Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-23 / 118. szám
118. sz. Ötödik évi folyam. bierkesitőRégi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. **. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Györi Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Késiratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. -----------------------------------------------------------------*------------------------------------------------Mit(An-hlit)télik : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért K kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. szémutatik minden beiktatásnál. A bélyegdij kultin, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Killföldrelli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Violinn Ottó; Hamburg-Altenában ■aniruatelii és Vogler; Hamburgban TArkheli» labab; Lipssében Regler V., Illgeu és Voraraknál. Buda-Pest. Kedd, május 13.1865. Alifizetési árak Napintsi postai scátkfűldéssel Budapesten hárhos hordva. Egéss évre....................30 frt Egéss évre . . . . 18 frt. —kr. ................................................... . Félévre.......................9 . . . Negyedévre • • . • • 1 ■ Negyedévre . • • • 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. ” cs. k. Apostoli Felsége f. évi tráj. 16-ról költ legfelsőbb parancs-iratával legkegyelmeseben kinevezni méltáztatott: Rudolf Koronsherczeg Urat 0 cs. Fenségét, a 2.8z. füzér-ezred tulajdonosává ; Czozarevitsch Sándor nagyherczeg a orosz trónörökös 8 cs. fenségét, a 61. sz. gyalog-ezred tulajdonosává; gr. Mansdorff-Pou 11 y Sándor altábornagyot, ugyanőt a 73. sz. gyalog-ezred tulajdonosa állásától fölmentvén, a 9. sz. dzsidásezred tulajdonosává; gr. Noipporg Ervin altábornagyot a 12. sz. vértes-ezred tulajdonosává; Vilmos würtembergi herczeg vezérőrnagyot a 73. sz. gyalog-ezred tulajdonosává; b. Ronsbacher Rudolf vezérőrnagyot a 12. gr. Vilmos Főherczeg-gyalog-ezred másod-tulajdonosává ; wolfsbergi b. Lenk Vilmos vezérőrnagyot az 1. sz. Ferencz József Császár-tüzér-ezred másod-tulajdonosává; továbbá a cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a 8. sz. gyalog-ezred eddigi másod ezred-tulajdonosa, b. Gerstner József altábornagy nevét viselje. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 15-től kelt legfelsőbb határozatával, Nicolaevits Lucián krusedo’i archimanditát, s a károlyvárosi egyházmegye administrativát, károlyvárosi, illetőleg plasky-i görögkeleti püspökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztetett: Gr. Wtrmbrand Henrik első osztályu százados a 21. sz. vadász-zászlóaljnál, számfölötti őrnagygyá a Ferencz József Császár tiroli vadász-ezreden, szolgálati t.f .almzásában íreghalgatván, mint szolgálati kamarás Rainer Főherczeg altábornagy O cs. Fenségénél. Fölruháztattak: NI c r d m a n n Konrád elö-osztályu arciero testörségi százados, nyugalomba helyeztetése alkalmával,őrnagyi ranggal ad honores; b. Swinburne Ede nyugalmazott századis, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugdíjaztattak: B. Bambeg József rendelkezés alatti altábornagy, saját kérelmére, érdemiért nyugalomba helyeztet itt. Parylowski Szeverin első osztályu százados a 2. sz. Miklós orosz nagyherczeg huszár-ezrednél, őrnagyi ranggal ad honores. A magyar kir. udv. kanczellária Kofler Bódog hivataltisztet ugyanannál segédhivatali igazgatósági segéddé nevezte ki. Liptómegye főispánja Prokop Adolf joggyakornokot a liptómegyei napnyugoti járás rendes esküdtévé nevezte ki. Bács-Bodrogmegye főispáni helytartója a megyénél megürült irnoki állomásra tiszteletbeli aljegyzői czimmel Bodnár Imre végzett jogászt nevezte ki. Bács-Bodrogmegye főispáni helytartója mint Zombor sz. kir. város feletti királyi