Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-30 / 123. szám
133. sas. Ötöödik évifolyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadóhivatal Pesten györi Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Ist(4m)Mrdeiénels: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő árak: Majnai Frankfurt San Molien Oit,V; Hamburg-Altenában Maasemtein és Vogler; Himtsrfban Tetrich.*fiu Jakabi Lipcsében Rngler Hl., Ulfen és Hort uraknál. Buda-Pest, Kedd, május 30.1805. Előfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten bálhoz hordva. Egész évre ..... 30 frt. Egész évre . . . . 18 firt. — kr. Félévre........................10 . Félévre..................8 . — , Negyedévre..................., „ Negyedévre .... 4 H SO „ HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi máj. 27-töl kelt legfelsőbb határozatával, lovag Pitreich Antalnak, a legfőbb számadás-ellenörségi hatóság alelnökének, általa kért érdemlett nyugalomba helyeztetését helybenhagyni, sőt, sokévi hit s kitűnő állami szolgálatainak elismeréséül, a másodosztályú vaskorona-renddel ditelengedés mellett, legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 27-től kelt legfelsőbb sajátkezű iratával, a ministeri tanács első jegyzőkönyv-vivőjét, báró Ransonnet-Vittez Károly ministeri tanácsost, a legfőbb számadás-ellenőrségi hatóság alelnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Pozson megye főispáni helytartója a Pozsony városánál Schmid Flóris elmozdítása folytán megürült kamarási irnoki állomásra Rudolf József eddigi dijnokot nevezte ki. Komárommegye főispáni helytartója Adamovich Ádám hites ügyvédet s főispáni helytartói titkárt Komárommegye tiszteletbeli szolgabirájává nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: Hantenburgi Demuth Gyula prágai tér ezredes, gráczi város- és várparancsnokká, s a jelenleg ez utóbbi alkalmaztatásban lévő Roth Károly alezredes, prágai tér-alezredessé, valamint giessingeni lovag Giest Henrik őrnagy a 7-ik csendőr ezrednél, alezredessé, s a bécsi katonai rendőri őr-csapat-osztály parancsnokává, meghagyatván a csendőrség ranglétszámában. Felruháztattak: Lovag Leitner Antal százados-helyőrségi hadbíró, őrnagy-hadbirói ranggal ad honores, s Chaude Antal nyugalmazott első-osztályú százados, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugdijaztattak: Prinz-Zieger Vilmos alezredes, s a bécsi katonai rendőri őr-csapat-osztály parancsnoka; friedrichsbergi Friedl Antal őrnagy a sz. lovag Hauslab-tüzér-ezrednél; Schumanka János első osztályu százados a 14 sz. szerb-bánsági határőr-gyalog-ezrednél, őrnagyi ranggal ad honores. ISEMHIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A követek házának ülése május 27-kén. A jegyzőkönyv fölolvasása után az elnök következő szavakkal tesz közlést báró Walterskirchen követ elhunytéról : „Szomorú kötelességet teljesítek, midőn a magas házat ezen veszteségről értesítem. Valamint a Fejedelem s az állam b. Walterskirchenben egyik leghívebb alattvalóját s polgárát veszté el, vala-i mint az emberiség saját köréből a legnemesebbek egyikét, úgy a követek háza b. Walterskirchenben legbuzgóbb tagjainak egyikét veszté el, ki egyszersmind személyes tulajdonaiért mindenki által szerettetett s tiszteltetek. A helyekröli általános fölállásban ama gyász jelét ismerem föl, melylyel ezen veszteség a magas házat betölti.