Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-22 / 92. szám
kesztőjének ügye, ugyanis ez utolsó azzal vádolta a ministert, hogy számadásában mintegy 10 millió frank értékű posztó-, bőr- stb. készleteket elsikkasztott, s ezért Sella őt a törvényszék elé állíttatta. A szerkesztő az elnök kérdésére így felelt : Én az újságot aznap nem olvastam s úgy írtam alá; később megtudván, hogy a törvényszék elé vagyok híva, csak akkor olvastam át az incriminált lapot s annyit mondhatok, hogy azon czikket Ballanti követ ur irta és hogy azt a lap rendezője 500 frank fizetésért igtatta be. — Ezután más négy tanú hallgattatott ki, kik ugyanazt bizonyiták, t. i. hogy Ballanti követ ur írta a czikket, a ki nyilvánosan is képes bebizonyítani állítását, ha a törvényszék kivánná; erre rendkivüli mozgalom és zaj támadt a teremben Ballanti követ ur váratlan megjelenése által, ki csupán az elnök előtt állott meg azon megjegyzéssel, hogy ne adjon hitelt ezen hamis tanuknak, mert ő semmit sem igtattatott azon lapba. Az elnök kiutasította a teremből a merész követ urat és az ülés fölfüggesztetett mindaddig, mig a parlament meg fogja engedni, hogy Ballanti követ ur ellen eljárhasson. E miatt tegnap este a parlament rendkívülileg összehivatott, hogy (zárt ajtók mellett) tárgyalja Ballanti követ kiszolgáltatását az illető törvényszék rendeletére. Vettük hírét, hogy a múlt napokban utazott keresztül Genán herczeg Persigny, neje és számos kisérő társaságában, Rómának vevén útját, hova érdekes diplomatikai tárgyalások közlésére volna küldve. Ide érkezett báró Rothschild ur is Bécsből, hogy az uj kölcsön miatt a ministeriummal értekezzék; de mig a követek háza nem szavazta meg a kölcsönt, — mi e napokban megtörténik, — addig Rothschild úr Florenczbe utazott. A jövő hó elején ide Turinba Don Pedro portugáli királyt várják nejével, Pia királynéval; úgy hírlik, hogy itt fognak találkozni herczeg Napoleon és nejével (Don Pedro és herczeg Napoleon neje Victor Emanuel leányai), ha csak ez utóbbit III-ik Napóleon császár afrikai utazása vissza nem tartóztatja. Pápai szentsége virágvasárnapján amnestiát adott mintegy 150 egyénnek, kik a francziák által elfogva a római tömlöczbe voltak zárva; mint hirlik, ez ellen La Marmora ministerelnök diplomatikus utón reclamált volna, s panaszát a franczia képviselőnek előterjeszté, hogy azt kormányával közölje. V. G. Vidéki levelek. Honti megyéből, ápr. 18. A „Sürgöny“ egyik közelebbi számában egy honti levelet olvasunk, melyből csak egy pontot kívánunk kiemelni, miután úgy látjuk, hogy az teljesen tévesztett felfogáson alapul, s annak helyreigazítása ennélfogva a napisajtó kötelességeihez tartozik. Azon pontot értjük, melyben a regale mint a középkor pánczélozott réme tüntetik fel, mely a nép bortermelésének s ezáltal vagyonodásának egyik legkiválóbb akadálya. Mi részünkről nem látjuk át, miképen lehetne a regale a bortermelésnek, s ezáltal a nép vagyonosodásának és jóllétének akadálya; másrészről azt sem bírjuk belátni, micsoda rendkívüli jótékony befolyást lenne képes a regale eltörlése a borkereskedésre, s ezáltal a nép vagyonosodására gyakorolni ? Mi az elsőt illeti, a regale nálunk az 1836: VI. tervez. 