Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1865-04-28 / 97. szám

97. Ötödik évi föl valt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184.­­e. Fiók-kiadó-hivatal Pesten g­y­ö­r­­ Pál papirkereskedésében (hatvani-uteza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. 9&ag-An.»Hirit«?«éaeta.: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Ktt­földrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnát Frankfurtib­an Mollen Útta; H­a­m­b­u­r­g - A 11­6­n­á­b­a­n Haasenstein és Vogler; Hamburg­­ban Tstrbtonini lakóit; Lip­csében Koller M., Jügen és SVirt araknál. SBBBgiS Buda-Pest. Péntek, április 28. 1865. BIS fizetési árulí­t Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre..........................20 frt. Egész évre . . . . 18 firt. —■ kr. Félévre . . . . . . 9» » Félévre....................9 . — • Negyedévre............................5 „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ Ő CB. fensége Mária Annunziata főherczegnő egész­ségi állapota, valamint az újszülött föherczege mind­eddig tökéletes. Ezzel a bulletinek további kiadására való minden ok megszűnik. Grácz, april 26. 1865. Dr. Körner Móricz b. k., cs. k. tanár. Zalamegye főispánja Derencsény Pál megyei írnok s tisztel, esküdtet közigazgatási kiadóvá, H­a­n­­t­y Károly írnokot pedig tisztel, esküdtté nevezte ki. Nyitramegye főispánja az üresedésbe jött megyei közigazgatási igtatói állomásra Rébay Arnold köz- és váltó-ügyvédet és a pozsonyi kir. e. b. váltótörvény­­szék joggyakornokát nevezte ki. II. Kimutatása az országos kath. elemi iskolai alap javára tett adományok és ajánlatoknak : K­u­n­s­z­t József kalocsai érsek . . 2000 ft — kr Zalamegye több járásából kész­pénzben .................................................. 69 „ 4 „ azonkívül megajánlott Nova községe két év alatti részle­tekben ................................. 16 ft Gútorföld 3 év alatt ... 24 „ Náprádfa 3 év alatt ... 18 „ P­u­s­z­t­a-E­d­e­r­i­t­s 3 év alatt 12 „ és Szent-Péterföld . . . 12 f­­82 ft — ki Kővár vidékéből............................. 4 „ 50 „ Pestmegye több járásából összesen 117 „ 92 „ Szakolcza város közönségétől . . 20 „ — „ Torontálmegye Szt.-Hubert, Osz­­tern, Masztort s Heufeld községeiben gyüjtetett . . .................................. 25 „ 41 „ K­­­u­d­i­k Mihály, Szolnok város főbí­rája által saját körében gyüjtetett . 10 „ 10 „ A magyar k. helytartótanácstól. «HIVATALOS RÉSZ. Lincoln Ábrahám, a győzelmes amerikai Uniónak elnöke nincs többé. Csak tegnap mondok, hogyha Lincoln­nak a meghódított Dél ujjáalakitásának műve is oly szerencsésen sikerül, mint annak fegyverrel­ legyőzése, úgy egykor mint az Uniónak leg­szerencsésebb halandója hunyhatandja be sze­meit. Ki hihette volna, hogy ezen e­g­y k­o­r oly közel, mondhatni, a holnappal határos? — A boszú nemtelen ösztöne által fölfegyverzett or­gyilkos kezek nem engedék, hogy a szervezés munkájához csak hozzá is foghasson. Ámde, ha ezt megirigyelte is tőle a sors, a történet mégis azt fogja róla mondani : Washington az Uniót megalapította, Lincoln azt helyreállította. Mint hazájának megmentője száll­t le a sírba, melybe a megmentés ügyében vívott nagyszerű győzelmek ágyudöreje még belehangzik. Ő meghalt a boszú kegyetlen keze által; ő, ki semmit sem akart a boszúról tudni az elsza­kadt déliek ellen, kiket kiengesztelés által akart az Unió keblébe visszavezetni! Orgyilkosok meg­­akadályozák őt ezen törekvésében ! Az ő kormá­nyát a leghiggadtabb n­érséklet