“ (A ház tagjai fölállanak.) Napirenden áll: a vita folytatása az aschi hűbéri terület adómentességének megszüntetése fölött. Lovag Lasser minister: A viták folytában nagyfontosságú kérdések merültek föl, az országos fensőségre, adójogokra stb. vonatkozó kérdések. Ezek tárgyalása annál nehezebb, mivel oly kérdésekről van szó, melyekre nézve az újkori nézetek más mérvvel bírnak, mint az előbbi idők. A kétnapi vita csak kevéssé deríte föl az ügyállást. A miniszer kifejti ama nézeteket, melyekből a kormány előterjesztményében kiindult. Hogy a törvényhozásnak jogában áll, kimondani az adómentesség megszüntetésének elvét, ezt senki sem vonja kétségbe. Csak az a kérdés, hogy várjon a hajdani földesuraknak van-e joguk kártérítésre? A kormány- előterjesztmény igenlőleg felelt ezen kérdésre, s a bizottmány azt szintén nem tagadá. Ugy de minő kártérítést nyerjenek azok ? A kormány azt hivé, hogy egy vegyes bíróságot, a némi választottbírósági törvényszéket kell fölállítni, melynek eziránt tárgyalásokat kellene megkezdenie. A bizottmány ebbe nem egyezett bele, hanem a kártérítéseket a hűbéri kötelék illetékmentes fölbontásában, s a földadótól még néhány további évrel fölmentésben találta. A minister a hajdani alattvalók (habár helyesebb lenne azokat emphyzeutáknak, vagy — mint az okmányok mondják — háztartás-birtokosoknak nevezni) viszonyát tárgyalja, s kijelenti, hogy a kormány azon nézetben van, miszerint ezeket semmi jog sem illeti kártérítés iránt, azonban méltányossági okok mégis a mellett szólnak. A bizottmány bizonyosan osztozik ezen nézetben. Herbst tanár különös hangsúlyt helyzett ezen méltányossági tekintetekre, s a kormány azt hive, hogy átmenet gyanánt legalább két évre el kell engedni az adók felét; a bizottmány pedig azt hiszi, hogy 8 éven át le kellene mondani a föld- s épületadóról. Nem kell rajta csodálkozni, hogy ő egy adótörvényt védelmez, azonban itt oly lényeges kérdéseket kell elintézni, melyek az államministérium körébe tartoznak. A kérdés érdemébe bebocsátkozván, a minister azt állítja, mikép a Zedtwitz-családot szerződésszerűleg jog illeti,az adómentesség megszüntetéseérti kártérítés iránt, a hűbéri kötelék fölbomlása esetében, s erre az aschi hűbérnek a cseh koronáhozi viszonyai tárgyalására tér át. Jogilag s tényleg megtámadja Mende követ nézeteit. Ami a hűbéri kötélt parancsoló fölbontását illeti, —ö — a kormány álláspontjából kiindulva, tökéletesen osztja a nyilvánult ellenvetéseket, a szélesebb birodalmi tanács illetékessége tekintetében. 1 862-ben a hűbéri kötelék fölbontásában a szűkebb birodalmi tanács tárgya ismertetett föl. Ő azt ajánlja, hogy a kártérítés kérdése a törvényből egészen kihagyassék. Ha ekkor a Zedtwitz grófok a választott bíróság előtt igényeiket érvényesítik, a hűbéri kötelék facultativ fölbontásának esetére, — a kormány ez ellen semmi nehézséget sem gördítene. Szónok megcáfolja azon ellenvetéseket, melyek egy választott bíróság ellen nyilvánulnak, s nagyon fölfoghatónak találja, hogy inkább akarják az ügyet kettémetszeni, mintsem hosszasabb tárgyalásokba bocsátkozni. Megengedi, hogy az aggályok némely igazolással bírnak, s kinyilatkoztatja, miszerint a kormány kész, beleegyezését adni, ha oly mód találtatik, mely ezen dolgot rövidebb uton viszi ki s a jogot nem sérti. A további folyamban jellemzi szónok a gr. Ze d w itz és egykori alattvalói között történt viszálkodásokat, a földtehermentesités alkalmakor, melynek következtében az alattvalók gr. Zedwitztől minden adót megtagadtak. A földtehermentesítési hatóság az 1853-ik évben kimondta, miszerint az aschi telekjobbágyok a földesuraknak vazalljai nem voltak. A földtehermentesítés közegeinek joguk volt ezen viszonyról szólani. Ezen beismerés ellen a Zedwitz család recurrált. Erre eldöntetett, hogy a Zedwitz családnak szabadlábon áll, a földtehermentesítési szabályzatok 129. §-a szerint a jog terére lépni. A Zedwitz család ezen térre nem lépett, miből kitűnik, hogy az alattvalókkal a földtehermentesítési szabályzatok szerint kellett bánni. Ezzel a telekjobbágyok megelégedtek.