2. §-a által már oly korlátozásoknak van alávetve, melyek teljesen képesek megszüntetni mindazon aggodalmakat, mintha a regale a népet akár saját használatára való bor behozatalában, akár a borkereskedésben, akár végre saját termesztményének elárusitásában akadályozná. Ezen törvény által ugyanis megengedtetik : a) a községeknek, melyek szölöhegygyel nem bírnak, Szent-Mihály napjától karácsonnapig, — azoknak pedig, melyek szölöhegygyel bírnak, Szent-Mihálytól Szent-György napig, tehát hét hónapig bort kimérni; és pedig nemcsak a határbeli, hanem máshol szerzett borokat is; b) megengedtetik továbbá akármiféle bor behozatala, akár saját házi szükségekre, akár kereskedés végett, minden megszorítás vagy fizetés nélkül. KW AtflE/ A Jt ,/M.« JrfttJSLa*. Napi újdonságok. Fő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 20-kán délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. — A „Pesti Hirnök“ csütörtöki számában azon állítólagos körülményből, mintha gr. Co ronini táborszernagy ur ő excellentiája helyébe Magyarországban parancsnokló tábornokká leg. Liechtenstein Ferenct neveztetnék ki, némi következtetéseket von ki, melyeknek alaptalanságát lapunk tegnapi számának hivatalos részében közlött azon hiteles tudósítás nyilván mutatja, hogy az érintett méltóságra nem hg. Liechtenstein Ferenci,, hanem hg. Liechtenstein Frigyes neveztetett ki. * A „Gaza di Venezia“ római levelezője a leghatározottabban ellentmond azon több lap által hozott hírnek, hogy egy piemonti-franczia katonai szerződvény léteznék a brigantiknak a római-nápolyi határon való üldözése iránt. Azt állították, hogy az állítólagos conventió következtében a kétrészről a csapatoknak joguk lenne, 10—10 olasz mértföldre mehetni a határon túl. De ebben egy igaz szó sincs. A pápai kormány nem akarja, hogy piemonti katona a határt átlépje és Montebello tábornok egy lépést se teend, mely a szentszéknek nem tetszenék. Egyébiránt a három brigans csapat, mely a határhelységekben tartózkodott, már ismét eltávozott, miáltal a francziák feladata ez irányban úgy is befejeztetett. * A magyar akadémia legközelebbi ülése hétfőn (24-kén) d. u. 5 órakor már új palotája kis teremében fog megtartatni. A bemenet az akadémia utcza felöli oldalon van, honnan a tagok és vendégek az udvaron át az elnöki lépcsőn jutnak a terembe. A tagok a gyülekező teremben jönnek össze, mely az ülésterem déli oldalán van, s innen mennek a kis terembe. A vendégek a teremnek oszlopok által elkülönzött részében foglalnak helyet. * A pesti városháztéren a térszínelési és kövezeti munkák már megkezdődtek. A városház kapuküszöbe jelenleg 22' 9", a tér közepe azonban csak 21' 10" a Duna 0 pontja felett. Ennélfogva ez utóbbi egy lábnyival fölemeltetik , míg a tér oldalai jelenlegi színvonalukat megtartják. * Régi ezüst pecsétnyomó. Puszta-Fegyvernekről f. hó 11-ről a következő tudósítást kapta az „E—r* : Hogy a mostani Puszta-Fegyvernek valaki gyáros volt, újabban bebizonyult azon pecsétnyomó által, melyet itt helyben egy bizonyos embernél fellelni szerencsém volt. E pecsétnyomó tiszta ezüstből van, alakja igen egyszerű s minden csín nélküli; fölirása ez: „Fegyvernek városa pec. 1514.“ Tehát II. Ulászló idejéből való; alkalmasint a pórlázadás nyomta földbe, hol oly sokáig rejtve volt. A. közlő leveléhez a pecsét lenyomatát is mellékelte. Berlinben a düppeli sánczok bevételét örökítendő emlék alapkövének letételi ünnepélyén herczeg Schwarczenberg Edmund lovassági tábornok ur volt jelen, kit a cs. kir. Apostoli Felsége méltóztatott ez ünnepélyre Berlinbe küldeni. * Bécs lakossága az 1864. december havában eszközlött népszámlálás hivatalos eredménye szerint 552,021 lélekre emelkedett. *A nüppelemlék alapkőletételénél Berlinben porosz király ő felsége a szokásos kalapácsütéseket e szavakkal kisérte : „Az elesteknek emlékül, az élőknek elismerésül, a jövő nemzedékeknek buzdításul.