vezette; váljon ugyanez jellemzendi-e utódjának is eljárását, s kivált ezen csúf tett után, mely könnyen a visz­­szatorlás szellemét tehetendi az Unió kormányá­ban uralkodóvá ? De ne előzzük meg a további eseményeket conjecturákkal; e helyett adjuk in­kább Amerika ez egyik legnagyobb polgárának rövid életírását . Lincoln Ábrahám 1809. febr. 12-én Ken­tucky államban született. Tíz évig csupán me­zei munkákra alkalmaztatott, s csak, ha semmi tennivaló nem volt, küldték a nagyon erőteljes fiút az iskolába. Tizenkilencz éves korában mint hajószolga tévé első járatát New­ Orleansba. 1831-ben ismét elszegődött hajószolgának, a­miért havonként 12 dollárt kapott. Visszatérvén, gazdája ráruházá az ügyleteket egy boltban s ma­lomban Illinois tartomány Neusalem városában. Ekkor tört ki a harcz a fekete sólyom (indián fő­nök) ellen, melyben ő Jefferson Davissal együtt részt vett. Legnagyobb meglepetésére száza­dossá választotta őt azon század, melybe belé­pett. Barátjai állítják, hogy soha kinevezés nem tett neki annyi örömet mint ez. Három hónapig volt a harczban s ekkor már annyira is­meretes jen, hogy grófságában a whigek őt törvényhozási jelöltül álliták fel. De megbukott, mivel környezete legnagyobbrészt demokrata volt. Azon kereskedés, melyet saját számadására nyitott, nem akart felvirágozni. Abbanhagyta tehát s Neusalem­ben postamesterré lett.­­ Büszkesége fölébredt; esze azt sugallá neki, hogy tovább nem haladhat, ha meg nem ismer­kedik a jogi tudományokkal. Egyik szomszédjá­tól könyveket vett kölcsön s estve egyéb ügyei­nek végeztével tanult. Majd egy mérnök azon ajánlatot téve neki, hogy munkáinak egy részét vegye át, s most Lincoln egy oly életpályára járt át, melyre egyéb előkészülete nem volt, mint hogy a mérnökségre egy vezérfonalat, irány­tűt és lánczot szerzett. 1834-ben megválaszta­tott az országgyűlésbe, s 1840-ig polgártársai­nak szavazatát mindig megnyerte. 1836-ban megengedtetett ügyészszé lennie, s Springfieldben Stuart S. János őrnagygyal irodát nyitott. Hirre kapott, s kétes jogesetekben a legügyesebb védők egyikének tartatott. L­i­n­c­o­l­n poli­tikai szerepe 1844. óta fontossá kezdett lenni. Szónoki tehetsége s Illinois és Indiániábani te­kintélye miatt a whigek őt mindkét államban politikai utazójukká tették. 1844-ben a con­­gressus képviselő­házába lépett. — Kitünőbb beszédeket tőle nem ismerünk, de helyét min­dig megállotta. Mint szilárd whig a véd­­vám­ok mellett, — ellenében az unió-kormányt egyes államok tágas jogértelmezésének, a rab­szolgakereskedés s Columbia kerületben a rab­szolgaság megszüntetése mellett, s Texasnak a szövetségbe felvétele ellen szavazott. Barátjai két — háromszor megkisérték, őt a senatusba vinni, azonban eredménytelenül. Az 1856-ks republikánus nemzeti conventen az illinoisi kép­viselők minden lehetőt elkövettek, hogy alelnö­ki jelöltetését keresztülvigyék, de nem vihették. Négy évvel később végórája ütött. A republi­kánusok rajta kívül négy jelölttel bírtak : Mc L­e­an, Bates, Dayton, Cameron és Seward-dal. A chicagói nemzeti conventen háromszor sza­vaztak , s harmadszor Lincoln részére többség mutatkozott,,t. i. 354,110 szavazat ellen, me­lyek Sewardra estek. Minthogy a választások a republikánusokra nézve szerencsések volának, így Lincoln győzött. Ezen győzelem a seces­­sio kérdésére jel volt, melynek lefolyása isme­­retes. Néhány hónap előtt Lincoln nagy többséggel másodszor választatott elnökké. Lincoln legelőkelőbb kormányférfia, Se­ward állam­titkár, ki az orgyilkosok