biztos, Maximovics György orvostudort városi tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Zabolcsmegye főispánja Bogyó Károly r. m. esküdtet megyei alszámvevővé, s Torma Istvánt r. megyei esküdtté nevezte ki. Komárommegye főspáni helytartója Donthay Thádé sebész-orvost a megye tiszteletbeli járási orvosává nevezte ki. Gömör- és Kis-Honth t. e. vármegyék főispánja Ecseghy István ügyvédet tiszteletbeli esküötte a kis-honthi járásba nevezte ki, Klaniczay András megyei díjnokot pedig rendes megyei írnokká, és lengaczi Michaok László gyakornokot megyei dijaikká léptette elő. SEMHIVATALOS RÉSZ. A vámegyleti szerződés ügyében. Tudjuk, hogy a vámegylettel 1853. febr. 19-kén kötött szerződésben az austriai birodalmi kormány véglegesen szakított a prohibitiv rendszerrel, s elvben a szabad-kereskedés elvét fogadá el, úgy azonban, hogy ez ne rögtön léptessék életbe, hanem fokonkint védvámrendszer alkalmazásával készíttessék elő. Ez októl több behozatali vámok, különösen a német vámegylet irányában tetemesen ifjabb szállíttattak, bár ezek más külföldi országok irányában magasabbra tétettek ; s egyúttal fenhagyatott az austriai birodalomnak azon jog, hogy későbben a bíródalm és a vámegylet közt fenálló vámsorompók megszűnjenek, s az egész birodalom a vámegyleti országokkal egy vámterületet képezzen. E szerződés folyó év végén már lejárván, a mi, kik szintén a szabad-keres kedés hivei vagyunk, kiváncsiak voltunk, hogy a küszöbön áll német vámegyleti uj szerződés mennyiben közelit ismét a kitűzött szabad kereskedés dicső elvéhez. Az uj szerződés 1865. ápr. 11 -kén egyfelől Austria, másfelől a német vám- és kereskedelmi egylet államai közt csakugyan megköttetett, b alkotmányos tárgyalás végett a mostan ülésező birodalmi tanácsnak elő is terjesztetett, s ennek alsóházában éppen jelenleg fejeztettek be e felett a tanácskozások. Megvalljuk, hogy ez uj szerződésben a szabad kereskedés barátjai kevesebbet találtak, mint amenynyit reméltek az 1853-ki előzmények után , mégis, ami megfoghatatlan, a szerződés el nem fogadását éppen azok tanácsolták leginkább, kik az 1853 ki szerződéssel se voltak megelégedve, s kik a birodalom anyagi felvirágzását csak a magas védvámokban keresik. Röviden ez annyit tesz, hogy az uj szerződés egyik kereskedelmi pártnak sem tetszik, s egyik érdekét sem elégíti ki egészen. Ez azonban nem bizonyíték az új szerződés ellen , csak azt tanúsítja, hogy a birodalomban különböző pártok léteznek ez ügyben is, s ha ezen különböző kereskedelmi pártok kizárólagosan csak önénlékeik mellett küzdenek , s a mások érdekei irányában nem sok, vagy épen semmi métányossággal nem viseltetnek, ez nekik megbocsátható; de egy államkormány, melynek feladata az állampolgárok különböző érdekeit kiegyenlíteni, ezt nem teheti, ő kizárólagosan egyik párthoz sem szegődhetik. Ennélfogva az a tünemény, hogy az új szerződés sem a szabad kereskedés, sem a magas védvám barátjait nem elégíti ki , nem bizonyít semmit az új szerződés ellen, hanem épen azt mutatja, hogy az államkormány állásának és kötelességeinek helyes felfogásával nem pártállást foglalt el, hanem a pártokon felül álló birodalmi érdektől vezéreltetve, lehetőségig törekedett a különböző s gyakran ellentétes érdekeket kiegyeníteni. Még mielőtt a porosz kormánynyal való alkudozás kezdetét vette volna, a kormány a birodalomban létező összes ipar- és kereskedelmi kamarákat, nagyobb gazdasági egyesületeket, sőt a helytartóságokat is felszólította véleményadásra, s e beérkezett véleményekre mind az alkudozásoknál, mind a szerződés m megkötésénél illő figyelem fordíttatott; szóval: a szerződés megkötésében az alkudozó államok kölcsönös engedékenysége, s más oldalról nem száraz e méltók halmaza, hanem