“ Az alapkőbe letett okmány kiváló elismeréssel emlékezik az austriai szövetségről, melyet a tábori pap is kiemelt beszédében, „mint egy erős, egységes Németország egyedüli biztosítékát.“ A Duna és Maros folyók tisztítására irányzott munkálatoknak 1864-ik évi eredményéről következő érdekes adatokat közölhetünk: A Dunának Dévénytől a Dráva torkolatáig terjedő részében a fentebbi időszakban 118 darab fa, 737 darab tuskó, 14 malomkas és egy köböl terméskő távolittatott el a hajózási útból ; a vontató-itt 855 folyó öl hosszaságban tisztittatott ki s azonkívül a partokon még 4335 köböl föld egyenlittetett ki; a parthoz közelebb esett 74 darab tuskó az adonyi folyamosztályban a vidék lakosai által, 13 malomkal pedig a mohácsi folyamosztályban az illető tulajdonosok által távolíttatott el a folyam medréből; a 4210 köbös partkiegyenlítési munka a vállalkozónak a szerződésszerű évi átalányon felül az államkincstárból a szerződésben megállapított egységi árak mellett téríttetett meg. A Maros folyóból eltakaríttatott 161 darab fa, 319 darab tuskó és 210 darab czölöp, azonkívül pedig 1 elsülyedt hajó s 7 köböl terméskő. E munkák a Dunán 20,831 fába, a Maroson pedig 6844 fába kerültek. Az utóbbi napokban a helsingöri kikötőből a keleti tengerre indult közel 20 különböző vizjármű a Sund jégzajlásai közt fennakadt, s többnyire elsülyedt. — Karlovitz, apr. 18. A synodus Károlyvált görög-keleti püspökké ezen egyházmegye eddigi administrátorát Nikolajevics archimandritát választá. A most szintén betöltendő temesvári egyházmegyére azért nem történt jelenleg választás, mert a kormánybiztos e közben az oláh metropolitától a választás ellen tiltakozást vett, minek folytán a synodus elfogadta a kormánybiztos abbeli indítványát, hogy Temesvárott az administrátor egyelőre meghagyassék. * A „C. O. Zig“ szerint Oppoltzer bécsi tanár orvosi tanácskozmányra Nizzába hivatott, mely czélból tíz napi szabadságidőt kapván, dr. Steidl fiatal orvos kíséretében oda már elutazott A budai dunaparton az óbudai szigettől a sárosfürdőig szokásos lovakkal vontatás megszüntetése a magy. kir. udvari kanczellária részéről, mint halljuk, elvileg helyeseltetvén, a magy. kir. helytartótanács egyúttal felhatalmaztatok, hogy a város s Luczenbacher testvérek közt még múlt évben kötött e részbeni szerződést helybenhagyja. Hoffmann Frigyes poroszországi gyárbirtokosnak és Schön János György bécsi építésznek egy Gráczból Körmenden és Molnárin keresztül Győrig, vagy esetlegesen Gönyőig vezetendő vasút előmunkálataira az 1854. évi vasut-engedélytörvény értelmében az engedély egy évi tartamra oly hozzáadással adatott meg a kereskedelmi ministerium által, miszerint ezen a bécs-triesti és pest-ujszőnyi vasúti vonalak összeköttetését czélzó vonal tényleges kiépítésére a cs. kir. szab. dés vaspálya-társulat előjoggal bir. A Bécsben székelő franczia császári követségnél szokásban lévő hitelesítési s útlevél-kiállítási vagy láttamozási dijak folyó évi ápril 1-jétől kezdve olykér szállittattak le, hogy ezentúl: 1) egy útlevélnek franczia alattvaló részérel kiállításáért 2 ft 76 kr; 2) egy franczia útlevélnek láttamozásáért 1 ft 15 kr; 3) más országokból uti-engedély- okmányoknak láttamozásáért 2 ft 30 kr; 4) egy okmánynak hitelesítéséért 2 ft 76 kr; végül 5) keresztlevelek vagy halotti bizonyítványok hitelesítéséért 1 ft 38 kr lészen fizetendő. * Schulz Ernő első humorisztikus mimikai és phisiognomikai előadását ma estre fél nyolc órakor tartandja a redoute kis termében. Műsorozat: 1. Kedélyes elmélkedések az emberi arczok különfélesége felett. Humorisztikus adalék az ember-isméhez, a legkülönbözőbb jellemek drasztikus felmutatásával.2. A szakállak természet-nisionj», a rezokát eláruló fény- és árnyoldalak. 