merény­lete folytán most szintén élet-halál közt lebeg, született 1801-ben Florida déli államban; jog­tant végzett, s 1850-ben New-York államnak senatora, s 1849-től 61-ig a washingtoni szö­vetségi senatus tagja volt. Lincolnnak törvényes utóda az alelnök Johnson András Tennesseeből, eredetileg szabó; ő mart. 4-én Washingtonban megeskette­­tése alkalmával azon eset előrajzolásával resz­­ketteté hallgatóit, mely most valóban bekövet­kezett, s ez úgy, mint a richmondi győzelem al­kalmával mondott beszéde, melyben azt indít­vány­ozá, hogy Jefferson Davis számára 20- szorta magasb akasztóra állíttassák mint Há­­mán akasztófája, — eléggé jellemzik gondolko­zását. ■SP A Sö IP­G? A Napi újdonságok. A­­ cs. kir. Apostoli Felsége a Barsmegyében alakítani szándékolt gyógyászati egylet alakulását leg­kegyelmesebben megengedni méltóztatván, a magyar kir. helytartótanács egy leérkezett kegyelmes udvari rendelvénynyel, a némely részben átidomitandó alap­szabályoknak a helybenhagyási záradékkal ellátására felhatalmaztatott. A munkácsmegyei koromlyai gör. kath. egy­házközségnek az ottani paplak újbóli felépítésére Ő cs. kir. Apóst. Felsége a magyar vallásalapból 1000 ftot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. * A „P. H.“ írja: A septemvirális tábla egyik közelebbi ülésében jelenté az elnökség, miszerint a 1. f. királyi leirat, mely által um. K­u­n­s­z­t József ka­locsai érsek­i excja a nm. hétszemélyes tábla közbirá­­jává kineveztetik, már hivatalosan megérkezett. Ez ör­vendetes jelentés a jelenvolt septemvirek által egyete­mes élénk éljenzéssel üdvözöltetek. Főtiszt. Lipovniczky István esztergomi kanonok és apát­a aga, mint a kir. tábla egyik prae­­látusa, már Pestre érkezvén, letette esküjét, a nga e székfoglalását emlékezetes functióval kezdé , a meny­nyiben neki jutott a szerencse , a húsvéti fem­ák után a Szent Lélek segítségül hívása végett miséz­hetni, hol a nm. kir. kúria tagjai testületileg megjelen­tek. A szent mise után hasonlóan ő nga tolmácsoló ez idén ősi szokás szerint a tek.­itélő tábla üdvözlését a nm. hétszemélyes táblához. A kir. kúriáról szólva, figyelmeztetjük tisztelt ol­vasóinkat , miszerint az üdvözült S­a­r­­­a­y Lajosért, kinek kora halálát pár nap előtt jelentettük, közelebbi szombaton d. e. 9 órakor fog az engesztelő szent mise mondatni a lipótvárosi templomban. Az üdvözültben a kir. kúria egyik legkitűnőbb­ tagját veszté el , ki mint feddhetetlen s kátéi jellemű s ritka tehetségű hazafi, s mint szintoly példás buzgóságu köztisztviselő, mint éles belátásu s igazságos biró, közel és távol, osztatlan köz­tiszteletet s áldott emlékezetet vívott ki magának, mely még igen sokáig fog babér gyanánt virulni sírján, hová múlandó porait gyászoló kor- és kortársainak fájda­lommá változott szeretete kisérte. * A lipótvárosi templom­ építési kölcsönre a ka­locsai székes­káptalan 1000, Kasselik Ferencz úr szin­tén 1000 ftot írtak alá és azonnal be is fizették. Az eperjesi görög kath. egyházhoz tartozó krasznabrobi szent Vazul-rendű kolostor részére a ma­gyar vallásalapból 1862. évi január 16-án utalványoz­va volt évi 200 forintnyi segély, a fömligy magyar kir. udvari kanczellária részéröl a lejárat napjától számítandó további három évre ismét engedélyeztetvén, ez összeg a magyar kir. helytartótanács által utalványoztatni s er­ről az eperjesi gör. kath. püspök tudósittatni fog. A Zarándmegyében kitanult szülésznők hiányá­ban több alkalmas nőnek a szülészetben megyei köz­költségen eszközlendő kiképeztetése szükségesnek mu­tatkozván, a megyének e részben tett felterjesztése foly­tán felsőbb helyről megengedtetett, hogy az említett czélra Zaránd megyéből egyelőre csak két alkalmas nő Kolozsvárra — a mondott megye javadalmazásából elő­­legképen külön-külön utalványozandó s a házi­ adó ro­vására előjegyzendő 100 forintnyi segélydij mellett küldessék.