— Ha ezen ügyek részletesen nem kerültek is a ministerium elé határozat végett, mivel épen a folyamodások elmaradtak, — mindazáltal hasonló esetek intéztettek a ministeriumhoz, melyekben a folyamodásnak semmi következményei sem lettek. Eldöntetette, hogy valamenyi ilyféle adalékok a földtehermentesítésbe tartoznak. Ha az aschi folyamodvány eljutott volna is a ministeriumhoz, bizonyára csak egy ilyféle határozat következett volna. A Zedwitz család egy a Felségkezi folyamodványt is nyújtott be; ezen ügy a leggondosabb vizgálat alá vétetett s elhatároztatott, hogy az országos hatóság eljárása teljesen correct volt. A jogi álláspont csak az, hogy a Zedwitz család s az aschi birtokosok közt a hűbéri viszony tényleg fen nem áll. Mindazok, kik az adómentességet a hűbéri viszony alkalmából dedukálják, meg fogják engedni, hogy tulajdonképen az 1853-ik november 1-jével, midőn a földtehermentesitési kibocsátvány érvényre jutott s határozattá lett, hogy a telekjobbágyok nemvazallok, akkor az adómentességnek is meg kellett volna rájuk nézve szűnnie. Már csak ebből is következik, hogy a telekjobbágyoknak kártérítésre semmi joguk sincsen. Ha tekintetbe vesszük a méltányossági okokat, akkor ő igenis megengedi, hogy az, amit a kormány- előterjesztés ajánl, nem az egyedül megengedhető, de a bizottmány indítványa vagy a földesurakra nézve igen kevés, vagy a telek-jobbágyokra nézve nagyon sok. A Szónok illustrálja a földtehermentesítés következményeit az aschi viszonyokra és azt mondja, hogy ő mindezt azért hozta föl, hogy azon megjegyzéseket, mintha ezáltal az aschi zsellérek nagy jogtalanságot szenvednének, a helyes mértékre visszavezesse. A minister gr. Belcredi némely megjegyzéseit megcáfolván azt mondja, hogy neki, miután az aschi telekzsellérek jogát megtámadta, annyival erősebben kell a méltányossági okokat hangsúlyoznia, mivel azok egy nekik engedélyezendő kártérítésről beszélnek. Az aschiak a földtehermentesítés óta uraiktól jobban terheltettek , továbbá meg kell gondolni, mily befolyása lenne a zsellérek gazdasági viszonyaira, ha az adómentességből egyszerre oly magas adók fizetésébe lépnének. A miniszer a kormány nevében kijelenti, hogy a ministérium magára veszi, hogy ő Felsége előtt inkább pártolja az ezen pontbani továbbmenést, mint a kormány- előterjesztés illető §-a, mely csak két évre engedi el az egyenes adók felét. Ha név szerint tekintettel a Zedwitz grófokra a kártérítési kieszközlésben a kormányi előterjesztésnél maradnának, akkor a kormány kész lesz, gr. Belcredi megjegyzéseihez csatlakozni s a telekzselléreknek az adó felét egészen az 1870-ik évig elengedni. Szónok még Ryger indítványa ellen fordul, ki a kárpótlás jogát tökéletesen tagadja s ajánlja a kormány-előterjesztmény elfogadását a föntemlített módozatokkal. Következik a részletes vita. Ebben részt vesznek Berger, Pratobevera, Waidele, Brinz, Ryger, Gschier és Belcredi. Az I. czikkely feletti vita bezáratik, mire Mandlcc I a h jelentéstevő zárszavában minden behozott indítványt megtámadván, a bizottmányi indítványt fentartja. Lasser miniszter szót emel, hogy még egyszer utaljon a kormányt előterjesztésre, melyben a kártérítés elve meg van határozva. Ezen előterjesztmény a kormány nevében segetsége beleegyezésével készíttetett. A földtehermentesítés által alakilag jogi szavazat teremtetett az aschi ügyben. Szónok az igények jogi útra utasítása ellen van, mivel ez az óhajtott czélhoz soha nem vezet, habár alakilag a leghelyesebb lenne is. — Berger indítványa is nehezen keresztülvihetőnek látszik a