3. Élő képek albuma. Mimészeti jellemfestések 12 kedélyes alakban. 4. Humoristikai tanulmányok Garrik szerint, vagyis arcaképi karnevál. 5. Drámai átváltozás. Felmutatva három írt életből merített humorisztikus alakban. * A „P. L.“ egy rendkívüli lovaglásról, melyet egy huszártisztön, következő adatokat kapott : Zalay, a 14-ik huszárezred főhadnagya egy fogadás következtében Galicziában Rzesowtól Kassáig 35 mértföldnyire egy és ugyanazon lovon (egy arabs heréit szürkén a radautzi ménesből) négy perccel kevesebb mintol óra alatt lovagolt. Ha ötszöri etetésre 10 órát veszünk, ezért 31 óra alatt futtatta meg, mi e nemben a legritkább eredmények közé tartozik. Az eggedetlen lovag jeles lovával sokán érkezett meg Kassára. * Mint Pozsonból írják, az ottani lóverseny látogatása igen népes ígérkezik lenni, miután a vendéglőkben már a szobák mind megrendelték. * A tegnapi tűz Budán a felső szt.-Gellérthegy utczában volt. Mint értesülünk, egy kis házacska égett le. A szűk utczák és a nehézkes följárat igen megnehezítik a tűzoltó eszközök sikeres használatát. * Budán a viziváros 178. sz. házában — mint az „Ung. Naehr.“ helyi hirei közt olvassuk, — az ott lakozó hajadon D. L. szobájában meggyilkolva találtatott. Mint az említett lap írja, úgy látszik, bosszú vagy szerelemféltés volt a bűntett indoka * Pozsony mellett az országúton e napokban egy férfi holttetemet találtak, mely az erőszakos halál minden jelenségét magán hordta s melynek feje lópatkók által mintegy összezúzva volt. Minthogy gyilkosság gyanúja forgott fenn, azonnal Bécsbe táviratoztak s a rendőrségnek sikerült Meidlingban két fuvarost elfogni, kikről kitűnt s maguk is bevallották, hogy éjjel a nevezett utón kocsin mentek és a sötétben egy emberen átgázoltak, ki a földön feküdt s valószínűleg már halva volt. Kinyomoztatott az is, hogy a minden valószinüség szerint meggyilkoltatottat Horváth Ferencznek hívják és Nagy-Czenkről való. A két fuvaros el van fogva, mázban szenvedő betegek száma e hét folytán ismét apadt, a gyógykezelési viszonyok következő valának : Ápril hó 14-én ápolás alatt maradt: 63 férfi, 47 nő; ápr. 14-től 21-ig szaporodott : 16 férfi, 10 nő, összesen 136 beteg; gyógyult: 16 férfi, 2 nő, elhalt: 5 férfi, 1 nő; ápr. 21-én ápolás alatt maradt: 58 férfi, 54 nő, összesen 112 beteg; a gyógyulási arány: 13.a%, a halá- VUUT, hagymáiban szenvedő kór,mA , hot f0,után 105 és 112 közt ingan kórLázUn “A napon kezelés alatt létező összes betegek száma 708-ra. Pont, ápr. 21-kén. Kérdem már most, hol van itt akadálya a bor elárusításának ? De a második kérdést illetőleg : a regale megszüntetésével kétféle állapot állhat elő, t. i. vagy szabad italmérés, vagy az engedélyrendszer. A szabad italmérés nagyrészben most is fennáll, s annak kiterjesztése bizonyára nem a nép vagyonosodását, hanem — mint a tapasztalás oly helyeken, hol a korcsmák száma aránytalanul nagy, nyilván mutatja, — a nép elszegényedését, s elerkölcstelenedését eredményezi. Az engedélyrendszer lenne tehát, más országok példájára, a regale helyett behozandó; de itt csak kevés megfontolás kell ahhoz, hogy átlássuk, miszerint az engedélyrendszer a regalénak csak változata, s ezen rendszer és a regale között csak