­­ A bécsi általános izraelita siket-néma-intézet­­nél folyó évi szent-Mihály havában ismét négy magyar­­országi alapítványi hely jön üresedésbe, melyeknek betöltése iránt az országos kormányszék részéről a pá­lyázat legközelebb ki fog hirdettetni. Az érsekujvári keresztény, valamint izraelita vallásu lakosoknak felfolyamodása, az ottani primatiá­­lis nyitra-hidon való vámmentességüket illetőleg, a fő mélt. magy. kir. udvari kanczellária részéről kedvező­­leg lett eldöntve; indokul felhozatván, hogy az érsekuj­­vári lakosoknak nem csak mint szabadalmazott mező­város lakosainak, hanem az 1557:16, 1563:59 és 1599:41 ik törv.czikkelyek értelmében, mint esztergo­mi érseki volt jobbágyoknak is teljes joguk van az ed­dig élvezett vámmentességre. * A nemz. színpadon szerdán, I. hó 26-kán „A­z igaz barát“ czimű darab adatott először Vacquerie­­től, Benedek József fordítása szerint. E 4 felvonásos színmű azon darabok közé tartozik, melyek, mint mon­dani szokás, se élni se halni nem tudnak. Egy estvét betöltenek ugyan, de ha a néző egyszer végignézte, nem óhajtja soha többé. Egy 50 éves öreg úr szerelmes egy fiatal leánykába s miután felnyitják szemét, hogy a leány egy fiatal embert szeret, pour fait bon mmne aux mauvais jeux — s mivel a fiatal ember fogadott fia is, belenyugszik sorsába s igaz barátjává lesz a fiatal pár­nak. Nem épen hálátlan tárgy jellemzésre, s ha a szerző leleményességgel bir comikai helyzetekre, azonban úgy látszik, e mű szerzőjénél egyikre sem mutatkozik elegendő erő. Színészeink becsülettel megadták ez új darabnak is a végtisztességet : Egressy művészettel játsza a főszerepet, Szigeti szokás szerint elővette ke­délyes fogásait, pauzáit, rövid actióit, naiv morgásait, édelgéssel korholó beszédét, szóval: a kedélyes „nagy­bácsi“ volt, most apai változatban. Lendvai és Lend­­vainé a szerelmes párt játszották, utóbbi szeretetremél­­tóan. Szathmáryné (lásd Szigeti) — nagynéni volt. A fordító ritka önzetlenséggel nem fordított magának va­lami kitűnő szerepet s ezt megbocsátjuk neki, de a da­rabot egészen is elengedtük volna. Közönség csak kicsi. * A kassai szinház — mint hirdetéseink közt olvasható— 1. évi oct. elejétől három egymás­után következő esztendőre egy jó magyar dráma-, nép­­szinmű- és operette-társaságnak ki fog adatni. Az igaz­gató, a­ki a kassai színházat elnyeri, szabad színházon és hozzávalókon kívül 2000 ft. subventióban is része­­síttetik. * Mint Párisból írják, f. hó 23-kán Meyerbeer „Afrikai nő“ cz. operája a fő- és tűzpróbát győzel­mesen kiállotta és külső sikere iránt most már kétség sincs. A próba hét órától reggel fél kettőig tartott. S a hallgatóság az „afrikailag“ forró teremben nem csak hogy kiállotta, sőt alig lehetett lecsillapítni, hogy egyet-mást ne ismételtessen. Egyedül a sokat emlege­tett hajó nem felelt meg a felcsigázott várakozásoknak. A közreműködők közül Faur­ur és Sax assz. első­sor­ban említtetnek. A kiállítás igen szép, kivált a két utolsó felvonásban, túlságos költség nélkül. A császári udvar nem volt a próbán jelen. Az előadás véglegesen szerdára volt kitűzve. Meyerbeer neje egy harmadik emeleti páholyban örvendett elhunyt férje újabb diada­ ; jának.