyszersmind, hogy örökségét, mellet valami nagybátyjától vár, fölveheti. A nagybátya és az örökség természetesen nem volt sehol, de az eljegyzés az egyiknek 70, a másiknak 200, a harmadiknak 300, sőt egy negyediknek 600 tallérjába került. Csakhogy pénzt sajtolhasson ki, az egyiknek épen oly ígéretet is tett, hogy egy palotát vesz számára. Gyanítható, hogy még többen voltak a rászedettek, hanem némelyik résszeibe, nyilvánosan fellépni a törvényszék előtt és elárulni, hogy egy „gazdag özvegy“re vágyakozott. * Vasárnapra virradóra az úri- és zsibáros utcza sarkán a 8-ik sz. ház második udvarában azon ideiglenesen emelt épület, melyben Asztalos ur kőnyomdája egy fényirodával együtt működött, az utóbbiban hanyagság következtében támadt tűz folytán lángok martaléka lett. Az épület jobbára a tűznek igen kitett anyagból lévén s hozzájárulván a photographiai készülékek is, a tűz gyors terjedését kivált oly időben, midőn a segély nincs oly rögtön kéznél, nem lehetett megakadályozni. Ez e környékben már a második esete a fényirodai égésnek; az első az ezzel háttal szomszédos gr. Keglevich-házban volt ügyleti ügyek. Az orsz. magyar gazdasági egyesület közgazdászati szakosztályának ülése. Ezen egyleti ülés m. hó 30-kán Lónyay Menyhért elnöklete alatt nyittatván meg, elnök által Hor Ján Ernő bizottmányi előadó, az olcsó vasutak ügyében kiküldött bizottmány munkálatai befejezéséről szóló jelentésének felolvasására hivatik fel. Ezen jelentésre azon indítványt intézi a szakosztályhoz Somssich Pál, miért ne lehetne itt a vasúti papírpénzt alkalmazni, mint Poroszországban s máshol is ? W e is s b. megjegyzi, hogy a vasúti papírpénz egyelőre nem alkalmazható, mivel ezáltal összeütközésbe jönnénk a bécsi nemzeti bank szabadalmával. Gr. Zichy N. ajánlja, hogy a magánvállalkozást nem kell kizárni az olcsó vasutak építésénél. A másik fontos kérdés azon kisbirtokosok hitelállapotán a segélyezést tárgyazza, kik a földhitelintézethez nem fordulhatnak. Ezen a nm. magy. kir. helytartótanács által intézett kérdésre vonatkozó bizottmányi jelentést Csengeri A. olvasta fel, mely a népbankokat ajánlja. A felebbi munkálat készítésénél Lónyay M. elnöklete alatt a m. földhitelintézet részéről: Csengeri A. és Horváth B., az orsz. magyar gazdasági egyesület részéről gr. Zichy N., Wodiáner A. és Hollán E., a keresk. kamara részéről pedig Fuchs és Weisz B. F. urak voltak képviselők. Ezen egész munkálat az igazgató választmány elé fog terjesztetni, s az olcsó vasutakat tárgyazó jelentés a közelebbi ülésben bővebb vitatás alá fog vétetni. (A Hon.) Vidéki levelek. IL-Szigeth, mart. 25. 1865. Két nem kis horderejű esemény ösztönöz a levelezésre : 1) A nagymélt. magyar királyi helytartótanács atyai gondoskodása, mely szerint ínségeseink megmentésére 14,000 ft pénzöszveget küldött e megye közönségéhez könyöradományképen, mely kegyes küldemény mikénti kiosztása feletti tanácskozmány végett, a megyei kir. biztos ur ő mltga a megyei főbizottmányt f. hó 23-kára összehívta, mely alkalommal a rendező szellem szav, e nép sajátságaihoz képest, a lelkes szónokok ajkain kellő komolysággal és higgadtsággal hallatta magát elejétől végig, melynek lényege leginkább abban öszpontosul, hogy a szóvivők a nagymirgy kormányszéknek e kegyes gondoskodásáért köszönetet szavaztak; másik pedig az, hogy ezen havasi nép fény- és árnyoldalaihoz képest, a középutat abban látták feltalálhatni, miszerint sem az egész napszám- díjt nem tartották czélszerűnek a munkás kezébe adni, sem tőle azt egészben megvonni, hanem egy harmadrészét pénzben, a részét pedig élelmiszerekben kiadatni a napszámosnak. . . A tanácskozmány délelőtti 10 órától déli 12-ig a munka kiszabása és a segély kiosztása körüli teendőkről a legczélszerűbb és lehető legüdvösb nézeteket annyira kifejlesztette, hogy a déli harangszóra már nyugodtan osztatta szét elnök ur , mga az ülést, hol egy hang sem volt hallható,mely elütött volna e szent közügy megvitatásában a kellő higgadtságtól,ha leszámítjuk azon fájdalmas ideg megérintését, mely a nemzetiséggeli édelgés tekintetéből, ezen örvendetes esemény tárgyalása alkalmával is egy-két ürömcseppet látszott önteni a közöröm kelyhébe, midőn jövőre több orosz ajkuakat kért meghívni a tanácskozmányra. .. Ilyenségi ügyben a magyar ajkú, a nagy többség nézete szerint úgy, valamint az oláh és orosz ajkúak, — lévén mindnyájan keresztények,—a tanácskozmánynak más irányt nem adhatnak, mint az ínségesek megmentését. E tanácskozmányban részt vettek Szepessy Mihály királyi biztos ar őmliga elnöklete alatt : Héder János másod alispán, Zombory Lipót megyei főjegyző, Kendrey János és Lipcsey Pál megyei tiszti főügyészek, Hieronymi Károly megyei főmérnök, Láhner Antal, Rabár Manó megyei törvényszéki ülnökök, Kávássy Albert Sziget koronavárosi polgárnagy, Szöllösy Miklós azon város főbírája és Grosschmid Imre kir. biztosi titkár. A közbirtokos urakból:Szaponczay József, Szöllösy Balázs, Várady Gábor, Móricz Károly, Veréczy Lajos, Nánásy Lajos és Karácsonyi Antal gyógyszerész. Főszóvivők voltak: Elnök ur ő mga, folytonosan összeszedve a tanácskozmány szálait; továbbá : Szaplonczay József, Várady Gábor, Móritz Károly, Szöllösy Balázs, Néder alispán, Hieronymi Károly megyei főmérnök és Rabár Manó megyei törvényszéki ülnök. 2) A szigetin héber elemi főtanodában is a mondott napon tartottak a nyilvános vizsgák, mondhatom, oly fényes sikerrel, magyar és német nyelven egyaránt, hogy ezek láttára és hallattára akaratlanul is eszébe jutott az embernek: miként hasonlít e vívmány is ama csodához, midőn a jós megütötte vesszőjével a kősziklát és megnyitotta vele a szomjasoknak az enyhítő vizforrást; mert ezen elhagyatott fiatalságnál a közműveltség és tudomány, miként ama kőszikla, a tanárok érintésére, a tudományszomj kielégítésére szintén szépen kezd már csörgedezni. A tudomány forrása megnyílt. Igaz, hogy ezek még csak első elemek. De ne feledjük, mit zeng a németek koszorús költője Göthe az elemekről: „Wer sie nicht konnte die Elemente . . . Wäre kein Meister über die Geister!“ íme, itt is egy újabb fényes tanúsítása annak