az a különbség, hogy a regale a birtokhoz van kötve, az engedélyrendszer pedig az italmérési jogot bizonyos személyhez vagy helyiséghez köti. Micsoda haladás ez nemzetgazdászati tekintetben, az oly kérdés, melyre mindenki magának bátran megfelelhet. Azért talán jobb lenne nem izgatni oly intézmények ellen, melyeknek káros voltát bebizonyítani igen bajos lenne, s az izgatás e tekintetben annál kevésbbé lehet helyén, miután, ha az ország a regálét jelenlegi tulajdonosaitól megváltaná, abból a közérdekre vajmi kevés haszon háramlanék, s az országos megváltás legfeljebb azon egyeseknek hozna nyereséget, kik az italmérésre engedélyt nyernének. Márpedig azt hiszszük, hogy a közterheknek egyesek érdekében szaporítása oly dolog, melyet kivált jelenlegi pénzviszonyaink között igazolni nem lehetne. Végel még egy megjegyzést. Az országos váltság eszméje az úrbéri terhek megváltása óta alig fog barátokat számlálni, főleg az érdeklettek között; mert tudjuk, hogy az úrbéri terhek megváltása tulajdonképen valódi értéket csak annak adott, kinek csekély majorsági birtoka, s aránytalanul sok úrbérisége volt; a többiekre nézve csak előleg értékével bírt a kármentesítés, melyet már most apródonként vissza kell fizetni, sőt az Alföldön nem egy birtokos lesz, aki még meg is fogja pótolni. Ezt jó szem előtt tartani, midőn országos váltságról, s az úgy is súlyosan terhelt földbirtok egyik jövedelemforrásának megszüntetéséről van szó. 1 Külföld. ANGOLORSZÁG. Az „Observer“ — úgy látszik — nem félti Canadát az amerikaiaktól. „A mi“ — úgymond — „éjszak-amerikai gyarmatainkat illeti, mi megvalljuk, nem osztozunk a némelyek által nyilvánított, aggodalmakban. Mi nem hiszszük, hogy az Egyesült Államok kormánya, heves nyilatkozatai daczára, ellenséges érzület által lenne lelkesítve szomszédjai irányában. Az amerikai kormánynak még egy ideig elég dolga leend az ország sebeinek begyógyításával, s pénzügyének rendbehozásával, ha nem akar is oly más terheket venni magára, melyek nem szükségesek a köztársaság védelmére, vagy épségére nézve; mi épen nem óhajtunk egy távoleső háborúba bocsátkozni, s nem lenne könnyű, akaratunk ellenére abba belesodorni bennünket.“ FRANCZIAORSZÁG. A császár — mint már táviratilag jelentők — a válaszföliratot átnyújtó kamrai küldöttségnek így válaszolt : „Elnök úr! A válaszfölirat átvételekor első gondolatom, a törvényhozó testületnek köszönetemet fejezni ki közreműködéséért, s szerencsét kívánni magamnak ahhoz, hogy eljárásomat, valamint szándékaimat az ország küldöttjei által legálisan fölfogatva, s erélyesen támogatva látom. Önök minden évben szilárdsággal védelmezik alaptörvényeinket, melyek az állam hatalmai közt helyes súlyegyént tartanak fönn. Az ország ezt önöktől köszönettel veszi. A jelen kormányzat alatt annak élte kifejlődik , az a közigazgatás békéit elenyészni, a haladást biztosítva, s a biztonságot garantírozva látja. A választási mozgalom, a szószék s a sajtó viszhangja által érzi, hogy ő szabad. Ezért nemhogy le akarnák dönteni azon fát, mely jó gyümölcsöket termett, a dolgozó tömegek, a birtokos osztályok, s azon egyének, kik visszaemlékeznek, kik hallanak s olvasnak, hanem még inkább félnek a szabadsággali visszaélésektől, mint a hatalommali visszaélésektől. Folytassák tehát önök nyugodtsággal munkáikat. Miután az elmélet magas sphaeráit bejárták, foglalkodjanak gyakorlatilag az eléjük terjesztett törvényekkel; azoknak czéljuk az egyénnek a nevelés s munka által, s a község- s megyének jogkörük terjesztése általi erkölcsi s anyagi javítása. A nélkül, hogy szüntelen mindent megváltoztatni akarnánk, elégedjünk meg azzal, hogy naponkint egy újabb követ hozunk az épülethez. Annak alapja széles, az nem emelkedhetnék nagyon magasra.