a birodalom tettleges anyagi helyzete volt az imgadó. Mi a szabad kereskedést illeti, bár a kormány maga ezeket vallja, de mégis nagyobb közeledést ehhez nem tehet át, mint a mennyit tett; mert a porosz vámtariffa, mely a szerződés egy részét teszi, szükség-sítek tartván a porosz tutiipar védelmét , sok czikkre, mint gyocsfonal, üveg, papiros, stb. nagyobb vámot vetett, a mégis a gyáros austriai borok bevitelire sequin engedményt min adott, s egy vámmázsa után most is a vám 6 tallér maradt. Ily körülmények közt nem az austriai államkormányon má a szabad-kereskedtshez való nagyobb közeledés elmaradsa. De ily kedvezőtlen viszonyban is többet tett a szabad-kereskedés felé mint a franczia, porosz kormányok, mert a defldentialis vámok megszüntettek, s ha a körümény miatt néhány cikknek vámja valamivel feljebb emeltetett is, de ellenben a legtöbb czikok vámja lejebb szállíttatott. A magas védvámokat sürgetők kivánságait ellenben nem teljesíthette, mert oly ipar, mely a miga lábán nem tud járni, magas védvámak mellett is csak nyomorog, miután a magas védvámok csak a csempészetre kitűzött nagyobb jutalmaknak tekinthetők. S az 1854 ik év utáni kiviteli kereskedés rovatai legjobban mutatják, hogy több iparág az austili birodalomban csak azután lépett fel az európai piaczokon mint versenytárs, miuen az ezekre vetett magas behozatali vámok lejebbszállittattak. Birodalmi tanács. A követek házának ülése máj. 20. A jegyzőkönyv felolvasása, s a beérkező iratok közlése után a háza kereskedelmi szerződés fölötti vita folytatására tér át. Herbst szót emel, a kormányi képviselő által tegnap fölhozatottszegek tényleges helyreigazítása végett, Austriának a vám-egyletbel gabna-kivitelére vonatkozólag, melyek — állítólag — nem hangzanak ösze az 1860. ótai legutóbbi évek hivatalos kimutatásaival. B. Hock osztályfőnök megjegyzi, hogy ő nem maga állitá össze az illető összegeket, hanem ezen öszszeállítást egy hivatalnok által eszközöltető. Herbst álliásai őt nem győzik meg; ő mindenesetre még ez ülésszak folytában képes lenni, eziránt leghitelesebb felvilágosításokat adni, s az összegeket helyreigazítni. Az erre keletkezett vitában Giskras Pommerer vettek részt, mire a vita bezárása indítványoztatott, s el is fogadtatott. Miután azonban még számos szónokok voltak bejegyezve a szerződésnek mind mellette, mind ellene, általános szónokok választása eszközöltetett. Olyanokut a szerződés ellen Ryger-nek, s a mellett gr. K i n s ky-nek kieik szólania. A vita jelleme általában annyira merev, s gyakran személyiségekre fajuló volt, hogy a kormány képviselője, K. Hock kénytelen volt az ellen tiltakozni. Hasner elnök elhoz következő megjegyzést csatolt: rB. Hacks célja kijelenté, hogy a személyes megtámadások őt arra indítják, mikép többé ne emeljen szót. Én ezt csak élénken fájlalhatom ; szint ugy sajnálom, hogy én végre kénytelen vagyok a hallgatást megszegni, s azon határozott nyilatkozatot tenni, miszerint ama modor, melyben a tárgyalások oly gyakran személyes jellemet vesznek föl, habár az közvetlen rendrelalításra nem ad is helyet, rendkívül sajnos, s annak hatása a magas ház tanácskozására nézve minden irányban csak kedvezőtlen lehet, s ezért én a leghatározottabban azon óhajtást fejezem ki, miszerint a tagok szorosan az ügyhöz, s a személyektől teljesen távol tartsák magukat.