­­3. A budai dalárda f. hó ápril 29-én esti 8 órakor „a fáczánnál“ megtartandó tizenötödik dalesté­lyének műsorozata következő: 1. „Der frohe­ Wanders- I mann“ kar Mendelssohn - Bartholdytól. 2. Nyitány ! Fuchs „Guttenberg“ czimü operájából, zongorára, négy kézre. 3. „Magyar leány“ kar Them Károlytól. 4. „Das Mütterchen an der Kirchthür“ dal Müller Adolf­tól, zongora-kisérettel. 5. „Nächtlicher Grass“ tenor­­magándal kar-kisérettel Storchtól. 6. „A kesergő leány“ dal, zongora-kisérettel Kovács Endrétől. 7. „Mut­terseelenallein“ kar Brauntól. 8. „Margit dala“ Goethe „Faust“-jából, zongora-kisérettel Graben-Hoffmanntól. 9. a) „Jegenyefa tetejében“, b) „Kidült a fa mandulás­tól“ népdalok. 10. „Hamis pénzverők kara“ bariton­­solóval és zongora kísérettel Kreutzer K.-tól. 11. „Tür­kisches Schenkenlied“ magán-quartett karral Mendels­­sohn-Bartholdytól. — April 30-kan az evang. gymnasium dísztermé­ben műkedvelői hangverseny adatik , követ­kező műsorral: Első szakasz. 1. Nyitány Moscheles Ig­­nácz „Az arczképek“ czimü művéhez; előadja a zene­kar. 2. „A férfi“, költemény Petőfi Sándortól, sza­valja Csery Kálmán. 3. „A falánk“, románca Garay Jánostól, dallamát szerző Mutschenbacher Viktor ur, zenekar-kísérettel énekli Szabó Róza k. a., Stoll Péter úr tanítványa. 4. „Regék“, 132. mű, zongora, hege­dű s mély­­­hegedűre szerző Schumann Róbert, elő­adják Kuller Mari, Kuller Cecil kisasszonyok (elő­ször) s Tolnay Soma ur. Második szakasz: 5. „A zászlótartó“, ballada, irta b. Eötvös József; sza­valja Mihálkovits Ilka k. u. 6. „Recitatio s aria“, Verdi „Ernani“ czimű dalművéből; énekli Thaisz Péter ur. 7. „Zongora-verseny“ (A-moll), szerző Hum­mel N. J., zenekarkiséret mellett előadja Kiss Irén k. a. 8. „Magyar roham-induló“, Liszt Ferencztől, előadja a zenekar. Helyárak : Körszék 1 ft 50 kr, számozott szék 1 ft, erkély 50 kr. Jegyek előre válthatók a ren­dezőnél (barátok tere 6. sz. a.) és előadás napján a pénztárnál. A tiszta jövedelem a zenebe építendő háza javára szenteltetik, mely czélra adományok a pénztárnál letett ivre köszönettel fogadtatnak. Kez­dete d. u. 40 órakor. Rendező Csery Kálmán. * A nyíregyházi kertészeti fiók-egylet­­immár alakulási folyamatban van, és hogy az egylet létezése előtti és utáni kertészeti állapot, valamint az abbani fokonkénti előmenetel történetileg is adatokra fektettethessék, e folyó év őszi időszakára egy Nyír­egyházán alakítandó gyümölcs- és konyhakert-terményi kiállítás fog rendeztetni (Napk.) Birodalmi tanács. A követek házának ülése ápr. 26. A jegyzőkönyv fölolvasása után egy, Skeno­s társai által a pénzügym­inisterhez intézett interpellatió kerül fölolvasásra. Az interpellálók abban következő kérdéseket tesznek : 1. Igaz-e, hogy az adó­hatóságok a legújabb idő­ben azon bécsi gyár-raktárakat, melyek semmi más üz­letet sem folytatnak saját gyártmányaik eladásán kivül, egy 1864. évig fönn nem állott, s tehát egészen uj ke­­reset-adóval terhelik ? 2. Minő törvény által mellőztettek az eddig elé ér­vényes határozatok, az országosan szabadékozott gyá­rak megadóztatása iránt? 3. Minő törvény által állíttatott elő az országo­san szabadékozott gyárak raktárában egy új adó­tárgy? 