“ Algírból f. hó 12-ről kelt hivatalos jelentések szerint, márt. 18-ka óta K a b y Ia helyzete tetemesen javult, a bennszülött hadjutalékok elegendők voltak a felkelés haladásának megállítására. A beui-slomanok a lázadókhoz csatlakoztak. — 11-én Beuz ezredes megütközött a lázadókkal. 12-én az aokasi tábor dél felé megtámadtatott. Bonvallet alezredes, ama tábor parancsnoka, táviratilag jelenté, hogy csapatjai az ellenségnek összes állásait a legnagyobb vitézséggel elfoglalták. A 77-ik sorezred 12-én Bougieban kiszállott. A „France“ szerint a császár Algírba utazása már véglegesen el van határozva; ő felsége 24-én fog útnak indulni. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 20-ról távírják, a császár, ki 25-én fog elutazni, egy hónapig akar Algírban maradni. A „Débats“-ban igen nagy sensatiót gerjesztett Lemoinne-nak egy czikke Thiers beszéde ellen , úgy hogy az illető számnak példányai 6 frankon keltek el. „A rómaiakkal szemben“ — úgymond e czikk — „Thiers Európa jogát, a kereszténység jogát, s végre Francziaország jogát állítja föl. Mi semmi méltánytalanabbat , erkölcstelenebbet sem ismerünk azon birtokjognál, mit Európa valamely nép fölött tulajdonit magának, bármily szerény s gyönge legyen is ez utóbbi Ezen okból mi Róma odahagyását kívánjuk. Nyíltan bevalljuk, hogy nem tudjuk, mik lesznek ezen ténypillanati következményei a pápára s az olasz királyságra nézve. A pápa mégis csak meg fogja gondolni a dolgot, mielőtt Rómát elhagyná, s Olaszország szintén, mielőtt a pápától megfosztaná magát. Mindaz, mit most mondhatunk, csak hypothesis lenne. Még egy év áll előttünk, s addig még sok minden történhetik.“ A „Patrie“ teljesen alaptalannak nyilvánítja a „Times“-nak azon közlését, mintha Sariges gróf legközelebb el fogná hagyni állását, s mintha a függő nehézségek kiegyenlítéséig, Francziaország részéről Rómában csupán egy ügyviselő fogna maradni. A „Moniteur algérien“ szerint, ama lázadó kabylok, kik 12-én az apkasi tábort megtámadták, nagy számuk daczára, kénytelenek voltak hátrálni a B o n v a 1- 1 e t alezredes alatti gyalogvadászok vitézsége előtt. A siker teljes volt, a felkelők összes állásaikból elűzettek, s a legnagyobb rendetlenségben futottak szét. A francziákból 15 en sebesültek meg, köztük két tiszt, s 4 bennszülött Másnap a beni-mahmedek s a beni-hasseinek, kik a francziák ellen harczoltak, kezeseket ajánlottak föl, s az útcsinálási munkák oltalmazására kötelezék magukat. Dzsidzselay s El-Milliahban nyugalom uralkodik. A S é r o k a-hadoszlop — miután egy ideig Varglában tartózkodott, 13-án Biskrába tért vissza. A touloni canton választói f. hó 22 - 23-ra hivattak össze, a lemondott Kerveguen helyébe egy megyetanácsi tag választása végett. Ollivier Emil — ki júniusban megbukott — újólag jelöltül lép föl. OLASZORSZÁG. A turini követkamra f. hó 15-én folytatá a pénzügyi törvényjavaslatok tárgyalását. Leopardi Sella tervei mellett, s Boggio a pénzügyi helyzetről beszélt. — Erre a kamra keddig elnapola magát. A 19-ei ülésben Regnoli interpellate intézett a kormányhoz azon összeütközések tárgyában, melyek legújabban Faenzában, néhány száz munkás s a rendőrség közt történtek. Regnoli bírálat alá veti a hatóságok által követett eljárást. A belügyminister felvilágosításokat ad, s a