* (Tetszés! Igen jól van!) Nagyobb elvi jelentősségre a mai vitában sajátkép csupán Piinor pénzügyminiszer beszéde volt, melyben határozottan kimehetett, hogy az összes miniszérium magáévá teszi a kereskedelmi szerződést. Pi o n er pénzügyminister: Néhány ma ejtett nyilatkozat s részlelt fölmerült kétely a kormány nézeteiről a fenforgó kérdésben arra határoz, miszerint azon nyilatkozattal kezdjem, hogy egészen helytelen véleménynek adnák magukat át, ha azt hinnék, hogy a m. házban előterjesztett keresk. s vámszerződésért csupán az annak kötésével s a pénzügyi bizottmányban és e m. házban képviselőével megbízott kormánybiztos vállal felelősséget. A kormánybiztos úr mind a szerzi dvis kötésénél, mind annak a m. házban s a pénzügyi bizottmányban képviselésénél a kormány által neki adott megbizás keretén s korlátjain belül tartotta magát s a feladatot pontosan s teljes lelkiismeretesség és hűséggel teljesitette; nem ő, hanem az összministerium az, mely az előterjesztett vám- s kereskedelmi szerződésért felelősséget vállal. (Kiáltások : igen jó.) Az összmnistérium ennek összes tagjaival szükségesnek tartja, hogy az 1853 ik évi kereskedelmi szerződés által követett után következetesen s czélszerűen elölaladjunk. Az összministerium azt tartja, hogy a jelenleg fennálló 1853-as szerződés hatályának lejártával beállt azon időpont s fordulat, a inen ismét egy megfelelő lépést kell előtt tenni, cöllépést s nem hát rálépést s eszközül, a megkezdett pálya következetes folytatásába beletartozó tagul az adott viszonyok közt az előterjesztett vám- s kereskedelmi szerződést tekinti. Azon érdekek, melyeket a kereskedelmi ministérium képvisel, szabad mozgást kívánnak a kereskedelemben, mert a kereskedelmi szabadságnak megfelelnek s ez a kereskedelmi megszorításokkal megegyeztethet- len, kereskedelmi szabdság nem létezhetik, ha egy- 87 sr.-mind a nemzetközi kereskedésben is ti.em uralkodik szabadság. Én ezt főleg azon egy szónok által tegnap tett megjegyzésre hozom fel, mintha a kapskedelmi ministerium vezetője az élernj«»sztvé«gnyel tökéletesen egyet nem értene; sőt inkább a kereskedelmi szerződéssel tökéletes egyetértését csrilatkrozom, úgy annak kezeltetését, mint azon tartalmát üildsöeg, melyben az a m. ház elé hozatott. Az államminisztrium s az udvari kanezollárták a Lajtán tufhulstiikit az általános jólét dümoédiusában, az összes állampolgárok egyetemes jóllétében különbség s bizonyos osztályokra korlátozás nélkül találjak, s ezen kötelesség teljesitése végett az államministriumnak a fogyasztási- s termeli si viszonyok egésségi-s kit'ijtését mindenütt elömozdiani kell ügyokoznia,'s ez észszerű vámrendszer nélkül nem kivitnető. A küligyministerium álláspontján nem lehete észsze nem vonni s föl kelle ismerni, hogy Austria elszigeteltsége az összes többi államok közepett, melyek vám- kereskedelmi szerződések által csatlakoznak s fűzik magukat egymáshoz, merő himtetlenség, s egy ily hátramaradás 8 más iram b.«ni magm.irabb.s a haza allása s énlekeire nézve a legnagyobb hátrányokkal, megromlással lenne egybekötve. A pénzügyminisztrium kénytelen a vámügy szabályozásában, czélszerű vámr farmban azon iránybani javulást is látni, hogy a kivitel a bevitellel együtt fog emelkedni, hogy a cs«*mp'szetnek gát vettetik, hogy nem csak a pénzügyeknek, hanem a becsletes »jogos iparnak is a szükséges oltalom meg fog adatni, hogy nem csupán a vámpénztárak, hanem az adópénztárak is meg fognak telni. De egészen helytelen, ami több odalról mondatott, mintha a kormány ezen előterjesztvény tevésénél a honi ipar érdekeit nem tartotta volna szem előtt, mintha az iparra való tekinteteket mellőzte volna; ellenkezőleg, ismétlem azon kifejezést, melyet egy előttem szóó tisztelt úr használt, a kormány büszke az austriai iparra, orvosl annak olddala híján s szigosan kötelezve is érzi magát, reá tekintettel s gonddal lenni; de azon tapasztalást is téve, hogy azon it, mely e tekintetben az 1853-ki vám-és kereskedelmi szerződés által követtetett, az ipart nem csak nem károsította, hanem azon irány s lendület állt, melyet akkor vett, még jelentékény elő haladást is tett. A