miniszter előtt. Ő azt hiszi, hogy Pratobevera indítványa minden igényeket legkönnyebben kielégíthet s ő erre a kormány álláspontjából szavaz. Belcredi után következik a szavazás. Ryger, Belcredi, Berger indítványai kisebbségben maradnak, mire Pratobevera indítványa elfogadtatik A többi indítványok feletti szavazás elmarad. A II. czikkelye a bizottmányi indítványnak vita nélkül elvettetik. A III. czikkely vita nélkül elfogadtatik. Mire a törvény harmadik felolvasásban végérvényes határozattá emeltetvén, az ülés bezáratik. Napi újdonságok. , Pest város főpolgármestere a József nádor-szobrot illetőleg tegnap következő felterjesztést tett kir. helytartó gróf Pálffy Mór nagy méltóságához : „Minthogy Pestváros polgárságának egyik legfőbb óhajtása az, hogy boldogult József nádoröcs. k. Fenségének már évek óta készen álló ércz-szobra az erre kitűzött helyen a József téren valahára már felállittassék; — minthogy továbbá O cs. k. Apostoli Felsége, a cs. k. helytartósági elnökségnek 1860. évi ápr. 20-án kelt leirata szerint azon legmagasabb szándékát méltóztatott kifejezni, hogy a szobor ünnepélyes felállítása jelenlétében történjék, erre pedig legkedvezőbb „alkalom nyilnék most, midőn a keringő hirek szerint. Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebb urunk az ország fővárosait legmagasabb látogatásával szerencséltetni kegyeskedend : ennélfogva bátorkodom a méltóságodat legmélyebb alázattal felkérni, méltóztassék az érintett szobor felállítására szükséges legfelsőbb engedélyt és a cs. kir. Apostoli Felségének aziránti legkegyelmesebb határozatát kieszközölni, váljon a tervezett ünnepély O Felségének az ország fővárosaiban eredve várt legközelebbi megjelenésével összeköthető-e ? Ki egyébiránt stb. Pest, 1865. május 29-én.“ Krászonyi Ferencz főpolgármester ur ő nagysága, több pestvárosi előkelő polgár azon kifejezett óhajtása folytán, miként a cs. kir. Apostoli Felsége a város részéről is küldöttségileg kéretnék meg, a fővárost legmagasabb látogatásával szerencséltetni , tegnap kir. helytartó gróf Páffy Mór nagyméltóságához azon kérelemmel járult, hogy ezen küldöttségnek e cs. kir. Apostoli Felsége általi legkegyelmesebb elfogadtatását kegyesen kieszközölni méltóztassék. * Komáromból f. hó 27-röl értesittetünk . Tegnap 26-án herczegprimási eminentiája II.Megyeren (Komárommegye csallóközi járás) a bérmálás szentségét osztván ki, egy 108 éves egyént is megbérmált, ki életét eddig kinn a mezőn a lábas jószág körül töltvén, ekkorig ily alkalomhoz nem jutott. * Kir. helytartó gr. Páffy Móra excsa f. hó 27-kén délben a pesti hangászegyesületet tisztelte meg látogatásával. Az intézet elnöke, b. Prónay Gábor ur által tiszteletteljesen fogadtatván, a választm. és a tanártestület jelenvolt tagjai bemutattattak ő excjának. Az összes növendékek néhány kardalt adtak elő, s közben a felsőbb hegedűosztály együttes gyakorlatokat és két énekosztályi növendék egy kettős dalt adott elő. O excja az intézet eredményeiről igen elismerőleg méltóztatott nyilatkozni. A „Pesti Hírnök“ egyik közelebbi számában azon közlés foglaltatik, hogy Kaposvárott Gelencsérrel együtt 24 bűntárs lett volna kötél által kivégzendő, de Mérey főispán előterjesztésére ez utóbbiak büntetése börtönre változtattatott. A katonai bíróság fogalma és hatásköre, tagjainak állása és szolgálati viszonyai egyiránt kizárják a főispán befolyását; a katonai bíróság tagjai ítélethozásukban egyedül a törvények, s rögtönítélő bírósági felsőbb utasítások szerint járnak el, s valamint ez eljárásukban, úgy a megkegyelmezési, illetőleg a halálos ítéleteknek börtönbüntetésre enyhítésében semmi előterjesztések, melyeknek különben helye