4. S azon esetben, ha semmi új törvényes határo­zat sem áll fönn, miként lehet az alkotmánynyal ösz­­hangzásba hozni egy új adó­tárgynak a birodalmi tanács közreműködése nélküli előállítását ? Taschek helyreigazít némely nyomda­hibákat a pénzügyi bizottmány jelentéseiben, miknek követ­keztében a tegnapi ülésben nem­ helyes összegek bo­csáttattak szavazásra. A ház határozat által a helyre­­­igazított összegek beigtatása mellett nyilatkozik. Erre a kereskedelmi ministerium költségvetésé­nek tárgyalása folytattatik. Előadó: Doblhoff. A 2. czim. A magyar­óvári mezőgazdászai tan­intézet a pénzügyi bizottmány által az ordinárium­ban 43,137 fttal, s az extra­­ordinariumban 6100 fttal, ös­szesen 49,237 fttal van előszámítva. (5600 fttal keve­sebbet, mint a kormány kivánta.) B. Kalchtberg osztály­főnök a kormány kivo­­natának igazolása végett a tanári erők szaporításának, s a minta gazdaság szélesítésének szükségére utal, ha az intézet a birodalom szükségeinek meg akar felelni. Szónok közelebbi részletekbe bocsátkozik, lerajzolja ama viszonyokat, melyek a tanári fizetések fölemelését szükségessé teszik, s erre kimutatja, hogy lehetetlen, a bizottsványi indítvány szerint, 600 ftot letörölni a tel­kek bérletszervi megszerzésénél, mivel annak alapját oly bérleti szerződés képezi,melyet nem lehet többé meg­változtatni. Szintoly kevéssé igazolható az 500 főnyi le­törlés a technikai oktatás szükségleténél, s az 500 főnyi letörlés az épületek fönntartásánál, mivel az előbbiek­nél új szerszámok megszerzéséről, s az utóbbiaknál a gazdasági épületek, s név szerint maga az akadémia fönntartásáról van szó. A legnagyobb takarékosság mel­lett talán 1500 f­tnyi letörlés daczára még ki lehetene jönni, mit ő indítványoz is. Jelentéstevő zárszava után a bizottmányi indít­vány elfogadtatik. Ezen czim jövedelmei 26,288 fttal elfogadtatnak. 3. Czim. Országos cultura. Szükséglet 145,017 ft, fedezet 2931 ft. (Vita nélkül elfogadtatik.) 4. Czim. Bányakapitányságok; a bizottmány 180,601 ftot indítványoz. (A kormány 187,102 ftot terjesztett elő). B. Kalchberg osztályfőnök az előszámított 4000 ft utazási költség többletkiadást igazolja s kije­lenti, hogy a 2500 ft letörlés mint intercalare a meg­ürülő állomásokra nézve elfogadtathatnék, mivel min­den esetre az őszi etek a megürült helyekre nem fognak fordíttatni. Herbst arra utal, miszerint a kereskedelmi minisztérium vezetője a bizottmány letörlésével nem nyilatkozott egyértelműig, s ebből azt következteti, hogy a kereskedelmi minisztérium előterjesztett letörlé­seit productív osztályokon, név szerint a postajövedékek s távirdai hivatalokon eszközlendi. Ez igazolja a bizott­mány eljárását, hogy feltétlen kiadás-áttételeket nem enged meg. B. Kalchberg osztaly­főnök megjegyzi: A jö­vedelmező s nem jövedelmező czímek között különb­­ség létezik, hiszen a gazdasági intézet és országos kul­­túrára tett kiadások talán csak szintén jövedelmezők. Csak a posta s távírdánál, hol a szükséglet 13 milliót teszen, lehetnek méggazdálkodások. Különben önként érthető, hogy ez csak annyiban történhetik, a­mennyi­ben a szolgálat nem korlátoztatik általa. De azon kell lenni, hogy ez jelenlegi állapotában fentartható legyen s a költséges újítások a jövőre elhalasztassanak. Erre a bizott­sányi indítvány elfogadtatik, szint­­igy ezen cziranok 293,999 fttali fedezése. 5. Czim. „Postajövedelmek“. Fedezet 14,436,495 ft, vita nélkül elfogadtatik. A szükségletet a bizott­­mány 9,907,460 fttal ordinariumul és 25,000 fttal extraordinariumul indítványozza. (Vita nélkül elfo­­gadtatik). G. Czim. „Távírda-intézet.“ A bizottmány a fe­dezést 2,139,960 fttal, a szükségletet ordinariumul 2,002,071 fttal, s az extraordinariumot 454,400 fttal indítványozza. (Vita nélkül elfogadtatik.)

Next