jelenleg beállt Csapások vahiban nem a lenálló vámviszonyoknak tulajdoni tanulók, ezek egében más termezetűek s nem csak Austriába, hanem is országokban is léteznek. De ami a szabál-kereskedés rémét illeti, s minden okoskodás Austriának angol árukkal) elárasztatásáról, a nélkülözhe Ien áruk árainak jövőben külödi vevőe általi reprancs«ottatásiról, azon időkről, midön nem fognak többé gyárak, hanem csak azok romjai létezni, mert az ipar tönkre lesz téve, miniezen kifulladások s fejtegetések a szabad-kereskedés ellen igen szellem« ús in valának f stvo s rigyogón tartva; azonban ide a dologhoz, mely napiriden •ma, valóban nem tartoznak; ezen képek összefüggését a f. é. apr. l-ki vámszerződéssel nem lehet felfogni. Een szerződésnek — a mint ezt már tegnap egy szebenidús szónok mondá — nagyon is sokat tuajdonitanak, a mi nem tartozik oda, ha azt a szabad kereskedelemmel közvetlen vonatkozásba hozzák. Emlékeztetem a tisztelt urakat a Németországgal! vámegyesülés alkalmával két év előtt tolt interpellációra ; mily melegséggel, mily eltökélt egyhangúsággal nyilatkoztak akkor e házban ezen vámegyesülés mellett! íme, ha a vámegyesülés keresztülvitetett volna, épen semmi vámjaink, semmi védelmünk se volna a vámegylet ellen a jövőben az uj vámszerződés által tetemesen magasba, mókát nyerünk sok fontos czikkre nézve, mint a februári szerződésben. Ha akkor minden vám hiánya mellett semmi veszély sem forgott Ion az austriai iparra nézve, hol létezzék arra nézve a veszély a Németországhoz jövő viszonyokban az új szerződés jelentékeny közbenső vámjai mellett ? Átmegyek azonban a külföld irányábani viszonyra. E tekintetben még teljesen szabad kezük van önöknek. Fenforgó szerződésünk csupán a német vámegyletkezi viszonyt szabályozza ; a külföldhöz, a rettegett Angliához való viszonyról seemmi szó sincs. A tett közlések szerint még a provisorium számára is kilátásba van helyezve, hogy — az átriumot a jövő külvámokra közvetitve lévén, az ideiglenes külvám a közbenső határok vámjából s azon vámtétel összegével egyforma legyen, mely a küllő diánlíkunk a vámegyletbe bevitléből állami, hogy a megvámolások ne Németországban történjenek s a vámokat Austria el ne veszítse. Ha tehát ezen két vám együttvéve jó alkalmazásba, mégis ezen megkette öt vám által ar iparágak, meyek kérdésbe jönnek, eléggé védve lesznek, s ezen oldalr.’d veszély vagy hátrány' nem lesz. Szó volt az előző idéiről. Magas gyülekezet, ezt helyben r.od hagyhatom. Az austriai vámreform kérdése már több évea napirenden van; erről tudott az egész értelmiség, s én meg vagyik arról győződve, hogy ezen magas háznak egy oly tagja sincs, ki eszmemenetével mind azzal, a mi a nyilvánosságra kihatott, egyenlő lépést ne tartott s magának saját ítéletet arról ne alkotott volna. A vámtarifa a kereskedelmi és iparkamrákkal kötöstetett, pedig ez is csakugyan enyése volt; a kereskedelmi és iparkamarák ezen ügyben csakugyan jos közegek voltak (Ellenmom’á ), melyek a vámkérdés fölött illetékesen ítélhettek; és nyilvánították is véleményüket, s az eredmény igen becses volt, mely a kormány részéről legnagyobb részt nétányotltatott; azért meg van adva azon anyag, mely egy előkészítő, megnyugtató, biztos alapt nyújtott arra, hogy valamely haározat hozassék. Nem eugető, nem vizsgálat nélkül történt az eljárás. Legyen szabad még csak egész rövidséggel magára a szerződésre áttérnem. Kijelentem egész nyíltan és becsületes, miszerint a kormány azt óhajtotta volna, bár a szerződés még többet hozott volna, mint amenynyit hozott; hozott egynémely jót, de a kormányra nézve kolincs és örvendetes lett volna, ha ezáltal mg több előnyök érettek volna el. De ez lehetetlen volt. Kívánatos lett volna a krmányra nézve, miszerint