sincs, hatást nem gyakorolhatnak , s ennélfogva ama fentebbi értesítést teljesen alaptalannak kell nyilatkoztatnunk. * A budai dalárda múlt szombati ünnepélye a császárfürdőben rendezés, részvét, műelőadás és vigasság tekintetéből igen jól sikerült. A vendégek száma meghaladta az 1200-at. Meg kell adnunk, hogy a budai dalárda életrevalóságának naponkint több jelét adja. Az említett estélyre kitűzött műsor valóban előrehaladott ízlésről és működési képességről tanúskodott. Storch híres kardala: Zöld! melylyel a bécsi férfi dalegylet mindenütt, hol előadta, legszebb diadalait aratta, — Otto koszoruzott pályaműve, az ünnepélyes „Dalárüdvözlet“ és Lackner magasztos „Harczos imája“, mindhárom zenekarkisérettel, kétségkívül a műsor legkiválóbb számai voltak s a dalárda által ép oly derekasan, mint nagy hatással adattak elő. Hazai dalszerzeményeink Mosonyi Mihály, Egressy Béni, Them Károly és Doppler Ferencz elismert szépségű műveivel voltak képviselve. A dalok előadását, mely közben vidáman folyt a vacsora, táncz követte, melynek csak a kőzös 20 órakor történt indulása vethetett nagy nehezen véget. A jelenvoltak az itt töltött estélyeivel tökéletesen meg lehettek elégedve. Egyéb a dalárdát érdeklő részletekről közelebb. * Erdélyből jelentik, hogy folyó hó 25-kén a nagyszebeni r. kath. hívekből egy küldöttség készült Fogarassy Mihály püspök üdvözlésére Károlyfehérvárra. * B. Walterskirchen György Vilmos excja, cs. k. kamarás, udv. tanácsos, a Ferencz József- és Lipót-rendek közép- és kiskeresztese Bécsben élete 69-ik évében meghalt. Az elhunyt a birodalmi tanácsban Alsó-Austria nagybirtokosságát képviselte. A gazdasági egylet igazgató választmánya m. szombati ülésében második tárgy a kiállítási ügy volt. A titoknak jelenti, hogy 42 juhászatból 399 db juh, 8 tenyésztőtől 70 db sertés, és 50 gépésztől 800 db önálló gép van bejelentve. A kiállítási helyiség annyira kész,hogy a jövő héten a berendezés s a hely feldíszítése megtörténhetik. A kiállítás 3., 6., 7-dikén lesz; 9-dikén d. e. közgyűlés, mely számba veendi a kiállítás eredményét. Mely alkalommal Erkövy az e napon 30 éves gazdasági egylet működéséről tartana felolvasást. * A kolozsvári nemz. színház főigazgatójává az orsz. szinházi választmány Sándor Józsefet nevezte ki. * Tályán f. hó 16-kán hunyt el bártfai Szabó Károly, ki végrendeletében a tályai ref. egyháznak 5000, a sárospataki convictusnak 2000, a m. akadémiának 1000 fiot hagyott. — Fürdő-krónika Marienbadba máj. 23-ig 287 gyógyvendég érkezett. —— Nemzeti szinházi hírek. Artúr Desirée kisasszony vendégföllépése következő rendben történik: Szombaton junius 3-kán „Sevillai borbély“, hétfőn junius 5-kén „Faust“ , csütörtökön junius 8-kán „Traviata“ és szombaton június 10-kén „Faust“ vagy „Traviata“. Mind a négy előadás általános bérletszünettel és fölemelt árak mellett fog megtartatni. Jegyekről már előre lehet rendelkezni a nemzeti színházi pénztárnál mind a négy föllépésre. Helyek ára egy estére: Földszinti és első emeleti páholy 12 ft, 2 dik emeleti páholy 10 ft, erkélyszék 3 ft, földszinti zártszék 2 ft, 2 dik emeleti zártszék 1 ft 20 kr, földszinti bemenet 1 forint, 2-dik emeletben 60 kr, karzat 30 kr, földszinti gyermekjegy 50 kr, és másodemeleti gyermekjegy 30 kr. Mait szombaton Fáy Gusztávnak „Camilla“ czímű dalművét adták, mégpedig szép számú közönség tetszése között. Az előadás maga igen összevágóan folyt le. Úgy látszik, hogy kedves dallamosságáért ez opera fenntartja magát. Labiche és Delacour „Millió“-ja vasárnap ismét jól mulattatta a meglehetős számmal begyűlt hallgatóságot. Szigligeti Ede az idén a júliusi szünet alatt ismét vidékre megy a színházi