rendőrséget védelmezi. Mint kijelenti, a befogatott egyének 50-en vannak, s az ügy már a törvényszékek elé terjesztetett A kamra az osztályok vizsgálata elé terjeszté az államügyész azon kérelmét, miszerint Bals ani követ perbefogatására hatalmaztassék föl, ki a S el aféle perben több tanuk által a „Monarchia nazionale“ vád alatti czikkének szerzőjéül jelöltetik ki. Az osztályok a fölhatalmazás megadása mellett nyilatkoztak. (Mindezen ügyeket bővebben kifejti fentebb olvasható eredeti turini levelünk.) A „Patrie“ turini levelei szerint, a Turinból Rómába utazott V e g e z z i-nek nincs politikai megbízatása. Azonban mégis valószínű, hogy oly félhivatalos küldetéssel van megbízva, mely Persigny Rómában létével egy időbe esnek. Vegezzi a mérsékleti pártnak egyik legtiszteltebb tagja, NÉMETORSZÁG. A schleswig-holsteini egyletek küldöttjeinek f. hó 19-én Rendsburgban tartatott gyűlése csatlakozott a Berlinben márt. 26-án előkészített egyezkedéshez, s a herczegségek mielőbbi megalakítását kívánta, az augustenburgi herczeg alatt. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból 17-ről jelentik, Osorio tábornok közmunkaügyi ministerré neveztetett ki. Az ama napon végbement bikaviadal alkalmával a köznyugalom nem háboríttatott meg. A többségi követeknek egy előkészítő értekezletében elhatároztatott, hogy egy oly indítvány fog előterjesztetni, melynélfogva a kormánynak a legutóbbi események alkalmával eljárása helyeseltetnék. A senatus szerdára hivatott össze. PORTUGAL. Mint Lissabonból 17-ről jelentik, az új ministérium megalakult. Sa da Bandeira elnök s hadügyminister, Avie gróf kül- s pénzügy-, Silva Sanchez bel- s igazságügy-, s Beato da Silva közmunkaügy-ministerekké lettek. OROSZORSZÁG. A sz.-pétervári „Tagesblätter“ f. hó 20-án jelenti : Zdekauer cs. háziorvos kedden este Nizzába érkezett, s gerinczvelős agyvelőgyuladást constatírozott. A gyuladási kórjelek szűntek, a láz s az erőfogyás folyvást tart Szerdán reggel, álomtalan éj után a láz növekedett, ellenben az agynyomási kórjelek fogytak, s a tagok mozgása szabaddá lett. A trónörökös éltét féltik. A birodalmi tanács elfogadó az uj censurai szabályzat tervét, mely legközelebb ki fog hirdettetni, s melynek főpontjai következők : A censura eltöröltetik minden, 10 nyomatott lapnál többre terjedő könyvet illetőleg. Szintén eltöröltetik mindazon lapokat s időszaki szemléket illetőleg, miknek kiadói alávetendik magukat az uj törvényhatóságnak, azaz a megintések rendszerének, melyek a közigazgatóság által fognak adatni; azonban a harmadszori megintésnek a senatus által kellene szentesittetnie. Ezenkívül a kormány fönntartja magának azon jogot, hogy a vétkeseket a rendes törvényszékek előtt perbe fogathassa, s ez esetben azok az esküdtszék által fognak elitéltetni. AMERIKA: New-Yorkból f. hó 8-ról kelt tudósítások szerint,a confoederáltak Danville-Roadból Lynchburg felé szoríttattak. Sewardnak már táviratilag említett beszéde így hangzik : „Köszönöm polgártársaimnak, hogy hozzám jöttek szerencsét kívánni nekem Richmond elestéhez. Most épen külföldi sürgönyeim megírásával foglalkozom. Mit mondandók a chinai császárnak? Önök nevében megköszönendem neki, hogy egyetlen kalózhajónak sem engedé meg a birodalmának kikötőibe bemenetelt. Mit mondandók a török szultánnak ? Megköszönendem neki, hogy kiszolgáltatá ama föllázadt fölkelőket, kik birodalmában menhelyet kerestek. Mit mondandok a francziák császárának? Azt mondandóm neki, hogy most már elvitetheti Richmondból a Francziaot-