a vámegyleti kötelék prtignánsabb és behatóbb kiejtést nyert volna, de legalább a kötelék nem szaggattatott szét, még fen-'ll. ha tehát a többet el nem lehetett érni, meg kell elégedni a kevesebbel is. Úgy jelentékeny c'öny, mely a vámszerzödésből 87,'lmna.ik, az, miszerint Austria azon alacsonyabb b«ivitel» vámokban, melyek a porosz-franezia k«T«’sked« biii sz«rzödés által idéztettek elö, biztosan és Icrrahihb is 12 évig részesül. Nem helyes, azt mondani, miszerint a pomsz-frmezia szerzés oly tarifát eredményezett, mely világtarifa, melyet Porozország mind'n m is tart« Hiányok clvi«ben, az egyttttszerzödö Fr.u.Cinopsz «g kivételével, fenn kell hogy tartsont. A vámszövetség fel lett volna jogosítva. Autria irányában magasabb vám hahuzatalára, és, ha mos t nem, de a jövőben annak lejjei,bemoh'-sék. A szeződés most a mi javunkra azon biztonságot emülményezte, miszerint a franczia szerző és alacsonyabb vámjai Austriának javára szolgálnak s a szerződés taróssága által biztositvák. — Előttem van egy kimutatása azon legnevezetesibb czikkeknek, mely az illető vámtarifatételeknek pontosb felszámlálásával kimutatja, miszerint az austriai áru, ha a vámszövetségbe vitetik, mely vámtétel alá tartozik, s mely vámtételek fizetendők hasonnemü áruktól, ha azok a vámszövetségből Austriába behozatnak. A kimutatás kissé terjedelmes s az idő már előrehaladottabb, s ezért nem engedem meg magamnak, a ház türelmét próbára tenni, hogy azt teljesen fölolvassam ; de mindazon uraknak, kik azzal foglalkozni akarnak, különösen azon uraknak, kik az ellenkező nézetet képviselik, örömmel álem rendelkezésük álá, s a legfontosabb cikkeknél, minek : a vas, vasáru, fonal, gyapotfonaláruk, vászonáruk, gyapotáruk, üveg, gépek, eszközök stb . azt fogják találni, hogy mindezen czikkek, ha Austriába behozatnak, részben lényegesen magasabb vámot tartoznak fizetni, mint ha Autriába a vámszövetségbe kivitetnek. Ez mégis jelentékeny előny, oly előny, mely bizonyára érdemes volt azon fáradságra, hogy a felett biztosító szerződés kövessék. Szabadjon még röviden arra visszatérnem, miszerint a vám-cartell ismét szintén egy oly vívmány, mely szerződés nélkül el nem lett volna érhető. Tedjescu helytelen nézet azt mondani, miszerint a vám cartellt más után is el lehetett volna érni, mint a jelen vámszerzödésén. Ez azonban nem úgy van. Német rsz.ág oly nagy becset a vám-part 11n.«1c nem tulaj hmithat, mint Austria; mivel a mi vámjaink sokszorosan magasabbak, mint a vámszövetségéi s az«in állam melynek vámjai magasabbak, inkább van a csempészet á t«l veszélyeztetve s inkább szükségli a segélyt és «élemet az ellenében. Magát azon reménynek átadni, hogy szégyenletes volna a j lenlegi előrehaladt műveltség m*1- lett, valamely szomszéd állam károsodását a csempészet által tell fogitoni, s hogy inkább a szomszéd álam **z *1- ben föllépne, ez mégis nagy lussu lenne. Én évig éltem és szolgáltam Csehországban s nevezetesen a határvidékeken, számra tapasztalatokat gyűjtöttem , miszerint ezen gondos elővigyázat külföldi szomszédunk részéröl az ottani csempész-vállalkozások általi veszélyeztetése ellen váltijövedékeinknek nem létezik ; ha többé a vár-caitelit nem bírjuk, tolallhatnának ismét azo in ismert csempész-raktárak , melyek az austriaiporosz és szász határokon elterjedltek, s a csempészet felvirágzatlék mint azért s nemcsak a pénzügyek és monopólium, hanem a becsületes ipar kárára is. De az állíttatott: Igen, a vámszerző-tésnek mégis vannak hiányai és hátrányai; e mellett egyes tételek idéztettek, mely szerint jövőben azon árunak , mely Austriából Németországba szállittatik, magasabb vámot kell fizetnie, mint nist. Igen, maim, ez érdemben a fogalmakban nagy zavar uralkodik, s bár oly fényes