tagok egy részével, mire nézve az igazgatói engedélyt már megkapta. A kitűzött hely ezúttal Szathmár városa. Reméljük, hogy a szathmáriak is meg lesznek elégedve a társulattal, mint tavai a pécsiek. —g— „A szerelem-mámorosok“ szinmü 4 felv. Barriére és Thiboust után Feleki által francziából fordítva, mely pénteken először adatott elő, nem örvendezett kiválóbb sikernek. Ami hatásos volt benne, azt más franczia színművekben sokkal jobban láttuk, úgymint: „Montgoi“, „Lignerolles Luizá“ban,„Gauthier Margitéban sat. És ép e mozaik miatt hiányos az alakok benső összefügge, s a mese természetes folyama. A darab az első két felvonásban nehézkes és unalmas, melyért csak a második felvonás vége nyújt némi kárpótlást, azonban ennek hatása is csak futólagos. Mélyebb lélektani helyzetekbe a szerzők nem bocsátkoznak s az igazságot egy-két érzelgő phrasissal vélik kipótolhatni. A czímnek annyiból feleltek meg szerzők, amennyiben „A szerelem-mámorosok“ban egy egész részeg zűrzavart látunk szerelemből. Színészeink közül sokan játsztak, néhányan jól, egyrészt azért, mivel szerepük hálás volt, mások pedig vagy nem csinálhattak a szerepből semmit, vagy gyöngén fogták föl azt. Név szerint az előbbiek következők: Jókainé, némileg Lendvainé és Pauláiné, Szigeti (kinek az oroszlánrész jutott), Feleki, kevésbbé Szerdahelyi s Benedek. Az utóbbiak pedig: Szigligeti Anna, Niczkyné, Szilágyi, Paulai, Komáromi és Náday. A közönség a hatásos helyeket megtapsolta. * A „Journal de Nice“ következő sokat ígérő meghívást tartalmaz : „Azon egyén, kire múlt éjjel a vakpályaudarban az ör rálőtt, kéretik, hogy a központi rendőrhivatalban jelentkezzék felvilágosítások adása végett.“ * A müncheni új népszínház megnyitása 1. 6. november elején bizton várható. * A kassai állandó színházat nyolcz pályázó közül Latabár Endre magyar színtársulata kapta meg. * Az első nyári tánczviga Rom a császárfürdőben holnap, szerdán tartatik meg. A rendezőség lehetőleg gondoskodott, hogy vendégei jól találják magukat. A tánczteremben, melynek mennyezetét a platánok s reméljük, csillagos ég fogják képezni — Dubez jeles katonai zenekara és Döme József Mexikó helyzete. Az éjszakamerikai polgárháborúnak vége, mint mondják, a császárságra ellenállhatlan erejű önkéntes csapatokat vonand. Mindenekelőtt azon kérdés támad, miként jussanak ezen tömegek Mexikóba? Tudva van, miszerint Mexikónak az Egyesült Államokkali összeköttetései fölött Bőssé admirálnak franczia hajóhadosztályai az öbölben s Mazéres admiráléi a Csendes-óczeánban tökéletesen uralkodnak. Ez után tehát Ortegának fribustierjei nem érhetik el Mexikót , szintoly kevéssé a parthoz legközelebb húzódó szárazi közlekedéseken, minthogy ezek szintúgy a franczia tengeri erős kiszálló csapatoknak körében léteznek. Ezenfelül Texas s Louisiana nyugati része, mely államain a déli confoederatiónak az önkéntes csapatoknak keresztül kellene vonulniok, még nincsenek az Uniónak alávetve, úgy hogy itt komoly ellentállást kellene legyőzniük. E szerint az önkénteseknek csupán a parttól távolabb eső közlekedések maradnának, melyeken Mexikó területére eljutni igyekezhetnének, t. i. a felső Rio- Grande del Norte és a felső Gila folyó útja. Azonban e közlekedések Új-Mexicó, Chihuahua és Cohahuilának a rabló apaches-indusoktól lakott őserdőségein s Éjszaki-Mexicó sivatagának, Bolson de Mapiminek régióján visznek keresztül. E vidékeken sehol sincsenek eszközök a csapatok eltartására s ami még rosszabb, itt épen nincsen viz. Még a Rio-Grande és Gila-folyó közvetlen közelében, melyeknek azon sajátságuk van, hogy több napi járásnyira sziklák közé szorítva, tökéletesen megközelithetlenek, úgy hogy em